Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-22 / 45. szám

2 N A P C ö 195« PEBWCÄ« Sí ’ Az SZKP XX. kongresszusának tanácskozásai (Folytatót tus h oldalról) összeomlását Lenin oly világo­san előre látta, A Szovjetunió és az egész szocialista tábor ilymódon óriási előnyökkel rendelke­zik a kapitalizmussal folyta­tott gazdasági versenyben. Ezek közül az előnyök közül az a döntő, hogy a szocialista gazdasági rend a termelő erők fejlődésének tág lehetőségeit biztosítja, széleskörű lehetősé­geket nyújt ahhoz, hogy a tár­sadalom összes anyagi javait és szellemi értékeit alkotó dol­gozó milliók tehetsége és ké­pességei kávirágozhassanak. A kommunista pártnak — mondotta N. A. Bulganyin — és az egész szovjet népnek szi­lárd meggyőződése, hogy a két rendszer történelmi versengé­sében a szocialista rendszer lesz a győztes, mert ez a hala­dóbb. Az ipari termelés 1960-ban háromszor akkora lesz, mint 1950-ben N. A. Bulganyin elmondotta, hogy „az irányelvek tervezete előírja, hogy az ipar termelé­sének a hatodik ötéves terv folyamán 65 százalékkal kell emelkednie. Ez azt jelenti, hogy 1960-ban — a hatodik öt­éves terv utolsó évében — ha­zánkban háromszor akkora lesz az ipari termelés, mint 1950-ben és 5.3-szer akkora, mint 1940-ben, a háború előtt. A hatodik ötéves terv legfon­tosabb feladatai az ipar terü­letén abban állanak, — foly­tatta N. A, Bulganyin, — hogy elsősorban vigyük előre a vas- és színesfémkohászat, az ásványolajipar, a szénbá­nyászat és a vegyipar fejlő­dését, biztosítsuk az erőmű­építés mindent megelőző üte­mét és a gépgyártásnak, kü­lönösen a műszakilag töké­letes szerszámgépek, ková­csoló- és sajtológépek, auto­matizálási berendezések és műszerek gyártásának gyors fejlődését. A hatodik ötéves tervben a termelési eszközök termelése hozzávetőleg 70 százalékkal, a fogyasztási cikkeit termelése mintegy 60 százalékkal emel­kedik. A Szovjetunió 1960-ban több acélt, villanyenergiát, ce­mentet és üzemanyagot fog gyártani, illetve termelni, mint ma Anglia, Franciaország és Nyugat-Németország együttvé­ve. Az ipari termelés volumene tekintetében a Szovjetunió je­lentősen megközelíti az Egye­sült. Államokat. A Szovjetunió 1960-ban 53 millió tonna nyers­vasat, 68 millió 300.000 tonna acélt, 52 millió 700.000 tonna hengerelt árut fog termelni. A szénkitermelést 1960-ra 1955-höz képest 52 százalékkal, a kőolajtermelést 91 százalék­kal, a gázgyártást közel négy­szeresére szándékoznak növel­ni. 1960-ra 593 millió tonna szén kitermelését tervezik 135 millió tonna kőolajat kell nyerni. Adva vannak a feltéte­lek a kőolajipar gyors fejlesz­téséhez. Uj olajlelőhelyeket fedeztek fel és kezdtek kiak­názni, ennek eredményeképpen az ipari kőolajtartalékok a há­ború utáni években több mint négyszeresükre emelkedtek. 1900-ban az ország egész kő­olajtermelésének 75 százalékát az Uraiban és a Volga mellé­kén kell nyerni. ' A hatodik ötéves terv előír­ja, hogy biztosítani kell a vil­lamos erőművek kapacitásának gyors növelését. Ezért, amíg az ipari termelést 65 százalékkal kell emelni, ad- i dig a villamosenergtaterme- lést 88 százalékkal kell nö­velni. A vízierőművek kapacitása az ötéves terv idején 2.7-sze- resre növekszik; a Szovjetunió európai részén befejezik a kujbisevl, a gorkiji, a sztálin­grádi, a molotovi és a vot- kinszki vízierőmű építését, s ezenkívül megkezdik a szara- tovi, a csebokszari és az alsó- kámai vízierőmű