Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-24 / 72. szám

2 NAP I ó 1958 MÁRCIUS ti ' As Osztrák Köztársaság új magyarországi körete átadta megbízólevelét Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken, március 23-án fo­gadta dr. Walther Peinsipp rendkívüli követet és megha­talmazott minisztert, az Oszt­rák Köztársaság új magyaror­szági követét, aki átadta meg­bízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Kárpáti József külügyminiszterhelyet­tes és Csatorday Károly, a kül­ügyminisztérium protokoll osz­tályának ideiglenes vezetője. Dr. Walther Peinsipp követ megbízólevele átadásakor a következő beszédet mondotta: Elnök Ur! Megtiszteltetésnek veszem, hogy átnyújthatom Nagyméltó­ságodnak elődöm visszahívó le­velét, valamint a megbízóleve­let, amellyel az Osztrák Köz­társaság államelnöke a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsánál mint rendkívüli követet és meghatalmazott mi­nisztert akkreditál. Különös örömömre szolgál, hogy itt tartózkodhatom a ve­lünk szomszédos magyar állam szép fővárosában és hogy a körülmények sajátossága foly­tán különlegesen gazdag fel­adatkört magában foglaló kül­detést kaptam. A Duna térségében való szomszédságunk és közös ha­tárunk révén az államaink és népeink közötti problémák ter­mészetszerűleg sokkal bonyo­lultabb természetűek, mint olyan államok esetében, ame­lyek. távolesnek egymástól. A szomszédság magával hozza mindenekelőtt a reális érde­kek találkozását, de gyakran ezek súrlódását is. Ezeknek az érdekeknek a ki­sugárzása különösen erős, mert az egyes emberek számára lát­hatók és észlelhetők, azáltal hogy a mindennapi életet érin­tik, msszahatásuk hosszantar­tóbb. Az a kikristályosodott ta­pasztalat, amelyet a más né­pekkel való egymás melleit élés során jó és rossz napok­ban szereztünk, külpolitikánk alapelvévé vált. A jószomszédi kapcsolatok ápolása és erősíté­se, a szomszéd ország feltétlen tiszteletbentartása, valamint a szomszédság következtében adódó számos és sokoldalú problémának a kölcsönös meg­értés és segítőkészség szelle­mében történő megoldására irányuló őszinte akarat nem csupán a szomszédok jó es baráti együttélésének előfelté­tele, hanem ezen túlmenően alapfeltétele a népek közössége békés és baráti együttélésének, amelyet minden nép annyira óhajt. Kérem önt, Elnök úr, le­gyen meggyőződve, hogy min­den igyekezetemet az állama­ink és népeink közötti jószom­szédi viszony kiépítésének és ápolásának szentelem. Hivatali működésemet annál is inkább derűlátással kezdem, mivel ép­pen az utóbbi időben jóakarat­tal kezdték megoldani az álla­maink között nyitva álló kér­déseket, amelyek a nemzetkö­zi fejlődés egy fájdalmas sza­kaszában felhalmozódtak. Biztos vagyok benne, hogy megbízatásomat Nagyméltósá­god és a magyar kormány megértő támogatása meg fogja könnyíteni. Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke Peinsipp követ be­szédére a következükben vála­szolt: Követ Ur! Átveszem megbízólevelét, amellyel önt, az Osztrák Köz­társaság elnöke a Magyar Nép köztársaság Elnöki Tanácsa mellé rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri mi­nőségében akkreditálja, vala mint előde, Braunias követ úr visszahívó levelét. Őszinte örömmel veszem tu­domásul a magam és az Elnö­ki Tanács nevében, hogy ön a Magyarország és Ausztria közötti jószomszédi viszony ki­építésén és ápolásán kíván munkálkodni. Teljes mérték­ben egyetértek azon megálla­pításával, hogy az országaink között még nyitva lévő kérdé­sek megoldásánál megmutat­kozó jóakarat a Magyarország és Ausztria közötti jószomszédi viszonyt illetően a legnagyobb derűlátásra nyújt alapot. Engedje meg követ úr, hogy kifejezzem azon reményemet, hogy