Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-15 / 64. szám

KttjÚ PROLETÁRJAI ECYE/ÜLJETEK! DUNÁNTÚLI Haladjunk bátran azon az úton, melyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa hatalmas fényszóróként meg­világított, s akkor mi is nemsokára elérjük azt a magasságot, ahonnan már láthatók a boldog, békés jövő, a kommunizmus körvonalai! (Rákosi Mátyás elvtárs beszámolójából) MDP BARANYA M E GYEI BIZOTTSÁG A* N A K LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 64. SZÄM ARA: 50 FILLER CSÜTÖRTÖK, 1956 MÁRCIUS 18 Rákosi Mátyás elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség ülésén (Egyhangúlag jóváhagyva a Központi Vezetőség 12—13-i ülésén) A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének március 12—13-i kibővített ülésén Rákosi Máiyás elvtárs, a Központi Vezetőség első titkára tartott beszámolót az SZKP XX. kongresszusáról. Az alábbiakban kivonatosan közöljük Rákosi elvtárs beszédét. I. Az SZKP XX. kongresszusa világtörténelmi jelentőségű esemény Tisztelt Központi Vezetőség! A Szovjetunió Kommunista Váljanak XX. kongresszusa 0r>ási horderejű, világtörténel­mi jelentőségű esemény. Ha­tása fokozódó mértékben fog Megmutatkozni a nemzetközi tei'ődés minden területén, s jelentékenyen megszilárdítja a Szocializmus. a béke és a de­mokrácia híveinek hatalmas táborát. Hruscsov elvtárs be­számolója a Központi Bizott­ságnak a XIX. pártkongíesz- szus óta végzett munkájáról. Bulganyin elvtárs előadói be­széde a hatodik ötéves terv irányelveiről, a kongresszus egész munkája bátran, alkotó módon felvetette és megvála­szolta korunk legfontosabb kérdéseit. A kongresszus egész munkáját a marxizmus-leninizmus szelleme hatotta át A kongresszus erőteljesen aláhúzta azt a lenini megál­lapítást, hogy az új élet iga­zi alkotói a Kommunista Párt által vezetett néptöme­gek. A kongresszus egész munká­ját a marxizmus-leninizmus szelleme hatotta át. Ez tette lehetővé, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja helyesen mérlegelhette az elmúlt három ív bel- és külpolitikájának minden problémáját, a marxis­ta-leninista tanítások alapján, a tömegek tapasztalatainak és 'étérdekeinek szakadatlan fi­gyelembevételével ki tudta dolgozni a felmerült bonyo- 'ult kérdések megoldását. A Szovjetunió Kommunis- ‘a Pártja Központi Bizottságá­nak beszámolóját, valamint a kongresszus vitáját magas elvi színvonal, a bírálat és önbírá­lat bátor alkalmazása, igazi, harcos bolsevik szellem hatot­ta át. A kongresszus légkörét az egészséges optimizmus, az erő és a magabiztosság jelle­mezte. Szakadatlanul új ol­dalról került megvilágításba az a tény, hogy a Kommu­nista Párt szorosabbra fűzte kapcsolatait a tömegekkel, hogy bátran támaszkodott a dolgozó nép kollektív ta­pasztalataira, meghallgatva kívánságait, fejlesztette a bátor bírálatot, az önbírála­tot és ezzel nemcsak jobban összeforrott a néppel, hanem maga is egységesebb, összc- kovácsoltabb lett. A kongresszuson újra bebizo­nyosodott a Szovjetunió Kom­munista Pártja és az egész szovjet nép megbonthatatlan erkölcsi-politikai egysége. A testvéri kommunista és munkáspártok képviselői jog­gal hangoztatták, hogy a kong- t esszus munkája és határoza­tai valamennyiek számára fel­becsülhetetlen jelentőségűek, s hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártját, Marx és Lenin halhatatlan eszméinek zászló­vivőjét nagyszerű, követendő példaképüknek tekintik. Ez a kongresszus a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom történetének is kimagasló eseménye. Határozatai messzire előremu­tatnak, megvilágítják a kom­munizmus építésének útját a Szovjetunióban és felbecsülhe­tetlen segítséget nyújtanak a szocializmust építő országok dolgozóinak, a kapitalista or­szágok kommunista és mun­káspártjainak, s új erővel, új 'o1kesedéssel töltik el szerte a világon a béke és a demokrá­cia minden hívét. A magyar dolgozó nép a leg­nagyobb lelkesedéssel figyelte és helyeselte a XX. pártkong­resszus munkáját. A Kommunista Párt még szorosabban tömörült a Központi Bizottság köré Rákosi elvtárs ezután ismer fetett több elvi kérdést, me- 'yet az SZKP XX. kongrosz- szusa felvetett, továbbá a Szov­jetunió szocialista építőmun­kájának főbb eredményeit és a hatodik öiéves terv irány­elveiben foglalt fő célokat. A tőkések — mondotta, — akik azelőtt kétkedő, szkepti­kus megjegyzéseket fűztek a szovjet tervekhez, ezúttal gondterhesen, nemegyszer tisz­telettel beszéltek célkitűzései­ről, s megállapították, hogy e tervek a Szovjetunió eddigi eredményei alapján reálisak és megvalósíthatók. A dolgo­zók világszerte lelkes örömmel üdvözölték a 6. ötéves terv célkitűzéseit, mert tudják, hogy e terveket a szovjet nép biz­ton teljesíteni fogja és e ter­vek megvalósítása hatalmas erőgyarapodást jelent nem­csak a Szovjetuniónak és a szocialista tábornak, de szer­te a viiágon az egész haladói emberiségnek. A kongresszusi küldöttek — mondotta a továbbiakban Rá­kosi elvtárs, — akik e kérdé­sekhez hozzászóltak, kivétel nélkül hangsúlyozták, hogy a terv teljesítésének és túltelje­sítésének megvan minden fel­tétele s hogy a Szovjetunió termelésének hatalmas tarta­lékok állnak rendelkezésére. Több területi titkár vállalta, hogy területükön a mező- gazdasági terveket öt év he­lyett egy, kettő vagy három év alatt teljesítik. A beszámoló ezután a szov- iet társadalmi és államrend to­vábbi megszilárdításának nagy eredményeivel foglalkozott, majd így folytatódott: a szocia­lizmus ellenségei arra számí­tottak, hogy Sztálin halála után a párt soraiban esetleg zavar támad, vezetői között viszály tör ki. De ezek a szá­mítások hamisnak bizonyultak. A Kommunista Párt még szorosabban tömörült a Köz­ponti Bizottság köré, még magasabbra emelte a mar­xizmus-leninizmus mjndig diadalmas zászlaját, Különösen nagy reményeket fűztek az imperialisták aljas ügynökükhöz, Berijához. A Központi Bizottság azonban erélyes kézzel véget vetett e veszélyes ellenség és cinkosai tevékenységének, ami lényege­sen hozzájárult a párt tovább* és egységéhez „Ma pártunk egységesebb, mint valaha — mondotta Hruscsov elvtárs, — szorosan a Központi Bizottság kör£ tö­mörült és biztos kézzel vezeti ez országot a nagy Lenin mu­latta úton.“ A Szovjetunió Kommunista Dártia Központi Bizottságának munkáját az az elv vezérelte hogy a pártnak félelem nél­kül a nép elé kel! tárni a hiá­nyosságokat és a nehézségeket is. Nem forradalmár az, aki fél a hibák és a gyengeségek be­ismerésétől. A Központi Bi­zottság felhívta a pártszerve­zeteket a pártdemokrácia, a bíré'at és önbírálat minder erővel való fejlesztésére, a vég­zett munka eredményeinek bí­ráló értékelésére, az önáltatás, az önelégültség, az elbizako­dottság elleni harcra. A kollektív vezetés lenini