Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-17 / 66. szám

DUNÁNTÚLI mÁomocnÁBUuavEtötJETEKj A MAI SZAMBÁN. Az árvízvédelem hírei. (2. o.) — Londonba érkezett Malenkov elvtárs. (2. o.) — Felépül­nek ismét a házak. (2. o.) — Egy kulturális seregszemle tapasztalatai. (2. o.) — Készül az óvodai kézikönyv. (4. o.) — Nehéz mérkőzés vár vasárnap a Pécsi Dózsára. (4. o.) HOP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁG ÄN AK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 66. SZÄM ARA: 5# FILLER SZOMBAT, 1956 MÁRCIUS 17 a Öntevékenyen belvizek ellen! Nemcsak a mohácsi járás, az egész ország áll éjjel-nap- Pali őrségben a Duna tölté­sein és menti csónakon, kom­pon az elárasztott sziget bajbaj jutott embereit. A felderítő repülőgép pilótája azonban nemcsak a medréből kilépett Dunát látja a magasból, ha­nem azt is, hogy apróbb-na- gyobb víztükrök csillámlanak az áttöretlen gátakon belül is, szerte, egész Baranyában. Nem valami áradás nyomai ezek — a rendkívüli bőséges őszi csapadék, meg az olvadó hótömegek vize borít el a sely­mei, szigetvári, sásdi, siklósi járásokban ezer és ezer holda­kat. A belvizek alattomosan feltörő árja nem rombol vá­lyogból vagy kőből emelt fala­kat, nem támad hirtelen, alig kivédhető elemi erőként, de olyan csapás, amely csendben és lassú biztonsággal sava­nyítja meg legelőink s a kaszá­lók fűvét, fojtja meg a búzá­kat, kísérli tönkretenni egész környékek gazdálkodását. A szorgalmukról megyeszerte is­mert, tehetséges kárászpuszta! szövetkezeti parasztokat már elűzte földjeikről a víz, de odahagyhatják-e százszámra környéküket, településeiket azok a parasztcsaládok, akik- nek esztendőről-esztendőre tönkreteszi termésük negyedét, harmadát a belvíz? Most, hogy a melegebb légtömegek várha­tóan mindenhonnan eltüntetik a havat, most tűzzük napi­rendre a belvizek ügyét. S míg ®z állam minden szerve, min­őén vízügyi szakembere a du- nai töltéseket védi, minket, akiket nem ért el az ár ■— a belvizek azonnali levezetésére Szólít fel mind a saját gazda­sági érdekünk, mind hazafiúi kötelességünk! Ehhez a munkához legtöbb helyen nem kellenek dömpe- r®k és teherautók — elég hoz­zá az ásó és a kapa is. A mér­nöki diplomát pótolhatja a tonniakarás, a helyi ismeretek es a leleményesség. Pár méte- res> lejtősre hasított barázda ^vezetheti öt—hatszázöles víz- ®btés csapadékát a mellék s _a «árkokba, amelyek Bárányá­én legtöbb helyen elég alkal­masak a mostani belvízmeny- hyiség elvezetésére. Nem azon vitatkozni, hogy melyik resz tartozik a Vízügyi Igaz­gatóságra és melyik a községi tanácsra — gerendatöréskor Sem idő, sem alkalom nem Nyílik szálkakeresésre. Ahol szükséges, oda a vízügyi szer­ek minden esetben úgyis el­sőik munkairányító szakem­bereiket. Érezze tehát most magát minden községi tanács- einök faluja, környéke „belviz- ^edelmi biztosának’1. A mező- gazdasági állandóbizottság, a ermeiési bizottság tagjaival es mezőőrökkel vegye tüzetes f émle aiá a hatar minden le­vőiét, erét és árkocskájat es szükséges: közerő kirende- lsével is tisztíttassa ki med- uket az átjárásra beledobált szárkévéktől, kövektől, s a ka- szálatlanul hagyott, elvadult kóróktól s növényzettől. De necsak tisztítsanak, hanem ahol a rendkívül magas talajj víz leszivatása ezt szükségessé teszi — szakemberek irányítá­sa alatt