Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)

1956-04-28 / 101. szám

Éljen a Szovjetunió népei és a magyar nép megbonthatatlan barátsága l

•A második ötéves terv a népgazdaság további felvirágoztatásának terve

(Folytatás az l. oldalról)

11. A könnyűiparban öt év alatt mintegy 25 százalékkal kell emelni a termelést,, ezen belül a textiliparban hozzávetőlegesen 22 százalékkal, a konfekcióiparban 28 százalék- ka!. a cipőiparban 26 százalékkal. a bútorgyártásban 37 százalékkal, a papírgyártásban 35 százalékkal. A könnyűiparban öt év alatt 2,3 milliárd forintot kell beruházni.

A könnyűipari termékek kisebb hányadát kell exportálni, mint' az elmúlt-években, ami lehetővé teszi, hogy belföldön 1950-ban 40 százalékkal több könnyűipari cikk kerüljön forgalomba,, mint 1955-ben. — A könnyűipari termékek minősépét meg kell javítani és választékát jelentősen ki kell bővíteni. A tartós, szép kivitelű, új könnyűipari termékek egész s'"-pt kell Yörgelomba hozni. E'sősorban a jó minőségű tex- ti’önvagok. a jó kivitelű kon- fokojóáruk és lábbelik, valamint a' szintetikus szálból készült különféle ruházati cikkek gyártását kell fejleszteni.

Minthogy a könnyűipar haszna’ fél jelenleg legnagyobb mértékben külföldi nyersanyagé1 jelentős erőfeszítésre van szükség a könnyűipar hazai anmctörrásainák kiszélesítése és a könnyűiparban felhasznál importanyagok részarányának. csökkentése érdekében. G ynibe kell helyezni új, évi 2:> ezer tonna teljesítőképességű szalmaceílulóz-gyárat, fel ke'! építeni négy farost- é6 két fo' ''áeslemez-üzemet, 1960-ban nőn tégy 27,500 tonna szalma- ce"ulózt, 47,500 köbméter farost- és forgácslemezt és 22 ezer tonna kenderrostot • kell hazai nyersanyagból előállítani.

12. A második ötéves terv időszakában az élelmiszeriparban a termelés 50—55 százalékkal növekedjék. — A termelést hozzávetőlegesen a húsfeldolgozó iparban 47 százalékkal, a baromfifeldolgozó iparban 70 százalékkal, a konzerviparban 45 százalékkal, a ‘ejiparban 48 százalékkal, az édesiparban 66 százalékkal kell növelni. Fokozni kell a koncentrált tápanyagok, a vitamindús készítmények gyártását, valamint a mélyhűtött főzelék- és gyümölcskészítmények termelését.

Jelentősen javítani kell az élelmiszerek és egyéb termékek minőségét, bővíteni kell

a választékot; higiénikusabbá kell tenni az élelmiszeripari cikkek termelését és csomagolását.

13. Az állami helyiipari vállalatok és a kisipari termelő- szövetkezetek az eddiginél jelentősen nagyobb mértékben járuljanak hozzá a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátásához: mind jobban elégítsék ki a javítási igényeket. A döntően helyi anyagokkal, helyi szükségletek ellátására dolgozó minisztériumi iparvállalatokat át kell adni a tanácsoknak. Ez utóbbiakat nem számítva, öt év alatt az állami ps szövetkezeti helyi ipar termelése mintegy 35 százalékkal emelkedjék. Nagy súlyt kell helyezni a helyi építőanyagipari termelés fejlesztésére.

Továbbra Is biztosítani kell, hogy a magánkisipar részt vegyen a lakosság szükségleteinek kielégítésében.

Fejleszteni kell a háziipari tevékenységet, és ki kell szélesíteni a háziipar termékeinek értékesítését. Gondot kell fordítani a népművészet és iparművészet termékeinek a lakosság körében való szélesebb el- Vrjesztésére.

14. Az építőipart jelentősen fejleszteni kell, hogy képes legyen a beruházási és felújítási célkitűzéseknek megfelelően betölteni növekvő feladatát mind a lakásépítés, mind az ipar. a mezőgazdaság, a közlekedés és a népgazdaság többi területén előirányzott építkezések tervszerű megvalósításában. Öt év alatt az építőipar termelése 54—56 százalékkal emelkedjék. Az építőiparba mintegy 1 milliárd forintot kell beruházni, ennek több, mint kétharmadát új gépekre fordítsák.

