Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-11 / 36. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAI SZÁMBAN: \t országgyűlés pénteki ülésén folytatta M 1956. évi költségvetés és költségvetési törvény tárgyalását. (1.—2. o.) — 23 millió 267.800 forintot sorsolnak ki február 19-én. (2. o.) — Segítséget kérnek a hosszúhetényi aknamélyítők. (3. o.) — Dolgozóink az országgyűlésről. (3. o.) Ilyenkor télen Kisdobszán... (3. o.) — Szerkesztői üzenetek. (4. o.) MDP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XIII. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM ARA: 5« FILLÉR SZOMBAT. 1956 FEBRUÁR 11 Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta az 1956. évi költségvetés és költségvetési törvény tárgyalását Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta az 1956. évi költségvetés és a költségvetési törvény tárgyalását. Az ülésen megjelent a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal. Acs Lajos. Dobi István, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Mekis József, Bata István. Piros László, Egri Gyula, Vég Béla. Az ülést Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Földes László képviselő, külkereslcedelmi miniszterhely ettes szólalt fel. Földes László: 1955-ben külkereskedelmi forgalmunk jelentős aktív egyenleggel zárult A közvélemény egyre inkább felismeri, hogy a külkereskedelem összefügg az ipari és a mezőgazdasági termeléssel a beruházásokkal, hat a termelékenységre, az önköltség alakulására, összefügg a begyűjtéssel, a közellátással — kezdte beszédét Földes László. Nagyon fontos érdek az, •Jegy minél többen megértsék, bogy a külkereskedelmi feladatok népgazdasági feladatok. Országunkban a kivitel igen Jelentős részét adja a nemzeti Jövedelemnek. A behozatal ftagy szerepet játszik az egyes Népgazdasági ágak anyaggal és termelőeszközökkel való ellátásában. Népgazdaságunk számos ágának anyagellátása, a hazánkban nem termelt vagy áem kielégítő mennyiségben termelt cikkek beszerzése első- terban exportszállításainktól, e*Portkötelezettségeink telje- ütésétől függ. 1955-ben külkereskedelmi forgalmunk jelentős aktív egyenleggel zárult. Az 1955 évben elért javulást Esősorban pártunk erőfeszíté- tei idézték elő. Az üzemekben tagyobb gonddal foglalkoztak ?* exportra kerülő cikkek elkészítésével és ebben jelentős teerepet játszottak a DISZ ex- Portbrigádjainak lelkes versesei is. , A külkereskedelmi apparátusnak is javult a munkája. . Az 1956. évi népgazdasági tet'v a külkereskedelem feladatainak további jelentős növekedését irányozza elő. Különö- ten nagy erőfeszítést követel a kivitel közel 12 százalékos ^elkedése. A növekedés nagy késze a gépipari exportra jut. Külkereskedelmünk megnö- ekedett feladatai megkövete- hogy az eredmények megalapítása mellett elsősorban a Jbilkereskedelmi munka fogya- ékosságaira és e munka megjavításához szükséges feltételek megteremtésére irányítsuk a figyeljnet. E tekintetben is utat mutatnak a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége novemberi ülésének határozatai. Földes László ezután arról szólott, hogy a kétségtelen sikerek ellenére kivitelünk fejlődését fékezi az a körülmény, hogy iparunk számos területén nem tartott lépést a műszaki haladással, elhanyagolta a gyártmányok korszerűsítését, új, a nemzetközi piacok igényeinek is megfelelő exportgyártmányok kialakítását. Ezért felelősség terheli a külkereskedelmi apparátust is, amely a műszaki fejlesztés követelményeit, a külföldi piacok igényeit nem vetette fel időben és elég erőteljesen és nem tájékoztatta megfelelően az ipari szerveket külföldi tapasztalatairól. Ipari és külkereskedelmi dolgozóink javuló munkája és együttműködése azonban kijavíthatja a hibákat és a magyar gyártmányok hírnevét — amint ezt sok kitűnő gyártmányunk példája mutatja — a külföldi piacokon nemcsak megőrizhetjük, hanem öregbíthetjük is. Ehhez arra is szükség van, hogy a külkereskedelmi minisztérium fokozza és bővítse a piacok állandó tanulmányozására és megismerésére irányuló munkáját. Az 1956 évre előirányzott behozatal a külkereskedelmi apparátust igen nagy feladat elé állítja. A behozatali terv teljesítése hez is elsősorban a külkereskedelem kulturáltabb piackutató munkája és a felhasználó tárcákkal való jó együttműködés szükséges. Alapvető feladat emellett az importanyagokkal való maximális takarékosság megvalósítása. Minden iparágban, minden üzemben fáradhatatlanul kutatni kell az importanyagfelhasználás csökkentésének, az importanyagoknak más belföldi anyagokkal való helyettesítésének lehetőségeit. A helyettesítés azonban nem járhat a gyártmányok minőségének romlásával. A külkereskedelmünk nemcsak a népgazdaság egyik legfontosabb ágazata, hanem eszköze és kifejezője is népünk őszinte békevágyának, kormányunk békepolitikájának, a békés gazdasági kapcsolatok más országokkal való széleskörű kifejlesztésének. E törekvésünk, amelynek megvalósítására az elmúlt években nem kis erőfeszítéseket tettünk, széles körben megértésre talált. Ma már csaknem valamennyi európai országgal kereskedelmi megállapodásunk van. Külkereskedelmünk az elmúlt években az Európán kívüli területekkel is nagy fejlődést ért el. Pillanatra sem szabad azon ban szem elől tévesztenünk, hogy második ötéves tervünk csak akkor nyugszik szilárd alapon, ha a Szovjetunióval, és a népi demokratikus országokkal való évről-évre szélesedő gazdasági együttműködésre é kölcsönös segélynyújtásra épül. Ez az együttműködés bizto sítja elsősorban iparunk ellátását a legfontosabb nyersanya gokkal és azt a műszaki segítséget, amely a technikai fejlődésre irányuló nagyarányú erő feszítéseink megvalósításához szükséges. Ennek az együttműködésnek a sikeréhez azzal járulhatunk hozzá leginkább ha minél gyorsabban felszámoljuk munkánk fogyatékosságait és teljesítjük külkereskedelmi kötelezettségeinket. Az 1956. évi költségvetéssel egyetértek cs azt elfogadom (Taps) cikán, a Tiszamenti Vegyiművekben, a Hungária Vegyiművekben. erőteljesen folytatni kell a tiszavidéki vegyikombinát építését. Földvári Rudolf elmondotta azt is, hogy ebben az évben fel kell építeni Budapesten egy 300 tonna évi kapacitású PVC-t gyártó próbaüzemet, egy szintén 300 tonna évi kapacitású műszálgyár első részlegét, valamint egy műszálat előállító kísérleti üzemet, mintegy négyszeresére kell bővíteni a kőbányai műanyaggyár kapacitását és meg kell kezdeni a plexiüveg hazai gyártását. Szólott arról is, hogy gyógyszeriparunk ebben az évben 27,6%-kal termel többet és kőolajbányászatban kutatási célokra az idén mintegy 80 millió forinttal fordítanak többet, mint 1955-ben. — A hazai nyersanyagbázis növeléséhez járul majd hozzá rudabányai vasércdúsító építése, a barnavasérc termelésének -15.6 százalékos, a nyersalumínium termelésének 10.9 százalékos emelése 1955-höz képest. Kiemelte, hogy a minisztérium beruházásai közül jelentőségénél fogva kiemelkedik a Szovjetunió hathatós segítségével felépülő kísérleti atomreaktorunk, mellyel hazánkban is megalapozzuk az atomenergia békés célokra történő felhasználását. Földvári Rudolf rámutatott: dolgozó népünk joggal követeli a minisztériumtól, hogy ebben az évben maradéktalanul tegyen eleget kötelezettségeinek és ne csak általában, hanem Földvári Rudolf: \ Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium termelési terve 10.2 százalékkal magasabb, mint 1955-ben földvári Rudolf képviselő, J MDP Központi Vezetőségéül tagja, a Vegyipari és Ener- vl^gyi Minisztérium költseg- »,tesi tervéhez szólt hozza. ,’tegállapította, a minisztérium E« _data- hogy biztosítsa ele- rt-.hdő műtrágya és növényve- En?Zer gyártását, hazai mű- yaggyártó iparunk megalázását és fejlesztését, a mű- g. yagból készült áruk mennyi- Voi?nek ás választékának no- m *csét, minőségük javítását, K. Jtendő villamosehergia ter- ÍVi át, biztosítsa a Magyar Z'gozók Pártja és a kormány '‘terozatainak valóraváltasat. ^'mondotta, hogy » £'um költségvetési elo- *Wr»mta |«5 síazalckkal. ez évi teljes termelési terve 10,2 százalékkal magasabb, mint 1955-ben. Ez a több mint 10 százalékos termelésnövekedés múlhatatlanul szükséges a szocialista iparosítás politikájának folytatásához, a nehézipar elsődleges fejlesztéséhez, a mezőgazdasági termelés ez évi három százalékos emeléséhez, külkereskedelmi gondjaink enyhítéséhez, dolgozó népünk jólétének tervezett emeléséhez. Rámutatott arra, hogy a minisztérium ebben az évben a tavalyinak csaknem másfélszeresét — fordítja a villamosenergiatermelés növelésére. Folytatnunk kell a távvezetékek rekonstrukcióját és új Elutazott a Magyar Dolgozók Pártjának küldöttsége az SZKP XX. kongresszusára Pénteken reggel a Nyugati pályaudvarról elutazott Moszk-» vába a Magyar Dolgozók Pártjának küldöttsége a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusára. A küldöttség vezetője Rákosi Mátyás elvtárs. az MDP Központi Vezetőségének első titkára, a politikai bizottság tagja; a küldöttség tagjai: Kovács István és Szalai Béla elvtársak, ac MDP Központi Vezetőségének titkárai, a politikai bizottság tagjak Búcsúztatásukra a pályaudvaron megjelent a párt és a kormány több vehetője: Apró Antal, Ács Lajos, Hegedűs András, Mekis József, Bata István, Piros László és Vég Béla elvtárs. Megjelent az elutazásnál J. V. Andropov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Dolgozók Pártja Baranya Megyei Bizottsága február 10-én ülést tartott. Az ülés napirendjén szerepelt a termelőszövetkezeti mozgalom helyzete és feladatai. A napirend előadója Katona Lajos elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a megyei tanács végrehajtó bizottság elnöke volt. Az ülésen megjelent Lőrincz József elvtárs, az MDP Központi Vezetősége mezőgazdasági osztályának vezetője, valamint Betz elvtárs, a Központi Vezetőség párt- és tömegszervezetek osztályának munkatársa. Az ülésen felszólaltak Benkő Boldizsár elvtárs, a véméndi termelőszövetkezet elnöke, Czégény József elvtárs, a megyei tanács termelőszövetkezeti osztályának vezetője, Lőrincz József elvtárs, az MDP Központi Vezetősége mezőgazdasági osztályának vezetője, Lukács Antal elvtárs, a Baranya Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságának igazgatója, Lakatos Tiborné elvtársnő, a szigetvári termelőszövetkezet elnöke, Papp János elvtárs, a pécsváradi járási pártbizottság első titkára, Tá'os László elvtárs, a pécsi járási pártbizottság első titkára, Vadon Antal elvtárs, a sásdi járási tanács elnöke, valamint a bari termelőszövetkezet elnöke, részleteiben is teljesítse 1956- os tervét. Ezzel kapcsolatban szólott a borsodi vegyikombinát lemaradásáról és feltárta a segítség módját. Földvári Rudolf hangsúlyozta: a borsodi vegyikombinát elmaradásában hibás a Kohó- és Gépipari Minisztérium, valamint az Építésügyi Minisztérium is és a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium sem tett meg mindent annak érdekében, hogy egyenletesen és időben teljesítse a műtrágya gyártás tervét* A továbbiakban szóvátette, hogy a kazincbarcikai dolgozók több jogos panaszát még nem orvosolták, majd hangoztatta: a terv teljesíthető a borsodi vegyikombinátban akkor, ha számba vesszük a dolgozók lelkes kezdeményezését és versenyét, alulról jövő bírálatát és ellenőrzését, és erre is építve küzdünk az 1956-os terv maradéktalan teljesítéséért. A költségvetést elfogadta és elfogadásra ajánlta. Csergő János kohó- és gépipari miniszter szólalt fel ezután. Csergő János: Tervünk az új, a fejlettebb, a knltúrMtabb technika alkalmazására épült elektromos vezetékek építését is. E célkitűzések valóraváltá- sával a szocialista építés nagy- szerűségét hirdető villanyfény csaknem száz falunkban és huszonötezer dolgozó család békés otthonában gyullad ki — mondotta, majd így foly- tatta: A minisztérium, költségvetésének helyes felhasználásával, ebben az évben csaknem háromszorannyi műtrágyát fog gyártani, mint 1955-ben. Ez a jelentős növekedés szerény számítás szerint is mintegy 3-4 millió mázsával emelheti kenyérgabonatermésünket. E célkitűzések elérése érdekében komoly beruházásokat kell végrehajtani KazincbarBevezetőben a kohó- és gépipari üzemek elmúlt évi eredményeiről beszélt, majd a hiányosságokról szólva kiemelte: Hiányosság a tervek egyenletes és cikkenkénti teljesítésének elmulasztása. Még mindig általánosnak mondható a hóvégi rohammunka. A túlóráztatás, az ütemes termelés hiánya. Hibák mutatkoznak a selejt alakulása terén is. Elmondta: a hiányosságok jelentős része abból ered, hogy a kooperáció még mindig igen gyenge lábon áll. Sokhelyütt felütötte fejét a normacsalás, a normalazítás, ami pedig köztudomású, hogy milyen hátrányosan befolyásolja a termelékenység emelkedését, végső soron az életnívó növekedését. Komoly hibák vannak az importanyagokkal való takarékoskodás terén is. Kevés még a műszakilag megalapozott anyagnorma, technológusaink sem fordítanak kellő gondot az anyagtakarékosságra. Szükséges aláhúzni meglévő hibáinkat — folytatta —, hiszen az elért kezdeti siker néhány vezetőnknek fejébe szállt és bizonyos önelégültség lett úrrá. Intő jel számunkra, hogy több fontos iparágunk elmaradt ez év januárjában. Mindent el fogunk követni, hogy még az első negyedévben pótoljuk elmaradásunkat* A kohó- és gépipar előtt álló legfontosabb feladatokról szólva elmondotta: a tárca üzemeinek 1956. évi teljes termelése 11.2 százalékkal emelkedik a múlt évihez képest. Feladatainkat a munka termelékenységének jelentős emelése és az önköltség állandó Csökkentése mellett kell végrehajtani. Tervünk az új, a fejlettebb, a kulturáltabb technika alkalmazására épült. Központi Vezetőségünk határozata előírja, hogy iparunk értékes hagyományaira támaszkodva jelentősen fejlesztenünk kell a Dieselmotorgyártást. Folytatni kell a Ganz típusú motorcsaládok, valamint a járművek és traktorok Diesel motor családjának korszerűsítését, tökéletesíteni kell a mo torvonatok és az elektromos mozdonyok üzemszerű gyártását. A vasútnál a gőzvontatás egyre nagyobb részét Diesel- vontatással kell a közeljövőben helyettesítenünk. Ennek a hatalmas dieselesítési programnak a kiindulási esztendeje az idei év. Nehéziparunk, bányászatunk, építő- és köny- nvűiparunk, kereskedelmünk szállítási problémái, mezőgazdaságunk gépesítése mind élesebben veti fel az üzemeltetés gazdaságosságának kérdését. Ma már a vasúti vontatásban, az ipar és a mezőgazdaság gépesítésében a gőzgépek elavultnak mondhatók. A gőz- mozdony és az egyéb nem helyhez kötött gőzgépek a befektetett hőenergiának mindössze öt-hét százalékát képesek csak hasznosítani. Hazai barnaszeneink értékes vegyianyagokat tartalmaznak és emellett nem túlságosan gyakori előfordulású aik, így azoknak nagy veszteség melletti eltüzelését sóiváig nein engedhetjük meg. Ezért kell keresnünk1 az eddiginél sokkal gazdaságosabb megoldást. Erre kiválóan alkalmas a Diesel-üzem, amelynek fő hajtóanyaga az olaj. Az olaj kitermelése lényegesen gazdaságosabb. Ehhez hozzá kell számítani azt, hogy a korszerű Diesel-motorok hatásfoka a gőzgépekénél mintegy négyszerié jobb. Nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy a Diesel-üzem a dolgozók ezreit szabadítja meg a terhes fizikai munkától. A dieselesítés nemcsak a vasúti vontatás szemszögéből döntő kérdés, hanem népgazdaságunk szinte minden területe szempontjából. Amellett, hogy a dieselítéssel biztosítani kívánjuk dolgozóink kényelmes, gyors utazását, a termeléshez szükséges anyagok (Folytatás a 2. oldalon) ,
