Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-06 / 106. szám
nap r; ö wse május t Irányítsuk n politikai munkát a Icgiontosabb termelési feladatokra Megkezdte munkáját a pécsi városi pártértekezlet Szombaton délután a Tiszti Klub nagytermében ült össze az M.DP pécsi yárosi pártér tekezlete. Az elnökségben he- lyetfoglalt: Gábri Mihály elv társ, a Központi Vezetőség póttagja. Fessel Tibor elvtárs, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályúnak vezetője, Moór József, Tóth József és Duga József elvtársak, városi pártbizottság titkára Dogár József elvtárs, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának elnöke, Bradács György elvtárs, a BM. Baranya megyei Főosztályának vezetője, dr. Lissák Kálmán Kossuth- díjas professzor, egyetemi ta nár, Vereckei Lajos elvtárs, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatója, Nádor József elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, Rufli Lajos elvtárs, Kossuth-díjas vájár, Pusztai József elvtárs, a városi DISZ- bizottság titkára, valamint a párt, a gazdasági és állami élet több képviselője, a városi párlértekezlet küldöttei. A pártértekezlet elnökének a küldöttek Györkő Antal elvtársat, a városi tanács elnökét választották meg, A városi pártbizottság beszámolóját Clárt Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság első titkára tar- tot ta. Czárt elvtárs a beszámoló elején a nemzetközi hely zet kérdéseiről beszélt, majd a sozdasági építőmunka eddigi eredményeiről és hiányosságairól szólt. — Megállapíthatjuk, mondotta, iiogy Pártunk Központi Vezetőségének iránymutatása alapján az utóbbi két esztendőben az elvtársak által eléggé ismeretes hibák és fogyatékosságok, valamint Nagy Imre és tá'-sai által képviselt hibás jobboldali nézetek következményei ellenére, alapjában helyesen fejlődött népgazdaságunk, társadalmi és állami életünk. Amíg az ismert bajok következtében az 1954-es évben a termelés, a termelékenység visszaesése, a fegyelem lazulása, az önköltség emelkedése volt jellemző, a Központi Vezetőség 1955. márciusi határozata után egészséges fejlődés indult meg, szinte minden területen. 1955-ben például a város szocialista iparának termelése 11.6 százalékkal haladta meg az 1954. évi termelést. A város minisztériumi üzemei, vállalatai 12.5 százalékkal, az- állami helyiipar 8.9 százalékkal, a szövetkezeti ipar — annak ellenére, hogy az előírt tervet csak 96.5 százalékra teljesítette — 4.7 százalékkal többet termelt az 1954. évinél. A város szocialista ipara 28 millió 684 ezer forint értékű termékkel adott többet a tervezettnél. Eléggé egyenletesen tel jesítette tervét a Pécsi Szén- bányászati Tröszt a múlt évben. Ugyanakkor meg kell mondani, hogy a termelékenység emelkedésének 1955. évi eredményei javították ugyan a helyzetet, de az 1952. évi termelékenységi szintet figyelembevéve, még mindig nem állunk jói az ipari munka termelékenységével. Ezután Czárt elvtárs a termelékenység növelésének jelentőségéről beszélt. Hangsúlyozta, hogv a vállalatok egy- része az 1956-os évet kivéve a termelés emelését a termelékenység megjavítása mellett, főként a munkások számának túlzott emelésével érte el. A jövőben a vállalatok műszaki, gazdasági vezetői, pártszervezet ei mélyrehatóbban vizsgálják a termelékenység alakulását