Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-17 / 66. szám
2 NAPLÓ 1956 MÁRCIUS 17 Boleslaw Bierut elvíárs temetése Varsó (PAP) A lengyel nép pénteken kísérte utolsó útjára nagy fiát, Boleslaw Bieru- tot, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát. Lengyelország fővárosa, Varsó és az egész ország gyászban van. A párt székházéban ravatalozták fel a nagy hazafinak holttes' tét. Másfél napja a dolgozók százezrei érkeztek Lengyelország minden részéből és vonultak fel a koporsó előtt, hogy megadják a végtisztességet an nak az embernek, alá egész életét az ő boldogságuknak szentelte. 9.45 óraikor a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikád Bizottságé nak tagjai, J. Berman, J. Cy- rankiewicz, W. Dworakowski, F. Józwiak, F. Mazur, H. Mine, N. Nowak, E. Ochab, K. Rokos- sovjski, R. Zambrowski, A. Zaxmdzki — az elihúnyt legközelebbi munkatársai és harcostársai állnak utolsó díszőrséget Bierut koporsója mellett. Tíz óra. — Felhámgzanak a gyászinduló hangjai. A Lengyel Egyesült Munkáspárt vajdasági bizottságainak titkárai kilépnek a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának épületéből, vállukon Boleslaw Bierut koporsójával. Mindenki leemeli kalapját. A koporsót ágyútalpra helyezik és fehér—vörös zászlóval fedik be. A lengyel hadsereg tábornokainak kíséretében az ágyútalp megindul Varsó központja, a Sztálin-tér felé. A koporsó mögött Boleslaw Bierut családja halad. Után® következnek a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai. Köztük halad N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Mögöttük a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagjai és a Központi Bizottság titkárai következnek. A gyászmenetben ezután a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a Francia Kommunista Párt, az Albán Népköz- társaság, az Osztrák Kommunista Párt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, a Belga Kommunista Párt, a Bolgár Népköztársaság, a Spanyol Kommunista Párt, a Dán Kom munista Párt, a Finn Kornrnu nista Párt, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa ság, a Kanadai Haladó Munkáspárt, Szíria és Libanon Kommunista Pártja, a Luxem burgi Kommunista Párt, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Kommunista Párt, a Norvég Kommunista Párt, a Román Népköztársaság, a Svájci Munkapárt, a Svéd Kommunista Párt, a Csehszlovák Köztársaság, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, az Olasz Kommunista Párt és a Magyar Népköztársaság küldöttsége következik. A gyászmenetben haladnak a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának, a Lengyel Népiköztársaság államtanácsának és kormányának tagjai, a Lengyel Nép- köztársaság parlamentjének képviselői és a Varsóban akkreditált diplomáciai testület tagjai. Utánuk következnek a lengyel hadsereg tábornokai és tengernagyai, a munkás- mozgalom veteránjai, a tudományos és a kulturális élet, az élmunkások, az élenjáró parasztok képviselői. A Sztálin téren a koporsói a díszes ravatalra helyezik. Tizenegy óra: búgnak a szirénák. Felhangzik az Intema- cionálé. Ebben a percben az egész nép csendben, magába- szállva adózik hű fia emlékének. A. Zawadski, a Lengyel Nép- köztársaság Államtanácsának elnöke, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja lép a szónoki emelvényre, hogy a Lengyel Egyesüli Munkáspárt Központi' Bizottsága és a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa és kormánya nevében megnyissa a gyászgyűlést. — Boleslaw Bierut, nemzetének odaadó nagy fia, végső otthonába indul, — mondotta Zawadzki elvtárs. — Elkíséri őt az egész nép s az általa olyannyira szeretett varsói ifjúság mérhetetlen fájdalma, elkíséri a Nemzeti Frontba tömörült lengyel nép forró szeretető. A lengyelek millióinak szívébe, Lengyelország