elve A párt egységének további erősítése és a pártszerveze­tek aktivitásának fokozása megkövetelte a pártélet Le­nin által kidolgozott, ko­rábban gyakran megszegett szabályainak az érvényesíté­sét. Ebben elsőrendű jelen­tőségű volt a kollektív veze­tés lenini elvének visszaál­lítása cs általános »"»írerő­sítése. „A kollektív vezetés elve — mondotta e kérdéshez Mikojan elvtárs — elemi dolog a prole­tár párt, a lenini típusú párt számára, és mégis hangsúlyoz­nunk kell ezt a régi igazságot, mert körülbelül húsz éven át nálunk a valóságban nem volt kollektív vezetés. A személyi kultusz virágzott, amit már Marx, majd Lenin is elítélt és ennek természetesen feltétle­nül rendkívül kedvezőtlenül kellett befolyásolnia a párt helyzetét és tevékenységét.“ A marxizmustól teljesen ide­gen a személyi kultusz. Meg kell állapítani, hogy Sztálinnal kapcsolatban, aki­nek jelentős érdemei isme­retesek, az évek folyamán olyan személyi kultusz ala­kult/ ki, mely gátolta a kol­lektív vezetést, a pártdemo­krácia fejlődését cs nem egy téren komoly politikai és elméleti hibák forrásává vált. A személyi kultusz szelleme kihatott a népi demokratikus országokra, köztük hazánkra is, ahol ugyancsak komoly hi­bák keletkeztek belőle. Köztudomású, hogy a mar­xizmus-leninizmus súlyosan elítéli a személyi kultuszt. Marx és Engels számos írásá­ban határozottan állást foglalt egyes személyek nyilvános di­csőítése ellen. Lenin is kímé­letlenül ostorozta a személyi kultusz minden formáját, sza­kadatlanul kihangsúlyozta _ a párt vezető szerepét és a párt Központi Bizottságának nagy jelentőségét. Aláhúzta, hogy nem egyes személyek, hanem a dolgozó tömegek a történe­lem alkotói. Lenin mindia büszkeséggel beszélt a pártról. (Folytatás a 2. oldalon) Az MDP Központi Vezetőségének határozata A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége a Politi­kai Bizottság előterjesztése alapján megtárgyalta a Szov jetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán résztvett delegáció beszámolóját. A Központi Vezetőség teljes niértékben egyetért azzal az Srtékeléssel, amelyet a XX. kongresszus a jelenlegi nem­zetközi helyzetről s a Szovjet­unió belső helyzetéről adott és helyesli az ebből levont kö­vetkeztetéseket. A Szovjetunió­nak a gazdasági, a politikai, a '-’»Hurá'is élet minden terü'e- *én megmutatkozó rendkívü'i fejődése, a lenini tam­ásokon alamiló, a párt böi- •»sességét tükröző bel- és kü’~ no'itikáia új szövetségesek»! overt meg a nemzetközi szín­téren. úi lehetőségeket nyitott > kii’önböző gazdasági és tár­sadalmi rendszerű országok, a szocialista és a tőkés világ- -endszer békés egyiittéJéséhe- és versenyéhez, a szilárd bek" megteremtéséhez. A koneresz- szus megállapításai a háború me^akadálvozásának lehetősé­géről, továbbá a szoHaMzmns- ba való átmenet kü’önböző "'»rmairól. nemzetközileg növe- '»k és szilárdítiák a munkás- asztálv egvségét, a néptömegek összefogását, a béke. a demok­rácia és a szocializmus hívei­nek hatalmas táborát. A Központi Vezetőséget ^szinte örömmel töltik el a Szovietunió hatalmas gazd »sá­gi sikerei, s a hatodik ötéves terv nagyszerű célkitűzései, amclvek kézzelfoghatóan bi­zonyítják. hogy a Szovjetunió történelmileg rövid idő alatt túlszárnyalja az egy főre eső termelés tekintetében a leg­fejlettebb tőkés országokat, örömmel üdvözli a Központi Vezetőség a szovjet nép anya­gi és kulturális jólétének to­vábbi növekedését: a reálbé­rek és jövedelmek emelését, a munkaidő csökkentését, a kö­telező középiskolai oktatás ál­talános bevezetését 1960-ig és a tervezett egyéb intézkedése­ket. A Központi Vezetőség mé- ’ven egyetért azzal, hogy c si­kerek forrása a pártélet leni­ni normáinak helyreállítása, a személyi kultusz leküzdése, a kollektív vezetés megteremté­se. mely a gazdasági, a politi­kai és a kulturális élet min­den területén szabadon ki­fejleszti a párt és az pgész szovjet nép korlátlan alkotó erőit, Mindezek alapján a Köz­ponti Vezetőség meghízza a Politikai Bizottságot, hogy a KV tagjai, a pártszervezetek, a párttagság, a dolgozók, vala mint ezek szervezetei és az ál­lami szervek cselekvő részvé­telével haladéktalanul dolgoz za ki azokat az intézkedése­ket, amelyek a ISzovle'unió Kommunista Pártja XX. kong­resszusának határozataiból a magyarországi viszonyokra al­kalmazhatók és gondoskodjék ezek megvalósításáról. A Központi Vezetőség meg­állapítja, hogy pártunk politi kai irányvonala, amelyet a Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa dolgozott ki. helyesnek bizonyult. Tovább kell folytatni, a nehézipar el­sőbbsége mellett, mindenek előtt a mezőgazdaság fejlesztő sét, biztosítani kell hozamá­nak növelését s a mezőgazda­ság szocialista átszervezését fejleszteni kell a fogyasztás* iparágakat is. Biztosítani keli az ipar műszaki színvonalának gyors emelését, a viszonylagos lemaradás felszámolását. To­vább kell folytatni az ipari és mezőgazdasági termelés nőve lése, s a termelékenység eme­ése révén a népjólét emelésé­nek politikáját. Továbbra is szívós, követke­zetes harcot kell folytatni a pártban azért, hogy minden fokon teljes mértékben való­sággá váljék a kollektív veze­tés. Tovább kell fejleszteni a pártonbelüli demokráciát. A már elért eredményekre tá­maszkodva, még inkább meg kell szilárdítani a szocialista törvényességet. A párt és a munkásosztály vezetésével ki kell szélesíteni a hazafias nép­front-mozgalmat, ezt politikai tartalommal kell megtölteni oly módon, hogy képes legyen hazánk egész dolgozó lakossá­gát mozgósítani a béke védel­mére, s a szocialista Magyar- ország felépítésére. A XX. kongresszus új lendületet adott annak a helyes politikának a végrehajtásához, amely a Ma­gyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusán épül, s amelyet megszabadított a jobboldali torzításoktól a Központi Veze­tőség 1955 márciusi határozata. Minden pártszervnek és' pártszervezetnek — a Közpon­ti Vezetőségtől az alapszerve­zetekig — fel kell számolnia a formális, bürokratikus párt­munkát. A pártmunka közép­pontjába a gyakorlati felada­tok közvetlen végrehajtását, a végrehajtás megszervezését és irányítását, a dolgozó töme­gekkel való kapcsolat elmélyí­tését kell tenni. Az ideológiai, tudományos, kulturális, propaganda- és agi- tációs munkában messzeme­nően figyelembe kell venni a Szovjetunió Kommunista Párt- ia XX. kongresszusának elvi megállapításait. A Központi Vezetőség határozottan leszö­gezi, hogy az ideológiai mun­ka elmaradottságát nálunk is csak akkor lehet megszüntet­ni, ha nem tűrjük az elméleti restséget, a marxizmus-leniniz­mus megmerevítését, a dog- matizmuut. Az elméleti mun­kát a legszorosabban össze kell kapcsolni az élettel, a szo­cialista építés gyakorlatával. A propaganda- és agitációs munkát úgy kell átállítani, hogy az a párt politikájának népszerűsítése mellett a helyes munkamódszerek, haladó ta­pasztalatok, új ismeretek ter­jesztésével közvetlenül segítse elő a párt és az ország előtt álló gazdasági feladatok meg­oldását, A Központi Vezetőség meg­bízza a Politikai Bizottságot, hogy a második ötéves terv közeljövőben napirendre . ke­rülő irányelveinél érvényesít­se mindazokat a tanulságokat, amelyeket a magyar népgaz­daság, s általában a magyar népi demokrácia fejlődése szempontjából a Szovjetunió Kommunista Tártjának XX. kongresszusából következtetés­ként le kell vonni. A Központi Vezetőség fel­hívja a pártbizottságokat és alapszcrvezctckct, pártunk minden tagját, hogy mélyre­hatóan tanulmányozzák és ele­mezzék a XX. kongresszus anyagát és hasznosítsák a pártmunka megjavítását elő­segítő útmutatásokat. A Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa határozatai­nak tanúlmányozása és a gya­korlati munkában való fel­használása újabb lendületet ad az elméleti, kulturális és gyakorlati munkában, s nagy segítséget jelent pártunk Ili. kongresszusa és a Központi Vezetőség múlt évi nagyjelen- ‘őségű határozatainak végre­hajtásában. az előttünk álló feladatok teljesítésében, a szo­cializmus építésében Magvar- orszagon, A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE t> ^ Szovjetunió Kommunista ?rtjának XX. kongresszusa ■) szemszögből világította meg ? Jf'^nlegi nemzetközi helyzet ^fontosabb kérdéseit: a szo­cialista és a kapitalista rend- Zer békés egymás mellett élé- I®*' a háború elhárításának le­hetőségeit, a szocializmusba átmenet polgárháború elküli perspektíváit. A kongresszus e kérdésekre 11 v°natkozó bátor, új, a lenini 11 tanítások következetes al- t kai mozisával kidolgozott I < hiegállapításai a marxizmus- 11 teninizmus értékes tovább­fejlesztését jelentik, óriási I _ e,vi jelentőségük van a szó- I, eializmus megvalósításáért I folytatott helyes politika ki-1 ‘ dolgozásában és biztos I irányvonalat jelentenek szer- te a világon a kommunista 11 munkáspártok számára I \ h békéért, a demokráciá-11 ért és a szocializmusért ví-l v'°tt harcban. kA kongresszus egyhangú he-1 n1.,„,é?sel hagyta jóvá azt a t nkat, amelyet a Szovjetunió ß n?rnunista Pártjának Köz-| r nt> Bizottsága az elmúlt há- a esztendő alatt a kül- és belpolitika minden kérdésé-1 lA hőnyi sikerrel végzett. A I I, neresszus nyomatékosan I hogy e sikerek S.''k döntő tényezője, hogy a I t i«!-,V'°*unió Kommunista Párt-I > ,,’«h újra a pártáiét lenini Vai jutottak érvényre. ’ 7p, .v helyreállt, a kollektív ve- ! Pieaerösödöt t a párt-1 k ^hpkrácia. a még jobban elmélyí-le é, ®. a Párt tömegkapcsolatait I •hi,”?VeIte a Szovjetunió Kom- I Vt ’?ta pártja Központi Bi- I Urának, mint a párt kol­felvezetőjének súlyát es s IjA kongresszus egyhangú he-1 ^ Bnu támogatta a Szovjet- g Dom- Korwnunista pártja Koz- é Dia.’ Biz°ttsápának harcát, a Zl hiévpi ?rnus''en’n*zrnus sze,,f ü te* ós tanításaival ellenié-1 bpn SZemélyi kultusszal szem-1 ß ."fogállapította, hogy a ' ’ • méJyi kultusz elterjedése vezPt. 'borította a kollektív I ;i (jnfsh lebecsülte a párt és I g0zó tömegek szerepét. ,kirnP_efvhen gátolta a dolgozói KoZdcsekben rejlő, hatalmas. k|feuIhénvező és teremtő erői hibái/'^ósút s gyakran súlyosl hyijii^k és mulasztásoknak I Jtott táptalajt, *

Next

/
Thumbnails
Contents