Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-10 / 35. szám
mÁCPUDlETÁamECYCfÜLJETEK! DUNÁNTÚLI — A MAI SZAMBÁN:----^ Az országgyűlés ülésszaka csütörtök délelőtti munkája. (1—2. o.) — A Magyar Népköztársaság kormányának jegyzéke az Osztrák Köztársaság kormányához. (2. o.) — A szerkesztőség postájából. (4. o.) — Fjodor Dosztojevszkij. (4. o.) — Sarkvidéki eredetű hideg nyomúlt hazánkba. (4. oldal.) M DP BARANYA MEGYEI BlIOTT/*C ANA K 1 APJA XUI. ÉVFOLYAM, 35. SZÄM ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1956 FEBRUÁR 10 Hz 1956. évi költségvetés az országgyűlés előtt Az országgyűlés ülésszaka csütörtökön délelőtt folytatta munkáját. Az ülés napirendjén az Egyesült Nemzetek alapokmányának törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslat, továbbá az 1956. évi költségvetés és a költségvetési törvény tárgyalása szerepelt. Az ülésen megjelentek a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Erdei Ferenc, Gero Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalui Béla, Buta István, Piros László, Egri Gyula, Vég Béla. Ott volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a minisztertanácsnak számos tagja. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Mihályfi Ernő elvtárs ismertette az Egyesült Nemzetek alapokmányának törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot kisebb ( lazaságában, a termelés szer-1 reségbefizetés alkotja vezettségének nem kielégítő I részét a szövetkezetektől és a 1 színvonalában, az anyag és lakosságtól befolyó adóbevéteAz ülést Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Ezután Mihályfi Ernő, a külügyi bizottság helyettes elnöke ismertette az Egyesült Nemzetek alapokmányának törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot. — Ismeretes történelmi tény, hogy az alapokmány legfontosabb elvi megállapításai, amelyek a bevezetésben és az első fejezet első cikkelyében foglaltatnak, a Szovjetunió kezdeményezésére és követelésére kerültek az alapokmány' szövegébe — mondotta. E rész hitet tesz a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, a jószomszédként, békességben való együttélés, az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, férfiak és nőik, valamiint a nagy és kis nemzetek egyenjogúsága, a szociális haladás, a szabadság, az életfeltételek javítása, a vitás kérdések tárgyalások útján való megoldása mellett. Ezek azok az elvek, amelyek a Szovjetunió-vezette béketábort vezérlik, amelyeket a világ népeinek nagy többsége vall, s amelyeknek érvényesüléséért a Szovjetunió egy évtized óta szilárdan harcol az ENS7-ben. A Magyar Népköztársaságnak sokáig kellett várnia, míg tel ült jogos kérése és tagja lett az Egyesült Nemzetek Szervezetének. De a felszabadult magyar nép ez alatt az idő alatt • is híven követte és megtartotta azokat a nemes elveket, amelyeket az alapokmány is tartalmaz. A mi egész politikánk a béke. a békés együttélés, a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog, a baráti kapcsolatok fejlesztése, az emberi jogok és az alapvető szabadságok fajra, nemre, nyelvre, vagy vallásra való tekintet nélkül, mindenki részére való teljes érvényesítése eszméjét szolgálja, attól a pillanattól kezdve, amióta a Szovjetunió felszabadította népünket, s magunk szabhatjuk meg életünk formáját és céljait. Ezt hivatalosain elismerte az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése is, amikor 1955 december 14-éri felvette tagjai közé a Magyar Népköz- társaságot az alapokmány második fejezetének negyedik cikkelye 1. pontja alapján, amely így. szól: „Az Egyesült Nemze tek tagsága nyitva áll minden más békeszerető állam előtt, amely a jelen alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja és a szervezet megítélése szerint e kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó.“ Felvételünk tehát a legszé- ’esebbkörű elismerése annak, hogy a Magyar Népköztársaság tevékenysége mind bel-, mind külpolitikájában teljes összhangban van a világszervezet alapokmánya elveivel és célkitűzéseivel. Ugyanezt hangsúlyozta a felvételünk alkalmából kibocsátott nyilatkozatában a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és az ENSZ közgyűlésén első felszólalása alkalmával a magyar delegáció vezetője is. „Ünnepélyesen köteleztük magunkat — mondotta, — hogy minden erőnkkel hozzájárulunk a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához, hogy előmozdítjuk a társadalmi haladást, a népek felemelkedését.** Azzal, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjai lettünk, időszerűvé vált, hogy az alapokmányt a többi tagállamhoz hasonlóan törvénykönyvünkbe beiktassuk. Ez a törvényjavaslat tehát azt jelenti, hogy azokat az, eszméket, amelyek eddig is életünk vezérlő törvényei voltak, most törvényes kötelességként az alapokmány megfogalmazásában is vállaljuk. Befejezésül a külügyi bizottság nevében javasolta, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot fogadja el. Az országgyűlés a törvényjavaslatot egyhangúlag el- Fogadla. Ezután Olt Károly, pénzügyminiszter emelkedett szóásra. munkaerő nem takarékos fel- használásában. Olt Károly ezután elemezte az 1956. évi állami költségvetést, mely az országgyűlés által már elfogadott népgazdasági terven alapul. Az 1956. évi állami költség- etés negyvenhárommilliárd- háromszázharminckétmülió- ötszáznegyvenezer forint bevételt, negyvenkétmilliárd- száznegyvenhétmilliószáz- tizennégyezer forint kiadást irányoz elő. költségvetés mérlege tehát egymilliárdszáznyolcvanöt- milliónégyszázhuszonhatezer forint bevételi többletet mu- tat. Ezen felül az állami vállalatok hárommilliárdötszáz- negyvenkilencmillióhétszázhat- vanezer forintot fordítanak saját eszközökből forgóalapjuk kiegészítésére és beruházásokra. A kitűzött feladatok megvalósítása mindenekelőtt megköveteli a bevételi tervek mara déktalan teljesítését. A költség- vetés bevételeinek legnagyobb részét az állami vállalatoktól származó forgalmi adó és nyeOlt Károly elvtárs pénzügyminiszter beszéde A népgazdaság 1956. évi terve — amelyet az országyűlés múlt év novemberében jóváhagyott —, a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköz- társaság kormánya politikájának megfelelően a szocializmus alapjainak az iparban és a mezőgazdaságban való továbbépítését, a lakosság anyagi. kulturális és szociális igéméinek fokozottabb kielégítését tűzte ki legfontosabb feladatként. A Magyar Népköztársaság 1956. évi költségvetése a nén^azdasági terv fő célkitűzéseit szolgálja s végrehajtása biztosítja a megfelelő pénzfedezetet e célok megvalósításához — kezdte beszédét, majd így folytatta: Mint ismeretes, az 1955. évi népgazdasági tervet sikerrel fejeztük be. Az előző évvel szemben újra emelkedett az ipari és a mezőgazdasági termelés, nőtt a munka tennelé- kr-nysége, csökkent az önköltség. Jelentős eredményeket értünk el a mezőgazdaság szocialista átszérvezése terén. Erősödött a munkafegyelem, megszilárdult sok tekintetben az állampolgári fegyelem. Mindezek alapján emelhettük né pünk életének anyagi, szociális és kulturális színvonalát. Az elért eredményekben löntő szerepe volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1955. évi márciusi határozatának amely leleplezte a jobboldali elhajlás káros politikai és gazdasági következményeit és világos utat mutatott a dolgozó nép számára. Népünk, élén munkásosztályúnkkal, fellelkesülve a Központi Vezetőség határozatán jelentős eredményeket ért el: végetvetett az egyhelyben to- pogásnak és biztosította népgazdaságunk egészének felfelé ívelő vonalát. Az elért eredményekért köszönet illeti meg dolgozó népünket, mindenekelőtt dicső munkásosztályunkat, mely ismét harcban és munkában bizonyította be, hogy hivatott vezetője országunknak. (Taps.) Az 1955-ös esztendő állami költségvetésének előzetes mérlege azt mutatja, hogy a költségvetési év negyven- négymilliárd nyolcszázhet- venhárommillió kilencszáz- hatvankettőezer forint bevétellel, 43,094,366.000 forint kiadással, tehát 1,779,596.000 forint, a