Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-21 / 69. szám
TÓIG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! f » DUNÁNTÚLI Szívünkbe zártuk AZ MDP XIII. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM MEATEI BIZOTT.TAt.ÁHAK UP1A ARA 50 FILLÉR SZERDA. 1956 MÁRCIUS 21 1919 március 21 Megkezdődött q tavaszi munka majsi Táncsics Tsz idén is elsőnek veti el a tavaszbúzát! Tavaly február másodikán a Dunántúli Napló első oldalán vastag betűk hirdették, hogy „Vetik a tavaszi búzát a majsi Táncsics Tsz-ben“, Ugy- látszik, a szorgalmukról ismert majsiak örökre kibérlik az első oldalon szokott helyüket, mert ahogy tavaly, úgy idén is ők kezdtek hozzá elsőnek Baranyában az ősszel kiesett kenyérgabona vetésterület pótlásához. A nagy Igyekezetnek nyomós okai vannak, s valamennyi között az a legelső, hogy most már nem február másodikát, hanem március 21- ét írunk. Kétszeresen fontos tehát a gyorsaság, ha meg akarják ismételni tavaszi búzából a tavaly elért 12 mázsás terméseredményt. Az igyekezettel semmi hiba > sincs. Hétfő óta Varga István S és László Zoltán, a bólyi gép- : állomás traktorosai 101 »holdat ■ szántottak fel s hétfőn a ! Merza tetői földekre kivonul- £ tak csörömpölő vetögépeikkel £ a szövetkezet fogatosai is. Pá- « linkás Mihály, Szaller Gyula, • Borza János, Szabó Ferenc. : Takács Ignác, Jaksity Mátyás, *’ Kollár János és Budai János tíz holdon vetették el a tavaszi búzát. Hétfőről keddre virradó éjszaka erős fagy volt és így a délelőtti órákban nem folytathatták a megkezdett munkát, de délután megkezdték % még hiányzó huszonhárom hold elvetését is. A hazaszeretet magasztos érzése fogott el minden embert a nézőtéren, amikor Tamara Cseban Sztálin-díjas népművész kedvesen ejtett magyarsággal énekelte a Dartimadár című dalt. Nem ez volt az első műsorszám, mégis ezzel kell kezdeni ezt a kis megemlékezést a moldvai táncegyüttes hétfő-esti fellépéséről. Ez a dal koszorúzta meg két nép barátságát, amely még szorosabbá fűződött ezen a színházi estén. A Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság népének kultúrájából kapott ízelítőt a pécsi közönség. Nehéz dolga van ilyenkor a tollforgató embernek, mert hiszen mit is válasszon ki ebből a színes dal és tánccsokorból, kinek a nevéhez fűzzön egy-egy szép gondolatot? Mert a minden esetben megújrázott számok, a percekig tartó tapsok már eldöntötték az együttes sikerét. Ki felejtené el a csodálatos hangú Tamara Cse- bant, a szerény, kedvesen mosolygó moldvai asszonykát? Vagy a fürgelábú, ka- maszos Makanut, aki oly sok derültséget váltott ki a nézőkből a „Kisinyevi” táncjelenetben vagy a „Moldvai t s t ■ : • lagodnában” ahol mint nász- £ nagy boronáit a össze a falu £ legszebb lányát, a falu leg- • jobb táncosával. Sokáig meg- £ marad emlékezetünkben, az £ öt csinos moldvai lányka, — £ G. Szamuszenko, h. Panfili, * M. Zsukova, A. Erre és J. i Romoszova — szatirikus tán- £ ca, amelyben bemutatták a • pletykázó, pörlekedő öreg- • asszonyokat. És végül — £ utolsóként — egy ukrán £ táncszvit következett. A szó- S lótáncot N. Psenyicsnája, I. j Furnika és A. Galusztyian £ táncolták. Ebben a táncban • felvonult a tánckar vala- ! mennyi tagja. A mintegy : húsz percig tartó fergeteges £ dinamikájú, színes forgatagot • lenyűgözve nézte végig a kö- j zönség. A pécsi közönségtől ezzel • búcsúzott a VIT-díjas Mold- i vai Népi Együttes. Kedden : délelőtt a Tiszti Házban a £ hosszúhetényi táncosokkal ! találkoztak a moldvai fiata- £ lók. Baráti beszélgetés során • a szovjet táncosok elmond- \ ták, miképpen fejlődött : együttesük tíz esztendő alatt £ hivatásos művészegyüttessé. • A hosszúhetényiek cserében, i bemutatták saját