Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-06 / 56. szám

2 NAP L Ő 1956 MÁRCIUS • N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov, Y. NL Molotov és A. I. Mikojan beszélgetése H. C. Hansenne! A magyar parlamenti küldöttség prágai látogatásai Prága (CTK) A magyar par­lamenti küldöttség vasárnap — prágai tartózkodásának utolsó napján — megtekintette a csehszlovák főváros nevezetes­ségeit. A küldöttség látogatást tett a híres prágai várban. A küldöttség délután megte­kintette a Prága közelében, Slapynál épülő nagy, új vízi­erőművet. Megérkezett a Vietnami Demokratikus Köztársaság első magyar- országi ügyvivője Hoang Van Lói, a Vietnami Demokratikus Köztársaság el­ső magyarországi ideiglenes ügyvivője március 4-én Buda­pestre étkezett Iszkander Mirzát válasz­tották a Pakisztáni Köz­társaság első elnökévé London (MTI): Mint a londo­ni rádió jelenti, a pakisztáni alkotmányozógyűlés hétfőn Mirza tábornokot, eddigi fő- kormányzót választotta meg a Pakisztáni Köztársaság első el­nökévé. Iszkander Mirza már­cius 23-án, az új alkotmány ér­vénybelépésének napján fog­lalja el hivatalosan az elnöki széket, A SEATO-tagállamok katonai szakértőinek Ülése Mint az AFP közölte, a SEATO nyolc tagállamának katonai szakértői hétfőn reg­gel ülést tartottak. Az ülésen megvitatták a kedden reggel kezdődő külügyminiszteri ér­tekezlet elé terjesztendő jelen­téseket. Jugoszláviában 14<> halálos áldozata van a télnek Belgrád (MTI): A szokatla­nul kemény hideg és a nagy havazás sok émberáldozatot követelt Jugoszláviában — ír­ja a Borba. — A jugoszláv bel­ügyi államtitkárság adatai sze­rint az időjárás viszontagságai következtében 146 személy halt meg Jugoszláviában, 26 személy pedig súlyos sérülése­ket szenvedett* Moszkva (TASZSZ) N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Mi- nisztertanácsak elnöke, N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Hétfőn délben Budapestre érkezett K. M. Szimonov, a Szovjet írók Szövetsége veze­tőségének titkára, a szovjet kulturális küldöttség vezetője, valamint a szovjet művész­küldöttség két tagja, Maja Pliszeckaja, a Szovjetunió Ál­lami Akadémiai Nagy Színhá­zának szóló táncosa, az OSZ- SZSZK érdemes művésze és Marisz Liepa, a Lett SZSZK Opera és Balett Színházának szólótáncosa. A szovjet küldöttek fogadá­sára a ferihegyi repülőtéren megjelent Kende István, a Ma­Elnökségének tagja, V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa első elnökhelyettese és a Szovjetunió külügyminisz­tere és A. I. Mikojan, a Szov­jetunió Minisztertanácsa első gyár Szovjet Társaság főtitká­ra és kulturális életünk több más kiválósága. Jelen volt a fogadtatáson V. V. Asztafjev, a Szovjetunió budapesti nagykövetségépek ideiglenes ügyvivője, és a nagykövetség több tagja, to­vábbá A. M. Gyuzsef, a Szov­jetunió kulturális ügyek mi­nisztériumának osztályvezető­je, a szovjet művészktildöttség vezetője és I. D. Leonov, a leningrádi Sz. M. Kirov gép­gyártó és kohászati üzem ma­rósa, á szovjet kulturális kül­döttség tagja. elnökhelyettese március 5-én a Kremlben hosszas beszélge­tést folytatott H. C. Hansenne' Dánia miniszterelnök''-''1 és külügyminiszterével. Hiúsági küldöttség utazott az NDK-ba A Szabad Német Hiúság' Szövetség Központi Tanácsa meghívására magyar ifjúság? küldöttség utazott a Német De­mokratikus Köztársaságba. A küldöttség vezetője Hollós Er­vin, a DISZ Központi Vezető­ségének titkára. A küldöttséf részt vesz a Szabad Német Ifjúsági Szövetség fennállás? tizedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A marokkói szultán hazautazott Párizsból Párizs (MTI): Az AFP közli: Mohammed marokkói szultán hétfőn hazautazott