Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-16 / 65. szám

1

DUNÁNTÚLI

NAPLÓ

m&mtaiajuuBerBßtJETEtn

A MAI SZAMBÁN;

A minisztertanács 25 millió forint gyorssegélyt szavazott meg az árvízkárosult lakosság támogatására (2. o.) — Varsó népe gyászolja Bierut elvtársat (2. o.) — Bátor emberek (2. o.) — A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának teljes ülése (2. o.) — A szerkeztőség postájából (4. o.)

M DP BARANYA MEGYEI BIZOTT/AC ÍNAK LAPIA

XIII. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM

Határidőre teljesítsük a beruházási terveket!

ARA: 5t FILLÉR

PÉNTEK. 1956 MÁRCIUS 16

Ha körülnézünk az országban, építkezés tűnik szembe mindenütt. Ipartelepeket építünk és lakóházakat, folyókat igazítunk új mederbe és szálegyenesen meglékeljük a földet, hogy legyen hol napvilágra hozni a föld kincsét, a fekete gyémántot. Építünk és építünk! Építünk, hogy növelni tudjuk a termelést, azaz, hogy megkönnyítsük az emberek életét.

Ez a mi programunk, ez a szocializmus építésének programja. S vajon hogyan valósul meg, vajon megyénkben megtesznek-e mindent megvalósítása érdekében?

A múlt esztendő az átmenet éve volt, az első ötéves tervről áthúzódó létesítmények befejezésének s egyben a második ötéves tervre való erőgyűjtésnek az időszaka. Ebben az évben a párt márciusi majd novemberi határozata pontoson megjelölte a népgazdaság további fejlesztésének útját s határozatban szögezte le, hogy a szocializmus építése lehetetlen a szocialista iparosítás, elsősorban a nehézipar fejlesztése nélkül. A nehézipar fejlesztése pedig alapvetően a régi technológia korszerűsítésén, illetőleg új létesítmények építésén alapszik,

Baranya megye a* ország egyik legfontosabb iparvidéke. A Mecsek szénkincse Komlón és a pécsi aknákon keresztül jut az ország gazdasági életének vérkeringésébe. A pécsi, mohácsi, szigetvári üzemek pedig fontos iparcikkekkel látják el az országot. Érthető tehát, hogy már tavaly is jelentős összegeket fordítottak a már meglévő üzemek korszerűsítésére és új üzemek építésére.

S ezt a beruházási tervet globálisan 104,4 százalékra teljesítették. Imponáló eredmény, mégse nyugtázhatjuk teljes és egyértelmű sikernek a múlt esztendei munkát. Vizsgáljuk meg, milyen problémák gátolták, illetőleg nehezítették meg a beruházási tervek részletekre szóló teljesítését.

Legtöbb létesítményünknél nem készült el határidőre a megfelelő tervdokumentáció. Már lassan befejezéshez közeledik a hidasi brikettgyár építése is, mégis csak időről- időre, ahogy a tervező intézet mérnökei elkészítik, kapnak egy-egy újabb tervet az építők. Ugyanez a helyzet a Pécsi erőműnél és az épülő mohácsi farostlemezgyárnál is. Ennek pedig egyenes következménye az, hogy feltétlenül magasabb lesz a beruházási költség, mint a tervezett, illetőleg mint amennyi a megfelelő ter- ^zés-előkészítés esetén fennforgóit volna. A Beruházási Bank komlói fiókjának számításai- szerint például mintegy 12 és fél százalékkal volt drágább a múlt esztendőben as egyes komlói beruházások elkészítése, mint a tervezett.

A beruházások átadásánál késése egész sor más számot tevő káros tényezőt von magi után. Ha tovább tart egy ob Jektum elkészítése, természet szerűleg hosszabb ideig köt te népgazdaságunk forgóeszkö s hosszabb ideig köt 1< és száz olyan munkásl »kiket már másutt várnak é °glalkoztatni tudnának,

Koszorúzás! ünnepség’ Petőfi szobránál

Március 15-én, a magyar szabadságharc 108. évfordulóján, Pécs város diákjai kokárdát tűztek kabátjukra, majd vörös és nemzeti színű zászlók alatt elvonultak Kossuth Lajos szobra előtt. Végighaladtak a Rákóczi úton. majd az 1848-as téren felsorakoztak Petőfi Sándor szobra előtt, ahol délelőtt negyed 11 órakor a DISZ és a Hazafias Népfront ünnepi nagygyűlést rendezett.

