Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-22 / 45. szám
DUNÁNTÚLI miß pmtaÁtmtecm Még jobban ki kell terjeszteni és meg kell erősíteni a párt kapcsolatait a tömegekkel, tovább kell növelni tekintélyét; óvni és erősíteni kell a pártnak és vezető magvának egységét és tömörségét, szigorúan alkalmazni kell a pártban a kollektív vezetést; a fogyatékosságokat a gazdasági és a kulturális építés minden területén bátran fel kell tárni. (Hruscsov elvtárs kongresszusi beszédéből) MDP BARANYA MEGYEI BIZOTT/AG ANAK 1AP1A XIII. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM ARA: 5« FILLÉR SZERDA, 1956 FEBR'JÁR 22 Az SZKP XX. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió 1956—1960-as népgazdaságfejlesztési hatodik ötéves tervéről ÍV. A. Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolója Moszkva (TASZSZ): Február 21-én Moszkvában a nagy Kreml palotában folytatta munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa. A kongresszus rátért a következő napirendi pontra: Az SZKP XX. kongresszusának a Szovjetunió 1956—60-as „népgazdaságfejlesztési hatodik ötéves tervéről szóló irány elv ei“-re. Az elnöklő 1. G. Kebin N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének adta át a szót. A küldöttek ésa vendégek viharos tapssal fogadták Bulganyint. Beszámolója elején N. A. Bulganyin ismertette az ötödik ötéves terv teljesítésének eredményeit és ezzel kapcsolatban részletesen foglalkozott a gazdaságpolitika egyes elvi kérdéseivel. Rámutatott arra, hogy N. Sz. Hruscsov előadói beszédében élénk képet rajzolt arról az útról, amelyet a Szovjetunió XIX. pártkongresszus éta eltelt időszak alatt megtett. Az előadói beszéd — mondotta N. A. Bulganyin, — a Szovjetunió nemzetközi és belső helyzetének, valamint pártunk tevékenységének mélyreható elemzésén kívül helyesen és időszerűen felvetette, mélyrehatóan és sokoldalúan kidolgozta a marxista-leninista elmélet igen fontos kérdéseit — a szocialista és a kapitalista világrendszer békés egymás mellett élésének kérdését, azt a kérdést, hogy a jelenlegi korszakban lehetséges a háborúk megakadályozása, valamint a különféle országok szocializmusba való átmenete formáinak kérdését. Pártunk a széles néptömegekkel való megbonthatatlan kapcsolatból meríti erejét N. A. Bulganyin ezután így folytatta: — Lenin és a leninisták szájára a marxista elmélet soha *em dogma, hanem mindig a cselekvés vezérfonala volt. A Központi Bizottság beszámolója e lenini követelmények szempontjából példája a mar- Jdzmus-leninizmus ama aktuális kérdései bátor kidolgozásának, amelyeknek a jelenlegi körülmények között mind párunk, mind a testvéri kommunista és munkáspártok szempontjából nagy elméleti és gyakorlati jelentőségük van. A Központi Bizottság beszámolója pártunk jövő munkájának olyan széleskörű prog- Camját vázolta fel, amelyet mé- ij'en és szilárdan áthat az a meggyőződés, hogy a hatalmas ágy, amelyért harcolunk, a kommunizmus ügye, diadalmaskodni fog. És az, hogy a központi Bizottság beszámolójának vitájában teljes egység, a Központi Bizottság politikai fonalának és gyakorlati munkájának lelkes támogatása nyilvánult meg, e vonal helyességét, e munka termékenységét, pártunk gránit- S/ilárd egységét és hatalmas erejét tanúsítja. A Központi Bizottság munkája a legutóbbi években azért volt termékeny, mert a Központi Bizottság szüntelenül követte a pártunk kollektív vezetéséről s^óló lenini útmutatásokat. A párt Központi Bizottsága és elnöksége élesen elítélve a marxizmus-leninizmus szellemével ellentétes, attól idegen személyi kultuszt, minden kérdés eldöntésében, akár a nemzetközi politikára, akár országunk belső helyzetére, akár a párt belső életére vonatkozott is az, tényleg megvalósította a kollektív vezetés elvét. Minden fontos határozatot sokoldalú és bíráló eszmecsere után hozott. A kollektív vezetés lenini elveinek és a pártélet szabályainak további megtartása komoly hibáktól óvja, meg a pártot és biztosítja számúnkra a kommunista építés új sikereit. Pártunk a széles néptömegekkel való megbonthatatlan kapcsolatból meríti erejét. A szovjet emberek tudják, hogy a párt mindenekelőtt a nép javával' nagy hazánk felvirágzásával törődött és törődik. Ezért a szovjet nép határtalanul bízik szeretett pártjában és magabiztosan követi a győzelmes kommunista építés útján. A Szovjetunió Kommunista Pártja azt vallja, hogy tevékenységének nincs nagyobb elismerése, mint a nagy néptömegeknek ez a határtalan bizalma és támogatása. De a nép bizalma sokra is kötelezi pártunkat.- Nem szabad megszédülnünk a sikerektől, nem ’.zabad önelégültségbe és közönyösségbe esnünk, hanem még jobban kell dolgoznunk a néphez még közelebb kell lennünk — ez a feladatunk. A párt XIX. kongresszusán az ötödik ötéves tervről elfogadott irányelveket sikeresen teljesítettük N. A. Bulganyin ezután rá- lr'u. ..it a népgazdaság valamennyi ágának fejlődésében el- frJ nagy sikerekre, amelyek a 'Js szovjet nép önfeláldozó munkájának és a kommunista Tp1"* hatalmas szervezőmunká- 'ét”alí eredményeként jöttek ■** A párt XIX. kongresszusán az ötödik ötéves terv- ről elfogadott irányelveket deresen teljesítettük és sok fo«tos mutatószál* «*tHnt ^teljesítettük. A párt dicső munkásosztályunk, mérnökeink és technikusaink munkaaktívitásúra támaszkodva, az ötödik ötéves tervben a szocialista ipar új hatalmas fellendülését valósította meg. Az ötéves tervben az ipari termelés növekedéséről előírt feladatot határidő előtt, négy év és négy hónap alatt teljesítettük.’A népgazdaság fejlődése akárcsak az előző ötéves tervekben a legutóbbi ötéves tervben is a nenéz- ipar elsődleges fejlődése alpján történt; a nehézipar te-- melése nagyobb mértékben nőtt, mint amennyit az ötéves terv előírt. A közszükségleti cikkek termelésének ötéves tervét is túlteljesítettük. A mezőgazdaság a legutóbbi ötéves terv során ’assabban fejlődött, mint ahogy azt a párt XIX. kongresszusának irányelvei előírták és ezen a területen nem teljesítettük az ötéves terv feladatait. A mezőgazdasági termelés az SZKP Központi Bizottságának ülésein hozott intézkedések megvalósítása eredményeképpen 1955-ben előrehaladt. Most szilárd meggyőződéssé! mondhatjuk, hogy megvannak azok a feltételeink, amelyek e fontos népgazdasági ág gyors fellendítésére szükségesek. Az elmúlt ötéves tervben komoly eredményeket értünk el a kulturális- építés területén. Alapjában teljesítettük a XIX. pártkongresszus Irányelveit az általános középfokú oktatásra való áttéréssel kapcsolatban a köztársasági fővárosokban és az ország nagyobb városaiban. Főiskoláink számos szakembert képeztek ki. Uj, jelentős eredményeket ért el a szovjet tudomány, tovább növelte szerepét a gazdasági és kulturális építőmunkában. Megnövekedett tudományunk nemzetközi tekintélye, kibővültek és megszilárdultak a szovjet tudósok kapcsolatai más országok tudósaival. N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy külkereskedelmi téren a Szovjetunió tovább folytatta azt a politikát, amelynek célja a gazdasági kapcsolatok kölcsönösen előnyös bővítése minden országgal. 1955-ben a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma majdnem kétszer akkora volt, mint az 1950. évi. A népi demokratikus országokkal folytatott külkereskedelem 1955-ben elérte a tizenkilenc és fé’milliárd rubelt, az 1950. évi 10.6 milliárd rubellel szemben. N. A. Bulganyin rámutatott arra. hogy egyes kapitalista országokkal a kereskedelem kedvezőtlen feltételek között folyt, mert az Amerikai Egyesült Államok és nyomására több nyugateurópai ország is megkülönböztető intézkedéseket foganatosított a Szovjetunióval való kereskedelem korlátozása, sőt beszüntetése céljából. Ennek ellenére mégis jelentős volt sok kapitalista ország érdeklődése saját áruinak a Szovjetunió számán- való eladása és szovjet áruk- vásárlása iránt. így ezekkel az országokkal a Szovjetunió kereskedelme nem csökkent, ső1 ’ényegesen növekedett. Az ötödik ötéves terv eredményes megvalósulásával — mondotta N. A. Bulganyin — hazánk nagy lépést tett előre a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján. Jelentősen megnövekedett a szovjet állam gazdasági és védelmi ereje, megszilárdult nemzetközi helyzete. A,z ötödik ötéves tervben a Szovjetunió nemcsupán a gazdasági és kulturális építőmunkában ért el kimagasló sikereket. hanem békeszerető külpolitikája folytatásában, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, az egész világ békéjéért vívott harcban is. A szóbanforgó idő alatt még jobban összeforrott és megszilárdult a nagy szocialista tábor. Az ötödik ötéves terv teljesítésének eredményei nagy örömmel töltik el a szovjet embereket, hűséges barátainkat: a szocialista tábor országainak dolgozóit és az egész haladó emberiséget. Ezek az eredmények a dolgos szovjet nép megfeszített, nagy munkájának gyümölcsei, a szovjet nép munkájáé, amelyet a kommunista párt, élén lenini Központi Bizottságával, lelkesít és vezet. Terveink realitását az élet igazolta — mondotta ezután N. A. Bulganyin — a Szovjetunió minden ötéves terv után gazdasági fejlődésének új fokára emelkedett, gazdagabb és erősebb lett, nemzetközi tekintélye egyre inkább nőtt. A szocialista tervgazdaság fölénye lehetővé teszi számunkra, hogy a gazdasági és kulturális építés egyre átfogóbb feladatait tűzzük magunk elé. Minden feltétel megvan ahhoz, hógy új sikereket arassunk a kommunista társadalom építésében A Szovjetuniónak, , amikor hozzálát a hatodik ötéves terv megvalósításához, hatalmas és sokoldalúan fejlett szocialista termelése, nagy anyagi erőforrásai és ami különösen értékes, mind városban, mind falun, sok szakképzett kádere van. Országunk most már elsőrendű nehéziparral rendelkezik. Minden feltétel megvan ah- hoz, hogy gyors ütemben fejlesszük nemcsak a termelőeszközök, hanem a közszükségleti cikkek termelését is, jelentősen megsokszorozzuk a társadalmi gazdaságot és ezzel új sikereket arassunk a kommunista társadalom építésében. N. A. Bulganyin így fogalmazta meg a hatodik ötéves terv főfeladatait: A Szovjetunió hatodik ötéves népgazdaság fejlesztési tervének főfeladatai megszabják, hogy a nehézipar elsődleges fejlesztése, a szüntelen technikai haladás és a munka termelékenységének fokozása alapján biztosítsuk a népgazdaság minden ágának további hatalmas fejlődését, megvalósítsuk a mezőgazdasági ‘ termelés gyors fellendülését és ezen az alapon a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának jelentős emelkedését érjük el. N. A. Bulganyin rámutatott a a r es a iiigpiniszlere közi a magyar-szovjet barátsági, és kölcsönös segélynyújtást szerzi 8. é V. M. MOLOTOV elvtársnak, a Szovjetunió külügyminiszterének Moszkva Engedje meg külügyminiszter elvtárs, hogy a magyarszovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének nyolcadik évfordulója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magain nevében szívből jövő legjobb kívánságaimat tolmácsoljam a testvéri szovjet népnek, a Szovjetunió kormányának és személy szerint önnek. A nyolc esztendővel ezelőtt megkötött szerződés, amely új tartalommal töltötte meg a magyar és szovjet nép kapcsolatait, rendkívüli jelentőséggel bír a magyar nép számára. Népeink testvéri szövetsége — amely a szerződés megkötése óta egyre szorosabbá, gyümölcsözőbbé válik és amely a magyar nép szabadságának s függetlenségének biztosítéka, szocializmust építő munkájának fontos feltétele — lehetővé tette, hogy a Magyar Népköztársaság tagjává váljék a demokrácia és a szocializmus kilencszázmilliós táborának, amelynek szüntelen fejlődését ro- konszenvvel nézik az egész világ békeszerető népei. A magyar dolgozó nép, amely a szocializmus építéséhez újabb erőt, ösztönzést nyer a Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi jelentőségű, XX. kongresszusának munkájából, hazafias feladatának tekinti, hogy híven a magyar-szovjet barátsági szerződéshez, szüntelenül erősítse népeink testvéri barátságát és fokozza erőfeszítéseit a nemzetközi feszültség további enyhítése, a tartós béke biztosítása érdekében. BOLDOCZKI JÁNOS, .. Magyar Népköztársaság külügyminisztere. BOLDOCZKI JÁNOS elvt^rsnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének Budapest. Fogadja miniszter elvtárs, szívből jövő köszönetemet az országaink közötti baráti viszony fejlődését és megszilárdulás áf elősegítő barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének nyolcadik évfordulója alkalmából küldött jókívánságaiért. A szovjet nép örül a szocialista társadalmat építő és a népek közötti béke megszilárdulásához jelentősen hozzájáruló testvéri magyar néfc sikereinek. Kifejezem azt a kívánságomat, hogy az országaink közötti testvéri barátság a jövőben is állandóan fejlődjék és erősödjék a szovjet és a magyar nép javára, az általános béke érdekében. V. MOLOTOV. technika páratlan arányú fejlődésére a termelés minden ágazatában, megállapította, hogy ez korunk jellemző vonása, majd így folytatta: Míg a XIX. század elsősorban a gőz százada volt, addig a XX. század a villa- mossság százada, a szemünk előtt kezd az atomenergia századává válni, azé az energiáé, amely a termelőerők fejlődésének határtalan lehetőségeit rejti magában. A XX. század legnagyobb felfedezését, az atomenergiát, nekünk kommunistáknak teljesen annak az ügynek a szolgálatába kell állítanunk, amelynek megvalósítása pártunk végső programcélja — a kommunizmus felépítésének szolgálatába. N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy az atomerő békés felhasználásában f Szovjetunió a többi ország előtt halad, majd ezt mondta: Ezt a vezető helyet a jövőben is szilárdan meg kell tartanunk. A hatodik ötéves terv megvalósítása fontos szakasz lesz a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának megoldásában. E feladat az, hogy „történelmi szempontból rövid idő alatt a békés gazdasági verseny útján az egy főre eső termelés szempontjából utolérjük és elhagyjak a legfejlettebb kapitalista országokat.“ N. A. Bulganyin hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának megoldásához most a termelés lényegesen nagyobb arányú növelésére van szükség mint amilyen^arányú növelést a háború előtt tűztek ki, viszont „a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának megoldásá- ban a jelenlegi szakasz sajátosságát adja az is, hogy a háború előtti időktől eltérően hazánk most abban a nagy történelmi korszakban oldja meg a feladatot, amikor már nem egyetlen szocialista ország verseng a kapitalista világgal, hanem két világrend- szer, a szocialista és a kapitalista világrendszer békés gazdasági versengése folyik.“ N. A. Bulganyin foglalkozott ezután a szocialista tábor szuverén országai között fennálló, a kölcsönös baráti együttműködésen alapuló gazdasági kapcsolatokkal. Ennek az együttműködésnek a területei kiterjedtek és sokrétűek. Ez országok együttműködése abban iut kifejezésre, hogy a közös érdekeknek megfelelően a legésszerűbben használják ki gazdasági erőforrásaikat és termelési kapacitásaikat, koordinálják az egyes népgazdasági ágak fejlesztési terveit, megvalósítják a termelés szakosítását és kooperációját, kicserélik tudományos, műszaki vívmányaikat és élenjáró termelési tapasztalataikat, stb. Ez a baráti együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás a forrása a válságoktól, a munka- nélküliségtől és a kapitalista rendszer más jellegzetes, gyógyíthatatlan bajaitól mentess szocialista világrendszer növekvő és izmosodó gazdasági erejének. A tőkés viszonyok uralmi szférája jelentősen szűkült, amikor a második világháború eredményeként országok egész sora vált ki a kapitalista rendszerből. Különös jelentősége van annak a ténynek is hogy szemünk előtt hull szét az imperializmus gyarmati rendszere, amelynek elkerülhetetlen (Folytatás a 2, oldalon)