Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-12 / 37. szám

4

NAPLÓ

1956 FEBRUÁR It

Öv£(j enű%er nem aen emkez...

Már a második litert teszi az asztalra Péter Jóska bátyám. Megértem a jókedvét, hisz zárszámadás csak egyszer van egy évben. Este pedig az lesz a kozármislenyi Jobb Életben. Addig is a múlt eseményei közt kalandozunk...

— Amikor még tsz-elnök voltam, mert az is voltam ám egy ideig, beállít hozzám a Bognár Vendel bácsi. Nem kertelt sokat, hanem alig hogy kezet fogok vele, azt mondja:

— Te Jóska, eleget voltam éjjeliőr Szentkúton, sok is nekem mindennap odajárni, úgy látom jobban járnék, ha közétek jövök.

Ismertem az öreget, csendes, szorgalmas és jobban érti a parasztmunkát mint tíz más, pedig olvasni se tud. Cseléd, meg béres volt világéletében. Mondom is neki:

— Jól van, Vendel bácsi Fölvesszük...

Az ajtóból még visszafordult:

— És ha a többiek, a tagok,

ellenzik?

— Ugyan, tudják, hogy magával csak jól járunk.

És képzelje, a közgyűlés ellenezte, de még mennyire. Még a pártütkámő is; mert hogy mit kezdjünk egy hetvenéves öregemberrel, inkább fia- • tolt hozzak a csoportba. De voltak azért néhányon, akik az öreg pártját fogták. Egy idősebb tag nagymérgesen fölállt a hátsó sorokban, s egyszusz- ra elsorolta:

— En csak azt mondom, hogy nincs még egy valaki a faluban, aki úgy ért a kazalrakáshoz, mint a Vendel, de a földhöz se, meg az állatokhoz se, mert ő öregbéres volt hosz- szu évekig.

A vége az lett, hogy Bogná. Vendel ötvenhárom decemberében azt mondhatta magáról, hogy termelőszövetkezeti tag, és rövid idő alatt be is bizonyította, alaptalan volt azon a _ közgyűlésen minden bizalmat- j lankodás és akadékoskodás, hogy az öregek igy, az öregek úgy... No, de igyunk is közbe.

Lehetett itt kérem akármilyen rossz idő, amikor sok fiatal még az orrát sem dugta ki a szobából, Vendel bácsi minden áldott nap megjelent. Es mindegy volt ám, hogy milyen munkára osztottuk, mert azt szokta mondani:

— Ha nem bírom éppenséggel erővel, még ott az ész!

Meg is rakja úgy a szekeret STxtlmával, szénával, hogy az már kész művészet. Aztán a szalmakazlaink! Az állami gazdaságéi kismiskák a mieinkhez képest. Még az egyéni gazdák is hívták az öreget csép- léskor. De a kaszát is bírja még, ha kisebb rendet is vág már, mint én, de bírja. Es a tanácsai? Aratáskor is ebédidőben dönnyögi maga elé, de úgy, hogy a többiek hallják:

— Esős a nyár? Esős. Volt már régen is ilyen. No, de lehet ezen valamit segíteni. Próbáltam én ezt már, jó is volt, csináljuk mi is úgy. Vagyis ne rákjuk kérészibe a kévéket, hanem csak állítgassuk fel úgy, ahogy a kendert szokás. Verheti akkor az eső, lepereg róla, és hamar megszárad.

Be sem fejezhette egészen az öreg, valamelyik fruska közbeszól:

— Haja), papa, ért is maga ehhez!

Na és kinek lett igaza? A Vendel papának. De akkor már késő volt a bánat, amikor a keresztekben a gabonánk jórésze tönkrement. így volt ez a bíborkaszáláskor is. Egyre csak hajtogatta:

— Emberek, ne hagyjuk renden, mert kipereg a mag.

Csak nevették az öreget, hogy „összecsibézni" kell a kaszás után. Csak akkor nem nevettek már, amikor a java mag kipergett. Ilyenkor az öreg csóválta a fejét és azt mormolta maga elé:

— Bezzeg, ha rám hallgattak volna.