országaink között a ha­gyományos gazdasági és kultu­rális kapcsolatok az ön közre­működésével erősödni, széle­sedni fognak és ez is elömoz­Hírek a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságból Emelkedett az ipari termelés Az ipari termelés az 1956. év elején megközelítette a tervben előirányzott növeke­dést. 18 ágban ugyanis ez év januárjában az elmúlt év azonos hónapjához viszonyít- Az NDK segítsége dig Nagy-Britannia 16740 látogatóval. Ezenkívül fran­ciák, amerikaiak, svájciak, délamerikaiak keresték fel Jugoszláviát, de jártak az országban keleteurópai or­szágokból és a Közel-Keletről, valamint más országokból ér­kezett vendégek is. dítja a nemzetközi feszültség további enyhülését, szolgálja a béke ügyét mindkét nép érdé kében. A magyar nép őszinte érzés­sel osztozott az osztrák nép örömében Ausztria szuveréni- tásának visszanyerése alkalmá­ból s érthető érdeklődéssel és várakozással kíséri figyelem­mel ennek kihatásait a két nép kapcsolatainak alakulására. Úgy véljük, hogy a szomszéd népek számára annyira hasz­nos és gyümölcsöző őszinte ba­ráti viszony megteremtésére közöttünk az osztrák állam- szerződés kedvező feltételeket teremtett. Ennek megvalósítása érdekében a magunk részéről mindent megteszünk. Kérem, Követ Ur, tolmácsol­ja az Osztrák Köztársaság el­nökének, az osztrák kormány­nak és az osztrák népnek bol­dogulására irányuló jókíván­ságaimat. Egyúttal biztosítom önt, hogy megbízatásának tel­jesítése során mindig a leg­messzebbmenő támogatásra számíthat részemről, az Elnöki Tanács és a magyar kormány részéről és üdvözlöm önt kö- ünkben. A megbízólevél átadása után az Elnöki Tanács elnöke szí­vélyes beszélgetést folytatott Peinsipp követtel, majd a kö­vet bemutatta neki a kísére­tében megjelent Egon Libsch követségi titkárt és Johann Pasch kereskedelmi attasét. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak ülése Párizs (MTI): A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága csütörtökön ülést tartott St. Oueban. Az ülésen délelőtt Marcel Cachin. délután Benoit Frachon elnökölt. A Központi Bizottság meg­hallgatta Jacques Duclos be számolóját „A jelenlegi politi­kai problémák az SZKP XX kongresszusa tanulságainak fé­nyénél“ címmel. A referátumot követő vitá­ban felszólalt Florimond Bon- te, Georges Gospat, André Pierrard, Henri Jourdain, Jean Buries, Gaston Monmosseau Pierre Villon, Jeanette Ver- meersch, Marcel Dufriche, Augusta Gillot, Victor Mi­chaud, Waldeck-Rochet és Fer- nan Greiner. A Központi Bizottság a be­számoló és vita alapján hatá rozatot fogadott el. Az ülés vé­gén Jacques Duclos mondott záróbeszédet. A Saar-vidéket Nyugat-Németországlioz akarják csatolni Berlin (MTI): Hallstein bon­ni külügyi államtitkár sajtóér­tekezleten kijelentette: a bon­ni kormány bízik abban, hogy a Saar-vidók Nyugat-Németor- szághoz való államjogi átcsa­tolása még 1956-ban megvaló­sul. A Saar-vidék és Francia- ország pénzügyi és vámuniója ez esetben 1959 december 31- én szűnne meg. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának küldöttsége Csehszlovákiában Prága (TASZSZ) Mint a Csehszlovák Távirati Iroda je­lenti, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Központi Bi­zottságának Bóileslaw Bierut temetésén résztvett küldöttsé­ge március 21-én Prágába ér­kezett A küldöttség tagjai: Szvetozár Vukmamovics, a Ju­goszláv Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottsága Vég­rehajtó Bizottságának tagja és Vlajko Begovicsk a Jugoszláv Kommunisták Központi Bizott­ságának tagja. Március 22-én a jugoszláv küldöttség tagjai találkoztak a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságéinak tagjaival, hogy kicseréljék a szocializmusnak a két