Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-31 / 78. szám

1956 MÁRCIUS 31 nap t; fi Versenyben április 4-e tiszteletére A ■ J ' PécS 107-1 A csütörtök, eredmeny; Kom,ó 104.9 A hetvenötödik csapolás A Pécsi Nemzeti Színház ma este felújítja Kálmán Im­re: Csárdáskir&lynő című operettjét. Az Országos Cirkuszválla­lat artistacsoportja a vasasi Petőfi Kul túrotthonban ma este öt órai kezdettel ajándék műsort ad a vasasi bányá­szoknak. * A pécsbányatelepi kultúr- otthonban ma este öt és hét órai kezdettel a „Janika” című magyar filmet vetítik. Vasárnap délelőtt tíz órakor ugyancsak a „Janika” című filmet mutatják be a kultúr­ádéban. öt órakor a pécsbá­nyatelepi óvodások műsora kezdődik, ezután családi est lesz éjfélig. A Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói közül elsőnek — az András-aknai bányászok feji. '.lék be első negyedévi ter­vüket. Az akna dolgozói ez év elejétől március 29-ig 1177 tonna szénét termeltek tervü­kön felül. Most megígérték, hogy a negyedév végéig 1 600 tonnára növelik a tervein felül termelt szénmennyiséget. © Ebben a hónapban indult meg nagyobb kapacitással az András-aknai 11. telepi fejtés. Itt dolgozik a Dudweiler-csa- pat. A csapat napról-napra túlteljesíti tervét. Az egy fő­re eső csillenorma 7,5, de na­ponta felszínre küld legalább nyolc és felet. Havi terve tel­jesítésével 115 százalékra áll, ami azt jelenti, hogy 179 csil­lével adott több szenet az or­szágnak. Múlt havi eredményeik alap­ján András-aknán két csillés érte el azt a szintet, ami a „Kiváló dolgozó" oklevél ki­adásához szükséges. Mindket­ten Buzási Rezső előváj ási csapatban dolgoznak. Paksi Sándor decemberben 114,6, ja­nuárban 114 és februárban 109,7 százalékra, Tarjáni Ist­ván pedig 109, 111,5, illetve 111,4 százalékra teljesítette tervét. András-aknán a legtöbb bá nyász a karóráért versenyez. Vannak vagy ötvenen. A hat óra közül hármat már ki is osztottak. Sárdi Károly kör­letaknász, Jakab Rudolf és Vecsera Ferenc vájárok kap tak egy-egyet. Az utolsó na­pokban most nagy a vetélke­dés a többiek között. Ki lesz az első? A legesélyesebbek Már csak 3 százalék választ el céltól a Február elején határozták el a bőrgyári sertésbőr-meszes- műhely flatalfai, hogy' DISZ- brigádot alakítanak. Az elha­tározást tett követte és az A pécsszabolcsi kultúrott- honban ma este fél hat óra­kor bábszínház és mese-est lesz. Vasárnap este a PISZ- szervezet rendez táncmulat­ságot, A Vasas I-í tanácsházán ma délután öt órakor elő­adást tartanak. Havas elvtárs, a tanács kirendeltség vezető­je az általános iskolás tanu­lók szülőinek a továbbtanu­lásról tart előadást. Az elő­adáson Vasas II. községből is résztvesznek a szülök. A pécsi úttörőház labda* rúgócsapata a siklósi úttörő Technikai Állomás labdarúgó csapatával játszik ma dél­után fél kettőkor a Tüzér­utcai pályán. A „Titokzatos hajóroncs0 című filmet ma délután fél három órakor vetítik az út­törőházban. * A pécsi úttörők ma délután három órakor Luliák Hárai háztanácselnök vezetésével számháborút játszanak. * Az Építők megyei Jetiit**«. otthonában ma délután fél öt és fél hét órai kezdettel a „Díszelőadás” című magyar filmet vetítik. * Az Ybl Miklós Rákóczi úti kultúrotthonban szombaton és vasárnap este fél nyolc órakor tánc kezdődik. * A Pannónia eszpresszóban vasárnap este a Tendl-trió zenekar ad tánczenét a kör- parketten táncolóknak. Hétfő estétől ugyanitt Erdélyi Nóra budapesti művésznő 15 napon keresztül minden este éne­kel. * Zenés teadélután lesz va­sárnap délután öt órakor a Nádor étteremben. Hit láthatunk egy éjszaka Harkány körzetében? Keráimkus forgácsolás Bemutató a Sopiana Gépgyárban