Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)
1956-04-30 / 103. szám
Éljen a Magyar Képkoriársaság! cÁ szürke belga ég. alatt . Töpörödött öregember Móka Pista bácsi komiói fürdőmester. Haját beezüstözte az idő, jobblábával biceg. — Miért sántít? — kérdem tőle. Felhajtja nadrágszárát. Bokáján háromszögalakú forradás. Kolcsák, Djenyikin bandáinak golyója okozta 1919-ben Omszk mellett. Aztán vaskos iratköteget rak elém Móka bácsi. Válogathatok kedvemre. Micsoda érték! Az egyik cirilbe- tűs papír arról tanúskodik, hogy „Sztepán Móka” 1918-tól 1921-ig az SZKP tagja volt. A másikat a Francia Kommunista Párt adta 1928-ban, a harmadikon a Belga Kommunista Párt pecsétje. Igazat beszélnek tehát a komlóiak Móka Pista bácsiról. Látta és hallotta Lenint. A magyaron kívül beszéli az oroszt, törve a franciát és németet, a felesége Szaratov környéki lány, egyik fia most is a szovjet szüzföldeken dolgozik ... Csodálatos élet! És ebből csak egy részletet ragadunk ki, 1925 május elsejét, amelyet Brüsz- szelben töltött. — Miért ment ki Belgiumba? — Nem volt más választásom ... Képzelje csak el az 1921-es időket, mit várhatott akkor egy Oroszországból hazatért család? Feketelistát és munkanélküliséget... Nagy úr az éhség! Ez űzött külföldre. — Az öcsém már régebben ott volt — folytatja. Hívott, hogy menjünk, valamivel jobb lesz Belgiumban. 1924 nyarán értek Winterslag mellé. Flamandföld északkeleti csücskében terül el ez a bányászvároska, a Mass folyótól nem messze. A túloldalon már a holland Maastricht lámpásai pislognak. Annyit tudott Belgiumról, hogy ipari állam, legtöbbször borús az ég, no meg azt, hogy az északi részen flamandul (a holland nyelvhez hasonlóan) délen pedig vallonul (közel áll a franciához) beszélnek. — Mi „keletiek” nagyon összetartottunk — jegyzi meg mosolyogva. — Majdnem mindnyájan résztvettünk valamilyen forradalomban, egyszóval sok puskaport szagolt emberek voltunk.. — És a flaniandok? — Hát forradalom ott nem volt. Alig tudtak valamit Szov- jet-Oroszországról (ami keveset hallottak, az is rossz volt). Kérdezgették, hogy mi az a szocialista forradalom... S mi elmondtuk nekik. Az eredmény: gombamódra szaporodtak a kommunista pártszervezetek Winterslag környékén, Annyira, hogy április 30-án, amikor vonatra szálltunk, egy egész szerelvényt lefoglaltunk... Belekezd a 25-ös brüsszeli május 1 részletezésébe. A pályaudvaron vagy nyolc elvtárs várt rájuk. A „megbízható”- nak nevezett vendéglőkbe kalauzolták őket. Sörözgetéssel, ismerkedéssel töltötték az időt. Derülve meséli az ismerkedés szertartásait. A szívélyes bonjour után a Winterslag környéki kabátja hajtókájára tette a kezét. Ha a brüsszeli is így cselekedett, akkor félrefordították a hajtókát és elővillant a vörös kokárda. — Amikor megindultunk, a „nemzetközi brigád”-hoz csatlakoztam, folytatja. — Még vörös zászlónk is volt, nem is egy, hanem három. Az egyiket az öcsém vitte, a másikat meg egy behemót lassú szlovén fiú. A harmadikat a felesége. Egy kicsi, vékony asszonyka. — A külvároson csendben vonultunk át. De a cifra belvárosban, ott megnyitottuk a torkunkat: Éljen május 1! Éljenek a dolgozók! — Erre