és rendszeresen hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek a termelékenység növelését segítette elő. Az ipari termelés önköltsége 1955-ben a pécsi vállalatoknál is csökkent. A város szocialista iparát alapulvéve, 1954-hez viszonyítva 1955-ben 12 százalékkal csökkent a termelés önköltsége. A pécsi fekete-szén önköltsége például S.5 százalékkal csökkent, ennek következtében a pécsi Szénbányászati Tröszt 6,9 millióval csökkentette tervezett veszteségét. Azonban meg kell állapítani, hogy az ipari termékek önköltségének csökkenése ellenére még mindig magas az önköltség, és több vállalat nem teljesíti ön'.c jltségcsökkentési tervét. Ezután Czárt elvtárs a fegyelem megszilárdításának fontosságáról, az exportra termelő vállalatok, az építőipar feladatairól beszélt. Majd így folytatta. — Elmondhatjuk, hogy párt szervezeteink helyesen értelmezték és megértették a Központi Vezetőség márciusi határozatát, eredményesen küzdött azért, hogy e határozat alapvető kérdései a napi munka gyakorlatában érvényesüljenek. A második ötéves terv célkitűzéseiről szólva a beszámoló megállapította, hogy rendkívül gyorsan fog fejlődni városunk. Pécs a második ötéves terv során, hatalmas ipari góccá fejlődik, körülbelül 20—22 ezer lakossal növekszik létszáma. Uj városrész épül a volt repülőtéren, körülbelül 4 ezer lakással, mozival, színházzal, egészségügyi és szociális intézményekkel. A második ötéves terv keretében épül félmilliárd forintos költséggel az újhegyi erőmű. Ezekkel a nagy létesítményekkel egyidőben készül el a város lakossága által régen óhajtott Mohács—Pécs-i vízmű, amely napi 40 ezer köbméter vizet ad a város és ipara számára. Az elmúlt év során és ezév- ben is a beruházások megvalósítása nem mindig volt megfejelő. Akadályozta és akadályozza ma is, beruházásaink határidőre való megvalósítását, a késedelmes tervellátás: az építőipari munkáshiány, a késedelmes szállítás, és esetenként a gépesítés hiánya is. Beruházásaink gyakran az előírt költségeknél drágábban valósulnak meg. Ez részbeh a rossz tervek, részben a rossz költségvetések, az ellenőrzés hiányának és az építőipar rossz organizációjának következménye. Feladatunk, hogy javítsuk a beruházásoknál a pártellen- őrző munkát, és biztosítsuk, hogy a beruházásokat az előírt időre a tervezett költségeknél lehetőleg alacsonyabban valósítsuk meg. A beszámoló a továbbiakban hangsúlyozta, hogy emelni kell a párt és a gazdasági vezetés színvonalát, hogy sokkal nagyobb gondot kell fordítani a műszaki fejlesztési célkitűzések maradéktalan végrehajtására. Sokkal nagyobb támogatást kell nyújtani az újítómozgalom kibontakozásához, az új, fejlettebb módszerek elterjesztéséhez. A pártbizottság elmúlt két évi munkáját értékelve megállapította a beszámoló, -hogy megnőtt a pécsi pártszervezetek vezető és irányító szerepe. Nagyobb lett a párttagság marxista-leninista felkészültsége, fejlődtek a pártszervezetek vezetői, pártszervezeteink a politikai, gazdasági és kulturális munkájukban jelentősen javították kapcsolataikat a dolgozóik tömegeivel. — A jövőben sokkal jobban kell tájékoztatnunk minden területen párttagságunkat, munkánk fogyatékosságairól és erélyesebben kell küzdeni a bírálat elfojtásának minden formája ellen. A beszámoló a pártszervezetek előtt álló