Egyik pécsi szakmai bemu­tatón már tavaly említették, hogy új eljárásokkal kísérle­teznek a fémforgácsolásban. A kísérletek sikerültek és csü­törtökön délután Pogány Ti­bor elvtárs, a Vasipari Kutató- intézet munkatársa a Sopianá- ban már be is mutatta a ke­ramikus forgácsolást. Az új eljárás lényege, hogy rendkívül kemény áluminium- oxid kerámikus lapocskákat alkalmaznak fém helyett. Két­fajta kerámikus lapot kísérle­tezlek ki: az egyik a PK jel zésií, a másik az LC elneve­zésű, amelyik minőségileg a világ legtökéletesebb kerámi­kus lapjaival vetekszik. Az hC-lappdl országos forgácso­lási csúcsot értek el, 60 kilós acélon ezer méteres sebesség­gel 0,2 milliméteres előtolás­sal egy milliméteres fogás­mélységgel és egy perces él­tartammal dolgozott. Az LC- lapot eddig inkább csak la­boratóriumi célokra gyártot­ták, a PK-lapok ipari alkal­mazása viszont több, mint egy éve már folyik. A kerámikus lapok nem szorítják ki a keményfémeket, csupán simításra használhat­ják, mert egyik hátrányuk, hogy ridegségük miatt nem alkalmazhatók nagy forgács­metszetek leválasztására és nyers felületek megmunkálá­sára. Ellenben nagyobb hő­fokot bírnak el, s hazai anya­gokból rendkívül olcsón előál líthatók. Pogány elvtárs beszámolt még a kerámikus lapok be­fogásáról és köszörüléséről, majd az elmondottakat a for gácsolőműhelyben bemutatták. Az egyik gépen ifj. Jeckl Jó­zsef öntöttvasat forgácsolt, egymillimétercs fogásmély- séggel 0,3 rr-” "éter előtolás­sal. A résztvevők, akik szinte valamennyi baranyai ipari üzemet képviselték, megálla­pítottak, hogy a kerámikus la pok előnyeit nem lehet elvitat­ni. Czakó János elvtárs, a So­piana Gépgyár főmérnöke és Steindl Ernő főtechnológus el­mondották hogy néhány hé­ten belül 'náluk is bevezetik a kerámikus forgácsolást, a szé­riagyártásnál — amikor külön gépen végzik a nagyolást és simítást — alkalmazzák majd. újonnan alakult brigád tagjai azonnal fejajánlást tettek fel­szabadulásunk évfordulójára. Megígérték, hogy április 4-ig 155 százalékra növelik átlag­teljesítményüket. Eddigi eredményeik azt bi­zonyítják, hogy teljesítik fel­ajánlásukat. mert már feb­ruárban elérték a 150 százalé­kot, s most tovább törnek elő­re. A felszabadulási műszak­ban már 152 százalékot értek el. Ugyancsak ennek a brigád­nak köszönhető, hogy a bőrök kézzel való szőrtelenítése ré- véflV*— nem importcikk többé nálunk o sertésszőr, amiből ke­féket, éli-eteket készítenek. Harvan József #.Falvakat építenek!; 5 a szigeten <| $ Rendkívüli tanácsülés j[ \ Mohács város tanácsa a mo-1 thácsszigeti árvízsújtotta lakos- é ósággal már többször megbe-t Ü szélié, hogy az újjáépítés során? taz eddig szérszórtan épült ta- f tnyavilág helyett központosított,( f falurendszerű megoldást keüt f keresni. A szigeti lakosság he-t < lyeselte az elgondolást. f Március 30-án délután a rá-J Jrosi tanács tanácstermében 801 ; I városi tanácstag és a szigeti la-, .( kosság részvételével rendkívüli! (i tanácsülést hívtak össze, a köz-, •^pontosított építkezések helyé-J A tanácsülésen Ferenczi La-, 'i jós, a városi tanács v. b. elvű-, ke ismertette, hogy a szigeti! (l tanyaépületek 80 százaléka] fösszedült, de szinte válameny-. i nyi épület károkat szenvedett., é Elmondta, hogy nagy segít-, 4 ség az a 25 millió forint, ame-( .