Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-02 / 53. szám

DUNÁNTÚLI mMimiETÁaaaEEve/BiJ£T£trj Üdvözöljük kedves vendégünket! Ma a reggeli órákban kedves vendég érkezik városunkba: a leningrádi Kirov kultúrpalota igazgatója, Nikolajev Turcsinyák elvtárs. Ven­dégünket az egész város szeretettel várja. MDP BARANYA MEGYEI BIZOTT/AC AN AK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 53. SZÄM ARA: 5« FILLER PÉNTEK, 1956 MÁRCIUS 2 Hazaérkezett az SZKP XX. kongresszusáról a Magyar Dolgozók Pártja küldöttsége Csütörtökön, március' 1-én reggel megérkezett a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XX. kongresszusáról a Ma­gyar Dolgozók Pártja küldött­sége, amelynek vezetője Rá­kosi Mátyás elvtárs, tagjai Kovács István és Szalai Béla elvtársak. A küldöttség fogadására a nyugati pályaudvaron megje­lentek a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Acs Lajos, Mekls József, Piros I.ászló és Egri Gyula elvtár­sak. A küldöttség fogadásánál je­len volt V. V. Asztafjev. a Szovjetunió budapesti nagy­követségének ideiglenes ügy­vivője. Olcsóbb lett a fénycső A fénycsövek fogyasztói árát március elsejétől az egész or­szágban 60 százalékkal csök­kentették. Ezáltal még több la­kásban lehet majd felszere’ni a jó fény erejű csöveket. A 15 wattos fénycső ára 19 forint ?0 fillér, a húsz wattosé 25 forint 20 fillér, a harminc wattosé 32 forint, a negyven wattosé pe­dig 42 forint lett. A baranyai bányászok teljesítették februári tervüket A múlt hónap elején beköszöntött nagy hidegben úgy látszott, hogy a baranyai bányászok a legnagyobb erő­feszítések árán sem tudják teljesíteni havi tervüket. A bányászok hősi helytállása megcáfolta ezt az állí­tást. A Pécsi Szénbányászati Tröszt és a Komlói Szénbá­nyászati Tröszt dolgozói örömmel jelentik, hogy pótolták az elmaradást és 100.1, illetve 100 százalékra teljesítették februári tervüket. Hegérkezett Prágába [a magyar országgyűlés küldöttsége Az ország 20 növényvédő állomása várja a Baranya Me­gyei Mezőgazdasági Gépjavító legújabb konstrukcióját, a per­metező-porozógépet, amellyel eredményesebben lehet küzde­ni a növények kártevői ellen Az új gép valójában csak annyiban új, hogy most alakí­tották át motorosmeghajtásról kardánmeishajtónúra. A régi mo torosmeghajtásnak az volt a hátránya, hogy gyakori volt az üzemzavar és ez sok mun­kakiesést okozott. Az új meg­oldás szerint, ugyanúgy, mint a kévekötő-aratógépeknél köz­vetlenül a vontatótraktorról kardántengellyel hajtják meg a permetező-porozót. — És mit tud a permetező­porozó? — kérdezhetné vala­ki. A gép öt mázsa, 300 literes permedé tartállyal és 20 kilo­gramm növényvédőszer befo­gadására alkalmas portartály- lyal rendelkezik. Háromféle­képpen alkalmazhatják. Lehet vele permetezni, porozni és permetezve-porozni. Nagysze­rűen használható vegyszeres Uj permetező-porozó gép vomirtásra, szántóföldi és fa­védelmi permetezésre, különö­sen a kolorádóbogár és az amerikai szövőlepke ellen. A vállalat már elkészítette az el­ső mintapéldányokat és ta­vasszal, mikor a gépekre szük- ség lesz, megkapják a növény­védő állomások. : Prága (CTK): A Magyar ; Népköztársaság országgyűlésé- ■ nek küldöttsége, amely Rónai S Sándornak, az országgyűlés el- : nőkének vezetésével a Cseh- ; szlovák Köztársaság nemzet­• gyűlésének meghívására Cseh­• Szlovákiába utazott, csütörtö- j kön reggel megérkezett Prá- ; gába. A küldöttség két hetet .1 tölt Csehszlovákiában. A kül­döttséggel együtt érkezett Prá­gába Horváth Imre, a Magyar Népköztársaság prágai rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követe is. A küldöttség tagjait a cseh­szlovák határtól Prágába kí­sérte Jozef V?.1'1 és Andrej Zirk, a csehszt.vák nemzet- gyűlés két alelnöke. A küldöttséget a prágai pá- ’yaudvaron Zdenek Fierlinger. a nemzetgyűlés elnöke, vala­mint Anezka Hodirová-Spur- ná, dr. Dionysius Polansky és \ntonin Fiala, a n^mzetgyű- ’és elnökségének tagjai, dr. Tozef Kysley, Bozena-Machá- ■ová-Dostálová asszony és dr. Alois Neumann miniszterek, ár. Marta Gottwaldová-Cepic- ková, a külügyminisztérium 'őosztályvezetője, a nemzet- gyűlési bizottságok elnökei és 'öbb képviselő fogadta. Prágai úttörők virágcsokro­kat ajándékoztak a vendégek­nek, majd l nemzetgyűlés és a csehszlovák dolgozók nevé­ben Zdenek Fierlinger mon­dott üdvőzlőbeszédet. A ma­gyar küldöttség nevében Ró­nai Sándor válaszolt. A pálya- idvarról távozó küldöttséget az összegyűlt tömeg lelke-n megéljenezte. Meinem o'I/ÓctííI m úi komlói folefonközoont A Minisztertanács határozata a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről A minisztertanács 1956. feb­ruár hó 28-án megtárgyalta a Somogy megyei tanács végre­hajtó bizottságának jelentését a tavaszi mezőgazdasági mun­kák előkészítéséről és a ter­melőszövetkezetek helyzetéről. A minisztertanács ülésén részt- vettek a megyei tanácselnökök is. A minisztertanács Somogy megyében és más megyékben szerzett tapasztalatok alapján határozatot hozott a tavaszi munkák előkészítésének meg­javításáról és a termelőszövet­kezetek további erősítéséről. A minisztertanács megálla­pította, hogy az 1956. évi me­zőgazdasági tervek maradék­talan teljesítése érdekében or­szágszerte nagy feladatot je­lent az elmaradt őszi mély­szántások pótlása, a trágyaki­hordás és a trágyázás ütemé­nek meggyorsítása és a tavaszi vetés megfelelő időben és jó minőségben való elvégzése. A minisztertanács súlyos hibaként állapította meg, hogy bár a gépállomásokon szám­szerűleg nagyrészt befejezték a gépek kijavítását, a gépja­vítások minőségét azonban kellőképpen nem ellenőrizték. Az állami ellenőrzés minisz­tériuma vizsgálta a segesdi és darányi gépállomásokon a gép­javítást és ellenőrzése során megállapította, hogy a felül­vizsgált tizenhat traktor kö­zül egyetlen egyet sem javí­tottak ki megfelelően. Ilyen és hasonló súlyos hibáknak elsősorban az az oka, hogy egyes megyei tanácsok végre­hajtóbizottságai és a megyei mezőgazdasági igazgatóságok nem fordítottak kellő gondot a gépjavítási munkák ellenőr­zésére és a javítások műszaki felülvizsgálatára. Bár a szokatlanul kemény tél és a sok hó következtében arra_ kell számítani, hogy je­lentős területeken okoznak gondot a belvizek, — a taná­csok végrehajtó bizottságai és a mezőgazdasági irányító szer­vek — mint a minisztertanács megállapította — mindeddig nem tettek kellő intézkedést az előreláthatóan felgyülemlő belvizek gyors levezetésére. A minisztertanács utasította a földművelésügyi minisztériu­mot, az országos vízügyi fő- igazgatóságot és a megyei ta­nácsok végrehajtó bizottsá­gait, hogy a belvízvédelemre vonatkozó törvényes rendelke zések szerint haladéktalanul gondoskodjanak a belvíz-leve­zetés megszerzéséről, szük­ség esetén közerő kirendelésé­vel is. Nehezíti a mezőgazdaság előtt álló idei nagy feladatok teljesítését, hogy nitrogénmű­trágyából nem tudjuk kielégí­teni a termelők megnövekedett igényeit, ezért nagy szükség van arra, hogy a meglévő műtrágyamennyiséget minde­nütt a legcélszerűbben hasz­nálják fel. Mivel az őszi veté­sű kenyérgabonák sínylették meg legjobban a kedvezőtlen téli időjárást, elsősorban az őszi kenyérgabonavetések fej­trágyázására kell felhasználni a rendelkezésre álló nitrogén- műtrágyát. A fejtrágyázás mellett külö­nösen nagy figyelmet kell for­dítani az őszi vetésű növények ápolására. A várható nagy napi hőmérsékletingadozás kö­vetkeztében fennáll a felfa­gyás veszélye. A vastag hóré­teg miatt sok helyen össze- tömődött a talaj. Mindenütt fel kell készülni arra, hogy mihelyt az idő engedi, azon­nal szükség szerint hengerez- zék, illetve fogasolják az őszi vetéseket. Mindezek a tennivalók foko­zott felelősséget rónak a helyi irányító szervekre és megkö­vetelik: a mezőgazdaság min­den dolgozója teljes erejével és tudásával késedelem nél­kül lásson hozzá a tavaszi munkák elvégzéséhez. A minisztertanács felhívja a megyei, járási, községi taná­csok végrehajtó bizottságait, a mezőgazdasági irányító szerve­ket, hogy ne értekezletek, kör­levelek, utasítások tömegével irányítsák a munkát, hanem hatékony gyakorlati intézke­désekkel, a helyszínen adott segítséggel, szaktanácsadással oldják meg feladataikat. A hajduszováti példamutató kezdeményezés nyomán egyre több község termelőszövetke­zeti tagsága és egyénileg dol­gozó parasztsága kel nemes versenyre a mezőgazdasági ter­melési eredmények növelésé­ért. A tanácsok végrehajtó­bizottsága és a mezőgazdasági szervek vezetőinek és dolgo­zóinak megtisztelő kötelessége, hogy támogassák ezt a ver­senymozgalmat, segítsék győ­zelemre a mezőgazdasági ter­melés növelésének ügyét; Erősítsük új tagokkal a pártszervezeteket! Többéves viszonylagos pan- 1< gás után 1955-ben jelentős ® eredményeket értünk el a tag- ® és tagjelöltfelvételben. Mint- g egy kétszázzal több kiváló s pártonkívüli munkás, dolgozó g paraszt és értelmiségi került 11 a pártba, mint a megelőző r években. Különösen a komlói f, pártszervezetekben vettek fel t — minden hónapban egyenle- z tesen — sok új tagjelöltet a ^ széni'alon dolgozó bányászok i, közül. A komlóiak tehát meg- g értették a párt számszerű erő- F sítésének jelentőségét, s ez az ® egész pártbizottság kollektiv munkájává vált. Az alapszer- . vezetékben sem néhány elvtárs foglalkozik a tagjelöltfelvé- ’’ tellel, hanem a pártszerveze- , tek egésze. , Hiba lenne azonban meg- , nyugodni s azt mondani: „Most már megy, mint a ka- . rikacsapás“. Korántsem. Érdé- mes elővenni a statisztikát s . levonni belőle néhány nagyon ^ időszerű tanulságot. Jóllehet , több tagjelöltet, tagot vettek fel pártszervezeteink, mint ko­rábban, a felvettek között ke­vés a munkás. Közel húsz tér- . melőszövetkezetben — nem is . szólva a legutóbb alakultak­ról — nincs pártszervezet. t Nem erősödtek megfelelően a " kislétszámú alapszervezetek. . S végül: februárban jóval ke- j vesebb tagjelöltet vettek fel, mint az előző hónapokban. Látható, mennyi gonddal, ne-. . hézséggel kell még megküzde- 1 nünk. Több hiba gátolja azt, hogy ] gyorsabban haladjunk előre, gyarapithassuk eredményein- . két s ezzel erősítsük a párt és a dolgozó emberek közötti kapcsolatot. ‘ Egyes helyeken csak a párt- ’ vezetőségek titkárának és a ' szervező titkár kötelességének 1 tartják a tagjelöltek neveié- 1 sét. Vannak akik kereken ki- ’ mondják: „Nem az én dől- ' gom“. A titkárok azután sem- 1 miképoen nem tudnak meg- 1 birkózni a feladatokkal és 1 mentségül különböző „elméle- 1 teket" gyártanak: „Nincs kit r felvenni“, „nem felelnek meg a követelményeknek“. Egy év­vel ezelőtt a Komlói Építőipari i Vállalat pártszervezetének ve­zetői közül is néhányan ha­sonló véleményen voltak. Az év első nyolc hónapjában - egyetlen tagjelöltet sem vet­tek fel. Májusban azonban el­készítettek egy „személyi fog­lalkozási tervet“, amelyben a pártvezetőség mindenegyes tagja, sőt sok egyszerű párt­tag is megbízást kapott, hogy a gondosan kiválogatott szta­hanovista kőművesek, kiváló fiatal műszakiak közül kiket neveljenek tagjelöltté. Ez a céltudatos, rendszeres nevelő­munka meghozta a gyümöl­csét: hat hónap alatt tizenhét felvételi kérelmet fogadott el a taggyűlés. , Tag- és tagjelöltfelvételi munkánk másik fogyatékossá­ga, hogy elszakítják a párt­munka többi részétől. Még az üzemi pártszervezetek legfon­tosabb feladatától, a terme­lés pártellenőrzésétől is. Nem figyelnek fel azokra a kiváló pártonkívüliekre, akik csend­ben, szerényen, nagy szorga­lommal, rendszeresen teljesí­tik terveiket, akik kíméletle- tiiil ostorozzák a hibákat. Száz 'is száz ilyen ember dolgozik íz üzemekben, tsz-ekben. A pártmunkások, miközben a itermelőmunkát ellenőrzik, fl- (»ycljenek fel rájuk. Régebben Hgy-egy nagy versenyszakasz is tömegével „szülte“ a tagje­lölteket, ma ez sincs, mert íe­edésbe merülnek e kiváló rők. Pedig megbízhatnák két előbb apróbb feladatok­ul — ügyeljen, hogy. a bri- ádban rendben tartsák a szer- zámokat vagy a tsz-ben vi- yázzanak a takarmányozás negszervezésére stb. — később . tömegszervezetekben kaphat- tának munkát. A szemük előtt ejlődnének, lennének harcos, evékeny tagjai a pártszerve- etnek. Talán ennél is fontosabb, iogy a pártmegbizatások mel- ett az élő szó erejével is se­jtsünk abban, hogy a legjobb lártonkívüliek mielőbb eljus- anak a párthoz. A felvilágo- ító munka még igen gyenge, íagyon ritkán hozzák össze- üggésbe a tagjelöltfelvétellel. Én tudom, mi mindent’ kö­zönhetek a pártnak, hogyan larcol a párt“ — mondotta Innus István fiatal tagjelölt lonnét tudta? A kommunista sapatvezetőtől, a propagan- listától. ök beszéltek neki ár­úi, hogy a párt az illegali- ásban is küzdött a munkások ■rdekéért, megelevenedett előt- e a tíz szabad év minden íredménye. Ezek az elvtársak negrajzolták előtte a nem is ilyan távoli jövő képét, amelj 'elé a párt vezeti a magyai lolgozó népet. Beszéljünk bát- •an és minél többet, minél izemléletesebben a párt poli- ikájáról, célkitűzéséről, múlt­áról, harcáról, az odaadó, fá­radtságot nem ismerő kommu- íisták százairól! A tagjelölt- íevelés elmélyült politizálásl elent, hogy vonzóbbá tegyük i pártonkívüliek előtt a pártot fogy' önmaguk is felismerjék milyen tisztesség, és megbe- :sülés ehhez a párthoz tar­tozni. Rendkívül sok lehetőség var ;rre a