Az ünnepségen megjelentek: Farkas László elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Gádor Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára, Tóth Sándor elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a DISZ megyei bizottságának első titkára, Palkó Sándor elvtárs, a Baranya megyei tanács vb.

elnökhelyettese, G y ör kő Antal elvtárs, Pécs város tanácsa vb. elnöke, Pusztai József elvtárs, a DISZ városi titkára, Ac h át z Imre elvtárs, országgyűlési képviselő, Sztergár János elvtárs, a Hazafias Népfront megyei titkára, Sztipánovics József elvtárs, az MSZT városi titkára. Biró Sándor elvtárs. a KPDSZ területi bizottságának elnöke,, továbbá az iskolák tanárai, az üzemek, vállalatok, intézmények, hivatalok képviselői.

Felcsendült a magyar Himnusz, majd Fü- !öp Mihály, a Pécsi Nemzeti Színház tagja. Petőfi Sándor: „Nemzeti dal” című versét szavalta el. Az ünnepi beszédet Tóth Sándor elvtárs, a DIS% megyei bizottsáoának első titkára mondotta:

Tótli Nándor rlvtárs brszrde

— Egy évszázad alatt a magyar nép történelmében három dicsőséges forradalmi tavasz volt. Az első: az 1848. március 15-1 forradalom, az 1848—49-es szabadságharc; a második: 1919. március 21-e, a magyar proletárforradalom, a tanács- köztársaság kikiáltása; a harmadik pedig 1945. április 4-e, felszabadulásunk ünnepe.

Száznyolc évvel ezelőtt a 48- as ifjúság harcba szólította a népet az önkényuralom, a jobbágyrendszer ellen. Nemcsak lelkesítettek a haza függetlensége a magyar nép szabadsága mellett, hanem fegyverrel kezükben harcoltak is ezekért az eszmékért. E harcokban mutatkozott meg igazán, hogy mire képes a nép, ha országa függetlenségéről, saját szabadságáról van szó. A bukás után azonban az ellenforradalom erői kegyetlen megtorlással válaszoltak. A forradalom vezetőire halál, börtön, vagy emigráció várt. Az emberek szívéből azonban a 48-as eszméket nem tudták kiirtani.

A magyar történelem második forradalmi tavaszán, 1919. március 21-én, a tanácsköztársaság kikiáltásával a magyar nép — 1848 után — először került újra abba a helyzetbe, hogy az 1848-as forradalom eszméit valóraválthassa. Béke és függetlenség az országnak,

De természetszerűleg kiesés jelentkezik az illető üzem tervének teljesítésében is. A hidasi téglagyárban már az idei első negyedben üzemelnie kellett volna a Keller-szinnek s így a termelést is ennek megfelelően magasabbra tervezték be. A 49. sz. építőipari vállalat hibájából azonban még mindig nem készült el ez a munka.

Gyakori hiba az is, hogy nem készítik elő alaposan az sgyes objektumok építésének körülményeit. A felvonulási Épületeket csak most kezdik építeni a pécsi erőműnél is, baj van a munkások elhelyezésével, étkeztetésével is. Hasonló a helyzet a mohácsi farostlemezgyárnál, ahol a felvonulási épületek szintén nem ■részek s nem építették meg a gyárhoz vezető útat, illetve iparvágányt sem.

Ha már a beruházási tervek végrehajtásában megmutatkozó hibákat itt felsorakoztatjuk, feltétlenül beszélnünk kell a műszaki ellenőrzésben megmutatkozó lazaságokról is. Még az is előfordult, hogy az Építésügyi Minisztérium lakásügyi igazgatóságának megbízott műszaki ellenőre egyben alkalmazottja volt a kivitelező vállalatnak. Milyen ellenőrzést várhat az állam ilyen embertől?

De más vonalon is megmutatkozik az ellenőrzés hiánya. Az építő vállalatok sokkal több pénzt számolnak el munkájuk fejében, mint amennyiért megdolgoztak. így a komlói 49-es Építőipari Vállalatiéi is több mint másfélmillió forintot kellett visszahívnia a Beruházási Bank komlói fiókjának olyan jogtalanul számolt építési költségekért, amelyeket az ellenőrök csak jóval később vettek észre.

1956, a második ötéves terv első esztendeje. Ebben az esztendőben hatalmasan emelkednek megyénkben a beruházások. Elég ha csak a már említett mohácsi farostlemezgyárra gondolunk vagy a hidasi brikettgyárra, amely hamarosan meg is kezdi a termelést Ebben az új gazdasági évben hasznosítani kell mindazokat a tapasztalatokat, amelyek az eddigi munkák végrehajtása során mutatkoztak. Tehát meg kell követelni a tervező intézetektől az épülő objektumok tervdokumentációjának idejében való elkészítését. Meg kell követelni azért, mert az építkezés ütemének betartása, körülményeinek biztosítása megköveteli a körültekintést, a helyzet ismeretét. A fokozódó építkezés rengeteg új embert és gépet igényel Idejében gondoskodni kell arról, hogy az egyes munkahelyek zavartalanul dolgozhassa nak és ne küzködjenek mun kás- és géphiánnyal. De még ezt megelőzően természetesen biztosítani kell a dolgozói számára a megfelelő munka és szociális körülményeket, nem utolsósorban meg kel javítani a műszaki ellenőrzés és meg kell javítani vele pár huzamosan a pártellenőrzés is. Mérnökeink nagyrész párttag, ezek az elvtársak vál lalják pártfeladatként, párt megbízatásként, hogy szigor szemmel fognak őrködni az létesítmények építésének za vartalansága fölött.