feladatok ismertetése után részletesen kitért a szakszervezetek, a mezőgazdasági, a tanácsi, a kereskedelmi, a kultúra, a közoktatás, a művészet dolgozóinak munkájára is. Czárt elvtárs a beszámoló végén hangsúlyozta: fontos feladatunk a párton belüli demokrácia erősítése. Ha álhata- tosak leszünk abban, hogy felismerjük fogyatékosságainkat és gyorsan felszámoljuk, ha az eddigieknél nagyobb kö- vetkeztességgel küzdünk az elmaradások megszüntetéséért és minden cselekedetünknél figyelembe vesszük a dolgozó tömegek észrevételét, kritikáját, ajkkor nem kétséges, hogy sikereink-- növekednek egész dolgozó népünk javára. Pártunk politikája, célkitűzései helyesek, az eddigieknél messzebbmenően veszik figyelembe hazánk sajátos viszonyait és erőforrásait a dolgozó tömegek szükségleteit. A pártbizottság beszámolója után Berki Fülöp elvtárs ismertette a Revíziós Bizottság beszámolóját. A pártértekezlet ma délelőtt folytatja munkáját. ló, hogy vártunk...’ Pár nappal ezelőtt a Pécsi Bőrgyárban is még két probléma foglalkoztatta a dolgozókat. Az egyik kormányunké meglepetése: az árleszállítás, aé másik a rossz idő. A rossz időé elmúlt, az árleszállítás megma-í radt. ( Bármerre megyünk, mindé-é nütt az árleszállításról beszél-? nek. Kiss László lakatos ifjú-J munkás örömmel meséli, hogy' legalább havonta 150—200 fo-f rintot tud megtakarítani. A nők körében még nagyobb? az öröm, mivel a nylon-haris-? nya és egyéb női árucikkek? között bátrabban válogathat-? nak. Lovas Józsefné és Nyitrar Ida már vásároltak is a leszál-; lított cikkekből. Suta Kálmán, Sztrapkovics' Imre az árleszállítás előtt ép-] pen ruhát akartak venni. „Milyen jó, hogy vártunk — mond-] ják — így legalább 200 forintot megtakaríthattunk.“ Dolgozóink tudják, hogy a to-j vábbi árleszállítás feltétele aj jó munka, a termelékenység( emelése, az önköltség és a mi-j nőség javítása. Harvan József. Baka Zoltán a gépészeti osztály vezetője :é A munkahelyi szállításnak J mintegy 60 százalékát gépesítjük $ < Folyik a MOHOSZ- tagkönyvcsere Az MDP Központi Vezetősége titkárságának határozata i értelmében a MÖHOSZ alap- i szervezeteknél és klubbokban a betelt és régi tagikönyveketT új MÖHOSZ igazolványokkal kell felcserélni. E feladat komoly munkát jelent az egyes alapszervezetek számára. Könnyebben ment a munka és szép eredmények születtek ott — mint például a MÁV Igazgatóságnál, a Sopiana Gépgyárban, a Kesztyűgyárban, az Erőműben — ahol kérték a pártszervezet segítségét. A tagkönyvcserét egybekapcsoltuk a tagszervezéssel. Igen sok tartalékos tiszt jelentkezett és kért munkát a szövetségben. Erősödött a szövetség azért is, mert komolyabban foglalkozunk az ifjúsággal, munkatervüket a DlSZ-bizott- ságokkal közösen készítik el. Szövetségünk székházát naponta keresik fel munkás, paraszt, értelmiségi dolgozók és kérik felvételüket. Ezzel bizonyítják hazájuk iránti szeretető két, és növelik az egyes sportágak — lövész, ejtőernyős, repülő, motor — népszerűségét. Élénk a kapcsolatunk test- vérszerveinkkel, akiktől átvesszük tapasztalataikat, amelyek igen sokat segítenek munkánkban. A MÖHOSZ városi elnöksége. 102.5 százalék május első munkanapján A pécsbányai András-akma a pécsi szénmedence üzemeinek versenyében áprilisban az élen haladt. András-akna dolgozói májusban is kiválóan „rajtoltak“. A három ünnep alatt a fenn- taratási munkákat elvégezték a bányában s gondoskodtak arról, hogy a kezdéshez elegendő ácsolatfa álljon rendelkezésre, A jó előkészítés és a becsületes munka eredményeként május első munkanapjának tervét 102,5 százalékra teljesítettékj Mi ragadott meg a második ötéves terv irányelveiből? Elsősorban a bevezető sorai, amelyben kifejezésre jut az a törekvés, hogy „méginkább érvényre jussanak a hazai sajátosságok ...“ Itt mindjárt feleletet is kapnak részben a politikai gazdaságtan hallgatói, akik helyesen bírálták meg az év folyamán népgazdaságunk eddigi hiányosságát. Ezek közül csak két esetet ragadok ki: az alumínium, a „magyar ezüst“, fokozottabb kibányászását és értékesebb termékké való feldőlLe$z-e újra kétharmados termelés Kossuth-bányán? Megyénkben Komlón, a Kossuth-bánya üzemeiben vezették be először a szénbányászat gazdaságos és korszerű termelési módozatát, a kétharmados termelést. A múlt esztendő végén sokat foglalkoztunk lapunkban a komlóiaknak ezzel a bátor és példamutató kezdeményezésével. Részletesen feltártuk és a komlóiak példáján keresztül bebizonyítottuk, hogy nem szabad elzárkózni az új technika alkalmazásától, nem szabad — és pedig azért, mert a kétharmados termelés növeli az egy főre eső termelékenységet, fokozott mértékben biztosítja a termelés organizációját és megfelelő szakembereket tud kinevelni az előkészítési és biztonsági munkák elvégzéséhez. A Kossuth-bánya multesz- tendei sikereihez, a tervek bőséges túlteljesítéséhez — leszögezhetjük — nagymértékben hozzájárult a termelés kétharmados műszakban való megszervezése is. Az élüzem vörös csillagát ebben a negyedben is kitűzhették Kossuth-bánya homlokzatára. Vajon ml az oka annak, hoey Komlón ma nem alkalmazzák ezt a kifizetődő és élenjáró módszert? Elsősorban azzal lehet magyarázni, hogy « tervév végén kivált a Kossuth-bánya üzemei közül a IIT-as üzem, azóta önállóan, mint IlI-as akna szerepel. Ez az átszervezés nagymértékben befolyásolta az üzem életét, hiszen csapatok mentek el. s újaka1 kellett szervezni. Természetesen bizonyos időre volt szükség, hogy minden a régi kerékvágásba lendüljön. De amikor már biztosítottnak látták helyzetüket, egy jelentős bá- nyatűz miatt kellett elállniok a további tervektől. Azóta az első negyedév végén próbálkoztak újból a kétharmados termelés bevezetésével. De két-hó.rom sikertelen nap után abbahagyták, mert a negyedéves terv teljesítéséért folyó harc időszakában nem volt idő kísérletezésre. Az első hetek ugyanis — amíg az emberek hozzá nem szoknak kétharmados — mindig nehezebbek, eredménytelenebbek. Természetesen azért nem vették le a napirendről a kétharmados termelés kérdését, .sőt Szilá- gifl András, a szenelő főkörlet vezetője számításokat dolgozott ki bevezetésére. A 13-as telepi fejtésben akarják bevezetni — részben még ebben a hónapban, részben pedig júniusban -- a kétharmados termelést. A fejtés hossza mintegy száz méter. Itt a következő létszámra lenne szükség: hárotnharmados termelés vájár 34 fö 36 fő csillés 32 * 33 „ csillézö 10 n 12 „ motorkezelö 6 s* 9 „ fahordó 8 M 12 „ • 90 fő 112 fő Látnivaló tehát, hogy léaz a napi 360—380 cs nyeges létszámmegtakarítás érhető el a kétharmados műszak bevezetésével. Az előkészítő műszakban