Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-29 / 125. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNANTUII NAPLÓ A BARANYA MEGYEI PA'RTß 1Z O T TSÄ'G ÉS A MEGYEI TAN At nS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 125. SZÄM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1956 MÁJUS 29 A MAI SZÁMBAN: J Hat órára csökkentették a Szovjetunióban a 16—18 éves fia­talok napi munkaidejét (2. o.) — Megállapodások a francia és az indiai kormány között (2. o.) — Afganisztán független­ségi ünnepe (2. o.) — Miért mondott le Mendes France? (2. o.) — Ollenhauer beszéde. (2. o.) — Az élet küszöbén (2 o.) — Pécsi Dózsa — Bp. Honvéd 3:2 (2:1) ! Megérdemelt jutalom Komlón az első irányvonat indítása ünnepségének alkalmá­ul Komló fejlesztéséért végzett kiváló munkájuk elismerése- ént a következő elvtársak kaptak kitüntetést, pénzjutalmat: MUNKAÉRDEMREND: Kovács József, Pozsgai Károly, Szi­tás Adolf. MUNKAERDEMÉREM: Baris István, Bertus Imre Czé- dcr János, Détári Mihály, Duga József, Dibusz Lajos, Ebert Vilmos, Fessel Tibor. Gallusz József, Gábor Balázs. Habonyl Sándor, Gasparik Kálmán, Kárlovcsesz József. Kolip Henrik, Kónya László, Kubó Sándor. Lóránt Péter, Papp Lajos. Peer Márton, Pora Jenő, Rácz Gyula, Schwarcz József, Simek Ár­pád, Sipos János. Sztipánovite Kálmán, Tatai Jánosné, Virág János, Winkler Lőrinc. SZOCIALISTA MUNKÁÉRT ÉRDEMÉREM: Bátai Jakab, Bencze Károly. Bogár János. Czukor József. Kollár Dénes, Kostyák Mihály, Krajko Károly. Mátrai Árpád. Ormos Károly, Pekarek Károly, Preisendorfer Józsel. Ropofi István. SchaMós György, Schwarcz József, Szepeshegyi István, Sziklai József, Tatai Károly. PÉNZJUTALOMBAN RÉSZESÜLTEK: Árki György Ba­ris Isván. Bán János. Bogár János, Dobos lózsef. Fehér Már­ton, Fessel Tibor, Földes Lipót, Gertner János. Gyöngyösi ló­zsef, Herke Gyula, Jáhn Vilmos. Kender István. Keszler Fe­renc, Kiskirály Ernöné, Kubó Lajos, Lenhardt József, Me *er- falvi Gyula. Orsai János. Péter Márton, Szedlár Ferenc. Sze- -ényi József, Sziklai József. Tatai Károly. Wieder Béla. Ezen­kívül még sokan részesültek pénzjutalomban, összesen csaknem 100 ezer forintot osztottak ki. As első irányvonat: Komló—Sztálinváros Zászlódíszt öltött vasárnap, május 27-én Komló A Déldunántúli Áramszol­gáltató Vállalat Pécsi Üzlet- igazgatóság dolgozói Mohács­szigeten kapott első megbíza­tásukat május 25-én befejez­ték. A munka folyamán meg­építettek 9,7 km közvilágítási és 2,1 km erőátvételi vezeté­ket. Felállítottak 286 darab be- tongyámos faoszlopot és mint­egy 290 darab közvilágítási lámpát szereltek fel. Ezzel a munkával közvilágí­tással látták el a mohácsszigeti révet, valamint a révtől egész Sárhát településig a felvonuló si utakat. Külön ki kell emelni a mun­ka gyors végrehajtásáért ki­fejtett eredményes munkáju­kért Trisler György építési művezetőt, de ugyanilyen di­cséret illeti az ott dolgozó ös»- szes szerelőket, csoportvezető­ket és segédmunkásokat; mezei Béla üzletigazgató Első szocialista bányaváro­sunk nagyjelentőségű esemé­nye megünneplésére készült Ezen a napon indították út­nak Sztálipvárosba a kokszol­ható szenet szállító első irány­vonatot. Az esemény kettős jelentő­ségű. Jelenti elsősorban azt. hogy Komló megkezdte hiva­tása teljesítését, de jelenti azt is. hogy a komlói beruházások Iső szakasza lezárult, a kitar­tó munka meghozta első gyü­mölcsét. Az ünnepség már kora reg­gel megkezdődött. A Komló’ Városi Pártbizottság székhá- ában Farkas László elv­ára. a Központi Vezetőség tag- ía, a Baranya Megyei Pártbi­zottság