A szovjet film ünnepe

Lapzárta:

Ma este, a Petőfi filmszínházban ünnepélyesen megkezdődött a szovjet film ünnepe. A szépen díszített helyiségben a magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Felvégi Ferenc elvtárs, a Magyar—Szovjet Társaság megyei titkára tartott megnyitó beszédet.

— Kimagasló ünnepe a szovjet filmhét kulturális életünknek — mondotta. — Most ünnepeljük kilencedszer hazánkban a szovjet kultúra, a szovjet művészet hónapját és ennek keretében a filmet is. A szovjet filmek a boldog, vidám életre nevelnek, s egyben megmutatják békés, boldog jövőnket is. A magyar dolgozók az elmúlt évek során meg is szerették a szovjet filmeket. Pécsett is az 1954-es évhez viszonyítva, tavaly majdnem százezerrel több ember nézte meg a haladó művészet kiváló alkotásait. Most ismét kiemelkedő filmalkotásokkal lépnek a magyar közönség elé, s ezek közül is egyik legnagyobb a „Befejezetlen elbeszélés” című film.

Az ünnepi beszéd után bemutatásra került a „Befejezetlen elbeszélés” című, előreláthatóan telt házat vonzó szovjet film.

rendezett viszony a nemzetiségekkel — mindez a 43-as követelések megvalósítása volt. Petőfi és a többi márciusi ifjú a szabadságért, politikai jogokért harcolt. A tanácsköztársaság ideje alatt mindez megvalósult.

Míg 1848—4C-ben a szabadságért küzdőket Haynau vérengzéssel némi tóttá el, az ellenforradalom éveiben a proletárdiktatúráért harcoló munkásokat és parasztokat Horthy végeztette ki, börtönözte be. Meggyalázták az 1848-as forradalom emlékét, de a Horthy fasizmus éveiben a kommunisták magasra emelték a zászlót, amelyre a nép felszabadítása és a haza függetlensége volt írva. Sallai Imre, Fürst Sándor, Lőwy Sándor. Schönherz Zoltán, Killián György, Ságvá- ri Endre és sok száz kommunista és KIMSZ-tag áldozta fel életét a magyar nép szabadságáért folytatott harcban.

Népünk történelmének harmadik forradalmi tavaszán, 1945-ben a Szovjetunió hős hadserege szerezte vissza szabadságunkat és függetlenségünket. Valóraváltak a márciusi forradalom eszméi és ezek összekapcsolódtak a szocializmus építésének nagy célkitűzéseivel. Amit 1848 után az évszázad nemzedékei nem tudtak megvalósítani, azt most

• megvalósítja korunk népe. A |magyar ifjúság ezért büszkén I vallja magát a márciusi fiata- ílok utódjának. Tudatában van •annak, hogy akkor szolgálhat

• rá e büszke címre, ha követi ! pártunkat, ha minden cseleke• detével népünk boldogulását, ’ a szocializmus építését szolgálja — fejezte be ünnepi beszé- ; dét Tóth Sándor elvtárs.

I A Szózat elhangzása után 'sor került Petőfi Sándor szobrának megkoszorúzására. Az első koszorút a megyei párt- végrehajtó-bizottság nevében Farkas László elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára és Gádor Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság másodlitká- ra helyezte el. Koszorút helyezett még el a szobor talapzatára: a megyei tanács, a városi tanács, a DISZ megyei és városi bizottsága, az orvoskari, jogi kari, főiskolai és középiskolai DISZ-szervezetek, az általános iskolák úttörő csapata, a Határőrség, a BM. Baranya megyei Főosztály, az SZMT, az MSZT, a MÖHOSZ, a MÁV igazgatósága, az építőipari vállalat, a posta, a kesztyűgyár. 3 sörgyár, a közlekedési vállalat, a víz- és csatornamű, a földművesszövetkezetek megyei központja, a köztisztasági vállalat, a tanácsi kereskedelmi vállalatok, az áramszolgáltató vállalat, valamint az erdő- gazdaság.