fiatalságának és gyermekeinek szívébe Boleslaw Bierut saját szívének meleg lüktetésével véste be nevét, belevéste azt egész életében folytatott hazafias tevékenységével — mondotta többek között, majd így folytatta: Boleslaw Bierut nincs többé, de pártunk, az egy tömböt alkotó Lengyel Egyesült Munkáspárt, amelynek legkiválóbb harcosa és vezetője volt, fennmarad és él. Él nagy szocialista eszménk, melynek Boleslaw Bierut oly lelkes harcosa volt. Ám a fájdalom és bánat szavaival együtt fogadalmat teszünk: vigyázunk a lengyel nép elért eredményeire, mint szemünk világára. Boleslaw Bierut halott, de emléke örökké élni fog szívünkben! örök dicsőség szeretett elvtársunk, barátunk, Boleslaw Bierut emlékének. Ezután Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja mondott búcsúbeszédet. Majd Stefan Ignar, a Lengyel Nemzeti Front elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, Csu Te marsall, a Kínai Népköztársaság alel- nöke, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja búcsúzott Bierut elvtárstól. A népi demokratikus országok nevében Antoni Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkára mondott búcsúztatót. Londonba érkezett Malenkov elvtárs London (TASZSZ): Március 15-én megérkezett Londonba a szovjet energetikusok küldöttsége, élén G. M. Malen- kovval, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesével, a szovjet villamoserőmű- vek miniszterével. A londoni repülőtéren Aubrey Jones üzemanyag- és energiagazdálkodási miniszter, Lord Citrine, a központi energetikai hivatal elnöke, az angol külügyminisztérium képviselői, J. A. Malik, londoni szovjet nagykövet, V. A. Kamenszkij londoni szovjet kereskedelmi megbízott, a szovjet nagykövetség és a szovjet kereskedelmi képviselet felelős munkatársai, a sajtó és a rádió képviselői fogadták a küldöttséget. Aubrey Jones az angol kormány nevében üdvözölte G. M, Malenkovot és a küldöttség tagjait. Kifejezte azt a reményét, hogy a szovjet vendégek technikai vonatkozásban sok érdekes dolgot látnak majd Angliában. G. M. Malenkov válaszában többek között a következőket mondotta: Az angol központi energetikai hivatalnak és a Lord Cit- rinenek, a hivatal igen tisztelt vezetőjének szívélyes meghívására érkeztünk ide, hogy megismerkedjünk az ország energia-gazdálkodásával, a villamos erőművek és az energetikai gépgyárak munkájával. A Szovjetunióban nagy jelentőséget tulajdonítanak a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok bővítésének minden országgal. A küldöttségek cseréje, a személyes kapcsolatok megteremtése, amire az utóbbi időben a Szovjetunió és Nagy-Britannia képviselői között sor került, elősegítette országaink kölcsönös kapcsolatainak további javulását. Felhasználom az alkalmat, hogy tiszta szívből sikereket kívánjak az angol népnek Nagy-Britannia gazdasági és kulturális fejlesztésében. Az árvízvédelem hírei VisszatcSepítik IzalieHaföId Majsra. cs Sátorhelyre szállított lakosságát. A visszatelepülést szombaton kezdik meg tehergépkocsikkal. * Az emberek mentése az egész szigeten befejezettnek tror-lh-té. A további mentér során az állatokat igyekeznek kiszabadítani a motoros és kétéltű, valamint kézievezésú vizijárműveken néphadseregünk tagjai. * Dunaszekcsőn elszállásolási bizottság alakult, amely a lakosság körében elhelyezi az árvízkárosult szekcsőicket és a Duna falva községből és a sziget tanyavilágából kimentett embereket. * A mentéssel egyidőben erősítik a gátakat végig a mohácsi Duna-szakaszon. Pénteken este ismét nagymennyiségű robbanóanyaggal támadták a jégtorlaszokat. Készülnek a vízügyi igazgatóság szakemberei a gátszakadások eltorlaszolására is. * Szovjet katonák segítik a mentést kétéltű járműveken a bajai oldalról. * Dunaszekcsőn Ébert Ferenc alapszervi pórttitkár tizenkét- tagú mentöbrigádot szervezett. A hat csónak 120 embert mentett ki a szigetről, főként nőket és gyermekeket. * A mohácsi Béke étteremben tömegétkeztetés folyik. Naponta mintegy 1 000—1 500 embert látnak el reggelivel, ebéddel, vacsorával, elsősorban menekülteket. * Dunaszekcsőn is megszervezték a földművesszövetkezeti vendéglőben a menekültek élelmezését. Csütörtökön 340 személy kapott háromszori ellátást. * A szigetet mentési szakaszokra osztották és a területekre kirendelt mentőbrigádokat levegőből — rádió útján — és a megfigyelési állomásokról irányítják. A légifelderítés már nemcsak rádióval irányítja a mentőket, hanem rakétajelzé- sckkel is. Egy kulturális seregszemle tapasztalatai A harkányi kultúrházban a körzeti kulturális seregszemlén hét község művészeti csoportja szerepelt. Még a hideg idő és a metsző szél sem tarthatta vissza a fiatalokat. A diósviszlói színjátszók például gyalog tették meg oda is, vissza is, az utat. Percnyi pontosan öt órakor kezdődött a műsor. Az ipacsfai színjátszók — akik még sohasem vettek részt hasonló versenyen, — léptek először a színpadra, Gárdonyi „Falusi verebek“ című színművének első jelenetével. A máriagyűdi úttörők a „Csipkerózsika“ című mesejáték második felvonásának második képét mutatták be. A diósviszlóiak a „Cigány“ című népszínmű harmadik felvonását hozták. A nagytót- falusiak Csíki Gergely: Nagymama című népszínművének 11. felvonását adták elő. Mo- liére: Duda Gyuri című müvéből négy képet mutattak be a drávaszerdalielyi színjátszók, A színjátszók többnyire maguk döntötték el, hogy mivel szerepelnek. Kár, hogy választásuk —. mint ahogyan a fenti felsorolásból is kiderül, — nem a mai témára esett. Pedig jó lett volna, ha mai témájú darabot tanulnak a nagytótfaluslák, diósviszlóiak ás a többiek. Hasznos lett volna, ha bemutatják az alakulófélben lévő falut és benne az öntudatosodó embert, aki az új életért küzd. Az ilyen darabválasztásnak bizonyára hasznát látták volna a községekben, ahol a termelőszövetkezetek megerősítésén és új termelőszövetkezetek létrehozásáért küzdenek. De jobb a mai témák választása a színjátszók szempontjából is. Kevesebb kosztüm kellett volna, azt játszhatták volna a színpadon a szereplők, amit az életben maguk is láttak, sőt át is éltek. A példák bizonyítják: a járási szervek nem tudták úgy irányítani a színjátszó csoportok munkáját, hogy azok a mához szóló mondanivalóval lépjenek színre. Takács Józsefnek, a járási népművelési csoport vezetőjének jobban kellett volna segítenie a kultúr csoportokat. De hogyan segíthetne, amikor a járási tanácson termelőszövetkezetek szervezésével bízzák mell- Nem kétséges, hogy Takács elvtárs jó agitátora a tsz- mozgalomnak. De többet veszít így a tsz-mozgalom a réven, mint amennyit nyer « vámon. Nyer egy jó agitátort és — mint a példa mutatja* — elveszít minden egyes községben ötöt-tizet-tizenötöt. -* Mert nem jobb módszer-e, bt a helyi kultúrcsoportok cigi tálnak a szövetkezeti gazdálkodás mellett a művészet sajátos eszközeivel, mintha egyetlen ember teszi azt?! A körzeti bemutató széP sikerrel járt. Siker, hogy ® művészeti tömegmozgalom, a kulturális seregszemle enni/' lelkes fiatalt megnyert ® nagy ügynek: a művelődésnek, a művészet szereteténeK és megszerettetésének. Siker, hogy alapos felkészültséggé jelentek meg a fiatalok nagy többségükben — a seregszemlén. Siker, hogy a szereplésért nagy áldozatokati hideget, fáradságot vállaltak- Siker, hogy művészetükben <* harkányi kultúrházat zsúfolásig megtöltő nézőközönséi gyönyörködött. Siker, hogH érvényre tudták juttatni még a gyakorlatlanabb csoportok is — a mű eszmei mondanivalóját. Kétségtelen azonban, hoQD a siker még nagyobb is lehetett volna, ha a műsorválasztás céltudatosabb, megfontoltabb. Ehhez azonban — mételjük — segítség kel\ mégpedig nemcsak a járás, hanem a község segítsége >Sl Ha a pártszervezetek, a tanácsok vezetői, a D ISZ-szer- vezetek politikailag képzett tagjai átgondolják, irányítják a műsorválasztást, most maradéktalan dicsérettel számolhatnánk be a harkányi körzeti seregszemle szinját- szócsoportjainak szereplésé; ről. Pécs vSros tanácsának egészségagyi osztálya felhívja a város lakosságát, hogy a hastífusz elleni kötelező védőoltáson mindenki vegyen részt. Az oltásokat a hirdetményeken feltüntetett helyeken végzik a körzeti orvosok. Az oltásról illetőleg felmentésről szóló bizonyítványt mindenki április 15- Ig a házfelügyelőnek (ha házfelügyelő nincs, akitor a házban otthon tartózkodónak) adja át. Aki a bizonyítványt nem adja le, azt az ellenőrzés során úgy tekintik, mint aki nem oltatta be magát. Aki az oltásról indokolatlanul távol marad, szabálysértést követ el és pénzbüntetésben részesül. Jufes Hoch nyilatkozata a Franc© Soir-nak leszerelési tervéről Párizs (MTI) Jules Moch, a francia leszerelési terv szerzője nyilatkozatot adott a France Soir-nak a leszerelés kérdéséről. „ Moch nyilatkozatában rámutat, hogy terve néhány szóban összefoglalható: sem elszigetelt ellenőrzés lefegyverzés nélkül, sem elszigetelt lefegyverzés ellenőrzés nélkül. A leszerelést folyamatosain, fokozatosan és ellenőrzéssel kell végrehajtani. A tömegpusztitó fegyverek meglévő készletére Moch kijelentette: nem leh®*' ne azonnal és teljes bizony'*’' Sággal megsemmisíteni azok8 a készleteket, amelyek a leszerelésre vonatkozó szerződ«^ az ellenőrzés létrejötte elét már megvoltak. Ennélfogva * kellene halasztani e készlet** megsemmisítését, de úgy3®1' akkor végre kellene hajtani egyéb leszerelési intézkedés*' két. A francia köztársasági tanács elfogadta az algériai kivételes meghatalmazásról szóló törvényjavaslatot Párizs (MTI) A francia köz- társasági tanács péntekre virradóra 294 szavazattal 7 ellenében elfogadta az algériai kivételes felhatalmazásról a nemzetgyűlésben első olvasásban már megszavazott törvény j avaslatot. Verdeille szocialista szenátor, a javaslat előadója kifejtette a nemzetgyűlésben már ismertetett indokokat, amelyek szerint a kivételes felhatalmazásra szükség van az algériai kérdés rendezéséhez. Ennek ellenére az igazi bátorság nem abban nyilvánul meg, hogy erőszakkal oldjuk meg azokat a konfliktusokat, amelyeket józan ésszel is meg lehet oldani — hangsúlyozta Verdeille. Az árvíz következtében károsult lakosság segítésére a pénzbeli küldemények az „Árvízkárosultak támogatása“ elnevezésű OTP 500-as számú csekkszámlára fizetendők. A pén/.küldemé- nyeket a postahivatalok, továbbá a Magyar Nemzeti n»"'- és az OTP fiókjai veszik fel. A vitában a megtorló politika több szóvivője is felszólalt. A Francia Kommunista Párt nevében Waldeck L'HujHes. szenátor rámutatott: az a politika, amelyet a különböző kormányok januárig követtek mind Indokínában, mind Észak-Afrikában, nagyon sokba került Franciaországnak. — Azért szavazunk « kormány mellett — mondottá, — hogy meggátoljuk e politika folytatását. Szavazatunk ezenkívül kifejezi arra irányuló akaratunkat is, hogy meggátoljuk a reakció mesterkedéseinek sikerét, s hogy megszakítás nélkül folytassuk a harcot a munkásosztály, a népi tömegek egységakciójáért. Szavazatunk azonban nem jelenti annak figyelmen kívül hagyását, hogy Algériában létrejöjjön a tűzszünet s az a nólkü- lözhetetlen tárgyalás, amely lehetővé teszi majd az algériai népnek, hogy a francia nrp barátjává és szövetségedévé váljék. \ felszólalásokra Guy Mol- .-l válaszolt. Felépülnek ismét a házak Kiküldött tudósítónktól: Dunaszekcsö, 1956. III. 16. Romokban hever az Alső- dunasor. Ami még a múlt héten fal volt és oltalmazta az embereket, állatokat széltől, hidegtől — ma már sárkupac csupán. Kicsiny, vénségtöl megrokkant vertfalú házikók... Nem bírták a víz, a jég nyomását, összeomlottak. Maguk alá temették a bútort, a berendezést, csak az emberek menekültek meg belőlük. Az elpusztult otthonok tetőgerendái, mint a húsból kihasadó csontok meredeznek. Az emberek, szomorúszemű, megtört emberek kutatgatnak a romok között. Egy lószerszám, egy zsák ázott kukorica, egy sérült szék sokat _ jelent most. Ezek a föld alól, fal alól. víz alól előkapart holmik az újjáéledő reménység jelképei. A lószerszám majd az új ló hátára kerül... A kukoricából ellátjuk a hízót, míg nem jön a segítség... A megmentett szék lesz talán az első bútordarab ... Szemelácz István hazai vom- halmaz. Ok nem, csak a szomszédok hallották a beszakadó tető szivet és fiilet hasogató recsegését, mert Szemeláczék — az egész család — a szigetben voltak. A szigetben .hol úgy jött az ár, mint a ferge- teg és szétdúlta a tanyát, elpusztította a négy tehenet, három borjút, két méter magasan belepte a vermelt krumplit. Az álmukból riadó emberek is csak nagy üggyel bajjal tudtak felkapaszkodni a jégár elöl a góré gerendájára, karjukon a három esztendős gyerekkel ... Most itt vannak Szekcsőn. Két napi reszketős, fagyoskodás után megmentették őket. Itt vannak és nézik a pusztulást. Az asszony az egyetlen megmentett bútordarabot, a tükörállványt bámulja., le nem veszi róla a szemét... Ez maradt mindössze bútor... A felső szomszéd udvarában fekszik a toalett-tükör, azaz nem is tükör, már hiszen üvege nincs, csak a víz fénylik rajta. A pajta alatt egy másik tükörállvány, a család menyecskéjéé. Vadonatúj, talán csak napokkal ezelőtt hozták és boldogok voltak: íme., gazdagodott a család. Az új bútor semmivé lett. — A --’'’eten abban remény- kedtün agy legalább a faluban mer arad a házunk — sóhajt '< kendőbe bugyolált asszony —. Es itt van ... A ház felé mutat és szidja, szidja a sorsot, utána, szinte átmenet nélkül áldja a két hadnagyot, akik a góré tetejéről leszedték őket... — Igen... Megmenekültünk ... Azt kívántuk, hogy legalább a kicsi maradjon meg, de itt vagyunk valamennyien... Csak mi lesz velünk? Ezt kérdi itt mindenki. Mi lesz velünk? Hogyan épül fel a ház? Hogyan népesedik be az istálló? Hogyan lesz kenyér és takarmány? És még egy kérdés? Hol húzzák meg magukat az újjáépítésig? Szemeláczéknak ugyan erre nincs gondjuk. Vidáéknál, rokonuknál találtak valameny- nyien fedélre. Szívesen fogadták őket, otthon érzik magukat. De mi lesz Szűcs István- néval, aki szállásért kopogtatott az egyedül élő Jambusz Király Jánoshoz, aki így fogadta: — Miért éppen hozzám jön? Es elszállásolta az otthontalan asszonyt kelletlenül valami kis kamrába. Szerencsére kevés az ilyen szív nélkül való ember. Szerencsére a szekcsői elszállásolási bizottság — ha kell hatalmi szóval — otthont teremt az a Jö; otthontalanoknak. És ami a í° vöre vonatkozik: szerencsére ^ párt központi vezetősége* kormány segíteni fogja az a vízkárosultakat. És segítenek az emberek Ezerszámra jelentkeztek mi munkások mentésre. Cd egyrészüket vették igénV0 () mert katonáink elvégezték mentés javát. Ezek az elda' sak bizonyára ugyanilyen segíteniakarással lépnek sorompóba, ha a lerombolt ,,r zak helyébe újakat kell , ni. És ezek a házak már n \ vályogból vertek ^esZ'lí.w Ezekbe már nem lyuknyi a°u. kokon kandikál be a napstiíl-i Ezeknek már nem padlójuk lesz és nem azal1’!^ tető védi lakóit az esőtől, tÓl . . . !,{' Emlékezzenek csak Szett1 ezek és a többiek: mintha ^ ját családjukat tudták v ^ bajban, úgy mentették ^Ciberéket a honvédek, a kot nlsták vezette polgárok. elképzelhető, hogy ugVanC^ í az elvtársak ne segHent»e ß,y megmenekültek feje föle hont építeni? . Igen, felépülnek majd tf- a bérek és az új házakba v':ójyik maiá r boldo'1 d GARAMI LASZí
