Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)
1956-04-22 / 96. szám
1956 ÁPRILIS 2* NAPIrt s o Ü MEZŐGAZDÁSZ A gyoinosoflás elleni küzdelem új állomása | I szántóföldi növényter- I A I mesztéfi sikerét nagy- i mértékben gátolják a gyomnövények. Tömeges elszaporodásukkal esetleg a kultúrnövényeket teljesen el is nyomhatják. Kártételeik már a régmúltban az ellenük való védekezésre kényszerítették a növény- termesztőt. Nem túlzás azt állítani, hogy a gyomok elleni harc egyidős a növények kul- túrábavételével. A gazdák és a mezőgazdasággal foglalkozó tudósok évszázados, közös problémája a gyomtalanítás megoldása. A múlt század 80-as évéig csaknem kizárólag mechanikai módszerekkel történt a gyomirtás, E lassan elvégezhető és igen komoly kézierőt igénylő gyomirtási módszer csak részben oldotta meg a kérdést. A különböző talajművelési — trágyázást rendszerek és más agrotechnikai eljárások sem tisztították meg szántó- és rétterületeinket a gyomoktól. A kérdést — mint megannyi más, nemcsak mezőgazdasági természetű problémát — most is a tudomány oldotta meg, — Észrevettük, hogy egyes gyám- fő’ eségek erősen reagálnak maróhatású vegyületekre, míg a kultúrnövény nem szenved tőlük. így először a vasgálicot vezették be, majd a gyomnövényeken ejtett helyi roncsoló halasa miatt foglakoztak a m ősznitrogén, por-kainit, dini trooi’thokresol és más ve- pyületek alkalmazhatóságával. Az említett vegyszerek azonban nehézkes alkalmazásúak, mérgező, robbanékony és gyúlékony voltuk miatt nem váltották be teljesen a hozzájuk fűzött reményeket. 0 eghatásosabbnak az 1940-ben felfedezett hormonhatású szintetikus vegyületek bizonyultak, amelyek azóta ma már gyökeresen megoldják a gyomok elleni küzdelmet, E vegyszerek a gyomokon nem helyi ronesolásokat és sérüléseket okoznak, hanem az egész növényi szervezet életműködési zavarát idézik elő. A permet- lé, felszívódása az osztódó szöveteket ingerli fokozott tevékenységre, minek következményeképpen a növényen torzulások figyelhetők meg. A vegyszer hatására gyorsuló anyagcsere- és energiaforgalom következtében az intenzív légzési funkciók során a gyamok gyorsan elhasználják tartalékanyagjaikat és mintegy halálra lélegzik magukat. Fentiek alapján jogosan vetődik fel a kérdés: vajon a kultúrnövény nem szenved-e kárt a vegyszer hatására és ha nem, miért? A vegyszeres gyomirtás szántóföldén való alkalmazásának célja, hogy az őszi, de a tavaszi gabonákból is a nagyobb- számban jelenlévő kétszikű gyomokat irtsa ki. Az egyik ok, amiért a kultúrnövény nem szenved kárt, abban keresendő, hogy az egyszikű és kétszikű növények szervezeti felépítése, életműködése, fejlődés- menete egymástól nagyban eltér. A másik ok az, hogy ’a gabonafélék és általában az egyszikű növények, levelei rendkívül nehezen nedvesíthe- tők, így a permetlc felszínre- tapadása és szervezet te j u tása igen, korlátozott, szemben a jól nedvesíthető kétszikű gyomokkal. A harmadik ok a permetezés idejének helyes megválasztása. A vegyszerrel folytatott kísérletek igazolják, hogy a gabonafélék, különösen fény- stádiumban (bokrosodéikor) igen ellenállók, míg az ebben az időben virágzás előtt álló kétszikű gyomok a legfogékonyabbak. Vegyszeres gyomirtásra hazai, Dikonirt néven forgalomban lévő szert használunk. — Eredményességének több feltétele van, amelyek együttes biztosítása nélkülözhetetlen. A permetezést a gabonák fejlettségi állapotától függően kell megkezdeni. A szerrel