mélyítsék is az árko­kat. Tenni, cselekedni, dolgoz­ni visszaszorítani a belvizet a már elhódított területekről is — ez most a tavaszi mun­kák jó előkészületének egyik legfontosabb ágazata. A mi hazánkban az ar- es a belvizek megfékezése mindig az egész társadalom megmoz­dulását tette szükségessé. Nem azért, mintha — kivált a fel­szabadulás után s az utóbbi esztendőkben nem áldoztunk volna rá állami úton is millió kát — hanem azért, mert Ma gyarország vízvédelmi helyzete különleges és egyedülálló egész Közép-Európában. Területünk nek negyedrésze, mintegy * millió katasztrális hold (majd nem tíz Baranya) ártér azaz lejjebb fekszik a folyok leg magasabb vízszintjénél. Ara­nyosan tán csak Hollandiában van több töltés, mint nálunk és köztudomású, hogy a ve dőgát nemcsak a folyamok vizének betörését akadályozza hanem a belvizek szabad lefo­lyásának is útjába áll. Me2' oldhatja-e vízügyi problémait egyedül állami szerveivel az az ország, amely valósággal gyűjtőmedencéje az Alpo* es a Kárpátok vizeinek? Megold­hatja-e Baranya Vízügyi Igaz­gatósága egymaga, amikQR mi megyénket két folyam, Duna és a Dráva .fogja vizes zsákba egyszerre? Nem old­hatja meg, csak a dolgozo pa- rasztság, az állami gazdasago s gépállomási munkások, a helyi közigazgatási szervek együttes közreműködésével Mozgósításra van szükség nemcsak a gátakon, hanem a Dunától legtávolabb eső terü­leteken is a belvizek megfeke- zésére. , Baranyai gazdák, tanácsel­nökök, népfrontbizottságok, DISZ fiatalok, állami pződsa gok! Tűrhetjük-e tiszta lelki­ismerettel, hogy testvéreink, rokonaink, ismerőseink era bertársaink búza és őszi árpa vetései, legelői es lucernásai tönkremenjenek, amikor nekik is de az egesz országnak is nem kevesebb, hanem több élelemre van szüksége ebben az évben? A Duna a mohácsi szigeten komoly károkat oko­zott de hódítsuk vissza cserebe a víztől azokat a tízezer hol­dakat melyeket belvíz forma­^ábtui elragadott tőlünk. Tér­meljük meg rajta az á^v«_ ÄSTS'vUe, oíszág 'mezőgazdasági termelé­^összefogással, közös atoj: tál, azonnali cselekvéssel mi ért ne tehetnők meg ■ „Új munkasikerekkel köszüntsék Pécs bányászai napy nemzeti ünnepünket, április 4-ét!“ Átadták a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját a pécsi bányászoknak Új gépek a pályafenntartásnál 'ecnou SZabaduIás óta az egyik hálván ^hb vasúti munkát, a tói. énntartást is gépesítet­ték" "&T-"1K>rtast ls — flloszór Budapesten ala­^iri rí a géptelepfőnökség, %‘n,, Dombóváron állítottál Y Pályafenntartási gép «mást. es®2 a műhely már a múlt s ‘«ndőben is 78 erőgéppel és hézi szerszámgéppel l pelkezett. A műhely gépi l)('„.enóezése lehetővé tette, . nagymennyiségű olyan Np, íat végezliettünk el, ame- W,. azelőtt nehéz, fáradságos w «múltával, lényegesen na­gyobb kiadás mellett és csak hosszabb idő alatt lehetett vol­na végrehajtani. A gépállomás bővítésére még ezévben egy milliót és a következő évben még félmil­liót kapunk. így többek kö­zött még az idén megérkezik egy tehervágánygépkocsi, amely az anyagszállítást végzi el a korábbi emberi erővel tolt pályakocsi helyett, jön 34 elektrovibrátoros aláverő, hét motoros pályamesteri hajtóka és sok más gép. Várnai László MÁV főintéző Pénteken este 6 órakor meg­ható ünnepség keretében adták át a pécsi bányászoknak a múlt év második felében vég­zett munkájuk jutalmaképpen a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Az ünnepsé­gen, amelyet a pécsszabolcsi Petőfi kultúrotthonban rendez­tek, megjelent és az elnökség­ben helyet foglalt Farkas László elvtárs, a Központi Ve­zetőség tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, Fessel Ti­bor elvtárs, a megyei párt-vég­rehajtó bizottság ipari és köz­lekedési osztályának vezetője, a megyei párt-végrehajtó bi­zottság tagja, Tatai Károly elvtárs, a megyei párt-végre­hajtó bizottság tagja, a komlói városi pártbizottság első titká­ra, Kocsis Lajos elvtárs, a szénbányászati miniszter első helyettese, Cseterki Lajos elv­társ, a SZOT titkára, Kárpáti Ferenc elvtárs, a megyei párt- bizottság tagja, a városi párt­végrehajtó bizottság ipari és közlekedési osztályának veze­tője, Tóth József elvtárs, a vá­rosi pártbizottság harmadtitká­ra, Bogár József elvtárs, a szakszervezetek megyei taná­csának elnöke, Moroszlai Ist­vánná elvtársnő, a Pécsi Szén- bányászati Tröszt párttitkára, Fehér János elvtárs, a szak- szervezeti trösztbizottság elnö­ke, Jelenszki János elvtárs, a Szocialista Munka Hőse, Szla- vek Antal elvtárs, többszörös sztahanovista, Munkaérdem­renddel kitüntetett vájár, Ta­mási István elvtárs, a tröszt főmérnöke, és dr. Ember Kál­mán elvtárs, a kerületi bánya­műszaki felügyelőség vezetője. Az ünnepi beszédet Kocsis Lajos elvtárs, a szénbányásza­ti miniszter első helyettese mondotta. E nagy kitüntetés — mon­dotta többek között — arra kötelezi a pécsi bányászokat, hogy a jövőben még szebb eredményeket érjenek el. Utalt arra is, hogy a pécsi bányá­szok az idei év első hónapjai­ban nem tudták olyan lelkese­déssel folytatni a munkát, mint eddig tették, éppen ezért fel­adatuk az — mondotta, — hogy a felszabadulási verseny lendületében törlesszék adós­ságukat. De sok más feladatot is végre kell még hajtani. — Mit kíván a dolgozó nép jólétének emelése a pécsi bá­nyászoktól? Azt, hogy tudatá­ban legyenek annak és asze­rint munkálkodjanak, hogy a terveket az összes mutatók­kai együtt nemcsak teljesíthet­jük. hanem tűi is teljesíthet­jük, több, jobb és olcsóbban termelt szenet adhatunk a népgazdaságnak. Ezután Cseterki Lajos elv­társ, a SZOT titkára szólalt fel, majd Tamási István fő­mérnök vette át a dorogi bá­nyászoktól a zászlót és felszó­lalásában ígéretet tett arra, hogy ezt az immár másodszor hozzájuk jutott zászlót olcsón és könnyen nem adják át sen­kinek. A dorogi bányászok ne­vében Polencsik Hugó, Erzsé- bet-aknai csapatvezető vájár adta át a zászlót s azzal fejez­te be szavait, hogy ezt a ma­gas állami kitüntetést, amely Dorogról indult el s azóta két­szer volt náluk, minden erővel igyekeznek visszaszerezni. Fehér János elvtárs elnöki zárszavával ért véget az ünne­pély. Ankét a társadalmi lu a dón védelméről Magyar Dolgozók Pártja Ba­ranya Megyei Párt-végreha.itó- faizottsága, a Magyar Jogász Szövetség és a Hazafias Nép­front ma, szombaton délelőtt 10 órakor ankétot rendez Pé­csett a Petőfi moziban a tár­sadalmi tulajdon védelméről. Az ankét előadója: Molnár Erik elvtárs, akadémikus, igaz­ságügyminiszter. Pécsre jlin a moldvai népi táncegyüttes A magyar-szovjet barátsá­gi hónap alkalmából a jövő héten Pécsre érkezik a Moldvai Szovjet Szocialis­ta Köztársaság népi tánc- együttese. Március 19-én, hétfőn este 8 órakor a Pé­csi Nemzeti Színházban ze­nekari számokat, szólótánco­kat, táncjeleneteket, nem­zeti táncokat és szatirikus táncokat mutat be. Művé­szeti vezető: S. Aranov, Apró Antal elvtárs Mohácson Kikü’dött tudósítónk jelenti: Mohács, 1956 III. 16. Apró Antal elvtárs, valamint Dégen Imre elvtárs és Hegyi vezérőrnagy elvtárs ma Mo­hácsra érkeztek, hogy szemé­lyesen is tájékozódást szerez­zenek a baranyai árvízről és útmutatásokat adjanak a to­vábbi munkákhoz. Apró elvtársnak beszámol­tak a Megyei Árvízvédelmi A Szigeti-tanyán: Már tíz tehéntől fejnek napi 30 literen felül (Tudósítónktól) Még valamikor a havas feb­ruárban igen érdekes ver­senyvállalást tett a Szigeti tanya hat tehenésze. Sánta György, Méhes János és fele­sége, Vincze János, Kovács István, valamint Nemes György elvtársak arra kötelez­ték magukat, hogy megsok- ;-/orozzák felszabadulásunk ün­nepéig a nagytejelésű tehenek számát. Az I-es istálló 80 tehe­ne közül akkor még csak egy tehéntől fejhettek napi 30 lite­ren felül, rá egy hétre azon­ban már a 424 sz. „Magda“ és a 359 sz. „Pipi“ is „átlépték a Rubicon-t.“ Ma, március 17-én a pécsi tejfogyasztók: reggeliző ház­tartások, óvodások és iskolá­sok legnagyobb örömére a hat derék tehenész jóvoltából már tíz olyan tehén van a Pécsi Állami Gazdaság Szigeti ta­nyai üzemegységében, amely nemhogy megadja a 30 litert, hanem túl is szárnyalja azt. Március 15-én a Magdától 45,6 kiló tejet fejtek, míg a Pipi 39.7 kilót adott. Tejzsír? Há­rom egész hetvenöt század szá­zalék, azaz magyarra fordítva: a két jószág aznapi tejéből 32 darab tíz dekás vajat készíthe­tett a pécsi tejüzem. Amit a Szigeti tanyán űznek, abban nincs semmi ördöngösség. A teheneket hozamaik szerint ta- karmányozzák, fejésük meg­szervezésével pedig visszatér­tek a tartós eredményeket biz­tosító sorfejéshez, amelynek előnyeit rövidesen külön cikk­ben ismertetjük. A gazdaság üzemi bizottsá­ga és igazgatója elhatározta, hogy az igazgatói alap felhasz­nálásával minden 30 literre befejt tehén után öt liter sa­ját termésű bort kap jutalom­ként a tehenész. Ami azt illeti, Merling Bálint pincemester akár már elő is készítheti a csapokat, mert április 4-éig még további három tehénnél kívánják elérni a 30 literes termelést a szigeti tanyaiak. bizottság tagjai. Elsőnek Ka- ona Lajos elvtárs, a Megyei Árvízvédelmi Bizottság elnöke rámolt be arról, hogy már­cius harmadik» óta szakadat­lan készültségben állottak, már jóelőre megszervezték a megyei tanács osztályai segít­ségével az ellátást» a gépjár­müvek irányítását, az anyagok mozgósítását. Katona elvtárssal együtt az árvízvédelmi bizottság tagjai beszámoltak arról, hogy az el­öntött szigetről éjt nappallá tevő munkában eddig 2981 sze­mélyt hoztak át. ezenkívül 1299 ottrekedt katonát, 79 TEFU gépkocsit, 419 szekeret, 2419 számosállatot. A déli szakaszon 6000 köbméter földet mozgat­tak meg a gátak megerősítésé­re, A március 13-1 szigeti gát­szakadás után különösen a környékbeli halászok segítették a mentést. A menekültek elhe­lyezését biztosították szociális otthonokban, a bólyi kastély­ban és magánosoknál helyezték el a kiürített lakosságot. Apró Antal elvtárs a beszá­moló meghallgatása után töb­bek között a következőket mondotta: „Az elmondottakból és a személyesen tapasztaltak­ból megállapíthatom, hogy Mo­hács