(> lyet államunk adott és azok a, fű milliók, amelyekkel az egész, é ország a károkat szenvedett, # lakosság megsegítésére siet, \ 4 valamint az a sok élelmiszer,, _f termény és ruha, amely aján-, t dákként nap, mint nap érke-, J zik. _ i Javasolta, hogy a sziget kéti »I1 legmagasabban fekvő részén< J1 Papréten és Sárháton építsék _f fel a falurendszert. Ezen a y két helyen már számos épület [)<' emelkedik: például Papréten a J Pörös Fény Tsz tagjai épit- l1' keztek. Beszámolója végén 'a falu- J rendszer előnyeit ismertette, J'.majd kérte a megjelenteket: a\az újjáépítés során a lehetősé­ül gek felhasználásával úgy dol- ;j\ gozzanak, hogy a sziget szebb legyen, mint valaha is volt. J A tanácsülés megvitatta, I majd elfogadta a központi épít- \ feezes területéül javasolt ké*A I helyet. Az újjáépítés a szigetenJ J, rövidesen megkezdődik. A napi norma négyszerese A7. ÉM 49. sz. Állami Építő- ipari Vállalatának dolgozói vasárnap műszakot tartottak és műszakbérüket az árvízká­rosultak javára ajánlották fel. A műszakon a legjobb ered­ményt Schraub Ferenc kőmű­ves komplex-brigádja érte el, amely Kenderföldön gyorsfa­lazással a napi norma négy­szeresét teljesítette. Kiemelkedően jól dolgozott Panta János kubikos-brigádja is, amely 215 százalékra telje­sítette tervét. Kobra József az ü. b. termelési felelőse Tudósítónktól) Éjszaka tizen- ;gy óra lehetett, imikor Roskó elv­társ, a harkányi gépállomás igaz­gatója kijött a tu- ronyi termelőszö­vetkezet alakuló közgyűléséről. Bár a takaródét már régen elfújták, Csepel 125-ösével egy jókora kerülőt írt le a járás ki­halt országútjain. Nem a motor száguldásának él­vezete kergette, a gépállomás éjsza­kai műszakját el­lenőrizte. A dombtetőről a csillagfényes éj­szaka világosabb hátterében szu­rokfekete tömeg­ként magasodott ki a siklósi vár. Aljában, a homo­kos dűlő földjein fényes reflektorok sugara esett rá. Motorját megállít­va begyalogolt hozzájuk: Ábra­hám Sándor és Gölle István elv­társak szántották a gyorsan szikka­dó talajt. Ábra­hám elvtárs a ré­gi gépét vezette, de Gölle már ..előlépett.“ Kö­zönséges kerekes Hoffher helyett a lánctalpas DT 413-as ekéjével fordítja pár nap­ja a siklósi Tán­csics Termelőszö­vetkezet földjeit. Hiba? Nincs. A gép bejáratás után van, kíméletesen dolgoztatnak vele elkerülik a bajt. Az újra tovább zúgó Csepel csak Matty községben fékez megint. A traktor nyergében Trencsényi Sán­dor, a szövetke­zet volt traktoros­elnöke. Meglát­szik, hogy szivé­hez nőtt az egész közös gazdaság, rászán éjt-napot, csakhogy utolér­hessék magukat, ö nem szánt, ha­nem a gép után akasztott simitó- val az őszi mély­szántást teszi egyenletessé, ve­tésre alkalmassá. Csak éjfélkor állt le, a gyári hibá­ból meglazult ventillátorezíj miatt. A motorkerékpár késő éjszaka ér­kezett vissza Har­kányba utasával. A meglátogatott részeken kilenc traktor dolgozott az éjszaka folya­mán. Meglátszik, hogy a harkányi gépállomás trak­torosai nemcsak addig legénylced- nek, amíg ver­senyfelajánlást kell tenni, hanem emberül végre is hajtják annak valamennyi pont­ját. DULS1KA ASSZONY iNÜÖLCSE A századforduló Lengyel- országában játszódik Gabriela Zapdska írónő Dul- szka asszony erkölcse című műve. A lengyel irodaiam ki­magasló egyénisége a Dulszkd család tagjain keresztül egy egész társadalmi osztály ha­mis látszaterkölcséről rántja le a leplet s tart görbe tükröt annak romlott és nevetséges figurái elé. Nehéz eldönteni, hogy mű­fajilag voltaképpen hová is tartozik ez a színmű. Vígjáték, szatíra avagy tragédia? Hisz mindhárom műfaj -slemei bő­ségesen fellelhetők benne: a groteszk helyzetek sorozata, velőkig ható, gúnyos társada­lombírálat, Hanka. a kis cse­lédlány vesszőfutásában pedig mélységes emberi tragédia. A színház plakátja vígjátékként könyveli el s ez a szándék do­minál a rendezés munkálAban is. Az előadásban főképp a ko­mikum elemei uralkodnak, háttérbeszorítva a műben rej­lő tragikumot, egyúttal a pozi­tív hős Hanka drámai funk­cióját is. A Dulszki-csalár! hu­morral feldagasztott züllött fi­gurái között mindvégig hal­kan, jelentőségét vesztve su­han végig a tehetetlen kis cse­lédlány alakja. Dulszkiék éles karrikírozása éppen az ő tra­gédiájának ólét tompítja le. Az előadásból így is világo­san kitűnik a mű lényege: a fonák, kispolgári erkölcs le­leplezése, amit Marton Mária rendező sokrétűen, egyéni öt­letekben gazdagon old meg. Már a mű exponálásakor meg­teremti a kellő atmoszférát, a züllöttségnek, képmutaitásnak szinte érzékszerveinkkel ész­lelhető vegyülékét. Meg keli jegyeznünk, hogy a mondani­való hangulatát hűen kifejező díszlet is hozzásegít ehhez. Ebben a jól ábrázolt, tipiku­san kispolgári „fészek“-ben szövi tervét Dulszka asszony, hogy dorbézoláshoz szokott, lo- kálozó fiát. Zbyskót visszaté­rítse. Eszközül Hankát, a kis cselédlányt választja, akire Zbyskó amúgyis szemet vetett. A viszony így legalább a tisz­tes családi házon belül marad s a fiú fi gyeimét eltereli a lokálnőkiről, korhelykedésről. Az igazi bonyodalmat Hanka teherbeesése okozza. Mi sem természetesebb, hogy Dulszka azonnal ki akarja dobni őt, de Zbyskó útjába áll s hogy sza­baduljon a gyűlölt családi kö­teléktől* bosszúból feleségül kéri Hankát. A család össze­fog a frigy ellen, Zbyskót könnyű lábáról levenni s pénz­zel helyreállítani a hírnevén esett foltot. A rendezés nagy műgond­dal építette fel a jelenetsoro­kat s nem rajta múlt, hogy a harmadik felvonásban Zbysikó pálfordulésát s Hanka távozá­sát nem érezzük lélektanilag eléggé megalapozottnak. Irói- lag előkészítetlen Zbyskó hir­telen lemondása, álláspontjá­nak feladása, annál is inkább, mert házassági tervét fegyver­ként használhatná családja saikkbantartására. — Hanka ugyanakkor erkölcsi elégtétel helyett beéri ezer korona kár­talanítással. Sokkal frappán­sabb, megsemmisítőbb elég­tételt kívántunk volna. A z előadás legsikerültebb jelenetei a Dulszka és Zbyskó közötti összecsapások, — a képmutatásban megcson­tosodott asszony s a fojtoga­tó világból kitörni akaró, de minden jóra rest fiatalember nyelvöJtögetései. Pápay Klára és Fülöp Mi­hály megtalálták a mű stílusé­nak megfelelő hangot, uralják szerepüket. Pápay a korlátolt­ságában gonosz kispolgári asz- szony típusát alkotja, helyen- kint már naturálisán. Az ő vállán nyugszik a darab és igyekszik is derékül helytállni a követelményeknek. Ha kell, ájtatos, hogy a következő pil­lanatban szitkot szórjon; meg­alázkodó, hogy annál jobban uralkodhasson környezetén, er­kölcsről deklamál, hogy a leg­nagyobb erkölcstelenséget ta­kargathassa vele. Kár, hogy eszközeiben kissé külsőeéges, nagyobb elmélyülés helyett in­kább gesztusaival Jellemez. — Igaz, hogy ilyen szerepkörben ez az első próbálkozása s a Baradlaynétól DulsZkáig ve­zető úton jól lemérhető mű­vészi fejlődése. Fülöp Mihály Zbyskó ja a megvetés és útálaton túl bi­zonyos szánalmat ébreszt. Sze­retne, de képtelen nemes ér­telemben ember lenni, min­den szálával visszatartja kör­nyezete. Lázadása megfenek­lik a szavakon, igazi harcra erőtlen. Cselekedeteiben, hang­ütésében mindúnitaian ott vib­rál tehetetlen utálkozása ön­magával és családjával szem­ben. Fülöp Mihály helyen- kinti nyersesége mellett is érett alakítást nyújt. Különö­sen életszerű és hiteles haj­nali hazaérkezésekor, midőn a mámorosak csömörével szór­ja szét keserű bölcsességeit. Hankával meglehetően mos­tohán bánt el az író, mint a darab pozitív hőse kiszolgál­tatottsága ellenére is több ak­tivitást érdemelt volna. Bódis Irén becsülettel küzd szerepé­nek korlátéival, egyszerű esz­közökkel igyekszik túlnőni harsány környezetén, több me­legséggel azonban jobban ki­élezhette volna a közte és a többiek