szemben a legnagyobb ellenállást tanúsító időszak akkor következik be, amikor a gabonák 15 —22 cm magasak. A gyomok ekkor 3—4 leveles stádiumban vannak, tehát legfogékonyabbak a szer hatására. A másik feltétel kellő hőmérséklet bevárása. +16 C-íokon aluli hőmérséklet, borús, ködös, csapadékos időjárás csökkenti, (a permetezendő növény felülete nem lehet nyirkos), míg napfényes, száraz idő +16 C-fo- kon felüli hőmérséklet fokozza a hatást. Őszig gabonában kh- ként 1,2 kg tavasziban 1 kg kh-kénti töménységben kerül alkalmazásra a vegyszer. — A permetezés végrehajtásánál nagy gonddal kell ügyelni arra, hogy ezt szélcsendes időben hajtsák végre, ugyanis a szél útján kétszikű kultúrára hordott szer tönkre teheti a növényállományt. Ezért legalább 50 m-es biztonsági sávot keli hagyni a permetezendő területek szélén. A vegyszeres gyomirtás termésfokozó hatása az eddig összeállított statisztikai adatok alapján 0,5 —3 mázsa/kh. vegyszeres gyomirtás óriási előnyeit termelőszövetkezeteink már az elmúlt kísérleti évek tapasztalataiból felismerték. — Míg 1954-ben 25 kh-n, 1955- ben 3.193 kh-n, addig 1956-ban 8 000 kh-n végez gyomirtást a növényvédő állomás Baranyában. Szamosmenti Tibor a növényvédő állomás főagronómusa, az Agrártudományi Egyesület tagja Megalakult az állattenyésztési szakosztály Március 23-án megalakult az Agrártudományi Egyesület állattenyésztési szakosztálya. Az alakuló ülés határozata szerint a szakosztályba tömörült szakemberek három témakört dolgoznak fel idén: a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének problémáját a mesterséges megtermékenyítés útján, továbbá a rétek s legelők, valamint a helyes takarmánygazdálkodás kérdéseit. Állattenyésztési konferencia Május 14-én 30 főnyi csehszlovák delegáció részvételével nyílik meg Budapesten a Micsurin Agrártudományi Egyesület rendezésében az első Magyar—Csehszlovák Állattenyésztési és Állategészségügyi Konferencia. Az érdeklődő szakemberek írásos jelentkezését az egyesület titkársága (Bp. V., Reáltanoda út 13—15.) április 28-ig fogadja el, s a jelentkezők saját költségére szállást, valamint étkezést biztosít. Derék ember igazi agronómus Egy embert keresek, akiről mindössze annyit tudok, hogy Pék János a neve és a megyei tanács törzsállattenyésztő agro- nómusa. Kevés ez, nagyon kevés s azzal a reménnyel nyitok be az ivándárdai Sarló, Kalapács Tsz irodájába, hogy személyesen is megismerkedhetek vele. — Kedden járt itt — fogad az elnök s mindjárt el is vezet a tehenészetbe: ismerjem meg munkáján keresztül, ha a találkozás el is marad. Hajba Dezső elvtárs, az ország legjobb szövetkezeti tehenésze így összegezi homlokát ráncolva Pék elvtárs munkáját. ö válogatta össze az állatokat a törzstenyészetbe, az ő noszogatására készült el januárban egy külön 12 férőhelyes előkészítő istálló, ő kilincselt azért, hogy korpához jussanak, ö mondta — és neki lett igaza —, hogy a 19-es Emmát túlterheljük — akkortájt 36 liternél is többet fejtünk tőle — viszont a többinél megmondta, miként, mennyire készítsük elő, hogy kihozhassuk belőlük, ami bennük van. Pék elvtárs szorgalmazta a kihajtást az alkalmi legelőkre. Először azt gondoltuk, majd visszaesik a tej, de végül mégis csak nagy Jersey borjak Elmúlt számunkban már hírt adtunk arról, hogy a pécsi állami gazdaságban megszülettek a jersey bikától és magyar tarka tehéntől származó első borjak. Képünkön egy azonoskorú magyar-tarka borjú melle tt bemutatjuk a jóval