már az ablakok is kinyíltak. Jólöltözött férfiak, felcicomázott nők köpködtek felénk: „ ... örült külföldiek, piszkos bolsevista rendbontók! ...” — Mi, vallonok és flaman- dok, szlovének, magyarok, osztrákok, lengyelek és ki tudja még milyen nemzetiségiek pedig ezer nyelven vágtuk vissza: — Vesszenek a kapitalisták! Éljen a proletárgyőzelem! — Hanem egyszercsak megtorpantak a sorok. Kékruhás rendőrsorfal állotta el utunkat. A rendőröké lett a vörös zászló... — Nem csüggedtünk el. Megmutattuk, hogy élünk és vagyunk. Megígértük, hogy következő évben újra eljövünk ... Ott is voltunk. Szervezettebben, mint 25- ben. MAGYAR LÁSZLÓ Május 1 ünnepi műsora Május elseje előkészítő bizottsága gondoskodott arrólj hogy a munka ünnepén változatos, s hangulatos műsorral, gazdag programmal szórakoztassa a dolgozókat. ÁPRILIS 30-AN: Délelőtt fél 11 órakor térzene lesz a sétatéren a honvéd- zenekar közreműködésével. Délután 4 órakor a Vasas II-í kultúrotthonban a gyermekeknek bábelőadást rendeznek. — Fél 5 órakor a Vorosilov utca 12 szám alatt lévő Építők Kul- túrotthonában filmvetítést tartanak. Este 1 órakor a Kossuth moziban ajándékműsort adnak a termelésben élenjáró dolgozók tiszteletére. Pécsbányatelepen. Borbálatelepen, Erzsé- bet-telepen zenés takarodó lesz. Utána a sporttelepen az úttörők tábortüzet rendeznek. A Vasas II. kultúrotthonban este 7 órakor táncmulatságokat rendeznek. Ugyanekkor a KPDSZ. a November 7, a Doktor Sándor Építők kultúrotthonában táncmulatságot tartanak. MA.TUS 1-ÉN A Honvéd-zenekar, a Dohánygyár, Újhegy, Pécsszabolcs, Pécsbányatelep és a Tanítóképző zenekara végigvonul Pécs város utcáin és zenés ébresztővel köszönti a dolgozókat. Délelőtt fél 10 órakor katonai díszszázad vonul el a Széchenyi téren felállított tribün előtt, majd 10 órakor megkezdődik a város dolgozóinak színpompás felvonulása. Délután 3 órakor Pécsbányatelepen térzene lesz, majd utána sportünnepélyt és bemutatókat rendeznek. A Tettyén az Aradi vértanuk útja és az Ágoston téri óvoda növendékei gyermekműsort adnak. Délután 4 órától kezdve a hássá- gyi német ének-, tánc- és fúvószenekar tagjai, a népi zenekar és a Pécsi Nemzeti Színház tagjai műsorral szórakoztat, ják az ünneplő közönséget. Ugyanebben az időben a Ba'o- kány-ligetben honvédzenekar gondoskodik szórakoztató zenéről. 1fl&tyífíxUmlik ok clLtmciívb ! — A bólyiak megelőznek benneteket, ök már 25-én jelentik a tavaszi terv teljesítését! — „ugratták’“ múlt hét péntekjén a megyétől kintjárt elvtársak a pécsváradia- kat. — Ha ők 25-én, akkor mi 24-én — válaszoltak magabiztosan amazok, s még 24-e sem jött el, amikor a pécs- váradiak a megyében elsőnek jelenthették a tervtelje- sítést. így volt! így mesélik a gépállomáson, bizonygatják papírokkal, neveket sorolnak... De én elsősorban most arra vagyok kíváncsi, hogyan jutottak el idáig? Fegyvemeki Lajos, a gépállomás főmérnöke vállatvon ; — Dolgoztunk! — Ez a nyitja! Az emberek — teszi hozzá. — A lelkesedés! Mert a gép semmit sem ér ember nélkül. Az emberekről írjon! ö maga is elmondja véleményét ezekről az emberekről. — Az idén azt gondoltam, vagy nem dolgoznak, á gépek, vagypedig nem is tudom, hogy mi lehet velük. — Nem jöttek, mint az előző években: „Küldjenek ki szerelőt, mert áll a gépünk.