feldolgozá- • sú hagyományos táncaikat. £ Szórják a pétisót Ócsárdon Avatatlan emberek ugyancsak felütik fejüket arra a különös, repülőgéphez hasonlatos zúgásra, amely egy Zetor kedélyes püfögésébe vegyülve már péntek óta ébresztgeti a természetet az ócsárdi határban. Zöld búzavetések keményre fagyott földjén futtatja gépét Vajda János elvtárs, mögötte valóságos porfelhőként szórja szét a pétisót Ludvlg Rudolf igazgató. Gamos István műhelyvezető és Hegyi József hegesztő közös újítása: a ventí- ’átorós mütrágyaszórógép. — Üssük csak fel a szövetkezetek munkaegység könyvét! Mindjárt az első oldalon azt írja, hogy egy embertől kézzel legfeljebb hét hold műtrágyaszórást lehet megkövetelni. Két sorral följebb pedig ugyanez a munkaegységkönyv 10 holdat szab meg a lófogatu műtrágyaszórógép részére. Ez az újítás naponta nem csinál se tizet, sem hetet, hanem éppenséggel tízszer hetet! Két teljesnek vehető munkanap alatt 168 őszi kalászos fejtrágyázását végezte el. huszonnégy ember munkáját helyettesítve. A vcntillátoros műtrágya- szóró nem külön kerekeken fut a Zetor után. hanem rászerelték a traktorra, hogy minél kevesebb kerék tapodja a vetést. Űj tsz-község a pécsi járásban: <:so\k\mim>s/.em (Tclefonjelcntés) Két ízben vágott neki hiába kacsótai tanácsekiöknő és még egynéhány lelkes elvtárs a csonkamindszenti gazdák maradiságának, de amikor harmadszor is nekifogtak — siker koronázta álhatatosságu- kat. Ebbe a kis faluba, ahol március elsején még mindenki egyénileg gazdálkodott, úgy köszönt be az április, hogy alig maradt ember — a szövetkezeten kívül. Csonkamindszent ugyanis a pécsi járás legújabb termelőszövetkezeti községe lett. Az elmúlt héten alakult Uj Március szövetkezetbe azóta a 18 holdas Tóth Gézával az élén belépett a gazdacsalódok zöme. A megalakulás napja óta tizenhármán írták alá a belépési nyilatkozatot és csak kilenc család van még, — természetesen a kulákokat nem számoljuk ide — akik tovább próbálkoznak az egyéni gazdálkodással. A szövetkezet azonban mind a kilencükre számít. Tóth Gyulára, a híres állattenyésztő gazdára, Miklós Gyulára és a többiekre is csak a szövetkezetben vár igazi boldogulás. Amilyen egységes elhatározással léptek be a többiek, ők is jobban tennék, ha nem várnának őszig, hanem már ebben a gazdasági évben üstökön ragadnák a szerencsét és belépnének a szövetkezet megalapozói közé. Az újonnan alakult szövetkezeti községben lázas szervező 'evékenység folyik. A tsz igénylést nyújtott be Horváth Ferenc kulák istállójára — melyben — ha rövidesen megkapják — megindulhat a közös illatéi lom ány összevonása Megkezdődtek a vetési előkészületek is, hogy ha az idő engedi, zökkenő nélkül indulhasson a tavaszi vetés. Elmentek a katonák ben összekovácsolódva minden erejüket és tudásukat összpontosították. így mentettek meg 3845 polgári lakost a haláltól, 1334 katonát kimentettek az árvízokozta bekerítésből, megmentettek népgazdaságuknak 4564 állatot, 260 gépkocsit és nagymennyiségű gabonát... Külön köszönetemet fejezem ki a révkapitányság hajósainak odaadó munkájukért... König János elvtárs, a mohácsi járási pártbizottság első titkára így tolmácsolta a város és a sziget lakóinak köszönetét: — Mindannyian úgy érezzük, hogy most még szorosabbá vált dolgozó népünk kapcsolata néphadseregünk harcosaival. ígéretet teszünk, hogy kemény, megfeszített munkával hozzáfogunk az újjáépítéshez, hogy minél hamarabb megkezdődhessék az egész szigeten a pezsgő élet. Amit értünk tettek, annak emléke örökké élni fog Mohács város és a. szí gat dolgozóinak szívében... Ezután Imre József, a mohácsszigeti Vörös Fény tsz elnöke tolmácsolta a mohácsszigetiek köszönetét. Az ünnepséget az elvonuló