Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-27 / 124. szám
6 NAPLÓ 1956 MÁJUS 37 ' Ellenőrzés Nagypallon Béres János elvtárs kommunista. Azelőtt a pécsváradi gépállomáson doLgozott. Ott is és a Néphadseregben is megtanulta erre a kérdésire az egyetlen helyes választ. A KÖZGYŰLÉSEN mindent figyelem feléje fordul. Belenéz^ a papírba és hozzákezd beszámolójához: — Ez a gyűlés tagtársak, ne veszekedés színhelye legyen, hanem a felvetődött problémák I1 megtárgyalása. A zavartkeltés-1* tői pedig tartózkodjanak azoki1 a tagtársak, akik esetleg ilyen céllal indultak ide. Szükséges elvtársak, nagyon szükséges, hogy a tagság bizalommal legyen a vezetőség felé. helyeslő zúgás szakítja meg, sokan leforrázva bújnak el az előttük ülő háta mögé. És ő sorolja, sorolja a talált hibákat, hogy az elnök rendet teremthessen a tsz portáján. ...A szállásköltségre elfogadtuk a bizonyítékokat, de felhívjuk, hogy a jövőben szerezzen be megfelelő bizonylatokat, mert különben kártéri- , tést fogunk javasolni. i ... Felesleges két állattenyész', tési brigádvezető. Javasoljuk a't közgyűlésnek, hogy Gyenis elv- \ társ vegye át az egész irányi- , tását és így egy erő felszaba dúl. -. j ;;. Felhívjuk az állatgondo- zók figyelmét az udvar rend-\ bentartására. Ha nem történika változás, megvonásra javasol-{) juk az ezért felvett munkaegységeket Befejezésül kérem a termelő- (i szövetkezet vezetőségét, hogy (l minden erejét állítsa a szövet-' kezet szolgálatába; Zárjuk lei eredményesen ezt a gazdasági 1> évet és osszunk a munkaegységekre megfelelő terményt is, készpénzt is. Természetes, ezt a célt csak akkor tudja a vezetőség végrehajtani, ha őket a tagság messzemenően támo-11 gat ja .;. És így tovább. 11 ÍGY ZAJLIK LE Nagypallon \ < az ellenőrző bizottság vizsgálata, így alakul, így mélyül egy re a Búzavirág tsz-ben az zi, szövetkezeti demokrácia héz beletanulná, részrehajlásf nélkül és állandóan a közösség légy , ige-,i a. Ned Az üb-elnök dicsérete * * zért adtuk írásunknak ezt a címet, mert nemrégiben a Dunántúli Napló „Az ü. b. elnök fegyelmije“ cím alatt volt kénytelen kiteregetni Kerekes János traktoros brigád- vezető viselt dolgait. A szentlőrinci gépállomás körzetében ugyanis sok az újonnan alakult, fiatal termelőszövetkezet. Sok helyről szólítgatják hol telefonon, hol személyesen a gépállomást, hogy segítsen már kihordani a trágyát, küldjön még egy gépet a szántásba, szerelje fel a darálót... Hogy-hogysem, mégis előfordult, hogy éppen Kerekes János ü. b. elnök brigádja egyik helyen elmulasztotta a műtrágyaszórást, holott szerződés kötelezte rá — egyszerűen azért, mert rossz volt a gép. Másutt a szántással maradtak el, mert Kerekes elvtárs nem szervezte meg az éjjeli műszakot. Márpedig Krancz elvtárs, az igazgató nem szeret dobálózni szavaival. Ha ő megígérte a támogatást, rajta lesz, hogy a tsz-ek meg is kapják. Az ü. b. elnök fegyelmit kapott. Ami pedig ezután jön, az az ü. b. elnök dicsérete. Mert ha Kerekes brigádvezetö elvtársat szörnyen fel is bosszantotta a cikk, melynek minden sorát igazságtalannak tartotta — úgylátszik mégis megváltoztatta az elvtársi bírálat. Ezt nemcsak mi mondjuk, hanem az abban legilletékesebbek — az új szövetkezetek elnökei. Balázs Béla» a csonkamindszenti Űj Március Tsz elnökéé a szó: — Nemrégiben elromlott a telefonunk, pedig sürgős