15. Az ipar minden területén nagy goiidot kell fordítani, az anyagellátás megjavítására, a szükséges nyersanyagok, félkésztermékek és alkatrészek kellő Időben való biztosítására. Szigorú tervszerűséget kell érvényesíteni mind a vállalatok egymás számára történő szállításainak lebonyolításában, mind az importanyagok és alkatrészek beszerzésében. öt év alatt jelentősen növelni kell a központi állami anyagtartalékokat és megfelelő, tervszerű színvonalon kell tartani a vállalati anyagkészleteket is. Ugyanakkor az eddiginél sokkal takarékosabban kell felhasználni a rendelkezésre álló nyersanyagokat és fél'készter- mékeket és a legszigorúbban fel kell lépni az anyagpazarlás a selejtgyártás ellen.

Növelni kell a dolgozók érdekeltségét az anyagok takarékos felhasználásában, ami a termelés folyamatosságának és gazdaságosságának egyik döntő feltétele.

II. Az ipar műszaki színvonala

Az egész népgazdaság további fejlődése megköveteli, hogy a második ötéves terv során a/ ipar- minden ágában a mű- s/f ki .«vínvonal gyors ütemben emelkedjék. A nemzetközi munkamegosztásra támaszkodva. s felhasználva a szo- ciaj'sta tábor és a tőkés országok legjobb tapasztalatait, b ztosítani kell a rohamosan fejlődő technika eredményeinek fokozott meghonosítását, az élenjáró'tapasztalatok széleskörű elterjesztését és ezzel a műszaki haladás jelentékeny meggyorsítását.

A technika fejlesztésére rendelkezésre álló eszközöket a következő alapvető feladatok megoldására kell összpontosítani: •*

1. A munka termelékenységérek növelése és a dolgozók munkakörülményeinek javítása érdekében jelentékenyen fokozni kell a termelőfolya- rr-atok, mindenekelőtt a nehéz fizikai és egészségre ártalmas n-unkák gépesítését. A fő folyamatok mellett fokozottan törekedni kell a kisegítő és tneüékmunkák gépesítésére és ezáltal el kell érni, hogy az iparban dolgozó munkások minél nagyobb részét a termelés a1 árfolyamaiéban lehessen foglalkoztatni: Egyes területeken meg kell kezdeni és ki keú terjeszteni a termelőfolyamatok automatizálását. Jelentékenyen r.övcini kell a gépi beruházásokat olymódon, hogy egy új munkásra közel négyszer any- nvi gépi beruházás jusson, mint az első ötéves terv során Az elavult gépek fokozatos kicserélésére, új gépek és berendezések üzembe helyezésére.' az iparban öt év alatt a beruházásra és felújításra előirányzott összegekből összesen mintegy 14 milliárd forintot kell fordítani.

2. A- gépesítés fokozását a villamosítás jelentős kiter- 1 esz1 ésével kell megalapozni. Az iparban az egy munkásra jjtó villamosenergta-felhasz- naisst hozzávetőlegesen 44 szaza'ókkal az 1955. évi 5 706 kWó-ról 1980-ra mintegy 8,300 kWó-ra, azaz gyorsabb U'em- ben kell növelni, mint a m inka ermeiékenységét.

3. Széles körben kell alkalmazni a korszerű vegyi eljárásokat az ipar különböző területein. Fokozni kell vegyi eljárások .segítségével a fémek korrózióvédelmét. Az iparban felhasznált fémeket és egyes mezőgazdasági eredetű nyersanyagokat nagyobb mértékben kell helyettesíteni vegyipari termékekkel. Növelni kell a különböző melléktermékek és hulladékok vegyipart ■feldolgozását. Az egy lakosra eső műanyagtermelést 1960-ban 1,1

kg-ra, az 1955 évinek 'több mint négyszeresére kell fokozni.

4. Jelentősen ki kell terjeszteni a termelési folyamatok ellenőrzésében és irányításában a műszerek használatát. Növelni kell a korszerű rádiótechnikai, elektronikus berendezések alkalmazását az ipar különböző területein. A műszerellátásra fordított beruházásokat öt év alatt két és félszeresére kell növelni.

5. Fordulatot kell elérni az energiatermelés és felhasználás gazdaságosságában. Arra kell törekedni, hogy a fűtőanyagokat olyan berendezésekben használják fel, amelyekben az eddiginél kedvezőbb hatásfokot lehet elérni. Növelni kell a jobb hatásfokkal hasznosítható, nemesített energiahordozók felhasználását. A szenek osztályozásával, dúsításával, vegyipari feldolgozásának fokozásával, a daraszenek portalanításával, korszerűbb tüzelési eljárások alkalmazásával, az energiaátalakító és felhasználó berendezések újjáalakításával és korszerűsítésével új, jobb hatásfokú berendezések létesítésével, az erőművek és egyéb berendezések hulladékenergiájának hasznosításával 1960-ban összesen 3—3,5 millió tonna szenet kell megtakarítani. Az energiagazdálkodás megjavítására öt év alatt mintegy 500 millió forint beruházást, illetve felújítást kell biztosítani. Lényegesen növelni kell a dieselrendszerű erőgépek alkalmazását. 1957-től kezdve hazai célokra kizárólag dieselrendszerű traktorokat kell előállítani.

6. Lényegesen meg kell gyorsítani gyártmányaink korszerűsítését és a haladó technika követelményeinek megfelelő új gyártmányok kibocsátását. Gondoskodni kell korszerű gyártmányaink állandó továbbfejlesztéséről is. A gyártmányfejlesztésnél a hazai szükségletek lehető legjobb kielégítése mellett elsősorban a külkereskedelem igényeire, a kivitel gazdaságosságának fokozására kell tekintettel lenni. Ebből a szempontból különös

gondot kell fordítani a termékekhez felhasznált anyagok, elsősorban importanyagok mennyiségének csökkentésére, a gépek súlyának leszállítására, a gyártmányok minőségének, tartósságának fokozására.

Az egyes iparágakban a főbb műszaki fejlesztési célkitűzések a következők:

a) A szénbányászatban fő feladat a bányaüzemek minél nagyobb részében a gépesítésre alkalmas fejtési rendszerek széleskörű kiterjesztése, a korszerű vágatbiztosítások alkalmazásának kiszélesítése, a robbantástechnika fejlesztése, elsősorban a Kóta-féle millsze- kundumos robbantás elterjesztése, a külszíni és földalatti munkálatok gépesítése.

Az ötéves tervidőszak végére a géppel jövesztett és géppel felrakott szén mennyiségét mintegy tízszeresére kell emelni és ezzel el kell érni, hogy a jövesztés gépesítésének foka mintegy 9 százalékra, a rakodásé 22—25 százalékra emelkedjék. A munkahelyi szállítás gépesítésének foka 1960-ban 70 százalékot érjen el. Meg kell valósítani legalább három bányaüzem teljes gépesítését.

b) A villamosenergia fejlesztése gazdaságosságának megjavítása céljából rá kell térni a jelenlegi berendezéseknél nagyobb teljesítőképességű és jobb hatásfokú kazánok és turbinák alkalmazására és ezzel el kell érni, hogy a nagy energiatelepek átlagos kazánteljesítménye 58 százalékkal, az áramfejlesztő gépegységek átlagos teljesítménye 48 százalékkal növekedjék. Az energiaszolgáltatás biztonsága érdekében mind az országos 120.000 voltos, mind a középfeszültségű vezetékeken fokozni kell a tévolságvédelml, földzérlat- védelml és önműködő visszakapcsolást biztosító berendezések alkalmazását. Csökkenteni kell a hálózati veszteséget.

c) A gépiparban számos korszerű, új gyártmány bevezetése mellgtt elsősorban a termelékenyebb és takarékosabb anyagfelhasználást lehetővé tevő gyártási eljárások széleskörű alkalmazására "an szükség.

' híradástechnikai iparban a vákuumtechnikai, átviteltechnikai és mikrohullámú berendezések egész soránál, valamint a rádiótechnika terén a legfejlettebb műszaki színvonalat kell elérni. A híradástechnikai ipar valamennyi ágában fontos feladat a berendezések és alkatrészek miniatűr kivitelezése és szélsőséges klimatikus viszonyokkal szembeni ellenállásuk fokozása. Előre kell vinni a különböző félvezetők kutatását és alkalmazását. Ki kell fejleszteni számos különleges híradástechnikai anyag hazai gyártását.

d) A vegyiparban a korszerű technológiai folyamatok egész sorát, köztük új nagynyomású, magas hőfokú és katalitikus eljárásokat kell alkalmazni, elsősorban a földgáz feldolgozásánál. A szakaszos termelésről több területen folyamatos termelésre kell rátérni. A vegyipari folyamatokat a technológia korszerűsítésével meg kell gyorsítani. Lényegesen fokozni kell a vegyi folyamatoknak műszerekkel vfiló ellenőrzését.

Meg kell valósítani a barnaszén kokszosítását. A kőolajfeldolgozó iparban a nagyobb minőségű követelményeknek, megfelelően elő kell készíteni a hidrokrakkoló eljárás nagyüzemi bevezetését.

e) Az építőiparban célul kell kitűzni a munkaigényes és nehéz fizikai munkák fokozott gépesítését és az előregyártott elemek és szerkezetek felhasználásának nagymértékű fokozását. 1960-ra a földmunkák gépesítésének foka érje el a 67 százalékot, a betonkeverésé a 90 százalékot. Az előregyártott elemeket és szerkezeteket emelő gépek számát kihasználásuk jelentős növelése mellett öt év alatt meg kell kétszerezni. Ki- terjedtebben kf?ll alkalmazni a gépeket a vakolás, parketta- gyalulás, meszelés és festés elvégzésére. Az építőanyagiparban jelentősen fokozni kell a nyersanyagkitermelés, a szállítás és rakodás gépesítését és tovább kell fejleszteni az égetés technikáját.

f) A könnyűiparban fokozott ütemben kell folytatni az elavult termelőberendezések kicserélését, felújítását, hogy ezzel jelentős mértékben növekedjék a termelékenység. A textiliparban az automata szövőgépek számát 1960-ra 1955- höz képest két .és félszeresére kell növelni. Megfelelő műszaki intézkedésekkel kell biztosítani, hogy 1960-ban a szintetikus fonalak aránya a selyem, kötszövött és rövidáruiparban felhasznált összes selyemfonalhoz viszonyítva meghaladja a 17 százalékot (az 1955. évi mintegy 3 százalékkal szemben), a viszkóza műszál fel- használásának aránya a pamutiparban 16 százalék felett legyen (1955 : 8 százalék), a farostlemez felhasználása a bútor- és vegyes faiparban az összes enyvezett lemezfelhasználás 94 százalékát érje el. (1955 :29 százalék).

g) Az élelmiszeriparban célul kell kitűzni a legmunkaigényesebb gyártási folyamatok gépesítését, a szalagreno- szerű gyártás kiterjesztését. — a műszerellátás fokozását, valamint egyes szintetikus vegyi- anyagok felhasználását. A konzerv-, cukor- és malomiparban fokozni kell az anyagmozgatás gépesítését.

Az ipar minden ágában növelni kell az anyagi ösztönzést a haladó technika elterjesztésére, a korszerű, új gyártmányok bevezetésére.

Ili* Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban a második ötéves terv során egyidejűleg kettős feladatot kell megoldani: a termelés nagymértékű fellendítését és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének sikeres előrevitelét.

Az 1956—60. években a mezőgazdaságnak az első ötéves terv időszakához képest mintegy 27 százalékkal több terméket kell biztosítania a népgazdaság növekvő szükségleteinek fedezésére, az életszínvonal emelésének megvalósítására. Ennek megfelelően 1960-ban a kenyérgabonatermés az 1955. évi 27 millió mázsáról kereken 30 millió mázsára, kukoricatermés 29 millió mázsáról mintegy 41 millió mázsára, a vágásra kerülő állatok összsúlya 8,5 millió mázsáról 11 millióra, a tejtermelés 1,5 milliárd literről 2 milliárdra, a tojástermelés 1,4 milliárd darabról 1.8 milliárdra, a gyapjútermelés 58 000 mázsáról 100 000 mázsára emelkedjék. Á termelés e nagyarányú növelését a mező- gazdaság anyagi ellátásának és műszaki felszerelésének jelentős növelésével, a termelők érdekeltségének sokoldalú ér- vényrejuttatásával kell alátámasztani. Az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a termelést az állami gazdaságokban és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben.

A szocialista nagyüzemi gazdálkodás mindinkább megmutatkozó előnyeire támaszkodva, elő kell segíteni a termelőszövetkezetek felvirágzását és a termelőszövetkezeti mozgalom jelentős fejlődését, hogy 1960-ig a dolgozó parasztság többsége saját meggyőződéséből rátérjen a szövetkezeti gazdálkodás útjára és ezzel a tervidőszak végére a mezőgazdaságban túlsúlyra kerüljön a szocialista szektor.

A mezőgazdaságba öt év alatt állami eszközökből 13 milliárd forintot kell beruházni. 53 százalékkal többet, mint az első ötéves terv időszakában. Ehhez járul a termelőszövetkezetek saját erőből történő, mintegy 1 milliárd forintos beruházása.

1. A növénytermelés központi feladata: kielégítően biztosítani az ország kenyérggbo- na-ellátását és megfelelő állami tartalék képzését. További fontos feladata: megteremteni a gyorsan fejlődő állattenyésztés szilárd takarmányalapját és ezzel a hús- és zsírellátás megjavításának legfontosabb feltételét.

A növénytermelés fokozását elsősorban a terméshozamok emelésével kell biztosítani. Az első ötéves tervben elért átlaghoz képest 1956—60-ban a kalászosok holdanként! terméshozamát mintegy Í0—12. a kukoricáét 30, a burgonyáét 25, a cukorrépáét pedig 22 százalékkal kell növelni. Fokozottabban kell elterjeszteni a nagyobb és jobb minőségű ter- mésthozó vetőmagfajtákat, 1960-ban a kukorica vetés- kerületének legalább 50 százalékán kell hibrid vetőmagot használni.

A második ötéves tervidőszak végére az ország szántó- területét mintegy 150 000 kát. holddal kell növelni és kereken 1 millió kát. hold gyenge termőképességű, szikes-, savanyú és homoktalaj javítását, illetve zöldtrágyázását kell elvégezni.

öt év alatt a kalászosok ér a kukorica vetésterületét együttesen mintegy 6 százalékkal, ezen belül a kukoricáét mintegy 16 százalékkal, az évelő pillangósokét pedig 33 százalékkal kell növelni. 1960- ban 225 000 kát. holdon cukorrépát, legalább 390 000 kát. holdon burgonyát kell termeszteni.

Hatékonyabbá kell tenni a szervestrágya kezelését és fel- használását. 1960-ban a műtrágyából összesen — hatóanyagban " kifejezve — 1 kát. holdon átlagosan az 1955. évi

5.6 kg helyett 19.9 kg-ot, nitrogénműtrágyából pedig 1,7 kg helyett 9 kg-ot kell felhasználni.

•A'növényi kártévők és betegségek leküzdésére lényegesen nagyobb mennyiségű növényvédőszert kell alkalmazni, 1960-ban több mint 800 000 kát. holdon kell vegyszeres gyomirtást végezni az 1955. évi 160 000 kát. holddal szemben.

Tovább kell fejleszteni hazánk hagyományos kertészeti kultúráját. Növelni kell a nagyobb tápértékü zöldségfélék arányát, nagyobb mértékben kell kihasználni a helyi energiaforrásokat melegházi kertészetek létesítésére.

öt év alatt mintegy kétszeresére kell növelni a nagyüzemi gyümölcsösök területét, fejlesztve a háztáji gyümölcsösöket is.

A szőlő- és bortermelés fokozásának fő módja: a szőlő- területek felújítása és a tőkehiány pótlása. Ehhez jelentősen fokozni kell a szőlőolt- vány-termelést. Az új szőlő- telepítésekben növelni kell a csemegefajták arányát. Meg kell gyorsítani a történelmi borvidékeinken — elsősorban Tokajhegyalján és Badacsonyban — a szőlők korszerű felújítását. Meg kell javítani a bor minőségét.

A rétek és legelők terméshozamát 10—15 százalékkal kell növelni. Nagy gondot kell fordítani az elhanyagolt legelők fűtermésének fokozására, a rétek és legelők javítására.

2. A népgazdasági szükségletek kielégítése, különösen a lakosság húsellátásának minél gyorsabb megjavítása szükségessé teszi az állattenyésztés jelentős fejlesztését, mindenek előtt a hozamok emelése révén.

Jelentősen növelni kell az állati termékek termelését: a hízott sertést 25—30 százalékkal. a tejtermelést 35—40 százalékkal, a tojástermelést pedig 20—25 százalékkal.

Biztosítani kell, hogy a szarvasmarhaállomány 1960- ra mintegy 5 százalékkal és a tehénállomány az 1955. évi 885 000-ről 1 000 000-ra emelkedjék.

A hús- és zsírtermelés gazdaságosságának fokozása érdekében a sertésállományt a "'ásodik ötéves terv során általában nem kell növelni, de

fokozni kell a hússertések arányát és rövidíteni kell a hizlalás időtartamát. A juhállományt öt év alatt 25—30 százalékkal kell növelni. A mezőgazdasági és szállítási munkák gépesítésével összhangban 200 000 darabbal kell csökkenteni a lóállományt.

A baromfitörzsállományt mintegy 1 millió darabbal kell növelni. Az állami keltető állomásokon és gazdaságokban 1960-ban 30 millió naposbaromfit kell kikeltetni.

Fokozatosan ki kell küszöbölni a takarmányhiányt. Ehhez elsősorban a takarmánytermelést kell növelni: a takarmánygabona vetésterületét az 1955. évi 3155 000 kát. holdról 1960-ban 3 520 000 kát. holdra, a szálastakarmányokét —

1 066 000 kát. holdról 1 125 000 kát. holdra. Ezenkívül a másodvetés területét öt év alatt mintegy 40 százalékkal kell emelni. A takarmánygabona össztermelése 1960-ban 50 millió mázsa legyen, szemben az 1955. évi 40 millió mázsával. A lucerna termelését — vetés- területének kereken 40 százalékos növelése mellett — az 1955. évi 7 800 000 mázsáról 1960-ban hozzávetőlegesen 13 000 000 mázsára kell emelni. Tovább kell fokozni a silózást: az 1955. évi 4 300 000 köbméter silótakarmánnyal szemben 1960-ban legalább 9 000 000 köbméter silótakarmányt kell készíteni. Elő kell mozdítani a takarmány jobb értékesítését az ipar által termelt antibiotikumok és különféle fehérjepőtló anyagok, felhasználásával. Mindezzel, valamint egyéb sokoldalú intézkedésekkel, többek között a betakarítási, tárolási veszteségek csökkentésével szilárd takarmányalapot kell létrehozni az állati termékek termelésének növeléséhez.

Továbbfejlesztve az állat- egészségügy területén elért kiemelkedő eredményeket, meg kell akadályozni a fertőző állatbetegségek járványszerű elterjedését. Megelőző intézkedésekkel és szervezett védekező munkával gyorsabb ütemben kell felszámolni a brucellózist és a gümökórt.

3. A növénytermelés és az állattenyésztés előirányzott fejlesztéséhez a második öt- terv folyamán lényegesen több és korszerűbb gépet kell biztosítani a mezőgazdaság ré- szére, mint az első ötéves terv időszakában. Mintegy 4,4 milliárd forintot kell mezőgazda- sági gépek beszerzésére fordítani, szemben az első ötéves terv idején e célra felhasz- nalt 2,3 milliárd forinttal. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban széles méretekben meg kell valósítani egyes kultúrák — elsősorban a gabonafélék — összes munkafolyamatainak teljes gépesítését. Nagymértékben kell előrevinni a kapásnövények — elsősorban a kukorica — valamint a szálastakarmányok gépi erővel való műve- ’é«ét és betakarításét.

A traktorállomány (15 tóerős traktorra átszámítva) öt év alatt mintegy 19 ezer darabba; növekedjék. Ezáltal az egy

(Folytatás a 3, oldalon)