Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-12 / 37. szám
1956 FEBRUÁR 19 NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Küzdelem a tél ellen A kollektív vezetésről A szerkesztőség vitára bocsátja a cikket. Kérjük a pártbizottság! és pártvezetőségi tagokat, vezetőket és egyszerű párttagokat, szóljanak hozzá e fontos kérdéshez. Az újonnan megválasztott pártvezetőségek többnyire már munkához kezdtek, most teszik meg az első lépéseket a taggyűlések határozatainak megvalósításában. De a vezetőségek titkárai most szinte kivétel nélkül — különösen az új elvtársak — a „hogyannal’“ találják magukat szembe. „A párttagság bizalma vezető posztra állított bennünket — hogyan tegyünk eleget kötelességünknek, hogyan vezessük, irányítsuk a pártmunkát, az üzem, a tsz, a község életét?“ A kérdéseikre csak egy választ lehet adni: kollektíván. A pártvezetés kollektív módszere igen sokrétű, összefügg a pártmunka, a pártélet valamennyi oldalával, az agitáció- val, a szervezéssel, az ideológiai és kádermunkával, a tagjelöltfelvétellel. A kollektív módszer a vezetés alapvető elve. Bárhol is akadozzék a munka — ez igen sokszor visszavezethető a kollektív vezetés hiányára, s ahol sikereket érnek el — az a pártvezetőség és a párttagság együttes erőfeszítésének gyümölcse. Ezért ez a cikk a kollektív vezetés csupán néhány fontosabb kérdésének elemzésére szorítkozik a komlói I-es üzem pártszervezetének tapasztalatai alapján. Együtt a párttagsággal Kollár Dénes elvtárs több, mint egy esztendeje függetlenített párttitkár. A pártvezetőség többi tagja vájár, műszaki vezető. Az ilyen esetben különösen — de ott is, ahol a pártszervezet titkára nem függetlenített — könnyű beleesni abba a hibába, hogy azt mondja: „A vezetőség tagjai elfoglalt emberek, nem érnek rá. Magamnak kell kézbe vennem a dolgokat, ha azt akarom hogy minden rendben menjen“. Ezzel nyomban elvágta volna a' közös munka lehetőségét, nyolc ember erejétől fosztotta volna meg a pártszervezetet. Kollár elvtárs nem egymaga dolgozik. A vezetőség tagjainak megvan a munkakörük, felelősek az agitációs, az oktatási, a szervezési munka irányításáért olyannyira, hogy például rendszeresen egy-egy maguk készítette jelentést tárgyalnak a pártvezetőség ülésén. Nemrég a pártoktatás helyzetét tűzték napirendre. Stecsovics István elvtárs oktatási felelős a régi elbeszélgető bizottság tagjait bízta meg, hogy keressék fel a hallgatókat. Az ő tapasztalataikból állította össze a jelentést, amelyet aztán megvitattak és határozatokat hoztak. Egyébként minden vezetőségi ülésen parázs vita van. A pártvezetőség ugyanis kollektív vezető testület, tagjai tudják, hogy mindegyikük felelőséggel viseli tisztségét, felelősek a bánya minden dolgáért. Nemrég tervet készítettek a legényszállások ellenőrzésére, amelyben a pártvezetőségi tagoknak is megszabták, mikor melyik legényotthont látogassák meg. Ily módon a pártvezetőség széleskörű ismeretekre tesz szert, és sokoldalú tapasztalata alapján jelölheti meg a tennivalókat. De ez nem elég. A kilenc elvtárs csak kis hányada a pártszervezetnek, a vezetésbe be kell vonni a párttagokat is. Hogyan? Az elmúlt években kialakult néhány módszer. Itt van például az úgynevezett brigádmunka. A múlt hónapban hármat alakítottak: az egyik a progresszív tagdíjat nem fizető elvtársakkal beszélget, a másik a pártoktatásról hiányzókkal, a harmadik a passzív párttagokkal. A pártvezetőség mellett aktívahálózat létesült. „Sokat foglalkoznak velünk — mondja Balia Sándor elvtárs, — havonként tájékoztatnak bennünket a párt és kormányhatározatokról, a pártvezetőség Intézkedéseiről és be is számoltatnak“’. Természetesen a legfontosabb módszerük a pártmegbizatás. Az alapszervezet tagjai vagy a DISZ-ben vagy más tömegszervezetben dolgoznak, népnevelő munkát végeznek, fiatal munkásokat patronálnak