“ — Mennyi volt a gépkiesésük? — A tavaszi idényben még nem volt kint a szerelő, de én sem nyúltam egy géphez sem — felel a kérdésre Pápista elvtárs, az Előre brigád vezetője. — Kevés — ráncolja a homlokát Fegyverneki elvtárs. — Horváth íjászló, aki a csapágyakat önti, már azon siránkozik, hogy elfelejt csapágyat önteni, hiszen eddig még mindössze csak hármat öntött. De lássuk csak közelebbről ezeket a derék embereket, azok közül is az elsőt. Simonfi Sándort, aki máris teljesítette éves tervét. Kissé vörösesszöke hajú, kisbajuszú, magas, erős ember. Az arca, a tekintete akaraterőt sugároz, ö az egyetlen a gépállomáson, aki már az éves tervét is teljesítette. — Május elsejére gondoltam, de előbb sikerült. — Hogyan? — Dolgoztam! — vágja rá. — Megaztán megadtam, ami megjár a gépnek. Nálam nem maradt el a karbantartás egyetlen nap sem. Nem is volt még a tavaszi idényben semmi baj a géppel. — Új traktora van? — Dehogy! Már harmadik éve dolgozom vele és eddig öt év normáját teljesítette,: most teljesíti a hatodikat. • — Mennyi a -keresete? — Ebben a hónapban meg-! lesz az ötezer is — válaszol a! brigádvezetője. És ha min-* den jól megy, meg is tartja; ezt, mert ezentúl a teljesít-! ményére plusz ötven százaié-: kot kap. Igaza volt Fegyvemeki; elvtársnak és a többieknek!; Az ember a titka a tervtel-! jesítésnek. Az olyan emberek,; mint Simonfi Sándor, Trisch- ler Pál, Krammer János, Cse- ke József, Petz József és a többiek. Megérdemlik az elismerést, amit Lukács Antal elvtárs, a megyei mezőgazdasági igaz gatóság vezetője és Dobszai József, a megyei gépállomá- si igazgató küldtek a pécsvá- radiaknak: „A pécsváradi gépállomás dolgozói a tavaszi idényben elsőnek április 20-án teljesítették tervüket. Az a mun-5 kakedv és lendület, amely most a pécsváradi gépállomás traktorosainak munkáját jellemzi, biztosíték arra, hogy a továbibakban is élenjárnak és az első sikert még több siker koronázna. Előre — továbbra Is ilyen lendülettel — az éves felajánlások teljesítéséért!“ Sz. J. A Dunántúli Napló j — a párt és a tanács \ lapja j Lapunk címe alatt új sző- ! veget találnak olvasóink: \ „Az MDP Baranya Megyei ! Bizottságának és a Megyei i Tanács lapja”. Nemcsak for- ; mai változás ez, hanem azt • jelenti, hogy lapunk valóban j a párt és a tanács megyei i politikáját segíti, a párt és ; a tanács álláspontját tolmá- ; csolja a megye életének fontos kérdéseiben. A Dunántúli Napló eddig is népszerű volt Baranya dolgozói között. Azzal azonban, hogy lapunk most már a tanács és a dolgozók legszélesebb rétegeit átfogó állami és tömegszervezeté is, még tovább bővül az újság hatásköre és minden bizonynyal olvasótábora is. A Dunántúli Napló szerkesztőségének munkatársai és vezetői ezután is — mint eddig — minden erejüket latbavetik azért, hogy eredményesen szolgálják a párt és a tanács politikáját megyénkben, védelmezzék a becsületes dolgozók érdekeit és leleplezzék a törvénysértőket, a dolgozók bizalmával és türelmével visszaélőket. A DUNÁNTÚLI NAPLÓ SZERKESZTŐBIZOTTSÁGA Délután 5 órakor