Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-11 / 110. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! nUNANTUU NAPLÓ BARANYA MEGYEI PA RT B IZOTTÓA'G A MAI SZAMBÁN: Megengedhetetlen módszerek (2. o.) — Berzsenyi Dániel (2. o.) — Szovjet tengerészek magyar uszályokat mentettek meg (2. o.) — A Jugoszláv Népi Ifjúsági Szövetség küldöttségének vezetője a Szovjetunióban tett látogatásáról (2. o.) — Helyet kérnek a legifjabbak (2. o.) — Hatalmas érték a tsz-tagok kezdeményezőkészsége (3. o.) — Jobb szervezési módszerrel kell az építőipari beruházásokat előkészíteni (3. o.) Egy májusi nap a bólyi földeken (3. o.) Korszerűsítik a bányaművelést (3. o.) — a szerkesztőség postájából (4. o.) MEGYEI TANA'CS* LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 110. SZÄM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1956 MÄJUS 11 Megkezdődött a második ötéves terv irányelveinek megbeszélése a Komlói Szénbányászati Tröszt üzemeiben A Komlói Szénbányászati Tröszt a második ötéves terv irányelveinek figyelembevételével elkészítette üzemeinek a termelés mennyiségét, önköltségét és egyéb tervmutatókat meghatározó javaslatait. A tervjavaslatok megbeszélésére a tröszt vezetőségéből két brigád alakult, amelyek május 10-én a tröszt valamennyi üzemeit felkeresték, hogy a javaslatokat megbeszéljék. Vizi László, a Komlói Szén- bányászati Tröszt igazgatója. Kratki Jenő, a tröszt beruházási osztályának vezetője, Rot- kó Sándor, a tröszt gépészeti osztályának vezetője és Schnetzer Tamás a tröszt bányafejlesztési osztályának vezetője, a komlói üzemeket kereste fel. Ellátogattak többek között a komlói Béta-aknára is, ahol az üzem vezetői, a párt- és a szakszervezet, a DISZ, valamint az élenjáró dolgozók előtt ismertették a tervjavaslatokat, melyekhez 3000 köbméteres kompresszor készült el András-aknán A pécsbányal András-akná- ban 1853-ban kezdték meg a szén termelését. A 103 éves aknának korszerűsítéséhez az év elején láttak hozzá. A korszerűsítés nyomán már beszereltek egy új háromezer köbméteres kompresszort, valamint erőteljes ütemben fouj lyik az akna mellett egy bányászfürdő építése. Dolgoznák a bánya mélyén is. Az első szinten már meg' kezdték a régi művelések to vábbfolytatásaként aZ újabb széntelepek feltárását. A pécs bányai András-akna 1958. ele Jén „megfiatalodva“ kapcsolódik be újra a termelésbe, támpontokat már az üzemvezetőséggel történt előzetes megbeszélésekből is nyertek. Vizi László elmondotta: azt tervezik, hogy a Béta-aknának 1960-ra a jelenleginél mintegy negyven vagonnal kell több szenet adnia s az önköltséget a jelenleginél tonnánként 18 forinttal kívánják csökkenteni. Meghatározta azokat a lehetőségeket is, amelyek megvalósíthatóvá teszik a javaslatokat. A több szén termeléséért jelentős mértékben növelni kívánják a kövestetőí akna termelését. A földalatti kézicsillézést lényegében az ötéves terv végére megszüntetik, a kitermelt szén szállításának elvégzésére a légaknán is szállítógépeket szerelnek fel. Az önköltség csökkentését a gépesítéssel elért fejtéljesít- mény fokozásával és az improduktív létszám csökkentésével kívánják elérni. Kratki Jenő ismertette hogy a termelés növekedését Számos javaslatot nyújtottak be a pécsbányai bányászok szolgáló bányabeli és külszíni beruházásokra az üzem több, mint negyven millió forintot kap. Rotkó Sándor felsorolta azokat a gépeket, amelyeket az üzemnek a második ötéves terv során kívánnak juttatni, többek között gumiszalagokat, rázócsúszdákat, mozdonyokat. rakodógépeket és számos más gépet. A hozzászólások során Mátrai Árpád, a Béta-akna üzemvezetője többek között javasolta, hogy 1957 második felében kezdjenek hozzá az ötödik szint feltárásához is, hogy a többtermelést biztosítani tudják. Gimesi Ernő az üzem gépészeti osztályának vezetője javasolta, hogy a több szén termeléséhez nagyobb diszpécser hálózatot kell kiépíteni. Még számé« hozzászólás hangzott el, Béta-aknán a mű szaki vezetők kibővített ülésen megbeszélik részletesen is javaslatot, majd ezután