mentőcsoport díszmenete fejezte be. A katonák elmentek. A mohácsialt és szigetiek úgy érezték, mintha édes testvéreiket bocsátották volna útnak — újabb feladatok felé. — A mohácsi Duna-szakasz védelméért, a mohácsszigeti lakosság mentése során tanúsított önfeláldozó munkájukért önöket, honvédeket, tiszthelyetteseket és tiszteket, rendőröket, államvédelmi erőket és határőröket megdicsérem! — A dolgozó népet szolgálom! Lázár Tivadar ezredes elvtárs szavaira válaszolt ezekkel a szavakkal kedden délelőtt tíz órakor a mohácsi tanácsház előtt felsorakozott mintegy hatszáz katona. Mögöttük indulásra készen vártak autóm. Teherkocsijaikra felrakták a pontonokat, a rohamcsónakokat, melyeknek segítségével annyi emberéletet mentettek meg a pusztító víztől. Valóban: a dolgozó népet szolgálják és szolgálták ezek a kemény, bátor katonák, akiket sokszázíőnyi megmentett szigeti férfi és nő, sok-sok mohácsi lakos búcsúztatott a város főterén. ők hatszázan és társaik — akik már előbb útnak indultak — valóban kiérdemelték a parancsnok dícséretét: — Ebben a küzdelemben megmutatkozott a lövészek teljesítménye, a tüzérek szakszerű munkája, a műszakiak hajózási és robbantási tudása, a hottilla vízijártassága, a rádiósok szakismerete, a légierők felderítési és bombázási képessége. Mindezek a fegyvernemek egy nemes cél érdekéAz önfeláldozás és bátorság mintaképét állította elénk MOHÁCS, 1956. MÁRCIUS 20. f'zrek és ezrek, — a belügyminisztérium és a határőrség parancsnoksága, — a megye. a járás, a város vezetői, dolgozói, a jeges árból kimentett férfiak és asszonyok — kísérték utolsó útjára Horváth Sándor elvtársat, a mohácsszigeti küzdelem hősi halottját. A temetés délután három órakor kezdődött. A hősi halált halt Horváth Sándor határőr- társai vitték vállukon a koporsót, amely előtt párnákon hordozták a hős oldalfegyverét és kitüntetéseit. A sírnál a belügyminisztérium képviselője. Szalva alezredes elvtárs felolvasta Piros László altábornagy, belügyminiszter napiparancsát: ' — A dunai árvíz következtében súlyos elemi csapás érte Mohácsszigetet és környékét. Az életveszélybe jutott emberek kimentése érdekében pártunk és kormányunk minden rendelkezésére álló erőt mozgósított. A mentési munkálatokban a szovjet hadsereg egységeivel vállvetve néphadseregünk és a belügyminisztérium alakulatai hősies küzdelmet folytattak a pusztító árral. Áldozatos harcaik eredményeképpen az emberi életek ezreit mentették meg. Az önfeláldozás és bátorság mintaképét állította elénk Horváth Sándor elvtárs. aki négy gyermek életének mentése közben — saját életét nem kímélve, — 1956 március 16-án hősi halált halt. Hősies magatartásáért a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a „Kiváló Szolgálatért Emlékérem"-mel tüntette ki. Horváth Sándor államvédelmi törzsőrmester elvtársat egyidejűleg soronkívül államvédelmi alhadnaggyá léptettem elő. Bátor, önfeláldozó helytállását, a dolgozó nép iránti hűségét példaképül állítom az egész személyi állomány elé. Jelen parancsomat a belügyminisztérium egész állománya előtt ismertetni kell. Ezután Szalva elvtárs a belügyminisztérium nevében elbúcsúzott Horváth Sándor alhadnagytól. — Horváth Sándor 194S óta fegyverrel a kezében a dolgozó nép országát védte — mondotta többek között. — Elvesztése miatt érzett súlyos fájdalmunkat enyhítse az a tény, hogy hősi halmiunk a hazáért halt meg, azért indult útra a zajló Dunán, hogy kimentse a veszélybe jutót* embereket, anyákat, gyermekeket, öregeket, azért halt meg, hogy védje azt a földet, azt a hazát, ahol élt, dolgozott. Tudatában volt a veszélynek, amelynek kitette magát, mikor mások életéért vizreszállt, nem egyéni érdekeiért dacolt a veszéllyel, hanem a nép éráikéit tartotta szem előtt. Koporsójánál szomorú szívvel emlékezünk Ana- tolij Petrovics Tulbanov, szovjet tizedesre is, aki szintén hősi halált halt a mohácsszigeti mentési munkálatok közben. A magyar nép saját hősi halottjának tekinti és emlékét kegyelettel mindig megőrzi. Az árvíz óriási károkat okozott dolgozó népűnknek, de a nagy veszélyben az egész ország dolgozó népe ismét meggyőződhetett arról, hogy katonafiaira, a fegyveres testületek harcosaira mindig, minden megpróbáltatásban számíthat. Ezután a pécsi határőrség tisztjei, tiszthelyettesei és harcosai nevében Horváth Sándor parancsnoka, Jelenszkí Márton alezredes mondott búcsúbeszédet, majd Mohács város és a sziget lakossága nevében Vértes Tibor, a városi tanács v. b.-titkára búcsúzott a város hősi halottjától. — Mohácssziget újjáépül és sokkal szebb lesz, mint volt. Az építés lendületében velünk lesz Horváth Sándor elvtárs! Menteni az 5 erős keze segített, építeni hősi emléke segít majd... A munkás gyászinduló hangjai mellett helyezték sírjába Horváth Sándor alhadnagyot és a díszszakasz háromszoros díszsortüzzel adta meg a vég tisztességet a hősnek. A frissen hantolt sirt beborították a hála cs szeretet koszorúi. volt. A történelemben először lett a hatalom birtokosa a dolgozó magyar nép s irányította saját sorsát. Ellenség övezte gyűrűben, teljesen elszigetelve, alig több mint négy hónapnyi idő alatt megoldotta az évszázados követeléseket is és azokat mesz- sze túl haladva a dolgozók igazi felszabadulásáért nagyszerű intézkedéseket hozott. Államosította a bányákat, gyárakat, bankokat, közlekedési vállalatokat és a nagybirtokokat. Az üdülőket, parkokat átadta a dolgozóknak, azonnal felemelte a munkabéreket, forradalmi úton oldotta meg a lakásproblémát, amely mind a dolgozó nép érdekeit szolgálta és ujjongó örömét váltotta ki. Az évtizedek folyamán semmi sem tudta feledtetni a magyar dolgozó néppel, hogy — ha rövid időre is — az ország tényleges urává, gazdájává tette a dolgozókat. Minden előbbi társadalmi rendtől eltérően nemcsak biztosította a különböző jogokat, hanem intézkedéseket is hozott, hogy gyakorolhassák azokat. Magyarország történetében 1919 április 7-én először választottak szabadon a dolgozók. Biztosította a munkához való jogot, felszámolta a proletáriátus örök rémét, a munkanélküliséget. Ekkor valósult meg először a törvényileg biztosított nyolcórás munkaidő, a fizetett évi szabadság. a társadalombiztosítás. Megszűnt a nők lealázó helyzete, egyenlő tagjai lettek a társadalomnak. Uj egyetemeket, főiskolákat hoztak létre, kötelezővé tették a nyolc osztálvos iskola elvégzését. Mindez kitörölhetetlen emlékként élt a magyar dolgozók szívében, a Horthy-terror sem tudta elfojtani azt a törekvésüket, hogy követeljék a folytatást..; Akkor nem járhattunk tovább a megkezdett nagyszerű úton. Az angol, amerikai, francia reakció összefogott a felszabadult magyar nép ellen Azt hitték, könnyen elsöprő győzelmet aratnak. Tévedtek A munkások, parasztok, akik megfelelték a szabadságot, minden erejükkel védték á hazát. Az ellenforradalmi erők számbeli és fegyverzeti túlereje, szövetkezve a belső árulókkal azonban vérbe fojtotta a magyar dolgozó nép harcát. Igaz, hogy belső gyengeségek is gátolták az előrehaladást: a két párt helytelen egyesülése, a földosztás elmulasztása, az ellenség elleni kíméletlen harc elhanyagolása. Ezek azonban nem okozták volna a nroletár- hata'om bukását. „Belső báláinkon úrrá tudtunk volna lenni, hibáinkat, tévedéseinket ki tudtuk volna javítani, ha erre időnk jut. ha a külső ellenség támadása és túlnvomé ereje ebben meg nem akadályozott volna bennünket“ — írta Rákosi elvtárs. Tizenegy évvel