Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-10 / 35. szám

2

NAPLÓ

1956 FEBRUAR M

As 1956• évi költségvetés

as orssággyűlés előtt

?*v

(Folytatás az 1. oldalról)

hárulnak mint az előző évben.

A továbbiakban a beruházási előirányzatokról a következőt mondotta:

Az 1956. évi népgazdasági

terv beruházásokra tizenkét- egésznyolctized milliárd forintot irányoz elő, amelynek döntő részét a költségvetés biztosítja. Ez az 1955. évi tervezetthez képest kereken 30 százalékos növekedést jelent.

Az összes beruházások 41,7 százaléka az ipar, ezen belül

39 százaléka a nehézipar fejlesztését szolgálja, a nehézipar beruházásaiból különös jelentőségük van azoknak a beruházásoknak, amelyek alapanyagok- és energetikai bázisuk kiszélesítését eredményezik, s ezáltal lehetővé teszik feldolgozó iparunk hazai nyers anyagokkal való bővített ellátását.

A beszámoló kiemelte, hogy népgazdaságunk fejlődése fokozott feladátot ró külkereskedelmünkre. Nehéziparunk és könnyűiparunk több olyan

fontos nyersanyagot és egyéb terméket használ fel, amelyet nagyrészt külföldről kell behozni.

Iparunk termelésének fokozásához több vasércre, kokszra, színesfémre, bányafára, bőrre, fűrészárura és egyéb cikkre van szükség.

Ezeknek az anyagoknak import útján való beszerzéséhez növelni kell exportunkat, törekednünk kell kiviteli terveink maradéktalan teljesítésére.

A kormány jelentős összegeket fordít lakásépítésre, szociális és kulturális célokra

A dolgozók életszínvonalának növelésével kapcsolatban Olt Károly ezt mondotta:

A termelés növekedése, a munka termelékenységének emelkedése és az önköltség csökkentése alapján az 1956. évben növeljük az életszínvonalat, a munkások, és alkalmazottak — főleg a közvetlen termelésben résztvevők — reálbérét, s a parasztság jövedelmét is.

A növekvő vásárló erő szükségessé teszi a fogyasztási árualap, a kiskereskedelmi áruforgalom növelését. A kereskedelemmel szemben nagyobb igény jelentkezik a választék bővítése, az áruk megfelelő elosztása tekintetében. A kereslet kielégítésére szorosabbá kell tenni a belkereskedelem kapcsolatát a termeléssel. Biztosítani kell, hogy a régiek mel lett új cikkek egész sorát hozzuk forgalomba, így háztartási gépeket, televíziós készülékeket, férfi-, női- és gyermekcipőket, műszálból készült ruházati cikkeket, stb. lényegesen nagyobb választékban és jobb minőségben,

A népjólét emelése érdekében a kormány jelentős összegeket fordít lakásépítésre, szociális és kulturális célokra. A lakásépítkezések előirányzata 70 százalékkal haladja meg a múlt évit. Budapesten mintegy 10 000 lakást épít az állami építőipar. Az 1956. évi terv szerint száz község villamosítását valósítjuk meg, tizenkilenc- ezer lakásba vezetjük be a gázt. Hatszázhatvan új iskolai tantermet létesítünk. Tovább bővítjük az óvodák, a kulturális otthonok, mozik hálózatát. Az egészségügyi ellátás színvonalának emelése érdekében ezerkétszázötven új kórházi ágyat létesítünk.

A költségvetés szociális, egészségügyi és kulturális intézményekre és feladatokra

szolgáló kiadásainak összege ebben az évben 11 milliárd 476 millió forint.

A vállalatoknál műszaki fejlesztési és kísérletekre előirányzott kiadásokon felül gondoskodás történt a költségvetésben a tudományos kutatóintézetekben folyó munka fejlesz tésének anyagi fedezetéről. Az e célra előirányzott összegek alátámasztják azoknak a feladatoknak megoldását, amelyeket az ipar műszaki színvonala emelése, a korszerű mezőgazdasági termelés feltételeinek biztosítása és egyéb nép- gazdasági ágaink fejlesztése állít a tudományos kutatómunka elé. Ezek között szerepelnek olyan új feladatok,

mint az atomenergia békés felhasználása hazánkban, a hazai nyersanyagforrásaink fokozott hasznosításának kérdései, a műanyaggyártás széleskörű bevezetése.

A költségvetési javaslatban jelentős helyet kaptak a tanácsok;

— A költségvetés kiadásaiból a tanácsok közel 7 milliárd forinttal részesednek. Ez is bizonyítja, hogy a tanácsok politikai és gazdasági jelentősége, hatásköre évről-évre növekszik — mondotta a pénzügyminiszter, majd így folytatta:

— Külön ki kell emelni Budapest főváros tanácsának költ ségvetési előirányzatát. Budapest főváros tanácsának 1956. évi költségvetése 1 776 166 000 forint, az egész tanácsi költség- vetés huszonöt százaléka, kifejezi fővárosunknak az ország életében betöltött jelentőségét.

A pénzügyminiszter rámutatott, hogy jelentős feladatok hárulnak a pénzügyi szervekre majd így szólt:

— Tisztelt Országgyűlés! — Az 1956. évi népgazdasági tervben és állami költségvetésben

kifejezésre jutnak a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének alapvető határozatai, a Magyar Népköztársaság kormányának legfontosabb célkitűzései.

A költségvetés visszatükrözi azt a jelentős gazdasági, szociális és kulturális programot, amelynek végrehajtása komoly előrehaladást biztosít a szocializmus építésében, a második ötéves terv megvalósításában.

A siker attól függ, hogyan mozgósítjuk népünket a kitűzött feladatok megoldására.

Ezért mindenütt fel kell karolni a dolgozók kezdeményezéseit, biztosítani kell a szocialista munkaverseny további nagyarányú kibontakozását, fokozni kell a falu dolgozóinak részvételét terveink végrehajtásában, minden téren meg kell szilárdítani a munka- és állampolgári fegyelmet.

Irányító szerveinknek, vállalatainknak, tanácsainknak, pártós tömegszervezeteinknek ez a legfontosabb feladata. Csak így valósítható meg a munka termelékenységének elhatározott emelése, az önköltség csők kentése. Csak így biztosítható gazdasági, szociális és kulturális programunk maradéktalan végrehajtása.

A Magyar Népköztársaság kormánya a program végrehajtásában bizton számít dolgozó népünk támogatására. Nem kétséges, hogy hős munkásosztályunk, szorgalmas dolgozó parasztságunk, néphez hű értelmiségünk — egész dolgozó népünk — odaadó munkája sikerre viszi szocializmust építő ip56. évi népgazdasági tervünket és állami költségvetésünket.

Kérem a beterjesztett költségvetés elfogadását. (Nagy taps.)

Ezután Kovács István elvtárs emelkedett szólásra

— Tisztelt elvtársak! A magyar munkásosztály és a műszaki értelmiség megértve az ötéves terv teljesítésének nagy jelentőségét, az első év első hónapját, tehát januári tervét

102.6 százalékra teljesítette. (Taps.)

— Fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra is, hogy januárban már számos üzem nem teljesítette havi tervét, s lemaradásával máris megkárosította a népgazdaságot. Harci feladat 1956-ban, hogy minden üzem, minden műhely, minden brigád és minden dolgozó de- kádról-dekádra, hónapról-hó- napra, s az egész évben teljesítse, s ahol megvan a feltétele, túlteljesítse tervét.

Kovács István hangsúlyozta: Hazánkban nagyon kedvező feltételei vannak a technika fejlesztésének. Kiválóan képzett, nagy alkotásokra képes szakmunkásaink, műszaki vezetőink és tudósaink vannak, s felbecsülhetetlen segítséget jelent, hogy a Szovjetunió, Kína és a többi népi demokratikus országok közötti kölcsönös gazdasági és tudományos együttműködés révén sokmillió mérnök, tudós és szakember tudása, tapasztalata áll rendelkezésünkre.

Alapvető hiányosságunk, hogy nem tanulunk eleget egymástól, s nemcsak hogy nem hasznosítjuk eléggé a Szovjetunió, a népi demokratikus országok tapasztalatait, hanem sokszor még az azonos iparág, sőt egy üzemen belül sem adjuk át és valósítjuk meg azokat a jó tapasztalatokat és technikai újításokat, amelyek meggyorsítják és megkönnyítik a termelést.

— Az új technika fejlesztése mellett nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy nálunk még a meglévő technikát sem használjuk ki eléggé.

— Tisztelt Elvtársak! A költségvetési előterjesztés helyesen húzza alá, hogy 1956-ban lényegesen előre kell haladnunk a kettős feladat megoldása:

a mezőgazdaság szocialista

átszervezésében, s a mezőgazdasági termelés növelésében is,

— Az életszínvonal emeléséhez nemcsak több ruha. cipő,

lakás és kultúra, hanem több élelmiszer és könnyűipari nyersanyag is kell. Az életszínvonal emelésének alapvető fel tétele tehát

a mezőgazdasági terméshozam emelése.

— Nekünk nemcsak több, hanem olcsóbb mezőgazdasági termékre is van szükségünk. Nemcsak az ipar,

hanem a mezőgazdasági termelés költségeit is csökkenteni kell,

s ez csakis a mezőgazdasági termelés jobb szervezésével, a komplex gépesítéssel, a műtrágyafelhasználás növelésével, a szakszerű mezőgazda- sági termelés vezetésének javításával lehetséges.

— Ma már egyre világosabbá válik, hogy a termelőszövetkezetek, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás több kenyeret, több húst, több vajat és egyéb élelmezési cikket ad az ország dolgozói számára.

Éppen ezért 1956-ban hónap- ról-hónapra előre kell haladni a mezőgazdaság szocialista átszervezésének útján.

— Tisztelt Országgyűlés!

A költségvetésben előirányzott bevételek és kiadások sikeres teljesítésének elengedhetetlen feltétele, hogy az eddigieknél jobban gazdálkodjunk és a legszigorúbban takarékoskodjunk minden kiló anyaggal, minden perc munkaidővel, s az állam minden fillérével.

— Tisztelt Elvtársak! Az egész országban mozgósítani kell műszaki vezetőinket, dolgozóinkat az anyag-, energia- és különösen az importanyag- takarékosság megszervezésére. Ennek kell az éves verseny- felajánlás egyik legfontosabb részének lennie. Ezért a bér- és' premizálási rendszerünket is abban az irányban kell fejlesztenünk, hogy a minőség javításában, az anyag- és energiatakarékosságban a személyes anyagi érdekeltséget következetesen érvényesítsük.

— Pártunk és kormányunk az elmúlt évben és ez évben is számos intézkedést tett és tesz a dolgozók reáljövedelmének további emelésére.

így 1956-ban_a lakosság fogyasztási . _ Ja mintegy öt

százalékkal lesz magasabb*

mint az elmúlt évben.

Az idén tovább javítjuk a lakosság ellátását élelmiszerek-1 kel, ruházati és egyéb ipari cikkekkel. Lényegesen bővítjük a szükségleti cikkek választékát, javítjuk azok minőségét, s mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne csak több, hanem szebb, jobb és ízlésesebb választékot biztosítsunk fogyasztóink számára,

— Pártunk és kormányunk igen nagy erőfeszítéseket tesz a lakásépítés fokozására. 1956- ban az egész országban mintegy negyvenezer új lakást kell megépíteni, üdvözöljük pártunk Központi Vezetőségének és kormányunknak azt az intézkedését, hogy ez évtől kezdve az újonnan épült lakások kétharmadát a termelésben dolgozók számára kell biztosítani. (Taps.)

A kormány szociális és kulturális célokra fordítja a költségvetés összkiadásainak 27.2 százalékát, vagyis több, mint egymilliárd forinttal többet, mint az előző évben.

Az idén több, mint kétszázezer felnőtt és 25 ezer gyermek üdültetését biztosítja az állam, kétmilliárd 252 millió forintot fordítunk öregségi és rokkantsági nyugdíjellátásra, amely — minden ellenséges híresztelés ellenére, — nem csökken, hanem ez évben is növekedik, A tavalyi kilenc- venmillióval szemben ebben az évben 170 millió forintot fordítunk munkavédelmi beruházásokra. Mindez, s még sok más közvetve kihat a dolgozók életére, könnyíti, javítja helyzetüket,

— Tisztelt Elvtársak! Hazánk további gazdasági erősödése, a népjólét emelése döntő részét képezi a béke megvédésének.-- Meggyőződésem, hogy pártunk, munkásosztályunk, egész dolgozó népünk munkáját, csakúgy, mint az elmúlt évben, ez évben is teljes siker fogja koronázni,, ezért a költségvetést pártunk és a magam nevében elfogadom.

—

.............. ............................................. ...............................

A M

agyar Népköztársaság kormányának jegyzéke az Osztrák Köztársaság kormányához

Antos István elvtárs felszólalása

A pénzügyminiszter beszéde után Antos István, a költségvetés előadója az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke szólalt fel.

Tisztelt Országgyűlés!

A gazdasági és pénzügyi bizottság megállapította, hogy a pénzügyminiszter által ismertetett költségvetés az 1956. évi népgazdasági terv előírásainak megfelelően készült; bevételei a termelékenység növekedésére, az önköltség csökkentésére, a takarékosság fokozott érvényesítésére támaszkodik, kiadásai pedig biztosítják mind a felhalmozás, mind a dolgozók anyagi és kulturális színvonala emelésének a tervben előirányzott mértékét.

1936-ban a termelés az iparban hat százalékkal, a mezőgazdaságban három százalékkal emelkedik.

Tervünk az iparban a termelékenység emelkedését, az önköltség csökkentését, a mezőgazdaságban a hozamok növekedését úgy irányozza elő, hogy

a nemzeti jövedelem 4.8 százalékkal emelkedjék.

Ennek megfelelően a költségvetés bevételei között a legnagyobb mértékben az állami vállalatok nyereségelőirányzata növekedik. Ez a feladat az iparban három százalékos, az állami gazdaságoknál 3.2 százalékos önköltség- csökkentésre, a kereskedelemben pedig a íor^tlay Jaátófé*

geknél elérendő 1.5 százalékos megtakarításra épül.

Ezeknek a termelékenység nö vekedését, a takarékosság fokozását előmozdító tervelőírásoknak maradéktalan teljesítése fontos előfeltételét képezi a költségvetés előirányzott bevételei biztosításának.

Az 1956-os év ötéves tervünk első esztendeje. Jól kell megalapoznunk már a második ötéves terv első évében népgazdaságunk további fejlődését, népgazdaságunk alapanyag- és energiabázisának növelését, iparunk korszerűsítését és műszaki színvonalának emelését, a mezőgazdasági termelés növelését, szocialista szektorának további megszilárdítását. Mindez indokolja a beruházások magasabb összegben történő előirányzatát. A nehézipar fejlődése elsődlegességének biztosítása mellett a nehéziparban eszközölt beruházásokból jelentős összeg — így elsősorban a hazai szinté- tikus műszálgyártás megteremtésére előirányzott összegek — a könnyűipar fejlődését, a gépgyártás, a műtrágya- gyártás és a vegyipar más ágainak fejlesztésére előirányzott összegek pedig a mezőgazdasági termelés növelését szolgálják.

Ezután elmondta, hogy a termelőszövetkezetek közös áliá 'lA'Qjpúttk

1956-ban az állam negyven százalékkal nagyobb állami segítséget ad hitel formájában, mint 1955-ben. Az állami segítség azonban csak akkor biztosíthatja a termelőszövetkezetek álló alapjainak szükséges mérvű bővítését, ha azt a termelőszövetkezetek kiegészítő forrásnak tekintik, s elsősorban saját anyagi eszközeiket mozgósítják és biztosítanak kellő munkaerőt.

A költségvetés a mezőgazdaság fejlesztésére, az állami gazdaságok és gépállomások beruházásaira, termelőszövetkezetek közép- és hosszúlejáratú hiteleire, valamint a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló intézmények céljaira a mezőgazdasági kutatómunka előmozdítására a múlt évihez képest jelentősen nagyobb összeget irányoz elő. Növényvédelemre 141 millió forintot, a hibrid és heteró- zis kukoricatermelés elősegítésére 12 millió forintot, a törzskönyvezett tenyészállatok beszerzésére 75 millió forintot, a fertőző állatbetegségek elleni védekezés céljára, ingyenes oltóanyag beszerzésére 23 millió forintot irányoz elő a költségvetés.

Az 1956. évi költségvetés egyenlege egy milliárd 185 millió forint felesleget mutat. A bevételi felesleg mértéke kielégítő, a költségvetés szilárdan alapozza meg 1956. évi

A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli:

Mint ismeretes, 1956. január 21-én két repülőgép a magyarosztrák határ közelében, magyar légtérben összeütközött és osztrák területre lezuhant.

Az Osztrák Köztársaság budapesti követsége ezzel kapcsolatban 1956. január 26-án jegyzéket adott át, amelyben közölte, hogy az Osztrák Köztársaság kormánya ezt er. Incidenst az osztrák felség';:.illet megsértésének tekinti

Az Osztrák Köztársaság kormányának jegyzékére válaszolva, a Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma február 9-én az alábbi jegyzéket juttatta el az Osztrák Köztársaság budapesti követségéhez:

A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma tiszteletét fejezi ki az osztrák követségnek és hivatkozással a 28- P/56. számú, 1956. január 26-án kelt szóbeli jegyzékére, kormánya megbízásából az alábbiakról tájékoztatja:

Az elmúlt hónapokban a Magyar Népköztársaság légterét az Osztrák Köztársaság felől igen gyakran sértették meg különböző felszerelésekkel ellátott léggömbök, illetve repülőgépek, amelyek veszélyeztették a Magyar Nép- köztársaság lakosságának életét és légiforgalmának biztonságát. A Magyar Népköz- társaság nem tűrhette és nem tűrheti légterének sorozatos megsértését és ezért megfelelő intézkedések történtek fent

megjelölt repülőgépek, illetve egyéb repülőeszközök időbeni felderítésére és még a határ közelében történő feltartóztatására. 1956. január 21-én, magyar időszámítás szerint 12.44 órakor ismét a magyar légtér megsértésének esete forgott fenn és az ennek helyére irányított két gyakorlatozó repülőgép a célt kutatva, az osztrák-magyar határ mentén, magyar légtérben manőverezett. Az egyik forduló végrehajtásánál két, a légtérkutatással elfoglalt repülőgépvezető gépe összeütközött. Az ösz- szeütközés ereje és a megsérült gépek lendülete következtében mindkét gép a magyar- osztrák határ közelében, Ausztria területén ért földet.

Midőn a magyar külügyminisztérium az osztrák felség- területnek nyilvánvalóan nem szándékos megsértése miatt ismételten sajnálkozásának ad kifejezést, kéri a tisztelt osztrák követséget, tolmácsolja kormánya felé, hogy fenti, magyar részre tragikus eseményt tekintse lezártnak. A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma egyben megújítja a szerencsétlenül járt pilóta holtteste, valamint a repülőgéproncsok magyar szerveknek történő átadása időpontjának mielőbbi közlésére vonatkozó kérését.

A csehszlovák külügyminiszter tiltakozó jegyzéke Dag Hammarksjöldhöz, az ENSZ főtitkárához

Prága (CTK) Václav David csehszlovák külügyminiszter február 8-án, szerdán tiltakozó jegyzéket küldött Dag Ham- marksjöldnek, az ENSZ főtitkárának. A tiltakozás szövege a többi között így hangzik:

A Csehszlovák Köztársaság kormányának utasítása értelmében a következő ügyben fordulok tisztelettel önhöz:

A Csehszlovák Köztársaság területi integritását hosszú idő óta sértették és ma is sértik bizonyos olyan amerikai szervezetek tevékenységei, amelyek — a Német Szövetségi Köztársaság területén elhelyezett támaszpontokról — ellenséges és csehszlovékiaellenes propagandaanyagokat tartalmazó léggömböket boe'á+anak Csehszlovákia légiterébe.

Miután a Csehszlovák Köztársaság kormánya hiába tiltakozott az Amerikai Egyesült Államok kormányánál, szükségesnek látszik, hogy közvetlenül az ENSZ-hez folyamodjunk és felhívjuk Excellenciád figyelmét az amerikai szervezetek tevékenységére és az Amerikai Egyesült Államok katonai hatóságainak tevékeny ségére, amely szöges ellentétben áll a nemzetközi jog alapvető követelményeivel és az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának elveivel.

Kérem Excelleneiádat, hogy e tiltakozás szövegét köröztesse az ENSZ valamennyi tagállama között — hangzik Vác- láv David csehszlovák külügyminiszter tiltakozó jegyzéke.

/