kerül sor a széleskörűre, a dolgozók előtti ismertetésre. Fécsbánya vezetősége alapos munkával felmérte azokat a lehetőségeket, amelyek biztosíthatják a termelés növelését s számos javaslatot is nyújtott be. A bánya vezetősége számításba vette, hogy az akna melletti táróbányószattal mái nem sokáig képesek biztosítani a szén külszíni termelését mert a széntelepek egyre mé lyebben húzódnak le. Ezér javasolták, hogy a nagybánya réti völgyben egy 100 méte: mélységű kis aknát létesítsenek. Ezen a helyen 1934-bei már bányásztak, de a feltárá az akkori technikával igei lassú volt, a vágatok fennUy Megkezdték a porcelán Díszjelvények gyártását A* árvízsújtotta Mohácssziget újjáépítésében sokszáz fiatal vesz részt. A fiatalok által felépített épületekre, há. zakra porcelánból készült DISZ-jelvény kerül majd. A Pécsi Porcelángyár DISZ- fiataljai vállalták, hogy társadalmi munkában készítik el 20x20 cm-es nagyságú színes porcelán DlSZ-jelvénye- ket. A gyár DlSZ-brlgádjai május 9-én megkezdték »jelvények gyártását. tása sokba került s ezért a széntelepeket nem művelték tovább. Az új akna lehetővé tenné, hogy már ötven méter mélységben megkezdjék a 23- as és a 25-ös telepek művelését, amelyek többszázezer tonna jóminőségű feketeszenet rejtenek. Az aknában is tovább ku tatnak újabb széntelepek után Javasolták, hogy a meglévő két vakaknán kívül még két vakaknát mélyítsenek. A pécsbányai bányászok már elkészítették az újabb széntelepek feltárásának ütemtervét, amelyben valamennyi kereszt- és irányvágat kihajtásának határidejét pontosan megjelölték. Terv szerű munkával akarják szén termelésük folyamatosságát és növekedését biztosítani. t---------------------Ké t kilométer korszerű vágat A pécsi szénmedemcében műszaki fejlesztési terv erre az évre a korszerűen biztosított vágatok hosszának mint egy 2 kilométerrel való nőve lését határozza meg; Ebben az évben ezideig a TH, moll beton és faidomkővel bizto sított vágatokat már több, mint 600 méterrel növelték. A korszerűen biztosított vágatok ebben az évben mint. egy három és félezer köbméter bányafa megtutarftásá teszik lehetővé. Ballagás A pécsi középiskolák 1956- ban érettségiző, illetve képesítő vizsgát tevő tanulói búcsúünnepélyt tartanak május 12-én délután 5 órai kezdettel a Törekvés sportpályán. A közös munka sok-sok szép emlékét koronázza meg az ünnepély, amikor nem egy-egy osztály, vagy iskola. hanem városunk minden érettségiző diákja találkozik és búcsúzik a középiskolától. A tanulókat dr. Molnár Péter a városi tanács oktatási osztályának vezetője búcsúztatja. A diákok Pesti Jánost, a Tanítóképző negyedik osztályos tanulóját kérték meg, hogy nevükben mondjon köszönetét a pártnak, doleozó népünknek, hogy lehetővé tette számukra a tanulást. Czárt Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság első titkára szól az érettségizőkhöz, maid Pusztai József, a DISZ városi titkára beszél. Utána Szom- iák Tiborné a Leőwey Klára Gimnázium szülői munkaközösségének elnöke a szülők nevében szól az egyetemekre, üzemekbe, hivatalokba készülő, az életbe lépő fiatalsághoz. Elkészült az újhegyi erőmű új fürdője Már jó egy éve, hogy a Pécsújhe- gyi Erőmű vezetősége kollektív szerződésben vállalta az új fürdő és étkezde elkészítését. A vállalást teljesítették: az épületek elkészülték. A Komlói 49-es Építőipari Vállalat emberei május 1-re — a határidőre — befejezték a csaknem kétmillió forintos beruházást igénylő építkezést és tegnap este az új étkezde nagytermében ünnepélyes családi est keretében megtörtént az átadás. A vállalat vezetősége részéről Mezei Béla igazgató tartott rö vid ünnepi beszédet, majd a dolgozók nevében Kraj- czár Ferenc, ü. b. elnök vette át az új létesítményeket. Az ünnepség előtt a dolgozók végignézték a legmodernebb berendezéssel, tiltö- zőkkel, zuhanyozókkal ellátott háromszáz személyes kétemeletes fürdőt, majd megtekintették a Déldunántúli Üzemélelmezési Vállalat kezelésébe kerülő étkezdét és konyhát. Megelégedéssel szemlélték a modern villanyjégszekrényt, sütőt, s a higiénikusan berendezett mosdókat, öltözőiket, amelyek a konyhai személyzet részére készültek. Az ünnepséget az új konyhában készült bőséges vacsora követte, majd baráti beszélgetésen maradtak együtt a vezetők és a dolgozók. A meleghangú ünnepélyes családi est a késő esti órákig tartott; Szántanak a traktorok az újjáépülő Mohácsszigeten Az árvíz előestéjén 10—15 traktor volt a mohácsszigeti gépállomáson, a többi gépet brigádszállásokon, vagy a traktorosok a saját lakásukon őrizték. A víz a gépeket elnyelte, némelyiknek még a kipuffogója sem látszott ki. Ahogy apadt a víz, traktorosok és szerelők egyem- b érként láttak munkához. Amikor még csak csónakkal lehetett közlekedni a gépállomás területén, Felföldi István és Géczi Endre szerelők már javították a gépeket s amíg a lánctalpasok birkóztak az árvizes területtel, a szerelők 8—10 traktort rendbehoztak. Nem volt még ekkor a gépállomáson régi megszokott életrend, — csak munka; az üzemi konyha sem működött, ez állt az ajtaján: „Rejtelmes sziget önellátó konyhája”. Április elején az első üzemképes traktorok — mintegy 15 — munkához láttak. Még nem a szigeten, hanem Ká- rolymajorban, Lánycsókon és Mohácson. Ezalatt itt a megye összes gépállomásainak lánctalpasai és a pécsváradi Sztálinyec járt szüntelenül. Most már 7 gépállomás 84 gépe segít a sziget termelő- szövetkezeteinek és egyéni gazdáinak. Zsabszki János traktoros, aki a téli gépjavítás után szintén hazavitte gépét megőrzésre, hogy alkalomadtán azonnal indulhasson, mégcsak egy jó hete tudta kimenteni azt a vízből. De azóta már 44.5 normálhold értékű munkát végzett. Kindli György traktoros a Petőfi tsz-ben veti a kukoricát. Április végén kezdett munkába a szigeten Mészáros József, a papréti részen, ahol egyénieknek szántott. Mészáros József már a tavaszi tervét is túlteljesítette. Herr József traktoros, aki a Szabadság Tsz-ben és az egyéni gazdáknak szánt a rövid tenyészidejű kukorica alá, május első nyolc napja alatt 50 normálholdat teljesített. Ezzel a tavaszi tervét 43 normálholddal szárnyalta túl. Götli László, Petre József és Gyenís József mohácsszigeti traktorosok ugyancsak az elsők között kezdték meg a szigeten a talaj munkát. Vasárnap délelőtt a gépállomáson megbeszélést tartottak és megállapodtak, hogy a sziget területét az itt dolgozó gépállomások traktorosai közt felosztják. Minden gépállomás itt megbízott ag- ronómusa felelős azért, hogy a körzetéhez tartozó területen minden holdnyi földet megmunkáljanak. A dunafalvi Szabadság és Ságvári Tsz-ben ezideig minden talpalatnyi száraz területet felszántottak és előkészítettek vetésre. A burgonyavetést már mindkét termelőszövetkezetben befejezték. A Ságvári Tsz-ben 30 holdon, a Szabadságban pedig 22 holdon a napokban kezdik meg a kukorica vetését. A mohácsszigeti Uj Tavaszban szintén vetés előtt all a föld, a burgonyavetést csütörtökön már itt is befejezték. A Vörös Fény Tsz- ben még 25 hold száraz terület vár szántásra, de a gépek már ebbe is belefogtak. A homorudi Petőfi Tsz-ben ugyancsak elvetették 11 holdon a burgonyát, szerdán pedig Zetorral nekiláttak a kukoricavetésnek. ... Most 84 erőgép dübörög a néhány hete még teljesen víz alatt álló szigeten, hogy újra gazdag termést hozzon a sokezer holdas Mo-> hácssziget. Szerencsés utat • • • Sokszor hangzik el az utóbbi s időben ez a jókívánság és a í tapasztalatok azt bizonyítják, ‘ hogy teljesül is. Természete- ( sen azokra az utazásokra i gondolunk, amelyeket szovjet * vezetők tesznek más orezá- * gokban, s amelyek sorra az- . zal az eredménnyel járnak, ; hogy tovább rendeződnek a > nemzetközi kapcsolatok, eny- * hül a feszültség, új kereske- J delmi, kulturális és tudomá- 1 *yos egyezmények jönnek lét- <■ re — azaz a béke kilátásai * mind jobbak lesznek. Nem t véletlen, hogy az egyszerű 3 szovjet emberek — Pándi Pál c legutóbbi tudósítása szerint — j kedélyesen „a mi turistáink“- t nak nevezik Bulganyin és j Hruscsov elvtársat. Turiszti- t kának sem utolsó teljesítmény c az, hogy a szovjet vezetők a * múlt évben Indiát és több más ^ ázsiai országot látogattak meg, idén pedig Angliába utaztak. De ez nem csak afféle időtöltő utazgatás. Turisztikának ^ még olyan haszna sohasem ^ volt, mint ezeknek az utazá- soknak — az egész nemzetközi légkört tették egészségesebbé. Ismerjük a „vasfüggöny" meséjét. Sokan akadtak a tőkés országokban, akik elhitték, s akiket ezen az alapon tóbbé-kevésbé meg lehetett nyerni a hidegháború gondolatának. De mc*t próbálja valaki ezt a gyermekded mesét elhitetni bárkivel is. feltétlenül kudarcot vall, mert ha más nem, ezek az utazások mindenkit meggyőzhettek arról, hogy éppen a Szovjetunió zárkózik el a legkevésbé más országoktól, sőt a Szovjetunió a legodaadóbb támogatója minden olyan törekvésnek, hogy a tőkés országok népei megismerhessék a szocialista népek életét, persze a maga vonzó valójában és nem úgy, ahogyan a nyugati sajtó által következetesen rajzolt torzképekből ismerhették. De ha a tények megcáfolták a „vasfüggöny“ legendáját, s mindazt, ami ezzel összefügg, aligha maradt még valami, amivel az imperialista körök a hideg- h' ->rú folytatását indokoljak. Érdekes és tanulságos figys* lemmel kísérni a nemzetközi eseményeket. Különösen tanulságos az Atlanti Tanács legutóbbi ülésszakának közleménye. Az Atlanti Tanács tudvalévőén elsősorban és főleg katonai jellegű szervezet, amelyben a nyugati tőkés hatalmak azért léptek egyességre, hogy támadócélu tömböt alakítsanak ki a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen. Létrehozásának alapja a nemlétező „kommunista veszedelem", amelyről Nyugaton hosszú éveken át lázas igyekezettel bizonygatták, hogy — van. Csakhogy a lázas igyekezet hiábavalónak bizonyult, mert a tények hcszszú sora bizonyította a Szovjetunió fegyveres erőinek csökkentésétől, a baráti látogatásokig, hogy ilyen „veszedelem“ nincs. Mármost az az imperialista körök problémája hogy miképpen indokolják mégis ennek a nemlétező veszedelem elleni védekezésre alapozott katonai szövetségnek a létét. Ezt a dilemmát tükrözi a záróközlemény, amely többek között ezt mondja: „ ;: : a jelenlegi kilátások helyet látszanak engedni az atlanti hatalmak új, békés kezdeményezéseinek. Az atla-ti hatalmak elhatározták, hogy ugyanolyan energiával folytatják ezeket a kezdeményezéseket, amilyen energiát védelmük megszervezésére szenteltek és amelyet annak fenntartására továbbra is ki fognak fejteni.“ Magyarul ez azt jelenti, hogy ideje már átfesteni a cégtáblát. Csakhogy olyan tőkés még Amerikában sem akad, aki pusztán a .-.ég- tábla átfestésével megmenekült volna a csődtől. Abból hogy az Atlanti Tanácsnak, ennek a gyökerében katonai szervezetnek az ülésén ilyen békés szólamok születhettek, csak arra lehet következtetni, hogy ez a támadócélu „védelmi szövetség“ idejét múlta alapját vesztette, pusztulásra van ítélve. Ez persze csak az egyik esemény. Emellett számos más tény, például sz amerikai támaszpont felszámolását követelő izlandi határozat, az angol csapatok eltávolítását követelő ceyloni nyilatkozat és más események is bizonyítják, hogy a háborús tervek megvalósítása egyre nagyobb és erélyesebb ellenállásba ütközik, s a néptömegek mellett most már a kormányok részéről is. Mindezek az események pedig szorosan összefüggnek azzal a békés politikával, azzal a kölcsönös baráti kapcsolatok kiépítésére való törekvéssel, amely a Szovjetunió külpolitikáját áthatja, s amelynek egyik eszköze a szovjet vezetők sorozatos utazása más országokba. Ezeket az utazásokat újabbak követik. A látogatást viszonozzák a meglátogatónak, újabb megegyezések, újabb baráti kapcsolatok jönnek létre. Ezek a> utazások — kiegészítve a nép tömegek békevágyának kifejezésével, a dolgozóknak a háború ellen, a békéért folytatott harcával — békét hoznak a2 emberiségnek, olyan derült légkört teremtenek, amelyber el kell olvadnia minden hideg- háborús törekvésnek. Ez aa oka annak, hogy a tömegei olyan nagy örömmel üdvözlii az államférfiak utazásait ét tiszta szívvel kívánnak min den alkalommal szerencséi utat.