Párizsból. Párizsi megfigyelők ás lapok Eden Guy Mollethoz intézett meghivásról Párizs (MTI) Szombaton dél­után Sir Gladyn Jebb párizsi angol nagykövet átadta a fran­cia külügyminiszternek Eden angol miniszterelnök üzenetét, amelyben megbeszélésekre hívja meg Guy Mollet francia miniszterelnököt Guy Mollet kijelentette, hogy szívesen fo­gadja el a megbeszélésekre szóló meghívást A hétfői párizsi sajtó szerint a megbeszélésekre valószínű­leg vasárnap kerül sor Lon­donban; Párizsi megfigyelők úgy ér­telmezik a Guy Mollethez in­tézett meghívást, mint Pineau külügyminiszter beszédének első következményét Pineau — mint ismeretes — kijelen­tette az angolszáz sajtó kép­viselői előtt hogy alapvetően nem ért egyet a legutóbbi években folytatott nyugati po­litikával s követelte e politi­ka revízió alá vételét. Több francia lap idézi a Sunday Erpresst, amely sze­rint Eden azért hívta meg Guy Mollet-t, hogy megkísé­relje elkerülni az Atlanti Szö­vetség újabb válságát. A meghívás kommentálásá­val kapcsolatban az Humanité leszögezi: — jellemző, hogy Pineau kijelentései és a fran­cia diplomácia új orientációjá­nak kilátása, amelyre ez a beszéd célzott, azonnal maga után vonta Sir Anthony Eden Guy Mollethez intézett meg­hívását. Ez azt bizonyítja; ah­hoz, hogy külföldön Franciaor­szágot számításba vegyék, szükség van arra, hogy a fran­cia miniszterek Franciaország nyelvén beszéljenek, ne pedig az amerikai külügyminiszté­riumén. Az enyhülés tekinteté­ben foganatositható francia kezdeményezések adhatnák vissza Franciaországnak nem­zetközi tekintélyét és járulhat­nának hozzá ahhoz, hogy egyes nyugati fővárosokban végre abbahagyják Franciaország harmadrendű nagyhatalomként kezelését, A lap hangsúlyozza: Pineau- nak ezután töljb tekintélye van ahhoz, hogy Karacsiban Foster Dulles-szel a Távol-Kelet kér­déseiről tárgyaljon s különö­sen ahhoz, hogy követelje a Dél-Vietnamra vonatkozó gen­fi szerződések tiszteletben tar­tását. Guy Mollet számára a legjobb szavatosság arra, hogy akcióját egyedül a béke és Franciaország érdekében foly­tathassa, a független francia politika helyreállítása, amely­ben a többi között szerepel Franciaország és a Szovjet­unió baráti kapcsolatainak új- rafelvétele. A francia kommu­nisták a maguk részéről min­dent megtesznek, majd, hogy a béke és a leszerelés politikája érvényesüljön, amelynek a francia miniszterek legutóbbi nyilatkozatai a vázlatát jelen­tik. Szocialista testvéreik mel­lett a kommunisták mindent megtesznek majd a nemzet­közi és hazai demokratikus erők mozgósítására, hogy a genfi szellem már most ta­vasszal új gyümölcsöket adjon a világnak. Jugoszláv-lndiai tárgyalások Belgrád (MTI): A Jugopress értesülései szerint március de­rekán Uj Delhiben gazdasági tárgyalásokra kerül sor India és Jugoszlávia kormánj'kül- döttsége között, Hétfőn Budapestre érkezett K. M. Szimonov, a szovjet kulturális küldöttség vezetője „Megindult a föld66 Lapzárta. Hétfőn este pontosan 10 óra tíz perckor megindult a föld. Nem t földrengésnek, földcsuszamlásnak vagy más természeti katasztrófának voltam tanúja, csupán a Pannónia bárhelyiségének új érdekességét láttam: a forgó parkettet. Éppen a J’attend- rais-t játszotta Kovács Ele­mér Hangulat együttese, ami­kor a zenekar mögött a talon meghúztak egy kis fogantyút és a kerek, négy-öt méter át­mérőjű tánchely lassan, ké­nyelmesen megindult jobbra. A következő táncszámnál — a változatosság kedvéért — balra forgott a parkett. Előbb csak a bátrak táncol­tak, azután — mikor látták, hogy nem jár veszéllyel az újfajta szórakozás — már annyian igyekeztek a tánc­helyre, hogy alig-alig fértek el rajta. Sőt, nemcsak a szórakozni vágyók, hanem még a zené-* szék is kipróbálták a Pannen nia forgóparkettjét. A klari* nétos, ott billegette hangszer rének billentyűit, a hegedűs se kérette magát, ő is a tán* colókkal forgott, egyedül a zongorista nézte vágyó szem­mel „utazó“ kollégái. Minden bizonnyal szívesen fogadják a pécsiek Kenedy Mihálynak, a Nádor-Panno* nia vendéglőkombinát iga»* gatójának ötletét. Az peclí© külön öröme a vállalatnak, hogy az új létesítményt ép­pen akkor indíthatták meg először, amikor a Belkeres­kedelmi Minisztérium kikül­döttei átadták a „Kiváló vállalat’ oklevelet, vándor­zászlót és az ezzel járó jutal­makat • — ami — A Magyar Népköztársaság felveszi a diplomáciai kapcsolatokat a Burmái Unióval A Magyar Népköztársaság és a Burmái Unió kormányai diplomáciai úton tárgyalásokat folytattak és megállapodtak abban, hogy a két ország kö­zött diplomáciai kapcsolatokat létesítenek. Tanácstagok fogadóórái I. kerület: Március 7-én este 6 órától Tát­rai József az István aknai iskolá­ban, Hébert János és Kemény Já­nos a Szabolcs falusi kultúrott- honban, Börzsei Mihály és Grátz János a pécsbányatelepi tanácskl- rendeltségen, Tárnái Józsefné és Marton József a Borbála telepi pártházban, Kiss Andrásné és Opova Ferencné az I. kér. tanáos- házban, Hahn József és Wégner Teréz a Budai H. pártházban, Pánczél Ottó és Nagy Sándorné a Vorosilov úti iskolában; Március 8-án este 6 órától Pan- ta Ferenc és Kozma Jánosné a Vasas II. kultúrházban, Miklós Gyula és Szilas István az új me­szes! páitházban. ifj. Papp Jó­zsef és Katona Ferenc a Borbála telepi kultúrházban, Tóth Já­nosné és Kelemen István a Bártfa utcai iskolában, Március 9-én este 6 órától Ja- kovics Ilona és Nagy Révész De- zsóné a Beloiannisz u. 61. sz. alat­ti munkásszállóban; Március 10-én este 7 órától 8zv. Szebeli Jánosné és Peti József a Vasas II. iskolában, II. kerület: Március 7-én este 6 órakor dr. Sebők Lászlőné és Váczi Júlia az Ágoston téri ált. iskolában. Ga­lamb Józsefné és Krlzmanies Ist­ván az Ágoston téri ált, iskolában, Grlshlsch Rudolfné és dr. Rudolf Lóránt az Egyetem u.-l ált. iskolá­ban, Csongor Ferenc és Hoifmana Pál a belvárosi fiúiskolában, Sza­bó Sándorné és Asztalos Ferenc a Szabadság úti ált. Iskolában. Március 8-án este 6 órakor Lel* kauf Tibor és Farkas János a* Ágoston téri ált. iskolában, Fe* rencz János és Kocsis Ferenc a Köztisztasági Vállalatnál, Rózsa F. u. 17* Március 9-én este 8 órakor Pa­jor Zoltán és Krassó Ferenc az Ágoston téri ált. iskolában, Heré­nyi Ferencné és Storch Józsefné a Budai I. MNDSZ szervezet he­lyiségében, Kovács Jenő és Mátray Mária Kossuth L; u.-i ált. iskolá-* ban. GabeMcs Józsefné és Martyn Ferenc az Ágoston téri ált. isko­lában, Sági Pálné és Szilágyi Jó­zsef a villanytelepen; Légszesz­gyár u., Tóth János és Acsádi Jó­zsefné a nagyárpádl vb. kiren­deltség helyiségében; Március 10-én délelőtt 0—12-lg dr. Steinmetz Endre és dr. Vörös Márton a megyei levéltárban; III. kerület: Március 7-én este 6 órától Cse­ri Miklósáé és Szász Antainé a Petőfi Uj iskolában fogadóórát tart* Eredetilep] úgy tervezték*-------------------* hogy Villány­ba viszik a vendéget, de a terv az utolsó pillanatban megvál­tozott; — Menjünk Inkább Mohács­ra — javasolta Hajnal Ernő, a megyei népművelési osztály vezetője —, ott két kultúrház is van, délszláv művészeti együttes is van ■:: Többet lát­hat a vendég. így történt,’ hogy a vendég —- Nikoláj Turcsinyák elvtárs, a leningrádi Kirov kultúrpalo­ta igazgatója — szombaton dél­után öt órakor a Mohács vá­rosi tanács előtt szállt ki gép­kocsijából és néhány perc múltán már mint régi jóisme­rői beszélgetett a város és a járás párt, állami és kulturális vezetőivel. Nincsen ebben semmi, de semmi különös. Tíz év alatt magátólértedődővé vált, hogy a nagy szovjetországból érke­ző vendégek segíteni jönnek. Agt viszont ők tudják, hogy mi igaz szeretettel várjuk őket. Hatalmas album kerül az asztalra, tele képekkel. — Ez a mi kultúrkombiná- tunk — mondja Turcsinyák elvtárs és ahogy a képeket nézzük, ahogy az adatokat halljuk, kiderült, hogy valóban, a népművelésnek valóságos kombinátja a leningrádi kul­túrpalota. Több. mint 400 füg­getlenített munkatárs.;: Kü­lön gyermek és felnőtt rész­leg ..; Színházterem, koncert­terem, sportcsarnok, moziter­mek, minden sznk-kabinetthez külön vetítőgép.;: Tizenkét millió rubeles évi költségve­tés ... És mindez egy akkora palotában, amelynek a folyo­sóit végigj- több, mint egy órába telik (König elvtárs, a járási pártbizottság első titká­Kedves vendég Mohácson ra már megjárta ezeket a fo­lyosókat). A mohácsi elvtársak össze­néznek, vajon mit tudnak ezek után mondani a városka életé­ről? De beszélni kell, mert Turcsinyák elvtárs kezében a jegyzettömb, a töltőtoll írásra kész. Azután mégis beszélni kezdenek. Apróbb, nagyobb eredmények képe kerekedik ki szavaikból, az, hogy itt is, ott is mentünk előre egy-egy lé­péssel. Szerényebb a költség- vetés az igaz, — de hiszen ez nem két-három milliós város, csak 18.000 lakója van .:: Meg azután nem 38 éves, hanem csak tízesztendős fejlődés áll a háta mögött; A vendég jegyez, jegyez, majd megkérdezi: — Mit lehetne ezekből látni? — Mindent! — felelik szinte egyszerre a mohácsiak és már viszik át Turcsinyák elvtársat a városi kultűrotthonba, i— Nem tudtuk, hogy ilyen kedves vendégünk lesz — men- tegetődzik König elvtársnő, a kultúrotthon igazgatója, így csak afféle hétköznapi dolgo­kat láthat. De éppen ez a gazdag hétköznapi program a maga természetes, mesterké­letlen szépségében tetszett meg neki) A nagyteremben | s^r kiállítást látott. A színpad már előkészítve várta a hat órakor kezdődő évi beszámoló­gyűlést. A fényképész-szakkör tagjai dolgoztak. A fiatal rá­diósok három helyről vártak rövidhullámú amatőradást és hangos újjongással fogadták Kőnigné bejelentését* ■— Ma kaptuk meg a rádió­adó létesítéséhez az engedélyt! Itt is, ott is, amott is orosz szavakkal fogadták vendégün- IcgI* — Hol tanulták? — kérdezte. — Az iskolában. — Mindenki így beszél? — A gimnázium tanulói va­lamennyien! — Szép, nagyon szép! Ugyanezt mondta\ Tur­----------:--------------------------------- cgj_ ny ák elvtárs, mikor megnézte a fényképész-szakkör felvéte­leit. — Szép, nagyon szép! Né- künk ragyogó technikai felsze­relésünk van, de nem csiná- nálunk ilyen jólsikerült képe­ket ;:: — Megnéztük az albumot, gyönyörű felvételek vannak benne.! — bocsátkozott vitába vele a szakkör vezetője. Végül megállapodtak: írnak a leningrádi kultúrpalota fotó­szakkörének, küldenek fényké­peket is, megírják, milyen mó­don fényképezték és dolgozták ki a felvételeket, és ugyanígy küld majd levelet, fényképe­ket, tanácsokat a leningrádi szakkör is. Távtapasztalatcsere egyezmény született. örülnek a szakköri tagok. Jól sikerült a mai nap. Hétköznapi munkában talál­ta vendégünk a délszláv kul- túrotthont is. A gyermekzene­kar Eperjesi elvtárs vezetésé­vel éppen próbált. — Ilyen korán kell már el­kezdeni a gyermekek nevelé­sét! — helyeselt és elmondta, hogy náluk Leningrádban este nyolc óra után a nyilvános szórakozóhelyekre — színház­ba, moziba, étterembe — nem szabad gyermeket elvinni. Ez mégsem hiányzik a fiatalok­nak, mert megteremtik szá­mukra a megfelelő szórakozá­si lehetőségeket a délutáni órákban. így igaz. Mert ezeket a mohácsi zenész-gyerekeket bi­zony semmi se tudná elcsábí­tani a próbákról, szórakoztatja őiket a muzsika és anélkül, hogy ószrevennók, megismer­kednek a kottaolvasás titkai­val, a zene elméletével, az össz­hangzattannal, tehát tanulnak is, A másik szobában, a nagy­teremben a felnőtt zenekar és a tánccsoport próbált. Nem díszbeöltözötten, csak amúgy, utcai ruhában. A terem sem volt fűtött, de hát a táncosok­nak nem is kell meleg, befűti őket amúgyis a kóló tüzes rit­musa. Turcsinyák elvtárs sem fázott, öt pedig az öröm, a lel­kesedés melengette. Nem győz­te nézni a táncosokat. — Mióta tanulnak? — kér­dezte. — Fél éve. Most bácskai körútra készülünk. — Sikerűk lesz]- jósol­1 1 ’la a ven­dég. — Akik ilyen nagyon szé­pen táncolnak, azok még messzebbre is eljuthatnak; — Már el is jutottunk! A nemzetiségi napon Pesten sze­repeltünk a Néphadsereg Szín­házában. Mindenki nevet, csak akkor komolyodnak el, mikor Tur­tMinyák elvtárs búcsúzni kezd. — Máris? — Még szeretnénk megnéz­ni a városi kultúrház műso­rát, — Hát ha így van ;:: Ne mondják rámk, hogy irigyek vagyunk.;: V És Turcsinyák elvtárs mond néhány szót arról, hogy ná­luk, a Szovjetunióban milyen szerető testvérként élnek egy­más mellett a ne/nzetiségek és hogy mennyire istápolják, fej­lesztik saját kultúrájukat; — Folytassák így tovább munkájukat! — biztatja őket. — Éljenek a lehetőségekkel! A városi kultúrházban| még folyik a tanácskozás, csak néhány perc múlva kezdődik a műsor. Addig a társalgóban beszélgetünk. Most már nem a mohácsiak beszélnek, hanem a vendég meséli, milyen ott az élet, ahol nem egy-két-tíz- kilométerek, hanem százkilo­méterek választják el egymás­tól a településeket; «— Kultúrvonatunk van, ez két hónapig van úton. Ha meg­áll egy állomáson,, akkor a környékiek odajönnek, megné­zik a színészek műsorát, meg­hallgatják a koncertet, meg­nézik a filmeket. Utána a mű­vészek csoportokban elindul­nak a távolabbi települések felé. így viszik el Leaingrád- tól százkilométerekre, ezer­kilométerekre a kultúrát. A folyómenti településeket kul- túrhajó látja el hasonlóképpen. Eljutottak a mi művészeink olyan kolhozokba, ahol másfé­le „vendégeket“ szoktak fo­gadni. Az egyik kicsiny tele­pülésen mesélték, hogy egy asszony vállát, amint a kert­ben kapált, hátulról megvere­„vmaiu . uatiam-í*. medve. Volt is riadalom ..: Nos, hát az ilyen helyekre is elmennek a mi művészeink;: -. Közben megkezdődik az elő­adás. Gyermekbalett;: * Sza­lonzenekar ; * s Szavalat.: s Szimfonikus zenekar; -.: Indulni kell. König elvtárs- nő kétségbe van esve. — Legalább a következő számot várják meg. A „Krump- licska“ következik, amit a Mojszejev-együttestől láttunk.. De nem lehet, nincs rá idő. És Turcsinyák elvtárs csak útközben mondja el vélemé­nyét a látottakról, hallottak­ról. ökölbezárt kezének hü­velykujját felfelé emeli és úgy ismételgeti: — Harós, harós, harós! Jól dolgoznak itt az elvtársak. A városi kultúrotthonban gazdag, színes az élet. A kultúrház ve­zetői és társadalmi aktívái lel­kesek. Kevés pénzzel, kevés felszereléssel remekelnek! A délszláv kultúrotthon ugyan szegényes kívül, de ott ij el­feledteti az épület hiányossá-| gait, a szobák kicsinységét az a nagy-nagy szorgalom, lelke­sedés, ami az odajárókat el­tölti. Örülök, hogy nem készül­tek előre, hogy jövök, így leg­alább természetes, hétköznapi életet láttam magam körül. Ez is igen szép volt. Hát akkor milyen lehet az ünnepi műso­ruk? 6 ezt kérdezte.] Mi ín­' :ább azt kérdeznénk magunktól: milye­nek lesznek majd a ml műso­raink, ha felhasználjuk mind­azt, a sok jótanácsot, azt a gaz­dag tapasztalatot, amelyet olyan készségesen nyújtanak nékünk szovjet barátaink? (Garami László)

Next

/
Thumbnails
Contents