országban való építése terén szerzett tapasztalataikat és megvitassák az ilyen ‘a pasztalatcserék jövendő lehe­tőségeit. Ugyanaznap délután Viliam Sirolcy miniszterelnök estebé­det adott a küldöttség tagjai tiszteletére. Ugyancsak március 22-én Anionin Zápotocky, a Cseh­szlovák Köztársaság elnöke ío- gadta Szvetozár Vukmanovi- csot és Vlajko~Begovic3ot. A fogadásnál jelen volt Ivan Vejvoda, Jugoszlávia rendkí­vüli és meghatalmazott prágai nagykövete is. A. Zápotocky hosszas beszélgetést folytatott a küldöttség tagjaival. A be­szélgetésen résztvett V. David Csehszlovákia külüevminiszte­Hétfön összeül a Biztonsági Tanács Newyork (MTI): A Bizton­sági Tanács hétfőn délután összeül, hogy az Egyesült Ál­lamok küldöttségének kérésé­re megvitassa a palesztinai kérdést — jelenti az AFP. Szombaton nyílik meg Berlinben Németország Szocialista Egység­pártjának III. értekezlete Berlin (MTI) Berlin demo­kratikus övezete ünnepi zászló­díszbe öltözött Németország Szocialista Egységpártja III. értekezletének tiszteletére. A pártértekezlet szombat délelőtt kezdődik a Werner Seelenbin­der "csarnokban. A középületeken, üzemeken ás lakóházakon a nemzetközi munkásmozgalom vörös, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság fekete-vörös-arany és a Szabad Német Ifjúság kék lo­bogói lengenek. Sok üzem dolgozói, akik a III. pártértekezlet alkalmából vállalták az első negyedévi terv határidő előtti teljesíté­sét, jogos büszkeséggel számol­nak be vállalásuk megvalósí­tásáról. A legtöbb berlini üzemben e napokban pártszer­vezeti gyűléseken foglalkoztak a Németország Szocialista Egy­ségpártja nagyberlini kerületi küldött-értekezletén elhangzott felszólalásokkal. Egymásután érkeznek Ber­linbe a külföldi testvérpártok küldöttei, hogy résztvegyanek a III. pártértekezleten, mely előreláthatólag hat napig tatt; A napirenden első pontként Walter Ulbrichtnak, a Köz­ponti Bizottság első titkárának beszámolója szerepel „A má­sodik ötéves terv és a szocia­lizmus építése a Német De­mokratikus Köztársaságban”, a napirend második pontja Ottó Grotewohl beszámolója: „A munkás-paraszt hatalom szere­pe a Német Demokratikus Köztársaságban”. Á szovjet energetikus-küldöttség angliai London (TASZSZ) A szov­jet energetikus-küldöttség G M. Malerakovnak, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnök- helyettesének, a villamoserö müvek miniszterének vezetésé­vel szerdán délután Staíford- ban meglátogatta az English Electric Co angol társaság leg­nagyobb elektromos gépgyárát. A küldöttséget George Nelson, ■x társaság clnökigázgalúja és a vállalat munkatársai üdvö­zölték. A gyár munkásai szí­vélyes melfg fogadtatásban ré­szesítették a szovjet vendége­ket. A küldöttség tagjai megte­kintették a gyár főbb műhe­lyeit, majd azt a nagyteljesít­ményű transzformátort, ame­lyet a gyár szovjet rendelésre készít. Az English Electric Co már tizenegy ilyen transz­formátort szállított a Szovjet­uniónak. Csütörtökön a küldöttség tagjai Castle-Doiuiingtoniban megnézték a hatszázezer kilo- wattas hőerőmű építkezését. Castlc-Daniningtanban a szov­jet energetikusokat meleg fo­gadtatásban részesítették. A telep megtekintése után a középangliai grófságok keleti területeinek viUamosenorgia- hivataláhan villásreggelin lát­ták vendégül a szovjet energe­tikusokat. Nehru nyilatkozata az indiai népi kamarában Delhi (TASZSZ) Az indiai népi kamara szerdán a had- ügyminisztériumi költségvetési előirányzatokat vitatta meg. Nehru beszédet mondott, amelyben kifejtette az indiai kormány honvédelmi politiká­jának elveit. A miniszterelnök rámutatott, hogy a Pakisz­tánnak nyújtott amerikai ka­tonai segély és a legutóbbi határincidensek nyugtalansá­got keltettek az ország védel­mi képességét illetően. „Ezért — mondotta Nehru — a hely­zetet ennek az új körülmény­nek figyelembevételével kell megvizsgálnunk”. ,A honvédelem helyes értel­mezése az — mondotta Nehru hogy baráti kapcsolatokat tartsunk fenn minden ország­gal. Nem hiszem, hogy jelen­leg valamennyire is számotte­vő háborús veszély áll fenn. Mindazonáltal nem szabad szem elől tévesztenünk egy vá­ratlan helyzetből adódható le­hetőséget”. Nehru a továbbiakban fog­lalkozott azokkal a nehézsé­gekkel, amelyeket a katonai szövetségek és e szövetségek résztvevőinek nyújtott külföl­di katonai segély teremt India és más ázsiai országok gazda­sági fejlődése szempontjából. Nchru befejezésül ezeket mon­dotta: „A katonai paktumok és szövetségek, a katonai segély- nyújtás ellen szállunk síkra, örömmel üdvözölnénk azonban a békés építés és fejlődés te­rén nyújtandó segítséget, amely sokkal nagyobb mér­tékben erősítené az országot, mint a katonai segély.. A szovjet film ünnepének műsorából va 9 százalékkal emelkedett. A legnagyobb emelkedés a papírgyártásban és a nyom­. daiparban mutatkozott. Je­lentősen emelkedett a színes­fémtermelés is (19 százalék­kal), továbbá a fémáru-, (18 százalék), valamint az elek­tromos energia-termelés is (13 százalék). Az ipari termelés megnö­vekedését az egyes népköz- társaságokban befolyásolta az új kapacitások üzembe helye­zése és a régiek kibővítése. Félmillió turista A Szövetségi Külkereske­delmi Kamara idegenforgal­mi osztályának Újvidéken most tartott évi közgyűlésén megállapították, hogy tavaly érezhetően fejlődött az ide» genforgalom Jugoszláviában. 1955-ben összesen 484 ezer külföldi túrista látogatott el Jugoszláviába, ami hétsze­rese az 1951. évi idegenforga­lomnak. Az idegen túristák tavaly valamivel több, mint 10 millió dollár értékű valu­tát vittek Jugoszláviába. A közgyűlésen közölt ada­tok szerint a legtöbb külföl­di vendég Németországból ér­kezett, számszerint mintegy 94 ezer fő. Második helyen Ausztria szerepel 54 358 tú­ristával, harmadik helyen pe­A Német Demokratikus Köztársaságban működő Né­met Vöröskereszt 1 081 000 di­nárt utalt át a Jugoszláv Vö­röskeresztnek az árvíz- és !n- vinaszerancsétlenség által sújtott lakosság megsegítésé­re. Növekedett Montenegro ipari termelése Montenegro iparának ter­melése 1955-ben 38 százalék­kal nagyobb volt, mint 1954- ben. Ezen belül az energiater­melés 26 százalékkal, az épí­tőanyagtermelés 57 százalék­kal és az elektrotechnikai ipar termelése 150 százalék­kal növekedett. Montenegró­ban tavaly egyharmadával több ónt, cinket és bauxitot bányásztak, mint 1954-ben. Uj műtrágyagyárak épülnek A Tanjug híradása szerint Jugoszláviában 1955-ben 200 ezer tonna műtrágyát gyár­tottak. Most több új üzem építését tervezik, amelyek összesen 350 ezer tonna mű­trágyát fognak évente szállí­tani* Bármennyire tehetséges va­laki: ha tudásával nem a kö­zösséget szolgálja: — ereje, szorgalma haszontalanná válik, sőt bizonyos körülmények közt károssá is. Ez az élet tanulsá­ga, s rendkívül nevelőerejű új szovjet film mondanivalója. És talán legfőképpen még ennyi: a kommunizmus nem elvont fogalom, s a kommunizmus építése nem házak és gyárak konstruálása csak, nem öncélú- ság, hanem minden az embe­rek jólétének megteremtéséért, a sok-sok dolgozó boldogsága feltételeinek biztosításáért tör­ténik. A film hőse, Romasko fő­mérnök szem elől téveszti ezt a célt. Szereti hivatását, annyira csak a munkájának él, hogy meg se látja maga körül az embereket, később n ár semmi­be se veszi, végül megveti őket. Kitűnő szakember, ered­ményei letagadhatatlanok, ép- penezért sokmindent elnéznek neki elviselik erőszakos, zsar­noki modorát. Romasko végül már csak önmagában