ügyünk volt a gépállomással. Vontatót akartunk kérni trágyahordáshoz. A bajban könnyen feltalálja magát az ember — a postával közvetíttettük a beszélgetést. Alig hagytuk abba, porzik ám egy motor Szentlőrinc felől. Látom: a Kerekes elvtárs. Azért jöttem, mondta — hátha félreértettem a beszélgetést. Ilyesmi azelőtt nem fordult elő, de olyanse, hogy a két vontató rögtön előállt és a mi öt fogatunkkal együtt éjjel-nappal dolgozva kihordta volna a trágyát. Derék ember Kerekes elvtárs, használt neki a cikk. Ugyanígy vélekedik a brigád vezetőről Tankovlcs elvtárs új szocialista községünk — Helesfa — termelőszövetkezetének elnöke és a cserdl tsz vezetőség Is, — zárja be a sort Krancz Pál elvtárs, a gépállomás igazgatója: — Elég, ha azt megmondom, hogy Kerekes elvtárs brigádja a tavaszi terv teljesítésében már a második helyen áll. Tudom, hogy a bírálat óta rendszeresen megjelenik a közgyűléseken és így első kézből értesülve az új szövetkezetek gondjairól mindjárt megteheti a szükséges intézkedéseket. őst végezetül mi vesszük vissza a szót: hosszú ideig-*• volt vita tárgya, hogy mi legyen az a határkő, amely megmutatja, — melyik gépállomás jobb a másiknál. A normálhold? Vagy a körzet termésátlaga? Ennek is annak is akadtak hívei. Mi azt is állítjuk, hogy egy-egy gépállomás munkájának eredményességét azon is le lehet mérni, hogy mennyire segíti az új termelőszövetkezetek megerősödését. A szentlőrinci gépállomás jó úton halad az felé, hogy ebben a nemes versenyben első legyen. És ha Kere- kes_ elvtárshoz hasonlóan minden brigádvezető komolyan belátja, hogy most az űj szövetkezetek megerősítése egyik legfontosabb feladatunk, akkor bizonyára elsők is lesznek a megyében. Két ]ó hír Csonkamindszentről Megérkeztek az államtól kapott tehenek Május 15-én futott be az MÁRCIUS 27-ÉN éppen a földekről tért meg Gál Pista bácsi, a nagypaUi Búzavirág termelőszövetkezet elnöke, amikor Béres János megállította az irodánál: — Ügy számítson elnök elvtárs, hogy holnap megkezdjük a vizsgálatot. — Gyertek csak, bármelyik percben. Én mindig készen állok. Keresve sem találhatnánk a nagypalii elnök válaszában sértődöttséget, vagy meglepetést. Alapszabály szerinti, bevett szó kás már hogy a szövetkezet egyik legfontosabb választott szerve, az ellenőrző bizottság, időről-időre, töviről-hegyire megvizsgálja az egész gazdálkodást és jelentést terjeszt róla a közgyűlés elé. Béres Jánost, a fiatal ellenőrző bizottsági elnököt, Deák Pétert és Ripszám János ellenőrző bizottsági tagokat nem ösztökéli holmi elkapkodott, tessék-lássék nézelődésre az sem, hogy utóbb a két-három napi vizsgálódás megapasztja jövedelmüket. Nagypallon mindenki tudja már, hogy az ellenőrzés idejére ugyanúgy megjár nekik minden munkaegység, akár a mezőn dolgoznának. MÄSNAP REGGEL az irodán már együtt az egész vezetőség: az elnök, a könyvelő, a brigádvezetők teszik az ellenőrző bizottság asztalára legelsőnek a munkaegység nyilvántartásokat. A bizottság ugyan foghíjas, mert Ripszám- nak halaszthatatlan dolga akadt Pécsváradon de ez csak formai hiba. Béres is. Deák is úgy forgatják a munkaegységkönyvet, akár a plébános a bibliát — félre nem vezetheti őket a rengeteg számadat között emberfia. Ami azt illeti, el is kel itt a bizonyosság. Min tör ki esztendő végén más helyen a legtöbb pörlekedés, veszekedés. nézeteltérés? Azon, ha