tervezettet 276 millió forinttal meghaladó bevételi többlettel zárult, ami az államháztartás szilárd egyensúlyát bizonyítja. Az államháztartás líevételi többlete lehetővé tette a beruházási ke' retek évközi emelését és a népgazdaság készleteinek növelését. A továbbiakban rámutatott arra, hogy az 1955. évi állami költségvetés bevételeinek döntő része a szocialista szektorból származik. A költségvetésbe összpontosított pénzeszközök döntő részét az ipari és mezőgazdasági termelés nőve lésére, a közlekedés és kereskedelem fejlesztésére, vala mint a lakosság szociális és kulturális helyzetének, lakásviszonyainak további javítására fordította a kormány. Az 1955. évi beruházási t? vet túlteljesítettük és 9.8 milliárd forintot fordítottunk a népgazdaság állóalapjai nak növelésére. Az üzembehelyezett nehézipari beruházásokkal népgazdaságunk termelői kapacitása számottevően megnövekedett főleg az ércdúsítás, timföld gyártás, villamosenergia, hengereltacél és nitrogénműtrágya termelése területén. A költségvetés egészségügyi és szociális kiadásokra közel 11 milliárd forintot fordított, tehát 640 millió forinttal többet, mint az előző évben. Részletesen elemezte gazdái kodásunk számos fogyatékos ságát is. Még mindig sok olyan vállalat van, amely nem teljesíti nyereségtervét vagy veszteséggel dolgozik. 1955. első háromnegyedévében a szénbá nyászat területén tíz ilyen vál lalat volt, a kohó- és gépiparban 85, az építőiparban 33 vál lalat nem teljesítette pénzügyi eredménytervét. A gazdálkodás fogyatékos ságai megmutatkoztak a munka- és technológiai fegyelem lek, államkölcsön befizetések, társadalombiztosítási és egyéb bevételek képezik. Rámutatott arra, hogy az állami vállalatok pénzügyi tervében lényegesen nő a nyereség összege és aránya. A költségvetési kötelezettségek teljesítéséhez feltétlenül szükséges, hogy vállalataink javítsák a gazdálkodás színvonalát, teljesítsék a terv termelési és önköltségi mutatóit. Szüksé ges, hogy a termelés észszerűbb megszervezésével, a gépek és berendezések jobb kihasználásával, a fejlettebb munkamódszerek alkalmazásával, a műszaki színvonal emelésével nagyot lépjenek előre. Szükséges, hogy vállalataink, és gazdasági irányító szerveink vezetői, igazgatók, főmérnökök, 'főkönyvelők és a vállalatok dolgozói erre összpontosítsák erőfeszítéseiket. így válik lehetővé a vállalatokon belüli tartalékok erőteljes ütemü feltárása, termelési, önköltségcsök kentési, pénzügyi feladatainak túlteljesítése. Jelentékeny hozzájárulás célkitűzéseink megvalósításához a lakosság adóbefizetése. Adófizető lakosságunk — elsősorban dolgozó parasztságunk — látva elért eredményeinket és érezve államunk támogatását az elmúlt évben, túlnyomó többségében pontosan és lelkiismeretesen tett eleget állompolgári kötelezettségének. Ezzel is kifejezte, hogy helyesli, támogatja pártunk és kormányunk 'politikáját. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a közelmúltban nagyjelentőségű rendeletet adott ki a mezőgazdasági lakosság jövedelemadó rendszerének megváltoztatásáról. Az új adózási rendszer helyesen egyezteti össze a társadalmi érdekeket az állampolgárok személyes érdekeivel. Érdekeltté teszi a parasztságot magasabb terméseredmények elérésében, állatállománya állandó fejlesztésében, ugyanakkor korlátozza a még meglévő tőkés elemeket. Az új adó ösz- szege megfelel a mezőgazdasági termelés, a parasztság bevételei emelkedésének és kiküszöböli az adózásban fennállott belső aránytalanságokat. Á műszaki színvonal emelése nemcsak új gépek, új üzemek, kutatások kérdése Tisztelt Országgyűlés! Az 1956. évi állami költség- vetés kiadásainak 53.3 százalékát, 22 milliárd 473 millió forintot, a vállalatok saját eszközeiből, nyereségből, amortizációból pedig további háromezerötszázötven millió forintot, összesen 26 milliárd és 23 millió forintot népgazdaságunk fejlesztésére, gazdasági kiadásokra fordítunk. A gazdasági kiadásokra előirányzott összegből az ipar fejlesztésére szolgál mintegy ki- enc milliárd