ugyanis nincs szükség motorkezelőre, nem kell annyi vájár és csillés sem. s a fahordók száma is négygyei lehet kevesebb, mert a harmadik műszakban mindent bekészitenek a fejtésekbe. Ennek ellenére mégsem csökken a produktivitás, mert kétharmados termelés' esetén egy vájárnak a teljesítményét 14 csillében lehet megszabni s a két. műszak alatt a csapat ugyanannyit jöveszt, mint három termelő harmad esetén, amikor is a norma 12 csille. Az eredmény ebben a konkrét esetben — a 13-as telepi fejtésnél. — az, hogy 12 munka erő megtakarításával ugyansitmény érhető el. A kétharmadot' műszak bevezetése megkönnyíti az előkészítő csapatok munkáját is. Ugyanis egy fejtési sávból megközelítőleg 600—700 csille szén jöveszthető. Ha hozzászámítjuk a következő sávban a motorok számára szükséges fülkék elkészítését, akkor 24 órában 370—380 csille szenet tudnak kijöveszteni úgy, hogy a teljes ciklus ideje 48 óra. Minden előkészítő harmadban a szállító berendezéseknek csak a felét keli átrakni, ezt a munkát sokkal szervezettebben lehet elvégezni, másrészt pedig kevesebb ember is szükséges hozzá. Innét '■‘dik teMt a farakó és osil'és léts->'m megtakarításána'egy része, A tervek elkészítői távolabbi programjukba vették azt is, hogy a 13-as telepi fejtésbe annyi embert telepítenek, hogy azok egy 24 óra alatt jövesz- tenék le az egész sávot. Ennek eredményeképpen egy telepen csak egy fejtés lenne, s az egy fejtéshez sokkal kisebb kiszolgáló személyzet lenne szükséges. Már ebben a hónapban ki is próbálják ezt a módot. Kossuth-bánya vezetői úgy gondolják, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően nem az éjszakai, hanem a délelőtti harmad végezné az előkészítő munkát. Erre azért is lenne nagy szükség, hogy tökéletesebb felügyeletet tudjanak számukra biztosítani, bár így is felszabadítanak egy aknászt, aki kizárólag a kétharmados termelés vezetésével és irányításával lesz megbízva. A műszakiak jedig megadják a közelítő ciklusos grafikont s az esetleges hibák kiküszöbölése érdekében pedig tónygrafi- kont vezetnek. Kossuth-bánya adósságokkal küzködik. Áprilisi tervét csak 88,3 százalékra teljesítette. Szükség van tehát minden csille szénre, szükség van a termelés ésszerűbb és gondosabb megszervezésére. Ezért nagyon helyes és elismerendő, hogy a bánya vezetői minden igyekezetükkel ismét a kétharmados műszak megszervezésén fáradoznak. A felszabaduló embereket másid* ’ehet beállítani a termeié»*-' s így elérhetik, hogy ezt r ""rtyedévet — mint az 1 gieket is — túlteljesítsék. gozását, amely jelentős export* cikké tehető. Hasonlóan a mezőgazdasági termények növelése. Egy barátom, aki a demokratikus Németországban volt, mesélte, hogy milyen érték ott a magyar zöldpaprika, borsó Mint vasutast, természetes leginkább a közlekedés terve érdekelt, örömmel állapítottam meg, hogy végre komolyabb beruházást kapunk. Azzal, hogy növeljük a 22 tonna tengelynyomásra alkalmas vágányok hosszát, megoldódik a pécsi igazgatóság e „szűk kereszt- metszete“ is. Például a pécsbányai 16 tonna tengelynyomású, 4,9 kilométeres szakasz miatt nem tudjuk a nagyobb raksúlyú kocsikat kihasználni, pedig Pécstől a tengelynyomás 18 tonna. Ez a nagyraksúlyú kocsiknál körülbelül 2—3 tonna veszteséget jelent. Különösen nagyobb mellékvonalainkon, mint