Magyar-Szovjet Társaság helyiségében budapesti sakkmester-jelölt sakk-tömeg szimultánt tart. Délután 6 órakor a birjáni és a nagykozári együttes tagjai, valamint a Pécsi Nemzeti Színház művészei lépnek fel a Balo- kány ligetben. Este 7 órakor a város kultúrotthonalban táncmulatságot rendeznek. Táncmulatság lesz többek között a KPDSZ, Porcelángyár, az Ybl Miklós, pécsszabolcsj, pécsbányatelepi. Vasas II-i, Vasas I-i kultúrotthonban és a Vendéglátó Vállalat összes helyiségében is. MA TUS 2-AN Délelőtt 10 órakor a Sétatéren, este a Balokány ligetIvm és a pécsszabolcsi Hősök terén térzene lesz a honvédzenei,,n\ a dohánygyári és a pécsszabolcsi bányászzenekar közreműködésével. Fél 11 órakor gyermekeknek bábelőadást rendeznek a Doktor Sándor Kultúrotthonban. Fél 12 órakor a Széchenyi téren élő sakkbemutató lesz. Délután 3—5 óráig a Tettyén a Dolores Ibarurrl, a Budai felső és a Kilián György utcai óvoda növendékei adnak ma- sort. A Balokány-ligetben pedig ugyanezen időben a szabolcsi úttörőzenekar ad műsort. Délután 5 órakor a DISZ kulturális seregszemle tánccsoportjainak városi bemutatója'a kerül sor a Balokány-ligeti szabadtéri színpadon. Közreműködnek az Építő és Tatarozó Vállalat, a Puskin Kultúrotthon, a KPDSZ kultúrotthon, a Doktor Sándor Kultúrotthon és az Építőipari Technikum kultúrcsoportjának tagjai. — A Tettyén fél 7 órakor a kultúrcsoportok változatos műsort adnak. A Balokány-ligetben este 8 órakor reggelig tartó tánc következik. A Balokány ligetben és a Tettyén az állami kiskereskedelmi vállalat, valamint a földművesszövetkezetek pavilonokat állítanak fel. A Vendéglátó Vállalat Italsátralhan négyfajta bort: 10,70 forintos asztali fehéret, 16,36-os édes pecsenyét, 20,60-as mecseki rizlinget és 16,10 forintos édes kadarkát mérnek ki. Az egyik sátorban borkóstolót rendeznek a legfinomabb palackozott borokból. A vállalat sátraiban összesen 500 hektoliter bort, 800 hektoliter sört, 10 ezer iivrg sört, árusítanak. 10—12 ezer cukrászsüteményt és 1 500 kiló fagylaltot is forgalomba hoznak. A Pécs- és Vidéke Körzeti Főldmfivesszövetkezet sálra- ban lacipecsenyét, disznótoros ebédet és vacsorát szolgáin 'k • fel. A villányi szőlőtermelők pedig borkóstolót tartanak. A törvényért is törvényesen A mátf esztendő I őecem- ■■■•—-------- bér husz onnyolcadikáját valószínűleg még sokáig emlegetik úgy Tékesen, mint a „három kiskirályok“ napját. Az aprószentek ünnepe helyére nem valami újabb naptárreform tette ezt a nevezetes eseményt, hanem Gyutali József, Kopier János, és annak előtte Pataki Gedeon, akik mint a sásdi járási tanács adóügyi megbízottai, csupán annyiban rendelkeztek a szentekre jellemző ismérvekkel, hogy kezük valóban maguk felé hajlott. Miután a földművesszövetkezetben féldecikkel alaposan betörülköztek, hozzáláttak hivatalos teendőjükhöz, az adósságok behajtásához. Hogy félreértés ne essék; akikhez benyitottak, valóban régi hátralékosok, némelyiküknél már tízezren felülre is gvülemlett a rengeteg mulasztás. A transzferálás elrendelése tehát törvényes volt, de ahogy végrehajtották, az szöges ellentétben áll államunk törvényeinek betűjével is, szellemével is. Ragoncsa István lefoglalt borának átadásakor külön figyelmeztette őket, hogy vegyék ki szellőzőnek a hordó felső dugaszát, különben a még forrásban lévő bor szétveti. „Rá se rántson papa!