forint, amelyből 5.3 milliárd forint a beruházás. A termelés tervezett növekedése — amely 1956-ban több gépet, több épületet ad a népgazdaságnak, több lakást, több fogyasztási cikket biztosít a lakosságnak, — megköveteli a termelés gazdaságosságának fokozását, tartalékaink feltárását, takarékosság érvényesítését. El kell érnünk, hogy termékeinket kevesebb munka és anyagráf ordítással, jobb minőségben és olcsóbban állítsuk elő. Ennek érdekében a népgazdasági terv — a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozatának megfelelően — főfeladatként jelöli meg a műszaki színvonal jelentős emelését, korszerű technológiai eljárások széleskörű bevezetését és a fejlett új technika alkalmazását. Az új technikáért folyó harcban nagy jelentősége van az új, modern gépeknek, amelyekre a költségvetés beruházási előirányzata biztosít fedezetet. Az 1956. évi költségvetés a műszaki fejlesztés keretében új gyártmányok bevezetésére 358 millió forint forgóalapot irányoz elő, A kohó és gépipar területén már bevezettük a gyártmányok fejlesztésére ösztönző új finan szírozási rendszert és fokozatosan terjesztjük ki azt az ipar többi területére. A műszaki fejlesztés céljait szolgálja az ipari kutatóintézetek és vállalati kutatások céljára előirányzott többszáz millió forintos előirányzat is. A műszaki színvonal emelése azonban nemcsak új gépek, új üzemek, kutatások kérdése. Megvan a lehetőség és tegyük hozzá, bő lehetőség arra, hogy új beruházások nélkül a gazdálkodás színvonalának emelésével, a szigorú szervezettség, rend és fegyelem megteremtésével is javítsuk üzemeink munkájának színvonalát, termékeink minőségét. Szükség van arra is, hogy leküzdjük azt a nem ritkán mutatkozó idegenkedést, amely egy-egy új technológiai eljárással, módszerrel szemben nyilvánul meg. Nem kétséges, hogy tehetséges munkásosztályunk és műszaki értelmiségünk többsége — követve a párt és a kormány útmutatását — él az adott lehetőségekkel — és mindent megtesz az új technika fejlesztéséért, elsajátításáért, hogy ezáltal is fokozhassuk a szocializmus építésének ütemét, Az önköltségcsökkentés egyik feltételének, az anyagtakarékosságnak elemzése után Olt Károly, a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos nagyjelentőségű feladatokat ismertette. Á mezőgazdaság fejlesztésére a költségvetés közel öt milliárd forintot fordít A mezőgazdaság fejlesztésére a költségvetés közel öt milliárd forintot fordít, amelynek jelentős része — mintegy 1,9 milliárd forint — a beruházások célját szolgálja. Mező- gazdaságunk fokozódó gépesítése lehetővé teszi, hogy az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben a növényápolási munkák túlnyomó részét is géppel végezzék. A mezőgazdaság fejlesztése terén fokozott feladat hárul 1956-ban az állami gazdaságokra, amelyek az ország szántó- területének mintegy 13 százalékán gazdálkodnak. Az elmúlt évek munkájának eredményeképpen a fokozódó gépesítés, fejlett agro és zootechnika szélesebb körű elterjedése, a helyesebb munkaszervezés következtében megerősödtek állami gazdaságaink, közülük sok vált példamutató szocialista nagyüzemmé. A költségvetés a mezőgazdaság fejlesztésére biztosított kereteken belül a legjelentősebb segítséget a termelőszövetkezetek részére nsmjtja. Az 1956. évi állami költség- vetés a termelőszövetkezeteknek tchénistállók, silók építésére, fásításra, öntözőtetepek és halastavak építésére, gyümölcs- és szőlőtelepítésre, talajjavításra és gépi felszerelésre közel háromszázötven millió forint hosszúlejáratú hitelt irányoz elő, ami 28 százalékkal haladja meg az elmúlt év azonos előirányzatát. Műtrágya, takarmány, jószág és felszerelés vásárlásra a költségvetés 261 millió forint középlejáratú hitelt biztosít, ami harminchárom százalékkal haladja meg az e célra fordított 1955. évi kiadásokat. A pénzügyminiszter a gépállomások, a begyűjtési minisztérium növekvő feladatai után a közlekedésről beszélt, melyre nagyobb szállítási feladatok (Folytatás a 2. oldalon) fAV l'J) '0\ l
