Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-06 / 106. szám

« VILÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ BARANYA MEGYEI PA'RTBIZ OTT 5 A'G A MAI SZÁMBAN: Lesz-e újra kétharmados termelés Kossuth-bányán? (2. o.) — Gosztonyi János romantikus drámájáról (3. o.) — Látogatás Kodály Zoltánál (3. o.) — Miért van szükség körzeti iskolákra? (4. o.) — Igazságtétel (4. o.) — Száj- és fog­ápolásról (4. o.) — A „magyaros vacso raverseny’* győztesei (4. o.) — A szer­kesztőség postájából (4. o.) — Válaszok a propagandisták kérdéseire (5. o.) — Teremtsük újjá Pécs és Komló zöldövezetét (5. o.) — A Szovjetunió Leg­felső Tanácsának küldöttsége Belgiumban (6. o.) — Lakóház szövetkezetek szervezéséről hozott rendeletet a mini sztertanács (6. o.) — Régi pécsi vásárok MEGYEI TAN A'C 5 LAPJA XIII. ÉVFOLYAM. 106. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1956 MÁJUS 6 Pécsi ünnepi hetek Mindig öröm, mindig ünne­pi esemény, ha végigpillant- hatunik egy időszak eredmé­nyei fölött, mikor számbave- hetjük, hol mennyit léptünk előre. A város életének né­hány év alatt hagyománysze- rűen kialakult ilyen eredmé­nyeket számbavevő állomása a pécsi ünnepi hetek alkal­mával érkezik el. Ezidén talán még szebb, ta­lán még gazdagabb ünnepünk lesz, mint eddig. Ez részben természetes is, hiszen a jól meggyökerezett fa gyorsan iz­mosodik, szinte szemmel lát­hatóan fejlődik, másrészt a kétezexéves város egészséges patriotizmusa, hagyománytisz­telete szinte magátólértetődöen megköveteli, hogy évröl-évre egy-egy lépcsővel magasabbra hágjunk, mint a megelőző esztendőben. Az ünnepi hetek küszöbét vasárnap lépjük át. Két neve­zetes esemény történik ezen a napon. Az egyik: az Első Országos Pécsi és Baranya Megyei Képzőművészeti Kiál­lítás megnyitása, a másik: Mozart remekművének, a Re- quiemnek előadása. _ Az Országos Képzőművé­szeti Kiállítás már-már túlnő a város keretein, hiszen erre az alkalomra Pécsre gyűjtöt­ték a ma élő képzőművészek alkotásainak színét, javát, sőt Csók István maga és vele több fővárosi és más városból való képzőművészünk is váro­sunkba érkezik, hogy részt kérjen ünnepünkből- A Re­quiem pedig csupán bevezető­je egy három hétre kiterjedő zenei programnak, melynek során a klasszikusok művei mellett hallhatjuk Sugár De­zső Kossuth-díjas Hősi ének-ét, gyönyörködhetünk Az éneklő ifjúság napja al­kalmából a pécsi iskolai és főiskolád kórusok művészete- ben. A zenei program gazdagsá­ga indokolja, hogy külön ne­vet kapjon az ünnepi esemé­nyek sorozatában. A Prágai tavasz — a csehek zenei fesz­tiválja. A Pécsi muzsikáló május — a Pécs-ba Tanyaiak zenei seregszemléje ezután éppen olyan hagyománnyá lesz. mint maguk az ünnepi hetek. Egy nagyszabású kiállítás, egy gazdag zenei program azonban még közel sem elé­gíti ki városunk művelődés iránti szomját. A falakon már megjelentek a plakátok, melyek hírül adják, hogy szín­házunk két bemutatót tervez az ünnepi hetek idejére, Shaw-nak, az angol szatirikus bö'esnek a színművét és Ba- bav József mesejátékát. A pé­csi városi táncegyüttes is szín­re lép — hosszú szünet után _ és bizonyosra vesszük, hogy az első fellépéshez hasonlóan sikert arat. Ami a programból hiányzik — és ami belefért volna — tíz a pécsi, esetleg megyed ön­tevékeny művészeti csoportok seregszemléje. Nem ünnepron­tás talán, ha ezt a hiányossá­got szóvátesszük, hiszen aho­gyan az idei műsor gazdago­dott a tavalyihoz mérve, úgy várjuk, hogy jövőre az önte­vékeny