kisebb jersey- utódot. hasznát láttuk. Amióta ő ide kijár, napi 300—320 liter tejet dolgozunk fel. Hogy most hol lehet? — Próbálják meg Lippón. Lippón sincs. Szente Ferenc állattenyésztési brigádvezelő Bolyt ajánlja, hátha ott találjuk. De ha csak az kell. elmondja ö, hogy micsoda derék imber Pék János! — Éppen most szerzett nekünk húsz mázsa darát. Azelőtt meg bevezettette az egyedi takarmányozást. Úgy ahogy mondom: bevezettette, mert ml egyáltalán nem bíztunk benne. S lám: amíg tavaly még a tagoknak is alig jutott elég tej, addig most naponta 210—220 litert is beviszünk a. csarnokba. Rászoktatott bennünket a tenyészállatnevetésre is. Azt mondja: lám az iván- dárdaíak is tegnap adlak el két bikát s 45 000 forintot kaptak érte. Miért ne csinálhatnánk meg ezt nvi is. A bólyi Kossuthban azzal fogadnak, hogy igen. járt itt Pék elvtárs, de tegnap. A keze- nyoma azonban itt is meglátszik. . Az ö javaslatára kétszereztük meg idén a takarmány keveréket és a jövő héten már etetjük is a zöldet. Szabó Pista bácsi állattenyésztési bri- gádvezető is hozzáteszi azt, amit Ivándárdán is, Lippón is elmondtak: — Ha minden megyei és járási kiküldött így dolfiozna .. Ilyen Iclkiismeretesenl Alighanem sokkal előrébb állnánk az állattenyésztésben. Szeretném megszorítani ennek a derék fiatalembernek kezét, de most már hol keressem, melyik termelőszövetkezetben? Mindegy, hogy hol van. Kezemunkája meglátszik Pécsett is, ahol a földművesszövetkezeti boltban az ivándárdai tsz címkéjével ellátott vaj-halom csalogatja a vásárlókat, a Csemegében, ahol a bólyi Kossuth sajtját mérik. Azon dolgozik, hogy a városba több élelem kerüljön, a szövetkezeti parasztoknak pedig nagyobb legyen a jövedelmük. Pék elvtárs derék ember — igazi agremómus. SZALAIJÁNOS Gondolatok a könyvtárban... Rendes kis helyiségben két jól megtermett szekrény, tele a polcokon sorakozó túlnyomórészt új, alig forgatott könyvekkel, a levegőben kesernyés orvosságszag (a szoba orvosi rendelő is egyben) — ez röviden a babarci állami gazdaság könyvtára. Muck József DISZ-titkár két hete jött vissza a gazdaságba másfélhónapos tanfolyamról. Még ott olvasott bele Szabó Pál Hajdú Klári című könyvébe. Tetszett neki. Itthon elment hát a gazdaság könyvtárába, és kérte a Hajdú Klárit, hosszú évek után az első könyvet. Nem volt meg. így történt első találkozása a gazdasáj könyvtárával. Hogy miért nem ke resett eddig szépirodalmát a könyvtár 1200 kötete közt? Nincs ideje olvasni — mondja. Hát szakirodalmat? Erre még nem is gondolt. Pedig Muck József ugyanúgy dolgozik a gazdaságban, mint más. Borjúnevelö. 1000 forint az átlagkeresete, de hogy több lesz-e az a gondjaira bízott jószágok súlygyarapodásától függ. Ezt ő jól tudja, azt is, hogy a súlygyarapodást a takarmányozás befolyásolja elsősorban, ügy végzi munkáját, ahogy megtanulta az öregektől”, és nem igen vesz tudomást arról, hogy azóta nagyot fordult a világ kereke minden téren. A gyakorlat cnmagá- bun még nem minden, Es nemcsak tanfolyamokon lehet hasznos tudást szerezni! Ott porosodik például a szekrény alján a mezőgazda- sági szakiskolák tankönyvei közt az „Általános állattenyésztés” című könyv. Nem volna hasznös ezt Muck Józsefnek elolvasni? ö maga mondja, hogy igen. Megtanulhatná belőle, mi mindentől függ a súlygyarapodás, és nem közömhöz, hogy nagyobb súly gyarapodás — több kereset. Nemcsak Muck mondja, hogy nincs ideje olvasni ■■ ■ Nézem a kivett könyvek jegyzékét. Bagi Péter