Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-27 / 124. szám

1956 MÄJÜS S1

N A p t; ö

7

Az első lépések

így szervezzük a közös munkát

Elmondta: Györkő Lajos, a ba ranyahidvégi termelőszövetkez et brigád vezető je.

Még egyéni gazda korában is jól fontolóra veszi az ember, hogy a nagy munkák idején mihez fogjon először és hogyan ossza be családjának tagjait úgy, hogy mindennek eleget tudjon tenni. Hát nálunk a csoportban, ahol nem egy, hanem harminchárom család van és ötvenöt embernek kell munkát adni mindennap! Az elnök nem mehet oda naponta külön- külön mindnyájukhoz, hogy te holnap itt, meg ott — ezt, vagy azt csináld. A kocsisok felől Varga Dezsőn keresztül intézkedik, a gyalogerőt pedig rámbízta a közgyűlés. Állítottak mellém segítségnek három asszonyt is és így ifjú Dani Ferencné, Nagy Jánosné meg a Csordás Péter felesége intézik a hozzájuk beosztott tíz- tizennégy gyalogerő dolgát. Este — van úgy, hogy két-három napra előre megbeszéljük az elnökkel: mit csinálunk, ha szép idő lesz, meg akkor is, ha esik. En a fogatok dolgában megegyezek Varga Dezsővel, utána megmondom az asszonyoknak, hogy másnap ki, hová vigye a csapatát. Nemrég csináljuk, de mondhatom — nincsen kapkodás és kevés a fennakadás.

Háromszáz hold földünk félezer darabban van. Egyik parcella kisebb mint a másik, egyik tiszta, a másik gyomos. Mi lenne, ha most egyénekre osztanánk a területet? Akinek gyomosabb rész jutna, mindjárt kinyitná a száját, mert igazságtalanság érte, a másik meg örülne, hogy a tisztább részen gyorsabban haladhat és több egységet szerezhet. Amíg nem lesz földrendezés, addig minden csapatot oda küldünk, ahová éppen a munka szólít. Lehet, hogy ott kapálnak másodszor, ahol az első kapálást a másik csapat végezte, de ezen segíteni most nem tudtunk. Mivel egy-egy földdarab megművelésének egy egész csapat áll neki és abban a munkában mindenki csak egyformán szerezhet munkaegységeket, úgy tettünk igazságot, hogy mindegyik munkacsapaton belül nagyjából egyforma erő legyen. Külön vannak a fiatalok, külön az idősebbek. Ha megjön a fűkaszálás, meg az aratás ideje, akkor a nélkülözhető kocsisok kifognak, leszerszámoznak és beállnak kaszálni, aratni — így erősítjük meg a gyalogos munka- csoportokat.

Az állattenyésztés munkaszervezéséről még nincs mit mondani: az öt tehén, meg a három növendék mellett dolgozó két ember a lovak takarmányozását is ellátja. Igazából csak akkor lesznek állattenyésztők, ha sikerül a tervünk: rövidlejáratú hitelből tinókat szeretnénk venni és azokat — nagyon jó legelőnk van — fü- vön meg egy kis darán felhizlaljuk. Ha a négy mázsát felül üti, akkor már tíz forintért veszi át tőlünk a vállalat.

Ami a háztájit illeti, nincs még minden teljesen rendben. Egy-egy család részére egy-egv holdat mértünk ki, ha egyedül dolgozik valaki a szövetkezetben, akkor ezerkétszáz szögölet. Néhánynál a szőlővel együtt ugyan több a megengedettnél — sőt egy hold babot is vetettünk házi használatra az asszonyoknak —, de bajt nem okoz és nem is fog. Arról van szó, hogy az első év nagyon nehéz, előleget nem oszthatunk és a háztáji tartja fent a népeket az újig. Mondom — ez a munkán nem látszik — a répánkat is megkapáltuk már, sőt az okoz fejtörést, hogy állandóan jönnek: most hová menjünk? Szorgalmas a tagság s ha meglesz a tagosítás még jobban megy minden.

Fejlődik a kosos állatállomány

Elmondta: Balogh János, a sá modi Ormánysági Búzakalász Tsz elnöke.

Á sámodi Ormánysági Búzakalász Termelőszövetkezet 326 hold földjén 40 tag dolgozik. Uj termelőszövetkezet vagyunk. 16 lóval kezdtük és ma 16 szarvasjószágunk is van: ebből hat növendék, hat vemhes és négy fejős. Az elkövetkezendő hetekben megszaporodik az állatállományunk, mert a vemhes tehenek hamarosan leellenek, meg aztán számítjuk, hogy még két fejős tehenet úgy vásárolunk. Nem mondom: lehetnének jobbak is a teheneink, éppen ezért hamarosan megkezdjük a járási tanács segítségével a selejtezést. Az olyan teheneket, amelyek tartásra nem alkalmasak kicseréljük jó fejősre.

Amint mondtam, a tizenhat lovunkon kívül semmi nemű állatállományunk nem volt. 35 000 forintért vásároltunk teheneket és az óljainkban most tíz berksyrei anyakocát, két berksyrei kant és 25 süldőt láthatunk. Az egyik anyakocánk már leellett és így hat malaccal több van. Ez a sertés- állomány 31 500 forintba került. Ebből 21000 a hitel, a 10 500 forintot pedig saját erőből fedeztünk: Huszonöt süldőnket hamarosan hízóba állítjuk. .

Hogy milyen terveink vannak az állatállomány fejlesztésére7 Először is azt szeretnénk, ha legalább negyvennel szaporíthatnánk a sertésállományt, természetesen fialasbol Jövőre már legalább hatvanra növeljük ezt a számot. Szarvas- marha állományunk is növekszik, ha a hat vemhes tehenünk leellik. A tejhozam növelése érdekében bevezetjük

Hamis példabeszéd

Előadó: Micike most összeállítjuk a műtrágya eloszta sát. Diktálom. A Znnyi kap 35 mázsát... a Boldog Élet egy mázsát. • •

Gépírónő: Nem lesz az ke- vés Szögi kartárs?

Előadó: Ej, ej Micike! Latszik, hogy maga még lány. Maga még nem tudja, hogy például egyéves gyerek nem eszik annyit, ml-.t egy felnőtt lev van ez itt is. A Znnyi az felnőtt, a Boldog Elet pedig éppen gyermek, mert alig múlt egy éves.

az egyedi takarmányozást, amely a kísérleti idő alatt — februárban, márciusban már próbálkoztunk vele — már jól bevált.

Az ősszel reméljük már megkapjuk a kért 200 juhot is. A juh amellett, hogy szapora, igen nagy hasznot hajthat a termelőszövetkezetnek gyapjújával és tejtermékével is. Az igaz, hogy a juhászunk ehhez nem ért, de majd elküldjük egy olyan termelőszövetkezetbe, ahol juhsajtot is készítenek. Ezenkívül a tavasszal már megvalósul az a tervünk is, amit erre az évre terveztünk, de nem tudtuk végrehajtani: ötszáz darab baromfival megnyitjuk baromfi telepünket.

Mivel állatállományunk növekszik, természetesen növelnünk kell a takarmány területünket is. Az idei 30 hold helyett jövőre már ötven holdba vetünk főleg lóherét és lucernát. Ha az ősszel megtörténik a tagosítás, akkor már köny- nyebben beszélünk, mert akkor már jobban tudjuk nélkülözni a lovakat. A 16 ló amellett, hogy sokat eszik, aránylag kevés hasznot hajt. A tagosítás után a lovak egy részét eladjuk és helyettük teheneket veszünk.

Tanulságos látogatások

Múlt hónap 22-én a rózsafai Közös Űt Termelőszövetkezetet meglátogatta Tarros és Sásd község több egyéni dolgozó parasztgazdája és a fiatal paléi Zöld Mező Tsz tagsága. A Közös Út elnöke nemcsak beszélt arról, hogy a mezőgazdasági termelés fokozását a fejlett állattenyésztés segítségével érik el, — meg is győződtek róla a látogatók és még sok másról is. Megtudták, hogy azért van a tsz-nek most is bőséges abraktakarmánya, mert a takarmány beadást hízott sertésben teljesítették. Azt is megértette Horváth Vendel sásdi gazda, hogy mit jelent a 64 forintos munka egység (-(-prémium), amikor felnézett a tsz-tagok padlására. Akad ott még bőven most is kukorica, kenyérgabona, liszt mázsaszámra, amikor az övé bizony már erősen fogytán van. Látták a tyúkfarmot, a mintegy ezer kiscsibét és megtudták azt is, hogy azért győÉpUl Európa egyik legnagyobb zöldségkombinátja

Wollupban, a Német Demokratikus Köztársaságban, 1954- ben kezdték meg egy zöldség- kombinát építését, amely elkészülte után Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb ilyen létesítménye lesz. — 60 hektár szabad területen kívül 40 ezer négyzetméternyi fedett területen termelnek majd zöldségféléket. 20 ezer négyzetméter máris üveg alatt van. idén egy istálló és szerszámraktár, valamint egy trágya- tároló építését fejezték be.

A kombinát tavaly már 1000 tonna zöldségfélét szállított. — Idén lényegesen többire számítanak.

zik a rózsafai tsz-tagok a sokoldalú jövedelmező munkát, mert a nehezét és a javát a gépek végzik.

Június 3-án Mágocson lesz tsz látogatás, ahol a megye több községének egyéni dolgozója és az új termelőszövetkezetek tagjai szereznek sok hasznos tapasztalatot.

Helyi látogatást szerveznek még júniusban a kaposszek- csői Táncsics, a felsőmindszenti Ady Endre és a szágyi November 7 Tsz-be, ahová az illető községek és a közeli falvak egyéni dolgozó parasztjai látogatnak el.

Nem pihennek

A sásdi járás vezető szervei most a fő gondot a termelőszövetkezetek megerősítésére fordítják, de nem feledkeznek meg a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztéséről sem. A nyár közeledtével a tsz- szervezők munkája semmive! sem lett kevesebb, mint volt ősszel, vagy akár kora tavasz- szal. Az áprilisi eredményről küldött jelentésből kitűnik, hogy a még március végén alakult bánosi Rákóczi és paléi Zöld Mező Tsz tagjaival együtt 40 családdal (69 fő) szaporodott a sásdi járásban a szövetkezeti gazdálkodás útját járó gazdák száma.

Négy előkészítő bizottság van jelenleg a járásban — Sásdon, Felsőegerszegen, Vá- sárosdombón és Bodolyabéren — amelyek összesen 45 családot számlálnak, 74 taggal és 310 hold földdel.

fgy nem lehet elbírálni

/TV

Elnök: Most pedig Felső Kovács következik. Kulák, nem kulák, kulák, nem kulák ...

Ahol már hasznot hajt a közös állatállomány

Esti fejesre érkeztünk

először a cserdi szövetkezet tehénistállójába. Egy pillantás a fényesszőrű, jóllakottal! kérődző jószágokra, az állás másik felében a tisztára vakart, jóállású borjakra és az emberből mindjárt önkéntelenül is kifakad az őszinte megelégedés:

— Ez már igen! No, elvtárr sak, maguk aztán büszkék lehetnek közös állományukra...

Az öreg Izsa Vince keze munkáját dicséri itt minden és szemmelláthatóan jőlesik neki az elismerő szó. Nem vadászik ő mások dicséretére, csak annak örül, hogy annyi fáradság, gond és vesződséa után együtt van már végre és jövedelmez az alig százholdas kis tsz közös állatállománya.

A szövetkezésnek

csak a híre járt ősz elején Cserdiben, amikor néhányan még mint egyéniek az OFA-réteken közösen fogtak hozzá a sarjű kaszálásához. Mindegy — gondolták — hogy melyik napon alakul meg nálunk a szövetkezet, az már azonban biztos, hogy jószág rélkül nem megyünk semmire, viszont annak meg takarmány kell. Mire aláírták az Uj Barázda alakulási kérelmét, a széna már megvolt és a nyolc tehenet, a két előhasl üszőt, meg a hat borjút beköthették az Izsa féle ház istállójába. — öreg hiba volt, hogy a >elé- pettektől nem szedték össze a takarmányt és így csak a szénára, meg a két gödör silóra voltak végig utalva. — Mégis igyekeztek úgy forgatni magukat, hogy jól átteleljenek és a tehenészet valamennyit ho* zon is a konyhára. A beadási tej után korpát kaptak vissza, darálójuk vámkeresményéből is hol csurrant, hol cseppent valamennyi abrak úgy, hogy május tizedikére a szövetkezet sertésünk.

egész esztendei tejbeadási kötelezettségének eleget tett. — Amit attól kezdve visznek a csarnokba, az már szabadtej, amit két forint hetvenével fizet ki a tejgyűjtő. Márciusban 851, áprilisban 778 litert fejtek, most már harminc liter körül mozog a napi tej. Aratásig ez a kis tehenészet az új szövetkezet biztos és egyre erősödő pénzforrása.

Mert ha fogukhoz is vernek minden garast, egy kis pénz, egy kis forgótőke — hol patkolásra, hol egy vakaróra, meg miegymásra — csak kell. A cserdiek ugyanis nem álltak meg a tehenészet létesítésénél, hanem az árpacséplés idejére már a közös sertésállományt is tető alá kívánják hozni. — A pénz meg éppen a tetőhöz — a szérüskertben épülő sertés- szálláshoz kell,, majdhogy az utolsó fillérig. A hozzávaló dorongfát még a télen kitermelték és ennek anyagából állítják össze a tizenhat kocára szóló egyszerű, de a célnak nagyon megfelelő sertésólat. — Fala akácfa, teteje szalma lesz, de idővel telik majd különbre is.

Az elnökkel nézzük a készülő sertésszállást. Bánkódik* ejnyézik nagyon.

— Már hol lennék, ha

nem hallgatok annakidején az agronómusra! Tudja — fordul felém, — már a tavasszal hízóra akartunk fogni három selejtgöbét. Annyi takarmányunk volt, amennyi a hízla- láshoz kellett volna. Hanem azt mondta — várjunk vele. A takarmány elment, disznó nincs. Pedig már egész évi sertésbeadásunkon is túl lehetnénk, mint a tejen, tojáson meg a baromfin. De november elsejére, ha törik, ha szakad — már leadásra is k#z hízottAz az agronómus már régen

elkerült a szentlőrinci gépállomásról, nem adhat többé félrevezető tanácsokat. Sok kezdeti bukdácsolás, sok rosszindulatú pletykálódás ellenére a cserdi tsz egyre előre tart, — a közös állatállomány, a közös gazdálkodás mind teljesebb kialakítása felé.

A cserdiek megérdemelnek minden támogatást:

életrevalóságukról mindjárt meggyőződhetik akárki, aki egyszer szemügyre veszi jószágaikat, mint ahogyan azt mi

tettük.

Jó elgondolás

Nemrégiben a megye állami gazdaságai vezetői közül többen szóvátették, hogy az állami gazdaságok fokozódó gépesítésének egyik eredményeként náluk feleslegessé válik több régi, kisteljesítményű gép, felszerelés. Például: a sík területű állami gazdaságokban, ahol Zetoros fűkaszák vágják a takarmányt, feleslegessé váltak a fogatos fűkaszák. Vagy a Pécsi Állami Gazdaságban jelenleg 5 pár lószerszám, 3 kalmár rosta, 1 ezüstszelektor, egy állva silózó és két Deyl-kapa található használaton kívül. Hasonló a helyzet a többi állami gazdaságokban is. Ezeket kevés javítással különösen az új termelő- szövetkezetek jól tudnák használni.

*

örömmel közölhetjük, hogy ez az életre való ötlet rövidesen megvalósul. Az illetékes minisztériumok már tárgyaltak ebben az ügyben és értesülésünk szerint a tsz-ek részére rövidesen Igen kedvező intézkedés születik az állami gazdaságoknál elfekvő gépek és felszerelések hasznosítására.