művészeti csoportok legjobbjainak seregszemléje is színesebbé, értékesebbé teszi az 1957. évi pécsi ünnepi heteket. Mert az ünnepi hetek alkat mával mód és lehetőség nyí­lik arra, hogy necsak élvez­zük művészetünk pompázó virágait, hanem számvetést is készítsünk. Számvetést arról, hogyan fejlődött képzőművé­szetünk, milyen óriási tekin­télyre tett szert kórusművé­szetünk, hogyan emelkedik színházunk művészetének hő­foka, milyen mértékben nő az érdeklődés az egyes művé szett ágak iránt, hogyan fog­lalja el munkásosztályunk az őt megillető helyet a színhá­zak és hangversenytermek széksoraiban. A számvetésnek kétségtele­nül az az eredménye, hogy egészében fejlődtünk, gyara­podtunk. De kibukkannak olyan tételek is, amelyek azt mutatják, hogy itt vagy ott erősítenünk kell. Például: ke­vés a prózai színpadi művek közönsége. Vagy: hová lettek üzemi kórusaink? Azután: még nem szerettettük meg eléggé a komoly zenét az üzemi mun­kássággal. Természetes, hogy egyszerre nem megy minden. Az a nagy lelkesedés, fáradhatatlan len­dület azonban, amely nemcsak most, az ünnepi hetek előké­szítésének idején, hanem az alkotás szürke hétköznapjaink is eltöltötte a népművelés mun­kásait, a művészeket, a művé­szet legjobb barátait, arra biz­tat, hogy az ünnepi hetek ün- nepeltjei — a muzsikusok, képzőművészek, színészek, da­losok — nem hátrálnak meg a nagy feladat elől és ott, ahol a számvetésben hiány mutat­kozik, mindent megtesznek majd, hogy ezek a hiányok el­tűnjenek. Érdemes ezekről a kérdések­ről beszélni, mert az ünnepi hetek értékes, zsúfolt prog­ramja mögött könnyen eltűn­nek ezek a hibák. Mert a prog­ram zsúfolt. Elég megállni egy pillanatra a Pécsi muzsikáló május plakátja előtt: Az ün­nepi hetek hirdetménye is so­kat kínál: hét hangverseny.'* Két színházi bemutató. Az Or- f szágos Képzőművészeti Kiállt Ű tás (három helyen) és az ide- f genforgalmi kiállítás. A péc« t népi együttes szereplése... É < * ami nincs még plakáton: f*1 Pécsi Főiskolai Napok májú'* 19-én és 20-án. Gondot okoz hogy mit nézzünk, hallgassunk < meg, és mi legyen az, amil* kénytelenek leszünk mellőzni 11 Ezek azonban olyan gondok ]| amelyeket szívesen vállal az(i ünnepi hét közönsége, a mű-11 vészek pedig szívesen vesznek^ részt a közönséghódító nemes p versengésben. <1 Köszöntsük hát őket, az ün-<| népi hetek szereplőit és szer-], vezőit, a Pécsre érkező kedves vendégeket és kívánjuk, hogy a város és a megye minél töb­bet merítsen a három héten át a szokottnál is gazdagabban bugyogó művelődés-forrásból! Eredményes munkát kívánunk a járási és városi pártértekezletek küldötteinek Megkezdődtek a járási pártértckezletek. Hat járás pártbizottsága és a pécsi városi pártbizottság számol be munkájáról a pártszervezetek választott küldöttei előtt. Többezer kommunista ült össze ezeken az értekezleteken, hogy számotvessenek járásuk, városuk vezetésében eddig elért eredményeikkel, levonják a tanulságokat a munka során elkövetett hibákból és határozzanak az ezután el­végzendő feladatokról. Nagy jelentőségű esemény ez, nemcsak a megye párt- életében, hanem a megye valamennyi dolgozójának életé­ben is. A beszámolók sorra bizonyítják, hogy a megye fejlődésében milyen felmérhetetlenül nagy szerepük van a kommunistáknak. Attól, hogy a párttagok és kommunis­ta vezetők hogyan hajtják végre a párthatározatokat, ho­gyan oldják meg feladataikat, sőt igen gyakran puszta magatartásuktól is függ az, hogy egy-egy területen mennyi