rakodó munkás egy év alatt 67 könyvet kölcsönzött, és akik ismerik, tudják, hogy el is olvasta azokat. Főleg szép- irodalmat, de olvasott szakmai könyvet is. Most tanfolyamon van. Méhész tanfolyamon. Volt ideje olvasni. Volt, mert akart. Mayer Sándor tehenész Jókai, Mikszáth, Móricz könyvek mellett Popov Acél és salakját is hazavitte. De egyetlenegy az 6 szakmájába vágó könyv nem szerepel a neve alatt, hacsak Perven- cev Kubány című regényét nem vesszük annak. Az rendben van, hogy Nagy Sándor üzemegységvezető valami tíz szakkönyvet is kivett és az agronómusok neve alatt is elég hosszú a lista, de éppen az itt a baj. hogy akiknek ugyancsak szükségük lenne az elméleti tudás legalapvetőbb elemeire — növénytermesztőknek, állattenyésztőknek, — azok többsége még az első lépéseket sem tette meg. Pedig ebben a könyvtárban van szakmai könyv elég Több, mint száz. Nemrég is vettek tizenhatot, köztük a „Növénytermeléstan” és az állattenyésztés különböző ágazatairól szólókat. Már készítik a vándorkönyvtárak céljára a könyvszekrényeket és így mind a négy üzemegység dolgozói könnyebben juthatnak hozzá a könyvekhez. Használják M ezt a lehetőségeti A májusi eső és májusi fagy Baranyában Gazdakörökben | tagadha------------------------------------tatlanul május időjárása iránt legnagyobb az érdeklődés. Ezt példázza az is, hogy a két legelterjedtebb néphit az aranyat- érő esőről és fagyosszentekről éppen ekkorra esik. Többek között a gabonának kell ekkor a bő eső, de az első kaszálás is ettől függ. A szőlő és gyümölcstermés eredményeit viszont teljesen tönkreteheti egy- egy májusi hidegbetörés fagyos lehelete, stb. A májusi eső, amelytől sokan szinte rendkívüli hatást várnak, Dél-Dunántúlon a sokévi megfigyelésből kapott adatok alapján 70—80, a Mecsek környékén, valamint Belső-So- mogyban 80—90, magában Pécs városában 70 mm. A 680 —800 mm-es évi átlagnak, mintegy 10 százaléka esik májusra, s ezen a vidéken az év legcsapadékosabb hónapja. Maga ez a tény mutatja, milyen fontos az akkor hullott csapadékmennyiség. Persze, az előbb említett mennyiségek csak az átlagok, minél jóval több, de lényegesen kevesebb is eshet. Az eddig előfordult legnagyobb havi csapadék- mennyiség 170, a legkevesebb 5 mm. Volt. Ez a lehetséges két véglet. Ha statisztikát készítünk arról, mikor nagyobb & valószínűsége májusban az esőnek, akkor azt találjuk, hogy 10-e táján (30—40 %) a hónap végefelé viszont jóval kevesebb (kb. 20 %). Egyforma értékű-e, minden májusi eső? Nem! Előfordulhat, hogy az egész mennyiséget egy-két nagyobb heves zápor eredményezi, de lehet, hogy többszöri csendes esőből tevődik öss-e, így tehát az aranyatérő májusi eső elsősorban a csapadékos napok számától függ. Májusban az ugyancsak sokéves átlag szerint a csapadékos napok száma 13. Ez meglehetősen sok, hiszen közel minden második napon számíthatunk esőre. Ez kedvezni eset, mert ilyenkor megismétlődő csendes esőkből adódik a havi csapadékmeny- nyiség. Ezek az úgynevezett felsiklós esők, mert ilyenkor a nálunk lévő hűvösebb levegőre a magasban meleg levegő áramlik (siklik fel). Ezeket az esőket előzi meg az a jelenség, hogy a magasban vékony, pehelyszerű felhők húzódnak fel déli irányból. A felhők egyre vastagszanak, lassan a Napot' is eltakarják és megered belőlük a csendes eső. Ezek azért is kedvezők, mert nem kíséri őket zivatar vagy jégeső, esetleg élénk szél. Annak eldöntésénél I h°gy -------------------------------------------! kedvező, vagy kedvezőtlen, hogy sok, vagy kevés a májusi eső, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy milyenek voltak az előző hónapok csapadékviszonyai. 1955. júliusában 100, augusztusában 90, októberében 70, decemberben 20, tehát 4 hónap alatt összesen 280 mm-rel több csapadék hullott Dél-Dunántúlon az átlagnál. Az idén februárban ehhez még aránylag sok hó halmozódott fel, s így a talaj telítődött. A hideg, nem túl szeles, napfényszegény tavaszban a párolgás sem vitt el sok nedvességet. Ilyenkor nincs szükség sok csapadékra, és ebben az esetben nem érvényes az a ■zabá'v hogy az MŐből sohasem elég. A májusi eső mellett a hő-' mérséklet alakulása a legizgalmasabb kérdés. Hazánk éghajlatának jellemző vonása, hogy május folyamán még igen gyakran hideg sarkvidéki .égtömegek árasztanak el, és ha ezek nyugalomba jutnak, erősebb hajnali fagyok fellépésére lehet számítani. A néphit szerint Pongrác-Szervác-Boni- fác (május 12, 13, 14), valamint Orbán (május 25) a „fagyos- szentek” napja. Igen sok vita folyt már e szabály körül. A tudomány eleinte elutasító álláspontra helyezkedett, de később megvizsgálva a kérdést, megtalálta ennek a tudományos magyarázatát. Északnyugatról jövő sarkvidéki eredetű légtömegek beáramlása után beköszöntő lehűlés igen gyakori ebben a hónapban, azonban fagy különösen a Dunántúl déli felében már aránylag ritka. Erős máiusi fag\ I ezen a 1 1 1 területen az utóbbi évszázadban mindössze 4 ízben fordult elő, mégpedig 1917. május 23-án. 1935. május 3-án és 4-én, 1952. május 24-én, valamint 1953. május 10 és 12-én. így tehát a késői fagyok felléptének valószínűsége aránylag kicsi. Évtizedenként egyszer. Persze lehet olyan évtized is, hogy egyáltalán nem fordul elő erősebb fagy, viszont egymásután kétszer is, mint éppen az előző 1952—53-as példa mutatja. A legerősebb fagy az 1935-ös évben május 3-án és 4-én pusztított. Ekkor még másfél méteres magasságban is —2 —3 fokra süllyedt a hőmérséklet, a talajmenti légrétegben pedig —6, egyes helyeken —9 fokig. Persze az ilyen súlyos fagyhelyzet nem helyi jelenség, hanem országos méretű. Az 1935- ös esztendőben a szőlőkben az alacsony fekvésű helyeken 80— 100, a magasabb fekvésű helyeken 50 százalékos kár keletkezett, a gyümölcsfákban 10— 50, az őszi rozsban 100 százalék. összefoglalva május hónap folyamán egy-két alkalommal valóban hőmérsékleti visszaesésekre kell számítani, azonban a Dunántúl déli felében az erős fagyok felléptének valószínűsége igen kicsi. Annak, hogy éppen a fagyosszentek idején (május 12, 13, 15 és 25) legyen fagy jóformán semmi valószínűsége nincs. Aki azt hiszi, hogy éppen ezek a napok hozhatnak fagyot, az a'ba- bonák világába tévedt. Május folyamán északi hidegbetöre- sek után bármelyik napon számítani kell erős lehűlésre, s azt követően esetleg fagyra. A májusi fagyokat létrehozó hideghullémok előretörését ma már egy-két nappal láthatjuk és jelezhetjük. Az Országos Meteorológiai Intézet május hónap folyamán külön fagy.iel- ző szolgálatot tart és előre figyelmezteti az ország lakosságát az esetleg fellépő veszélyre. Mindeneseire I tudnunk 1 1 kell azt, hogy a mezőgazdasági termelésnél és terveink készítésénél az időjárást figyelmen kívül hagyni nem szabad. Annak minden szélsőségére mindenkor fel kell készülni. Aki az időjárással nem törődve, ezt figyelmen kívül hagyja, azt súlyos csalódás érheti. Dr. Zách Alfréd az Országos Meteorológiai Intézet h. igazgatója.