tehát a legkülönbözőbb helye» ken fejtik ki véleményüket, adnak tanácsot, szólnak bele az üzem munkájába. A vezetőségek a legfontosabb kérdéseket tárgyalják A kollektív munka másik fontos előfeltétele a vezetőségi ülés napirendjére kerülő kérdések helyes kiválasztása Nyilvánvaló, hogy ezt a K. V. és a felsőbb szervek határozataiból adódó helyi feladatok szabják meg. Ilyenek például az igazgató és más műszakigazdasági vezetők beszámolójának megtárgyalása, a tömegszervezetek munkájának elemzése, s a pártmunka más részei. A pártvezetőség arra törekszik, hogy mindig konkrét kérdéseket tűzzön napirendre. Az üzemvezető elvtárs havonként rendszeresen tájékoztatja a termelőmunka helyzetéről, de nem általában, hanem annak egy-egy fontos részéről. A vezetőségi ülések napirendjét lapozva, ilyeneket találni benne: mit tesz a műszaki vezetés a termelékenység emelése érdekében (új módszerek terjesztése, a dolgozók szakiképzettsége), hogyan valósítottuk meg a műszaki fejlesztési tervet, olcsóbb, jobb szenet termeljünk, stb. A pártvezetőség mindezt nem szűkén termelési problémaként vizsgálja, hanem a pártpolitikai munka oldaláról is. Éttől eltekintve gyakran kerül napirendre egy-egy pártcsoport, a népnevelők, a tagdíjfizetés munkája. A konkrét kérdések körül tartalmas, sokoldalú vita alakul ki. A pártvezetőség tervszerűségre törekvő munkája azonban nem mentes — az egyik mindenütt megtalálható hibától, — az úgynevezett „tűzoltástól.“ Miről van itt szó? A pártvezetőség gyakran tárgyal „ha jön valami“ ügyeket, hagyja sodortatni magát az árral. Amikor például Kollár elvtárs észrevette, hogy rohamosan emelkedik a palaszázalék, egyes csapatoknál elérte a tíz százalékot is — tüstént napirendre tűzték. Helyes volt, de a bajt meg lehetett volna előzni, ha a pártvezetőség egésze állandóan figyelemmel kísérte volna a tisztán termelést s megfelelő következtetéseket vont volna le belőle. Egyszerű a tanulság: ha egy pillanatra is megfeledkeznek a közös munkáról, máris az események irányítják a pártvezetőséget s nem megfordítva. A vitára gondosan fel kell készülni De a helyesen kiválasztott napirend még nem elégséges. Ahhoz, hogy a pártvezetőség mélyrehatóan elemezze a pártós gazdasági munka kérdéseit, j a pártvezetőség tagjainak fel | kell készülniük a vitára. Kollár elvtársék két alapvető módszert vezettek be. — Az egyik: rövid, tömör írásos jelentés, amelyet a vezetőség tagjai az ülés előtt négy-öt nappal megkapnak. Van idejük, hogy tanulmányozhassák, ismereteket gyűjtsenek, a párttagok és pártonkívüliek véleményét kérjék. Emellett azonban gyakran tizenöt-húsz perces szóbeli jelentés alapján tárgyalnak. Ilyenkor Kollár elvtárs tájékoztatja a pártvezetőség tagjait napirendben szereplő fontosabb kérdésekről. A vezetőség tagjai felkészülten, gazdag tapasztalatokkal mennek a vezetőségi ülésre. A vezetőség ülésére gyakran meghívnak különböző munkakörben dolgozó, pártmunkával megbízott elvtársakat. Amikor például egy pártcscKprt tevékenységét elemzik, ott vannak a pártcsoportbizalmi- ak; a termelés ügyeiről szóló napirendnél néhány körletvezető, aknász, kiváló vájár. Ez nem formalitás, nem csupán a részvevők számát gyarapítja. A meghívottak szélesítik a kollektív vezetést, ők a párt- és gazdasági élet első vonalában tevékenykednek, sok-sok hasznos észrevételük van, tanácsot adhatnak. Közős erővel a határozatok végrehajtásáért A kollektív vezetés nemcsak a közös határozathozatalt, az ügyek közös elbírálását jelenti. A pártvezetőség, az egész párttagság felelős a határozatok végrehajtásáért. Kéthetenként rendszeresen beszámolnak a végzett munkáról, Kollár elvtárs közben is ellenőrzi a határozatért felelős elvtársakat. Ám, a határozatok sorsának helyszíni ellenőrzését csupán Kollár elvtárs végzi el, a vezetőség többi tagjai csak elvétve. Pedig ez a legfontosabb: a