A Petőfi szobor megkoszorúzása után az ifjúság a Kossuth térre vonult, ahol megkoszorúzta Kossuth Lajos szobrát. ••

Pari- és kormányküldöttség utazott Boles'ew Bierut e v'árs temetésére

Boleslaw Bierut elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának temetésére elutazott a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság kormánya küldöttsége. A küldöttség tagjai: Hegedűs András elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a miniszter- tanács elnöke, Mekis József elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a miniszter- tanács elnökének helyettese, Egri Gyula elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének titkára. Pongrácz Kálmán elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja. Budapest főváros tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke. Szántó Zoltán elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete.

a társadalmi lu'a;don védelméről

Az MDP Baranya Megyei Párt Végrehajtó Bizottsága, a Magyar Jogász Szövetség és a Hazafias Népfront március 17-én, szombaton délelőtt 10 órakor a társadalmi tulajdon védelméről ankétot rendez Pécsett a Petőfi moziban. Az ankét előadója: Molnár Erik elv- társ, akadémikus, igazságügyminiszter.

ÍJj Kossuth-díjasamk

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a tudományok, találmányok, újítások, a termelő-munka módszerének alapvető tökéletesítése terén elért eredményeiért a Kossuth-díj II. fokozatával és a velejáró 35 000 forintos pénzjutalommal tüntette ki: ERNST JENŐ akadémikust, egyetemi tanárt (Pécsi orvostudományi egyetem) az izomműködés mechanizmusának megismerésében elért kiemelkedő eredményeiért.

A Kossuth-díj III. fokozatával és a velejáró 20 000 forintos pénzjutalommal tüntette ki: PÁLKUTI KERESZTÉL Y-t, a palotabozsoki gépállomás igazgatóját, a gép-; állomás kiváló vezetéséért, a gépállomás körzetében lévő termelőszövetkezetek megszilárdításában és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében elért jó eredményei- ; ért. t

Átadták a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját a komlói bányászoknak

■ Szerdáin délután a komlói •Városi Pártbizottság nagy térimében ünnepelni jöttek össze 5a komlói bányászok legjobbjai. ■Együtt ünnepelt a bányászok- •kal Kocsis Lajos elvtárs, a ^szénbányászati miniszter helyettese, Varga György elvtárs, •a SZOT elnökségének tagja, a •Bányaipari Dolgozók Szakszer- 5 vezetőnek elnöke. Bogár Jó~ ;rse/ elvtáre, az SZMT elnöke •és a pécsi versenytárs képvi• seletében Kiss Nagy József •elvtárs, Kossuth-díjas, a Pécsi ^Szénbányászati Tröszt műszaiki ■fejlesztési osztályának vezetőije. Megjelentek az ünnepségen ■a komlói Városi Pártbizottság, ■a tanács és a tömegszerveze- : ek képviselői is.

; Amikor a komlói bányászok •negtudták az örömhírt, elhatározták, hogy március 8—15• g zászlóőrséget tartanak a ; március eleji lemaradás meg- .■.sziin,tf»t«Áre, A zászlóátadás

napján büszkén jelentették, hogy havi előirányzatukon felül már több, mint 1 000 tonna szenet szállítottak. Különösen kiemelkedő munkát végezteka nagymányoki, szászvári és Béta-aknai bányászok. Mindhárom bányaüzemben már az április 4-i vállalások túlteljesítésén dolgoznak.

A zászl^átadási ünnepély Czéder János elvtársnák. a Komlói Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizottsága elnökének megnyitószavaival kezdődött Utána Békés Rita, a Pécsi Nemzeti Színház tagja Ma jakovszkij „Októberi induló“ című versét szavalta el.

Fzt követően Kocsis Lajos elvtárs rövid üdvözlő beszédet tartott.

— Nagy őröm számomra •»hogy a komlóiak nyerték el s il Minisztertanács és a SZOT ■I Vörös Vár.dorzászlaját. Köszö- > | netet mondok ezért a kormán}

és a Szénbányászati Minisztérium nevében, és meg vagyok győződve arról, hogy a komlói bányászok 1956-ban is, megszokott lendületes munkájukkal, ismét túlteljesítik terveiket.

— Amikor most átadom a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját, további sikereket, jó munkát kívánok.

A komlói bányászok nevében Vízi László elvtárs, a komlói Szénbányászati Tröszt igazgatója vette át a vándorzászlót és köszönte meg a kitüntesd. ígéretet tett arra, hogy a vándorzászlót a jövőben sem ">""d'.k ki a kezükből.

Ezután Varga György elvtárs a SZOT, Tatai Károly elv- *hrs a megyei és a városi pártvégrehajtóbizottság, Bogár József elvtárs, az SZMT nevében köszöntötte az ünneplő komlói bányászokat. Az ünnepség jutalomosztással zárulj