Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)

1956-04-22 / 96. szám

4

NAPÍ.ó

195« Április si

£étesüi$*i pÁc&dt iutdalmi efnték&z<&a! fyátoc diák

A z író életére és műveire /**• vonatkozó tárgyi emlékek — levelei, dedikált fényképe, iskoíai bizonyítványai, sétapálcája — az irodalom élményi megismeréséhez, az írq és az életmű mélyebh megértéséhez segítenek hozzá. Az irodalom helyi emlékeinek ápolása és ébrentartása pedig a város, a táj, a haza szeretetét teszi élőbbé bennünk. Mélyebben érti a regényt — az Egri csillagokat — az, aki látta a várat, amelyet Dobó védett, s járt a házban, ahol Gárdonyi a regényt írta. Élőbb és elevenebb a szülőföld-szeretet abban, aki tudja, hogy ő is ott született, ahol Csokonai, s abban az iskolában tanul, ahol előtte Juhász Gyula.

A vidéki városokban már sorra létesülnek az irodalom helyi vonatkozású emlékeit bemutató múzeumok. Kiskőrös, Tapolca, Balatonfüred, stb. után legutóbb Szegeden nyílt állandó jellegű irodalmi kiállítás. Pécs sem szegényebb irodalmi emlékekben, mint más magyar város. Városunk irodalmi hagyományainak emlékanyaga is megtöltene egy szobát.

A pécsi Janus Pannonius Gimnázium irodalmi szakköre a maga szerény erejével kísérletet tett, hogy az iskola egyik földszinti termében rendezett kiállításon a látogató elé tárja azt az anyagot, amelyet a város irodalmi örökségének emlékanyagából összegyűjtöttek a tanulók. A város térképe, s az ezen feltüntetett helyeket ábrázoló fényképek bemutatják azokat a pécsi épületeket, amelyekhez valamilyen irodalmi emlék fűződik. A várfalakat Tinódi és a költő Zrínyi látta. A Széchenyi téri diákotthon épületében Garay, a líceum épületében Vas Gereben tanult. Az egykorú nyomtatott értesítőkben ott találjuk nevüket, tanulmányi előmenetelüket mutató érdemjegyeket. A Janus Pannonius irodalmi társaságnak a volt vármegyeház dísztermében tartott egyik ülésén — a meghívók tanúsága szerint — Móricz Zsigmond is felolvasott. — Külön falrészen kapott helyet a Babits Mihály pécsi tartózkodására vonatkozó anyag: tucatnyi fénykép, dedikált könyvek, levelek. Más vitrinekben láthatók azok a ritkaságszámba menő 17. századi térképek, metszetek, borkő téA megyei tanács nifaníUidisi osztálya {dönti:

EDDIG 10 376 FORINTOT adtak a megye öntevékeny művészeti csoportjai rendezvényeikből az árvízkárosultak megsegítésére.

*

RÖVIDESEN MEGJELENIK a Megyei Tanács Népművelési osztálya kiadásában Garami László „Árvíz” című riportsorozata. Az árvízi napló a közösségért áldozatot vállaló, a veszély napjaiban hősökké váló egyszerű embereknek állít emléket, és hitet, bátorítást ad az új élet kibontakoztatására.

*

A NÉMET DEMOKRATIKUS köztársaság könyvtári küldöttségének két tagja meglátogatta a Megyei Könyvtárat. A tapasztalatcsere jegyében történt látogatás eredménye az, hogy a potsdami és a baranyai könyvtár a jövőben kölcsönösen megküldi egymásnak a könyvtári kiadványokat, s a meginduló le- velezés is előbbre viszi a könyvtárak fejlődését.

SZIRMAI: MÁGNÁS MISKA CÍMŰ OPERETTJÉT tanulják a bükkösdi művelődési otthon színjátszói.

*

A szinjAtszö-rendezüi KATEGORIZÁLÁST április 9 és 12 között tartották meg a Doktor Sándor Kultúrotthon- ban. A kategorizálás célja az, hogy a rendezők helyesen Irányítsák a műsor- és a művelődéspolitikát. Az elméleti kérdések között ilyenek szerepeltek: „Az egyfeivonásosok fontossága a szocialista társadalomban”, „A szocialista realizmus tükröződése a mai tárgyú müvekben”, „A pozitív hős ábrázolása” stb. A részvevők az elméleti és gyakorlati kérdésekben általában megfelelő tájékozottságot mutattak, az irodalmi műveket azonban nemigen ismerik.

