Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-24 / 72. szám
' 1956 MÁRCIUS 24 ív a p r; 3 »Harmadszor is elnyerjük a Minisztertanács és a SZOT rá ndorzá szlaj át“ Bányász páríaktíva-értekezletet tartottak Komlón Csütörtökön délután a koro- lói Május 1 Kultúrotthonban aktívaértekezletet tartottalt a Komlói Szénbányászati Tröszt kommunistái és legjobb pár- tonkívüli bányászai. A mintegy^ négyszáz aktíva tanácskozását Tatai Károly elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a komlói városi párt- bizottság első titkára nyitotta meg. A beszámolót Vizi László elvtárs, a városi párt-végrehajtó bizottság tagja, a Komlói Szénbányászati Tröszt igazgatója tartotta. — A városi pártbizottság nemes és nagy feladatokat tűzött a komlói szénbányászat dolgozói elé — mondotta. — A feladat: megnyerni harmadízben is a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, s kiérdemelni a legnagyobb kitüntetést, amit vállalat kaphat, a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét. 106,9 százalékra kell leljcsílenünk a tervet — A feladat nem könnyű. A Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját háromszor egymás után még egyetlen tröszt sem tudta elnyerni s ezért majdnem minden szénbányászati tröszt most az első félévben is e cél eléréséért küzd. Számítani kell rájuk is és ugyanakkor számolnunk kell első negyedévi munkánk súlyos hiányosságaival, amelyeket a tmásodik negyedévben csak az eddigieknél nagyobb erőfeszítésekkel tudunk kijavítani. Részletezve a következő tennivalók várnak ránk: — A második negyedévben a trösztnek átlagosan 103,9 százalékra kell teljesítenie a tervét. Ezen belül az üzemi lehetőségeket figyel embevéve Kos- s’.'t'n-bányának 100,5, Ilí-as aknának 106,7, Béta-aknának 106,1. Nagymányoknak 108,3. Mázának 103,6, Szászvárnak 108,3 százalékra kell mindennap a tervét teljesíteni, míg Anna-aknától minimálisan negyedévi tervének teljesítését keíl megkívánnunk. — A fenti számok is mutatják. milyen óriási feladatokra vállalkozunk. Ezért — mindenekelőtt a komlói üzemekben ■— nagymértékben meg kell eyorsftani a jelenlegi frontfejtések előrehaladási sebességét. Egyedül ez teszi lehetővé, hogy ugyanannyi kiszolgálólétszámmal és gépi berendezéssel legalább 20—25 százalékkal tudjuk kapacitásunkat növelni. A feladat nem megoldhatatlan. Szükséges azonban, hogy az üzemek maradéktalanul biztosítsák fejtéseik anyag- és ürescsilleellátá- sát és nem utolsósorban a szállítóberendezéseik üzembiztonságát. Konccntráltiibb termelési! — Áz eddiginél is jobban kell koncentrálnunk a termelést. Különösen Kossuth, III-as és Béta-aknán vannak erre nagy lehetőségek. A Kossuth-aknai üzemvezetőségnek például a leggyorsabban meg kell valósítania a második keresztvá- gati úgynevezett közkő alatti területen az omlasztásos fejtési módszerre való áttérést. Ez a koncentráció egymagában lehetővé teszi egy napi 500 j tonnás teljesítményű fejtés be- \ indítását. Ugyanilyen módon j kell folytatni a VII. szinti szin- klinális keresztvágati 10-es telepi előkészítéseket is. A III- as aknán a 10-es telepi koncentráció lehetővé teszi majd. hogy az üzem termelésének 70 százalékát egyetlen területről kapják meg, míg Béta-aknán az eddigieknél nagyobb kapacitású, hosszú homloké fejtések kialakítása szükséges. A továbbiakban azt ismertette Vizl elvtárs, hogy a tröszt termelési tervének 106,9 százalékra való teljesítése érdekében az egyes üzemeknek ,rnenyT nyíre kell növelniök teljesítményüket, majd így folytatta: — A teljesítmények fokozásának legfontosabb feltétele a fejtőkalapáccsal dolgozó vájárok teljesítményének növelése. Ehhez viszont szükséges a vájárok műszakilag indokolt kiszolgálásának biztosítása, a megfelelő munkafeltételek megteremtése. Az elmúlt évi átlaghoz képest ez év első kát hónapjában a produktív teljesítmények mintegy 100 kilóvá1 visszaestek. Pedig ha csak az elmúlt év második negyedévének színvonalára emelnék a mostani produktív teljesítményeket, ez 265 tonna többlet- termelést tenne ki naponként. Ahhoz, hogy a napi 300 tonnás többlettermelést elérjük, a produktív teljesítményeket 2,1 to/mű. fölé kell emelnünk. Tegyük olcsóbbá a feltárási! A vándorzászló elnyeréshez szükséges, hogy az önköltséget 0,5 százalékkal csökkentsük. Ez azt jelenti, hogy a 106,9 százalékos tervteljesítéshez ugyanannyi anyagot, energiát, segédüzemi szolgáltatásokat vehetünk igénybe, mintha csak 100 százalékot teljesítenénk. Az önköltség csökkentésében rendkívül jelentős szerepe van a feltárási költségek csökkentésének. Kossuth-bányán, An- na-aknán, III-as aknán 2100 forintnál drágábba kerül egy folyóméter átlagszelvényü feltáró vágat kihajtása. Ugyanezt a munkát Béta-akna, Szászvár, Máza 1 500—1 700 forintért végzi el. Márpedig, ha Kossuth-, III-as és Anna-ak- nnk csak 300 forinttal csökken- lenék folyóméterenként a feltárási költségeiket, ez a második negyedévben 650—700 ezer forint megtakarítást jelentene. — Egész sor feladat vár az említetteken kívül még üzemeinkre. Nagyon fontos például a kalóriaterv betartásának problémája. Nem vitás azonban, hogyha a ezénter- melő üzemek, a munkahelyek dolgozói johban vigyáznak szeneik meddőtartalmára, lelkiismeretesebben végzik a kiválogatást és gondoskodnak a meddős padok külön jöveszté- séről, a 4890 kalóriás tröszti átlagot betartjuk. — Külön felhívom még az elvtársak figyelmét, hogy soha annyira nem volt szükség a műszaki szervezési intézkedési tervek maradéktalan teljesítésére, mint éppen most. A pártszervezetek, és a szak- szervezetek. a fiatalok minden módon segítsék a célkitűzések valóraváltását, hogy a komlói bányászok újabb erőfeszítéseit siker koronázza, — fejezte be beszámolóját Vizi elvtárs. Legyenek a kommunisták a kezdeményezők! Ezután dr. Ormos Károly elvtárs, a városi párt-végrehajtó bizottság tagja, a tröszt beruházási osztályának vezetője, felolvacta a komlói városi párt-végrehajtó bizottság felhívását Komló, Nagymányok, Szászvár és Máza bányászaihoz. A felhívás hangsúlyozza: ..Legyenek a kommunisták kezdeményezői a szocialista munkaversenynek! Mozgósítsák nagyszerű pártomkívüli bányászainkat, mérnökeinket, technikusainkat, kisegítő munkásainkat a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajának harmadszori megnyeréséért és a Munka Vörös Zászló Érdemrend elnyeréséért!” A beszámolóhoz az aktíva résztvevői közül sokan hozzászóltak. Ezek ismertetésére visszatérünk. A DISZ-vezetőség ülése Az István-aknai DISZ-szervezet vezetősége megbeszélte az április 4-i verseny tapasztaltait. Elhatározták, hogy két új DISZ-brigádot alakítanak. Készítenek egy faliújságot, melyen cikkekben ismertetik a fiatalok munkamódszereit, s kiteszik a legjobb fiatal bányászok fényképét. Két tsz egy faluban, egy hét alatt Ú] TAVASZ Dencsházán Egy hét sem telt el, a dencs- házi Március 15 Termelőszövetkezet megalakulása óta és szerdán este újra nagy esemény színhelye volt a falu kultúrterme. Talán azok jöttek össze közgyűlésre, akik március derekán választották. a közös utat?... Néztük az arcokat, de egyi ’cet sem láttuk a múltkor, bár Jencsháziak ők is mind. De hol voltak akkor, amikor a Március 15 Tsz megszületett'’ Szervezkedtek. Nem az alakuló tsz ellen, dehogy' Egyik-másik gazda lakásán összejöttek, új terveket kovácsoltak. Mint ahogy meg is mondták: egy másik csoportot hoznak létre. Hogy miért? Együtt cselédkedtek régen, együtt jöttek ide, közös erővel láttak neki a földosztás után az új életnek. A közös gazdálkodás egészen új, nagyobb lehetőségeit is főleg egymásközt latolgatták. Az évek során, hogy miért, miért nem, elkülönültek egy kicsit a tősgyökeres gazdáktól. Harag vagy ehhez hasonló persze nincsen velük, de ők, az újgazdák, mégis külön csoportot alakítanak. így akarják..; És most itt vannak szinte mind a nagy teremben. Ott ül Horváth György, aki féléve még hallani sem akart a szövetkezésről. Amott Mecseki Sándor. Nemrég még ezt mondta: — Nekem mindegy. Az apósomé a föld, az ő szava dönt De majd beszélgetek az öreg- gél... És jól beszélhetett, mert nemcsak ő, hanem az apósa is aláírta. A 12 holdas Tasi István sem maradt otthon Ö volt az, aki legtöbbet tett gazdatársai meggyőzése érdekében. De az asszonyok is szép számmal jöttek el. Ifj. Madarász Józsefné a katonaférjét is képviseli, aki hamarosan leszerel, és már a közösben folytatja a munkát, özv. Tóth Jánosné azért írta alá az ivet, mert úgy véli. a csoportban jobban megtalálja számítását, mint az erdészetben, ahol eddig dolgozott, — és bizonyára így is lesz. Az egyik asszony, Férgeit Lajosné szót kért: — Csak azt akarom mondani — kezdte, — hogy még régebben tett nekem a tanácselnökünk, a Kovács Imre egy ígéretet. Azt ugyanis, hogyha mi csoportot alakítunk, akkor ő is tsz-tag lesz. Hát most szaván fogom a tanácselnökünket ... így lett Kovács Imre az új csoport negyvenötödik tagja. A legelső aláíró pedig Bánáti János volt. Elnöknek Tasi Istvánt választották. ;;. A dencsházi második termelőszövetkezet az első hivatalos tavaszi napon alakult. Valószínű ezért kapta az „XJj Tavasz" nevet... W. V. Vajköpüldgépet kapott as ivándárdai tsz A Pécsi Közlekedési Vállalat dolgozói az ivándárdai Sarló-Kalapács Termelőszövetkezetet patronálják. Együttműködésüket, a termelőszövetkezet segítését szerződésbe is A Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat teljesítette negyedéves tervét foglalták. A szerződés szerint a termelőszövetkezet az ipari dolgozók jobb ellátása érdekében vállalta, hogy az 1956-os gazdasági évben 115 százalékra teljesíti termelési terveit, emellett mindig idejében eleget tesz az állam iránti kötelezettségének. A pécsiek ezzel szemben arra tettek ígéretet, hogy minden problémájukban segítik az ivándárdaiakat, s havonta kultúrműsort adnak a A Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat pártszervezete, szak- szervezeti bizottsága és igazgatósága csütörtökön értesítette a szerkesztőséget, hogy a vállalat dolgozói teljesítették a felszabadulás ünnepére tett munkaverseny vállalásaikat. — Ennek eredményeként a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat március 22-én befejezte első negyedévi tervét. termelőszövetkezet és az egész falu lakosságának. A patronálás szellemében a Pécsi Közlekedési Vállalat a termelőszövetkezetnek egy vaj- köpülő képet készített. Az új géppel sokkal könnyebben és gazdaságosabban hasznosíthatja tej készletét a termelőszövetkezet. Jernei Géza egykori 300 -------------------holdas „gazdálkodó“ 1954 októberében lett a görösgalli állami gazdaság somogyhárságyi üzemegységének vezetője. A Földművelés- ügyi Minisztérium és az Állami Gazdaságok Keletdunántúli Igazgatósága helyezte cda a „jó szakember“ elv alapján. Eb ben az időben nagyaránvtf átszervezések voltak a gazdaságban. A görösgalli és somogyhárságyi gazdaság egyesük. Somogyhárságyból üzemegység lett, csökkenteni kellet: az adminisztratív' létszámot új brigádok és munkacsapatok létrehozása váltszük- ségf ssé. A racionalizálás meg is történt Csakhogy nem a párt és az i.rszág érdekei szerint, hanem úgy, ahogy Jernei kívánta. Legelőször is barátjának, Gyöke József volt ötvenholdas bogyiszlói főjegyzőnek biztosított előkelő, üzemegységvezetőhelyettesi munkakört, _ utána pedig a többinek, Kovács^ János egykori méntelep-, cséplő- és kocsmatulajdonos és Holló István, volt uradalmi népnyúzó tehenészbrigádvezetői állást kapott, Illés Béla kulák brigádagronómus lett, Berkics Mihály többszázholdas kulák a göbölyökhöz került, Ferenczi Istvánt, a szentlászlói csendőr- őrs egykori parancsnokát terményátvevőnek tették meg. — Még a központba is elért kezük: Jernei Judit a görösgalli centrumba került Rauch Zsuzsanna egykori szigetvári vas- kereskedö és autótulajdonos lánya mellé. Az állásosztogatást azzal indokolták, hogy ezek „jó szakemberek“. Később kiderült, hogy semmiféle mezőgazdasági Nem Csáki szalmája a nép vagyona ról azonban elég keveset tudott és még ma is az a véleménye, hogy „Jernei és Gyöke nem szabotált.“ Jerszi elvtárs, a járási pártvégrehajtó bizottság mezőgazdasági osztályvezetője és Dudás elvtárs, a megyei igazgatóság személyzeti főelőadója hosszú időn át vallották magukénak József elvtársnak ezt a véleményét. Mindketten látták, hogy a Horváth-féle emberek védelme helytelen, mindketten harcoltak ellene, de nem vették észre a főveszélyt, a Jernei és Gyöke-klikk kártevéseit. Ide vezettek a rövid és futó látogatások, ide vezetett a kommunisták véleményének mellőzése. A magárahagyott so, 1 mogyhárságyi pártszervezet munkájában végre megtörtént a rég. várt fordulat. Február i7-én a; egységes pártvezetőség meg választásával megszületett a; az erő, amely a sok-sok kilo méteres körzetben szétszór pártszervezetek munkáját, kö főttük a somogyhárságyiét i. irányítja. Érződik is jó hatása bátor, merész és bíráló han; jellemzi a taggyűléseket. A emberek — kommunisták é pártonkívüliek egyaránt _fel lél egeztek, szabadon mondjál meg, amit akarnak. így besze az egyikük, Török Sándor te henész: „Azt gondolták Jer neiék, hogy a népi vagyon Csá ki szalmája. Hát nem az. Kö veteljük, hogy állítsák bírósá: elé őket." Magyar l ászló— Pctőházi GAnr szakképzettségük nincs, de határozott „szakértelemmel“ rendelkeznek a kártevés terén. Ugyanez áll Jerneire és Gyökére is. Lássuk csak, mi Is ,-------------------tént másféléves ottartózkodásuk alatt! Kovác s János, a méntelep-, cséplő-, stb.-tulajdonos brigádvezetőségének idején meg- mérgeztek 19 borjút. A mérgezésért elsősorban is Gyöke a felelős. Gyökének ugyanis az előírás szerint ott kellett volna lennie, amikor a Matadort a kamrából kiadták. A kényelemszeretetétől közismert Gyöke azonban elmaradt, a Matadorba viszont tíz százaléknyi arzén került. Ez aztán már nemcsak az élősködőket, hanem a tizenkilenc tenyészállatot is elpusztította. Értékük mintegy 32 ezer forint. Jernei és Gyöke igen sokszor éppen visszájára szervezték a munkát. Amikor szántani kellett volna — silóztattak, amikor silózni kellett volna —- szántattak. A fordított sorrend természetesen hatalmas _ károkat okozott. Ripicspusztán elrothadt 275 mázsa maglucema (később elégették), a földben rothadt mintegy 120 mázsa murokrépa. A lucerna értéke száz forintjával 27,500, a mu- rokrépáé — hatvan forintot számítva mázsánként — 7 200 forint. Jernei Géza és Illés Béla részesművelés címén Paluska Gyula szentlászlói kuláknak 50 mázsa szénét adományozott. Értéke 4 000 forint. Kevés volt tavaly a munkás, toborozni kellett. Vajon kit küldtek el? Becsületes embert talán? Nem, Bárdos Mihályt, Somogyhárságy közismerten legiszákosabb emberét. Kezébe nyomtak háromezer forint készpénzt, az. pedig a pénzt a gazdaság új esőköpenyével és gumicsizmájával együtt elmulatta Szeged környékén. A gazdaság módot és lehetőséget adott Jerneinek és Gyökének arra, hogy rendbehozassa lakását. A két „vezető“ kapva az alkalmon, még a tyúkólba is villanyt vezettetett be a gazdaság felújítási pénzéből. Ugyanakkor Török Sándornak még cserépre sem jutott és a hatgyermekes családapa háza ma is beázik. Amit eddig felsoroltunk, — közismert tények Somogyhárságyon. Akadnak azonban olyan esetek is, amelyek még alaposabb kivizsgálásra szorulnak. Az egyik: állatorvosi szakvélemény szerint „túletetés és bo- vérűség következtében“ elpusztult egy tízezer forint értékű vemhes ^enyészkanca. A másik: Jernei jegyzőkönyvben vallotta be: tudta, hogy öt napnál tovább nem lehet a kacsatojásokat megtartani, mert akkor emberi fogyasztásra alkalmatlanná válnak. Mégis: két hónapig gyűjtögetette (!) a a végén dögkútba doba.ta az egészet. Értéke három forim- jával 9 000 forint. A károk hatalmasak. A görösgalli állami gazdaság a műit évben 1,100 000 forinttal lepve túl a megengedett költségkeretet. Az említettek után nem kétséges, hogy ezért elsősorban is Jerneit és társait terheli a felelősség. Ide vezetett a „jó szakember" elv egyoldalú alkalmazása. A Földművelésügyi Minisztérium és a KeletdunántúH Igazgatóság elfeledte, hogy a régi szakemberek sem egyformák. Túlnyomó részük olyan, mint Varga Károly állattenyésztő, aki a görösgalli központban tavaly hét darab 80 ezer forintos összértékű tenyészbikát nevelt, másik részük viszont Jernei és Gyöke természetű. De Jerneit és Gyökét szakembernek rém lehet tekinteni, hiszen mező- gazdasági képesítésük nincs; Jernei például kereskedelmi érettségivel érdemelte ki a minisztérium és a Keletdunántúli Igazgatóság bizalmát. Sem Jernei, sem Gyöke, sem a kulák-klikk nem okozhatott volna olyan kárt, ha a somogyhárságyi üzemi pártszervezet éberebb és következetesen harcol a szabotőrök ellen. Igaz, sokszor szóltak a járási pártbizottságnak és a mogvei igazgatóságnak a történtekről. A két szerv a javaslatok nyomán több intézkedést is foganatosított. Hogy a szakvezetést párthű emberrel erősítsék, So- mogyhárságyra helyezték Demkó László fiatal kommunista agronómust, a műit év észén vizsgálatot indítottak és eltávolították Holló Istvánt, Illés Bélát ás Kovács Józsefet! A többi azonban a heiván maradt. Jernei ós Oyö-; > mindent ezekre az emberekre km: a két szerv — sajnos — nem vette észre, hogy fejétől bűzlik a hal. A járási pártbizottság ugyancsak a pártszervezet javaslata alapján a járásbíróság elé utalta a borjúmérgezést. A bíróság azonban közel tíz hónapja „tárgyalgatja“ az ügyet, sorra napolja el a tárgyalásokat. A kártevés megelőzésé—————— nek fő eszköze azonban a pártellenőrzés lett volna, s erről a pártvezetőség megfeledkezett. Pedig ha beszámoltatják Gyökééket, ha éber figyelemmel jár-kel és dolgozik a pártszervezet valamennyi tagja, akkor ilyen sok kárt nem okozhatott volna a kulákiklikk. A pártszervezet vezetősége amellett hogy nem szerve.-le meg megfelelően a pártellen- orzést, más hibákat is követett el. Három-négy olyan embert tó védelmébe vett, akik mindenre rászolgáltak, csak a támogatásra nem. Közéjük tartozott Horváth József, az üzemegység volt ü. b.-elnöke. De ha a pártvezetőség hibázott is, a pártszervezet mégis a legöntudatosabb és legoda- adóbb dolgozókat egyesítette soraiban. Nyilvánvaló, hogy a gazdaság ügyeiben meg kellett oket hallgatni, mer nélkülük nem lehetett a ssmogv- harsagyi helyzetet helyesen értekeim Mégsem így történt. József Sándor igazgató elvtárs inkább a maga feje után dolgozott. Görösgallon igen szép eredményeket ért el. a 11 kilométerre lévő Somogyhársógy-