örülni egy csöppet sem örült annak, hogy neki lett igaza. Inkább szomorkodott. Egyszer annyira elkeseredett, hogy el akart menni a falu

juhászának. Persze lebeszéltük és most úgy tudom, hogy a csoport kanásza lesz. öt-hat évtized alatt sokmindervt megtanult a nagyúri birtokokon.

Hogy mennyi a munkaegysége? El se találná, még én is nagyot néztem, amikor kitették a kimutatást. Több mint háromszáz. Úgy, úgy, a fiatalok se dicsekedhetnek sokkal többel. Amiben pedig mindenkit lehagyott, az a prémium. Tavaly is csak egy tag kapott prémiumot, idén is csak egy. Aki legjobban megérdemelte. Es ez az egy mind a kétszer Bognár Vendel volt. Először búzával jutalmazták, most nemrég egy malaccal.

Szóval az öreg szorgalom, igyekezet terén lepipálta a fiatalokat. Nem hiába volt kapálás idején a neki kiosztott kukoricadarab mindig olyannyira gazmentes, mintha nem is a csoporthoz tartozna, hanem más lenne a gazdája. Es kukoricatöréskor megint mi történt? Már az utolját törtük, és úgy délfelé cseperegni kezd az eső. Szedelőzködnek ám egyesek és egyszeresük halljuk az öreg hangját a szárak sűrűjéből:

— A kutyaistenit! Addig nincs hazamenés, amíg be nem fejezzük mind egy szálig. Ha én bírom, akkor a siheder- je nem? Azt szeretném látni...

Es talán akkor először hallgattak rá. Délután elállt az eső, s az öregnek csuda jókedve lehetett, mert ahogy egyszer kiérünk a tábla szélére, megszólal:

— Na gyújtsunk rá emberek ... aztán gyerünk tovább.

Szóval ilyen ember a Vendel bácsi. Megérdemli, hogy igyunk egyet az ő egészségére ...

WEIDINGER VILMOS

Áruforgalmi korlátozások

A rendkívüli zord Időjárás következtében a lakosság és az Ipari üzemek termeléséhez szükséges legfontosabb alapanyagok elszállításának biztosítása érdekében február 10-től a vasút az alábbi korlátozásokat vezette be:

Naponta csak a Központi Szállítási Tanács által árufajtánként meghatározott kocsimennyiség rakható be. Erről a fuvaroztatók az állomások útján kapnak értesítést.

Nem korlátozza a vasút a berakható kocsik mennyisegét a közvetlen fogyasztást szolgáló élelmiszerek, tej, élőállatok, szén, szénbrikett, koksz, őrlemények, tűzifa, bányafa, bányaszéldeszka valamint az exportküldeményeknél.

A kocsikat az ötnapos kocsiigénylés helyett napi kocsligény- léssel kell a Vasúti Árufuvarozás szabályai 7. cikk. 1. g. III. kiegészítő határozmányaiban foglaltak betartásával Igényelni.

A VASz. 60. cikk szerinti bírságok (kocsi ki nem állítási, lemondási és viszonylatmúdositásl bírságok) a rossz időjárás tartama alatt szünetelnek, csupán a már kiállított kocsik lemondása után kell a fuvaroztatóknak egyszeres kocsilemondási bírságot fizetni.

Felhívják a fuvaroztató vállalatok figyelmét, hogy csak a legszükségesebb árukat adják fel vasúti fuvarozásra, hogy minél több vonat vihesse a szenet, az élelmiszert, s a legszükségesebb alapanyagokat rendeltetési helyére. (Várnai László.)

II;

Ül

Szerdán kibővített megyei és járási MNDSZ-elnökségi értekezletet tartottak az MNDSZ megyei elnökségének székházában.

*

A Pécsi Bőrgyárban a pártszervezetek, az MNDSZ és a gazdasági vezetők segítségének eredményeként nincs egyetlen, tervét száz százalékon alul teljesítő asz- szony sem.

*

A Pécsi Pedagógiai Főiskola MNDSZ szervezete magyaros motívumokat küld a Szovjetunió köztársaságaiba. Cserébe ugyancsak népi motívumokat kérnek, amelyeket majd kiállításon mutatnak be.

*

Kilencvenegy asszony vesz részt a szakmai továbbképző tanfolyamokon a Pécsi Kesztyűgyárban.

*

Három üzemi MNDSZ an- kétot rendeznek a közeljövőben. Az ankétokon megbeszélik az asszonyok az exporttervek minőségi teljesítésével, az importanyagokkal való takarékoskodással és a száz százalékon alul teljesítők megsegítésével kapcsolatos feladatokat.

*

A Nemzetközi Nőnapot, március 8-át, minden MN- DSZ-szervezetben megün- neplik. Az országos központ műsorfüzeteket adott ki, hogy segítséget nyújtson a felkészülésihez. Sok helyen a DISZ fiatalok, másutt a kultűrcsoportok is közreműködnek majd. Több helyen megyei, Pécsett és Komlón pedig központi előadóval tartanak ünnepséget.

*

Kulturális, termelési, kereskedelmi, anya- és gyermekvédelmi és más bizottságokat alakítanak megyeszer- te az MNDSZ szervezetekben. Ezeknek a bizottságoknak az lesz a feladatuk, hogy a nőszervezet valamennyi tagját foglalkoztassák, úgy, hogy egyben segítséget nyújtsanak a munkában az élet minden területén.

*

Mintegy hetven MNDSZ- zervezetben működik MNDSZ gazdaasszonykor és MNDSZ olvasókör. A körök vezetését helyi, vagy vidéki MNDSZ-aiktívák látják el

Erősödik a szentlászlői termelőszövetkezet

„Két tábor voti | párt- ---- ■ szervezetünkben és csoportunkban is — mondja Pettermann Gvörgyné, a dunaszekcsői tsz- pártszervezet új titkára. — Horváth Ferenc elvtárs régi párttitkár és mi állottunk az egyik oldalon, a másikon pedig egy klikk...“

A klikk feje és irányítója Kékes Bálint, a Petőfi Tsz volt elnöke, Kiefer József, Schmidt Adám és Vida Sándor kulákok ivócimborája.

A másik tag és segítőtársa a felesége, Kékes Bálintné. Jaj volt azoknak az asszonyoknak. akiket a szájára vett. Nyomdafestéket nem tűrnek a szavak, amelyekkel a több mint 350 munkaegységet szerzett Fürszt Györgynét, Leics Jánosnét, Fekete Györgynét, Pusztai ístvánnét illette.

A harmadik tag Szabó Antal. Kékes sógora. Könnyen szerzett pénzt, gyors gazdagodást remélt Kékes mellett. Dolgozni sohasem szeretett, a tsz-ben is a daráló mellett kötött ki. Ki is használta alaposan! 250 forintért vásárolta össze Klenovics Pál és a többi pénzszűkében lévő parasztok kukoricáját és árpáját, darálás után pedig négyszáz forintért, meg drágábban adta tovább.

Ezek a klikk tagjai. A pártba számítások, önző célok vezették őket, a legkisebb gond- jtpk is nagyol)#) volt annál, hogy a termelőszövetkezet erős és gazdag legyen. A pártszervezet határozatait sohasem érezték magukra nézve kötele- zőnak. sőt mindig az ellenkezőjét tették, amit az alábbi tények is bebizonyítanak;

Dunaszekcsői tanulságok

Jó dolga volt az ősszel Kap- pelmayer Mihály kuláknak! Kékes Bálint utasítására a tsz fogata hordta neki a fát. A többi kocsik? Azok közül Strasszer József, Kékes ivótársa foglalt le egyet és fuvarozott rajta feketén, mert kellett az itókára a pénz...

