Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-31 / 78. szám

2 N A PCO 1956 MÁRCIUS SI ’ Felszólalások a megyei pártaktiva-értekezleten Válaszoljuk meg a kérdéseket! Dr. Ernst Jenő elvtárs, két­szeres Kossuth-díjas profesz- szor három kérdést tett fel a tudományos munkával kapcso­latban. 1. Az orvosi-biológiai kuta­tást hátráltatja a megfelelő hely és műszerek hiánya. Na­gyobb támogatást kért az egyetemi kutató intézetek és az ott dolgozó tudományos munkatársak számára. 2. Figyelmeztetett arra a ve­szélyre, hogy számos tudomá­nyos munkatárs a kandidátu­si fokozatnál megáll és nem igyekszik továbbfejlődni. 3. Több tudásszomjat kér az egyetemi hallgatóságtól, amely szerinte ma bizonyos tekintetben elkényeztetett és nem tudományos sikerekre, hanem jó kereseti lehetőségre törekszik. Végül két kérdést tett fel a XX. kongresszuson a szemé­lyi kultuszról elhangzottakkal kapcsolatban. Alaposan tanulmányozzuk a XX. kongresszus anyagát! Orsal János elvtárs, a me­gyei párt-végrehajtó bizottság ágit. prop. osztályának vezető­je bevezetőül a szabad véle­ménynyilvánítás mellett fog­lalt állást, s kijelentette, úgy véli, hogy ezen az értekezle­ten még nem alakult ki az egészséges vitakészségnek ez a légköre. A továbbiakban elmondot­ta, hogy tapasztalata sze-int milyen kérdések foglalkoztat­ják a dolgozókat. Többek kö­zött problémát okozott Walter Ulbricht elvtárs beszámolója, amelyben az osztályharc éle­ződéséről szóló tanítást cáfol­ja. Gazdasági jellegű kérdé­sekre is kérnek választ a dol­gozók, például arra, hogy mennyit kell termelni ahhoz, hogy a lakosság ellátása telje­sen megoldódjék, vagy arra, hogy a fejési átlagok növeke­dése ellenére miért drágák a tejtermékek. Ezután a pártpolitikai tö­megmunka megjavításáról be­szélt és megállapította, hogy e téren sok a tennivaló. Az kell — mondotta többek kö­zött, — hogy a vezető elvtár­sak feltétlenül személyesen is beszélgessenek el a dolgozók­kal, ismerjék meg, hogy mi foglalkoztatja őket. így sok­kal könnyebb lesz a ml fel­adatainknak a végrehajtása is. Kérte, hogy legyen frissebb és alaposabb a tájékoztatás a bel- és külpolitika eseményei­ről, új problémáiról is. Röviden elemezte ezután a szocializmus parlamenti úton történő megvalósításának, s a háború elkerülhetőségének a kérdését, g megállapította, hogy e kérdések új értékelé­se a megváltozott erőviszo­nyokból fakad. Végül felhívta az aktívaér­tekezlet résztvevőit, különösen a titkár elvtársakat a XX. kongresszus anyagának alapos és elmélyült tanulmányozá­sára. Bradács György alezredes elvtárs, a Belügyminisztérium Baranya Megyei Főosztályá­nak vezetője a törvényesség feltétlen betartásáról beszélt. Kijelentette: a főosztály min­den eszközt megragad a tör­vényesség feltétlen betartásá­ért. Felszólalása további ré­szében az ellenőrzés és a dol­gozó tömegekkel való kapcso­lat jelentőségéről beszélt. Tóth Sándor elvtárs, a DISZ Baranya Megyei Bizottságá­nak titkára az ifjúság nevelé­séről, a fiatalok között végzett politikai munkáról beszélt fel­szólalásában. Hangsúlyozta a DISZ pártirányításának, a kommunisták segítségének je­lentőségét, majd a tagszerve­zés problémáit részletezte. — Megállapította: DlSZ-bizottsá- gainknak és alapszervezeteink­nek a párt-, állami és társa­dalmi szervezetek segítségével el kell érniök, hogy a megye ifjúságának 50 százaléka DISZ-tag legyen. Ezután Apró Antal elvtárs, az MDP Politikai Bizottságá­nak tagja, a minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. — Felszólalását lapunk követke­ző számában közöljük. Indonézia független külpolitikát akar folytatni — Az új indonéz külügyminiszter nyilatkozata Dzsakarta (Uj Kína): Ruszlan Abdullah Gani, az új indonéziai külügyminiszter a napokban átvette tisztségét Anak Agungtól, a régi kor­mány lelépő