pártcsoportok, egyes elvtársak nemcsak utasításokat várnak, hanem a feladat meghatározásán túl politikai, szervezési és módszerbeli tanácsokat is. S ebben sokat nyújthatnak nekik a politikailag és szakmailag képzett, a pártmunkában jártas pártvezetőségi tagok. A bánya alapszervezete sok hasznos, másutt is alkalmazható tapasztalatot szerzett a kollektív vezetésben. Nem véletlen, hogy ez az üzem a múlt esztendőben is hónapról-hó- napra teljesítette tervét, s ma is az elsők között van. A kollektív vezetés meghonosítása, az egész párttagság együttes erőfeszítése mind a politikai, mind a szervező munka magasabb színvonalát eredményezte aminek segítségével mindenkor mozgósítani tudták a pár- “onkívüli bányászokat, műszaki vezetőket. A tanulságok hasznosítása minden bizonnyal tovább iavítja a pártszervezet munkáját. Hősi munka a bányákban A szaporán hulló hópelyhek, a szokatlanul hideg idő egyre több akadályt állít a bányászok munkája elé is. A vasasi bányaüzemben a hímesházi bányász járatok késése, kimaradása létszám- hiányt okoz már napok óta. Ugyanitt a tárómozdonyok a jegesedéi következtében 30- 40 csili? helyett csak ö* ’ "t csillét tuö k vontatni. A kötélpálya üzemeltetése is egyre nehezebb s ha Rücker aknán nem tudják fogadni a vasasiak szenét, kénytelenek az ürescsille biztosítása érdekében az akna mellé dönteni a szenet. Szinte emberfeletti munkát végeznek István-ak- nán is, hogy a ’áncpályák üzemeltetését biztosítsák. Szombaton délelőtt Perneeker András szállítási felvigyázó, Nádori István, Rab Lajos, Novák János és a többi szállító» munkás jó munkájának eredményeként a láncpályák folyamatosan szállítottak. A hideg idő a* újhegyi mosóműnél okozott a legtöbb nehézségek Pénteken éjjel befagyott a palagarat, amikor felmelegítették — ugyancsak üzemzavar történt. Az akadályt délelőtt tíz órára elhárították, ismét megindulhatott p szén- mosás. Munkában a hóekék Tegnap hajnalra a megye több közútján megakadt a forgalom a szokatlanul nagy hóesés és hófúvások miatt. . A szakaszfelelős útőrök jelentése szerint járhatatlan a Pécs —villányi út Kozármisleny és Ujpetre között. Felszabadításán motoros hóeke dolgozik, s remélhetőleg rövidesen elhárítják az akadályt. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Közúti Kirendeltségének négy motoros hóekéje és egy Sztalinyece dolgozik állandóan a veszélyesebb útvonalakon. Ilyen veszélyes útvonalak és útszakaszok vannak Zengő- várkony és Lovászhetény, Mohács és Pécsvárad, Hímesháza és Mohács, Oroszló és Szent- lőrinc, Pécs és Kaposvár, Siklós és Villány között. A szakaszfelelős útőrök minden reggel és délután jelentik, hol akadt el a forgalom, hogy .azonnal intézkedhessünk. Ha a hóesés tovább tart, nem tudjuk maradéktalanul ellátni a feladatokat. Kisebb jelentőségű utaknál feltétlen számítunk a tanácsok segítségére, a falusi lakosság erejére. Kardos Imre szakaszmérnök. Biztosítjuk a bányászjáratokat A tegnapi jelentések szerint Hímesháza-Vasas között hóakadályok nehezítették a közúti forgalmat, emiatt a második és a harmadik műszakra igyekvő bányászok csak késve érkeztek meg A pontos és gyors jelentőszolgá- lattal, valamint az azonnali intézkedéssel mindent elkövetünk, hogy biztosítsuk a veszélyesebb útszakaszokon a bányászjáratok és a menetrendszerűen közlekedő járatok útját. LÖRINCZ LÁSZLÓ az Autóközlekedési Igazgatóság forg. és keresk. oszt. vez. Leálltak a motorosvonatok A nagy hóesés miatt a motoros vonatok egyrészét le kellett állítanunk, mert a motorok nem tudnak 15 centinél magasabb hóban közlekedni. Helyettük mozdonyokat állítottunk be, s ezekkel még folyik a vasúti forgalom a megye egész területén. Egyes vonalakon nehézséget okoz, hogy a többévi tapasztalat ellenére nem északkeleti, hanem északnyugati szél okozza a hófúvásokat s át kell rakni a már korábban elhelyezett hósövényeket. így