*

AZ IFJÚSÁGI SEREGSZEMLE körzeti versenyei öt körzet kivételével befejeződtek. A továbbjutott csoportok készülnek a májusban megtartandó járásié bemutatókra.

ses könyvek, a szabadságharc korából származó verskéziratok, amelyeket a tanulók Pécsett gyűjtöttek. Másik tárlóban egy, a múlt század második felében élt tanítónak a hagyatéka látható: kinevezés iratai, tankönyvei. Becses relikviákat láthatunk még ezen a kiállításon: Gyulai Pál verseinek kéziratát, Szendrey Ignác, Arany László, Lévay József leveleit.

Ismételjük: mindezt buzgó tanulók lelkesedése mentette meg az elkallódástól, hogy a gyűjtés két hétig otthonra tar láljon az iskola épületében Mennyivel többet tehetne egy szervezett s az illetékesektől támogatott gyűjtés, s ha a felkutatott emlékeket állandó kiállítás tárná a látogató elé? A Janus Pannonius Múzeum néprajzi, régészeti és természettudományi osztálya mellett megilletné ezt a várost a múzeum névadójához és a város hagyományaihoz méltó irodalmi emlékszoba is.

Legyen hát Pécsnek irodalmi múzeuma, a tanulni és műVe- lödni vágyók örömére.

Tüskés Tibor

(Hi/asámozyal omöót: ötös

Lí étfőn délután 3 órakor számoltak be a Janus Pannonius Gimnázium tanulói azokról a könyvekről, színdarabokról és filmekről, melyeket a József Attila olvasómozgalomban való részvételük során ismertettek. Nehéz, de szép feladat volt, ismertetni a bizottság előtt a művek eszmei mondanivalóját, tartalmát, az esetek történelmi hátterét. Akik nem elmélyülten tanulmányozták a műveket, nem feleltek meg a jelvénnyel járó követelményeknek.

Az ezüstfokozatot nyolc tanuló nyerte el, Weisztl Márta, Bánki Erzsébet, Paál Ildikó, Somos Éva, Kollár Éva, Halász Mária, Nádor Györgyi és Deák Zsuzsa. A bronzjelvényt tizenkét tanulónk szerezte meg, öt tanuló nem felelt meg az el- lenőrző beszámoló során. Április 24-én ismét összeül a bizottság és bizonyára megint érdemesnek talál jónéhány tanulót a József Attila olvasómozgalom ezüst, vagy bronz jelvényének viselésére.

A gimnázium

DISZ-vezetősége

T? omanitikus nagyoperett — a színlapon ez a műfaji megjelölése Huszka Jenő Gül babájának, s a vetítésre írt változat is ilyen megkülönböztető alcímmel látja el a Gábor diákot: „romantikus, színes magyar film”. Valahogy az az érzésünk, hogy a „romantikus” megjelölés már jó előre fel akarja menteni az ilyen film alkotóit a józan ész, a logika, az jgazság művészi ábrázolásának követelményei alól. Mert hát a hiedelem úgyis azt ismétli ilyenkor ref- rénszerűen, hogy operettben ilyesmit ne keressünk.

Igaz ez? — S ha igen: akkor mit várjunk?

Mindjárt előre kell bocsátanunk, hogy mindazt, amit helyette közhelyszerűen követelünk: bőségesen „tálalja“ ez a gazdag kiállítású űj film: — a pillanat hatása alatt született eget-földet ostromló szerelmet, mely végülis évezredes babonák kérlelhetetlen, halálos sújtása fölött diadalmaskodik; óriási párharcokat a gonoszság rettenetes túlerejével szemben; lovas vágtákat, üldözést, menekülést, szemet, kíváncsiságot csigáző búja táncokat, szárnyaló dalt ■ és mindenekfölött: pompát! pompát! A színek ilyen csodá- latosságát magyar filmen még sohase láttuk, — de díszletben, makettben is és a legkiválóbb énekesek szerepeltetésével (Gyurkovics Máriától Liitassy Györgyig és Losonczy Györgyig) minden gazdagságit ossze- sűrítettek egy monstre-előadás produkálására.

Babay József felhasználta ugyan Mártó" Ferenc operett- szövegkönyvét, de Bacsó Péter dramaturggal együtt érezhetően az volt a törekvése, hogy az említett szokvány-kellékeken kívül valami eszmei mondanivalót is hangsúlyozzon- Ezt elsősorban a budai pasa fényűző léha udvara és a sanyargatott magyar nép élete, érzésvilága, erkölcsisége közötti, áthidalhatatlannak látszó, különbségek kontrasztszerű ábrázolásával érte el író, rendező (Kalmár László) és operatőr (Badal János). Ezek a képek a film legértékesebb részei, s más-más formája, ismétlésük csak fokozza a hatást, míg aztán egy_ egészen magas értékű, művészi csattanóban teljesedik ki ez a megdöbbenteni akaró kontraszt-sor. Gábor diák a halálos ítélet után, utolsó kívánságaképpen láthatja Leilát, a szerelmesek földet, halált felejtő ölelését egy hirtelen villanó acélfény szakítja meg: gerendába csapódó éles szekerce..., a vesztőhelyet ácsolják.

Az eredeti operetthez viszonyítva többlet, hogy nem a rózsákat pusztító Alah haragja, nem ez a babona menti meg Gábort, hanem a nép ereje, szeretete, bátorsága és furfangja: az utolsó pillanatban a vesztőhely szétzúzásával megszöktetik. De ami utána történik, az megint olyan jelenetek sora, melyek miatt megértjük, hogy a film alkotói a „romantikus" jelző és az „operett" műfaj emlegetésével miért akarták már

előre is „megmagyarázni a

bizonyítványukat”. — Gábor diáknak még a filmen Is legalább tíz perces előnye van üldözőivel szentben, még a várkapukat is bezárják utána, s a pasa az őrökkel is veszekedni kényszerül: — a következő képben mégis a diák nyomában vágtat már és üldözi, üldözi..; amíg úgy gondolja, hogy most már unja a néző a mesterséges izgalmat. És hát az is csak természetes

ebben a világban, hogy ilyen hosszú-hosszú vágta után még mindig csak annyira jutottak, hogy a szent rózsák pusztulásának hírét kiáltó Gül babát 'eghallhatjákl Node hagyjuk logikát és a valóság kovetel- íényeit, hiszen az olyan ,apóságakon” talán neam is szabadna fennakadnunk, mint imikor Gábor és kenyerespaj- ása az üldöző pasa elő! zilál- an GUI baba házában bújik meg: azonnal előkerül a szerelmet üze-nö dal elénekléséhez nélkülözhetetlen hetyke tollas- sapka és a zeneszerszárn.

Pedig ismételjük: a film alkotói láthatóan törekedtek arra, hogy a hazúgízű olcsó ipe- rettfogások helyett filmszerű- sítsék az ismert történetet. Mégis a szereplőket szinte banviván-primadonna pózba merevítik a „nagy számok” éneklésekor. Leila a fürdő párkányán mozdulatlanul, fénykép-pózban ül a dal végéig, Gábor diák a börtön lépcsőjén ugyanígy a Darumadár-f énekelve, a tercett'végén ntóig Gül baba még a karját H kitárja, ahogyan az már színpadon szokás a végső hang .kivágásakor”. Az ilyen ü ’vérién beállítások még csak fokozzák a dalok betét-ízét Pedig ahogy sikerült Vincze Ottónak a tömegjetettetekte szerves, cselekménytmozdító erőként beágyaznia a kóru'stó- mokait: — nem hagyhatta volna a szólókat sem, hogy ónálló életet éljenek.

A nagyszerű szereplő gárdából erősen kiri Krencsey Marianne, aki nem tudott mit kezdeni szerepével. Szépségén kívül csak tömény hisztériát látunk tőle, nincs is természetes hangja a Élmen, csak kiált, sikolt, vonaglik. Mentbe Ferenc annál egyszerűbb, nemesebb. Szuggesztív erejű tiszta tekintete érezteti az igazságból táplálkozó biztonság legyőzhetetlenségét. Gre- guss Zoltán brutális, külső monumentalitásában is fáte'- metes, mesebeli figura. A szép, meleg érzésű emberi hangok költői megszólaltatóin Kőműves Sándor, a gyógyító rózsaolajat pároló, magyar-barát Gül baba alakítója.

A díszlet- és jelmeztervezőt (Varga Mátyás és Márk Tivadar) ebben az esetben nemcsak kritikusi kötelesség megemlíteni, hiszen ez a film — Huszka Jenő halhatatlan melódiáin kívül — elsősorban éppen a gyönyörű kivitel miatt (de egyébként inkább hibáiért) tanulságos állomás a magyar filmgyártás történetében.

Kende Sándor

SUaUcsfutaW', Cccvantes, Zalka Vdátl emük&zút

1616 április 33-án, a napnak szinte ugyanabban az órájában halt meg Shakespeare és Cervantes. Két lángelme, aki úgy élte le életét, hogy semmit sem tudott egymásról. De április huszonharmadikának van egy másik, hozzánk közelebbálló vonatkozása Is, Zalka Máté születésének 60. évfordulója. És ha Zalka írói fnííködése nem is mérhető Shakespeare, vagy Cervantes mértékével, neve mégis világirodalmi, élete két világrész távlatait köti össze. És Zalka Máté magyar Író, Zalka Máté: a miénk.

SUaUespecut

A mai ember hiába tudja, hogv Shakespeare a XVI. század fordulóján élt, minduntalan megfeledkezik róla. Alig gondol komolyan rá, hogy korába visszahelyezve nézze alakját. s beleillessze abba a nyers, fé1'“meddig még barbárerkölcsű. de szellefnl értékekben gazdag reneszansz-milAbc, me'vnek gyermeke volt: költészetét annyira időtlennek érezzük, a mai olvasó vagy szín- ház’átegató semmit sem vrez észre abból, hogy művei nem a ma szülöttei. A költőt, akinek emberi életéből vajmi kevés adat maradt reánk, szinte a huszadik századhoz tartozónak tekintjük. 1364-ben született. Apja. John, jómódú polgár volt. Tizennyolc éves korában Shakespeare megnősült. 138" körül Londonba ment és rövidesen már híres színpadi írónak számított. 1367-ben megvásárolta a leenasyobb strat- fordl Mrat, 1599-ben a Globe színház részvényese lett. 1616 április 23-én, ötvenkettedlk születésnapján halt meg, Egy ember életéről ennyi is elég. — Shakespeare-nél sok Is. Művel többet mondanak minden életrajzi ét> irodalomtörténeti adatnál«

Darabjait a mi korunk belátásával szemléltük hosszú Időig. Csak napjainkban kezdtük Shakespeare korának szemével nézni, és megtalálni az igazi Shakespearet. Holott, ha valaki, hát ő igazón Erzsébet és Jakab korának tipikus képviselője. Angol polgár, jó torkú cimbora, számító és szorgalmas direktor a Globe Színházban, darabjait Erzsébet, Bacon, Essex, Southampton nézi végig, anélkül, hogy valaki is ráeszmélt volna, a legnagyobb művész és költő áll előttük. — író és komédiás volt egy személyben. MI is csak ma kezdjük újra Shakespearet keresni.

Aki csupán könyveiből ismeri: félig Ismeri. Mert a költőn túl Shakespeare elsősorban drámaíró. Darabjai, színpad nélkül, kötetlen könyvek. A fűzött könyv pedig — éppen az angolok szemében — nem kész. Am Shakespeare még így sem áll teljesen előttünk, művein túl az embert Is Ismernünk kell. Ma már elmondhatjuk, hogy van miből megismernünk öt. reak a könv- vespolcról kell leemelnünk műveit és szonettjeinek kötetét,

CtwanUs

nem ismerte az angol drámaköltőt — mint ahogy az sem tudott az öregebb spanyolról, holott sok külföldi könyvet böngészett végig.

Cervantes tulajdonképpen akkor kelt életre, amikor kihűlt teteme mögött lezárult & kripta. Regénye nemcsak írója életét, hanem a XVII. századba forduló Spanyolország feudális társadalmának gazdasági, erkölcsi és politikai viszonyait is hitelesen tükrözi. Ha nem így lenne, ha Cervantes nem korának legfájóbb ellentmondásait átérezve, a maga egyéni sóvárgásának tüzénél melengette volna élete tragikomikus regényhősét, az utókor sem érezte volna meg, hogy ez a hétszer megcsúfolt lovag, Cervantes minden fájdalmának és eszmei meggyőződésének gyilkos vádirata a kor társadalma ellen. Emiatt találta meg az utat a jövő felé, melyet csak a szemellenzővel ellátott bírálói nem láttak meg.

Cervantes életének hetven éve alatt a világirodalom nagyjainak egyik legkalandosabb pályáját járta be. Kalandokra, hírre, névre, dicsőségre áhítozott. Giulio Aqua- vlva bíboros udvari szolgálatától a sevillai fogház fapadjáig kijárta a lovagkor keserű iskoláját. A Don Quichote is itt született a fogház padjain, s Innét indult el vjlágkörüU útjára. teazi értelme is ez: a lovagi világ eszményeivel Va’ó leszámolás abban a korban,

mely a hanyatló spanyol feudalizmus korában is görcsösen ragaszkodik a letűnt világ ki- fakult lovagi illúzióihoz. Ez a realizmus tette naggyá, s ez adott erőt ahhoz, hogy önmaga illúzióinak szétfoszlásával megalkossa a világirodalom első, nagy, realista művét.

Zalka Hiáté

Zalka Máté — akinek hatvanadik születésnapját ünnepelhetnénk, ha közöttünk lehetne, — talán még kalandosabb életet élt, s ha életművét nemcsak az írói dicsőség kíséri is elsősorban útján, megérdemli, hogy helyet kapjon íróink között.

Szatmár megyében, Matol- cson született, nyolcesztendős korában már Máramarosszige- ten fogják el, mert Mandzsúriába Indult, ahol a Japán és Oroszország seregei mérkőztek. Érettségi után másodszot is megszökött, és Petőfi hatása alatt vándorszínésznek áll be. Az első világháború végighurcolja Európa valamennyi hadszínterén, orosz fogságba esik majd kiváló katonája lesz a Vörös Hadseregnek, megkapja a Vörös Zászló Rendet; ezután sem teszi le a fegyvert, a török függetlenségi harcban Kemal pasa sajátkezűleg tünteti ki. Visszatér a Szovjetunióba, az Állami Könyvkiadó egyik vezetője lesz. És megkezdi írói működését.

Elbeszélései, novellái, regénye, a Doberdó, nagy megbecsülést szerez nevének, s az

egyik legkiválóbb magyar írónak tartják. Az is. Mikor 1936- ban Hitler és Mussolini a demokratikus Spanyolországra küldik az ellenforradalmi csapatokat, ősszel Zalka Máté is Madridba megy, és megszervezi a nemzetközi csapatokat az ellenforradalmi hadak ellen. Itt éri a halál. Hősi küzdelemben halt meg Huescánál, 1937. június 11-én.

Zalka Máté emlékének most szinte egy egész világ adózik, az írót és a szabadságért mindvégig hősiesen harcoló katonát tiszteljük benne. írói életműve sohasem lehetett teljes, a katona erénye mindig e'szólítot- ta az íróasztala mellől, de az írói munkáról sohasem feledkezett meg. Művelnek összegyűjtését most végzik barátai és írótársai a Szovjetunióban.

1\i is közönslyc

írói arcképet megrajzolni, műveik ismertetése nélkül aligha lehetséges. Az olvasó csak akkor nyugodhat meg, hn nemcsak portrét lát maga előtt, hanem kezébe veheti a műveket is, beléjük lapozhat, vagy magáévá teheti azokat, A magyar közönség hálás volt minden Shakespeare-ért és Cervantes-ért.

Shakespeare-ről Bessenyei emlékezik meg először 1777- ben, de megszólaltatásának első mestere Kazinczy volt a Hamlet fordításával 1790-ben. Az első teljes fordítás törekvése 1831 május 18-án Vörösmarty, Schedel, Döbrentel kezdeményezésére születik meg, ezután Jelentős eredményeket

értek el kiváló műfordítóink Shakespeare tolmácsolásában. A legteljesebb tolmácsolás napjainkban jelent meg, öjsszes drámáinak gyűjteménye, s alig néhány héttel ezelőtt szonettjeinek második kiadása.

Cervantes regényét 1848-ban fordította le Karády Ignác, a Kossuth-fiúk nevelője, az ifjúság számára, A teljes mű azonban nem is Pesten, hanem Kecskeméten, 1853. szeptemberében jelent meg Horváth György városi segédrpérrök tollából. És húsz évvel később, 1873-ban, Győry Mik’ós fordításában megjelent az a Don Quichote, mely napjaink olvasmánya is. Győry munkája ma a magyar műfordítási irodalom legnemesebb kincsei kézé tartozik. Karády Ifjústei művének is nemes folytatóba akadt, Radnóti Miklós franciból ^fordított, szebbnél-szebb resztetekben bővelkedő műve. A két Don Quichote új kiadásai ma könyvkiadóink tevs^hb ajándékai, s megemlíthetnek az első Cervantes-! növelte magyar fordítását: A bőkezű szerető-t, Lukács Móricz-ét, 1843-bol, a novellák ’«««-„bb magyar tolmáesolójáig. Gáspár Endréig és Király* GyörgyigAz emlékezés és a megbecsülés jele ez is. nyomon követni az olvasó szemével a művek, kiadások sorrendjét, pályafutását, összegyűjteni és teljessé tenni valamennyit.

Pettrteh I,ászló egyetemi könyvtáros