valakinek nem írják be egyik nap ját.. másnál pedig többet is felszámított valamiért egyik mun kacsapatvezető, mint amennyi megilletné. Nagypallon szó sem lehet ilyesmiről: az ellenőrző bizottság negyedévről-negyed- évre átvizsgál minden bejegyzést és akár vastagon fogott, akár szűkösen a munkacsapatvezető ceruzája — a hibás tételeket nyomban kijavítja Béres János piros ceruzája. AZ IRODA AJTAJA hol nyílik, hol zárul: sorba hozza a népeket be valami sürgős elintézni való, amely mögül mindig kilóg a kíváncsiság. Segítenek az ellenőrző bizottsági elnöknek kéretlenül is, vitatkoznak a tizedek, századok fölött — ezzel van különben a legtöbb bibi — és mikor már megrakodtak hírrel — viszik ki a többiek közé. — Lámcsak: ennek-meg aman nak leütöttek megint a munkaegységéből! — őneki meg hozzáírtak vagy két tizedet! Mire az ellenőrző bizottság az utolsó könyvet is visszaadja az elnöknek, kint már javában forr a hangulat. Akinek hozzáírtak a munkaegységeihez, az szót sem ejt, de akié bői levontak.:; Beszél az öt helyett. Érződik, hogy viharos egy közgyűlés lesz, ahol Béres János számat ad munkájáról. Vannak, akik szítják is a vihart. Ki ne ismerné meg őket? Hogy az ellenőrző bizottság hibákat talált az elnök működésében is? Nos, ez kitűnő alkalom! A hiba pedig nem más, minit hogy az elnök hivatalos ügyben Pesten járt. Elszámolta a vasúti jegyet, de a szállásköltségről nem volt megfelelő bizonylata — nem kért róla papírt s a pénzt mégis felvette. Harminc forint az egész, dehát akadnak emberek, akik a másik becsületéért még harminc ezüst pénzt sem adnak. Szemük elé vörös posztót helyez a sértődöttség, a rossz indulat és Ilyenkor köztudomású, hogy a harag rossz tanácsadó. A régi elnöknek — akit másodszorra nem választottak meg — édestestvére az ellenőrző bizottsági Riipszám János. Nyilván elefántot lát nyomban ott, ahol bolha van csak lés az egész intézőbizottság leváltását rebesgeti; -. s Eligazodik-e ennyi vélemény között Béres János? A VIZSGALAT már rég otthagyta az irodát. Az udvarban rendetlenséget talált, pedig az állatgondozók havi három mun kaegységet vesznek fel a söp- rögetésért. A magtárban szanaszét szórt zsákok, madzagok, kötelek, az' állattenyésztésben egy felesleges brigádvezető, a jószágoknak viszont nem lesz elég májusig az alomszalma. Szabó elvtársnak több előleget folyósítottak a megengedettnél, hogy fenntarthassa magát. Tavaly jött a téeszbe — kell néki a támogatás. Mindez belekerül a noteszba, onnan pedig egyenesen az ellenőrzőbizottság beszámolójába. Ketten írják: az elnök, meg Deák Péter — Rip- számmak most is halaszthatatlan dolgai vannak ;:; Megrágják a tintával írt mondatok minden szavát és a 6űrűn írt sorok visszatükrözik kettejük roppant nagy felelősségérzetét. Azért vannak ők, hogy megbontsák a szövetkezet egységét felnagyított vádakkal és elvegyék a bizalmat is, munkakedvet is? Vagy inkább a szövetkezet megerősítéséért, a talált hibák lefaragásáért? érdekeit szolgálva irányítani tevékenységét, de új szövetkezeteinkben ugyanúgy megtanulhatják ezt az ellenőrzőbizottsági elnökök, mint ahogy Béres János elvtárs megtanulta Nagypallon; Két új családdal gyarapodott az előkészítő bizottság Bodolyabéren március végén alakult előkészitöbizottság. Elnöke Vincze János, tagjai: Kovács Lőrinc, Balázs József, Zsirmann Ferenc, Varga