külügyminiszteré­től. Abdullah Gani tisztségé­nek átvételekor kijelentette, hogy az új indonéziai kormány független külpolitikát folytat majd a világbéke előmozdítá­sa érdekében. Az új külügyminiszter hang­súlyozta, hogy az új kormány külpolitikájának célja a többi között a bandungi értekezlet határozatainak végrehajtása, a Hollandiával kötött úgyneve­zett „kerekasztal”-egyezmé- nyek teljes érvénytelenítése, valamint Indonézia Nyugat- Irián visszaszerzéséért folyta­tott harcának továbbvitelé. Abdullah Gani hangoztatta, hogy Indonézia — amely szabad független állam és az ENSZ tagja — olyan politikához ra­gaszkodik, amely előmozdítja a világbékét. Mikojan és Rasidov Burmába utazott Delhi (TASZSZ): A. I. Mi­kojan, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhe­lyettese, S. R. Rasidov, az Uzbég SzSzK Legfelső Taná­csa Elnökségének elnöke és kíséretük péntek reggel Kal­kuttából Burma fővárosába, Rangunba repült. Javasltat az ENSZ-kUz- gyűlés 11. ülésszaka meg­nyitásának elhalasztására Newyork (TASZSZ): Az ENSZ titkársága közlés végett eljuttatta a sajtóhoz az ENSZ főtitkárának a szerve­zet tagállamaihoz intézett jegyzékét, amely Chile, Kuba és Ecuador javaslatát tartal­mazza. A javaslat arra irá­nyul, hogy a közgyűlés 11. ülésszakának megnyitását aki­tűzött időpont, szeptember 18-a helyett, november 12-re ha­lasszák. Pécs III. kerületében tanácsülésen ismertették Újjáválasztják a köz- alkalmazottak szakszervezetének területi bizottságát Megnyílt az Arab Liga tanácsának ülésszaka Kairo (TASZSZ): Kairóban csütörtökön megnyílt az Arab Liga tanácsának soropkövet- kező ülésszaka. A jelentések szerint a csütörtöki ülésen, a tanács egyhangúlag elhatároz­ta, hogy teljes mértékben tá­mogatja az algériai lakosság nemzeti felszabadító harcát. A tanács megvitatta a NA­TO tagállamainak azon hatá­rozatát, hogy NATO fegyve­res erőket küldenek az algé­riai nemzeti felszabadító moz­galom letörésére. E döntés — hangsúlyozza a határozat *— ellentétben áll az ENSZ alap­okmányával, az Egyesült Nem­zetek Szervezetének alapelvei­vel és a biztonságot fenyegeti. Churchill Nyugat-Németországba látogat Berlin (MTI): A bonni brit nagykövetség közölte, hogy Winston Churchill, Nagy- Britannia volt miniszterelnöke május első felében ellátogat N yugat-N émetországba. Churchill Bonnban találko­zik majd Heuss államelnök­kel és Adenauer kancellárral. A szovjet energetikus kül­döttség nagybritanniai tartózkodása London (TASZSZ): A szov­jet energetikus csoport már­cius 29-én a skóciai Sloy ta­von létesült 130 ezer kilowatt kapacitású vízierőművet ta­nulmányozta. Az északskóciai energetikai igazgatóság vezetősége szívé­lyesen üdvözölte a szovjet vendégeket és ebédet adott tiszteletükre. Március 30-án a küldöttek Londonba utaztak, hogy ta­nulmányozzák Anglia déli ré­szének erőműveit és áramellá­tási rendszerét. A földművelésügyi minisz­ter rendeletet hozott az 1956. évi halászati és horgászati ti­lalmi idők megállapításáról. A irendelet a Balatonra és befolyói ra — a fajlagos tilalmakon kí­vül — április 25-től május 25- ig terjedő időre általános tilal­mat ír elő. Ez idő alatt a Ve­lencei tavon csak a keszeg, Szakszervezetünk központi vezetőségének határozata alap­ján 1955-ben újjáválasztottuk a hozzánk tartozó tanácsi és hivatali szakszervezeti bizott­ságokat. A szakszervezeti bi­zottságok választása hasznos változást hozott a szakszerve­zeti ügyek intézésében. A tag­ság olyan vezetőséget válasz­tott, amelynek tagjai, nem saj­nálják egyes esetekben a sza­badidejüket is feláldozni a dol­gozók ügyes-bajos ügyeinek elintézése érdekében. Most ismét jelentős felada­tok állnak a területi bizottság, valamint szakszervezeti bizott­ságaink előtt. Meg kell Ismer­tetnünk a tagsággal szakszer­vezetünk központi vezetőségé­nek 1956. március 2-1 