építését. Szi­bériában grandiózus erőművek épülnek: az Angarán, a bratsz- ki és a Jeniszejen, a kraszno- jarszki, amelyek mindegyiké­nek kapacitása hárommillió- kétszázezer kilowatt. A tervek szerint a . Szovjetunió európai részén egységes áramszolgál­tató rendszert létesítenek, megvetik a középszibériai egy­séges áramszolgáltatási rend­szer alapját. A terv előirányoz­za több atomerőmű építését, amelyek összkapacitása 2—2.5 millió kilowatt. N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy a gépgyártásnak és elsősorban a szerszámgép- és szerszámiparnak meg kell előz­nie fejlődésében a többi ipar­ágakat. Ezért a hatodik ötéves tervben a gépgyártás és a fémfeldolgozó ipar termelését az előirányzat szerint 80 szá­zalékkal növelik. A gépgyára­kat rövid idő alatt új, nagyter­melékenységű berendezéssel kell ellátni; forgácsológépek­kel, kovácsoló- és sajtológé­pekkel, automata- és félauto­mata gépsorokkal. Az automa­ta- és félautomata gépsorok gyártása, az önműködő üzem­részek és gyárak berendezései­nek gyártása körülbelül ötszö­rösére növekszik. Ki kell dol­gozni a kétszáz-háromszázezer kilowattos gőzturbinák terveit és meg kell kezdeni a turbinák gyártását. A szónok a továbbiakban a vegyipar fejlesztéséről, az épí­tőanyagok gyártásának növelé­séről, a fa- és papíripar, vala­mint a fafeldolgozó ipar fej­lesztéséről beszélte A hatodik ötéves tervben folytatta N. A: Bulganyin —, meg kell oldani a könnyű- és az élelmiszeripar kivétel nél­kül valamennyi ágának széles­körű fejlesztését. Ezzel újabb nagy lépést teszünk előre a ke­reskedelemnek iparcikkekkel és élelmiszerekkel való ellátá­sában. Ehhez minden feltétel megvan. Az élelmiszeripari dolgozóknak nagymértékben fokoznioik kell a húsáruk, zsi­radékok, tejtermékek, haláruk, cukorfélék és édesipari gyárt­mányok, valamint a konzervek termelését. Ezzel kapcsolatban sok új gyárat kell majd építe­ni. A közszükségleti cikkeket gyártó üzemek dolgozóinak több, mint másfélszeresre kell növelniük a lábbelik és akon- fekdós áruk gyártását, nagy­mértékben fokozniok kell a lenszövetek és különösen aki­váló minőségű gyapjúszövetek gyártását, mert ezekből a ke­resletet nem elégítjük ki tel­jesem. Különösen nagymérték­ben kell fejleszteni a műrost és a szintetikus rost gyártását. A szónok a továbbiakban részletesen foglalkozott az Ipar műszaki fejlesztésével. A műszaki fejlesztés -—mon­dotta — elszakíthatatlan kapcsolatban áll a villamo­sítással, s elsősorban á gep- és berendezés-állomány ál­landó tökéletesítésében, a legkorszerűbb gyártástechno­lógia bevezetésében, a gyár­tási folyamatok komplex- gépesítésének és automatizá­lásának meghonosításában, a rendelkezésre álló nyers­anyag és energetikai készle­tek lehető legteljesebb és legésszerűbb felhasználásá­ban, mindennek eredménye­képpen a kiváló minőségű árucikkek gyártásának szün­telen növelésében Jut kife­jezésre. N. A; Bulganyin rámutatott arra, milyen fontos az automa­tizálás széleskörű bevezetése a termelésben, mert az automa­tizálás lehetőségeket nyújt a munka termelékenységének so­ha nem látott növekedésére és a szocializmus feltételei kö­zött elősegíti a dolgozók ijiű- szakl-kulturális emelkedését. Ezenkívül az automatizálás biztosítja a termékek minősé­gének megjavítását, a *ermé- kek önköltségének csökkenté­sét, ugyanakkor fokozza ater- melöfolyamatok megbízhatósá­gát és folyamatosságát. A beszámoló megszabta a feladatot: emelni kell az új