Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-23 / 46. szám

DUNÁNTÚLI mir. mmrrrAamrrtvrfŰLJETEfCI Pártank a széles néptömegekkel való meg­bonthatatlan kapcsolatból meríti erejét. A szovjet emberek tudják, hogy a párt minde­nekelőtt a nép javával, nagy hazánk felvirág­zásával törődött és törődik. Ezért a szovjet nép határtalanul bízik szeretett pártjában és magabiztosan követi a győzelmes kommunis­ta építés útján. (N. A. Bulganyin elvtárs beszámolójából) MDP BARANYA MEGYEI BIZOTT/AC A'NAK XIII. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM ARA: 5« PILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1956 FEBRUÁR 23 Díszünnepség a Szovjet Hadsereg megalakulásának 38. évfordulója alkalmából A Szovjet Hadsereg születé­sének 38. évfordulója alkalmá­ul a honvédelmi minisztérium fs a Magyar Dolgozók Pártja budapesti pártbizottsága szer­dán este díszünnepséget ren­dezett a Magyar Néphadsereg Színházában. A díszünnepség elnökségé­ben foglaltak helyet a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Acs Lajos, Dobi István, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Mekis József. István, Egri Gyula, Vég °éla, valamint a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezető­cégének, a tábornoki karnak több tagja, tömegszervezeti ve­hetők, kiváló dolgozók, a nép­hadsereg egy-egy kiváló tiszt- íz, tiszthelyettese és harcosa. Az elnökségben foglalt he- ntet P. M. Capenko ezredes, a Szovjetunió budapesti katonai attaséja. Jelen volt az ünnepségen a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának és Minisztertanácsának számos tagja, a politikai, gaz­dasági és kulturális élet sok vezető személyisége. Megjelent az ünnepségen V. V. Asztafjev, a Szovjetunió nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. A magyar és a szovjet Him­nusz elhangzása után Bata Ist­ván vezérezredes, honvédelmi miniszter nyitotta meg az ün­nepséget, majd Madarász Fe­renc vezérőrnagy mondott ün­nepi beszédet. Az ünnepi beszéd elhangzá­sa után az Internacionálé hangjai csendültek fel, majd az ünnepség második részében a magyar néphadsereg Vörös Csillag érdemrenddel kitünte­tett művészegyüttese adott mű­sort. Á Magyar Népköztársaság Honvédelmi miniszterének parancsa Harcosok, tiszthelyettesek, tisztek, tábornokok! Elvtársak! Harmincnyolc évvel ezelőtt, 1918. február 23-án a Pszkov- Harvai csatában aratta első nagy győzelmét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vívmányait, a munkások és parasztok I’m almát védelmező fiatal szovjet hadsereg a sokszoros túlerő­ben lévő német imperialista betolakodók felett. E győzelem évfordulóját a szovjet nép, a szovjet hadsereg "apjaként örökítette meg. A kommunista párt a szovjet hadsereget születésétől kezdve az igaz hazafiság és proletárnemzetköziség szellemében nevelte. E magasztos eszméktől vezérelve a szovjet hadsereg minden- kor a szovjet haza biztonságát, a békéért és az emberi hala- dúsért harcoló százmilliók igaz ügyét szolgálta. Ezért ünnepük ? szovjet hadsereget e napon a szovjet emberekkel együtt a hatalmas szocialista tábor dolgozói, a felszabadulasert küzdő "épek, a békéért harcoló százmilliók. A szovjet hadsereg megalakulása óta dicsőséges harci utat tett meg, a harcok tüzében legyőzhetetlen, élenjáró hadsereggé hovácsolódott. Szétzúzta a szovjet haza ellenségeit es a fasiz­muson aratott történelmi jelentőségű győzelmének eredménye- ként nyerte vissza számos nép — közöttük a mi népünk is kgdrágább kincsét, a szabadságát. . . , . A szovjet hadsereg a népek békéjének és biztonságának következetes és legyőzhetetlen védelmezője, acélfalként áll háborúra készülő agresszív imperialista körök torekveseive szemben. . , . „ A Kommunista Párt XX. kongresszusának hatanozatai a Szovjetunió további hatalmas arányú gazdasági « ^ Megerősödésének távlatait nyitják meg. Mindez biztosítéka annak, hogy a szovjet hadsereg nagy történelmi hivatását a Jövőben is maradéktalanul tudja teljesítem. , -r í . A magyar néphadsereg katonáit büszkeséggé és erővel *°lti el az a tudat, hogy szabadságunk es tekénk vedelmeten fegyvertársunk a dicső szovjet hadsereg. A ^vjetunio legyo ^ hetetlen hadseregéhez, valamint a népi demokratikus országok festvéri hadseregeihez fűződő eltéphetetlen sietségünk é barátságunk, a szocialista tábor egysége — békénk és b zton- shgunk, szabadságunk és függetlenségünk gránitszilárd alapja. Nősítsük, ápoljuk szüntelenül ezt a fegyverbarátsagot Köves­ek a dicső szovjet hadsereg példáját, fáradhatatlanul tanul­unk nagyszerű tapasztalataiból. ,. Szeretett pártunk vezetésével, erőnket nem ardítsuk néphadseregünk fegyelmét, növeljük harckészűltse Őrködjünk éberen népünk békés építőmunkája felett. teljesítsük híven a szocialista tábor védelméből, a béke biz- Msításából reánk háruló feladatokat. , Éljen felszabadítónk, példaképünk es dicső fegyvertarsunk, a 38 éves szovjet hadsereg! . Éljen és virágozzék a szovjet hadsereg és a magyar nép­hadsereg örök, testvéri fegyverbarátsága! Bata István vezérezredes s. k. a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. Meaielenik magyar nyelven az SZKP XX. kongresszusának anyaga Szikra Könyvkiadónál sütemű munka folyik, mielőbb könyvalakban is agyar olvasók kezébe ad- ák a Szovjetunió Kom- ista Pártja XX. kongresz- »nak anyagát. Elsőnek az P Központi Bizottságának ^mólója, N. Sz. Hruscsov lói beszéde kerül kiadás- -z a füzet már a jövő hé- tapható lesz. Ezután ad­ják ki N. A. Bulganyin elő adói beszédét az SZKP XX. kongresszusának a Szovjetunió hatodik ötéves tervére vonat­kozó irányelveiről. Mindkét beszéd soktízezres példány­számban lát napvilágot. Terv van arra, hogy még március­ban kötetet jelentessenek meg az SZKP kongresszusának anyagáról, A* SZKP XX. kongresszusának tanácskozásai A február 21-i esti ülés Moszkva (TASZSZ): Az SZKP XX. kongresszu­sának február 21-i esti ülésén, amelyen J. A. Furceva elnö­költ, megkezdődött a vita N. A. Bulganyinnak, a Szovjet­unió 1956—1960. évekre szóló hatodik ötéves népgazdaság­fejlesztési terve irányelveit is­mertető beszámolójáról. M. A. Jasznov: Szibéria lesz az ország legnagyobb energiabázisa Az ülésen elsőnek M. A. Jasznov (OSzSzSzK) szólalt fel. N. Sz. Hruscsov és N. A. Bulganyin beszámolói — mon­dotta — világosan és szabato­san kifejtik azokat a nagysze­rű feladatokat, amelyeket pár­tunk a hatodik ötéves tervben a népgazdaság valamennyi ága­zatának továbbfejlesztése cél­jából kitűz. Jasznov adatokon keresztül mutatta be. hogyan fog fej­lődni a hatodik ötéves terv­ben az OSzSzSzK népgazda­sága. Az ipari termelés 1.7- szeresére növekszik. A népgaz­daság szolgálatába állítják Szi­béria páratlanul gazdag ipari nyersanyagforrásait. Szibéria a legközelebbi tíz év leforgása alatt az ország legnagyobb szénkitermelő és villamosener- giatermelő bázisává fejlődik. Az irányelvek tervezete a földművelés és az állattenyész tés nagyarányú fellendítését írja elő a Szovjetunió kolho­zaiban és szovhozaiban. — A szemestermények vetésterülete az OSzSzSzK-ban legalább tíz­millió hektárral növekszik. A kolhozok és szovhozok szá­mításai azt mutatták, hogy az ötéves tervnek a hústermelés­re vonatkozó előirányzatát 1958-ra teljesíteni lehet. Teljes mértékben egyetér­tünk Kiricsenko elvtársnak az­zal a javaslatával — mondot­ta a felszólaló. — hogy indul­jon szocialista verseny az OSzSzSzK és az Ukrán SzSzK között, valamint köztársasága­ik területei között. Az ilyen verseny feltétlenül elő fogja mozdítani azoknak a feladatok­nak teljesítését, amelyeket a nárt a mezőgazdaság további "ej osztése érdekében kitűzött. K. T. Mazurov (b.ielorussziai nártszervezet) felszólalása után N. I. Beljajev elvtárs kapott szót. Jeljutyin elvtárs befejezésül megállapította, hogy javítani kell a tudományos káderkép­zést, igényesebbnek kell lenni a tudományos fokozatok és ci­nek odaíté'ésénél. A hatodik ötéves tervnek N A. Bulganyin elvtárs beszámo­lójában ismertetett előirányza­tai — mondotta N. V. Laptyev (cseljabinszki pártszervezet) — valóban nagyszerűek, igazán csak a nagy szovjet államhoz illők. E terv végrehajtása még jobban meggyorsítja előreha­N. I. Beljajev: Óriási beruházások a mezőgazdaságban Felszólalásában nagyrészt a mezőgazdaság problémáival foglalkozott. A földművelés te­rén fő feladatunk — mondot­ta, — az, hogy — mint arra rámutatott az SZKP Központi Bizottságának beszámolója, — a terméshozamok emelése és újabb földek művelés alá vé­tele alapján a hatodik ötéves terv végéig 11 milliárd púdra növeljük a szemestermények évi össztermését, bővítsük az ipari növények vetésterületét és jelentősen emeljük termés­hozamukat, továbbá lényege­sen fokozzuk a burgonya- és zöldségtermelést. A mezőgaz­dasági termelés ilyen nagy­arányú növelésének megvaló­sításához megvan minden le­hetőségünk: a gazdálkodás '-^Hsta formájának osztat ’an uralma a falun, a gépállo­mások fejlett hálózata, a ha­talmas szocialista ipar, amely '■’sőosztályú technikával látja el a mezőgazdaságot, s a száz- meg százezer képzett mező- gazdasági szakember és szer­vező. A hatodik ötéves terv­ben óriási beruházásokat esz­közölnek a mezőgazdaságban — közel kétszerannyit, mint az ötödik ötéves tervben. Mindez lehetővé teszi azt, hogy ne csak teljesítsük, hanem túl is teljesítsük a hatodik ötéves tervnek a mezőgazdaságra vo­natkozóan megszabott felada­tait. A mezőgazdaság fejlesztésé­nek nagy lehetőségeiről tanús­kodik az a gigászi munka, me lyet a szűz- és parlagföldek hasznosítása érdekében végez­tek. Az utóbbi két évben fel­tört új földeken az idén nem kevesebb, mint 33 millió hek­táron sarjad a vetés. Beljajev ezután azzal fog­lalkozott, hogyan lehet kihasz­nálni a tartalékokat a sze- mestermény-termelés növelé­sére. A tudomány és a gya­korlat bebizonyította például hogy a gabonaneműek megosz­tott betakarításával meg lehet rövidíteni az aratás időtarta mát és csökkenteni lehet ; szem veszteséget. Ha a múl évben a gabonaneműek vetés területének mindössze 25 szá zalékán sikerült volna ílymó dón betakarítani a termést és csupán két mázsa terméstöbb let mutatkozott volna hektó ronként, ez több, mint 350 mii ’ió púd szemestermény-többle tét jelentett volna. E módszer széleskörű meghonosításához növelni kell az aratógépek és a szalmafelszedő gépek gyár *ását. A felszólaló megemlítette kukorica vetésterületének nö­velése terén elért eredménye­ket, majd beszélt e terménv terméshozama fokozásának út­jairól. Az egyik legfontosabb forrás — mielőbbi áttérés í hibrid vetőmagvak alkalmazá sára. V. P. Jeljutyin: 1956-ban 71.200 mérnököt képezünk ki V. P. Jeljutyin (Moszkva) 'elszólalásában foglalkozott a felsőoktatás fejlesztésének kér­déseivel. Jeljutyin elvtárs közölte, hogy 1956-ban az ország főis­kolái 71.200 mérnököt képez­nek ki az 1950. évi harminc- hatezerrel szemben. A mező- gazdaság 26 ezer szakembert kap az 1950. évi 12.700 helyett. A felszólaló a továbbiakban az esti iskolai és levelező kép zés kiszélesítésére vonatkozó intézkedésekről beszélt. Ez az oktatási rendszer munkások százezreinek teszi lehetővé, hogy magasabb képzettséget szerezzenek termelő munkájuk félbeszakítása nélkül. 'adásunkat a kommunizmus­hoz vezető úton. Laptyev megjegyezte, hogy ■i cseljabinszki terület hatér- dő előtt teljesítette az előző ötéves terv ipari előirányzatát, majd vázolta a terület ipari fejlődésének távlatait. Különö­sen gyors ütemben fog fejlőd­ni a vaskohászat. A felszólaló hangsúlyozta, hogy mielőbb hasznosítani kell Kazahsztán­ban a kusztanaji terület vas­érclelőhelyeit. Max Reimann beszéde Ezután Max Reimann emel­kedett szólásra. A jelenlevők meleg fogadtatásban részesí­tették. A Német Kommunista Párt és a Német Szövetségi Köztársaság haladó gondolko­dású lakosai nevében üdvö­zölte a kongresszust. A Szovjetunió békepolitikája és a kölcsönös megértésre irá­nyuló politikája — mondotta Reimann — megszilárdította a Szovjetunió tekintélyét. A Né­met Szövetségi Köztársaság dolgozói jószomszédi kapcso- ’atokat akarnak a Szovjetunió­val. Ezért sokmillió egyszerű ember őszinte szívvel üdvözöl­je a diplomáciai kapcsolatok 'étrejöttét a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között. Nyugat-Németország- ban azonban vannak olyan erők, amelyek akadályozni próbálják a szovjet néppel va­ló jó kapcsolatok megteremté­sét és revansról ábrándoznak. A német imperialisták és mi­litaristák arra készülnek, hogy Nyugat-Németország területé­ről új háborút indítanak. Mi, kommunisták megkettőz.- zük erőfeszítéseinket, hogy eré­lyesen visszaverjük a német imperialisták békebontó kí­sérleteit, s hogy szilárd harci frontban egyesítsünk minden munkást, minden hazafit, a militarizmus ellen, s ezálta' a béke, a demokrácia és a hala­dás útjára vezessük a nyugat­német lakosságot. Ez az út Né­metország demokratikus ala­pon történő újraegyesítéséhez is elvezet. Johann Koplenig üdvözlőbeszéde Ezután az Osztrák Kommu­nista Párt nevében J. Kople­nig elvtárs mondott üdvözlő- beszédet. A kongresszus kül­döttei őt is melegen fogadták. Hála a Szovjetunió békesze­rető politikájának — mondot­ta Koplenig elvtárs, — Auszt­ria a múlt évben kezébe kap­ta az államszerződést és ezzel szuverénitását. Parlamentünk kihirdette az ország állandó semlegességét, ami szorosan összefügg a két rendszer — a szocializmus és a kapitalizmus — békés egymás mellett élése elvének elismerésével, össze­függ a világbéke fenntartásá­ért és erősítéséért folytatott harccal. Koplenig elvtárs a továb biakban megjegyezte, hogy Ausztriában továbbra is mű­ködnek azok az erők, amelyek az imperialista agresszorok ér­dekében meg akarják sértem az ország semlegességét, s ez- á’tal el akarják adni Ausztriái n7. agresszoroknak. Ezek az vök olyan provokációkhoz fo­lyamodnak, mint a Szakszer­vezeti Világszövetség titkársá­gának kiutasítása Bécsból. Mi azonban biztosíthatjuk az SZKP XX. kongresszusát és az egész szovjet népet —hang­súlyozta a szónok, — hogy az osztrák nép békét akar, or­szága semlegességét, függet- 'enségét, kívánja és minden erejével meg is védelmezi. Mi, kommunisták, kötelességünk­nek tartjuk, hogy élére álljunk e harcnak és mindent elköve­tünk, hogy erősítsük a barát­ságot az osztrák nép és a Szov­jetunió népei között. Az Oszt­ok Kommunista Párt igen fontos feladatának tekinti azt is, hogy harcoljon a munkás- osztály egységének megszilár­dításáért, a dolgozók gazdasá­gi érdekeiért. Koplenig felszólalása után íz elnök felolvasta az Egyesült ^’lamok Kommunista Pártja Országos Bizottságától az SZKP XX. kongresszusához érkezett üdvözlet szövegét. A február 224 délelőtti ülés Moszkva (TASZSZ). Az SZKP XX. kongresszusának február 22-iki délelőtti ülése A. J. Sznecskusz elnöklésével nyílt meg. Folytatták a vitá' N. A. Bulganyinnak, a Szov­jetunió hatodik ötéves terve irányelveiről elhangzott beszá­molója fölött. A felszólalók egyhangúlag helyeselték a hatodik ötéves tervnek a párt Központi Bi­zottsága által kidolgozott irányelv-tervezetét, kiegészíté­seket javasoltak, feltárták a pártszervezetek, a szovjet és a gazdasági szervezetek munká­jának hiányosságait. A kong­resszus küldöttei kijelentették, hogy a szovjet dolgozók szikla- szilárdan tömörülnek a Kom­munista Párt körül és a lenini Központi Bizottság vezetésé­vel nemcsak teljesítik, hanem túl is szárnyalják maid az új ötéves tervben kitűzött felada­tokat. N. T. Kalcsenlco: Nagyszerű távlatok Szovjet-Ukrajna előtt újabb fellendítésének grandiózus programja. Aj irányelvek tervezete széleskö­rű programot nyújt valameny­(Folytatás a 2S oldalon) Az ülésen az első felszólaló N. T. Kalcsenko (Ukrán párt- szervezet) volt. A Központi Bi­zottság által kidolgozott irány­elv-tervezet — mondotta — or­szágunk gazdasága és kultú-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents