Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)
1956-04-28 / 101. szám
DUNÁNTÚLI tOÁGi ' •unír- i'tfmm Munkások, munkásnök! Teljesítsétek maradéktalanul a második ötéves terv első évének feladatait! MDP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3_A XIII. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1956 ÁPRILIS 28 A második ötéves terv a népgazdaság további felvirágoztatásának terve I. Ipar, építőipar A szocialista ipar termelésének 50—52 százalékos növelése a második ötéves terv időszakában lehetővé teszi, hogy az ipar, mint a népgazdaság vezető ága, fokozottan elégítse ki mind a hazai szükségleteket, mind a külkereskedelmi igényeket. Az ipari termelés növelése érdekében — a technika fejlesztésére és a szocialista országokkal való szoros együttműködésre támaszkodva — biztosítani kell a meglevő ipari berendezések eddiginél lényegesen jobb kihasználását, az elavult gépeknek új gépekkel való fokozatos felcserélését, az anyagellátás folyamatosságát, a termelés ütemességét és mindennek eredményeként a munka termelékenységének állandó emelését. Az iparba öt év alatt összesen 33—34 milliárd forintot kell beruházni. 1. Egyes fontosabb ipari termékek termelése a második ötéves terv utolsó évében hozzávetőlegesen a következő legyen: 1960. évi Az 1960 évi termelés term elés az 1955 évi termelés százalékában Villamoscnergi* 8 350 millió kwó 154 Szén 29,4 millió tonna 132 Kőolaj 2.0 millió tonna 125 Acélnyersvas 1,41 millió tonna 165 Acél 2.24 millió tonna 138 Hengereltacél 1,40 millió tonna 159 Timföld 224 ezer tonna 145 Kénsav 200 ezer tonna 161 Marónátron 40,5 ezer tonna 346 Műtrágyák (hadianyag ban számítva) 150 ezer tonna 372 Műanyagok 11,6 ezer tonna 430 Tégla 1950 millió db 156 Cement 1,86 millió tonna 158 Gőzturbina 370 ezer kw. 154 Erőmű és ipari kazán 194 millió Ft. 330 Dieselmotor 567 ezer LÉ 680 Autóbusz és pótkocsi 3 400 db. 245 Vasúti személykocsi 805 db. 272 Tehergépkocsi 6 800 db. 179 Fémforgácsoló szert, 'ámgépek 11100 db. 183 Arató-c». igép (gabonakombájn) 2 500 db. 163 Kerékpár 410 ezer db 189 Motorkerékpár 54 ezer db. 326 Háztartási varrógép 68,5 ezer db. 149 Rádióműsorvevö 455 ezer db. 147 Cellulóz 46,5 ezer tonna 281 Papír 164 ezer tonna 155 Pamutszövet 247 millió m106 Gyapjúszövet 34,7 millió m" 135 Selyemszövet 25,5 millió m-' 127 Kötöttáru 'r 810 tonna 155 Konfekcióá7 274 millió Ft 128 Cipó 16,2 millió pár 116 Cukor 410 ezer tonna 165 Nyershús 217 ezer tonna 146 Zsír 79 ezer tonna 131 Étolaj 35 ezer tonna 163 Vaj 18,3 ezer tonna 161 2. Az eddiginél nagyobb mértékben kell kiaknázni hazánk természeti kincseit. Az összes ipari beruházások közel háromnegyed részét az ország nyersanyag- és energia- forrásainak feltárására és hasznosítására kell fordítani. Az ipari nyersanyagok termelésének gyorsütemű fejlesztésével, valamint ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodással az ipar nyersanyag- szükségletét 1960-ban jóval nagyobb mértékben fedezze hazai forrásokból, mint 1955- ben. A rendelkezésre álló, viszonylag korlátolt mennyiségű nyersanyagokat az iparnak mind értékesebb termékekké kell feldolgoznia. 1960- ban a hutaalumínium közel 83 százalékát kell felhasználni értékes félgyártmányok, valamint készáruk gyártására, szemben az 1955. évi 74 százalékkal. A kitermelt szén és olaj növekvő hányada kerüljön vegyi feldolgozásra. 1960- ban 1,550 000 tonna hazai szenet kell a vegyiparban feldolgozni, több mint négyszer any- nyit, mint 1955-ben. Az új sztálinvárosi kokszolómű melléktermékeit, értékes Vegyészeti anyagok kinyerésére kell felhasználni! 3- Ki kell terjeszteni és eredményesebbé kell tenni a geológiai kutatásokat a hazai földben fellelhető ásványok feltárására. Geológiai kutatásokra a második ötéves terv időszakában több, mint 2,5 milliárd forintot, csaknem háromszor annyit kell fordítani, mint az első ötéves terv éveiben. Az ország felkutatott szén- vagyonát öt év alatt mintegy 330 millió tonnával kell növelni. A kutatásokat elsősorban azokra a területekre kell összpontosítani, ahol feketeszén vagy magasabb kalóriájú barnaszén előfordulása várható. Jelentős kutatómunkát kell végezni a bauxitvagyon feltárására. A jóminőségű bauxit felkutatott mennyisége öt év alatt legalább 10 millió tonnával növekedjék. Az ipar számára megfelelő mennyiségű és minőségű készleteket kell feltárni bentonitből, tüzelő- agyagból, öntödei homokból, gipszből és más fontos ásványokból. 4. A bányászati iparágak biztosítsák az ország ásványkincseinek fokozott mértékű kitermelését. A bányászat termelését öt év alatt mintegy 56 százalékkal kell nőveim. A bányászat fejlesztésére mintegy 7,5 milliárd forint beruházást kell fordítani. A feketeszén termelése 1960- ig legalább 33 százalékkal, a barnaszeneké 30 százalékkal, a lignité 38 százalékkal emelkedjék. összesen 10 millió tonna termelőképességű új bányaüzemet kell létesíteni. Az új bányaüzemeket főként feketeszénre és jó minőségű barnaszénre kell telepíteni, hogy a későbbi években a jó minőséi? ' szenek arányát a széntermelésben növelni lehessen. A mecseki feketeszén területén tovább kell fejleszteni a kokszolható szenek bányászatát és előkészítését. A kok6zolásra elődúsított szén termelését, a második ötéves terv időszakában meg kell kétszerezni. A különböző fajtájú szeneknek a fogyasztók közötti ésszerűbb elosztása és gazdaságosabb felhasználása érdekében növelni kell —mintegy évi 9 millió tonnával — az osztályozóművek teljesítőképességét és ezzel el kell érni, hogy a második ötéves terv végére a termelt szén túlnyomó része osztályozásra kerüljön. Az egy tonna szénhez felhasznált bányafa mennyiségét részint takarékossági intézkedésekkel, részint korszerű acél-, beton- és vasbeton biztosító szerkezetek alkalmazásának kiterjesztésével öt év alatt legalább 16—17 százalék-: kai kell csökkenteni. 5. A növekvő szükséglet kielégítésére a vas- és fémkohászat termelése 1960-ban 1355- höz képest mintegy 40 százalékkal emelkedjék. Kohászati beruházásokra öt év alatt mintegy 3 milliárd forintot kell fordítani. A kohászat fejlesztése és különösen a lemezgyártás növelése szükségessé teszi az első ötéves terv nagy alkotásának, a Sztálin Vasműnek továbbépítését: 1960-ig üzembe kell helyezni a második nagyolvasztót, két új martinkemencét, két kokszolóblokkot, a meleg- és hideghengerművet. Folytatni kell a diósgyőri Lenin Kohászati Művek korszerűsítését. 6. Az iparosítás továbbfejlesztésével, a műszaki haladás meggyorsításával, a mezőgazdaság fejlesztésével, a lakosság életszínvonalának javulásával együttjár a villamosenergia felhasználásának különösen gyors emelkedése. Ezért — szemben az első ötéves terv időszakával, amikor a villamosenergia termelése lassabban növekedett, mint az ipari termelés — biztosítani kell, hogy a népgazdaság és a lakosság rendelkezésére álló villamosenergia mennyisége, valamint az erőművek teljesítőképessége az ipari termelés fejlődési üteménél lényegesen gyorsabban növekedjék. A rendelkezésre álló villamosenergia mennyiségét 1960- ig (a nemzetközi együttműkö- si megállapodások alapján külföldről szolgáltatott energia- mennyiséget is figyelembe véve) mintegy 67 százalékkal kell növelni. A villamosenergia-ipar fejlesztésére a második ötéves terv folyamán legalább 6,5 milliárd forint beruházást kell fordítani, öt év alatt az erőművek teljesítőképességét mintegy 663 000 kilowattal kell növelni, részint a meglévő erőművek bővítése, főleg azonban új erőművek építése útján. Be kell fejezni a 200 ezer kilowatté« borsodi és a 225 ezer kilowatté« tiszapalkonyai nagy erőműveket. Meg kell építeni a pécsújhegyi 90 ezer kilowatté« erőművet, 100 ezer kilowattal bővíteni kell az ajkai erőművet, Oroszlányban 132 ezer kilowatté« erőmű építését kell megkezdeni és részben üzembe helyezni. További három, összesen 500 ezer kilowatt teljesítőképességű új erőmű építését kell megindítani. A meglévő erőművek kazánjai és erőgépei teljesítőképességének összhangbahozatalával mintegy 50 ezer kilowatt teljesítménynövekedést kell elérni. 7. A második ötéves terv időszakában meg kell indítani és ki kell fejleszteni a hazai urániumérc bányászatát s részben feldolgozását. Erre alapozva elő kell készíteni az atomenergia békés célokra való fel- használását. A Szovjetunió segítségével a második ötéves terv első éveiben üzembe kell helyezni az ország első — tudományos célokat szolgáló — atomreaktorát és ennek kísérleti eredményeit is felhasználva, meg kell kezdeni a harmadik ötéves terv időszakában üzembe lépő első atomerőmű létesítését. 8. Az ipar összes ágai között a vegyipart kell a második ötéves terv éveiben a leggyorsabb ütemben fejleszteni; lényegében új, nagyjelentőségű szerves vegyipart kell létrehozni. A vegyipari termelést öt év alatt meg kell kétszerezni; a szerves vegyipari ág termelése közel négyszeresére növekedjék. A vegyipar fejlesztését szolgáló beruházásokra öt év alatt mintegy 5 milliárd forintot kell fordítani. A Román Népköztársaság ált fal szállítandó földgázra alapozva, fel kell építeni a második ötéves terv legnagyobb ipari létesítményét, a Tiszavidéki Vegyikombinátot, mely a népgazdasági szempontból alapvető jelentőségű műanyagok és műszálak korszerű termelését és egyszersmind a műtrágya- termelés nagymértékű kibővítését is lehetővé teszi. Nagyrészt erre az új nagyüzemre támaszkodva, meg kell indítani a gyapotot, selymet és gyapjút helyettesítő és azokat minőségben és tartósságban felülmúló korszerű szintetikus szálasanyagok (perion, poliak- rilnitril), továbbá a PVC (poli- vinilklorid) nagyüzemi előállítását, ami lehetővé teszi ólom, réz és egyéb színes fémek, valamint bőr pótlását. A műtrágyatermelés fokozását a Tiszavidéki Vegyikombinát ammónia-üzemének megépítésével, a Borsodi Vegyikombinát és a Péti Nitrogén- művek bővítésével, valamint Szolnokon új szuperfo6zfát- üzem létesítésével kell biztosítani. A műtrágyagyártás fejlesztésére öt év alatt összesen mintegy 700 millió forintnyi beruházást kell fordítani. A nitrogén-műtrágya gyártását 1980-ra az 1955. évi hétszeresére, a foszfor-műtrágya termelését több, mint kétszeresére kell emelni. El kell kezdeni a kettős hatóanyagú műtrágyagyártását, amely nitrogént és foszfort is tartalmaz. Meg kell kezdeni a karbamid előálltását, elsősorban takarmányozás céljára. Be kell vezetni a kombinált növényvédőszerek készítését, fokozni kell a hormones gyomirtószerefc gyártását. A növény véd ős zertermelés öt év alatt a jelenleginek mintegy háromszorosára növekedjék. A mezőgazdaság részére szállított összes vegyipari termékek értéke 1960-ban az 1955. évinek 2,6—2,7-szerese legyen. Nagyarányú növekedést kell elérni a szénlepárlás útján nyert fontos vegyianyagok termelésében: 1960-ban mintegy 6 200 to benzolt, 5 200 to fenolt, jelentős mennyiségű naftalint és egyéb kátrányterméket kell gyártani. A világítőgáz termelésének mintegy 42 százalékos növelésével biztosítani kell a lakosság gázellátásának jelentős megjavítását. A gumiipar termelését mintegy 100 százalékkal, a gépkocsiabroncsok gyártását 85 százalékkal kell növelni. Fokozott mértékben kell nyers- és műgumiból, valamint műanyagból háztartási cikkeket, játékárut és egyéb közszükségleti cikkeket előállítani. 9. Az építőanyagipar előtt az a feladat áll, hogy az egyre nagyobbszámú építkezést és főleg a lakásépítést ellássa korszerű építőanyagokkal, köhy- nyen szállítható és összeszerelhető épületelemekkel. Az építőanyagiparban olyan új, az eddiginél olcsóbb és könnyebb építőanyagok egész sorának termelésére kell rátérni, amelyek fokozzák az építőmunka termelékenységét és lehetővé teszik az építkezéseknek a? eddiginél lényegesen gyorsabb és olcsóbb kivitelezését. \7 építőanyagipar fejlesztésére több, mint 2 milliárd forintot kell az öt év alatt beruházni. Az építőanyagipar termelése a második ötéves terv időszakában legalább 62—65 százalékkal emelkedjék. A korszerű építőipar legfontosabb anyagának, a cementnek termelését öt év alatt mintegy 700 ezer tonnával kell növelni; a beton- előgyártó iparban a termelés >n>ntegy 2,5-szeresére emelkedjék. Az eddiginél lényegesen nagyobb választékot kell biztosítani az előregyártott — részben elő- és utófeszített — vasbeton elemekben. Ki kell szélesíteni a vasúti vasbetonal- isfc és a vasbeton vezetékoszlopok termelését. A lakásépítkezés céljára meg kell indítani a nagyméretű falazóblokkok fal- és födémelemek (panelek) gyártását. 10. A gépiparnak az eddiginél lényegesen nagyobb menv- nyiségben, korszerűbb kivitelben, jobb minőségben és nagyobb sorozatokban kell gépeket, berendezéseket, járműveket, műszereket és más termelőeszközöket előállítania a népgazdaság összes ágai és a külkereskedelem számára, a honvédelem erősítésére, valamint a lakosság gyorsan fokozódó szükségleteinek kielégítésére. Ennek megfelelően a második ötéves terv időszakában a gépipari termelést 70—75 százalékkal kell növelni. A gépipar fejlesztésére mintegy 3,5 milliárd forint beruházást kell fordítani, ennek több, mint 80 százalékát a meglévő üzemek fejlesztésére kell felhasználni. A nemzetközi együttműködés áljai nyújtott lehetőségek felhasználásával a gépiparban az ország adottságainak leginkább megfelelő ágakat és a kevésbé anyagigényes gyártmányok termelését kell fejleszteni s olyan cikkek tömegtermelésére kell elsősorban berendezkedni, amelyek a belföldi szükséglet mellett magas műszaki