és a sziget védelme ér­dekében megfeszített munka folyt. Ezt a feladatot igen szer­vezetten végezték az elvtársak és a hősi munkáért elismerést érdemelnek. A tanács végre­hajtotta a minisztertanács ár- vízvédelmi rendelkezéseit. A párt központi vezetősége segítséget ad a további véde­kezéshez és az újjáépítéshez — folytatta Apró Antal elvtárs, — de a helyi erők társadalmi munkájára is szükségünk lesz, hogy helyrehozzuk a károkat. \ pártbizottság feladata, hogy erre mozgósítsa az embereket. Ahogy a víz levezetése meg­történhet, hozzá kell látni a helyrehozáshoz. Nem szabad, hogy az árvízkárosultak bi­zonytalanságban maradjanak. Különösen jól kell gondoskod­ni a gyermekekről. A Pécsi Építőipari Vállalat 400 vas­vázas épületet készített. Ezek egyrészét, valamint előregyár­tott épületelemeket kell majd felhasználni a sziget újjáépí­tésénél, hogy minél gyorsab­ban megindulhasson az élet. Ahogy a védelemből kivet­ték részüket dolgozóink — mondotta befejezésül Apró An­tal elvtárs, — úgy kérjenek részt a helyreállításból is. Legújabb szocialista községünk: HELESFA (Telefonjelentes) Kedd óta sűrűn nyiladoznak a helesfai parasjtporták ka­pui. Nem valami lakodalom vagy régi népszokás a sűrű lá­togatás oka: a helybéli Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai csap­ták fel népnevelőnek, hogy még a vetések előtt a szövet­kezésre irányítsák egész falu­jukat. Szerda, csütörtök, pén­tek — három rövid nap alatt 20 család 25 tagja 145 holddal lépett be a népnevelők szavá­ra, közöttük Angyal Lajos 12 holdas, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese is. Pári József tanácselnök adta át neki a belépési nyilatkozatot, de nem írta alá az irodában. Haza­ment s mire visszajött, már nemcsak az ő neve volt rajta a papiron, hanem tizenhét esztendős legényfiáé. Árpádé is. Gothár Pál tízholdas gazda iv<vovgv>vc<i cgj un tc|icit A UC lesfai Uj Élet tagjai közé. Derék emberek közé lép­tek! Aranyat ér ott öregje-fia- talja. Tudják, ki a legeredmé­nyesebb népnevelőpár? Czirjáfc Jánosné és a hatvanöteszten­dős Szeitl Jánosné. Bár elha­ladt már jócskán feje fölött aj idő, nemcsak magtároskéni állja meg a helyét, hanem okos szó dolgában is kevesen vehe­tik fel vele a versenyt as egyívásúak közül. Czirjákné- val, a szövetkezet munkacso- portvezetőjévcl együtt egyetlen nap leforgása alatt behozták a szövetkezetbe Tóth Ferencnél öt holddal, a kétholdas Izsa Fcrencnét, a hatholdas Simon Gyulát — összesen nyolc ű.; tagot. Csináljunk egy rövid szám­vetést! Hclesfán 48 dolgozó pa­rasztcsalád él —- ebből ma mái 44 család termelőszövetkezeti tag. Négy családon múlik, hogy a falu száz százalékig szocia­lista község legyen. A négy kö­zött Bodó Géza, Óbert Ignác, Angyal Dezső és Bartos Dezső fontolgatják még a teendőket, pedig az élet már régen meg­érlelte a helyzetet. Miért tana­kodik például Bartos Dezső, akinek lánya már esztendők óta bent van a csoportban, vc- je pedig a dinyeberki szövetke­zet elnöke? A fiatalok már kipróbálták — megbízható út a szövetkezés apjuk, apósuk számára is. Ha ez a négy csa­lád is meggondolja magát, ak­kor a helesfai ú t,jelzőt áb'ára már holnap kiteheti az aszta­losmester az új felírást: szocia­lista község! Hadd lássák meg az arra szekerező szomszédos bükkös-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents