Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-14 / 63. szám
1956 MÁRCIUS 14 NAPLÓ 9 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Gyakorlatias, konkrét pártellenőrxést Az állami gazdaságok párt- titkárai egyhetes tanfolyamának első napján a termelés pártellenőrzéséről volt megbeszélés. Megállapították, hogy a termelés pártellenőrzésének igen fontos szerepe van a gazdaságok életében. Az állami gazdaságoktól azt várja az ország, hogy a szocialista nagyüzem vonzó példái legyenek; nagy mennyiségű mezpgazdasági termékkel lássák el a lakosságot; kifogástalan vetőmagvakat, tenyészállatokat bocsássanak elsősorban a termelőszövetkezetek, de az egyéni gazdaságok rendelkezésére is. A kötelezően előírt állami tervek biztosítják, hogy e hármas, de egységes feladatot sikerrel megoldják. A pártszervezetek kötelessége rendszeresen figyelemmel kísérni az állami gazdaságok jellegéből következő tervek megvalósítását, elemezni a gazdaságvezetés tevékenységét, időben felhívni figyelmüket a fogyatékosságokra és a tervek teljesítésére mozgósítani a kommunistákat, pártonkívülieket A tanfolyamon megállapíthattuk, hogy a pártszervezetek sokat fáradoznak a termelés pártellenőrzésének meghonosításában. Az már általánossá vált, hogy a pártvezetőség ülésein beszámoltatják az igazgató elvtársat, egy-két esetben a főagronómust, főkönyvelőt, brigádvezetőt is. Gyulapusztán például a különböző szakágak vezetőit kérték meg, hogy taggyűlésen ismertessék a gazdaság helyzetét és a vita alapján hoztak határozatokat. Sok visszaélésre, az állami vagyon herdálására derített fényt a pártellen 3vzés. A kelemenligeti gaz.’ ság több, mint hárommillió forintos veszteséggel zárta a múlt évet, mert az akkori vezetők hanyagul, gondatlanul szervezték meg a betakarítást..Ugyanitt. a pártvezetőség ülése megállapította, hogy a téli gépjavítás rosszul sikerült. Másnap röpgyűléseken beszélték meg a traktorosokkal, a gépműhely dolgozóival, hogy vizsgálják felül a gépeket Az iiwzsratófe és más gazdanyire a párttitkár vállára nehezedik s ennek a gazdaság látja a kárát. A bári állami gazdaságban még a múlt év novemberében beszámoltatták az akkori vezetőt a takarmánykészletről. A jelentést minden vezetőségi tag megkapta s annak rendje-módja szerint megtartották a vezetőségi ülést. Az év végén kitűnt, hogy a pártvezetőséget félrevezették, a takarmány kevésnek bizonyult. Miért vezethették félre a pártvezetőséget? Mert megelégedtek az illetékesek tájékoztatásával, ahelyett, hogy a napirend anyagáról, a meglévő jelentésről érdeklődtek volna a dolgozóktól, véleményüket, tanácsaikat kérték volna. A termelés pártellenőrzése sokszor kissé nagyvonalú és általános. Most, a tavasz küszöbén mindegyik pártszervezet megvizsgálja: a gazdaság- vezetés megteremtette-e a tavaszi munkák feltételeit, a nyáron pedig az aratási előkészületek kerülnek szőnyegre. Szó se róla, erre is szükség van. De éppen az ilyen eeetek gyakori megismétlődése miatt kevés helyen fordul elő az, amit a bólyi és a pécsi gazdaság pártszervezete csinál. Röviden jellemezve: gyakorlatias, konkrét pártellenőrzést. A bólyi gazdaságban 1954-ben több, mint három forint volt egy liter tej önköltsége. A pártvezetőség megvitatta, mit lehet tenni s olyan határozat született, hogy a hat-hét fogat helyett egy Zetorral hordják be a takarmányt s a vetéstervet úgy állítsák össze, hogy a szükséges takarmányt a gazdaságban termeljék meg. A múlt évben •— bár még ez is sok — 18 fillérrel termelték olcsóbban a tejet. A pécsi állami gazdaság pártszervezete viszont három tagú brigáddal vizsgáltatta