Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-22 / 70. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ mlcPRBtnÄBJMttYEfÜtJETEin A MAI SZAMBÁN; A szovjet energetikus küldöttség angliai látogatásai. (2. o.) — Nehru külpolitikai nyilatkozata a parlamentben. (2. o.) — Mohácsra érkezett a Bács megyébe áttelepültek első csoportja. (2. o.) — Kompraváró emberek. (2. o.) — Élménybeszámoló az MSZT-ben. (4. o.) — Szerkesztői üzenetek. (4. o.) BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK IAP1A XIII. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM ARA; 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1956 MÁRCIUS 22 Április 4 tiszteletére teljesítsük túl negyedévi terveinket! A Baranya Hegyei Párt-Végrehajtó Bizottság felhívása a megye ipari dolgozóihoz Megyénk . ipara 1955-ben nagyszerű eredményeket ért el. Ipari üzemeink dolgozóinak és vezetőinek lelkes munkájával nemcsak terveinket, hanem vállalásainkat is túlteljesítettük. Vállaltuk, hogy az ipari üzemek éves termelési terveit december 26-ra befejezzük és a tervezettnél 39,5 millió forinttal többet termelünk. Ezt1 túlteljesítve éves tervünket már december 22-re befejeztük és 45,4 millió értékű termékkel adtunk többet az országnak a tervben előírtnál. A múlt évi nagyszerű eredményeket azonban az idei első évnegyedben nem követték hasonlók. A januári kedvező körülmények között elért sikerek után februárban bizonyos megtorpanás következett be. Ennek okát a Baranya Megyei Párt-Végrehajtó Bizottság abban látja, hogy a múlt. évi és januári eredmények iiv>-: il-emeink vehetőinek, műszaki és gazdasági vezetőinek, párt- és tömegszervezeti funkcionáriusainak nagy részét el- bizakodottá tették, nem vették figyelembe, hogy a januári 1.—avező időjá-ási tényezőket kedvezőtlen tényezők válthatják fel. Emellett az is oka a meg to-panásnak. hogy vezetőink nem támaszkodtak eléggé a cl '<~ozők kezdeményezőkészségére. nem fordítottak elég gondot a szocialista verseny szélesítésére. Ezt bizonyítják a tervek és versenyvá Hal ások számadatai, s mindenekelőtt az a tény, hogy ipari üzemeink a februári tervelőirányzatnak csak 95,5 százalékát teljesítették. Közeledik hazánk felszabadulásának évfordulója, közeledik második ötéves tervünk első évnegyedének vége. Tegyük emlékezetessé felszabadulunk ünnepét idén is, mint annyi éven át, negyedéves ter- '/eink részleteiben való teljesítésével, illetve túlteljesítésével. Fogjon össze megyénk iparának valamennyi dolgozója, vezetője, járjanak élen a kommunisták, pártmunkások, a termelési tervek túlteljesítésé- ■rt induló küzdelemben. Megyénk ipari munkásai nagy helyesléssel fogadták az SZKP XX. kongresszusának határozatait. Szükséges, hogy ennek szellemében harcoljunk terveink, vállalásaink túlteljesítéséért. Hatalmas károkat ekozott az idei árvíz, számos ház felépítésére lesz szükségünk, ami szintén több és jobb munkát követel megyénk va- ’ amennyi ipari munkásától. Tel jesítsük túl terveinket és vállalásainkat úgy, mint a •miit évben. Erre kötelezi dolgozóinkat az eddig elért eredmények sorozata és a szoela- 'ista jövő iránti felelősségérzet. KöszöntsUk április 4-ét idén is kimagasló termelési eredményekkel! A Magyar Dolgozók Pártja Baranya Megyei Bizottsága •• ___ Ünnepség a Tiszti Klubban a Tanácsköztársaság kikiáltásának 37. évfordulója alkalmából A Mpyvpr Tanácsköztársaság kikiáltásának harminchetedik évfordulója alkalmából a magyar néphadsereg Pécsi Helyőrségi Tiszti Klubja ben- ünnepséget rendezett március 21-én, szerdán este fé' 8 órgkor a Tiszti Klubban. Az ünnepi beszédet Bucholcz József főhadnagy elvtórs, a Dózsa Lövész Tiszti Iskola társadalomtudományi tanszékének előadója tartotta. — Harminchét év távlatából — mondotta —, nagyszerű elődünkre, az első magyar proletárdiktatúrára emlékezünk. Szocializmust építő hazánkban ma már nem igen akadnak o’yen ' állampolgárok, akik ne tudnák, hogy a 19-es Tanáes- k-JWfársaság a magyar^ munkások és parasztok első állatna volt. hogy ekkor került a hatalom első ízben az elnyomótfn'lr _ A Tanácsköztársaság 130 nap os történelme a proletárhősiesség és helytállás mintaképe volt. Rövid fennállása alatt összehasonlíthatatlanu’ többet tett a dolgozó nép érdekében, mint az előző rendszerek évszázadok alatt. Ma Pécsre érkezik Ratkó Anna elvtársnő — A Magyar Tanácsköztársaság elbukását, időleges vétségét úgy kell értelmeznünk, mint mostani győzelmeink elő- látékát, főpróbáját. Veresége l'enére előkészítője voltmos- ‘ani nagyszerű történelmünknek — fejezte be ünnepi be- 1' t Bucholcz József főhad nagy elvtárs. Az ünnepi beszéd elhangzá- a után bemutatták a „Harag napja“ és a „Dicsőséges Tanácsköztársaság“ című filmeket. A MiniszfeHanács fontos határozatokat hozott az árvízkárok helyreállításáról A minisztertanács március 21-i ülésén megtárgyalta az ár- vízvédelem helyzetét és a helyreállítással kapcsolatos feladatokat. Megállapította a miniszter- tanács, hogy a dunai árvíz elleni küzdelemben és az elöntött területeken végzett mentési munkálatokban kiemelkedően hősies munkát végeztek a néphadsereg katonái s velük együtt becsülettel helytálltak a belügyi szervek, a közlekedési és építőipari dolgozók valamint a vízügyi szervek, fizikai és műszaki dolgozói. Mellettük a helyi tanácsok és a helyi lakosság is derekasan és eredményesen dolgozott az árvíz elleni védekezésben. Helytállásuk következtében, s annak eredményeképp, hogy a központi szervek hatalmas anyagi és technikai erőt mozgósítottak a veszélyeztetett területek védelmére, az árvíz kártételét sikerült aránylag szőkébb területre korlátozni. A Duna egymillió holdnyi árteréből a minden eddigit meghaladó szintű árvíz összesen 130 000 kát. holdat öntött el és sikerült megvédeni a súlyosan fenyegető árvíz ellen a Szigetköz területét épp úgy, mint a különösen veszélyeztetett du- navecsei szakaszt. A minisztertanács — figye- ’embe véve, hogy a Duna szintje az utóbbi napokban nagy mértékben csökkent és a kiöntött árvíz számos helyen már visszafelé folyik — legsürgősebb feladatként a kiöntött árvíz levezetését, az áttört gátak helyreállítását, és megerősítését, valamint a helyreállítási munkálatok megkezdését, s egyidejűleg a belvizek fokozott Ütemű levezetését jelölte meg. A minisztertanács különösen nyomatékosan utasította az összes állami szerveket, s egyidejűleg felhívja az érintett lakosságot és a társadalmi szerveket, hogy a Duna apadása és az árvíz visszavonulása ellenére teljes mértékben maradjanak készenlétben, és ugyanolyan erővel folytassák a károk helyreállításának, s a vizek levezetésének a munkáját, mint ahogyan az árviz elleni védekezésben dolgoztak. Az árvédelmi töltéseket a lehető leggyorsabban helyre kell állítani, nehogy az ártéri területek védtelenek legyenek esetleges zöldárral szemben. Kimondotta a minisztertanács. hogy az árvízsújtotta területeken a károkat legkésőbb 1956 végére helyre kell állítani és ennek érdekében fontos határozatokat hozott a mezőgazdasági termelés megindítása, az árvíz okozta épületkárok helyreállítása és az árvízkárosultak részére biztosítandó kedvezmények tekintetében. Levesették a vadvizeket Gödressentmártonban (Levelezőinktől) Másfél sűrűn gépelt oldalra alig fért rá az a sok . felajánlás, amit Gödreszentmárton dolgozó parasztsága intézett április 4 közeledtén a szomszédos Pálé, valamint Baranya- ienő községek lakóihoz. Másfél sűrűn gépelt oldal! —■ akadt tehát tennivalója Kolonics Mihálynak, Túri Jánosnak és Kiss Istvánnak hétfő délután, amikor kezükben a papírral sorbavették a házakat. A három középparaszt ugyanis nemcsak a termelési bizottság tagja, hanem őket szemelte ki a község a versenypontok teljesítésének ellenőrzésére is. — Márpedig az első versenypontok egyike úgy szól, hogy március 25- ig 215 holdat megtrágyáznak. Por- táról-portára be- köszöntve, megállapították, hogy egyik gazdánál sem hosszabb az ígéret az iparkodásnál : a trágyát minden udvarról kitakarították s régen voltak olyan tiszták az udvarok, mint éppen mostanság. Ami azt illeti, a gödreszentmárto- niakban él is a virtus. Március 18-án, vasárnap ugyanis vagy 43- en adtak találkozót egymásnak kapával, ásóval az árok part ián, lent a réten. Nem tört ki köztük semmi háborúság — ellenkezőleg: a szövetkezeti tagok az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal a legnagyobb egyetértésben vezették le a rétet ellepő vizet a Baranya csatorna medrébe. Versenyben a té’szabadu'ás ünnepe tiszteletére Még e héten teljesítjük vállalásunkat Üzemünk munkáját az első negyedévben gyakran gátolta anyaghiány. Az exporttermeléshez szükséges külföldi bőröket például 12 napos késéssel kaptuk meg, az Újpesti Bőrgyárban pedig még csak most kísérleteznek a gyártandó cipők bőranyagának csau-szinrc való festésével. Mindezek ellenére eddig sikerült teljesítenünk tervünket, a negyedévi terv teljesítésében sincs lemaradásunk. A hét végére szeretnénk je- ’enti, hogy április 4. tiszteletére tett felajánlásunkat teljesítettük. SZABÓ JÓZSEF, a Szigetvári Cipőgyár igazgatója Kié lesz a serleg? A magyar-szovjet barátsági hónap alkalmából ma Pécsre érkezik Ratkó Anna elvtársnő, az MIK’ Központi Vezetőségének tagja, az Országos Béketanács alelnöke. Ma este 6 órakor a Pécsi Központi Egyetem aulájában tart előadást: „A Szovjetunió békepolitikája“ címmel. Felszabadulásunk ünnepére való készülődésben a szakszervezet és a vállalat vezetősége elhatározta, hogy három értékes serleget tűz ki díjul azoknak, akiknek sikerül felküzde- niök magukat 100 százalék fölé. A serlegeket április 4-én ítéljük oda először. Azoknak, akik megnyerik, három hónapon át tartaniok kell eredményeiket, hogy végleg birtokuk ba jusson az értékes díj. Az első díjra az üzem dolgozóinak véleménye szerint Balogh Györgyné előfonós a legesélyesebb. Baloghné hosszú időn át nem teljesítette tervét. Március első dekádjában már 98 százalékot ért el, most pedig már 105 százaléknál tart. Figyelemreméltó eredményeket ér el Reinhardt Hedvig motringoló is, már 132 százalékos átlaggal dolgozik. Császár Pál, a Hirdi Kenderfonó munkaügyi oszt. vez. A kiesés felét már pótoltuk Az árvíz váratlanul tört a mohácsi selyemszövőgyárra. Mikor beomlott a város felőli gátfal, leállt az üzem. Valamennyien odasiettünk, ahol segíteni kellett. öt műszak termelése esett ki, amíg újból állt a védőgát s felzúgtak a gyárban is a gépeket működtető villanymotorok. Azóta nagyon komolyan veszi mindenki a munkát, hogy pótolhassuk az állás következtében keletkezett 3.5 százalékos lemaradásunkat. Néhány nap múlt csak el azóta, de máris jelenthetjük, hogy az adósságnak több, mint felét pótoltuk, s a negyedév végére pedig teljesen 1 Ír lesztjük. Molnár Imre igazgató A minisztertanács a tavaszi szántás-vetés sürgős elkezdése érdekében utasította az illetékes mezőgazdasági szerveket, hogy a tavaszi szántáshoz szükséges gépeket, üzemanyagokat haladéktalanul szállítsák ki és a gépállomások az árvízkárosult lakosság -részére nagyobb károsodás esetén ingyen, kisebb károsodás esetén pedig egyéves kamatmentes hitelre végezzék a tavaszi munkálatokat. Ezért a gépi munkák elvégzésére a minisztertanács 25 millió forint hitelt bocsátott a földművelésügyi miniszter rendelkezésére. A gabonavetések fejtrágyázására pedig ötven vagon műtrágyát utalt ki, amit a kárt szenvedett termelőszövetkezetek térítés nélkül, az egyéni termelők pedig egy éves kamatmentes hitelre kapnak. A vetőmagszükséglet ellátására a központi készletből hétszáztíz vagon vetőmag kiadását engedélyezte a minisztertanács, amiből a termelőszövetkezetek térítés nélkül, az egyéni termelők pedig kamatmentes kölcsönként részesülnek. Egyidejűleg utasította a földművelésügyi minisztert* hogy xi árvízsújtotta lakosság állat- állománya részére 350 vagon szálas és 120 vagon abraktakarmányt adjon segítségül. A takarmányt az árvíz miatt takarmánnyal nem rendelkező termelőszövetkezetek és egyénileg razdálkodók ingyen kapják. Az árviz által megrongált, vagy rombadöntött épületek helyreállítására, illetve újjáépítésére ingyenes műszaki segítség nyújtását, hosszűjáratu hitel és pénzsegély folyósítását határozta el a minisztertanács. Az árvízkárosultak az építőanyagok költségei mellett az építkezésen dolgozó szakmunkások munkadíjára is hosszú- 'ejáratu hitelt vehetnek igénybe. Az egyes személyeknek nyújtható kölcsön mértékét, az ingyenes segély és a hosz- szúlejáratu bankhitel arányát — a károsultak anyagi helyzetének és a rendelkezésre álló saját építőanyagának figyelembevételével — műszaki felmérés alapján a helyi tanácsok végrehajtóbizottsága határozza meg. Kimondotta a miniszlcrla- nács, hogy az újjáépített házakat általában téglából kell építeni és az alapozáshoz főként követ kell használni. A szükség esetén vályogból történő építkezéseknél is feltétlenül kellő magasságú kő vagy téglalábazatot kell építeni. Az árvízsújtotta lakosság adó- és beadási kötelezettségeivel, valamint biztosítási díjtartozásaival kapcsolatban elhatározta a minisztertanács, hogy a száz százalékos kárt szenvedett lakosság 1956. évi adóját és biztosítási díjtartozását törölni, a részleges kárt szenvedettek adóját és biztosítási díját pedig — a kár mértéke szerint — mérsékelni kell. Az adókedvezmény Iránti