Kaposvár—Fonyód, Be- remend—Pécs, Sellye—Szentlö- rinc vonalainkon jelentős a rossz kocsikihasználás miatti veszteség. A tengelynyomások felemelésével mi is hozzájárulunk, hogy az eddig elért M tonnás kihasználás növelésé'•'•i elérjük a 16 tonnás terhelést. Ami viszont elszomorított: az állami lakásépítési program a vasutasok lakáshelnze- tével nem foglalkozik. Csak egy példát a sok közül- r'm~- gatóságunkban már több éve dolgozó elvtársaknak, ak’k Dombóváron, sőt Budapesten is laknak, a lakásuk kilátástalan, Sztálinvárosban az ezerszámra épülő házakból a vasutasoknak egy sem jutott. örömmel olvastam viszont, hogy a kereskedelem fejlesztésével kapcsolatban „legalább félmilliárd forintot“ raktárak építésére kell felhasználni. Remélem, hogy ebből a még mindig hiányzó vagy éppen elégtelen, korszerűtlen vasúti raktárak kiegészítésére és újak építésére is jut, annál is inkább, mivel jelentős mennyiségű áru kerül szállítással kapcsolatosan ideiglenes raktározásra nálunk is. A pécsi igazgatóság dolgozói eddig is többször élenjártak a tervteljesítésben, most is mindent elkövetünk, hogy e terv -'■‘■■-váltásában vasutas bc- -v "itel kiver* ’’k készünket. V/ÍRV4I LÁSZLÓ MÁV Igazgatóság. $ f — Ez a szám alacsonyabb, mint amit a második ötéves j terv irányelvei a szénbányá- J szat egészére megjelölnek, de J sajnos a mi bányánk viszo- \ nyaihoz alkalmas munkahelyi X szállítógépek, és berendezések \ még nincsenek. A legfonto- ? sabb feladatunknak ennek ? ellenére a fejtési készletto- f lás megszüntetését, illetve i gépesítését tartjuk, ötletünk J háromféle van. Az egyik a i Solymár-Csóti féle készlettoló i üzemszerű alkalmazása. Saj- i nos ennek a berendezésnek i hátránya is van, mert a meg- i hajtómű nehéz súlya miatt a a bányászok nem szeretik. A 4 másik megoldás elvileg ha- « sonló az előbbihez, de itt 4 minden csúszdára szerelné- i nek egy-egy készlettoló be- 4 rendezést. Ennek a gépnek a i kipróbálása a napokban kez- 4 dődik meg. r — A munkahelyi szállítás f gépesítésének harmadik mód- f ját a flexibilis kaparószala- f gok alkalmazása jelenti. E í berendezést a Bányászati Ku- (' tatóintézet készítette. Előnye, f hogy nemcsak vízszintes tere- f pen használható. ? — Jelentősen gépesíteni kívánjuk a kereszt- és alap t vágatokon is a szállítást. Sza-' bölcsön a 4-es telepi alapvá- ( gáton most építenek be egy J 150 méter hosszú gumiszála J got. Vasason 1957-ben végte- J len kötélpályát szerelnek fei.\ A Béke-aknai keleti táróban nincs sújtólég. Itt megpróbál *. kozunk majd kaparó bérén - J dezés alkalmazásával. A ke-, resztvágati és alapvágati esi! \ lézés helyett sűrítettlevego . kismozdonyokat használun' J Ezért a jelenlegi mozdonya t számát növelni kell. Ha eze- ( két az elképzeléseket valór• ^ váltjuk a munkahelyi szál- t lítás 55—60 százalékos gépe- f sítése megvalósult. f — A munkahelyi szállító t gépesítésének megvalósítás é azonban nemcsak a gépek be é szerzését illetve elkészítésé• t jelenti. A legnagyobb problé 4 mát a szakemberek biztosító é sa fogja képezni. Ezért az öt t éves terv alapvető feladató■ t nak tartom a szakmunkás- f képzést. A fizikai munkaerő J helyét egyre inkább a szel-J lemi felkészültségnek keV ? elfoglalnia és ehhez a máso-r dik ötéves terv irányelve-1 nagy lehetőséget nyújtanak. J