első titkára, a város fejlesztésében kitűnt pártmun­kásoknak kormánykitüntetést valamint pénzjutalmat nyúj'o.t át. Farkas László elvtára be­szédében ismertette a nap je- entőségét. a megyei párt-végrehajtó bi­zottság tagja, a Komlói Párt- bizottság titkára. Bogár Jó­zsef elvtárs, az SZMT elnöke M a r t i n y Károly elvtárs Kossuth-díjas, a Bányaipar Kutatóintézet szénelőkészít- osztályának vezetője, élenjárt bányászok, építőmunkások, mi­niszterhelyettesek. a pártbizott­ság, a tanács, a tömegszerve­zetek vezetői, baranyai és sztá- 'invárosi vendések. A zwickau és komlói bányászok között ki — Azért fejlesztettük Kom­lót, — mondotta többek kö­zött, — hogy a Sztálin Vas­művet kokszolható hazai szénnel lássuk el. Ez a nap emlékeztet bennünket azok­ra a nagyszerű munkásokra akik Komló nagysága fej­lesztésében ereiüket nem kí­mélték, odaadásukkal, szí­vükkel, eszükkel segítették ennek a feladatnak végre­hajtását. A pártszékházban tartott ün­nepség után 9 órakor került sor, a Komlói Szénbányászati Tröszt tanácstermében a ven­dégek fogadására, majd 10 óra­kor a város főterén megkez­dődött a nagy ünnepség. Több. mint háromezer komlói lakos vette körül a „És elindul fel­lobogózva — szikrát prüszköl­ve a vonat — s a nagy kohó­ban Komló kincse — traktor­nak olvaszt majd vasat“ fel­irattal ellátott díszemelvényt. Az ünneplők mosolygó arcán a bányászegyenruhákra tű­zött kitüntetéseken csillant a tavaszi napsugár, enyhe szel­lő lobogtatta a zászlókat. A díszemelvényen foglal helyet Czottner Sándor elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, szénbányászati mi­niszter, Farkas László elv- tára, a Központi Vezetőség tagja, a Baranya Megyei Párt- bizottság első titkára, V a s s Zoltán elvtára, a Központi Ve­zetőség tagja, a SZÖVOSZ al- elnöke, G á b r i Mihály elv- társ, a Központi Vezetőség póttagja, C z á r t Ferenc elv- tára, a Baranya Megyei Párt- Végrehajtó Bizottság tagja, £ pécsi városi pártbizottság tit kára, Fessel Tibor elvtárs, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának veze­tője, G ó d o r Ferenc elvtárs. a megyei pártbizottság másod titkára, Katona Lajos elv társ, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a megyei ta­nács elnöke, Orsai János elvtáre, a megyei pártbizottság ágit, prop. osztályvezetője Sziklai József elvtárs, megyei pártbizottság harmad­titkára, Tatai Károly elvtárs, alakult barátság dokumentálá iáként résztvett az ünneDséger Kurt Kluge, az NDK ma­gyarországi követségének tit­kára, és Vera L ü t ?. k e n- dorf. a követség gazdaság attaséja. Az ünnepség kezdetén a bá nyász zenekar a Himnuszt iá* szotta. majd Simek Árpád a komlói városi tanács v. b.-ei aöke megnyitó szavai utár '■'zottner Sándor elvtárs mon­dott ünnepi beszédet. Czottner elvtárs ünnepi beszéde — Nagy. méltán megérde­melt örömünnepet ül ma Kom ló, első szocialista bányaváro­sunk dolgozó népe. Ünnepelnek harcedzett, kiprób*1* bé- nvászok. itt vannak a reAívfit- rók, akik kutatófúrásaikká1, a aknamélvítők. akik úi aknák sorával, kihaitott meddőváfia tok ezer métereivel járultak hozzá, hogy a szénbánvászok munkáia nvomán ma elindul­hasson a sztálinvárosi kokszoló­műbe az első kokszolható sze­det számító irányvonat. Czottner Sándor elvtáre meg­emlékezett arról, hogy nem­csak Komló, hanem az egész magyar népgazdaság életében ielentős ez az esemény, majd ■'ey folytatta: — Iparunk történetében elő­ször teremtettük meg az ala­pot arra, hoar az első iránv- vonat, a nyomában útnak Induló sokszáz Irányvonal szenéből, tehát hazai szén­ből kohókokszot tudunk gyártani. Komló feilesztésé re az első ötéves tervben 1 milliárd 275 millió forintot fordítottunk, amely összeg­hez az elmúlt évben újabb 167 millió forint értékű be­ruházás járult. Ez idő alatt annyi mélyfú­rást végeztünk el. amelv egv- végtében 65 kilométer mély fú­rólyukat adna. A szén külszínrehozása ér­dekében kilenc aknát mélyi tettünk. A feltárt vágathossz együttesen a négyszeresét te­szi ki a Komló—Pécs kö­zötti közúti távolságnak. Ha­talmas összegeket fordítót tünk különböző modern szállító és jövesztő berende­zésekre. A hatalmas ipari létesítmé­nyekkel párhuzamosan, sőt azokat megelőzve rohamos fej­lődésnek indult az egykori kis bányászfalu is. Az első ötéves terv során Kökönyös-nyugaton 1110, Kökönyös-keleten 504, Ren- derfötd-nyugaton 404 új. korszerű lakás épült. 1955- ben pedig további 277 lakást adtunk át rendeltetésének, A nagyarányú lakásépítkezést jelentős kulturális és szociá­lis létesítmények egészítik ki. Több millió forintot fordítot­tunk a város külső képének csinosítására, tereprendezésre és parkosításra. Nagy fejlődést értek el a komlói szénmeden­céhez tartozó északi üzemek is. 1949-hez viszonyítva Kom­ló napi termelése meghatszo­•ozódott. az évi gázszénterme- 'és ugyanez idő alatt több mint megharmincszorozódott A nagyszerű munka közben ovácsolódott ki a komlói bá mrák fizikai és műszaki gár­dája. Napv Dezső, Máhler Fé­rc. T/őröc Távon. Mól vár Int várt. Krakkó József, Szinper Tános nevét munkas'kereik nvomán az egész országban is- ú»rik.' sőt nem egyszer áz or- ,~7^o határain túl is megtanul­ok. Méltán sorakoznak fel ők a régi törzsgárda nagynevű tagfai. Kusz János. Alreim Jó­zsef, Szilas Adolf és a többi égi komlói bánvász mellé. — bátrai Árpád, Kovács István Huda''sek Lőrinc, Kovács Jó­zsef, Schwarcz József, Szkuvn János. Stecsovlcs István mél­tán elismert és megbecsült tagjai a komlói műszaki dolgo­zóknak és nem feledkezhetünk meg Vízi László trösztigazga­tóról. Pozsgai Károly a tröszt főmérnökéről sem, akiknek irányító munkájúk nagymér­tékben hozzájárult ahhoz, hogv elérkezzünk a mai ünnephez. Czottner Sándor elvtárs a továbbiakban szólt azokról a nagyszerű munkaversenyekről amely a bányászok között fo­lyik, maid így folytatta: — 1955-ben a Komlói Szén bányászati Tröszt dolgozói két­szer elnyerték a Miniszterta­nács és a SZOT vándorzászla­’át. Nem véletlen az, hogv Kom­ló. az összdolgozóUnok **»iot- egy 20 százalékát dn’gozó“-ként tartják nyil­ván. "■supán a legutolsó ké' évben öbb. mint 200 fizikai és mű­szaki dolgozó^ nyerte el a Szakma kiváló dolgoznia' ki- ‘üntetést. s a kitüntetés me’lé reaknem 400 ezer forint pénz- uitalmat is kaptak. Czottner Sándor elvtára be­szédét a következőkkel fejezte he: — Ma, amikor elindu1 Kom­éról Sztállnváro6ba az első szerelvény, kokszolható szén­nel. joggal lehetünk büszkék °'ért eredményeinkre és ioggal 'ekinthetünk bizakodással a ■övébe, amelynek alakításához, a mai naptól kezdve a sziá- linvárosi áréi, a belőle ké­szülő gépek útján Komló még az,eddiginél is nagyobb mértékben járul hozzá. Czottner Sándor elvtárs tűén Vízi László, a Komlói Szén- bányászati Tröszt igazgatóis melkedet* szólásra. Elmondot- *a, hogy Komló a feladatnak csak az első részét oldotta meg, most a szakmunkásként, a vágathajtás meggyorsítása a feladat. Megköszönte a pártnak és a kormánynak azt a gondosko­dását. amellyel Komlót min­den téren segítette. Ezután B o r o v s zk y Amb­rus, a Sztálin Vasmű vezér- 'gazgatóia méltatta a nap je­lentőségét, majd Czottner Sán­dor elvtárs kitüntetéseket és pénzjutalmat adott át a kom­lói bányamunkában, Komló építésében kitűnt legjobb dol­gozóknak. Elindult az első irányvonat Ezután került sor a várost keresztező vasúti sorompónál az ünnepség második részére a 16 darab 60 tonnás vasút5 kocsiból álló túlsúlyos sze­relvény, az első kokszolható szénszállítmány útnak indítá­sára. Az ünnepségre a részt­vevők ezrei vonultak a sorom­póhoz. Bent az állomáson az Indulásra kész feldíszített sze­relvény elején pöfögve feke- téllett a 424 276 számú moz­dony. A mozdony elejét „Kom­ló—Sztálin Vasmű első irány­vonat“ felirat díszítette. A zászlókkal és zöld ágakkal dí­szített vagonokon „Üdvözöl- Uik bánvászainkat és kobá szaimkat“ jelszavak hirdették a bányászok és kohászok ösz- szefogását, barátságát. Amikor az ünnepség résztve­vői felsorakoztak a szerelvény lassan gördült az állomásról é* előre húzott a sorompóig. Itt Vizi László trösztigazgató át­adta az első szerelvény mű­bizonylatait Borovszky Amb­rus elvtársnak, a Sztálin Vas­mű vezérigazgatójának, majd Tóth József, a MÁV pécsi vasútigazgatóságának vezetője engedélyt adott az irányvonat indítására. Az irányvonat in­dulásával egyidőben a komlói bányászzenekar hangszerein 'öicsendültek a bányász induló dallamai. A bányászzenékar hangjainak ritmusa egvütt gyorsult az először lassan, majd mindgyoreabban r""'*'dü- 'ő kerekek zakatolásával. Az ünnepségre érkezett ven­dégek ezután megtekintették a komlói Kossuth-bánya új bá­nyászfürdőjét, a mentőáúo- mást, az altáró előtti rendező pályaudvart és elbeszélgettek a komlói dolgozókkal. Dél bei a vendégek és kiváló kom^ bányászok, építőmunkások a Béke étteremben közös ebé­den vettek részt, majd dél­után különböző sportrendezvé­nyeken, köztük Komló—Sztá­linváros NB Il-es bajnoki lab­darúgómérkőzésen vettek résa^ G. F, Még néhány nap, s szerte az országban megkezdődnek az 1955—56. tanévet befejező zá­róvizsgák, melyek egy év ta­nulmányi és sok tekintetben nevelési eredményeit is össze­gezik. . Ezeken mutatkozik meg, hogy hogyan sajátították el ta­nulóink a teljes tantervi anya­got, tehát hogyan teljesítették azt a tervet, melyet népi de­mokráciánk oktatási rendszere számukra meghatározott. Szük­séges, hogy fokozottabb gondot fordítsunk a tanévet záró öisz- szegező munkára, mert en­nek eredménye meg fog mu­tatkozni a továbbtanulásban és később a szocializmust építő tei-melő munkában. Nem véletlen tehát, hogy a tanév utolsó hónapjában fi­gyelmünk fokozottabban for­dul a munkáját jól végző pe­dagógus, a kötelességét híven teljesítő tanuló és gyermekét a tanulmányokban helyesen se­gítő szülő felé. Közeleg a Pe­dagógus Nap. Jutalomban, ki­tüntetésben részesülnek azok a nevelők, akik áldozatos mun­kával. lelkes hivatástudattal alapozták meg gyermekeink­ben a biztos és szilárd tárgyi tudást és a nevelésben kiváló e’f-'iményt értek el. ők segí­tették ifjúságunkat abban, hogy áthidalhatták a szokatlan téli időjárásból adódó rendkí­vüli szünet és az árvízvesze­delem kieséseit. Egyéni foglal­kozással, tanácsadással, család- látogatással, helyesen alkal­mazott módszeres eljárásosai, küzdött az ő példájuk nyomán szinte valamennyi pedagógu­sunk azért, hogy az 1955—56. tanév befejezése eredményes, sikeres legyen. A tanév utolsó tervnegyedé­ben eljutottunk a tanulók iga­zi próbatételéig, az év eredmé­nyeit. az ismétléseket záró osz­tályvizsgákig, melyek iskolatí­pusonként változóan június 5—17 között lesznek. A tantervi anyag ismétlése, rendszerezése a végéhez köze­ledik. Alkalma és módja van tanulóinknak ahhoz, hogy be­csületes, jó munkával elsajátí­tott ismereteikről önálló fele­letekben számoljainak be ne­velőiknek. Most, vizsgára való felkészülésük idején, felelőssé­gük egyre komolyabbá válik. Az évzáró tanulmányi munka során dől el, hogy a változó szorgalmú tanuló ki tudja-e küszöbölni az évközi hanyag­ságból eredő hiányosságokat, mulasztásokat, helyre tudja-e hozni az el nem készített házi­feladatok miatt beálló gya­korlási kiesést? A jó bizonyít- vánv megszerzésének titka a becsületes, kihagyásoktól men­tes tanulmányi munka, mert az évzáráskor kialakított ér­demjegyekbe az összefoglaló­kon és vizsgán elért osztályza­tokon kívül számításba kell venni az évközi munka érté­két jR. Tehát a vizsga ered­ményét nem a „véletlen sze­rencse“, vagy a „balkézzel ki­húzott“ tétel alapján adott fe­lelet határozza meg kizárólag, hanem az a szívós, rendszeres. mindennapi becsületes munkái < is tükrözi. ( Támogatást és segítséget ad< i szaktanár, ha a tananyag lé- i nyegesebb részeiben, a tovább-j haladáshoz feltétlenül szüksé-J les ismeretanyagban nem ala-J pos a tanuló tájékozottsága. A vizsga és az összefoglalás az egész év anyagát rendszerben fogja össze, a még folyó ismét­léseket ilyen értelemben vég- z'i a nevelő, tehát a tanórán a fegyelmezett és mások mun­káját nem zavaró figyelmes magatartást elvárják tanu­lóinktól. A tanórán ébred fel i tudásvágy, a tanóra könnyí­ti meg sok tekintetben az ott- loni munkát. A tanulók nem illának elvégezhetetlen felada­tok előtt. Meg kell érteniök. rogy tanulásuk érdekében ha­talmas anyagi áldozatot hozotl népi demokráciánk azért, hogy jól képzett, biztos tudású káde­rek építhessék a szocialista jö­vőt. Ilyen értelemben ifjúsá­lunk a saját jövőjét építi ma még az iskolapadban, holnap a munkapadnál, a termelő élet­ben. Ez a jövő olyan lesz, ami. tyen a felkészülés az iskola' idő alatt. Az iskola segítő mun­káját kiegészíti a diákotthon a tanulószoba, a helyesen meg­választott tanulópár. A sokol- ialú támogatás tehát biztosí­tott, a tanuló akaratán, helyt- illásán és hivatástudatán dő) el, hogyan használja fel az adott lehetőségeket a vizsga si­kere érdekében. Sokat tehetnek a szülők is az évzárás jó eredményeinek kialakításáért. Legyen gondjuk arra, hogy a tanév hátralévő részében gyermekeik pontosan járjanak iskolába, ne hiányoz­zanak. Biztosítsák gyerme­keiknek a napi szükséges 3-4 3rai időt a tanuláshoz, főleg azzal, hogy a szórakozásra szánt időt lerövidítik. Biztosít­sák a szellemi munkához szük­séges pihenést úgy, hogy a ta­nuló napirendjét figyelemmel kísérik, iskolán kívül eltöltött idejének felhasználását na­ponta számonkérik. A sűrű mozilátogatás, a szórakozással egybekötött társadalmi lekö­töttség sok. tanulásra fordítha­tó szellemi és fizikai energiát használ fel, s ez károsan be­folyásolhatja a tanuló szá­mára az évzárás eredményét. Akadályozhatja a tanulót a fel­készülésben a rossz időben szervezett gyűjtőmozgalom: e munka végzése mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy első a tanulás! A tanév június 23_án feje­ződik be iskoláinkban. Az ér­tékes, tanulmányi eredmény­ben élenjáró tanulóinkat, az­zal becsüljük meg, hogy nyári ingyenes üdülést biztosítunk számukra. így állami erőfor­rásból 1 500 tanuló részesül üdülésben, ezenfelül 1 000 gye­rek az úttörő táborokban él­vezheti munkája jutalmául a megérdemelt pihenést, szórako­zást. Legyen tehát tanulóifjúsá­gunk számára a jelszó: Jó ta­nulással előre az év sikeres befejezéséért! Vizsgák előtt FUrime&hizatásuknnk tettek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents