Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)
1956-04-28 / 101. szám
Munkán oh én munkásnők ! As exportterv teljesítésével és túlteljesítésével erősítsétek hasúnk gazdasági kapcsolatait! VII. A* ország egyes területeinek fejlesztése (Folytatás a 4. oldalról) A második ötéves terv során t termelőerők fejlesztését az ország különböző területein a természeti sajátosságok és a gazdasági viszonyok figyelem- oevételével kell megvalósítani. Tovább kell folytatni az iparilag elmaradt területek iparosítását. Az új ipari üzemek telepítését és a meglévő üzemek oővítését úgy kell végrehajtani. hogy meg lehessen szüntetni a gazdaságtalan szállításokat és az eddiginél jobban lenessen biztosítani a helyi erőforrások felhasználását. Lehetővé- kell tenni, hogy az egyes területek ipari üzemei az eddi- íinél nagyobb mértékben elértsék ki a helyi szükségletedet. A mezőgazdasági terme- ést a különböző területek ég- if'l’ati és talajviszonyainak, ermelési hagyományainak megfelelően kell fejleszteni. Tovább kell fejleszteni az első heves terv során létesült új városokat és ipari településeket, a falvaknak, elsősorban a termelőszövetkezeti községeknek egészségügyi és kulturális intézményekkel való ellátását. 1. Budapestet a második ötéves terv időszakában úgy kell fejleszteni, hogy állandóan ja- vu'ianak a főváros lakosságának életkörülményei és tovább növekedjenek kulturális lehetőségei. Arra kell törekedni, hogy az ipari termelés ne összpontosuljon a jelenleginél nagyobb mértékben a fővárosban. 2. Nagymértékben tovább kell folytatni az ország északi iparvidékének fejlesztését elsősorban a bányászat, a vaskohászat, a vegyipar és az építőanyagipar területén. 3. Fokozottan kell hasznosítani a Dunántúl jelentős nyersanyagkincseit. E célból a bányászat és a vegyipar jelentékeny fejlesztését kell megvalósítani. Jelentős beruházások segítségével fokozni kell a Pécs- környéki és komlói feketeszén termelést és a tata-dorogi medence minőségi barnaszén termelését. Pécsújhegyen és Oroszlányon új hőerőműveket kell létesíteni. Veszprém megyében növelni kell a lignittermelést, nagymértékben fokozni kell a bauxit termelést és fejleszteni kell a könnyűfémkohászatot. Ki kell terjeszteni a geológiai kutatásokat a Bakony hegységben. Urkúton új mangánárc-dusítóiművet kell üzembehelyezni. Székesfehérvárott bővíteni kell az alumíniumhengerművet. Zala megyében az olajbányászat jelentős fejlesztése a központi feladat. A Balaton környékén több új tőzegtelepet kell megnyitni. Bővíteni kell a Péti Nitrogénműveket, Hidason brikettgyárat, Szőnyben kraJcküzemet, Almásfüzitőn kenőolaj-üzemet, a nyergeséjfalusi Viscoza Művekben műszálüzemet kell létesíteni. Korszerűsíteni kell a dorogi szénlepárlót. Sztálinvá- rosban a vasmű első lépcsőjének kiépítésével üzembe kell helyezni a kokszolómű első két egységét és a vele kapcsolatos vegyiműveket, új szalma- cellulóz-gyárat kell létesíteni. Mohácson farostlemezgyárat kell építeni. Szombathelyen be kell fejezni a forgácslemezgyár építését. A Dunántúlon a mezőgazda- sági termelésen belül a szarvasmarhatenyésztés és a tejtermelés fejlesztése a fő feladat. — Emellett fokozni kell a hússertéstenyésztést. A lakásépítést a Dunántúlon elsősorban a bányatelepülésekre és egyes városokra, így Pécsre, Tatabányára, Győrre, Székesfehérvárra kell összpontosítani. Sztálinvárosban kórházat és gimnáziumot, Komlón gimnáziumot és mozit, Győrött új színházat és mozit, Zalaegerszegen mozit kell létesíteni. Fejleszteni kell a Balaton- menti és egyéb üdülőhelyeket. Siófokon kórház-rendelőt, Ba- latonfüreden és Sopronban szanatóriumot kell létrehozni. 