színvonaluknál fogva a nemzetközi együttműködésben részvevő országok igényeit is kielégítik. Be kell vezetni, illetve ki kell terjeszteni a sorozatgyártást, elsősorban a die- selmozdanynál, egyes mezőgazdasági nagygépeknél (gabona-, kukoricakambájn, traktorok) és az autóbusznál; Különös súlyt kall helyezni a dieselmotoros járművek gyártásának fejlesztésére. A dieselmotorral hajtott különféle teljesítőképességű normál nyomtávú mozdonyokból 1960- ban 380 darabot kell előállítani. A második ötéves terv időszakában 90 motorvonatot és több, mint 200 motoros hajót kell gyártani. A dieselmotoros traktorok termelése 1960-ban érje el az 5 700 darabot, szemben az 1955. évi 100 darabbal. A dieselmotorok gyártása 1960- ban 1955-höz képest — lóerőben — mintegy hétszeresére növekedjék. A mezőgazdasági gépgyártást ot év alatt mintegy 110 százalékkal, a traktorgyártást 112 százalékkal kell növelni. Korszerű talajmegmunkáló és betakarító gépeket kell előállítani: öt év alatt az ipar közel 9 000 'nagyteljesítményű lánctalpas traktor, mintegy 10 000 univerzál traktor, több, mint 10 ezer gabonakombájn mintegy 17 ezer kukoricakombájn és silókombájn gyártását biztosítsa. , Mintegy kétszeresére kell emelni a hazánkban jelentős, gyártási hagyományokkal rendelkező gyengeáramú gépipar termelését és biztosítani kell, hogy az új, korszerű gyártmányok egész sorát állítsa elő. Főként a vacuumtechnikai és híradástechnikai gyártási ágak fejlesztése szükséges (átvitel- technikái berendezések, tranzisztorok). Különös súlyt kell helyezni a mikrohullámú rádióvevők és televíziós kész.ü’é- kek, frékvenciamodulált adó- berendezések gyártására. Ot év alatt mintegy 110 ézer db televíziós vevőkészüléket kell gyártani. Gyors ütemben kell emelni a gépipar által előállított közszükségleti cikkek termelését., öv év alatt legalább 230 ezer motorkerékpárt, 1,700 000 kerékpárt, 2,100 000 rádió-vevőkészüléket, 60 ezer tonna fém- edényárut kell gyártani. — A háztartási villamoskészülékek gyártását több, mint háromszorosára kell növelni. A gépiparnak meg kell oldania az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a népgazdaság többi ágában használt gépek, berendezések, járművek alkatrészekkel való rendszeres ellátását. Az alkatrészgyártást ;e- lentősen fejleszteni kell és különös gondot kell fordítani a külföldre eladott gépek alkatrész-utánpótlására. Ki keli szélesíteni a szabványosított, egységesített gépalkatrészek alkalmazását. Biztosítani kell, hogy a gépipar egyre több, a korszerű műszaki követelményeknek megfelelő, gazdaságosan értékesíthető exportcikket gyártson. A gépkivitelben fokozni kell a finommechanikai, híradás- és vacuumtechnikai gyártmányok, dieselmozdonyok, autóbuszok, mezőgazdasági gépek részarányát, a szerszámgép-exportban pedig a technikailag tökéletesitett, újtípusú gépek, a nagyteljesítményű marógépek, esztergák és köszörűk arányát. A finommechanikai exportban növekedjék az újfajta röntgenkészülékek, textilvizsgáló és elektromos mérőműszerek részesedése. A gépkivitel előirányzatait pontosan, a műszaki és minőségi követelményeknek megfelelően kell teljesíteni, s ebben fokozni kell az exporttermékeket előállító vállalatok anyagi érdekeltségét. (Folytatás a 2. oldalon) A népgazdaság egyes ágai-1 nak és területeinek második I irányelvek szerint kell meg állanítani:
