Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-11 / 36. szám
2 NAPLÓ 195« FEBRUÁR 11 A Az országgyűlés pénteki illése (Folytatás az 1. oldalról) korszerű, gazdaságos szállítását, szem előtt kell tartani azt is, hogy a dieselesítés szinte nélkülözhetetlen a mezőgazdaság, az öntözés, az árvízvédelem, a csatornázás és a földmunkák gépesítésénél. S ha ezt tudjuk, akkor ismét az emberek tömegeit kell látnunk, akiket mentesítünk a kevésbé termelékeny, illetve nehéz fizikai munka alól. Ezután rámutatott arra, hogy a Diesel-motorok gyártásának hazánkban értékes hagyományai vannak, ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy a die- selesítésben az iparilag fejlett országokhoz képest viszonylag elmaradtunk. A dieselesítési program végrehajtása két irányban hat. Egyrészt behozzuk elmaradásunkat, másrészt eleget tudunk tenni a mind jobban fokozódó bel- és külföldi igényelmek. A kohó- és a gépipar másik döntő területe — folytatta a miniszter, i- a szerszámgép- gyártás továbbfejlesztése. A szerszámgépgyártás a gépipar szíve, ez biztosítja iparunk számára a korszerű megmun- kálógépeket, Ennek az Iparágnak már ebben az évben, de a második ötéves terv további éveiben még fokozottabb mértékben kell gyártania univerzális szerszámgépeket, agregált elemekből felépített célgépeket, illetve gépsorokat, önti «ioi gépeket, kovácsoló és sajíológépbercndezéseket, hengerlőgépsorozatokat. A miniszter ezután a kohó- és gépipari üzemek exportfeladatairól beszélt, majd a mezőgazdaság gépesítésének fontosságáról szólt. Rámutatott: nagy mennyiségben kell gyártanunk arató-cséplőgépeket, valamint traktorekéket, gépi A szénbányászati minisztérium költségvetéséhez elsőnek Blaha Béla képviselő, a bányász szakszervezet elnöke szólt hozzá. Elmondotta: az ipar, ezen belül különösen a nehézipar előtt álló feladatok megkövetelik a szénbányászat fokozott fejlődését. Rámutatott arra, hogy a szénbányászatnak 1956-ban 23 millió 738.000 tonna szenet kell termelnie, vagyis az 1S55. évihez képest 6,5 százalékos fejlődést kell elérnie. Ezt a jelentős mennyiségi növekedést csak úgy lehet elérni, ha a szénbányászat minden vezetője és dolgozója a Központi Vezetőség novemberi, az ipari termelés megjavítására és a műszaki színvonal emelésére hozott határozatának végrehajtására összpontosítja erejét. Ez a határozat konkrétan is megszabja a szénbányászat feladatait a termelés megjavítása és a műszaki színvonal emelése érdekében. Az 1956-os évben a műszaki fejlesztés helyes kialakításával el kell érni, hogy az összüzemi teljesítmény 5,5 százalékkal emelkedjék az előző évivel szemben — mondotta. — Hogy ezt biztosítsuk, mindenekelőtt növelni kell a front és a szén- elővájási sebességeket. A Központi Vezetőség határozatának megfelelően ebben az évben a szénbányászat gépesítése területén is nagy lépést kell tenni előre. Gépi úton 475 000 tonnát kell jö- veszteni, szemben az elmúlt évi 197 000 tonnával. A gépi Az előttünk álló év —kezdte beszédét, — hatalmas feladatokat ró a könnyűiparra is. A fogyasztási ipar általános emelkedésén belül a könnyűipar termelése 1956-ban a tavalyi évhez képest kis mértékben csökken. A csökkentés ellenére a könnyűipar dolgozóira váró feladatok súlya és jelentősége emelkedett, vontatásu kultivátorokat. Nagy számban kell adnunk új gépeket a kukoricatermelés komplex-gépesítéséhez is. De gépeket kíván a szőlő és a gyümölcstermelés, az öntözéses gazdálkodás stb is. A közszükségleti cikkek gyártásának bővítéséről elmondotta: ez évben újtípusú magnetofon,, rádió, továbbá televízió, cikk-cakk varrógép, nikkele- zett tűzhely, újtípusú írószerek, játékok, háztartási gépek és elektromos háztartási készülékek szerepelnek tervünkben. Hangsúlyozta ezután, hogy az új technológiák, gyártási módszerek bevezetése, a gyártmánykorszerűsítés, elengedhetetlen feltétele előrehaladásunknak. Fokozott mértékben kell gondoskodnunk a felszer- számozásról és a készülékezés- ről. Enélkül műszaki fejlesztésről nem is beszélhetünk. Az önköltségcsökkentésről szólva rámutatott: Mi eddig igen sokat beszéltünk az önköltség csökkentéséről, de igen sok üzemünk vezetője úgy gondolta, hogy ez csak afféle bankművelet kérdése. Világosan kell látnunk, hogy a könnyen kiaknázható önköltségtartalékok korszaka lassan lejárt, új módon kell hozzányúlni ehhez a problémához, Ez is a műszaki fejlesztéssel van szoros összefüggésben. Nyilvánvaló, hogy a jól szerszámozott, magas teljesítményű gépek alkalmazása, a nagysorozatok kihozatala csökkenti a ráfordítást. Ez az egyik legfontosabb útja az önköltségcsökkentésnek. Vannak további lehetőségek is. Gondolok itt az üzemek szervezettségének kérdésére. Ezen a területen szinte felmérhetetlen tartalékaink vannak. rakodást 395 000 tonnáról, 1 120 000 tonnára kell emelni. E feladatok megoldására az elmúlt év végén üzembeállított ötven hazai felrakógépen kívül ez évben újabb 325 hazai fel- rakót gyárt bányagépgyártó iparunk. A gépi úton szállított szén mennyisége tpbb mint másfélmillió tonnával növekedik. A gépesítés fejlesztésével párhuzamosan növelni kell a bányászati munkaszervezést. Ennek eredményeképpen fokozódik a gépek kihasználása ésjavul a termelés egyenletessége. A bányászatban a munka- szervezés fejlesztése a ciklus grafikonos munka további ki- szélesítését is jelenti. A mennyiségi feladatok mellett különösen előtérbe kerülnek — a párthatározat irány- mutatása alapján — a minőség javítására vonatkozó feladatok. E feladatok végrehajtását a költségvetés beruházásokkal is biztosítja. Különösen nagyjelentőségű a komlói szénelőkészítő mű bővítése és a pécsi szénelőkészítő mű teljes rekonstrukciója. Az építésügyi minisztériumnak nagy gondot kell fordítania a bányászati építkezések meggyorsítására és határidőre való teljesítésére. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani erre az aknamélyítő iparnak is. Blaha Béla elmondotta azt is hogy a dolgozók munkavédelmi és egészségügyi körülményeinek javítására további 1956-os tervünk előírja, hogy a lakosság számára mennyiségben többet, minőségben jobbat és választékban gazdagabbat kell termelnünk. A lakosság javuló ellátása mellett továbbra is jelentős exportfeladatokat kell teljesítenünk. Az elmondottakból kitűnik: szó sincs arról, hogy a mennyiségben némileg csökAz üzemen belüli szervezettség terén is túl kell szárnyalnunk a kapitalista üzemeket. Ezt a kérdést eddig elhanyagoltuk. Igazgatóink azt gondolták, hogy üzemünk szervezete jó lesz ezután is, úgy ahogy eddig volt. Pedig a túlméretezett apparátus, a túlzott bürokrácia gátolja a szocialista iparvezetés megerősödését, a szocialista üzemekben rejlő hatalmas lehetőségek kibontakozását. Nem vitás, hogy ezért a minisztérium is felelős. A minisztérium sem tudta kialakítani a megfelelő szervezeti feltételeket, sőt eléggé elhanyagolta a konkrét üzemszervezői munkát. Ennek eredményeképpen egészségtelenül felduzzadt az apparátus, amely egy sor felesleges munkával terheli üzemeinket. Emellett az igazgatók tevékenységét ezer szállal megköti, önállóságát gátolja. Úgy vélem, itt az ideje, hogy ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozzunk. Tisztelt Országgyűlés! Feladataink végrehajtásának anyagi feltételét a tárca 1956. évi költségvetése biztosítja. A tárca költségvetése a leg- nagyobbfokú és mindenre kiterjedő takarékoskodás figyelembevételével készült el. Figyelemmel a műszaki fejlesztés folytán várható eredményekre, amelyek a 'termelésben lekötött forgóeszközök mennyiségét is csökkenteni fogják, a kohó- és gépipari tárca rendelkezésére álló 1956 évi forgóalapból 20 millió forintról lemondok és felajánlom az állam egyéb fontos kiadásainak fedezésére. Kérem a forgóalap 20 millió forintos csökken tésének figyelembevételével a kohó- és gépipari tárca 1956. évi költségvetésének elfogadását. (Nagy taps.) mintegy 37 millió forintot irányoz elő a költségvetés. Továbbra is erőfeszítéseket kell tenni a munka biztonságának nagyfokú emelésére. A magyar bányászok társadalmunk legmegbecsültebb tagjai közé tartoznak. Csak a,z elmúlt évben mintegy 125 millió forint hűségjutalomban részesültek. Bányászaink közül újabb két Kossuth-díjas és csakijem ezer kormánykitüntetéses került ki. Ebben az évben a költség- vetési előirányzat szociális és kulturális célokra 33 millió forintot, munkaerő-utánpótlás, szakmunkásképzés céljaira a költségvetés 25 millió 743 000 forintot irányoz elő. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a bányaipar dolgozói azzal bizonyítják be forró lelkesedésüket pártunk iránt, hogy maradéktalanul teljesítik a »tervben előttük álló feladatokat — mondotta végezetül Blaha Béla, aki felszólalását a következőképpen fejezte be: A szénbányászati minisztérium 1956. évi költségvetését átvizsgálva, azt helyesnek találtam, megvalósíthatónak tartom és így elfogadom. (Taps.) Elekes Ferenc képviselő, Kossuth-díjas vájár a dorogi bányászok nevében tett ígéretet, hogy pártunk, kormányunk, dolgozó népünk nem fog csalódni a dorogi bányászokban. Nagy Józsefné, könnyűipari miniszter szólt ezután a költségvetéshez. kentett termelési terv következtében a könnyűipar ké- nyelmeskedve, mintegy félkézzel foghatna hozzá az 1956. évi tervfeladatokhoz. A megváltozott helyzet azonban lehetővé teszi, hogy a választék bővítésére, a minőség javítására vonatkozó célkitűzéseket Sikeresen megvalósítsuk. Feladataink megvalósításának kulcskérdése ugyanúgy, mint népgazdaságunk egészében, a könnyűiparban is a műszaki színvonal emelése. Műszaki színvonalunk elmaradottságának felszámolásával érhetjük el, hogy dolgozó népünk szükségleteit egyre több és jobb iparcikkel elégítsük ki —mondotta bevezetőben, majd részletesen ismertette az elmúlt év eredményeit. A továbbiakban az idei feladatokat részletezte. Bár teljes volumenét tekintve az idén a könnyűipar termelése néhány százalékkal csökken 1955-höz képest, számos gyártmány termelése jelentősen növekszik. A könnyűipar és a belkereskedelem kapcsolatait sikerült lényegesen szorosabbra fűzni, A közös munka eredményének abban kell megmutatkoznia. hogy dolgozó népünk igényeit, parasztságunk különleges kívánságait az eddiginél sokkal fokozottabb mértékben fogjuk kielégíteni. Különösen nagy gondot fogunk fordítani a dolgozó nők és anyák igényeinek a kielégítésére. így például több, tetszetősebb színben és mintával készült szövetet fogunk gyártani. Biztosítjuk, hogy a harisnyák tartóssága növekedjék, szintetikus fonalakat használunk a harisnyák sarok- és orr-erősítésénél és csökkenteni tudjuk ezzel a stoppolás időrabló munkáját. Gyáraink erre a munkára felkészültek — folytatta. — Ebben az évben 38 új pamutszövet fajtát ■gyártunk, ezen belül többféle úi inganyagot, ágyneműanyagot. Megjavítjuk a bébi és az ingflanell minőségét. Tizenhét új cikket gyárt majd pamutiparunk kifejezetten a falusi lakosságnak. Sokféle új selyemszövetet gyárt selyemiparunk is. A gyapjúiparban javulni fog a kasha- és a télikabátszövetek minősége. Kibővül a fésűsszövetek választéka is. Tiszta lenda- maszt abroszokat, mintásán szőtt kender futószőnyegeket, tisztalen ágyneművásznakat gyárt majd len-, kenderiparunk. A konfekcióiparban különleges kivitelű férfi, női és gyermekkabátokat, férfi és fiú öltönyöket és női ruhákat fogunk gyártani. A férfi- és gyermeköltönyök, valamint a ballonkabátok gyártásánál számos minőségjavító műveletet iktatunk be. Jelentősen növeljük a konfekcióméretek számát. Például férfiöltönyt — amely eddig 25 méretben készült — 1956-ban 41 mértben, fiú ruhát — az eddigi 12 méret helyett — 1956-ban 24 méretben gyárt konfekcióiparunk. A cipőipar Is ielentősen bővíti a választékot. Lakk pántos gyermekcipőket, a falusi lakosság kívánságára posztószárú női cipőket, az idősebb asszonyoknak sevró- bőrből készült kényelmes magasszárú cipőket gyártunk. A férfi- és a női cipők nagyrészénél a legtöbb számból kétfajta bőséget készít cipőiparunk. A tornacipők sokat kifogásolt minőségét is megjavítjuk. Export-vonatkozásban az a feladatunk, hogy a külföldi piac változó igényeihez rugalmasan, gyorsan alkalmazkodjunk s ezzel is alátámasszuk exportunkat. Export-terveinket csak akkor teljesíthetjük, ha a könnyűipari vállalatok dolgozói teljesen világosan látják: minden erőfeszítésre szükség van ahhoz, hogy exporttermékeink választéka bővüljön, minősége javuljon, s így az exportterv teljesíthető legyen, A könnyűipar előtt álló egyik legfontosabb feladatnak kell tekinteni a szigorúbb takarékoskodást az anyagokkal, elsősorban az importanyagokkal. Ez egyben előfeltétele annak is, hogy. az előirányzott önkölt- ségcsökkentósi és jövedelmezőségi tervünket teljesíthessük. Minden könnyűipari dolgozónak és vezetőnek azt a célt kell kitűznie, hogy legaláb! egy százalék anyagmegtakarí- tást érjen el. Az anyaglakaréBlaha Béla: Szénbányászatunk 6.5 százalékkal tobl> szenet termel az idén, mint 1955-ben Nagy Józsefné: Dolgozó népünk igényeit az eddiginél sokkal fokozottabb mértékben elégítjük ki kosságot úgy kell elérni, hogy ezzel egyidejűleg a gyártmányok minősége javuljon. Harcolnunk kell az olyan anyagmegtakarítás ellen, amely csak látszateredményeket hoz. Az anyagtakarékosság egyik főforrása a szigorú technológiai fegyelem, a gyártási előírások pontos betartása. Az importanyagok deviza- megtakarítása céljából feltétlenül szükséges az is, hogy az ipar közvetlenül kapcsolódjék be a külkereskedelmi szervek munkájába. Elemezni kell a különféle nyersanyagok világpiaci órait és úgy kell megválogatni a vásárlandó nyersanyagokat, hogy a legkisebb devizaráfordítás mellett a lehető legértékesebb árukat állíthassuk elő. A devizamegtakarítás másik fontos útja hazai alapanyagaink fokozott felhasználása. Kendertermelésünk különleges feldolgozásával az eddiginél értékesebb áruk gyártásához használjuk fel a hazai nyersanyagot és ezáltal megtakaríthatjuk a különleges célokra eddig behozott külföldi kender egy részét is. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakból kitűnik, hogy a termelés, az anyagtakarékosság, az önköltségcsökkentés terén komoly feladatokat kell könnyűiparunkban megoldani. E feladatok teljesítésének egyetlen útja a műszaki színvonal lényeges megjavítása. A műszak! elmaradottságunk felszámolásának előfeltétele gépparkunk korszerűsítése. Meglevő gépeink átalakításával, a korszerű gyártási eljárások alkalmassá télelével néhány gyárunkban már eddig is példamutatóan jártak el. De nemcsak rpgi gépeink részleges átalakításával ' és korszerűsítésekkel kell eredményeket elérnünk. Uj egyedi és kisebb gépek hazai gyártását is meg kell indítanunk. Az 1956. évi tervek teljesítésénél a lakosság emelkedő igényelnek kielégítésében jelentős szerepet kell betöltenie az állami helyiiparnak és a szövetkezeti iparnak is. Tevékenységüknek elsősorban a szolgáltató, javítómunkák, a lakosság közvetlen megrendelésére készülő méret utáni ruházati cikkek, egyedi bútorok előállítására kell irányulnia. A szövetkezetek egyrésze eddig szívesebben dolgozott a belkereskedelem és a közületek részére, mint közvetlenül a lakosság számára. Ezen feltétlenül változtatni kell. A hclyiíparnak fontos feladata, hogy a helyi nyersJup.1n lépéseket lesz az atomkisérletck eltiltására Peking (TASZSZ): Abból az alkalomból, hogy a japán par- lament mindkét háza elfo^a- dott egy határozatot, amelyben követeli az atom- és hidrogénfegyverrel folytatott kísérletek beszüntetését, Hato- jama miniszterelnök — a tokiói rádió szerint — kijelentette, hogy a japán kormány haladéktalanul „lépéseket tesz nemzetközi síkon’* e kísérletek eltiltása érdekében. 23 millió 287.800 forintot sorsolnak ki február 19-én sorsolására. A színhelye ezúttal e Óbuda, az Óbudai I díszterme. A szeren kékből most az ötödi kölcsön második sorsi nyerő kötvényszámait majd ki az úttörő { Egész kötvényeket ah ve 96.250 kötvény tu sa számíthat összesen 23 millió, 287.800 forint nyereményre. A Magyar Rádió ■x Kossuth adón szombaton este 20 órai kctdotlci har.gké- pekben számol b? az ország- gyűlés üléséről. anyagforrásokat használja fel minél szélesebb körben és gyártson belőlük dolgozó népünk számára termékeket. Ezután rámutatott, hogy 1956-ban jobban kell használ' nunk azokat a hatalmas lehetőségeket, amelyeket a Szovjetunióval és a többi népi demokratikus országgal való együttműködés biztosít számunkra. Az ipari kutatóintézetek eredményeinek jobb felhasználása is gazdag lehetőséget jelent az 1956-os terv teljesítéséhez. A költségvetést elfogadom és a könnyűipar valamennyi dolgozója nevében ígéretet teszek arra, — mondotta végül, — hogy a könnyűipar a második ötéves terv első évében reáeső feladatait becsülettel megoldja. ígéretet teszek, hogy * könnyűipar a költségvetésben előirányzott kötelezettségeit teljesíti és az előirányzott ösz- szeget úgy használja fel, hogy ezen összegek teljes egészükben dolgozó népünk javát szolgálják és így minél szebb, jobb, Ízlésesebb fogyasztási cikket tudjunk biztosítani la* kosságunk részére. (Taps.) Pongrácz Kálmán országgyűlési képviselő, Budapest főváros tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke az építésügyi, valamint a város és községgazdálkodási tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Suhajda. József országgyűlési képviselő, a VIII. kerületi párt-végrehajtó bizottság első titkára szólt ezután a költségvetéshez. Benlce Valéria képviselő, a Magyar Rádió elnöke a népművelési és az oktatásügy' tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Párái Ede országgyűlési képviselő a belkereskedelrr' minisztérium költségvetéséről szólt. Ezután Váczi Sándor ország- gyűlési képviselő, a törökszentmiklósi járás párt-vég rehajté bizottságának első ti tikára szólt a költségvetésnek a belkereskedelemre vonatkozó részéhe* Majd Bárczi Gusztáv országgyűlési képviselő, a gyógvpe' dagógiai tanárképző föiskol® igazgatója, a budapesti, illetve a IT. kerületi dolgozók nevébe!1 szólt a költségvetés egészség' ügyi részéhez. Honith Ede, a Szociálist3 Munka Hőse, a győri szerszáh1' gépgyár igazgatója az áll«*111^ ellenőrzés minisztériumán^ költségvetését elemezte. Ezzel a pénteki vita végeiért Az országgyűlés legközelebb; ülését szombaton délelőtt órakor tartja. A napirenden 1956. évi költségvetés és a költségvetési törvény folytatólag** tárgyalása szerepel. Kétszázezer példányban jelent meg a Szovjetunó' bail a magyar írók gyííj,c' ményes kötete A Szovjetunió gyermeki1’0' dalmi könyvkiadója (a Gyct' giz) 200 ezer példányban '' lusztrált gyűjteményes kötet01 adott ki, amelyben Fct'^1, Mikszáth, Móra Ferenc, ^ mörkényi István és Mór;CÍ Zsigmond írásai szerepelnél*' Takarékbctétgyííjtési verseny Az elmúlt évben takarék^ tétgyűjtési versenyt folytat^ * a postaigazgatóságok és a V° tahivatalok. A verseny érték lése alapján a takarékos50* mozgalom terjesztésében t Igazgatóságok versenyében Budapesti Főposta, a PoS*a j vatalok versenyében a Bo1* megyei postahivatalok szer6 ték meg az elsőbbséget. A pécsi postaigazgatóság „ ötödik, megyénk pedig atiz egyedik helyet szerezte n>el’ OTP sajtóosztály Magyar labdarúgók sík** Izmirben Budape-!*' válogatott— válogatott 11:0 (7:0). — l7'° néző,