Gábor, Markó István. A megalakulás óta 2 új családdal szaporodtak és a szervezőmunkát tovább folytatják, hogy ősszel termelőszövetkezet alakulhasson a faluban. Sok német középparaszt tér a szövetkezeti útra A Német Demokratikus Köztársaságban a termelőszövetkezetek IV. konferenciája, vagyis fél év óta igen sok új termelőszövetkezet alakult és különösen sok középparaszt lépett be a közös gazdaságokba. Cotthus kerületben például 18 új termelőszövetkezet alakult és a régebbiek körülbelül 200 új taggal gyarapodtak. Luckau körzetben idén 8 új termelőszövetkezet alakult és több, mint 127 mező- gazdasági munkás, illetve egyénileg dolgozó paraszt lépett be termelőszövetkezetekbe. Mahlsdorfban például egy mintagazda és még két kiváló gazda alakított termelőszövetkezetet. Három hét alatt még 13 gazdaság csatlakozott hozzájuk. Az NDK lipcsei kerületében már 450 termelőszövetkezet alakult — ezek közül 25 ez év első negyedében. A régebben alakult termelőszövetkezetekbe ez év első három hónapjában több, mint 2 000 egyénileg dolgozó paraszt, valamint mezőgazdasági munkás lépett be, első, tizenhatodikén a második vagon jószág a nemrégiben alakult csonkamindszent; termelőszövetkezet részére. A tizennégy tehén és előhasi üsző gondozójául Hoffer Pétert tették meg, aki azóta is igyekszik példás rendben tartani az állatokat a Horváth- féle ház istállójában. — Ezek a borjak még anyjukat szopják — mutatja Balázs Béla tsz elnök, ezüst- kalászos gazda — de a többieket már mesterségesen fogjuk nevelni. Nekik nem számít... (Egyes szervek kiküldöttel zaklatják az új termelőszövetkezeteket.) Kiküldött: Ez a príma tehén csak maguknak 10 000 forint. Sok? Bírják maguk, megveszik és kész, mert ha nem...! Kiküldött: Maguk pedig tér. melnek 20 hold borsót, 80 hold lent, két holdon salátamagot. Erre megkötjük a szerződést. Elnök: Nekünk van tervünk... Kiküldött: Az semmi, csak papír. Azt csinálják, amit mondok, mert ha nem...! Kiküldött: Na kérem! Maguk beadnak a második negyedévben négy hízottsertést, 20 tyúkot, és ezzel letudják majd egészévi kötelezettségüket. Elnök: Sajnos... pillanatnyilag nem tudunk eleget tenni ennek, pedig higyje el, ml tudjuk, hogy milyen fontos a beadás. Üsszel, ősszel teljesíteni tudjuk, meft jelenleg nincs. Kiküldött: Az nem számit. Beadnak a második negyedévben és kész, mert ha nem...! • Az ilyen esetekről az alábbi (állítólag igaz) történet jut eszünkbe, ami a „szemtanuk“ szerint az első világháborúban történt. Galicia egyik kis városkájában lévő pálinkamérésbe minden reggel beállított egy nagy- bajszú, mérges tekintetű baka. Dörgő hangon ráordított a kis üzlet tulajdonosára: — Adjon egy fél deci pálinkát, mert ha nem...! — és közben szuronyát tapogatta. Így ment heteken át. Egy alkalommal a tulajdonos elpanaszkodott egyik tisztnek, hogy őt minden reggel meglátogatja egy katona, pálinkát követel és életveszélyesen fenyegeti. Némi honorárium ellenében megállapodott a tiszttel, aki megígérte, hogy véget vet ö az ilyen nyílt rablásnak. Másnap reggel már nyitáskor bebújt a tiszt a pult alá és várta a baka jöttét. A szokott időpontban meg is érkezett. Szokása szerint odacsapott a pultra és eldörögte: — Adjon egy féldeci pálinkát, mert ha nem ... ! Ekkor felállt a pult mögül a tiszt és ezt kérdezte: — Es ha nem? A baka meghúzta vállát, megfordult és dörgő hangon igy szólt: <=f Akkor nem iszok! Egyszer, meg mégegyszer Kovács elvtárs kigombolt kabátban a falig hátradőlve ült szobájában. Kö rülötte vagy három kartárs szórón gott áhítatos figyelemmel. — Hát egyszercsak föláll ám az öreg nagybajuszos — meséli, s az orra alá tapogat, hogy megjátssza az öreget — és azt mondja: „Jó, jó barátaim, de ha mi mán most mégiscsak mögcsinál- nánk ezt a közöst, micsinyájjunk az állatokkal. He? Hun van nekünk akkora istállónk? Erre válaszujjon valaki.. A figyelem bámulattá nőtt a kartársak körében. — Szóval én mon dóm nektek, ez a vén demagóg majdnem szétug- rasztotta a szövetkezést. De akkor fölálltam én is és azt mondtam .; i Hatásos szünet, a kartársak sápadtak az izgalomtól. — Azt mondtam: „Kedves elvtársaim! Ne a jelen nehézségein rágódjanak. A jövőt nézzék, a szocializmus fényes jövendőjét... Elragadtatott moraj. «— Na és mit mondjak? Mind aláírta a belépést. Mély sóhaj. — Nehéz küzdelem volt, elvtársak, de megérte. Napokig dicsfény lengte körül a hőst, aki im sikeresen szállván szembe a maradi- sággal, fényes babérokat aratott a tsz-szervezésben. Pontosabban három napig lengett a dicsfény, mert a csodák csak addig tartanak. Aztán jöttek a hétköznapok. Es jöttek a levelek. Szeretnénk — irta az elnök —* ha kijönne Kovács elvtárs és megmagyarázná a tagoknak, mi is az a munkaegység.“ Később: „Építenénk már az istállót is Kovács elvtárs, de igen jó lenne, ha kijönne hozzánk és megmondaná, hogy helyesek-e a terveink." — Eh —* söpörte félre a leveleket — ha a hasuk fáj, nem hívnának? S maradt. Jelentéseket körmölgetett a termelőszövetkezetek bátor és dicső harcosa. De aztán mégiscsak megmozdult. Lelkesítő levél érkezett. „Tudjuk, — igy szólt a levél — hogy Kovács elvtárs igen elfoglalt ember, mégis arra kérjük, látogasson ki hozzánk szombaton délután, mert akkor tartjuk a zárszámadást. Nem akarunk dicsekedni, de azért valami eredményt mégiscsak elértünk, s szerény ünnepi estet is tartunk vasárnap reggelig.“ — Barátaim — dugdosta a kartársak orra alá a levelet — ezért érdemes küzdeni, fáradni. Az ÉN szövetkezetem szilárd, mint a kőszikla :s s S kilátogatott, Nehéz eldönteni, hogy ki a legszorgalmasabb Még a vetések előtt történt. A gépállomás egyszerre két vontatót is küldött és így éjszaka sem maradt abba a trágya kihordása. Főtt a feje az elnöknek: — ugyan vállalkoznak-e az újdonsült tsz-tagok éjszakai munkára? Aggodalma hiábavaló volt: a csonkamindszenti férfiak, nők nem néznek semmit, ha szorít a munka. Nemhogy eljöttek éjszakai munkára, hanem a végén úgy kellett hazaküldeni őket. A tizennyolc éves Pári Máriát meg Tóth Gézáné munkacsapatvezetőt csak az elnök határozott fellépése tudta clparancsolni aludni a vontatók mellől. Hogy a legszorgalmasabb férfiakról is megemlékezzünk, ideírjuk Tóth Géza fogatos és Mátis Károly bácsi, a 67 éves raktáros nevét. Csonkamindszentcn egyenesen megkövetelik az elnöktől, hogy mindenki részére biztosítson munkát. A kukorica- kapálás megindulásáig két felesleges fogatot a fűztelepre szerződött le és így itt is megnyílt egy bevételi forrásuk. Ilyen is van — Az az üres szék kinek a — A párttitkárc. — Beteg? — Ah! Soha nem hívjuk meg a szövetkezet vezetőségének ülésére, de megnyugtatjuk az elvtársat, lelke az közöttünk van és mindig kérjük, hogy segítse a határozatok végrehajtása^