között fennálló óriási kontrasztot. Dulszkit, az elnyomottságá­ba beletörődött férjet, Bálint György kelti életre mintegy bizonyságául annak, hogy párszavas szerepben is lehet maradandóan művészit nyúj­tani. Ahogyan feleségétől át­veszi a mindennapi zsebpénzt s önfeledten menekül szokott kávéházába, ahogyan az ada­gon felüli szivarokat cseni s napi soványító gyalogtúráját rója szobája asztala körül, mindaz mély .jellemábrázoló képességre, komoly művészi kvalitásokra vall. Bázsa Éva mint Juliette, Dulszka belső tanácsosa, a gát­lás és lelkiismeretnélküli nagyvilági nő típusát viszi színre átéléssel, művészi esz­közökkel. Különösen emléke­zetes, amint a harmadik fel­vonásban az asszony! fifika leghatásosabb fegyverével igyekszik Zbyskót jobb belá­tásra bírni. Dulszka lányait Horváth Magda és Gyapay Yvette játssza. Különösen Horváth Magda alakítása hat üdén Méla finoman megformált ro­mantikus figurájában, Gya­pay Yvette életvidám, csa­pongó lányalakot formál Hen­riettéből. figyelemreméltó te­hetséggel. Pataky Erzsi és Papp Éva átgondoltan, a stílusnak megfelelően oldja meg rövid szerepét, A 2 előadás és rendezés ál­talában sikerrel igye­kezett a mű íróilag gyengéb­ben megkomponált részleteit felerősíteni s naturalizmusa mellett — vagy éppen általa — hitelessé tenni a dulszkiak halálraítélt világát. L1PPENSZKY ISTVÁN Minden nap változást jelent a szénbányászati trösztök eredményeiben is. A pécsi bá­nyászok 107,1 százalékra tel­jesítették csütörtöki tervüket, ezzel szemben „csak“ 104,9 százalékot értek el a komlóiak. A trösztök eredménye így alakul: első Pécs 102,6, máso­dik Komló 102,3 százalékos havi tervteljesítéssel. Az üzemek párosversenyé­ben azonban továbbra is a komlóiak vezetnek. Szászvár, amelynek bányászai már be­fejezték »A évi tervüket, 109,8 i százalékos havi eredményük­kel „verik“ a 103,8-as Petőfi-1 András-akna befej este negyedéves tervéi aknaiakat. Béta-akna dolgozói 109,4 százalékra teljesítették 29-ig esedékes havi tervüket az István-aknaiak 103,4 szá­zalékos eredményével szem­ben. Nagymányok, 113,4 száza­lékos tervteljesítéssel messze elhagyja a tervét 101,5 száza­lékra teljesítő Béke-aknát. András-akna dolgozói azon­ban — akik 29-én fejezték be negyedévi tervüket és 105,1 százalékot értek el március ed­digi szakaszában, — maguk mögött hagyják a 102 száza­lékkal versenyző Kossuth-bá- nyaiakat. íjoo. március zu. Az idén ma csapolnak het-( venötödször a Sopiana Gép-, gyárban. Az Agárdi-brigád, már elfoglalta helyét a kupola- kemence körül, az öntők sze­mükre tolták a védőszemüve­get, még néhány perc és el­érkezik a várvavárt pillanat. Pont 3 óra. Az agyagdugót kiütik a kemence nyílásából s ebben a pillanatban kibuggyan a tűzpiros folyékony vas és kígyózva ömlik az üstbe. Mint­ha száz meg száz csillagszórót gyújtottak volna, röpködnek a szikrák. Gyors egymásutánban telnek meg az üstök s az öntő­brigád tagjai késedelem nélkül öntik a vasat az előkészített for- j maszekrényekbe. A csapolás I sikerült. Farkas Imre (117), Sípos Jó­zsef (112) és Szalóki Józsei (110 százalék) vájárok. Pillanatnyilag Rokolya Sán­dor az akna legjobb vájára. 151 százalékos eredményt szinte megközelíthetetlennel látszik. Pedig fiatal vájár, d< a sok évi tapasztalatot a hoz záértés, a munkakedv, s fő ként a küzdőszellem pótolja Napi többlete általában 11 csille. A 125-ös Csepelért ver senyez. Most még veretlenül vezet. A következő helyezet Pollák Nándor csak 123 száza lékra áll. Persze, ez se meg vetendő eredmény, de Rokoly 151 százaléka mellett kévé reményt ad „a felszabadulás verseny győztese“ címhez. Hová menjünk a hét végén?

Next

/
Thumbnails
Contents