propagandamunkábar Is. A szemináriumokon is töb bet kell foglalkozni a pár munkájának népszerűsítésével ílsősorban természetesen ab ból a szempontból, hogy mi lyen feladataik vannak a korh munistáknak. Emellett töbl olyan megbízatást is kell adn a propagandistáknak, hogy i hozzájuk beosztott pártonkí vüliekből neveljenek tagjelöl tét. A megyében közel féleze egy évnél régebbi tagjelölte tartanak nyilván, elsősorbai Pécsett és a siklósi járásban Ez a magas szám — bár a elmúlt évben csökkent - részben a tagjelöltfelvétel munkában gyökeredzik. A terv szerűség, céltudatosság helyet sokszor ötletszerűen, gyors talpalás módjára terjesztik taggyűlés elé a kérelme Nincs ebben köszönet, az ille tőket nem készítik fel meg felelően a tagjelöltségrf Ugyanakkor a tagjelöltséf idő alatt csak keveset vonna be a pártoktatásba, nem ige kapnak pártmunkát. Az alap szervezetek leveszik róluk kezüket, magukra hagyjá őket. Az ilyen hanyagságbe bővül a „passzív" párttago köre. Sokkal nagyobb felelői séget kell tanúsítani a tagje Iöltekkel és a megyei párl végrehajtóbizottság határozs tával szemben! Nem kell különösképpen b zonygatni: a pártszervezetei ben van erő ahhoz, hogy mef szüntessék a fogyatékosságé kát, — az eddigi eredményei bői erre lehet következtéin Valamennyi kommunista ki zös erőfeszítésén múlik, hog tovább erősödjék a párt és tömegek kapcsolata, a pártot kívüliek százai nevelödjene tagjelöltté, Lapunk munkatársa felke­reste Parcsami Lajos központos csoportvezető elvtársat, a Pé­csi Postaigazgatóság Távközlé­si Osztályán, s elbeszélgettek a komlói új automata telefon­központ építéséről. — Milyen lesz az új be­rendezés? — A komlói új telefonköz­pont építésénél számítunk a város rohamos fejlődésére, ezért 1600-as kapacitású 7. D. U.-rendszerű modem automa­ta berendezést szereltetünk fel, amely zavartalanul lebonyolít­hatja majd a megnövekedett forgalmat. A beruházás értéke két és fél millió forint. A sze­relést a Beloiannisz Híradás- technikai Gyár emberei vég­zik Wenson Gusztáv műveze­tő irányításával. — Milyen a mostani köz­pont? — A jelenlegi berendezés nagyon kicsi, alig-alig tudja ellátni feladatát. 900-as köz­pont van, s kézi kapcsolással történik a hívó felek összekö­tése. Ez a berendezés a tele­fonálóknak sok bosszúságot okoz. Komlón jelenleg 700— 750 főállomás van, de ez még nem ad reális képet a forga­lomról. mert a számos alköz­pont mellett például a Szén- bányászati Tröszt 200-as házi alközpontjának mellékállomá­sai is résztvesznek a pxxstai forgalomban, s felduzzasztják azt. Elképzelhető tehát, hogy mi van esős, viharos időben, amikor az emberek szíveseb­ben intézik telefonon azügyes- baios dolgaikat. A kezelőnő slőtt 10—15 lamp» is ég egy­szerre, s jelzi a hívásokat. — Ilyenkor lehetetlen figyelem­mel kisérni, hogy melyik hívás jelentkezett először, s nem le­het igazságos sorrendben kap­csolni. A másik nehézség pe­dig az, hogy a nagy forgalom­ban a kezelőnek nem jut ide­je arra, hogy egy-egy beszél­getés befejezését figyelemmel kísérje, s azonnal bontsa a vo­nalat. — Mi korra készül el az automata? — 1955. február óta folyik a munka, s remélhetőleg ez év májusára be is fejezik. — Az automata-termet a város szí­vében, a komlói tanácsház fő­téri sarokrészében helyezzük pl

Next

/
Thumbnails
Contents