az eredményünk, gyors és biztos léptekkel haladunk-e a szocializmus felé. Sokszor hivatkoznak a beszámolók és felszólalók is ezeken a pártértekezleteken a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának útmutatásaira. Ez nem vé­letlen. Pártunk, s egyenként is minden kommunista örömmel üdvözli azt az egészséges, tisztult légkört, amely a SZKP XX. kongresszusa óta mind nagyobb teret hódít. A pártélet lenini alapelveinek méltó helyére állítása, a marxizmus-leninizmus eszméitől idegen ferdítések felszá­molása felpezsdítette pártszervezeteink életét, lehetővé tet­te, hogy tárgyilagosabban és nyíltabban vegyük szemügyre munkánkat és a párttagság tömegeinek aktivitásával al­kotó bírálatával szüntessük meg a korábbi hibákat. Sokat köszönhetünk a XX. kongresszusnak nemcsak ezért, hanem azért is, mert a marxi-lenini elméletnek mai életünkre való alkalmazásával segített felülvizsgálni olyan dogmává merevedett elméleti tételeket, amelyek ma már fékjei lennének a párt országépítő munkájának. Mindez együtt biztosíték arra, hogy a pártértekezlete» résztvevő küldöttek jó munkát végeznek. Szükség is van erre, hiszen nagy feladatok előtt állunk. A pártszervezetek belső életében megoldandó új feladatokon kívül ránk vár a második ötéves terv megvalósítása, közvetlenül pedig az idei és napról-napra megoldandó feladatok sokasága. A járási és városi pártértekezleteken a beszámolókból és felszólalásokból már láthatjuk, hogy vezetők és egyszerű párttagok nagy felelősséggel, hozzáértően látnak felada­taikhoz. Könnyen teljesülhet tehát az a kívánság, hogy legyenek ezek a pártértekezletek újabb, az eddigieknél is nagyobb eredmények kiindulópontjai. Pécsre érkezik az osztrák követ Ma, vasárnap dél tájban gépkocsival Pécsre érkezik a budapesti osztrák követ a ma­gyar külügyminisztérium egyik tisztviselőjének kíséretében. Az osztrák követ Kocsis Fe­renc, a Városi Békebizottság titkára és dr. Gaál Gyula egyetemi tanársegéd vezetésé­vel délután megtekinti * Me­csek szépségeit, majd este 8 órakor a Liszt Ferenc hang- versenyteremben részt vesz az ünnepi hetek keretében ren­dezendő Mozart-esten. 1 millió forintot megtakarítottak A Komlói Szénbányászati Tröszt dolgozóinak ebben az évben benyújtott újításaikból ezideig 131-et fogadtak el. Az elfogadott újításokat bevezet­ték. Az újítások révén ebben az évben eddig csaknem egy millió forintot takarított meg a tröszt. Lendületesen halad a tavasai munka Az ócsárdi gépállomás is azok között a gépállomások között van, amelyek már telje­sítették tavaszi tervüket. A gépállomás dolgozói most azon munkálkodnak, hogy május 31- ig minél több terven felüli föl­det műveljenek meg. A gépállomáson eddig 21 traktoros teljesítette a tavaszi idénytervét, köztük elsőnek Füzes Jenő, aki ma már a 167 százalékon is túlhaladt. A bri­gádok közül az Előre brigádé a babér, amely a mai napig 112 százalékos tavaszi idény­terv teljesítéssel dicsekedhet. — Eddig 300 hold kukoricát vetettünk el — számol be Vis- nyei Lajos főagronómus. — Eb­ből 200 holdat négyzetesen, a többit sorosan. A termelőszö­vetkezetek úgy megszerették a négyzetes vetést, hogy bizony nemigen győzzük géppel. Most az ócsárdi és a baksai terme­lőszövetkezetben vetünk négy­zetesen és mivel a görcsönyiek- nek nem tudtunk biztosítani gépet, az Augusztus 20. Ter­melőszövetkezet tagjai sorjelö­lés után, de mégis négyzetesen vetik a kukoricájukat. Az ócsárdi gépállomás dolgo­zóinak gyors és jó munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a körzetéhez tartozó ócsárdi és baksai termelőszŐt vetkezetben már megkezdték a répa sarabolását is. • Pénteken reggel nagy volt a forgalom Szederkényben. Trak­tor, traktort Követett és a dü­börgés olyan volt, mint a had- bavonulóké. Hadba vonultak! A szederkényi növónyvédőálilp- más dolgozói, és gépei hadba indultak a növényi és más kár­tevők ellen. — Minden járásba két brigád ment — világosítanak fel a nö­vényvédő állomásán. — Egy- időben folyik mindenütt a vegyszeres gyomirtás, a futrin­ka, a répa-bolha és a répa­barkó elleni védekezés. Min­den brigádnak négy motoros gépe volt, ezenkívül gépié, ezenkívül számos háti és ló- vomtatású gépié van. A növényvédő állomás ve­zetőinek véleménye szerint a védekezéshez minden, ami szükséges megvan és így. ha kedvező marad az idő, két hét alatt minden járásban befeje­zik a munkát. • Május 1-én immár másodszor kapta meg az Élüzem kitüntető címet a Szentlőrinci Mezőgaz­dasági Technikum Tangazda­sága. Büszkék lehetnek erre a kitüntetésre, hiszen olyan ered­ményt értek el az első negyed­évifen, -■amellyel bizony kevés gazdaság dicsekedhet. 84.864 liter tej volt az első negyed­évi tejtermelési tervük, ezzel szemben 110.694 liter tejet fej­tek. A tangazdaság dolgozói és vezetői most azon fáradoznak, hogy az élüzem kitüntető jel­vény továbbra is ott ragyogjon a tangazdaság bejárata felett. Es, hogy ezt sikerül megtarta­ni, annak előjelei már most is megmutatkoznak. A Szentlőrin­ci Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságában nemcsak a kalászosok, de a kapások, az összes kukorica is a földben van és hamarosan megkezdik a cukorrépa sarabolását, a vegyszeres gyomirtást is. Gyorsítani kell a mohács-szigeti építkezés ütemét Ä helyreállítási kormánybizottság szombati ülése „4 nyák napja“ a pécsi iskolákban ] „Anyák napja“ alkalmából a sécsi általános iskolák növen- iékei műsoros ünnepiségeket rendeznek. Szombaton délután i belvárosi leányiskola növen- iékei műsorral és virágokkal kedveskedtek az ünnepségen megjelent szülőknek, — A Bártfa utcai általános iskolá­ban vasárnap délután 3 órakor tartják meg az „Anyák napjak- ünnepséget. Gill Klára nyolca­dikos tanuló, Joó Béla igazgató piedig a tantestület nevében üd­vözli az édesanyákat. A műso­ron az anyákról szóló szavala­tok és dalok szerepelnek, majd^ az iskola növendékei piros pa pír-emlékszívet és virágokat $ nyújtanak át az édesanyáknak. Az Ágostom-téri iskolában va­sárnap délután köszöntik az édesanyákat. A Pées-gyá.rvá- rosi iskolában az „Anyák-nap- ja“ ünnepséget május 13-ra ha­lasztották] Szombaton délután a mohá- si városi tanács épületében ülést tartott a helyreállítási kormánybizottság és a Bara­nya megyei helyreállítási bi­zottság. A tanácskozáson a minisztertanács tagjai közül 'észtvett Apró Antal, Erdei Ferenc, Bebrits Lajos, Szabó János, Szíjártó Lajos, ott volt Dégen Imre, az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság vezetője, Márton János, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Právícz Lajosné, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, valamint a belkereskedelmi miniszté­rium és más szakminisztériu­mok képviselői. Katona Lajos, a megyei ta­nács elnöke üdvözölte a hely­reállítási kormánybizottságot, majd Apró Antal elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a minisztertanács elnökhelyette­se megnyitotta az ülést és fel­kérte Palkó Sándort, a me­gyei helyreállítási bizottság elnökét, tartsa meg beszámo­lóját. Palkó elvtárs főbb vonalai­ban ismertette az újjáépítés problémáit: a homokellátást, Homorúd megközelítését, a ji- hai híd felépítését, az ívóvíz­ellátás kérdését, Sárhét és Dunaszekcső problémáit. Keresztfalvi Arthur, az épí­tésügyi minisztérium részéről a Mohácssziget körzetébe tar­tozó 2026 lakás helyreállítási munkálatairól számolt be. Lukács Antal, a megyei ta­nács mezőgazdasági igazgató­ságának vezetője elmondotta, hogy még körülbelül 5 000 hold víz alatt áll, a többi te­rületen megindult a szántás, vetés. Két termelőszövetkezet már visszatelepítette az állatait a szigetre, de a Vörös Fény még nem tudta, mert az állatgon­dozóiknak nincs lakásuk. A Mohácsszigetet építő fia­talok képviselője arról a nagy lelkesedésről beszélt, amely a hat táborban lévő mintegy 800 egyetemi hallgatót jellem­zi. A szállás, élelmezés és a hangulat jó — jelentette ki befejezésül — és erre a lelke­sedésre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy már az első napon munkába álltak a fia­talok. A továbbiakban Bebrits La­jos, közlekedés és posteügyi miniszter a homokellátás biz­tosítása érdekében kotró ha­lókat ígért, valamint ígéretet tett arra is, hogy megoldják a fiatalok munkahelyre szállí­tásának problémáját, meg­gyorsítják az építőanyagok tengelyen, gépkocsin és uszá­lyon való szállítását. Pogácsás István, a pénzügy­miniszter helyettese a hitel­ügyekkel kapcsolatos észrevé­telekre válaszolva, a bürokrá­cia-mentes ügyintézésre tett ígéretet, valamint arra, hogy megvizsgálják a Fagi és OTP kölcsönből épült megrongáló­dott, vagy elpusztult mintegy 50 ház problémáját. A megyei helyreállítási bizottság javas­lata alapján ugyancsak elha­tározták, hogy a lakosság ado­mányaiból összegyűlt, összeget a négy árvízkárosult megye között rövid időn belül eloszt­ják és ezt a megyei tanács rendelkezésére bocsátják. Erdei Ferenc, a miniszter­tanács elnökhelyettese is szá­mos, a tanácskozáson felme­rült problémára reagált. Gyors segítséget ígért: megfe­lelő mennyiségű bódét kap­nak a tsz-ek állatgondozói, megkapja a Szabadság tsz a már korábban megrendelt, de még le nem szállított vasvázas istállót és hamarosan meg­kapják a kért szálastakar­mányt is. Élénk vitát eredményezett az, hogy az építésügyi minisz­térium tervei szerint Sárhát és környékének mintegy 1200 lakosát Nagytelekre akarták telepíteni, illetve itt akartak egy központot létesíteni. A többség a sárháti település lét­rehozása mellett foglalt állást. Ezen az ülésen döntöttek a dunaszekcsőiek ügyében is: a hullámtérré nyilvánítást a la­kosság érdekeinek megfele­lően hatálytalanítják és he­lvette gátépítéssel védik meg a falu egy részét. A tanácskozást Apró Antal elvtáns zárta be. Hangsúlyoz­ta, hogy a kormány minden lehető segítséget megad Mo­hácssziget újjáépítéséhez, más építkezésektől von el anyagot és viszonzásul azt kéri: a he­lyi erők is adják tehetségük, erejük legjavát. Megjegyezte, hogy az anyagszállítás üteme lassú, ezt gyorsítani kell. De gyorsítani kell a hitelek fo­lyósítását, az építkezés ütemét is. Külön felhívta a helyiek figyelmét az újjáépítésre érke­ző fiatalokkal, a tsz-ek építke­zéseivel, a középületek építé­sével való fokozottabb gondos­kodásra: A tanácskozás után a hely­reállítási kormánybizottság több tagja megtekintette Mo­hácsszigetet, hogy több vitás kérdést (a rihai híd újjáépíté­se, Sárhát problémája) a hely­színen döntsenek el,

Next

/
Thumbnails
Contents