Hcfn keit aUUfrz ntinisztet

7V em fontos, hogy hol történt. Lényeg, hogy versenyzett egymással a falu két termelőszövetkezete, a Vörös Csillag, meg az Uj Elet, s annyiszor foglalták el egymás elől a járási első helyezést, hogy a két elnök egyszer poharazás közben így szólt egymáshoz:

— Miért lennénk mindig hol elsők, hol másodikak? Legyünk inkább mind a ketten elsők.

— Hogyan?

— Egyszerűen. Egyesüljünk.

— Helyes. Vitassuk meg a tagsággal.

A tagság megvitatta, egyetértett, megszavazta. Az egyesítő közgyűlésen megjelent a megyei és járási tanács kiküldötte. Minden a legtökéletesebb szabályossággal folyt le, a tagság megszavazta az egyesülést, új nevet választott, mondjuk Ady Endre lett az új név, a két küldött felszólalt és dicsérte a kezdeményezést.. ■.

A közgyűlés után, hogy továbbra is szabályosan folyjanak a dolgok, a megyei küldött így szólt a járásihoz:

— Jelentsd majd hivatalosan is az egyesülést, hogy felterjeszthessem a minisztériumba.

A járási küldött pedig így szólt az egyesült tsz elnökéhez:

r— Ne feledje el elvtárs beküldeni a jegyzőkönyvet, mert ez most az egyesüléssel új tsz lett, engedélyeztetni kell.

A szabály — szabály. Az elnök küldte a jelentést a járási tanácshoz, a járási tanács a megyei tanácshoz, a megyei tanács a minisztériumba. Ezzel megvoltak röpke két hét alatt. Már csak egy miniszteri aláírás és minden rendben.

Csakhogy múltak a hetek, az új működési engedély nem jött. Az elnök hitelért ment a bankba, hogy indulhasson végre a régóta tervezett istállóépítés.

— Mire adjunk? — mondták ott neki — hiszen az Ady Endre Tsz-nek még működési engedélye sincs!

Búsan ballagott vissza, s törte a fejét, hogy mf történhetett. A vasútállomáson találkozót Nagy Józsival a szomszéd faluból.

r— Hát te mi járatban? — kérdezte tőle.

— Hitelért. Teheneket kéne vásárolni, a tagság határozta már az alakulásnál. Most mit mondjak az embereknek, hogy nincs?

— Szóval ugyanaz a cipő szorít bennünket — állapította

meg az elnök, aztán kettesben várakoztak.

pedig egyszerű az eset. Amikor jelentette Kis Pista az

*- egyesülést, Nagy Józsi az alakulást, a járás jelentette a megyének, a megye a minisztériumnak, s mikor egy hónaljravaló paksaméta összegyűlt, fogta a referens, vitte a miniszternek. De a miniszter beteg volt. A helyettese meg éppen szabadságát töltötte, a főosztályvezető vette át az ügyek intézését, de az meg nyakig volt az intéznivalóban. A paksaméta a referens páncélszekrényében pihent.

Kis Pista, az egyesült Ady Endre elnöke valahogy rihi- bázott a dologra, mert ezt kérdezte Nagy Józsitól:

— Te mondd csak, nálatok az alakuláson kint volt a miniszter elvtárs?

i— Nem, mert annak híre lett volna a megyében.

— Akkor honnan tudja éppen 6, hogy jó vagy nem jó, hogy mi egyesültünk, ti pedig megalakultatok. Miért pont neki kell aláírni azt a papírt, úgyis van elég aláírnivalója.

— Hogy miért? — vakarta meg a fejebúbját Nagy Józsi.

— Mert akkor kevesebb lenne a bürokrácia és valószínűleg megszűnne a minisztériumban az „előterjesztési állás”.

— No meg — duplázta rá Kiss Pista — alighanem úgy gondolják, hogy a miniszter aláírása nélkül mi nem is tudunk jól dolgozni,