Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-29 / 125. szám
2 N Ä P t: ö 195« MAJTJi 2» ■ Nemzetközi hírek NEW CASTLE Aneurin Bevan, az Angol Munkáspárt baloldali szárnyának vezetője vasárnap beszédet mondott a newcastlei városházán. Beszédében élesen bírálta a kormány külpolitikáját egyebek között a fegyverkezési hajszát és a kormánynak a ciprusi kérdésben elfoglalt magatartását. NICOSIA Ciprus szigetén tovább folytatódnak a zavargások. Hétfőre virradó éjszaka a Pafosz közelében lévő Tinossza falu mellett ciprusiak tüzeltek egy angol katonai járőrgépkocsira. Ciprusi hatóságok fokozták a biztonsági intézkedéseket. A csapatokat riadókészültségbe helyezték. A Daily Mail című konzervatív angol lap hétfői számában a ciprusi kérdéssel foglalkozik. A többi között sürgeti Angliát, hogy folytassa a tárgyalásokat a ciprusi helyzetről, ugyanakkor azonban „ne hagyjon semmi kétséget afelől, hogy továbbra is meg akarja tartani a szigetet”. A lap azt követeli, hogy az angolok a görög és a török kormánnyal tárgyaljanak és e tárgyalásokon „új elképzelésekkel vegyenek részt, mint amilyen például a ciprusiak közös állampolgársága, esetleg a hármas kormányzás”, NEWYORK A londoni Times című lap tudósítója idézi a kaliforniai állami egészségügyi hivatal jelentését. EszeriiH a múlt vasárnap a bikini-szigetek felett felrobbantott amerikai kidrogén- bomba okozta rádióaktivitás a robbanás színhelyétől ötezer mérfölckiyi távolságra elérte az Egyesült Államok nyugati partvidékét. PÁRIZS Az AFP jelenti, hogy hétfőn délben aláírták a francia-marokkói diplomáciai egyezményt. RÓMA Az AFP Jelenti, hogy a helyi önkormányzati választásokon Olaszország lakossága leszavazott. Az illetékes szervek azonnal hozzáláttak a szavazatok összeszámlálásához. A sportfogadási osztály közli, hogy a 22. fogadási hét hivatalos nyereményjegyzékét kedden teszi közzé. A 23. vigaszdíjas időszakban, amelybe a 20., 21. és 22. fogadási hét tartozik, a 22. fogadási hét kilenc találatos szelvényeire fizetnek vigaszdíj- nyereményt. Hat órára csökkentették a Szovjetunióban a 16-18 éves fiatalok napi munkaidejét Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége a 16—18 éves serdülő ifjak munkakörülményeinek további megjavítása végett törvényerejű rendeletével elrendelte, hogy 1956. július 1-töl a 16—18 éves munkások és alkalmazottak részére a munkanap idejét hat órában kell megszabni. A minisztertanács rendeletileg úgy intézkedett, hogy a serdülő fiataloknak a csökkentett munkanapért járó bére a megfelelő kategóriájú dolgozók teljes munkanapja után fizetendő bérével egyenlő. A darabbérben dolgozó 16— 18 éves serdülő fiatalok munkáját a darabbéres munkák végzésekor teljesítménybérben fizetik. E teljesítménybér egyenlő a felnőtt munkások számára megállapított teljesítménybérrel s ehhez bértételüknek megfelelő pótlék jár azokra a munkaórákra, amelyekkel a felnőtt munkások számára megszabott teljes munkanap meghaladja a serdülő fiatalok rövidített munkanapját. Megállapodi és az indiai k az indiai volt fr« ügye Párizs (MTI): Mint az AFP közli, a francia külügyminisztérium bejelentette, hogy hétfőn aláírták az india volt francia települések átengedésére vonatkozó szerződést a francia és az indiai kormány között. Az egyezményt Nehru indiai miniszterelnök és Ostrorog újdelhi francia nagykövet írta alá. ás a francia .ormány között sneia települések íben A szerződés értelmében a Francia Unióhoz tartozott Pondichéry, Carical, Mahé és Yanaon autonom területeket visszacsatolják az Indiai Köztársasághoz. Francia körökben, mint a hírügynökség hangsúlyozza, rámutatnak arra, hogy a települések átengedése lehetővé teszi a francia-indiai kapcsolatok