gépek, felszerelések, anya­gok és más készítmények minőségét, törekedni kell ar­ra, hogy e készítmények megfeleljenek a tudomány és a technika legújabb vív­mányainak, az elavult gé­peket, felszereléseket és anyagokat pedig idejében ki kell küszöbölni a termelés­ből és újakkal kell helyette­síteni. A tudománynak a technikai haladásban betöltött nagy sze­repéről szólva Bulganyin hang­súlyozta, hogy javítani kell a tudományos káderek képzését, újabb erőket kell bevonni a tudományos munkába, bővíte­ni kell a tudományos kutató- intézetek kapcsolatait egymás között, továbbá a külföldi tudo­mányos kutatóintézetekkel és a haladó külföldi tudósokkal, helyesebben kell területileg el­helyezni a tudományos kutató- intézeteket és a főiskolákat, szem előtt tartva azt a követel­ményt, hogy közelebb kerülje­nek a termelési bázisokhoz. „A technikai haladás nem­csak a tudomány dolgozóinak, a mérnököknek és technikusok nak, a tudományos kutatóin­tézetek és a géptervező irodáit dolgozóinak ügye. Nem, ez a feladat, mindenkire egyaránt tartozik: a pártszervezetekre, a szovjet- és a gazdasági szer­vekre, a tudósokra, a mérnö­kökre, a technikai dolgozókta, a munkásújítókra, az ésszerű- sítőkre és a feltalálókra. Min­denkinek kötelessége előbbre vinni a technikai haladás ügyét.“ Mintegy hetven százalékkal kell növekednie a mezőgazdaság össztermelésének A mezőgazdasággal kapcso­latos intézkedésekről szólva Bulganyin kijelentette, hogy a mezőgazdaság össztermelé­sének a hatodik ötéves terv­ben körülbelül hetven szá­zalékkal kell növekednie, vagyis a mezőgazdasági ter­melés Jelentősen gyorsabb ütemben emelkedik majd, mint az Ötödik ötéves tervben. A szemestermények össztermelé­sét 11 milliárd púdra kell emel­ni Fontos feladat az, hogy 1960-ban a kukorica vetéste­rülete legalább 28 millió nek­tárra növekedjék, T'zenegy milliárd púd sze­mestermény termelése lehető­vé teszi majd a lakosság nö­vekvő gabonaszükségletének kielégítését, az állami tartalé­kok növelését, kellő carta'ékok létesítését a kolhozokban, a baráti országokba irányuló ki­vitel bővítését és elegendő mennyiségű szemestermény biztosítását a jószágok takar­mányozására. A lentermelés több, mint egyhanmadával, a gyapottermelés több, mint öt­ven százalékkal fog emelked­ni. A terv a cukorrépaterme­lés jelentős kibővítését is fel­adatul tűzi ki. Az állattenyésztés terén a terv előírja az állati termékek nagymérvű növelését a lakos­ság hús-, tej- és egyéb szük­ségletének kielégítésére állati termékekből. A hústermelés kétszeresére, a tejtermelés majdnem kétszeresére nő. „A hatodik ötéves terv ide­jén — mondotta az előadó, — a mezőgazdaságot növekvő mértékben látjuk majd el kü­lönböző és korszerűbb gépek­kel. A terv szerint a mező- gazdaság körülbelül egy mill ió- hatszázötvenezer traktort kap majd (tizenöt lóerős traktorok­ra átszámítva), továbbá 560 ezer gabonakombájnt és sok más gépet.“ Az Irányelvek tervezete ér­telmében az ötéves tervidő­szak alatt kétszeresére kell emelni a villamosított kol­hozok számát, be kell fejez­ni a szovhozok, a gép- és traktorállomások villamosí­tását. Ezzel kapcsolatban az ipar kö­telessége az, hogy növelje a gazdaságos és megbízható elek­tromos-hajtású gépek gyártá­sát a mezőgazdaság számára. A párt Központi Bizottsága és a kormány számos intézke­dést tett a gépállomások mun­kájának megjavítására, vala­mint a kolhoztermelés fejlesz­tésében játszott szerepük