meg a szőlészeti üzemegység munkáját „s az eredményt taggyűlésen tárgyalták meg. Emellett mindkét pártszervezet napirendre tűzi az átfogóbb, általánosabb feladatokat is. Itt van például a technika fejlesztése. A mezőgazdaságban úgy vélik, hogy ez nem tartozik rájuk, ez csak az iparra vonatkozik. Az állami gazdasági pártszervezetek többsége meg sem tárgyalta a párthatározatot. Pedig a lehetőségekhez mérten magasfokú gépesítéssel rendelkeznek s a dolgozók bizonyára itt is törnék a fejüket észszerűsítése- ken, újításokon, esetleg új gépek konstruálásán, ha erre a pártszervezet ösztönözné őket. Növekszenek a követelmények és a helyesen értelmezett pártellenőrzés konkrét irányitást, gyakorlatias munkát kíván. Csak a termelés mutatóinak aprólékos, gondos elemzése, az adott helyzet tényleges ismerete alapján lehet * kézzelfogható feladatokat tűzni a kommunisták és a gazdaságvezetők elé. Ennek egyik és talán legfontosabb feltétele: a hozzáértés, a nagyobb szakértelem. A párttitkárok és a pártvezetőségi tagok többsége rendelkezik azzal az elméleti képzettséggel, amely munkájuk elvégzéséhez szükséges. Az elmúlt években gyarapodott szakértelmük is, de a mostani helyzet gyorsabb ütemet kíván. Tanulmányozniok kell mindenekelőtt a mezőgazdaság elméleti és gyakorlati kérdéseit, az üzemszervezést. Nem szabad „megismerhetetlennek“ tartani a könyvelést sem. Ismerniük kell a gazdaság éves termelési tervét, nemcsak nagy vonalakban, hanem részletesen, aprólékosan is, mert ez megkönnyíti az ellenőrzést. A vita sok hasznos tapasztal atot. módszert tett köz- kimoscsc, amelyek felhasználásával megjavíthatják a termelés pártellenőrzését. Mégsem szabad azt gondolni, hogy ez az egynapos megbeszélés mindent tisztázott. A pártszervezetek jogoson igénylik a járási pártbizottságok fokozottabb, helyszíni segítségét. Eddig ugyanis többnyire tájékozódásszerű látogatást tettek náluk, sokszor pedig nem a párttitkárokkal tárgyaltak, hanem a gazdaság vezetőivel. Változtatni kell ezen a helyzeten és közös erővel küzdeni a hibák ellen. „Április i-ig visszaszerezzük a III -sas akna becsületét“ Nagy nehézségekkel kezdték januárban a munkát a komlói TII-as aknán. A szokatlan hideg, a váratlan bányatűz, már az első napokban elmaradást okoztak. A III-as aknaiak azonban hősies erőfeszítéssel márciusra ismét megteremtették a tervteljesítés lehetőségeit. Most már van szén, elegendő front és már csak jó munka kell hozzá. A tervteljesítés lehetőségeiről így beszél az üzem vezetője, Hegybíró Béla. — Nincs igazuk azoknak, akik azt mondják, hogy a III- as akna nem támad fel többé. Számtalan példa bizonyítja, hogy amikor bányászaink és műszaki vezetőink akarják a tervet teljesíteni, sikerül is. Vannak olyan napok, amikor egyes harmadok tervéből csak 10—14 csille hiányzik, máskor pedig csak 50—60 százalékot teljesítenek. A termelésnek ez az indokolatlan ingadozása nem magyarázható objektív okokkal. A III-as akna terve teljesíthető, sőt túl is teljesíthető és ehhez csak az szükséges, hogy a műszaki középkáderek, fizikai dolgozók az I eszük, az erejük mellé a szí-1 vüket is adják a munkához. Én| bízom abban, -hogy üzemünk április 4-ig visszaszerzi a becsületét. Bíznak ebben a III-as aknai kommunisták is. Duga' János elvtárs, a pártszervezet titkára mondta el, hogy nemrég Bo- hony Gyula kérte a pártvezetőséget, adjanak neki párt- megbizatást. Mind több kommunista jelenti ki, hogy nem tűrhetik tovább az üzemük szégyenét, az elmaradást. Földes György csapata például 24 óránként 3—4 métert halad előre gurítóval. Báthori Sándor vájár április 4 tiszteletére megfogadta, hogy havi tervét a határidő előtt három nappal befejezi. És nemcsak a párttagok, a DISZ-f italok is újabb megbízatásokat kérnek. Törtei: Béla például a következőket mondotta: „Mi, fiatalok szégyeljük, hogy a III-as üzem ilyen hosszú időn keresztül nem teljesíti tervét. — Kérjük, tegyenek minket a legnehezebb helyre, hogy megmutathassuk, hogyan kell dől« gozni.