Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)
1956-04-28 / 101. szám
Forró üdvözlet a testvéri népi demokratikus országoknak! A második ötéves terv a népgazdaság további felvirágoztatásának terve (Folytatás a S. oldalról) traktoregyiségre jutó szántóterületet 404 kát. holdról mintegy 230 kát. holdra kell csökkenteni. A kalászosok be'akarítását az állami gazdaságokban 95 százalékra, a termelőszövetkezetekben 70 százalékra kell gépesíteni. Az 1956—60-as években együttvéve több, mint 3800 arató-, cséplőgépet, több, mint 1 400 kévekötő-aratógépet, több mint 6 000 kukoricakombájnt és s ’ókombájnt, mintegy 1 500 darab cukorrépa-kombájnt, jelentős számú burgonyaültető és burgonyabecakarító gépet Se’ a mezőgazdaság rendelkezésbe bocsátani. Fokozni kell a villamosener- g'a felhasználását a mezőgazdaságban. A második ötéves terv folyamán meg keil valósítani minden állami gazdaságnak és gépállomásnak az országos villamoshálózatba való bekapcsolását; Növekvő mértékben kell gépesíteni és villamosítani >iz állattenyésztés munkafolyamatait, mindenekelőtt a takarmányelőkészítést, a szállítást és az itatást. Meg kell kezdeni a kertészet és szőlőtermelés gépesítését, elsősorban a nagyüzemi permetezés fejlesztésével. 4. A második ötéves terv időszakában tovább kell fejlesz- ni a gépállomásokat. Bővíteni kell felszerelésüket, mintegy 100 új gépállomási íavitómű- helyt kell létesíteni. A gépállomások céljaira öt év alatt hozzávetőlegesen 3,5 milliárd forint beruházást kell fordítani. A gépállomások fejtsenek ki az eddiginél nagyobb arányú és sokoldalúbb munkát a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítése, üzemszervezésük megjavítása végett. Tevékenységüket fokozatosan ki kell terjeszteniük a termelőszövetkezetek állattenyésztésének fejlesztésére is. Egyes munkáik gépesítésével és magasabb szakképzettséget kívánó szerelési munkák elvégzésével nyújtsanak segítséget a termelőszövetkezetek építkezéseihez. A gépállomásoknak 1960-ban 1955-höz viszonyítva mintegy 70 százalékkal kell növelniök az egyéni parasztok számára végzett 1 kát. holdra eső gépi munka mennyiségét. A talajmunkán kívül nyújtsanak segítséget az egyéni parasztoknak a szállítási, silózási és da- rálási munkák elvégzésében is. Javítani kell a gépek kihasználását. Az egy műszakra eső traktorteljesítményt 10- 12 százalékkal kell emelni. Megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani a dolgozók részére, hogy mielőbb kiková- csolódjék az állandó szilárd munkásgárda és megszűnjék a traktorosok vándorlása. 5. A meglévő mezőgazdasági termelőszövetkezeteket úgy kell .fejleszteni, hogy állandóan erősödjék a közös gazdaság, megjavuljon üzemszervezésük, gyors ütemben emelkedjék termelésük. Az új termelőszövetkezetekben gyors fejlődésre képes, egészséges közös gazdaság létrehozására kell törekedni. Az eddiginél nagyobb mértékben kell segíteni az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok megalakítását és fokozatos fejlődését is a közös gazdálkodás útján. Hatékonyan kell támogatni a földművesszövetkezeti mozgalmat, s ennek keretében az egyszerű termelési társulások, szakcsoportok működését; A második ö>Aces terv időszakában el Kell érni, hogy a már létrejött, többéves termelőszövetkezeti gazdaságok példamutató szocialista nagyüzemekké váljanak és termelésük színvonala évről-évre nagyobb arányban szárnyalja túl az egyéni gazdaságokét. Ugyanakkor hatékony támogatást kell nyújtani az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek kezdeti nehézségeik leküzdéséhez és gazdálkodásuk megalapozásához, hogy termelésük mielőbb elérje és meghaladja az egyéni gazdaságok átlagos termelési szintjét. A termelőszövetkezetek számára öt év alatt mintegy 4 milliárd forint — ebből több, mint 3 milliárd forint építkezésre szolgáló beruházást kell előirányozni, öt év alatt meg kell építeni a termelőszövetkezetekben mintegy 190 000 szarvasmarha férőhelyet és 1,000 000—1,200 000 köbméter befogadóképességű silót. A termelőszövetkezeteket el kell látni főként az állattenyésztéshez, valamint a szállításhoz szükséges gépekkel, tehergépkocsikkal és pótkocsikkal. A második ötéves terv során összesen 2,6 milliárd forintnyi hosszúlejáratú hitelt kell nyújtani a termelőszövetkezeteknek. Emellett szükség van arra is, hogy a termelőszövetkezetek fokozzák saját erőből történő építkezéseiket. A termelőszövetkezetek 1 katasztrális holdnyi mezőgazda- sági területére jutó műtrágya- mennyiséget — hatóanyagban kifejezve — az 1955. évi 10 kg-ról 1960-ban közel 25 kilogrammra kell növelni. A termelőszövetkezetek termelésének fejlesztését elsősorban a termelőszövetkezeti tagok és vezetők jobb, hozzáértő munkájával kell elősegíteni, az állam anyagi támogatása és szervezeti segítsége mellett. Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezetekben a szö- vetke-eti demokrácia minden téren érvényesüljön és a szövetkezet ügyeiben, a szövetkezet gazdái: maguk a tagok döntsenek. Tovább kell szélesíteni a termelőszövetkezeti vezetők és tagok szakmai képzését és törekedni kell arra, hogy a termelőszövetkezetekben minél több tapasztalt szakember dolgozzék. A tagság kérésére a termelőszövetkezeteket szakképzett, hozzáértő vezetőkkel kell megerősíteni. Fokozni kell a termelőszövetkezeti tagok érdekeltségét a termelés növelésében. Ezért mindenekelőtt a termelőszövetkezetek készpénzbevételének fokozása révén és részben állami hitelek nyújtásával elő kell segíteni, hogy havi előlegfizetés formájában évközben is rendszeresen jussanak pénzjövedelemhez. 6. A második ötéves terv megvalósítása folyamán az állami gazdaságok elé azt a fő feladatat kell állítani, hogy termelésüket jelentősen fejlesszék és gazdaságosabbá tegyék. Az állami gazdaságok fejlesztésére öt év alatt mintegy 2,7 milliárd forintot kell beruházni. Mezőgazdasági területük 1 katasztrális holdjára jutó műtrágya mennyiségét — hatóanyagban kifejezve — az 1955. évi 23 kilogrammról 1960-ban 45 kilogrammra kell növelni. Biztosítani kell, hogy az állami gazdaságok növénytermelésének és állattenyésztésének hozama, valamint árutermelésének aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot. Az állami gazdaságok 1955-höz képest a második ötéves terv végére hozzávetőlegesen kenyérgabonából 30 százalékkal, cukorrépából 45 százalékkal, vágóállatból 70%-kal, tejből 80 %-kal, gyapjúból 100%-kal, bor bői 70 százalékkal növeljék árutermelésüket. A termelékenység növelésével, az önköltség csökkentésével kell elsősorban elérni, hogy az állami gazdaságok veszteséges gazdálkodása a második ötéves terv folyamán megszűnjék. 7. A mezőgazdaság termelésének tervbe vett emelkedéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztok is növeljék termelésüket- Ezért biztosítani kell -számukra azokat az anyagi feltételeket, amelyeknek segítségével^ ki tudják használni a meglévő termelési lehetőségeket. Növelni keTl az egyéni termelők műtrágyával és növényvédőszerrel való ellátását: 1960-ban 1955-höz viszonyítva az 1 katasztrális hold megművelt területre jutó műtrágyát több, mint négyszeresére kell emelni az egyéni gazdaságokban. Lehetővé kell tenni számukra különféle termelési eszközök és anyagok beszerzését. Nagyobb mennyiségben kell nemesített vetőmagvakat és tenyészállatot, valamint facsemete- és szőlőszaporító anyagot számukra juttatni. Mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés területén fejleszteni kell a dolgozó parasztság részére jövedelmező szerződéses rendszert, mintegy 40 százalékkal kell növelni a szerződéses sertéshizlalási 1960-ban az 1955. évinél mintegy 70 százalékkal több naposbaromfit kell az egyéni termelők részére eladni. 8. A növénytermelés és állattenyésztés hozamainak emelésével jelentősen növelni kell a mezőgazdaság minden szektorában a 100 kát. holdra eső árutermelést. El kell érni, hogy az 1955. évben begyűjtött mezőgazdasági termékmennyiséghez képest- 1960-ban a beadási kötelezettségek teljesítése, a szerződéses növénytermelés és állattenyésztés, valamint az állami felvásárlás útján a központi készletbe kerülő árumennyiség 30—35 százalékkal növekedjék. Az állam által begyűjtött termékek mennyiségének növekedését túlnyomórészt szabad felvásárlás és szerződéses termeltetés útján kell biztosítani; emellett lehetőséget kell adni, hogy a parasztság növelje termékeinek szabadpiaci értékesítését is. Ki kell terjeszteni a földművesszövetkezetek tevékenységét a parasztság termékeinek felvásárlásában és bizományi értékesítésében. 9. Gondoskodni kell arról, hogy javuljon az exportképes mezőgazdasági termékek termelése és minősége. Törekedni kell a világszerte ismert, hagyományos magyar exportcikkek kivitelének növelésére, szem előtt tartva az export gazdaságosságának követelményeit. Növelni kell az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó parasztok anyagi érdekeltségét az exportcélra történő termelésben. 10. Az erdőgazdaságnak mindenekelőtt az ország jobb faellátását kell előmozdítania. A kitermelhető famennyiség állandó növelésének alapját elsősorban a vágásterületek újratelepítésével és a faállomány összetételének, minőségének tervszerű javításával kell biztosítani. A fakitermelést az 1955. évi 3 124 000 köbméterről 1960-ban 3 300 000 köbméterre kell növelni. 1960-ban az állami erdőkből kitermelt összes famennyiségnek 38—40 százaléka ipari fa legyen. Biztosítani kell az erdőállomány erőteljesebb fejlődését. A második ötéves terv végéig be kell fejezni összes erdőink üzemrendezését. Az élőfakészlet gyors növelése céljából — főleg az Alföldön — a hullámterekre és a csatornák mentén gyorsan növő fafajokat kell telepíteni. Mintegy 40 000 kát. hold terméketlen homokterületet és 10 000—15 000 kát. hold kopár és vízmosásos területet kell erdősíteni. A legelők 10 százalékán legelőfásítást kell végezni. Az ipartelepek és a városok leörnyékének nagyarányú fásításával a dolgozók számára egészségesebb üdülési, pihenési lehetőségeket kell biztosítani. Az 1956—1960 években mintegy 480 000 holdat kell erdősíteni és fásítani. 11. A vízgazdálkodás terén a második ötéves terv során az öntözőművek arányos fejlesztésén és a berendezett öntözőtelepek hasznosításán kívül lényegesen meg kell gyorsítani a folyamszabályozási és belvízrendezési munkálatokat. Különösen meg kell javítani az árvízvédelmet: nagyarányú fel újítást és karbantartást kel) végrehajtani főként a Duna vonalán. Gondoskodni kell a meglevő belvízvédelmi csatornahálózat rendbehozataláról, az öntöző és lecsapoló csatornák felújításáról és korszerűsítéséről. A vízgazdálkodás megjavítására és fejlesztésére a második ötéves terv során mintegy 800 millió forintot kell fordítani. 12. A mezőgazdasági termelésben egyes vidékek és gazdaságok adottságainak legjobban megfelelő termelési módszereket kell alkalmazni és a gazdaságok számára nagyobb lehetőségeket kell biztosítani arra, hogy sajátos viszonyaik között a legjobban bevált növény- és állatfajtákat fejlesz- •szék. A mezőgazdaság irányító szerveinek fokozott figyelmet kell fordítaniok a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek vezetési, szervezési és gazdálkodási kérdéseinek megoldására. A mezőgazdaság irányításában fel kell számolni a bürokratikus utasításokat és egyre jobban ki kell bontakoztatni a helyi kezdeményezést. IV. Közlekedés és hírközlés A gyorsan fejlődő áruforgalom zavartalan lebonyolítása, valamint a kulturáltabb, kényelmesebb és gyorsabb személyforgalom megvalósítása érdekében nagymértékben kell a közlekedést fejleszteni és korszerűsíteni. A közlekedés fejlesztésére a második ötéves terv időszakában több mint 10 milliárd forint beruházást kell fordítani. Jelentős anyagi eszközöket kell összpontosítani a vasúti pálya és a járműpark korszerűsítésére és újjáalakítására, az egyes közlekedési ágak korszerű járműtípusokkal való ellátására. A gazdaságosság fokozása és a vasúti közlekedés tehermentesítése céljából a tehergépkocsival és hajóval végzett áru- szállítás részarányát az 1955 évi 16,4 százalékról 1960-ban 20 százalék fölé kell emelni. Gondoskodni kell a teherszállítás átlagos távolságának és a szállítás költségeinek csökkentéséről. Fejleszteni kell a légiközlekedést is. l.A vasúti közlekedés teljesítménye árutonnakilométerben 1960-ban az 1955. évihez képest mintegy 25 százalékra emelkedjék. Növelni kell a vasútvonalak átbocsátóképességét a legfontosabb iparvidékek egymás közötti forgalmában, a nagy' ipari központok környékén a legforgalmasabb fővonalakon A második ötéves terv időszakában mintegy 170 kilométer második vágány lefekte tésével teljes hosszában kétvágányú pályává kell átalakíts- ni a Budapest—Ujszász—Szolnok, a Szolnok—Debrecen, Budapest—Székesfehérvár vonalakat. Mintegy 1000 darab korszerű, négytengelyes személyszállító kocsit kell a vasút rendelkezésére bocsátani. Biztosítani kell az utazási sebesség fokozását. A nagyobb távolságú belföldi és a nemzetközi utas- forgalom számára 50 darab új háló- és étkezőkocsit kell forgalomba állítani. Az ötéves terv végéig biztosítani kell hogy az utasok szállítása a vasúton kizárólag személykocsikban történjék. Budapest és a fontosabb vidéki városok között, valamint a nagyvárosok és a fontosabb üdülőhelyek között a közvetlen kapcsolat fejlesztésére gyors személyszállítást biztosító motorvonatokat kell forgalomba állítani, öt év alatt 30 darab öttengelyes Dieselmotorkocsit kell a vasút rendelkezésére bocsátani; A vasúti teherkocsipark gazdaságosabb kihasználása végett a teherkocsik forduló ideje évi átlagban 3,8 napra csökkenjen, a tehervonatok átl gos terhelése 740 tonnára, a vasúti teherkocsik átlagos hasznos terhelése 16 tonnára emelkedjék. 2. A folyami hajózás áruszállítása öt év alatt 46 százalékkal növekedjék. E célból 15 darab motoros vontatóhajót és 50 darab 1000 tonnás uszályhajót kell forgalomba helyezni. A teherszállítás sebességének fokozásával és az állásidő csökkentésével az üzemidő egy napjára eső árutonnakilométer teljesít- ménv mintegy 24 százalékkal növekedjen. 3. A gépkocsiközlekedésben a teherforgalom mintegy 62 százalékkal emelkedjék. A tehergépkocsiközlekedés részére öt év alatt mintegy 17 000 új tehergépkocsit kell biztosítani. Különösen fokozni kell a központi teherautófuvarozó vállalatok által lebonyolított forgalmat. Ennek megfelelően szállítási feladataikat mintegy 130 százalékkal kell növelni. A távolsági autóbuszközlekedés járműállományának növelése és műszaki állapotának megjavítása céljából öt év alatt 1100 darab távolsági autóbuszt kell üzembe helyezni. Ez lehetővé teszi a meglévő járatok sűrítését és további községeknek a közlekedési hálózatba történő bekapcsolását. A gépkocsik üzembiztonsága és karbantartása érdekéber. a forgalmi telepek és javítóállomások hálózatát bővíteni kelL Biztosítani kell, hogy minden nagyobb vidéki városban és ipari gócponton megfelelő forgalmi telep és javítóállomás álljon rendelkezésre. A gépjárműforgalom fejlődése fokozott követelményeket támaszt a közúti hálózatta) szemben. Ennek megfelelően iparvidékeink legjobban igénybevett fő közlekedési útjainak egyes szakaszait át kell építeni szilárd burkolatú utak- ká. További községeket kell bekötni az állami közúti hálózatba. Mintegy 170 km hosszúságban a közutakat pormentes burkolattal kell korszerűsíteni. 4. A hírközlés második ötéves tervének fontos feladata a távbeszélőihálózat további fejlesztése. A lakosság távbeszélővel való ellátottsága mintegy 30 százalékkal növekedjék. Ennek során a távbeszélőközpontok állomás befogadóképességét Budapesten 36 százalékkal, a vidéki városokban és községekben 27 százalékkal kell emelni. Folytatni kell a termelőszövetkezeteiknek, az állami és az erdőgazdaságoknak, a gépállomásoknak a táv- beszéiőhálózatba való bekapcsolását. A távolsági távbeszélőszolgálat megjavítása érdekében meg kell kezdeni a helyközi kapcsolás gépesítését. Fontos feladat a legkorszerűbb hírközlési módok bevezetése. Budapest és mintegy 60 kilométeres körzete részére 1957-ben 30 kW-os. Miskolc és kb. 25 kilométeres körzete részére 1958-ban 5 kW-os teljesítményű televíziós adót kell üzembe helyezni. Biztosítani kell a nemzetközi televíziós- hálózathoz való csatlakozást. Elő kell készíteni a színes televízió bevezetését. Létre kell hozni az ultrarövidhullámú rá- dióműsoradó-hálózatcrt. Az országos mikrohullámú, vezeték nélküli távbeszélőhálózat megteremtésének első lépéseként, a második ötéves terv éveiben az ország mintegy harmadrészén ki kell építeni az átviteli berendezéseket, V. Beruházás, felújítás A második ötéves terv időszakában a beruházásokat az ipar hazai nyersanyag- és energiaforrásainak feltárására és bővítésére, a műszaki színvonal emelésére, a mezőgazdaság termelésének' növelésére és szocialista átalakításának anyagi megalapozására, valamint a lakásépítésre kell összpontosítani. A beruházások jelentős részét nem új létesítményekre, hanem a meglévők újjáalakítására és bővítésére és elsősorban a gépállomány korszerűsítésére és növelésére kell fordítani. A beruházások felhasználásánál figyelembe kell venni a szocialista tábor országai közötti együttműködés eredményeit és ezek alapján a beruházásokat főként azokba a termelési ágakba irányítani, amelyek a hazai adottságoknál fogva a legkedvezőbb fejlődési lehetőségekkel rendelkeznek. 1. Az 1956—1960 években a népgazdaságba, állami erőforrásokból, hozzávetőlegesen 78 milliárd forintot, egyéb forrásokból további 2 milliárd forintot, összesen tehát mintegy 80 milliárd forintot kell beruházni, 20 százalékkal többet, mint az első ötéves terv időszakában. A beruházásokat úgy kell elosztani, hogy az ipar 33—34 milliárd forint beruházásából a nehézipar fejlesztésére mintegy 28—29 milliárd forint jusson és így a nehézipar részará- . nya az összes beruházásokon felül az első ötéves terv idején elért 41.3 százalékkal szemben 37—38 százalékra csökkenjen. Ugyanakkor az átlagosnál lényegesen nagyobb mértékben — több mint 30 százalékkal emelkedjék az ipari nyers- és alapanyag, valamint az energiatermelésre fordítandó beruházások összege. Míg a második ötéves terv időszakában a vegyiparra fordított beruházások az első ötéves tervhez képest mintegy kétszeresükre, a villamosenergiaipari beruházások mintegy másfélszeresükre, a bányászati beruházások mintegy 30 százalékkal növekednek, a kohászat és a gépipar beruházásait az első ötéves tervhez képest csökkenteni kell . A könnyű- és élelmiszeriparban öt érv alatt több mint 4,6 milliárd forintot kell beruházni, közel 130 százalékkal többet, mint az első ötéves terv idején. A mezőgazdaság előtt álló feladatok megalapozására a második ötéves terv során jelentősen növelni kell a mező- gazdasági beruházásokat az első ötéves terv idején megvaló- sítottakhoz képest, és ezáltal a mezőgazdaság részesedését az összes beruházásokból az első ötéves terv idején elért 13,6 százalékkal szemben mintegy 17 százalékra kell emelni. A második ötéves terv időszakában a mezőgazdaságba befektetendő 14 milliárd forintból a termelőszövetkezetek gazdaságába közel háromszor annyit kell beruházni, mint az első ötéves terv időszakában. A termelőszövetkezetek beruházásaival elsősorban a közös állat- tenyésztést kell fejleszteni. A második ötéves terv során a közlekedés korszerűsítésére és teljesítőképességének növelésére fordítandó több mint 10 milliárd forintnyi beruházásból a vasút fejlesztésére kell felhasználni 5,3 milliárd forintot, több mint másfélszer annyit, mind az első ötéves terv idejénj A kereskedelem fejlesztésére öt év alatt 1,4 milliárd forint beruházást kell fordítani. Ebből legalább fél milliárd forintot raktárak építésére kell felhasználni. Ezenkívül az elégtelen tárolási lehetőség további kibővítésére a mezőgazdaságban és más területeken legalább egymilliárd forintot kell fordítani. Lakásépítésre, a víz- és gázellátás javítására, szociális, egészségügyi és kulturális létesítményekre a második ötéves terv időszakában több mint 13 milliárd forintot kell beruházni, mintegy 30 százalékkal többet, mint az első ötéves terv éveiben. Jelentősen növelni kell a tudományos kutatásra fordított beruházásokat. Az ipari, mezőgazdasági és egyetemi kutatásokra előirányzott összeget nem számítva, a Magyar Tudományos Akadémia intézményeinek fejlesztésére — beleértve az atomkutatást is — közel 350 millió forintot kell fordítani, három és félszer annyit, mint az első ötéves terv időszakában. 2. A bővített újratermelést a második ötéves terv időszakában a lehető leggazdaságosabb módon kell megvalósítani. Ezért a termelés növelésének jelentős részét nem új beruházásokkal, hanem a meglévő termelőberendezések jobb kihasználásával, a géppark korszerűsítésével, a munka jobb megszervezésével kell elérni. Ily módon a meglévő termelőberendezések előnyösebb kiaknázásával, nagyobb beruházások nélkül kell biztosítani — hozzávetőlegesen — az öt évre előirányzott termelésnövekedésnek: acélnyersvasból 50, martinacélból 30, timföldből 40, alumíniumból 50, téglából 75, kombájnokból 70, szerszámgépekből 80, gyapjúszövetből 90, kötöttárukból 40, cukorból 70 százalékát. 3. A beruházások hatékonyságának fokozása a műszaki színvonal emelése céljából az 1956—1960. években a beruházásokból a gépek részarányát jelentősen, 30—32 százalékra kell emelni, szemben az első ötéves terv idején elért 21 százalékkal. A második ötéves terv időszakában 24—25 milliárd forintot kell gépi beruházásokra fordítani, 75 százalékkal többet, mint az első ötéves terv során. 4. Fordulatot kell elérni a beruházásokra rendelkezési« (Folytatás a 4. oldalon)