megjavítását. Ausztria és Jugoszlávia között a vasúti forgalom tekintélyes részét a második világháború előtt Magyarország bonyo’ítc- ta le. A MÁV most ismét lebonyolítja a két ország közötti szállítást. A vasút gondoskodik arról, hogy az átmenő forgalmat — különösen az élőállat és a romlandó küldeményeket — Kelebia—Hegyeshalom között, olcsó díjszabással a lehető legrövidebb időn belül továbbítsa. Az osztrák—jugoszláv áruforgalom lebonyolítását előreláthatólag még a nyáron megkezdi a MÁV. »Folytatódnak a magyar- osztrák vagyonjogi és pénztigyi tárgyalások Az ez év elején Bécsben megkezdett magyar—osztrák vagyonjogi és pénzügyi tárgyalások folyó hó 28-án Budapesten folytatódnak. A magyar delegációt a jelenlegi ülésszakon dr. Szita János, a pénzügyminiszter első helyettese, az osztrák delegációt dr. Ernst Lem- berger rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter vezeti. Afganisztán függ Kabul (TASZSZ): Afganisztán május 27-én ünnepelte nemzeti ünnepét: függetlenségének 37. évfordulóját. Gyegtyar szovjet nagykövet a diplomáciai testület doyenje ebből az alkalomból felkereste Mohammed Zahir királyt és a maga, valamint az egész diplomáciád testület nevében üdvözölte őt. A király megköszönte a szovjet nagykövet jókívánságait és kérte, hogy tolmácsolja köszönetét az összes nagykövetnek, valamint követnek. etlenségi ünnepe Emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió elsőnek ismerte el Afganisztán függetlenségét, majd hangsúlyozta, hogy Afganisztánt és a Szovjetuniót mindig a barátság és a közös béketörekvés fűzte egymáshoz. Afganisztán nemzeti ünnepe alkalmából Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke üdvözlő táviratban fejezte ki jókívánságait Mohammed Zahir sah- nak, Afganisztán királyának. Ollenhaue Schöningen (MTI): Erich Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke vasárnap Schöningenben beszédet mondott a párt Braunschweig- körzeti kongresszusán. Ollenhauer beszédében a Szövetségi Köztársaság „tevékeny újraegyesítést politikáját” jelölte meg a „legsürgősebb és legelső feladatnak”. „Mi, szociáldemokraták — mondotta — a Nyugattal egyetértésben és a Szovjetunióval folytatott tárgyalások útján kívánjuk megoldani a német újraegyesítést, más út nincs. A Szövetségi Köztársaságnak a Nyugattal szemben fennálló kötelezettségei nem mentesítenek bennünket az alól, hogy mi magunk is gondolkozzunk róla, r beszéde hogyan lehet megvalósítani Németország egyesítését”. „Nekünk magunknak kell mindent elkövetni, hogy újból tárgyalások induljanak meg Németország egyesítése ügyében ... követelnünk kell a szövetségi kormánytól, hogy saját javaslataival álljon elő az érdekelt hatalmaknál”. A szociáldemokrata pártelnök a továbbiakban elutasította az együttműködés gondolatát Németország Szocialista Egységpártjával, illetve a Német Kommunista Párttal. A kongresszus résztvevői több határozatot hoztak. Az egyik határozatban szembe- szállnak a hadkötelezettségi törvénnyel. Dulles televíziós nyilatkozata az amerikai külpolitika „felülvizsgálásáról “ Washington (MTI): Dulles amerikai külügyminiszter vasárnap egy televíziós interjú keretében nyilatkozott a külpolitikáról. A többi között kijelentette, szívesen venné „az amerikai külpolitika gondos felülvizsgálását a küszöbönálló választási kampány alkalmából.” A külügyminiszter a továbbiakban azt mondotta, hogy „egészséges dolog négyéven- kint áttanulmányozni a külpolitikát”, s hozzáfűzte, reméli, hogy ennek megvitatása „magas eszmei színvonalon történik és valóban konstruktív lesz”. dtz éld (3) G zólaljanak meg végül is az érdekeltek, akikért és akiknek be akarjuk vezetni a politechnikai képzést! Varjú György, Hutz