“ A fiatalok közül érdemes megemlíteni Fekete Lászlót, és két társát, Szilágyi Pált és Kosa Andrást. A munkahelyüket, egy vágatot és egy frontot, nemrég elöntötte az iszap. Nagy veszteséget jelentett ez az üzemnek, de Fekete László- ék vállalták, hogy két nap alatt termelőképessé teszik a frontot. Az első műszakon 94 csille iszapot szállítottak. Volt köztük olyan fiatal, aki egymásután két műszakot teljesített. A vállalást teljesítették. A versenylendület fokozásának eredményei hamarosan megmutatkoztak az üzem termelésén is. A Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajának elnyerése alkalmából tartott •ás^óőrség harmadik napján, a III-as aknai bányászok is 110 százalékra teljesítették tervüket. Elhatározták, hogy a szombati lendülettel folytatják tovább a munkát és ők is tervük túlteljesítésével köszöntik felszabadulásunk 11. évfordulóját CUoM&M-tst A könnyűzene reprezentánsai vonultak fel hétfőn a Pécsi Nemzeti Színházban rendezett chansone-esten. A legismertebb chansoné-, kuplé- és slágerénekesek. S hogy az est tulajdonképpen minden volt: kabaré-műsor, tarkabarka, színképek a század könnyűzene-irodalmából, stb., ... csak chansone-est nem, az különösebbet nem változtatott, mert abban megegyezett a hallgatók véleménye, hogy — különösen a műsor első.ré- szében — mindenki jól szórakozhatott, kedvére hallgathatta a sikerültebbnél sikerültebb számokat. Felesleges erőlködés lett volna egész estet betöltő műsort összeállítani ehansoneok- ból. A magyar könnyűzene- irodalom elég szegényes ebben a műfajban s különben is változatosabbá, elevenebbé tette az estet egy-egy hegedűszóló vagy Kazal-paródia. A műsorban fellépett a közkedvelt komikus B ilicsi Tivadar. Slágerösszeállítása az elmúlt hatvan év legnagyobb filmjeiből készült. Vidám volt, hangulatos, eredeti. N eményi Lili, az Operaház tagja Petőfi—Huszka: Szeptember végén, Heine: Szeretlek, Ágnes: című dalait énekelte magas művészi tökéllyel. Ezekkel a számokkal sokkal nagyobb sikert ért el, mint a Víg özvegy egyveleggel. amely ugyan inkább beleillett a műsorba, viszont kevésbé illett a kiváló operaénekesnőhöz. Kazal a régi volt, a mindig friss, hadaró, eleven Kazal. Rá még ötven év múlva is úgy emlékszünk majd visz- sza. mint a „zipp“-es vagy a nagytáskából kistáskát elővarázsoló kupléénekesre. De most elsősorban a prózájával remekelt. Kisjó: Vezérfonal a tudományos borkóstoláshoz című paródiáját • adta elő nagyon mulatságosan, nagyon sikerültén. Zsolnay Hédi, kétségtelen, a legnagyobb magyar chansone-énekesnő. Kár, hogy elénekelte a „Mambo italiano“-t. Benne rendkívül ízléstelenül a magyar parasztot csúfolta ki. A szöveg, igaz, a mambót vette céltáblájára s a külföldön élő magyar disz- szidánsokat, de a puska vísz- szafelé sült el, s a mambot- gyártó disszídáns helyett a csárdást táncoló magyar paraszt vált mulatságossá. A fiatal nemzedéket képviselte Tóth Éva. Szép alt hangja — sajnos, — elég bizonytalanul ingadozott a sláger és a chansoné éneklés között. B ókay Csaba, VIT-díjas hegedűművész két számot adott elő. Különösen kiemelkedő volt Chopin: Valcer-jé- nek művészi tolmácsolása. A fiatal művészt szívesen hallgatnák meg máskor is