határo­zatát. E határozat alapján, meg kell javítanunk a munkaérte­Moszkva (TASZSZ): Tage Erlander svéd miniszterelnök, aki a szovjet kormány meghí­vására a Szovjetunióba érke­zett, március 29-én sajtóérte­kezletet tartott szállásán, Arra a kérdésre, mit vár a Szovjetunióban tett látogatás­tól, Erlander elmondotta, hogy véleménye szerint igen értéke­sek a találkozók olyan embe­rek között, akiket a népek az államok élére állítottak. E ta­lálkozók révén számos olyan kérdést megvitathatnak, amelyhez kölcsönös érdekek fűződnek. Hasznos továbbá megismerkedni egy olyan ha­talmas ország gazdasági és mű­szaki fejlődésével, amilyen a Szovjetunió. Köztudomású *— mondotta Erlander — hogy a Szovjet­unió sok műszaki eredménnyel büszkélkedhet, hogy a Szovjet­unióban sikerrel oldották meg szelektáló, nagyhálós halászat megengedett. A többi természetes vízen fajlagos tilalmak lépnek élet­be. Ezeket indokolt esetben az illetékes halászati felügyelő — az ivási időszaktól függően — meghosszabbítja, illetve meg­rövidítheti. A kíméleti tereken június 30-ig tilos a halászat, horgászat. kezleteket, fel kell tárnunk a gyakorlati tapasztalatokat, a hivatali munkát gyorsabbá és olcsóbbá kell tennünk. Mind­ezek megvalósításához nélkü­lözhetetlen a kollektív vezetés, A SZOT elnökségének 1955 júliusi határozata, valamint szakszervezetünk elnökségének 1956 február 7-1 határozata értelmében március 31-én újjá kell választanunk a területi bizottságot és számvizsgáló bi­zottságát. Az újonnan megvá­lasztott területi bizottságnak a hivatalok előtt álló feladatok végrehajtása és a dolgozók ál­tal felvetett jogos panaszok gyors elintézése lesz a főfel­adata. Csikós István a közalkalmazottak szak- szervezete területi bizott­ságának elnöke a műszaki szakemberek képzé­sének problémáját. Svédország most kutatja e feladat megol­dásának útjait. Arra a kérdés­re válaszolva, hogyan mozdítja elő Svédország a nemzetközi feszültség enyhítését, Tage Erlander ezt mondotta: Svéd­ország nem csatlakozott kato­nai szövetségekhez, de nem igyekszik elszigetelődni a vi­lágtól. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében fellépéseivel igyekszik segíteni a nemzetkö­zi feszültség enyhítését. Svéd­ország ezen a területen igen aktív, Az ENSZ keretében kell fej­leszteni a tudományos együtt­működést az atomerő vonalán Is — mondotta Erlander. — Svédországnak közvetlen érde­kei fűződnek ilyen együttmű­ködéshez. Kedvező kezdemé­nyezés volt ebben a vonatko­zásban az az értekezlet, amely Genfben nemzetközi síkon fog­lalkozott az atomerő békés fel­használásával. Az olyan orszá­goknak, mint Svédország, nagy hasznuk van az ilyen együtt­működésből. Ezen a vonalon Svédország érdekelt a Szov­jetunióval való együttműkö­désben is. Április elején — kö­zölte — a miniszterelnök — hét tekintélyes svéd fizikus ér­kezik a Szovjetunióba. Svédor­szág hasonló küldöttségeket in­dított az Egyesült Államokba és Angliába. Erlander miniszterelnök vá­laszolt az újságírók több más kérdésére is. Rendelet a halászati és horgászati tilalmi időről Erlander svéd miniszterelnök sajtóértekezlete a várospolitikai tervet Pécs város III, kerületi ta­nácsa csütörtökön délelőtt ta­nácsülést tartott, ahol az 1956. évi várospolitikai terv célkitű­zéseit beszélték meg. Bedő Pál- né v. b. elnök ismertette az ez- évi feladatokat, — Költségvetésünk döntő részét az utak és járdák építé­se teszi ki — mondotta Bedő elvtársnő. — Ebben az évben csaknem félmillió forint költ­séggel megoldódik a kovácste­lepiek húszéves problémája: elkészül a kovácstelepi út. A kerület déli részén — a lakók kérésére — pótlólag tervbe vet­tük az Ungvár, Nagyvárad, Hőgyes Endre és Kassa utcák rendezését. Bővítjük a József Attila utcai napközi otthont. A napközi otthon egy munkate­remmel való bővítése 180 000 forintos beruházást igényel. Patacson tűzoltószertárat épí­tünk, két kocsiszínnel és oktató, valamint parancsnoki szobával. Bedő elvtársnő hangsúlyoz­ta, hogy számítanak a kerület lakossága társadalmi munkájá­ra, mert ez a tervezett felada­tok túlteljesítéséhez is módot ad. Sajnos, nem így történt a patacsi út építésénél: — Amikor az út építését a várospolitikai tervünkbe fel­vettük tavaly, a patacsiak igen szép felajánlásokat tettek a kő­anyag szállítására. Amikor azonban a munkára került a sor, különböző indokok alap­ján igyekeztek kibújni a telje­sítés alól. Ha a gazdák ígére­tüket valóra váltották volna, már régen köves úton járhat­nának. A III. kerületi tanács sokat tett a kulturális élet fejleszté­séért. A mecsekaljai kultúrter­met átalakították, berendezési tárgyakkal szerelték fel. Az Idén 80 000 forintos beruházás­sal új kultúrotthon épül az ürögi dolgozók részére és négy tanteremmel bővítik a rácvá­rosi iskolát. A III. kerületben a népgaz­dasági beruházásból 198 lakás épül, ami jelentékenyen csök­kenti a lakáshiányt. A beszámolóhoz sokan hoz­zászóltak. Moró Vilmos azt ja­vasolta, hogy a kerületben ez- évre tervezett hét ház teljes tatarozását úgy módosítsák, hogy kevesebb házon végezzék el a teljes tatarozást, hogy így több épületen elvégezhessék a tetők és más kisebb, de mégis fontos javításokat. A város tisztaságához Dolmány Vincé- né is hozzászólt és azt javasol­ta, hogy a PIK-hez tartozó házfelügyelőkből alakítsanak ellenőrző bizottságokat, akik a rendre és a tisztaságra ügyel­nek. Ángyán Béláné tanácstag bírálta a Köztisztasági Vállala­tot, mert többszöri bejelentésé­re sem tett eleget a Pacsirta utca 4 és 8 számú házakban a felgyülemlett szemét elszállítá­sának. A tanácstagok felszólalásuk­ban kifogásolták, hogy a Víz- és Csatornaművek, a Gázgyár, a posta anélkül, hogy a tanács­nak bejelentenék, feltörik az utcákat. Horváth György ta­nácstag erre egy példát emlí­tett meg. Tavaly hozták rendbe a Mártírok útját, most meg csöveket fektetnek le. Nagyon helyes lenne, ha a különböző szervek előre értesítenék a ta­nácsokat, hogy mi szerepel a tervükben. Ezzel sok felesleges kiadást lehetne megtakarítani, Nemzethözi Szemle Reményekkel Beköszöntött a napfényes tavasz. Az emberek felszaba­dultabban lélegzenek és a tél hidege után teli tüdővel szív­ják a friss tavaszi levegőt. Ennek az esztendőnek a ta­vasza a világpolitikában is valami újat, valami frisset ígér. Tavasz még nincsen a világpolitikában, a hideghábo­rú fagya még nem engedett fel teljesen. Azt azonban már tudjuk, hogy a jég megtört. A világpolitika éghajlata Is eny­hültebbé vált. A napokban Moszkvába ér­kezett Erlander svéd minisz­terelnök. Nem ő az első kül­földi kormányfő, nem az első a tőkés országok miniszterel­nökei közül, aki ellátogat a szovjet fővárosba. Az utolsó egy esztendő bővelkedett ilyen látogatásokban. A szovjet fő­város és a szovjet ország la­kói vendégükként üdvözölhet­ték Nehrut, India tekintélyes miniszterelnökét, U Nu, bur- mai miniszterelnököt, Ade­nauer nyugatnémet kancel­lárt, Gerhardsen norvég és Hansen, dán miniszterelnököt, Pearson kanadai külügymi­nisztert és még sok más te­kintélyes polgári államférfiút és politikust. A szovjet államférfiak is jártak külországokban. Bulga- nyin és Hruscsov elvtárs ázsiai körútja nagyjelentőségű világesemény volt. E pillanat­ban Mikojan elvtárs tesz tá­vol-keleti körutat, Malenkov elvtárs pedig a szovjet ener­getikus küldöttség vezetője­biztató tavasz ként Angliában vendégeske­dik. Ezek a megszaporodott és a korábbi években tulajdonkép­pen ismeretlen találkozók jel­zik azt az újat, ami a világ­politikában és az államok kap­csolataiban az utolsó hárem esztendőben megszületett. Ez az új: a békés egymás mellett élés eszméjének, a személyes érintkezések és