Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)

1956-04-28 / 101. szám

Elljen a mezőgazdaság további fellendítéséért küzdő ____________magyar dolgozó parasztság!

A második ötéves terv a népgazdaság további felvirágoztatásának terve

(Fölytatás a 3. oldalról)

álló eszközök takarékos fel- használásában. A beruházások szükségességének és gazdaságosságának gondos mérlegelésével biztosítani kell, hogy a beruházási összegeket minden területen a legfontosabb célokra használják fel és elkerüljük a nem feltétlenül szükséges létesítmények megvalósítását. A beruházásokat úgy kell megvalósítani, hogy a legkisebb költségráfordítással, a legnagyobb gazdasági eredményt lehessen elérni. Ezért a beruházások jóváhagyását alapos gazdaságossági számítások alapján kell végezni és nagymértékben meg kell javítani a beruházások előkészítését.

Lényeges megtakarítást kell elérni a beruházások és ezen belül mindenekelőtt az építkezések költségeinél. A lakásépítés átlagos költségét öt év alatt 15—20 százalékkal kell csökkenteni. Széles körben fel kell használni típusterveket Szabványelemeket, olcsóbb építőanyagokat és gazdaságos szerkezeti megoldásokat kell alkalmazni, meg kell szüntetni a tervezésben minden túlméretezést és pazarlást. A tervezési költségeket jelentősen csökkenteni kell, elsősorban a típustervek kiterjedt alkalmazásával és a műszaki tervezés lényeges egyszerűsítésével. Biztosítani kell az építkezések terveinek időben való elkészítését. Nagymértékben rövidíteni kell az építkezések időtartamát és ezzel is el kell érni a befe- iezetlen beruházások állományának csökkentését. Ki kell dolgozni egyes épületfajtákra az építkezés időtartamát és költségét meghatározó normákat és biztosítani kell ezek betartását.

A beruházások tervszerű, gazdaságos és határidőre való megvalósításában a beruházókat, műszaki tervezőket és kivitelezőket anyagilag is érdekeltté kell tenni. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a vállalatok nyereségük nagyobb részét fordíthassák beruházásokra.

5. A második ötéves terv beruházásaival meg kell teremteni a feltételeket a népgazdaságnak a harmadik ötéves tervben való továbbfejlesztéséhez. A geológiai kutatások céltudatos kiszélesítésével elő kell készíteni a szén, olaj- és földgáz termelésének 1960 után való további jelentős növelését, új erőművek építésének megkezdésével lehetővé kell tenni a későbbi években is a villamos- energiatermelő berendezések folyamatos üzembehelyezését, meg kell indítani a Duna és

Tisza energiájának nagymértékű hasznosítására irányuló előkészítő munkálatokat, fel kell készülni arra, hogy a harmadik ötéves terv folyamán az energia új forrását, az atomenergiát állítsuk a fejlődés szolgálatába, meg kell teremteni a feltételeket a vegyiparnak a harmadik ötéves tervben való nagyarányú további fejlődéséhez, s mindezzel meg kell vetni az életszínvonal további emelésének alapját.

6. Lényegesen nagyobb gondot kell fordítani a népgazdaság állóalapjainak megóvására és fenntartására. Ezért a második ötéves terv éveiben felújításokra 30 milliárd forintot kell előirányozni, háromszor többet, mint amennyi az első ötéves terv éveiben erre a célra jutott. A nehéziparban mintegy 10 milliárd forintot, a könnyű- és élelmiszeriparban kb 3 milliárd forintot, a mezőgazdaságban közel 2 milliárd forintot, a közlekedésben mintegy 6,5 milliárd forintot kell felújításra felhasználni. A 1 alvások felújítására és tatarozására fordított összegeken kívül a szociális és kulturális intézmények, a víz-, gáz- és csatornahálózat felújítására, a helyi utak fenntartására mintegy 4 milliárd forintot kell fordítani.

VI. Életszínvonal, kultúra, tudomány

A második ötéves terv időszakában az ipari és mezőgazdasági termelés növelése, a ter- me'ékenység emelése és az önköltség csökkentése alapján biztosítani kell a munkásak és a'kíümazottak, valamint a parasztság jövedelmének rend- s"M-es növekedését, egésaség- ürvi ellátásának és kulturális s' nvonalának jelentős fejlődéit.

1 A második ötéves terv é' ^iben a munkások és alkal- rr"7ottak egy keresőre jutó reá’bérének átlagosan legalább 2? százalékos növelését a munkabérek emelésével és a kis- k'—-skedelmi árak leszállításával kell megvalósítani.

A bérrendszer fejlesztésével je’^ntős előrehaladást kell elérni a bérek között még meglévő aránytalanságok megszüntetésében. Az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a magasabb szakképzettséget kívánó és nagyobb felelősséggel járó munkát végző dolgozók bérét. Ezzel biztosítani kell a magasabb szakképzettséggel rendelkező munkások és értelmiségi dolgozók fokozott anyagi megbecsülését. Növelni kell a nehéz fizikai és egészségre ártalmas munkát végzők bérét.

Javítani kell a bér- és prémiumrendszert, hogy az eddiginél jobban ösztönözzön a technika fejlesztésére, a minőség emelésére, a termelés gazdaságosságának fokozására.

2. Az állami vállalatokban és intézményekben dolgozó munkások és alkalmazottak számát az 1955. évi 2 250 000- ről 1960-ra mintegy 2 450 000 főre kell növelni. El kell érni, hogy a termelőmunkában résztvevők száma nagyobb mértékben emelkedjék, mint a nem termelőmunkát végzőké.

3. A második ötéves terv folyamán fokozatosan meg kell kezdeni és a harmadik ötéves terv során be kell fejezni az áttérést a 7 órás munkanapra, illetve a 42 órás munkahétre.

A munkaidő csökkentését a nehéz, a földalatti és az egészségre ártalmas munkáknál kell kezdeni és a második ötéves terv Során be kell vezetni a 46 órás munkahetet.

4. Sokgyermekes családok részére a családi pótlékot fel kell emelni.

5. Biztosítani kell a parasztság mezőgazdaságból származó pénzbeli és természetbeni jövedelmének mintegy 25 százalékos növekedését. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek érvényrejuttatásá- val el kell érni, hogy a szövetkezeti parasztok jövedelme gyorsabban emelkedjék, mint az egyénileg gazdálkodóké

6 Jelentős mértékben javítani kell a nők, elsősorban a dolgozó anyák életkörülményeit és munkafeltételeit. Az anyák és kisgyermekeik egészségének fokozottabb védelme céljából a jelenlegi 12 hétről 14 hétre kell növelni a szülési Szabadság időtartamát. A bölcsődei férőhelyek számát öt év alatt 27 százalékkal kell emelni. Szélesíteni keli az óvodák és iskolai napközi otthonok hálózatát. Széleskörű intézkedéseket kell tenni a nők háztartási munkájának megköny- nyítésére. Nagymértékben fokozni kell a konzervek, mélyhűtött és hidegkonyhai készítmények árusítását. Ki kell terjeszteni az előrendelés rendszerét és az áruk házhoz szállítását. Szélesíteni kell a mosodai és vegytisztítő-háiózatot és javítani kell a szolgáltatások minőségét. Többszörösére kell emelni a korszerű háztartási gépek eladását; öt év alatt 410 000 mosógépet, 130 000 porszívót, 63 000 padlókefélőt, 87 ezer villamos hűtőszekrényt kell forgalomba hozni.

7. Az állami kiskereskedelem és a földművesszövetkezetek áruforgalmát öt év alatt több, mint 35 százalékkal kell emelni,

Az élelmiszereladást mintegy 29 százalékkal, a vendéglátóipar és üzemélelmezés együttes forgalmát mintegy 35 százalékkal kell növelni. Az élelmiszerfogyasztásban jelentősen emelni kell a fehérjetartalmú élelmezési cikkek arányát. A legfontosabb élelmiszerek közül 1960-ban hozzávetőlegesen 50 százalékkal több húst és húskészítményt, 35 százalékkal több zsírt és zsírszalonnát, 55 százalékkal több étolajat és margarint, legalább 19 százalékkal több cukrot, 30 százalékkal több tejet és vajat, 40 százalékkal több tojást kell a fogyasztók rendelkezésére bocsátani, mint 1955-ben, Mintegy 25 százalékkal kell növelni a forgalomba hozott sör és mintegy 75 százalékkal a bor mennyiségét. Növelni kell az üzemélelmezésben résztvevők számát. Nagy gondot kell fordítani az üzemélelmezés minőségének és kultú- ráltságának emelésére. Lehetővé kell tenni, hogy "a vendéglői rendszerhez hasonlóan a dolgozók többfajta, jóminőségű étel közt választhassanak.

Az áruforgalom átlagos növekedését meghaladó ütemben

— több, mint 40 százalékkal,

— kell emelni az iparcikkek

forgalmát 1960-ban, 1955-höz

képest. 1960-ban több, mint 40 százalékkal több konfekcionált árut, közel 50 százalékkal több pamutszövetet, 35 százalékkal több gyapjúszövetet, mintegy húszszor annyi szintétikus szálból készült szövetet, kétszer annyi gyapjüszerű műszálszövetet, 50 százalékkal több kötöttárut, 35 százalékkal több bőrlábbelit kell a lakosság rendelkezésére bocsátani, mint 1955-ben. A konfekcionált áruk forgalmának növelésével egyidejűleg jelentősen ki kell szélesíteni a méret- és modellválasztékot.

Lényegesen több, szintétikus szálból készült, kiváló minőségű harisnyát, fehérneműt, és egyéb ruházati cikket, valamint mikroporózus- és krepp- gumitalpu cipőt kell forga- lombahozni.

Növelni kell a lakosság kulturális igényeinek kielégítésére szolgáló, korszerű műszaki és villamossági cikkek forgalmát. öt év alatt 1 400 000 rádióvevőt, 91 000 televíziós készüléket kell eladni. 1960-ban 1955-höz képest hatszor több 125 köbcentiméteres motorkerékpárt, két és félszer több 250 köbcentiméteres motorkerékpárt, 75 százalékkal több kerékpárt kell forgalomba hozni.

Többszörösére kell növelni a szintetikus mosószerek forgalmát, 1960-ra mintegy 10 000 tonna mosószappannak, megfelelő, a szappannál hatékonyabb mosószert kell 'eladni. 1955-höz képest 1960-ban mintegy 65 százalékkal több építőanyagot kell a lakosság rendelkezésére bocsátani, többek között 70 százalékkal több téglát, 65 százalékkal több tetőcserepet, 80 százalékkal több meszet, 140 százalékkal több cementet. Többszörösére kell növelni a faáruk pótlására szolgáló előregyártott elemek eladását. A bútor kiskereskedelmi forgalmát 35 százalékkal kell öt év alatt emelni.

Növelni kell a kereskedelem kulturáltságát, meg kell javítani a kiszolgálást, ki kell terjeszteni az önkiszolgálás rendszerét, csökkenteni kell a forgalmi költségeket. Ehhez a kereskedelmet az eddiginél több korszerű műszaki berendezéssel kell ellátni.

A növekvő kereskedelmi forgalom lebonyolítására öt év alatt az állami és szövetkezeti kereskedelemben 2 000— 2 500 boltot és 900 új vendéglátóüzemi egységet kell létesíteni. A szállodai szobák számát öt év alatt mintegy 25 százalékkal kell növelni. Ezzel is elő kell segíteni az idegenforgalom és a kölcsönös, turisztikai célú utazások növekedését.

8. A második ötéves terv éveiben összesen mintegy 200 000 állami erőforrásokból több mint 100900 lakást kell építeni, kétszerannyit, mint az első ötéves terv során. Az állami lakásépítési program megvalósításába — szövetkezeti lakásakció útján — be kell kapcsolni a dolgozók e célrr szánt megtakarításait is. Az egyéni lakásépítés elősegítésére — elsősorban a munkások alkalmazottak, és értelmiségiek, valamint a termelőszövetkezeti parasztok részére —

több mint 2 milliárd forint kedvezményes, hosszúlejáratú hitelt kell nyújtani. Támogatni kell a lakosság és a helyi szervek kezdeményezését a helyi építőanyagok kitermelésére. Az állami eszközökből történő lakásépítést mindenek előtt Budapesten, a bányász- településeken, az ipari központokban és a vidéki nagyvárosokban kell összpontosítani. Állami erőforrásokból, szövetkezeti alapon és az egyéni építkezések állami támogatásával a szénbányászat dolgozói számára mintegy 30 000 lakás építését kell biztosítani

Javítani kell a megépülő lakások minőségét. Az eddiginél nagyobb mértékben kell gondoskodni a meglévő lakóépületek megfelelő ka-bantartá- sáról és felújításáról. Az állami tulajdonban lévő lakások felújítására és karbantartására öt év alatt mintegy 3 milliárd forintot, vagyis az első ötéves terv éveiben folyósított ösz- szeg közel négyszeresét kell fordítani. A lakosság tulajdonában lévő házak javításához is jelentős mennyiségű építőanyagot kell biztosítani.

A városi lakosság ívóvízellátásának további javítását elsősorban a meglévő vízművek bővítésével és részleges újjáalakításával, egyes területeken új vízművek létesítésével kell elérni. Uj közkutak és kis vízművek létesítésével megfelelő ivóvízzel, eddig nem rendelkező községekben másfélmillió falusi lakost kell jó ivóvízzel ellátni. Támogatni kell a lakosság kezdeményezéseit a vízellátásnak helyi erőből való megjavítására.

A háztartási gázfogyasztók szr r>áf mintegy 40 százalékkal, a villanyfogyasztásba bekapcsolt háztartások számát mintegy 300 000-rel kell növelni.

Meg kell javítani a közúti és városi közlekedést, elsősorban új autóbuszjáratok létesítésével. A városi közlekedést 140 darab új korszerű villamoskocsi, 165 darab trolibusz és 600 darab autóbusz üzem- beállításával kell fejleszteni. Mindenekelőtt Budapest közlekedését kell érezhetően megjavítani.

9. Különös gondot kell fordítani a betegségek megelőzésére, az anya- és csecsemővédelemre, a lakosság körében leginkább elterjedt betegségek leküzdésére. Az orvosi körzetek számát mintegy 15 százalékkal kell növelni. Budapesten és a nagyobb vidéki városokban az orvosi körzetekben fokozatosan szakorvosi ellátást kell megvalósítani. Hét új kórházat, új rendelő- és gondozóintézeteket kell létesíteni. A gyógyintézeti és szülőotthoni ágyak számát mintegy 7 500-zal kell növelni, ezen belül a szülészeti és nő- gyógyászati ágyak számát mintegy 800-zal. Fejleszteni kell a szanatóriumokat.

Az orvosok számát öt év alatt mintegy 2 300 fővel kell emelni; 1960-ban 10 000

lakosra közel 15 orvos jusson. Különösen a vidéki ipari települések és a falvak orvosokkal való ellátását kell megjavítani. Ki kell szélesíteni a szakorvosképzést és továbbképzést.

Tovább kell javítani az ipari települések és üzemek egészségügyi helyzetét. Munka- és balesetvédelemre, valamint üzemi, egészségügyi, szociális létesítményekre öt év alatt több mint 1 milliárd forintot kell beruházni, másfélszer annyit, mint az első ötéves terv idején. Biztosítani kell az üzemekben, üzletekben, köz- intézményekben a tisztaság és higiénia követelményeinek következetes érvényrejuttatását.

Fokozottan gondoskodni kell az idős és munkaképtelen dolgozókról. További szociális otthonokat kell létesíteni számukra, javítani és kultúrál- tabbá kell tenni ellátottságukat. Csökkenteni kell a régi és új rendszerű nyugdíjak közt fennálló aránytalanságot a régi rendszerű nyugdíjak emelésével. Emelni kell a hadigondozottak járandóságát. Több munkalehetőséget kel) nyújtani a csökkent munkaképességűek számára.

Az üdülők férőhelyeinek szó mát új üdülők építésével és a

meglévők bővítésével mintegy 10 százalékkal kell növelni, ezenkívül a gyermeküdülők férőhelyeinek számát több min! 40 százalékkal keli emelni.

Fontos feladatnak keli tekintem a sport széles-tőr:, fejlesztését. A második ötéves terv időszakában új fedettuszodát kell építeni Budaoe - ten, bővíteni kell a verseny- sport fejlesztését szolgáló tata edzőtábort. Vidéken — a tömegsport támogatására — be kell fejezni öt sportstadion építését. Jelentős számú kisebb, falusi sportpályát kell létesíteni, részben állami, részben társadalmi erőből.

10. Fejleszteni kell az ifjúság oktatását, és szocialista szellemben való nevelését. Az első ötéves terv éveiben meg- valósítotthoz képest, mintegy kétszer annyi, összesen mintegy 4100 általános iskolai osztálytermet keli építeni, túlnyomórészt állami és kisebb mértékben társadalmi erőből, öt év alatt az elsőéves tanulók számát az általános gimnáziumokban mintegy 11 százalékkal, az ipari technikumok-, ban mintegy 35 százaléksai keli emelni. A középiskolát — nappali tagozaton — a tervidőszakban több mint 130 000-en végezzék el. Az általános és középiskolákban gyakorlatiasabb oktatást kell megvalósítani és fokozatosan meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák egyes alapvető termelési folyamatok elemeit.

Maradéktalanul biztosítani kell az általános és középiskolát végző fiatalok továbbtanulását, illetve munkábaállítását. Az egyetemeken és főiskolákon lényegesen emelni kell az oktatás színvonalát és ki kell szélesíteni a gyakorlati oktatást. A nappali tagozatra járó, elsőéves egyetemi és főiskolai hallgatók számát 1960-ra 1955. évhez viszonyítva több mint 20 százalékkal, ezen belül a műszaki egyetemek hallgatóinak számát mintegy 40 százalékkal kell emelni, öt év alatt összesen több, mint 40 000 mérnököt, agronómust, orvost, pedagógust, közgazdászt és más szakembert kell az egyetemeknek és főiskoláknak kibocsá- taniok. Meg kell javítani a közép- és felsőoktatási intézményeknek tanszerekkel, laboratóriumi berendezésekkel és kísérleti eszközökkel való ellátását. A közép- és főiskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozók szakképzettségének emelése érdekében szélesíteni kell a munkaidőn kívüli oktatást.

Az oktatás jelentős fejlesztése mellett, tovább kell fejleszteni azokat a kulturális, egészségügyi és sportintézményeket, amelyek az ifjúság nevelését és egészségének védelmét szolgálják. Meg' kell javítani a szakmunkásképzést és az ifjúságot a termelőmunka nagyobb megbecsülésére kell nevelni. Fokozni kell az ifjúság tevékeny részvételét az ipar és a mezőgazdaság előtt álló nagy feladatok megoldásában.

11. A széles tömegek növekvő kulturális igényeinek kielégítésére fejleszteni kell a filmgyártást és a mozihálózatot. Két új filmműtermet, egy UJ filmlaboratóriumot és 240 keskeny- és normálfilmes mozit kell létesíteni. Meg kell kezdeni a panorámikus filmek vetítését. A televízió bevezetésével a kulturális fejlődésnek uj nagy jelentőségű eszközét kell létrehozni. Fejleszteni kell a rádió műsoradását, be keU vezetni az ultra-rövidhullamu

rádióadást. El kell érni, hogy a tervidőszak végére a családok túlnyomó többsége rendelkez- zék rádióvevő készülékkel.

A második ötéves terv folyamán fel kell építeni a győri színházat. Újjá kell építeni a miskolci és a nyíregyházi színházat. A Vígadé részleges újjáépítésével 2300 főt befogadó kulturális célokat szolgáló nagy termet kell létesíteni. Számottevően kell növelni a

kiadott könyvek példányszámát

és a könyvtárhálózat könyvállományát. Fokozott figyelmet kell fordítani a zeneoktatás és a Zon"'skolai hálózat fejlesz lésére.

Jelentős előrehaladást kell elérni a falu kulturális fel- emelkedésében. 600 falut kell villamosítani, fejleszteni kell a mozi- és könyvtárhálózatot, meg kell javítani a kultúrott- honok tevékenységét, anyagi ellátottságát. 1960-ra el kell érni, hogy az ország minden számottevő települése rendelkezzék mozival. A kulturális fejlesztés eszközeivel is elő Kell segíteni a falu szocialista átalakítását.

12. A szociális és kulturális ellátás megjavítása érdekében a kitűzött fejlésztési feladatokkal összhangban a költségvetés szociális és kulturális kiadásait öt év alatt mintegy 30 százalékkal kell növelni.

13. Elő kell segíteni a tudomány nagymértékű fejlődését minden területen. Különös súlyt kell helyezni a természettudományokra, valamint a műszaki és agrártudományokra. Úgy a társadalom-, mint a természettudományok területén figyelmet kell fordítani arra, hogy a kutatás kiterjedjen azokra az elméleti alapkérdésekre, amelyek megoldása elsőrendű fontosságú a tudomány egész fejlődése, valamint tudományos képzettségű szakemberék kiképzése szempontjából. Ugyanakkor a tudományos kutatómunkát közelebb kell vinni a gyakorlathoz. Az eddiginél jobban kell összeegyeztetni a Magyar Tudományos Akadémia intézeteiben és egyetemi tanszékeken folyó elméleti kutatást az ipari kutatóintézetekben és az üzemekben végzett kutatómunkával.

Különös súlyt kell helyezni az atomkutatás kifejlesztésére, amelyhez a tudományos kutatók számára felmérhetetlen lehetőséget biztosít Magyarország részvétele az Egyesített Atomkutató Intézetben, valamint a Szovjetunió támogatásával 1957-ben létesítendő első magyar atomreaktor. Az atomreaktor segítségével meg kell teremteni a magyar atomkutatás alapját és egyúttal biztosítani kell rádióaktív izotópok hazai előállítását' :— műszaki, gyógyászati, mezőgazdasági és egyéb célokra.

A műszaki kutatás területén a rendelkezésre álló erőket és eszközöket elsősorban az ipar és közlekedés fejlődése szempontjából legfontosabb és adottságainknak legjobban megfelelő területekre kell összpontosítani, így az anyagszerkezet és fémfizika kérdéseire, a híradás- és vacuumtechnika továbbfejlesztésére; az anyagvizsgálat modern módszereire, korszerű magasnyomású és katalitikus vegyieljárások, valamint új szervesvegyipari anyagok kutatására.

Az agrártudományok fejlesztése terén főként a talaj termőképességének és az állattenyésztés hozamainak emelését szolgáló technikai és biológiai módszerek kidolgozására nagyobb termőképességű új

vetőmag-fajták nemesítésére, korszerű technikai színvonalon álló géptípusok létrehozására, a mezőgazdasági nagyüzemek szervezési kérdésének megoldására kell súlyt helyezni.

A közgazdaságtudományt úgy kell fejleszteni, hogy hatékony segítséget nyújtson a népgazdaság legfontosabb kérdéseinek megoldásához, he- •yes tervezési módszerek kialakításához és a gazdaságosság elvének sokoldalú alkalmazásához.

Fokozni kell a nemzetközi tudományos együttműködést és tapasztalatcserét, mindenekelőtt a szocialista tábor országaival, de más országokkal is.

A tudományos kutatást és a gyakorlati kutatómunkát s hosszútávlati kutatási programokra alapozott éves tervek alapján kell megszervezni. Biztosítani kell a tudomány eredményeinek az eddiginél sokkal szélesebb körű gyakorlati fel- használását.

El kell érni, hogy a tudomány fejlődése szilárd alapot adjon a második ötéves terv feladatainak végrehajtásához és a harmadik ötéves terv tudományos előkészítéséhez.

(Folytatás az 5. oldalon.)