4. Tovább kell folytatni az Alföld iparosítását, a meglévő üzemek korszerűsítésével és bővítésével, valamint új üzemek létesítésével. A terület adottságainak megfelelően elsősorban a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparágak, egyes, elsősorban munkaigényes gépipari ágazatok, valamint a vegyipar és az építőanyagipar fejlesztését kell célul kitűzni. • A második ötéves terv a népgazdaság további felvirágoztatásának a jólét és a kultúra emelésének, a népi demokrácia további megszilárdításának terve: a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség az egész dolgozó nép, minden magyar hazafi legközvetlenebb ügye. A magyar dolgozók az elmúlt évek során hősies munkájukkal jelentős sikereket értek el a szocializmus építésében, összpontosítsák erőfeszítéseiket a második ötéves tervben kitűzött célok megvalósítására, és ezzel vigyék győzelemre a szocializmus ügyét országunkban! N. A. Bulgcmyin és N. Sz. Hruscsov elutazott Angliából London (MTI): N. A. Bulga- nyin és N. Sz. Hruscsov pénteken délelőtt a londoni Victoria pályaudvarról különvonaton Portsmouth kikötőjébe utazott. A londoni pályaudvaron a szovjet államférfiakat Anthony Éden miniszterelnök búcsúztatta. N. A. Bulganyin búcsúbeszédet mondott, amelyre Eden miniszterelnök válaszolt, hangoztatva, hogy a szovjet államférfiak londoni megbeszélései hasznosak, voltak a két ország kapcsolata és a világbéke szempontjából. Portsmouthban a szovjet államférfiak nyomban a kikötő katonai részébe indultak, ahol az Ordzsonikidze cirkáló várta őket. A cirkáló — két torpedóromboló kíséretében elindult Kalinyingrád felé. Tanjug-kommentár az angol-szovjet közleményről London (Tanjung). Az Eden angol miniszterelnök, valamint N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov között folyt tárgyalásokról kiadott közös angolszovjet közlemény a szovjetangol kapcsolatok lényeges megjavulásának okmánya. Jóllehet a tárgyalások során nem jött létre teljes megegyezés a legfontosabb kérdésekben, a .Nagy-Britannia és a Szovjetunió közötti kapcsolatok elmélyüléséről kibocsátott külön nyilatkozat diplomáciai körök véleménye szerint igen bátorító megállapításokat tartalmaz. Az őszinteség és a realizmus izelleme — mint Londonban kiemelik — áthatotta mindkét Kormányt az átfogó és hasznos véleménycserében. Az első pillantásra gyér eredmények — hangsúlyozzák Lon- üonban — azt a legnagyobb eredményt jelentik, ami viszonylag rövid idő alatt a Kelet és Nyugat között fennálló vitás kérdések bonyolultságára való tekintettel elérhető volt. Mindkét küldöttség környezetében csütörtökön este megelégedést fejeztek ki a tárgyalások kimenetele fölött és jelentősnek tüntették fel azt az eredményt, hogy a londoni tárgyalásokon a személyi kapcsolatok elmélyítésével nagy előrehaladást értek el a kölcsönös bizalmatlanság eloszlatásában. A két ország államférfiai európai és ázsiai, közel- és középkeleti problémákról, valamint a leszerelési kérdésről, a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatokról, a kultúrkapcsola- tokról és egyéb kérdésekről tárgyaltak. Több kérdésben bizonyos előrehaladást értek el hangoztatja a hírmagyarázó, Nyilatkozat N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov és A. Eden megbeszéléseiről London, április 26. 1956. április 18. és 27. között N. A. Bulganyin, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, őfelsége kormányának meghívására látogatást tett az Egyesült Királyságban. Itt-tartóz- kodásuk ideje alatt egész sor eszmecserét folytattak Sir Anthony Edennel, az Egyesült Királyság miniszterelnökével, R. A. Butler főpecsétőrrel, Selwyn Lloyd külügyminiszterrel és őfelsége kormányának más tagjaival az angolszovjet kapcsolatokról, valamint a nemzetközi helyzet egészéről. Ezeket a tanácskozásokat mindkét részről az őszinteség és a realizmus szellemében folytatták le. Áttekintették a jelenleg előtérben álló nemzetközi kérdések javarészét és teljes és hasznos vélemény- cserére került sor. A Szovjetunió és az Egyesült Királyság képviselői elismerik, hogy az angol-szovjet kapcsolatok megerősítése politikai, kereskedelmi, tudományos, kulturális és egyéb téren mindkét ország népeinek érdekelt szolgálná. Afelől is meg vannak győződve, hogy ez elősegítené az általános béke és biztonság megszilárdítását. Kifejezésre juttatták kormányuk azon eltökéltségét, hogy a nemzetközi feszültség további enyhítésén fáradoznak. Figyelembe véve a jelenlegi helyzetet, amelyben nincs meg a szükséges bizalom az országok között, kifejezésre juttatták eltökéltségüket, hogy mindent elkövetnek a kölcsönös bizalom megerősítéséért és az államok közötti kapcsolatok megjavításáért. Elismerik, hogy a nemzetközi bizalom megerősítésének egyik fontos tényezője a vezető államférfiak közötti személyes kapcsolat, amely pozitív eredményeket hozott. A két országot egymás közötti viszonyukban, valamint a más országokkal való kapcsolataikban is az Egyesült Nemzetek alapelvei irányítják. Meggyőződésük, hogy az összes országok baráti együttműködésének és békés egymás mellett élésének alapja — ezeknek az országoknak a társadalmi rendszerétől függetlenül — az egymás nemzeti függetlenségének és szuverénítá- sának, területi integritásának tiszteletben tartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás. Minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy véget vessenek a fegyverkezési hajszának a világ minden részében és ilyenformán megszabadítsák a világ népeit egy új háború fenyegetésétől. Mindkét ország képviselői különös jelentőséget tulajdonítanak az európai biztonság biztosításának, miután meggyőződésük, hogy az európai béke és biztonság elhatározó fontosságú a világ békéjének megóvásában. E cél elérésének módja tekintetében azonban nem jött létre egyetértés. Ami az egyéb megoldatlan nemzetközi problémákat illeti, beleértve Európa és Ázsia problémáit, amelyekről a nézetek kicserélésére sor került, mindkét fél törekedni fog az általános béke megszilárdításának érdekeit szolgáló megoldás előmozdítására. A Szovjetunió és az Egyesült Királyság képviselői az egyes megvitatott problémák tekintetében az alábbi következtetésekre jutottak. Közel- és Közép-Kelet Az Egyesült Királyságnak és a Szovjetuniónak határozott szándéka minden tőle telhetőt megtenni a béke és a biztonság fenntartásáért a Közel- és a Közép-Keleten. E célból megadják a szükséges támogatást az ENSZ-nek abban a törekvésében, hogy megszilárdítsa a békét Palesztina körzetében és végrehajtsa a Biztonsági Tanács megfelelő döntéseit. A két ország, kormánya úgy véli, hogy hatékony intézkedéseket kellene foganatosítani a legközelebbi jövőben e cél érdekében összhangban az érdekelt népek nemzeti törekvéseivel, függetlenségük biztosításának szükségességével és teljes összhangban az Egyesült Nemzetek alapokmányában lefektetett elvekkel. A két ország kormánya felhívja az érdekelt államokat, hogy tegyenek intézkedéseket a feszültség fokozódásának megakadályozására az Izrael és az arab államok közötti fegyverszüneti egyezménynek megfelelően megállapított demarkációs vonal térségében. Támogatni fogják az ENSZ-t abban a kezdeményezésében is, hogy biztosítsa az arab államok és Izrael közötti viszálynak kölcsönösen elfogadható alapon történő békés rendezését. Elismerik a menekültek problémájának fontosságát és ennek megfelelően támogatják az ENSZ arra irányuló akcióját, hogy könnyítsen nehéz helyzetükön. A két ország kormánya kifejezi azt a határozott reményét, hogy más államok is megtesznek minden lehetőt, hogy segítsék az Egyesült Nemzeteket az arab államok és Izrael közötti vitás kérdések békés megoldásának előmozdításában, ezáltal megszilárdítva a békét és a biztonságot a Közelés Közép-Keleten. A leszerelés kérdése Az eszmecsere során megvitatták a leszerelés kérdését. A két ország képviselői felülvizsgálták az ENSZ-ben a kérdésről folytatott viták során kialakult helyzetet és az érdekelt hatalmak által előterjesztett javaslatokat. Egyetértettek abban, hogy ennek a kérdésnek megoldása hatalmas jelentőségű lenne az általános béke fenntartása szempontjából. A Szovjetunió kormánya és az Egyesült Királyság kormánya nagy fontosságot tulajdonít megfelelő nemzetközi egyezmény megkötésének e problémáról. Egy ilyen egyezmény elősegítené a nemzetközi feszültség enyhülését, az államok közötti bizalom fokozódását és a katonai kiadások terhének csökkentését. A két kormány megegyezett annak mindenek felett való fontosságában, hogy az emberiség megmeneküljön az itom- hadvise'és fenyegetésétől. Továbbra Is közös céljuk az atomfegyverek végleges eltiltása, és az atomenergiának kizárólag békés célokra való felhasználása marad, amely cél elérése végett folytatják erőfeszítéseiket. A Szovjetunió kormánya és az Egyesült Királyság kormánya elismeri annak szükségességét, hogy megegyezés iöjjön létre azoknak a gyakorlati intézkedéseknek haladéktalan megtételéről, amelyeknek célja az egyes államok haderőinek megfelelő nemzetközi ellenőrzés alatt történő lényeges csökkentése fegyverzetük ennek megfelelő csökkentésével, és mindenekelőtt az öt nagyhatalom fegyveres erőinek és fegyverzetének csökkentése. A csökkentést az öt nagyhatalom kezdené meg. A két ország kormánya folytatja erőfeszítéseit, hogy ebben a kérdésben elősegítse a szükséges megegyezés elérését az érdekelt államok között, az ENSZ-ben és a '•■szerelési albizottságban. Az angol-szovjet kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése Megfontolták a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Egyesült Királyság közötti kereskedelem további fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket is. A két ország képviselői megegyeztek. hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Egyesült Királyság közötti kereskedelem fejlesztése jelentősen hozzájárulna a két ország szorosabb kapcsolataihoz. Ez elősegítené mindkét ország termelési lehetőségeinek ésszerűbb kihasználását és fellendítené a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmet. A megbeszéléseken a Szovjetunió képviselői kijelentették, hogy a szovjet kormány hajlandó jelentékenyen kiterjeszteni kereskedelmét az Egyesült Királysággal. Nagy-Britannia képviselői szintén kifejezték a két ország kereskedelmének kiterjesztésére irányuló óhajukat. A szovjet képviselők közölték. hogy a Szovjetunió a következő öt évben, 1956 és 1960 között, megközelítőleg 9- 11 milliárd rubelre (800—1000 millió fontra) növelhetné vásárlási összegét az Egyesült Királyságban, ha nem állnának fenn kereskedelmi korlátozások vagy megkülönböztetések. Ezek a vásárlások magukban foglalnak különböző felszerelések és hajók szállításáról szóló megrendeléseket körülbelül 4—5 milliárd rubel értékben, valamint a legkülönbözőbb ipari termékek és nyersanyagok vásárlását 5—6 milliárd rubel összegben. Az EgyeKulturális- és eq sült Királyság képviselőinek.át* nyújtották azoknak a gépeknek, felszereléseknek és hajóknak részletes jegyzékét, amelyeket a szovjet szervek az Egyesült Királyságban megrendelhetnének. Az Egyesült Királyság képviselői hangsúlyozták, hogy az ebben a jegyzékben felsorolt áruk egy része a fennálló stratégiai ellenőrzés alá esik. A jegyzékben felsorolt áruk és nyersanyagok lényeges része azonban nem esik korlátozás alá és ennek megfelelően tere van a kereskedelem fokozásának. A szovjet kormány képviselői hangsúlyozták, hogy az Egyesült Királyságban gének, felszerelések és hajók szállítására előirányzott megrendeléseknek, valamint a nyersanyag és ipari áruk vásárlásának növelése szükségessé tenné «rá- mukra sterling-bevételeik növekedését, kivitelük megfe'e'ő fejlesztése révén. Az Egyesült Királyság képviselői hancsű- lyozták, hogy az Egyesült Királyság piaca nyitva áll a legkülönbözőbb szovjet kiviteli cikkek előtt. A két kormány képviselői az előbbi szempontok figyelembevételével megegyeztek, hoiv a fent említett jegyzéket brit részről szovjet technikai «zak- * értők segítségével tovább kell tanulmányozni. Megegyeztek abban is. hogy tovább tanulmányozzák a fogyasztási cikkek cseréjének va- lamint a vásárlók és eladók közötti érintkezés megkönnvitésé- nek kérdését. véb kapcsolatok A Szovjetunió és az Egyesült Királyság képviselői megvitatták kulturális és egyéb kapcsolataik fokozásának kérdéN. A. BULGANYIN a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke sét Is. Ebben a kérdésben közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyet függelékként külön hoznak nyilvánosságra. ANTHONY EDEN az Egyesült Királyság miniszterelnöke Függelék Közös nyilatkozat az Egyesült Királyság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között fennálló kapcsolatok fejlesztéséről. Az Egyesült Királyságnak és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormányfői, N. A. Bulganyinnak és N. Sz. Hruscsovnak az Egyesült Királyságban tett látogatása alkalmával folytatott eszmecseréken a következőkben egyeztek meg: I. Megelégedéssel vették tudomásul, hogy bizonyos eredményeket értek el a két ország között a kulturális, a tudományos és a műszaki érintkezésben, a kormányküldöttségek, a törvényhatósági, tudományos és kulturális küldöttségek, a színtársulatok, zeneművészek és sportoló csoportok kölcsönös látogatásában. II. Kívánatosnak tartják, hogy a két ország kormánya mindkét ország állampolgárainak minden támogatást megadjon ahhoz, hogy megismerkedjenek azokkal a tapasztalatokkal és teljesítményekkel, amelyeket a másik fél szerzett, vagy ért el az Irodalom, a festészet és szobrászat, a színművészet, a zeneművészet, a filmművészet, a rádió és a televízió, nemkülönben a tudomány, a technika, az oktatásügy és a közegészségügy terén. III. Helyeslik a mindenfajta csereérintkezés fokozását művészeti, műszaki, tudományos és sportszervezetek között, a kölcsönösség alapján, kiindulva a két ország e területeken elért legjobb eredményeiből, s helyeslik a megfelelő előképzettséggel bíró diákok cseréjét, hogy egymás országainak egyetemein folytassanak tanulmányokat. IV. Előmozdítani kívánják az információcserét az Egyesült Királyság és a Szovjetunió legfontosabb . akadémiai intézményei, szakmai kérdésekkel foglalkozó és tudományos intézményei között és növelni kívánják a két ország közötfl kiadványcserét a tudomány, a technika és a kultúra területén. V. Remélik az egyéni és a csoportos látogatások fokozódását a szovjet állampolgárok részéről az Egyesült Királyságba és az Egyesült Kirá'y- ság állampolgárai részéről a Szovjetunióba. Mindkét, kormány minden lehető támogatást megad, hogy érvényre juttassa ezeket az intézkedéseket, kiilönöské»- pen azáltal, hogy kedvezőbb gazdasági feltételeket teremt. VI. A kölcsönös megértés megjavítására törekedve, amit ezek a cserék előmozdítani hivatottak, egyetértenek abban, hogy minden lehetőséget meg kell adni az Egyesült Királyság és a Szovjetunió népeinek ahhoz, hogy megismerjék egymás véleménvét és életmódját. E célból gyakorlati lépéseket tesznek majd. hogy biztosítsák a szabadabb szóbeli és írásbeli információcserét A szovjet államférfiak londoni sajtóértekezlete London (MTI): Mint az AFP jelenti, N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov pénteken 8.30 órakor érkezett a Central Hall Westminsterbe, ahol pár perccel később megkezdődött a szovjet vezetők sajtóértekezlete. N. A. Bulganyin a sajtóértekezleten bejelentette, hogy Sir Anthony Eklen elfogadta a Moszkvába szóló meghívást. EMen moszkvai útjának idő« pontját még nem tűzték ki.