hisz. Minden bíráló szót gorombán, megvetően visszautasít. Végte­lenül öntelt: — „Én a kommu­nizmust építem!” — jelenti ki. Dehát nem egyedül építi, ha­nem azokkal, akiket elüldöz ma ­ga mellől! Az ilyen ember vé­gül szükségszerűen egyedin marad, legfeljebb a tailipmyalók veszik körül. Felborul családi élete is. És végül meg kell buknia: nem lehet vezető, aki elszakadt azoktól, akiket ve­zetnie kellett volna. Leváltják, és .;. Igen, ha valóban erős, meg kell kísérelnie elölről kez­deni az életet, egy nagy tanul­sággal gazdagabban. Romaso főmérnök lelki fej­lődése, jellemének alakulása óriási ívet zár be, s a film al­kotóinak költői ereje, hogy e bonyolult lelkületű, önmagától elragadtatott ember igazi hús­vér típusként kerül elénk, hi­báiért nem meggyűlölni, ha­nem végső fokon sajnálni tud­juk. Ebben az alakító Igor Pe- revezev nagyban segíti a for­gatókönyvet író Gabrilovicsot. Kár azonban, hogy emberi-lel­ki változásainak kifelé meg­nyilvánuló hatását a film nem ábrázolja mindig, hanem csak közli. Utazás közben egy be­szélgetés alkalmával mérnök- társa felvilágosítja, hogy áthe­lyezése volt — munkatársai körében nem sajnálatot, sőt ürömét keltett. így értesülünk arról, hogy nem népszerű már. S hogy végleg szembekerült a dolgozókkal: ezt a Pravda cik­kéből tudjuk meg. Pedig a film sajátos eszközeivel éppen azt lehetett volna ábrázolni, hogy Romasko viselkedése ho­gyan távolította őt mindmesz- szebb az emberektől, s azokat is tőle. Éppígy: a film elején a fiatal Romasko kijelenti meny­asszonyának, hogy szereti hi­vatását, mely legszebb a vilá­gon, — s csak később látjuk, hogy valóban mennyire ez az élete. Ekkor már kitűnő, film­szerű eszközökkel ábrázolják a főmérnököt: — először csak elfelejt a kirándulóknak gép­kocsit küldeni (nagyszerű jel­lemkiemelő kontraszt: a kirán­dulók várakozó türelmetlensé­ge, és Romasko izgatottsága, amint a vasárnapi munkaterv-, értekezletre kényszeríti maga köré mérnökeit), később azon­ban már tudatosan megveti a magánélet vidámságait. Romasko felesége, Natasa ábrázolása sokkal filmszerűbb. Férjéért, a család kedvéért szakít hivatásával, látjuk, mint akar mindent megtenni, hogy először könnyebbé, majd ké­sőbb igazabbá tegye ura éle­tét, s hogyan marad egyre in­kább egyedül. Kitűnően ábrá­zolja a film, mint nyugtatják meg diáktársai, akik közé visz- szatér és hogyan ébred ismét önálló, öntudatos emberré. A mellékszereplők csaknem mindegyike feledhetetlen em­beri típus, mintha régi isme­rőseink lennének. Ezek költői megjelenítése a legsikerültebb. A fiatalasszony diákköri ud­varlója például félszeg, a vi­szontlátás örömében tányéro­kat ejt el, afféle kedves, me­legszívű professzor. Mikor ké­sőbb arról hall, hogy Natasa itt marad köztük: egyszerre szinte önfeledten zsonglőrköd­ve, játszani kezd egy tányérral. A biztoshatású, filmszerű megoldások közül is csak a legszebbek egyikét említjük most: — a régi diáktársak ar­ról beszélgetnek, hogy Natasa megnyugodott már, lelkében lezárt ügy a férje, — s a kö­vetkező pillanatban csattogó mozdonykerekek éles acélfénye villan: Natasa utazik. Vissza a férjéhez, hogy a bajban mégis mellé álljon. Az ilyen megol­dások teszik emlékezetessé Uruszerszkij operatőr munká­ját. És meg kell emlékeznünk végül a kitűnően sikerült szinkronizálásról, éppen azért, mert a jó átültetés — sajnos — eléggé ritka jelenség. Bér he­lyenként Ladányi Ferenc szö­vegmondását a főmérnök szag­gatott, határozott taglejtéseihez viszonyítva kissé puhának, ke­netteljesnek. éreztük, de Gon1' bás Katalin (Natasa) és Kál­mán György (a szórakozott professzor-udvarló) hangja tel­jes illúziót nyújtott. KENDE SANDO" az Alit tanulsága

Next

/
Thumbnails
Contents