kérelmet a községi tanács végrehajtó bizottságához kell benyújtani és a bejelentett károk alapján külön bizottság állapítja meg az adókedvezmény mértékét. Elhatározta a minisztertanács, hogy az árvízkárt szenvedett termelőket, károsodásuk mértékéhez képest. beadási kedvezményben kell részesíteni. s kötelezte a begyűjtési minisztert, hogy a nyújtandó kedvezmény mértékére sürgősen tegyen javaslatot. A minisztertanács lehetővé kívánja tenni, hogy az állami vállalatok és költségvetési szervek pénzösszegeket is felajánlhassanak az árvízkárok helyreállításának fedezetére, ezért engedélyezte, hogy az állami vállalatok a megtervezett önköltséghez képest elérendő további önköltségcsökkentésből, a költségvetési szervek pedig személyi, dologi és adminisztrációs kiadásaik meg takarításaiból meghatározott összegű felajánlásokat tegyenek az árvízkárosultak javára. A minisztertanács felhívja az árvízsújtotta területek lakosságát és a társadalmi szerveket, hogy a helyreállítási munkában és a mezőgazdasági munkákban ugyanolyan odaadással és erőfeszítéssel vegyék ki részüket, mint ahogy az árvíz elleni védekezés idején dolgoztak, hogy az országunkat ért súlyos és nagyarányú kárt minél gyorsabban helyrehozhassuk. Az árvízkárok helyreállítására a'akult kormánybizottság felhívása Az árvízkárok helyreállítására alakult kormánybizottság az árvízkárosultak megsegítésére folyó gyűjtési akcióval kapcsolatban közli: A pénzbefizetéseket — akár egyénileg, akár a gyűjtőkszer- vek útján — a sajtóban és a rádióban már korábban közó’í csekkszámlára kell küldeni. , A természetben felajánlott mezőgazdasági termékeket, gabonát, takarmányt és állatokat a földművesszövetkezetek veszik át, elismervény ellenében. A begyűjtött terményeket és állatokat a SZÖVOSZ a földművesszövetkezetek útján juttatja el az árvízkárosultakhoz. Az árvízkárosultak részére szánt ruhaneműket, háztartási cikkeket az egészségügyi minisztérium szociálpolitikai főosztálya címére (Budapest, V. kér., Géza utca 2.) közvetlenül is lehet küldeni. A csomagban a feladót, valamint a csomag tartalmát fel kell tüntetni. Az adományozó az átvételről értesítést kap. Az egészségügyi minisztérium az árvízsújtotta megyék tanácsainak szociálpolitikai szerveivel osztja szét a küldeményeket. Akik az árvízkárok helyreállításában társadalmi munkával kívánnak résztvenni, segítségüket vagy az Országos Vízügyi Főigazgatóságon (Budapest, V. kér., Alkotmány utca 29., telefon: 127-240) vagv a vízügyi igazgatóságokon (Budapest, Baja, Kalocsai kirendeltség, Székesfehérvár, Szekszárdi kirendeltség, Pécs), illetve azok szakaszmérnökségein jelentsék be. A vízügyi szervek gondoskodnak a jelentkezők munkába állításáról, elsősorban az árvízvédelmi gátak helyreállításánál és a töltéseken kintiévé árvédelmi anyagok összegyűjtésénél. A kormánybizottság titkárságát igen sokan keresték fel azzal, hogy egy időre szívesen magukhoz vennék az árvizsúj- totta családok gyermekeit. A kormánybizottság az egészség- ügyi miniszterrel felülvizsgáltatta az elhelyezendő gyermekek számát és megállapította, hogy a rászoruló gyermekek az árvízsújtotta megyék területén elhelyezhetők. A megyei tanácsok az MNDSZ bevonásával már gondoskodtak is róluk. Ha további elhelyezésre lenne szükség, az MNDSZ felhívással fordul a lakossághoz.