Ugyanebben az időben öt holdnyi kender ázott és rothadt a tsz földjén. A pártszervezet határozatot hozott a gyors behordásra, Kékes azonban fogathiányra hivatkozott... Mire a kender a gyárba került,. 1 500 forintot ért csak a vá’- 25 000 forint helyett. — A tsz kára 23 500, a hatvanöt tagra elosztva 361—361 forint.

Harminchárom hold föld maradt a múlt év tavaszán parlagon. A pártszervezet akkor is határozatot hozott, Kékes pedig maghiányra hivatkozott. Magot lehetett volna szerezni, Kékes azonban nem kért. Székesén harminc mázsás kukoricatermést törtek tavaly, ennyi a parlagon maradt 33 holdon is megtermett volna. Ez összesen 990 mázsa, aminek értéke 240 forintos szatagnak, hatvanötezer a csoportnak.

A pártszervezet több esetben határozatot hozott az állattenyésztés fejlesztésére. És mit tett Kékes? Utasítására hathónapos süldőket fedeztettek vér rokon állományból! Gyenge és korcs malacok születtek, amelyek majdnem mind elpusztultak. A megmaradókat hizlalásra fogták, közöttük tíz kilósakat is(!)

V

rkolcsi

vetkezetnek okozott erkölcsi és politikai kárt? Kékes elnöksége alatt nem merték felvételüket kérni az egyéni parasztok, mert Kékes visszautasította őket. „Be sem engedett minket, középparasztokat a termelőszövetkezetbe, — mondotta Vörös Sándor. — Kiíratta a táblára, hogy „idegeneknek tilos a bemenet’*. Hát lehet ilyet a termelőszövetkezetben kiírni?..

Kékes látja, hogy üzelmeiKéhes I a „kisebb“ üzleteket nek véget vetnek és felelnie ....... sem vetette meg. El- kell az elherdált százezrekért

ad

ta a csoport világvevő rá- — ezért veréssel fenyegette dióját, hazavitt két hízót, né- Porkoláb József elvtársat, a hány heti hizlalás után érté- községi pártbizottság titkárát, kesítette és zsebrevágta a Csányi Mihály és Peteli János pénzt. Még sorolhatnánk a egyéni parasztokat megveret- kárt, amit Kékes okozott a tsz- te ivótársaival. Fél a falutól, nek, de ha figyelembe vesszük ezért cimborái nélkül már az a kenderen elvesztett 23 500 utcára sem mer lépni, forintot, a parlagföld miatt el- Jogosan kérdezhetik: miért kótyavetyélt 237 600 forintot, a nem zárta ki a Kékes-klikket dohányon elveszített kerek a pártszervezet, mit tett rom- 65 000 forintot, így is 326 100 boló munkájuk megakadályo- forinttal kell számolnunk, zásáért. — A pártszervezet két- amelyből egy tagra éppen öt- ségkívül felismerte a veszélyt ezer forint jutott volna! 45 000- és intézkedett. A zárszámadás rés passzívával zárt a Petőfi előtti taggyűlésen a leitatott tsz, közben 281 000 forintos ak- és felbérelt Szabó Antal és tá- badpiäci árban számítva tívája lehetett volna, húszon- m0gatói izgatásai ellenére is 237 600 forint — 3 655 forint hét forintos értéket osztottak úgy határoztak, hogy munkamunkaegységenként, amiből 40 egységenként két kiló kukori- forint lehetett volna, ha... cát hagynak bent az állatok Ha Kékes kártevéseit meg- takarmányozására. A pártbi- akadályozzák. zottság és pártszervezet javasSzámokat soroltunk fel, a latára nem sóikkal később le- Kékes-féle klikk okozta kárt, váltották Kékest elnöki tiszt- azonban nem lehet számokban ségéről... (Jellemző a falu kifejezni. Vagy ki lehet-e fe- hangulatára: leváltása után jezni pénzben a megsértett tíz, azóta pedig újabb öt tag«?1 asszonyok fájdalmát, a párt- erősödött a terme’ős-'övctk'' szervezetnek és a termelőszö- zet.) Szépek ezek az eredméegy tagnak.

33,6 mázsa dohány termett a termelőszövetkezet három hold ján, 85—90 000 forintot vártak érte. Kékes még többet akart, összekeverte hát az első osztályút a többivel. Az államot persze nem lehetett becsapni, a dohányt leértékelték és csak 21 000 forintot fizettek érte. Ezer forint veszteség egy egy

Fekete József kikémlelt a földművesszövetkezet szeszfőzdéjének ablakán és visz- szaszólt a homályban matató embernek:

— Te Gyula! Itt is jön egy tag.

Kinyilt a nehéz ajtó és belépett Bódis István. Az utolsó szavak megütötték a fülét.

— Milyen tagról beszéltél?

— Hát tsz-tagról. Szövetkezetét alakítunk Szentlász- lón nemsokára. Remélem, te is belépsz közénk?

— Én aztán nem — válaszolta Bódis és meg volt győződve, hogy véleményét egyhamar nem változtatja meg.

Néhány nap múlva elutazott apósához Nyíregyházára. Ott is a tsz-ről beszéltek. — Apósa meg is kérdezte:

— Hát te fiam? Nem lépsz be?

— Én még gondolkodom... Aligha.

Itthon a földművesszövetkezet ügyvezetője azzal fogadta/ hogy tsz van alakulóban a községben, de igen gyengék és nem tudnak ötről a hatra vergődni.

— A felvidékieknek kell megpróbálni a tsz-alakítást.. Akkor nekik is könnyebben megy. Rád vártunk.

Éppen őrá? Hát majd meglátjuk, ha csak tőle függ. Maga se hitte, hogy foganatja lesz, amikor sorra járták a földművesszövetkezeti tagokat. Menjünk csak —gondolta, — hisz se nem veszít, se nem nyer, csak megtudja, mi a véleménye másoknak a szövetkezetről.

Járták a házakat — aznap vagy tizenöt helyen megfordultak — és beszéltek a tsz- ről. Eleinte csak az ügyvezető beszélt, később megjött az ő hangja is.

Nem ment símán! Molná- réknál, Holinkáéknál bizony sokáig elüldögéltek. Németh Gyula felesége elsírta magát, amikor a férje aláírta a belépési nyilatkozatot. (S ma? Azt mondja: „Én beszéltem rá Gyulát, ne gondolkodjék már annyit, hanem írja alá.)

Másnap hitetlenkedve fogadta a tanácselnök Frojda Vendelt:

— Hát befűttethetek — mondta, — ha éppen akarod, de úgysem lesz abból semmi.

Estére megváltozott a véleménye. A tanácsteremben ültek mindazok, akiknél vasárnap Bódisék jártak, de ott _ voltak a másik, alakulóban lévő tsz tagjai is. Húsz csanydk, de nagyon kevesek és kezdetiek. Kezdetiek azért is, mert a járási pártbizottság sem adott megfelelő segítséget és bátorítást. Csak az utóbbi időben vizsgálta meg tüzetesen a dolgot.

A községi pártbizottság segítette ugyan a pártvezetőséget, de ez kevésnek bizonyult. Nem szabad lebecsülni a klikk erejét, tíztagú pártszervezetben három olyan elem van, akik mindenkit veréssel fenyegetnek. A másik hét kommunista azonban még így is erősebb lehetett volna, ha a tíz tagból tavaly is, meg az idén is nemcsak három jár pártoktatásra, hanem mind. Képzettebbek, tisztábban látók lettek volna. A marxizmus-leninizmus alapjai tanfolyamon most az osztályharcról tanulnak, a múlt évben is tanultak róla, — nagyon jól fel lehetett volna használni a tanultakat...