van ez a Bátaszék—Pécs közötti vonalon is, ahol Forgács István pályamester és emberei áldozatos munkájának köszönhető, hogy nem akadt el a forgalom. Jelenleg csak Máriagyúd- ről jelentenek nagyobb akadályokat. Elhárításuk folyik. —* Hófúvást jelentettek Pécs— Pécsvárad közötti szakaszokról is, de ez még nem állítja le a forgalmat. SZABÓ LÁSZLÓ a MÁV pályafenntartás főnöke. A szigetvári gépállomás befejezte a gépjavítást (Távirat) A szigetvári gépállomás február 7-én teljesítette téli gép- javítási tervét. MÉHES LAJOS igazgató Felesége és hathónapos gyermeke pusztult el itt. Az asz- szony a gázkamra előtt utolsó kétségbeesett kísérletként az elhányt ruhák közé rejtette gyermekét. Nélküle indult utol só útjára. A gyermek sírni kezdett. Az őrök utána vitték a gyermeket. A férfi minden nyáron ;de zarándokol. Egyedül maradt. Családjának 97 tagja pusztult el itt, ezen a helyen. Krakkóban lakik. Nowa-Hu- tában dolgozik. A békevédelmi- bizottság elnöke. Ott, ahol a birkenaui holtvágány véget ér, ott, ahol a halálvonatok kiürültek, hatalmas, szürke obeliszk áll; a kivégzettek emlékműve, a milliók síremléke. Huszonhat nemzet fiait gyilkolták itt meg. A kivégzettek nagy része zsidó volt. 90.000- et Szlovákiából, 65.000-et Görögországból, 11.000-et Franciaországból, 20.000-et Belgiumból, 90.000-et Hollandiából, 400.000- et Magyarországról, 1.500.000- et Lengyelországból és Felső-Sziléziából, 100.000-et Németországból, 200.000-et a Szovjetunióból. És ki tudná tovább folytatni ezt a'félelmetes felsorolást? Az emlékoszlop lábánál sosem fogy el a virág. Vajon hány otthoni nevében helyeztem el a szerény szegfű- csokrot a komor emlékoszlop lábánál9 ... Az autóbuszok átvisznek Auschwitzba. Rövid az út, húsz percig sem tart. Szemerkélő esőben lépünk Auschwitz földjére. Megnézzük a félelmetes kínzótermeket, az ablaktalan, vizes, egy személynek is szűk cellákat, s fejet hajtunk a kivégzettek fala előtt. Megborzongunk, mikor Hitler vigyorgó képét látjuk a falon s alatta a gyilkosok jelszavát. „Ein Volk, ein Reisch, ein Führer ...” Az asztalon bilincs és bikacsök, revolver és gyi- lok..." A múzeum egyik termében egyetlenegy tárgy sincs. Az egész falat egyetlen szám tölti be. NÉGY MILLIÓ! Vésődjön mindenki agyába! Egy másik teremben régi fényképek. A foglyok fényképei, drága családi ereklyék. Nevető gyermekek, boldog anyák, komolytekintetű öregek. Itt egy kiránduló-társaság gyorsképe, amott fiatal fiú s lány karol szerelmesen egymásba ... Hány elrabolt élet, kifosztott szerelem. Csoportunk tagjai közül sokan elmenekültek erről a helyről. Nem mertek kutatni a fényképek között. Féltek, hogy megtalálják szeretteik képét. Egy másik teremben vagyunk. Üvegablakok alatt a tábor vezetőségének könyvelése. Hivatalos levelek ... „Tisztelettel közlöm, hogy ma feldolgozás céljából elküldtünk “»nőknek 9 vagon hajat...” „Van szerencsém közölni önökkel, hogy a kért csontmennyiséget a mai napon leszállítottuk. Kérjük, szíveskedjenek a szállítmány ellenértékét, 76.215 birodalmi márkát számlánk javára írni ...” „A nálunk lévő foglyok likvidálása nyomán átutaltunk 31 kiló aranyat a Reichsbank címére” ..: Huszonkilenc raktárát égettek fel az SS-ek, amikor visz- szavonultak, de még így is 348.820 férfiöltönyt, 836.255 női öltözéket, 5525 pár női cipőt találtak. Sohase hittem volna, milyen félelmetes látvány tud lenni az emberi haj. A szőkék és barnák, feketék és vörösek. Üvegfal mögött pihennek. Egy-egy hajfonatban még ott a szalag, ahogy valamikor egy gondos kéz csokorra kötötte. Másik szekrényben szemüvegek, a másikban imakönyvek, a harmadikban gyermek- játékok ... Üveg alatt régi, titkos kimutatások, géppel írt jelentések. „Tisztelettel értesítjük önöket, hogy a mai napig likvidáltunk 798.911 alsóbb rendű embert... Ha nem látnánk, nem hinnénk. Egy angol író ezt írta Auschwitzról: „Ha mindent megírnánk róla, nem lenne ember, aki végig tudná olvasni. Ha pedig mégis akadna ilyen, az nem hinné el”. Aki ismeri a fasizmust, az elhiszi! És éppen ezért figyeli sokszáz millió ember megvetéssel és éber szemmel azokat a nyugati politikusokat, akik dicshimnuszt zengenek a fasizmusról, akik fegyvert és hatalmat adnak a gyilkosok kezébe, akik a német militariz- mus feltámasztásán mesterkednek és a háború tűzcsóváját akarják Európára dobni! Nézem az embereket, akikkel együtt jöttem ide. Vajon mit érez a messzi Anglia fia? Hát az a luxemburgi lány, aki itt, lengyel földön hallott életében először Auschwitzról? Vajon mit gondol a mellettem álló nyugatnémet fiú? Sápadt az arca, szeme pillantása a semmibe néz... És mi fordul meg annak a rokkant lengyel férfinek a fejében, aki közvetlenül mellette áll? Pl óbálok a szemekből olvasni, behatolni a lelkekbe. Nem! Nincs itt körülöttem ember, aki ne azt érezné, amit én. Gyűlöletet a fasizmus ellen, a háború ellen, határtalan elszántságot a béke megvédésére. Ha valahol békeharcossá válik az ember, hát akkor itt, Auschwitzban, azzá válik. Ha valahol megérlelődik benne az az elhatározás, hogy megvédelmezi az emberiséget az embe- rietlenségtől, a humanizmus ellenségedtől, az biztosan megérik benne itt, Auschwitzban. Ha valaki még tétovázna, az itt Auchwitzban, egyszerre tisz tán lát. És milyen egyformán ítéli meg mindenki az elmúlt esztendők eseményeit ezen az auschwitzi Appel-Platzon. Hála száll azok felé, akik kioltották a krematórium lángját, felszabadították Auschwitzot. Hála érzése lobog azok iránt, akik elhozták a szabadságot és a békeharc élére álltak. Hála száll a szovjet emberek felé. Azok pedig, akik még most is jobban szeretik a háborút a békénél, akik tárgyalások helyett az erőszak szellemét hirdetik, akik atombombát készülnek adni az auschwitzi gyilkosok kezébe —’hallgassák meg a világ fiataljainak esküjét. Az izzó szavak mögött olyan erő áll, amelyre nem volt még példa a történelemben. ::. Tegnap Varsóban azt mondták ezekről a fiatalokról, hogy a béke nyarának ők a legszebb virágai. Ezek a virágok nem akarnak idő előtt elhervadni. Szebbé, boldogabbá akarják varázsolni a világot. Ha rájuk nézünk, megerősödik szívünkben a derűlátás, a bizalom, a legyőzhetetlenség tudata, • :;. A felszabadulás 11. évfordulójára emlékeznek most Auschwitzban. A zarándokok átlépték a tábor kitárt kapuját és a krematórium helyén kigyulnak a mécsesek. Átforrósodott eskü száll a magasba. Rettegjenek a béke ellenségei: az emberek nem felejtenek! Megjelent az „Előre” című romániai magyar- nyelvű napilapban. Új vezetőségei választott a Micsurin Agrártudományi Egyesület Szombaton délelőtt r Magyar-Szovjet Társaság ' elyi- ségeiben összegyűltek Baranya mezőgazdasági szakemberei, hogy megválasszák a Micsurin Agrártudományi Egyesület új vezetőségét. A vezetőségválasztás előtt Mar- gittay László elvtárs, tudományos kutató tartott igen értékes előadást a gabonafélék áttelelésének kérdéséről. Az Agrártudományi Egyesület a vita után.új vezetőséget választott. Elnök Petőházi Gábor elvtárs, a Baranya Megyei Állami Gazdaságok igazgatója lett, társelnöke Lukács Antal elvtárs, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője, Soós Jenő igazgató, Somogyi Zoltán főmérnök és Geréby György főmezőgazdász. Alelnöknek Baracs József és dr. Krénusz Ferenc főagronómusokat, Király Ferenc tudományos kutatót, Sass Kálmán állattenyésztési osztályvezetőt, Szentgyörgy- vári Lajos technikumi igazgatót, Erdős Andor főállattenyésztőt, Varga Jánost, a mezőgazdasági igazgatóság titkárát és Szűcs László vállalati igazgatót választották meg. Propagandista: Oroszlán Imre. Az Agrártudományi Egyesület titkárává Margittay László elvtársat, a Dunántúli Tudományos Intézet tudományos munkatársát választót* ták meg. i; t ) i