ezelőtt a szovjet nép hozta el a szabadságunkat. A masvar dolgozó nép a tanácsköztársaság ideién megtett útra emlékezve á'lt a kommunista párt mellé. Tanulságokban, tapasztalatokban megedződve kezdtünk munkához, s amit akkor abba kellett hagyni, — azt ma mind a dolgozók érdekében megvalósítottuk. Megtanultuk, hogy őrizni kell pártunk egységét, tisztaságát, mint a szemünk világát; saűntelenül fejleszteni marxista-leninista képzettségünket; erősíteni a/ államapparátust. Páliunk helyes politikája, alapján magabiztosan, eredményesen haladunk a szócializmus építése, a dolgozó nép jóléte, boldogsága megteremtése útján, Harminchét évvel ezelőtt, 1919 március 21-én plakátok, felhívások, ünnepségek adták hírül ország-világnak: győzött a magyar proletárforradalom, diadalt aratott a magyar munkásosztály és a szegényparasztság millióinak az akkor alakult, fiatal kommunista párt által vezetett nagyszerű harca. Március 21, a tavasz első napja, a tanácsköztársaság négy és fél hónapos fennállása, a magyar dolgozó nép évszázados szabadságküzdelmének egyik legkimagaslóbb Időszaka. A tanácsköztársaság kivívá- «ával hosszú, sötét évtizedek ulán hazánk ismét a nemzetközi haladás élvonalába került. Világtörténelmi előzménye és feltétele a Nagy Októberi Szocialista Forradalom lelkesítő példája volt, amellyel megkezdődött a proletárforradalmak diadala és a kapitalizmus összeomlásának korszaka. A kommunista párt vezette magyar dolgozó nép örök dicsősége, hogy Oroszország után elsőnek vitte győzelemre a szocialista forradalmat, valósította meg a maga országában a proletár- diktatúrát. Ez európaszerte fellendítette a forradalmi mozgalmat: néhány hét múltán Bajorországban is tanácshatalom lőtt létre, Ausztria munkásosz- iá’ya is egyre élesebben har- :olt a jobboldali szociáldemokrata kormány ellen a magyar ■is a bajor példa követéséért, bér.in irta 1919 májusában: ■,Az egész világon mindaz, ami » munkásosztályban becsületes, a ti pártotokon áll. Minden hónap közelebb hozza a proletár világforradalmat“. A proletárforradalom, a szovjet és a magyar nép együttes törekvése új tartalmat adott a prolet'árinternaciona- lizmus hagyományainak. A forradalom bázisa, központja Szovjet-Oroszország lett. A tanácsköztársaság léte jelentős intervenciós erőket kötött le, megzavarta felvonulási .terveiket, nem engedte, hogy a nyugati imperialisták a magyar munkásokat és parasztokat az Drosz testvérek szabadságának eltipróivá tegyék. A magyar dolgozó nép vére hullatásávai bizonyította be, hogy tudja: az októberi forradalom vívmányainak megvédése a magyar nép ügye is. 1919 március 21, az évek óta érlelődő és erősödő baráti rokonszenvből államok közötti szövetség alapja lett. Lenin már az októberi forradalom előtt rámutatott arra, hogy az egyes nemzetek nem te’jesen egyformán jutnak el a szocializmushoz. ,.A proletár- diktatúrára való átmenet formája Magyarországon egészen más, mint Oroszországban: a burzsoá kormány önkéntes lemondása, a munkásosztály egységének gyors helyreállítása, a szocializmus egysége a kommunista program alapján" — írta Lenin „Üdvözlet a magyar munkásoknak“ című művében. A XX. pártkongresszus a történelmi tapasztalatok alapján bizonyította be e tétel helyességét s hogy egyes nemzetek az adott történelmi körülményeknek megfelelően békés úton is eljuthatnak a szocializmushoz. Ezt példázza a Magyar Tanácsköztársaság léti-e- jötte is. A magyar dolgozók, a Kommunisták Magyarországi Pártja vezetésével minden fegyveres harc, egyetlen lövés nélkül vették kezükbe a hatalmat. A polgárháború csak akkor kezdődött, amikor az imperialisták megtámadták a fiafal tanáoshatalmat. A Magyar Tanácsköztársaság a proletáriátus diktatúrája