városunkban. És végül: a zongorakísérő Túrán László volt, a konferanszié: Kovács Aladár szellemes, kedves, ügyes ötletekkel kapcsolta össze, fogta egységbe a vidám, hangulatos, szórakoztató kabaréműsort. ÓNOD y sáai vezetők egy része azonban még keresztezni igyek- szik a pártszervezet munA szerkesztőség postájából kaját és hogy „okoskodásnak“, „nem kívánatos beavatkozásnak“ tünteti fel a pártellenőrzést. József Sándor elvtárs, a görös- galli állami gazdaság igazgatója például kereken kijelentette: „A pártszervezetnek semmi köze a gazdasági vezetéshez. törődjön a maga dolgával.“ A pécsi állami gazdaság vezetői szerint meg a bírálat „lejáratja a vezetők tekintélyét1’. Káros és hamis nézetek ezek! Vegyünk csak egy példát. A szentmártonpusztai állami gazdaságban a téli gépjavítás során egy traktor javítási költsége meghaladta a 15 000 fo- rintotd), Bolyban viszont 3 000 forintba került. A bólyi gazdaságban előbb pártvezetőségi ülésen vitatták meg a gépjavítás tervét, helyzetét, azután pedig rendszeresen ellenőrizték végrehajtását, ami kiterjedt az anyagok helyes fel- használására, a ráfordítási idő csökkentésére is. Amikor a műhelymunkások és traktorosok nagyobbik része szabadságra akart menni, a kommunisták agitációjára visszamaradtak. Szentmártonpusztán viszont a pártszervezet Semmit sem tett. íme, a 12 000 forintos különbség egyik fontos oka. Sok gondot okoz még a termrlés mrtellenőrTésének kiszéle*Kése. A pártvezetőség tagjai alig ismerik a gazdaság tervét, helyzetét, csak éppen a napirenden szereplő kérdéseket, az egyszerű kommunisták pedig még náluknál is tájékozatlanabbak. A pártellenőrzés többMegjutalmazták a szovjet munkamódszerek terjesztőit A MÁV igazgatóság dolgozói bensőséges keretek között tartották meg a magyar-szovjet barátsági hónap megnyitó ünnepségét. Krassói Pál, az igazgatóság vezetőjének helyettese nyitotta meg az ünnepséget, majd Simonfai Ferenc főintéző, Ady Endre: „Uj várak épültek“ című versét szavalta. Az ünnepi beszédet dr. Martényi András, az I. osztály vezetőjének helyettese mondotta. Rámutatott arra a segítségre, amelyet a szovjet vasutasok a magyar vasutas dolgozóknak nyújtottak. Utána dr. Csókási János két énekszámmal, Kálmán Imre tangóharmonika szólóval szerepelt és fellépett az igazgatóság csasztuska-brigádja is. Az ünnepségen megjutalmazták a szovjet munkamódszerek terjesztésében kiváló eredményeket elért dolgozókat: Kőhegyi István műszaki intézőt a szalagszerű pályafenntartási munkák széleskörű alkalmazásáért. Könyvjutalomban részesült Kassai Károly műszaki intéző, az összekapcsolt mozgalom területén elért eredményeiért. Könyv- jutalomban részesítették az MSZT-szervczet kiváló aktíváit Is. VÁRNAI LÁSZLÓ főintéző „Vidékieknek nem adunk“ Az elmúlt hetekben a mecsckfalusi háziasszonyoknak problémát okozott az élesztő beszerzése. Miután a kenyérsütéshez az élesztő elengedhetetlenül szükséges, kísérletet tettek arra, hogy más községben szerezzenek élesztőt. A magyarszéki földművesszövetkezetben találtak is élesztőt, sütni azonban mégsem tudtak, mert a földművesszövetkezet bolti dolgozója kijelentette, hogy „vidékieknek nem adunk." Tudomásom szerint az élesztő közszükségleti cikk és mindenki abban a községben szerezheti be, ahol akarja, illetve ahol tudja, — függetlenül attól, hogy magyarszéki lakos-e az illető vagy pedig „vidéki“: mecsekfalusi. Deák János További sikereket! A pécsiek előtt eddig sem volt titok, hogy a Pécsi Közlekedési Vállalat dolgozói hangerő dolgában nem állnak éppen rosszul, de hogy a hangjuk szép is lehet, azt csak most pénteken az MSZT kultúrműsorán tapasztaltuk, amikor a vállalat énekkara igen mély művészi élményben részesítette a hallgatóságot. Kedves meglepetés volt tehát dobogón látni azokat, akiket utazásaink közben ismertünk meg. További sikereket kívánunk nekik. DR. AMBRUS Új MNDSZ-tagok Egy évvel ezelőtt alakult meg Gyöngyösmelléken az MNDSZ, de a szervezet nem bizonyult életerősnek. Most a nemzetközi nőnap alkalmával végre felélénkült a munka, kilenc asszony tárgyalta meg az ünnepség előkészületeit. Újból megalakult az MNDSZ Mánián. A nemzetközi nőnapon az ünnepi beszédet Kovács Józsefné párttitkár elvtársnő tartotta. Schmidt Józsefné Fejlődik a pétermajori tsz A napokban a málom—pétermajori Petőfi Termelőszövetkezetben jártam, beszélgettem Takács Pál mezőgazdásszal, aki egyben a tsz elnöke is. Elmondta, hogy 17 hold őszi árpájuk és 37 hold őszi búzavetésük van. A búzaföldjeikre holdanként 35 kg fejtrágyát szórnak. Takács elvtárs beszámolt arról is, hogy alig egy hónapja a tsz elnöke, s máris több és jobb takarmányozással a korábbinak kétszeresére növekedett a tejhozam. VAJDA PÁL Nägy az érdeklődés az ifjúsági seregszemlék irájit A másik hiba az, hogy kul- túrcsoportjaink egy része erejét meghaladó színműveket tanul. A ezulimáni csoport a Danáin Györggyel készül, Nagypeterden a „Tanítónő“- vel indultak, de másikhoz kezdtek, mert belátták, hogy nem bírják. Azok a kultúrcso- portok, amelyek a napokban küldték benevezéseiket és még van idejük a felkészülésre, elkerülhetnék ezeket a hibákat. Zágon Gyuláné a járási tanács népművelési előadójának beszámolója nyomán Bónus Józsefné, Vass Gyuláné vállalták ezen a megbeszélésen, hogy március 14-ig hat asszonytársat szerveznek az MNDSZ-be. Később a vállalásokhoz mások is csatlakoztak, s reméljük, hogy március 14-én — a vállalásoknak megfelelően — már 36-an jönnek ösz- sze. Kloffer Pá’ instruktor. Cltizcmavatás Mágocson Március 3-án este 7 érakor mintegy 300 ember jelenlétében kapta meg immár másodízben az élüzem kitüntetést a mágocsl földművesszövetkezet. Az élüzem- avatáson megjelent Sziklai József elvtárs, a megyei pártbizottság harmadtitkára is. Az ünnepi beszédet Ago- nács elvtárs, a SZÖVOSZ kiküldötte mondotta. Az ünnepi beszéd után Agonács elvtárs átadta a dolgozóknak a kitüntetéseket és az 5 000 forint pénzjutalmat. VAJDA JÖZSEF A pócsai kultűrcsoport másfél hónapig készült a magyar-szovjet barátsági hónap- ra. Az ünnepi megnyitóbeszéd elhangzása után a pócsai kul- túrcsoport nagy sikerrel mutatta be a „Borjú“ című három "elvonásos színdarabot. Greiner Márton A szigetvári járás leül túr csoportjai az ifjúsági seregszemlére készülnek. A lelkesedés sokkal nagyobb a tavalyinál, amit bizonyít, hogy az almás- keresztúri, szentdéncsl, mozs- gói, patapoklosi és almamellé ki DISZ-szervezetek, kultúr otthonok és iskolák részérő: még most is érkeztek beneve zések. Ezért úgy határoztunk hogy a hat körzeti bemutat! helyett nyolcat tartunk — március 18-án Merenyén, 25 ér. Nagypeterden, Szentlászlór é« Almamelléken, április else ién pedig Csertőn. Dencshá/án Nagydobszán és Szigetváron. Láthatjuk tehát, hogy lelkesedésben nincs hiány. Kultúr- csoportjaink azonban még ms sem tudtak megszabadulni azoktól a hibáktól, amelyek tavaly is akadályozták munkájukat. Az egyik: a többség még ma is népszínműveket játszik a nagypeterdiek és szentlász- lóiak például a „Cigány“-t, s kisdobs/aiak a „Csikós“-t és így tovább. Ezek a népszínművek jók, mulatságosak és kacagtatok, de mégsem helyeselhető a mai témájú, vagy pedig a mély társadalmi igazságokat kimondó darabok háttérbe szorítása.