Ervin, és Prio! Ödön, a Nagy Lajos Gimnázium három tanulója. Aktív tagjai a kémai szakkörnek, Varjú György maga a szakköri titkár. Lelkesedéssel beszélnek arról, hogy mit tanultak és mit készítettek saját kezükkel, méghozzá n«m iskolaidőben, hanem szabad óráikban, sót a szünetekben is. De elmondják azt is, hogy mit hiányolnak — és érdemes véleményüket meghallgatni. — A fizikához és elektron fizikához kellene szemléltető eszköz... A legtöbb fiú érdeklődik az elektromosság iránt, de még egy transzformátortekercsünk sincs ... Egy kiló drót 120 forint és csak Pesten kapni. Pénzkérdés ... — mondja Varjú György. — Iskola- műhely is jó lenne ... Egy esztergapadunk van, de hogy kihasználhassuk, sok más is kell i n — Hallottak a gyorsvágásról, a keramikus lapkák alkalmazásáról? — Igen, hallottunk róla, láttuk is a Sopianában.., Ez pedig kevés. A fiatalok fantáziáját nem fogja már meg az amit hallanak és látnak, ök már többre vágynak: az új módszereket, a legújabb módszereket alkalmazni is akarják! Itt, az iskolában kell már megismerniük nemcsak a kénsavgyártás alapelveit, vagy az ellenáram elvét a sósav nagyüzemi készítésében, hanem a rádiótechnikát, a televíziót, a korszerű forgácsolást, marást, a robbanómotorokat is.:: Priol Ödön is ilyesmire vágyik: — Az 500-as MTH iskolások kaptak egy teljes motorkerékpár-motort. Kettévágták és így metszetben minden munka folyamatát magán az eredeti motoron tanulmányozhatják. Nálunk is sokan érdeklődnek a motorok iránt. Ha hasonló modelljeink lennének, bizonyára nem egy diák motorszere lőnek vagy technikusnak menne! Vegyész, rádiós, gépész, esztergályos, kohász, műszerész — csupa olyan hivatás, amely nemcsak kézügyességet, hanem magasabb intellektust, számtani, fizikai, vegytani, mértani előképzettséget igényel. Ezek a szakmák már- már túllépnek azon az igényen, hogy nyolc általános iskolával gyakorolni vagy továbbfejleszteni lehetne őket. Vagy ha még nem léptek túl, néhány év múlva ott tartunk, hogy csak az boldogul ezeken Idiszafréft a pályákon, aki többet tud, mint hogy kétszer kettő: négy; Kell hát, hogy a gimnáziumok necsak a továbbtanulásra, hanem az életre is neveljék hallgatóikat és mint a 400:560 arány mutatja, több fiatalt kell a gyakorlati életre nevelniük, mint a felsőbb iskolák számára. Ez az elsődleges oka annak, hogy osztályvezető, tanár és diák egyaránt szükségét érzi a második ötéves terv irányelveiben körvonalazott politechnikai képzésnek, és sürgeti annak megvalósítását és az ehhez szükséges anyagi eszközöket, lehetőségeket. A másik ok pedig az, hogy a fiatalok ne tanácstalanul lépjenek át az élet küszöbén, ne az érettségi után gondolkozzanak azon, hogy milyen szakmát válasszanak, ne a kényszerítő körülmények (üresedés, betöltetlen státusz, a lakóhelyhez közeli üzem, stb.) döntsék el, hogy mit tanuljanak, hanem készségük, kedvük, hivatás- érzetük legyen pályaválasztásuknak döntő rugója; A három meginterjúvolt fiatal valószínűleg műszaki egyetemre készül. Mi lesz, ha egyiket, másikat nem veszik fel, mert nem lesz hely? Simor Ferenc tanáruk jóvoltából meg ismerték a kémia, a vegyipar lehetőségeit, de hátha hasonlóan érdeklődnének a fizikát hasznosító vagy az elektromosságot kihasználó, esetleg a fémmegmunkáló szakmák vagy éppen az agronómia iránt? Nem tudhatjuk, mert nem ismerhették meg a fiatalok mai isko’-'rendszerünk hibájából a legkülönbözőbb termelési folyamatokat, azokat a szakmákat, amelyeket meg tudtak volna szeretni és meg is tudtak volna becsülni. Ezért van állandó munkára szükség minden iskolában, olyan munkára, amely köze•» lebb viszi a diákot későbbi szakmájához. Ezért kell haladéktalanul elterjeszteni, köz- kinccsé tenni minden iskolában az olyan módszereket, mint amilvent Simor Ferenc és még néhányan kidolgoztak; Ezért kell a gyárak és üzemek kapuit megnyitni vagy szélesebbre tárni a fiatalok előtt, nézzenek körül, tanuljanak, ne csak az iskolapadokban, hanem esetleges jövendő munkahelyükön is — mégpedig jó- előre. A második ötéves terv nagy távlatai ezek. Különösen nagyok a távlatok Pécsett, ahol az épülő hőerőmű, a feUődő és terjeszkedő bányavidék, a lakóházépítkezés és más munkák parancsolólag követelik is- k Iáinktól a tanult, művelt, jól felvértezett szakmunkások ezreit. Garami László Nemzetközi Szemle Mendes-France lemondása ismét a frafirta politikai élet középpontjába állította az amúgyis hosszú ideje vajúdó algériai kérdést. A párizsi kormány „második embere" látványos külsőségek között távozott a kabinetből, s így személye széleskörű és heves hírlapi polémiákra adott alkalmat. Mendes-France lemondását azzal indokolta, hogy nem ért egyet Guy MoPet-ék algériai politikájával, s így nem áll módiában továbbra is részt- vernni a kormány munkájában. A volt államminiszter közvetlenül távozása élőt hét pontos programot ismertetett, amely szerinte gyógyír lenne az algériai sebekre. De e hét pont felületes vizsgálata is könnyen kimutatja, hogy Mendes- France noha programjával bírálja a kormányt, sokban nem tér el a kormánypolitika lényegétől, hiszen ő maga is támogatja nagyszámú katonai erő bevetését a felszabadító mozgalom ellen. Lemondásának okát tehát nyilvánvalóan egészen másutt kell keresni. Egy néhány párizsi lapkommentár említést tesz arról, hogy a volt államminiszter a kormiinyban betöltött helyét keveselte, számára nem volt kielégítő, hogy csupán a „második ember" szerepét töltheti be. S valóban, ha csupán az elmúlt évekre visszamenőén végigtekintünk e politikus pályafutásán, meg keli látni, hogy ez a felfogás nem is áll olyan messze a valóságtól. — Mendes-France első miniszter- elnökjelöltségétől kezdve nem kis becsvágyról tett tanúságot, s nem egy politikai lépését •— noha azok között volt néhány pozitív is, — láthatóan ez a személyi tulajdonsága sugallta. Mostani lépésében azonban nem is ez a lényeges, hanem az, hogy távozása a kormány, bál milyen helyzetet teremthet, hogyan hathat vissza a nemzetgyűlési erőviszonyokra. Ez a kérdés annál is jelentősebb, mert a kormánynak — különösen most — Mendes- France távozásával, előbb- utóbb szembe kell néznie egy algériai vitával, s nem mindegy, hogy ebben a vitában milyen erők és milyen súllyal hatnak. A Guy Mollet-kormány algériai politikája nem egyértelmű, meglehetősen következet, len. Ezt a következetlenséget Jelzik egyrészt a katonai mozgósítások. a folyamatos fegyverszállítások, másrészt pedig azok a reformok, amelyeket maga a miniszterelnök és Lacoste algériai miniszter-rezidens többször is meghirdetett. Ha felhagynak az erőszak-politikával és a reformoknak tárgyalások útján való megvalósítására törekszenek, akkor az algériai helyzet ugyanolyan kedvező megoldást nyerhet, mint a közelmúltban a tuniszi és a marokkói. De ha a nemzetgyűlésben az „erőpolitikának“ jobboldalon álló hívei gyakorolnak befolyást a kormányra. akkor Algériában a megoldás később még nehezebbé válik. Mendes-France látványos távozása semmi esetre sem azt segíti elő, hogy a józan politika hívei egyengessék az algériai kormánypolitika kibontakozását, hanem az MRP-nek, az erőszak pártjának ad teret, amely ilyen helyzetben kihasználhatja a kormány szavazattöbbségre törekvését. Mendes-Francenak az a számítása. hogy lépésével „baiol- dalibbnak“ tűnhetik fel, mint a kormány, semmi esetre sem érheti el és nem is érte el a kívánt hatást. Az igazi francia baloldal ugyanis — a kommunistáktól a szocialistákon át a reális polgári körökig — éppen azt veti el, amiben Mendes-France teljes mértékben egyetért, több volt minisztertársával: a csapaterősítések küldését, az ..erőpolitika" támogatását. Egyesült Államokban is. Az amerikai lapok cikkeinek böngészése már korábban igazolta: nem elszigetelt jelenség hogy egyes publicisták és egyes amerikai politikusok a Fehér- Ház külpolitikájának sürgős ..átértékelését“ követelik. A földre ereszkedés, a realitásokhoz való közeledés már jé ideje nemcsak a Walter Lipp- mann-nak, a New York Herald Tribune ismert közírójának vesszőparipája, hanem hasonló hangok hallatszanak a kongresszusban is és több alkalommal ilyenértelmű nyilatkozatot tett Kennan aki hosz- szú évekig nagykövetként működött Moszkvában, s akit Washingtonban a szovjet politika egyik legalaposabb szakértőjének tartanak. Ez az „átértékelési" vita a legutóbbi napokban a legfelső körökig is eljutott. Az ellentétes álláspontok a legvilágosabban Dulles külügyminiszter és Stassen leszerelési megbízott véleményében ütköztek össze. Az egymilliókétszázezer katona leszereléséről hozott szovjet határozatot ugyanis Dulles egyértelműen negatívan értékelte és különböző nemlétező rejtett szándékokat keresett mögötte. Stassen viszont, akit Eisenhower elnök bízott meg a leszerelés ügyelnek intézésével, úgy nyilatkozott, hogy „a moszkvai határozat bejelentése azt tükrözi, hogy a szovjet vezetők komolyan folytatná kívánják az általános leszerelési egyezmény megkötését célzó tárgyalásokat." E véleménykülönbséget nem lehet egyszerűen Dulles és Stassen személyes vitájaként *elfogni. Az amerikai politikában már régóta megfigye’herő az áramlatok harca az erőno'i- tika konok hívei és a vii\" reményeiből valamelyes reális következtetést levonók cso- oortia között. Az csak természetes, hogy most, amikor a nemzetközi élet páratlan őriedéiben van és a szovjet din. 'orr.ácia mind úiabb és űiphb kezdeményezéseivel vonja magára a figyelmet, ezek m áramlatok több kérdésben és több esetben kerülnek szembe egymással. Az amerikai külpolitika nerc kismértékben lesz befolyássá az idei elnökválasztásokra. — Nem lenne reális arra számítani. hogy novemberig, amikor eldöntik, hogy az elköv»-. kező négy évre ki vonuljon b< a Fehér Házba az említet' áramlatok közül, hármeivik * egyértelműen befolyásolja kormánypolitikát. Az amerikai\ külpolitika „átértékelése“ Vr> rántsem sima, egyszerű és ró vid folyamat. Mindameilet nagyon is éber figyelemmé ''•e’l követni az F^ve-ritU A"s mokban leiátszódó eseménve két. különösen most. amikor nagyjelentőségű lépések tön ténnek a nemzetközi feszüli ség enyhítésének irányában. Az amerikai „átértékelés" A francia politika természetesen nemcsak az algériai probléma kapcsán foglalkoztatja a nemzetközi közvéleményt, hanem nagyobb összefüggésekben is, Franciaország mindig is számottevő tényező volt a nemzetközi életben, de külön azóta áll az érdeklődés fényében, amióta mostani miniszterelnöke és külügyminisztere a többi atlanti politikustól némileg eltérő hangot ütött meg. Sok szó esett már arról, s ez igen mélységes igazság, hogy a francia állásfoglalásokat nagymértékben a szoviet diplomáciának a legutóbbi években aratott nagyjelentő- «égű sikerei befolyásolták. — Sőt ezek a sikerek nemcsak a francia diplomáciára voltak ilyen nagy hatással, hanem nyugodtan mondhatni hogy Nyitgat-Eurónában valóságos láncreakciót indítottak meg. A legkézzelfoghatóbban ez a londoni tárgyalások hivatalos okmányaiban és a legutóbbi moszkvai szovjet— francia nyilatkozatokban jutott kifejezésre. A nemzetközi életnek ezek az új jelenségei igen figyelemreméltó folyamatot Indítottak meg az óceánon túl, az