“ Tanácsával ellentétesen kalapáccsal alaposan beverték mindkét dugót, majd a dongákkal egyszinlben elfűrészelve görgették a kirendelt fogatra. Nem jutottak messzire vele. Az erjedés ereje kivetette a hordófeneket s a három hektó bor javarésze az utca közepén veszett pocsékba. Marton Ferenc hasas üszőjét pedig a két ittas hajtó úgy meghajku- rászta, hogy a szerencsétlen jószágnak árokbalépve letörött mindkét körme. „Ha nem fogadja vissza, kössék gazdája kapufélfájához“ — utasították a hajtókát Gyulaiék, akik a jól végzett munka tudatában távoztak a faluból. A dolog korántsem maradt annyiban, Marton is, Ragoncpa is papírt ceruzát fogott. „Azt tudom, hogy az adófizetés a haza minden polgárának kötelessége. De az utóbbi években olyan súlyos anyagi helyzetben voltam, hogy nem tudtam adómat száz százalékig rendezni. De a művelet, amit ezek vég- hezvittek, ittas állapotban, ez nem szocialista emberhez méltó viselkedés. Én földhözjutta- tott gazda vagyok, négy gyerek apja. Arra kérem a megyei pártbizottságot, hogy panaszomat bírálja meg.“ Ragoncsa ezt írta: „Aira kérem a megyei pártbizottságot, vizsgálja felül az esetet, hogy kinek a kára az elfolyt bor és hasson oda, hogy az ilyen személyek megfelelő oktatást, nevelést kapjanak“’. A megyef párt-végrehajtó bizottság felkérésére a megyei tanács v. b pénzügyi osztályának helyet tes vezetője tartotta meg kint a vizsgálatot, ötoldalas jelentéséből mindössze másfél foglalkozik az adóügyi megbízottak viselt dolgaival s az is hogyan! Egy védőügyvéd igyekezetével igyekszik bebizonyítani, hogy „nem sértő, csupán kérdő“ hangon beszéltek, hogy a panaszos „nem arra figyelmeztette őket, hogy a hordó korhadt, hanem a forrásra’“ és „nem voltak részegek, csupán az látszott rajtuk, hogy ittak“, végül „Köpfer csak két fél deci likőrt ivott“, — holott a tékesi földművesszövetkezetben soha sem mértek likőrt s a kocsmáros 9—10 féldecire emlékszik fejenként. A szerecsenmosdatás végeredménye aztán arra lukadt ki, hogy Gvutalival szemben, aki munkáját állítólag igen jól végzi, „javasolni fogjuk nevezett fegyelmi úton történő megdorgálását’“. Köpfer pedig, mivel „nem eléggé határozott“(!) önként kiválik az apparátusból. Az elfolyt bor árát törlik Ragoncsa adójából. Ennyi és semmi több | Gondolt-e Jakab elvtárs, a pénzügyi osztály vezetője arra, hogy akik ilyen brutálisan túlteszik magukat az állam egyik törvényén, azok nem riadnak vissza más törvényeink megszegésétől kém? Vagy akik a 1 hivatali erkölccsel összeegyez- tethetőnek tartják a munka közbeni lerészegedést, azok más hivatali visszaéléstől sem riadnak vissza? Lehet, hogy eszébe jutott ilyesmi, de ez az intézkedésein nem látszott meg. Még mielőtt a megyei pártvégrehajtó bizottság ellenőriztethette volna a pézügyi osztály jelentésének igazát — az ügyészség vád alá helyezte Gyutali József adófelügyelőt, és előzetes letartóztatást foganatosított Pataki Gedeonnal szemben a társadalmi tulajdon terhére elkövetett többrendbeli sikkasztás bűntette miatt. Gyutali ugyanis a gazdáktól beszedett adóval széleskörű manipulációba kezdett. A pénzösszegeket nem fizette be azonnal, a legközelebbi postán, hanem magánál tartotta és jórészét elverte. A csikóstöttösi, kaposszekcsői, gerényesi és tékesi adófizetők pénzéből rövid idő alatt 8000 forintot sikkasztott el. Gyutali azonban ezt a vadászterületet is szűknek érezte és sarcoló tevékenységét kiterjesztette Tolna megyére is. Ez olyan formában történt, hogy a baranyai vásárokra szekerező dombóvári és kurd- csibráki gazdáktól beszedte a járlatleveleken feltüntetett meg terhelést azzal, hogy majd ő befizeti részükre a postán Amikor már megszorult körülötte a hurok, a hiányzó ösz- szegről csekket állított ki és az átvevő postaalkalmazott*’ rubrikájába belehamisította a kaposszekcsői postamester alá írását.. i Nem, még nincs vége: Pataki, a pártból már 1949-ben ki- ebrudalt joghallgató 16 jágó- naki, 10 mágocsi, egy bikali, egy szászvári, 17 köblényi, 10 mekényesi, négy egyházasko- zári, három vásárosdombói egy hegyhátmaróci és négy tarrósi gazdától 26 000 forintot sikkasztott el, részint úgy hogy érvénytelen nyugtatömbből adott nekik elismervényt (úgy lopta), részint pedig,' mint Dobszai György mágocsi lakosnak 3 413 forint után egyszerűen nem adott papírt. Kopfer időben megvált a tanácstól, s így nem tudni, ő belekeveredett-e hasonló üzel- mekbe. Nem tudni, mert azóta a pénzügyi osztály más dolgozóira is kiterjesztette vizsgálatát az ügyészség, hasonló ki- sebb-nagyobb sikkasztás miatt. Soha | nem tartottak any- " nyi ellenőrt és ellenőrzést, mint manapság, de mindjárt hozzátehetjük: ennyi felszínes vizsgálatot sem. Bodor és Jakab elvtársak ha csak egy kicsit is hosszabb időre látogattak volna el a panaszt- tevő Tékes községbe vagy a többibe és egyenesen, őszintén kikérték volna a parasztok véleményét — már egy negyedévvel előbb pontot tehettek volna Gyutali, Pataki és a többiek üzelmeire. De nem tették, holott erre a vizsgálatra egyenesen a megyei pártvégrehajtó bizottság kán-- fel őket. Milyen lehet az esye’-e- sen hozzájuk futó panasz.' «- levelek, bejelentések sorsa ! A ridegség nem hozza közelebb hozzánk az embei ■- két, sőt ellenkezően: ha azt át ják, hogy nem lépünk fel az önkényeskedőkkel szemben, akkor olyan fényben tűnhetnek fel a felsőbb szervek, mintha azonosítanák magúkat a Gyutali-félékkel. Ilyenről szó sincs: a törvény megsze. ó- séért a becsapott gazdák 1 n- létében a bíróság előtt f -ö lnek mindahányan. A törvénynek, az állampolgári kötelességnek azonban a másik oldalát sem hagyjuk megsérteni. A pontos, időben történő adófizetést és a bá'va- ’ékok rendezését ugyanolyan szigorral megköveteljük minden gazdától, mint amilyen szigorral eljárunk az őket törvénytelenül zaklató, f rnt- jaikat elsikkasztó Gyutali-félékkel szemben. A dolgozó na- rasztokon is múlik és rajtuk elsősorban, hogy ne kerül ion ‘r-v.57ferálásra, kényszerintézkedésre sor. Ami pedig az elfolyt bort illeti, azt fizesse meg az, aki elpocsékolta, és ne az állam! S térüljön meg Ragoncsának a tönkretett hordó ára is, ha mindjárt adója *" Vesztésébe számítják is be- !e, Oroszlán Imre