találkozások eszméjének, a tárgyalások gondolatának diadalútja. Még nem mondhatjuk, hogy ezeket az eszméket, ezeket a gondo­latokat minden kormány el­ismeri. De már mondhatjuk, hogy a kormányok többsége vagy elismerte e gondolatok elfogadásának szükségszerű­ségét, vagy jó úton van az el­ismerés felé. A világ körülbe­lül 20 országa vallja már külpolitikájában a békés egy­más mellett élés öt alapelvét, a „pancsa sllá“-t. Ezek mellett az országok mellett számos kormány helyezkedik arra az álláspontra, hogy keresni kell a közeledés útját államok és államok, társadalmi rendsze­rek és társadalmi rendszerek között, mert ez vezet a nem­zetközi feszültség feloldásá­hoz. A közeljövőben két nagyje­lentőségű találkozóra kerül sor. E hó derekán Angliába utazik Bulganyin és Hruscsov elvtárs. A szovjet vezetőket Eden, ; ,ol miniszterelnök hívta meg még tavaly nyá­ron a genfi kormányfői érte­kezleten. Az angol alsóház a napok­ban megvitatta a szovjet ve­zetők angliai útját. Kormány­párt és ellenzék csaknem egy­hangúlag arra a megállapítás­ra jutott, hogy ez a látogatás mindenképpen hasznos lesz Anglia szempontjából. Eden miniszterelnök a politikai jó­zanság sugallta hangon nyi­latkozott a közelgő találkozó­ról és az egyik képviselő ün­neprontó és a szovjet vezetők vendéglátásának költségei iránt érdeklődő kérdésére az­zal vágott vissza, hogy ezek a költségek egymilliomod ré­szét sem teszik ki annak, ami­be egy hidrogénbomba kerül. Valóban, ez a találkozó csak üdvös lehet Anglia és a Szov­jetunió szempontjából. Sta­tisztikák mutatják, hogy az angol-szovjet kereskedelem mindkét ország szempontjá­ból gyümölcsöző és különösen Angliának jelent sokat gaz­dasági nehézségeinek leküzdé­sében. Angol üzletemberek há­lával emlékeznek vissza arra, hogy a Szovjetunió már meg­mentette rendeléseivel az ipar esyik-másik ágát. A tárgyalások azonban nem csak angol és szovjet szem­pontból lesznek fontosak, ha­nem az általános nemzetközi helyzet szempontjából is, hi­szen az angol és a szovjet ál­lamférfiak személyében V'1 vezető nagyhatalom képviselői találkoznak. Annak tehát, ha ezek a nemzetközi kérdésekről folytatandó tárgyalások ked­vezően végződnek, fontos sze­repe lehet a nemzetközi fe­szültség további enyhítésében, a nagy és mindmáig megoldat­lan világpolitikai kérdések rendezésében. A közeljövő másik nagyje­lentőségű találkozója Moszkvá­ban zajlik majd le. Májusban a szovjet fővárosba látogat Guy Mollet francia miniszter­elnök és külügyminisztere, Christian Pineau. Ezekben a napokban a francia külpoliti­kában bizonyos reményekre jogosító változás jelel kezdenek mutatkozni. Pineau külügymi­niszter március elején egyik beszédében hangsúlyozta Franciaországnak azt a jogát, hogy külpolitikai kérdésekben független álláspontot foglalhat el és bírálat tárgyává tette a lényegében amerikai eredetű, de még ma is az erő, a tömbök, a merev szembenállás tételeit hirdető nyugati külpolitikát. Pineau azóta többször megerő­sítette ezt az álláspontját, bár sohasem mulasztotta el hang­súlyozni, hogy Franciaország hű akar maradni nyugati szö­vetségeseihez. A francia külpolitika út­kereső megnyilatkozásainak fényében még fontosabbnak tűnlk a moszkvai eszmecsere Minthogy Franciaország azok közé az államok közé tartozik, amelyek a leginkább érdekel­tek a legfőbb nemzetközi orob- lémák, így elsősorban a lesze­relés és a német kérdés meg­oldásában, a moszkvai tárgya­lások szerencsés kimenetele biztatóbbá teheti e kérdések megoldásának távlatait. íme ezek a lehetőségek nyíl­nak az emberiség előtt 1956. tavaszán. E lehetőségek lehe­tővé teszik számunkra, hogy új nemzetközi helyzetről beszé1- iünk, olyanról, amelyben ked­vezőbbek a feltételek a vitás nemzetközi kérdések megoldá­sára és a szilárd béke megte­remtésére,

Next

/
Thumbnails
Contents