fo­kozására. Nagyjelentőségű lesz a gépállomások fokozatos átállítása az önálló gazdasági elszámolásra, ami fokozottab­ban felelőssé teszi a gépállo­mások dolgozóit a kolhozok­ban végzett munkáért. A kolhozok, a gépállomások és a szovhozok dolgozói a me­zőgazdasági szakemberek ha­talmas tömegei legsajátabb ügyüknek tekintik a párt által kitűzött feladatot, a mezőgaz­daság rohamos fejlesztését, és minden lehetőséget felkutat­nak az ötéves terv előirányza­tainak határidő előtti teljesí­téséhez. N. A Bulganyin ezután a közlekedés és a távközlés előtt álló feladatokat ismertette. A tervek szerint nyolcezerszáz km hosszúságú villamosított vasútvonalat fognak üzembe állítani, vagyis három és fél­szer annyit, mint az ötödik öt­éves tervben. Tervbe vették közel 6500 kilométer hosszú­ságú új vasútvonal megépíté­sét és átadását a forgalomnak. Ez hozzávetőleg kétszerese az elő2Ő ötéves tervben épített vasútvonalak hosszúságának. A tengeri'teherszállítás meny- nyisége több mint kétszeresé­re, a folyami flottáé 80 száza­lékkal, a ílépkocsiszállítás két­szeresére, a légi szállítás ugyancsak kétszeresére emel­kedik. Az előadó ezután adatokat sorolt fel a hatalmas arányú beruházásokról. A hatodik Öt­éves terv beruházási előirány­zata 990 milliárd rubel. Ez az összeg nagyobb, mint a negye­dik és az ötödik ötéves terv beruházása együttvéve. N. A. Bulganyin részletesen foglalkozott a munka termelé­kenységének további emelésé­vel és a termelés gazdaságo­sabbá tételével. A Szovjetunió dolgozói közvetlenül érdekeltek munkájuk termelékenységének emelésében, mivel ez a szilárd alapja a munkások és alkal­mazottak reálbére, a kolhoz­parasztok jövedelme növelésé­nek, az egész nép anyagi jólé­te fokozásának. A munka ter­melékenységének emelkedését a hatodik ötéves tervben fő­képpen azok az átfogó intézke­dések biztosítják, amelyek ré­vén az Iparban, a mezőgazda­ságban, a közlekedésben, az építkezéseknél és a népgazda­ság más ágaiban meghonosít­ják a korszerű techniká* és ennek alapján emelkr-"’ a munka technikai ellátó.Isága A munka termelékenységűnek emelésében komoly szerepet kell betöltenie a normamegál­lapítások és a munkabérek rendezésének. Az irányelvek tervezete sze­rint a hatodik ötéves tervben legalább tizenhét százalékkal kell csökkenteni az ipari ter­melés és a vasúti szállítás ön­költségét, a kereskedelem for­galmi kiadásait, ami öt év le­forgása alatt összesen ötszáz milliárd rubel megtakarítását jelenti. Gyorsan emelkedik a nép anyagi és kulturális életszínvonala N. A. Bulganyin ezután rá­tért a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelését érintő kérdésekre, A szocializmusban az egész nemzeti jövedelem valóban a nép jövedelme. A Szovjetunió nemzeti jövedelme a hatodik ötéves tervben hozzávetőleg 60 százalékkal növekszik. A nem- 2 eti Jövedelem növekedése alapján emelkedik a lakosság egyéni Jövedelme is. A munká­sok és alkalmazottak reálbére a hatodik ötéves tervben mint­egy 30 százalékkal emelkedik a kolhözparasztok pénzbeli és természetbeni jövedelme leg­alább 40 százalékkal lesz ma­gasabb. N. A. Bulganyin emlékezte­tett azokra, a dolgozók élet- színvonalának további emelé­sét és a munkakörülmények ja­vítását szolgáló rendkívül fon­tos intézkedésekre, amelyeket a párt Központi Bizottsága jó­váhagyás végett a kongresz- szus elé terjesztett, az alacsony fizetésű kategóriák munkabé­rének emelésére, a hétórás munkanapra való áttérésre, p nyugdíjellátás gyökeres javí­tására, stb, N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy a munkások, a kol­hozparasztok és az értelmiség jövedelmének növekedését a kereskedelem kiszélesítésének, az árumennyiség növekedésé­nek kell kísérnie. Nagy fel­adatok állnak a lakásépítés előtt is. Tervbevették a népoktatás további fejlesztését. A hatodik ötéves terv során városokban és falvakban egyaránt alapjá­ban megvalósítják az általános középfokú oktatást. A közép­iskolák X. osztályát öt év le­forgása alatt hatmillióhárom­százezer ember végzi el, vagyis az ötödik ötéves terv időszaká­hoz viszonyítva több, mint két- s?er annyi; Országunk — mondotta N. A. Bulganyin — öt és fél­milliót meghaladó létszámú szakember-hadsereggel ren­delkezik. A szakemberek je­lentik a mi aranyalapunkat. Büszkék vagyunk rájuk és megbecsüljük őket. A kapitalista államiban egyes közéleti személyek nem ok nél­kül jegyzik meg aggo­dalommal, hogy a szak­emberképzésben országuk el­maradt mögöttünk; A főisko­lák és a középfokú szakiskolák a hatodik ötéves tervben még jóval több szakembert bocsá­tanak a népgazdaság rendelke­zésére. Tervbevették négymil­lió, vagyis majdnem ugyan­annyi szakember kiképzését, mint amennyit a két előző öt­éves terv keretében képeztek ki. A főiskolákról a hatodik Ötéves tervben több, mint 650 ezer mérnök kerül ki az ipar, a közlekedés és az építkezések számára, továbbá szakember a mezőgazdaság számára. Ez a szám kétszerese az ötödik öt­éves tervben főiskolát végzett szakembereknek. Komoly fi­gyelmet fordítanak a tudomány és a technika olyan új ágaza* taiban dolgozó szakemberek képzésére, mint az utomatika és a telemechanika, a rádió* technika és rádiólokáció, to* vábbá az atomerő békés fel* használása. N. A. Bulganyin ezután a tervezetnek a műveltség eme* lésére vonatkozó előírt intéz* kedéseiről és a közegészség* ügyi feladatokról beszélt, majd foglalkozott a termelőerők te* rtííeti elosztásának kérdésé* vei. Éppen úgy, mint az clózó ötéves tervekben — mondót* ta — most is a keleti terü­letek gazdaságát kell a IeS‘ gyorsabb ütemben fejleszte­ni. Itt óriási szén-, bauxlt-, vízi* energla-, fa-, vasérc-, színes* és ritkafém- készletek, végi'1 nyersanyagkészletek összpon* tosulnak;; A hatodik ötéves tervben a keleti vidékek beru­házása több, mint kétszeresé­re növekszik és az egész Szov­jetunió beruházásainak körül* belül felét teszi ki. Az orszáS keleti részén biztosítani kell » szemestermény-termelé* to* vábbfejlesztését; Különösei1 nagyjelentőségű Szibéria ga2' dasági fejlesztése; Az ország termelőerőinek területi elő»2* tása terén a párt politikáján»» lényege a szövetséges köztár­saságok gazdasági életének f kultúrájának sokoldalú, általá­nos fejlesztése és megerősítései Adva vannak a szükséges tér tételek valamennyi szövetsé­ges köztársaság szakadat!^ gazdasági, politikai és kulturá­lis fejlődéséhez. Legyen a h* todik ötéves terv a szövetsé­ges köztársaságok további daság! és kulturális virágzásé­nak ötéves terve. A szovjet állam mind nagyobb befolyást gyakorol a világtörténelem menetére Beszámolója befejező díszé­ben N. A. Bulganyin rámuta­tott arra, hogy az SZKP Köz­ponti Bizottsága az irányéi-'ek tervezetének kidolgozásakor fi­gyelembe vette sokezer ipari vállalat és kolhoz dolgozóinak javaslatait, a városi és falus: dolgozók sokoldalú termelő- -apasztalatait: Országunk dolgoz 4i az irány­elvek tervezetének megvitatá­sa során feltárták a népgazda­ságunk mélyén rejlő újabb nagy tartalékokat, feltárták és igazságos bírálattal illették a hiányosságokat és megmutat­ták az utat egész munkánk to­vábbi megjavításához. N. A. Bulganyin hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves terve nemcsak belpolitikádig, hanem nemzetközi szempont­ból is óriási jelentőséggel bír Kijelentette: „Megvalósult az, amit V. 1. Lenin, pártunk és a szovjet állam nagy alapítója előre látott: a szovjet állam mind nagyobb befolyást gyakorol a világtörténelem menetére, az emberiség történelmi sor­sára, mindenekelőtt gazda­ságpolitikájával." A Szovjetunió gazdasági épí­tésének grandiózus terve — mondotta N. A. Bulganyin, — gazdasági és társadalmi ren­dünk természetéből, ideoló- i^nkbó1 fakadnak, minden or­szág, minden nép közötti tar­tós béke és barátság ideológiá­jából. A szocialista táborhoz tartozó országok következetes, békeszerető külpolitikájának eredményeként az évek során fennállott nemzetközi feszült­ségben bizonyos enyhülés kö­vetkezett be, reális távlatok nyíltak az egyetemes béke megszilárdulására: N. A. Bulganyin rámutatott IJjabb három gépállomás fejezte be a tél! javítást A Gépállomások Megyei Igazgatóságának az ócsárdi. szigetvári és sellyei gépállomá­sok után Bóly, Kozármlsleny és Palotabozsok ts jelentette, hogy végzett a gépek nagy téli javításával. Az állami gazda­ságok közül — a befutott tele­fonjelentés alapján — a siklósi állami gazdaság fejezte be el­sőnek és szerelői rr*r átmen­tek az Ormány sági A’ln.o* Gazdaság megsegítésére. arra, hogy a Szovjetunió to­vábbra is következetesen f hajthatatlanul folytatja a he* kés egymás mellett élés leni*11 politikáját. Még jobban erősíteni M juk testvéri kapcsolataink** és barátságunkat a népi mokratikus országokkal, > folytatta N. A. BulganyW" mindannyiunk közös érdekó' ben bővítjük velük egyá**' működésünket. Továbbra is olyan politik# folytatunk, amelynek célr kapcsolataink megjavítása ** Egyesült Államokkal, Angii"' val, Franciaországgal és országokkal, fejleszteni és ’(feni fogjuk baráti együttráv kedésünket az Indiai Közi^ ósággal, Burmával, Afgánt«2' ánnal, minden olyan áll»121' mai, amelynek érdeke a béKe fenntartása és megszilárdít*0?' a kereskedelem sokoldalú t<"' ’esztése és a kölcsönös előny1? élvének betartása alapién víteni fogjuk gazdasági k"«' -sedatainkat minden országé»1' N. A. Bulganyin rámutat^' arra, hogy a szovjet nép a d’ött feladatok becsületes végzéséhez minden feltété')’ és lehetőséggel rende’kc’’ * Beszámolója végén kijei«1’' *ette: , „ Hős munkásosztályunkat ^ 1 i'■r.őöéa** kolhozparasztnő**; ' kát, kiváló értelmiségünké' akarat és a célok meginga?*1?, *atlan egysége forrasztja azé, alkotó és az er* be vetett szilárd hit hat1« ^ \ szovjet népnek olyan ki”" sá't és bölcs vezetője vr-j mint a marxizmus-lenin'”'" y nagy’ és halhatatlan tar'"''', val felfegyverzett dicső munista Párt. Ez a tanítás késit bennünket és vi1á<’,‘f| meg útunkat a fényes jövő: kommunizmus felé. Pécsi tanácselnökök Debrecenben A Magyar Tudományos iémia február 23-án, 24-én , '■ 5 én, háromnapos ank«'„ tart Debrecenben a tanáé?, ■döszerű kérdéseiről. Az an '.J < n Pécsr«' részt-’esz Gvi",r y ntal elvtárs. Pécs város V náoselnöke továbor Bedő 1 né. Jéhn Tm-s-f Kovács l*'. Ján kerületi tnnársflnökők • * m'ói tani ja«- Slmek Afp wlárs, Komló város taná­rnőké képviseli az ankéton-

Next

/
Thumbnails
Contents