Az sem kétséges, I hogy ————“~Kékes távozása után megnyugszik a falu, erősödik a pártszervezet, a termelőszövetkezet és jobban megy a munka. Mégis helytelen lenne a Kékes-ügy felett napirendre térni. Komoly tanulságokat szolgáltatott. Az egyik: úgy őrizzék pártszervezetük egységét és tisztaságát, mint a szemük fényét, ne tűrjék meg a klikkeket. A másik: minden párttagot és tagjelöltet be kell vonni a pártoktatásba, mert a képzett kommunista erősebb és sohasem fogja eltűrni a Kékes'•'c emberek garázdálkodásait

Iád 31 taggal elhatározta az* nap este, hogy ezentúl közösen gazdálkodnak. Másnap már az alakuló gyűlést is megtartották és elnöknek azt a Bódis Istvánt választották meg, aki nemrég kereken kijelentette: ő pedig nem lesz ‘s-Mag.

A szervezés, a meggyőző beszé'getés nem ért véget azon az alakuló gyűlésen. Forró János, a községi italbolt vezetője az apósával vitatkozik esténként. Novotni István azonban egyre csak azt mondja:

— Fiam! Én nepw^n évig cseléd voltam gróf Zichy Domonkos birtokán Vé'ue a demokrácia adott öt ho'd földet. Hát gazdálkodom a maiamén.

Nehezen érti meg, hogy mint szövetkezeti tag is a magáéban gazdálkodik, csakhogy könnyebben és sokkal jövedelmezőbben. Nem kell öregségére zsákolnia, aratnia találnak számára könnyebb munkát. A nehezét meg elvégzi a gép.

Vagy ott van Kiefer József. Hányszor em'eaette már, hogy belép. Jobb is volna, csak..:

— Ne lenne a két jó lovam. .. Azokat sajnálom.

Pedig egyre mondja neki Forró János, hogy a tsz-ben 21 lova és négy csikója lesz. Mindegyiket akkor fogja be, amikor szüksége van rá és ott is gondozhatja a lovait, ha beosztják kocsisnak. — Emiatt ugyan kár távolmaradnia a szövetkezettől.

Másképpen is segít a földművesszövetkezet a Rákóczi szövetkezetnek. Eddig már adott egy kukoricamorzso- lót, csigatriőrt és két vetőpé- pet. Most arról beszélgetnek, mi legyen a szeszfőzdével? Átvegye azt is a termelőszövetkezet? Egy percet sem gondolkodnának, ha a tagok között lenne Fekete Józsi bácsi. Remé’ik, nem sokáig kell rá várniok.

A helyi pártszervezet, a tanács és a földművesszövef kezet jó szervezéssel számbelileg is erősíti a fiatal szövetkezetét. A megalakulás óta 34 családra szaporodott a tsz és 54 tagja van. S egyáltalán nem látszik lehetetlennek, hogy hamarosan megkezdi működését az alakulóban lévő második termelő- szövetkezet is.

J. B.

Magyar László

A szerkesztőség postájából

Állatorvos! kapott Vásár osdombó

Vásárosdornbón a községi tanács kezdeményezésére víztelenítették az utcák nagy részét. Az Árpád utca lakói is hozzáfogtak utcájuk víztelenítéséhez és társad almi munkával már meg is ásták a vízlevezető árkokat. Ugyancsak társadalmi munkával az egész község bevonásával víztelenítettünk egy rétet is, amely eddig kihasználatlan volt.

Teljesült a vásároséomibói ® k régi vágya is — mivel a sásdi járás egyik állattenyésztésben iegélenjáróbb községe, — állatorvost kaptunk.

SABACZ JENŐ v. b. titkár

Visszatérő jelenség

hogy szombaton és vasárnap gyenge a gázszolgáltatás a Semmelweis utcában és környékén. Telefonon megkérdeztem a Kokszműveket és azt a felvilágosítást kaptam, hogy a Gázmüveknek elegendő gáz áll rendelkezésre. — Akkor miért nem adnak elegendő gázt a háztartásoknak? Erre a kérdésre vártam feleletet, de hasztalanul tárcsáztam a Gázmüveket, senki sem felelt a kérdésre. Azt kérjük a Gázmüvektől, mivel a dolgozó nők szombat délután és vasárnap érnek rá a háztartási munkák elvégzésére, adjanak elegendő "ázt szombaton és vasárnap is.

DR. KOMONDY ANDOK