Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-11 / 36. szám

' 1956 FEBRUAR 11 N A P L ó 3 Dolgozóink az országgyűlésről: Jobban gazdálkodunk Figyelemmel kísértem az or­szággyűlés vitáját. Különösen azon gondolkodtam el, hogy a mezőgazdaság terméshozamát hároom százalékkal növelni kell. Tehát jobban kell gaz­dálkodnunk. Nálunk — a rózsafai Közös U t Termelőszövetkezetben — már megkezdtük a talajerő visszapótlását. Az idén szaka­szosan kezeljük a trágyát és ősszel zöldtrágyázunk. A pil­langósok vetésterületét 20 szá­zalékról 23-ra növeljük. Ugyan akkor a tavalyi 120 mázsával szemben az idén 210 mázsa műtrágyát szórunk el. Halta József Örömmel üdvözöljük ciz ENSZ alapokmányának törvénybeiktatását Az országgyűlés a költség- vetés megvitatása előtt rend­kívül nagyjelentőségű kérdés­ben hozott határozatot. Tör­vénybe iktatta az ENSZ alap­okmányát Ezzel alkotmá­nyunk rendelkezései szerint az ENSZ tagjává váltunk. A ma­gyar ügyvédek is — mint min­den magyar dolgozó — öröm­mel üdvözlik ezt a hatalmas jelentőségű törvényt, amely egy lépéssel megint előbbre viszi a világ békéjének ügyét. Szabó József ügyvédjelölt. Növeljük a terméshozamokat Olvastam az újságokban, hogy az országgyűlés üléssza­kán Kovács István elvtárs ar­ról beszélt, hogy „az életszín­vonal emelésének alapvető fel­tétele a mezőgazdasági termés- a rózsafai Közös Ut Tsz I hozam emelése.“ Egyik legfon- elnöke. I tosabb feladatunknak tartom Számíthatnak a mi jó munkánkra Örömmel hallgattuk a rádió­ban Olt Károly pénzügymi­niszter elvtárs beszámolóját. Megemlítette, hogy az 1955. évi bevételi terv 276 millió forintos többlettel zárult, ami bizonyítja, hogy népgazdasá­gunk szilárd gazdasági alapon áll. Ez annál is örvendetesebb, mert a bevételek döntő része szocialista szektorból szárma­zik. Az 1956. évi költségvetés népgazdaságunk további fej­lődését irányozza elő. Mező- gazdaságunk fejlesztésére elő­irányzott összeg az állami gaz­daságok, gépállomások és ter­melőszövetkezetek fokozott erősödését biztosítja. Az új adózási rendszer, amely érde­keltté teszi a parasztságot a termelés fokozásában, egyút­tal az állam támogatását is biz­tosítja. Ahhoz, hogy a költségvetés­ben előirányzottak valóra vál­janak, dolgozó népünk lelkes munkájára, a tervek maradék­íret a Az elmúlt vasárnap taggyű- lést tartottak a vasasi Petőfi akna diszistáí, melyen elhatá­rozták, hogy szombaton ifjúsá­gi termelőnapot tartanak. Az ifjúsági termelőnap leg­jobb frontbrigádját 5 liter bor­ral, a második helyezettet o liter borral, a harmadik helye­zettet két liter borral jutalmaz­za a DlSZ-szervezet." Nemcsak a szenelőket jutal­mazzák, hanem az elovájások- nál dolgozókat is. Itt 3 liter bort kap a legjobb csapat. A szállítók legjobb csapata pedig két litert fogyaszthat el. A Komlói Kossuth-bánya feltáró körletének dolgozol egymás után teszik meg fel­ajánlásaikat az éves terv tel­jesítésére. Muth Ádám, ez egyik falazó brigád vezetője vállalta, hogy egész évben úgy dolgoznak, hogy magasan túl­teljesítsék részletterveiket, : november 7-re befejezik eves tervüket. * Ugyancsak a Kossuth-bányai feltáróknál született meg a következő szép felajánlás: Győri Tibor fiatal diszista yal lalta, hogy gondjaiba veszi a körlet összes gépeit és véd nökséget vállal fölöttük. * A komlói frontbrigádok ver­senyében új név tűnt fel a napokban: Várhegyi János, aki korábban a híres Vörös-csapai tagja volt. Várhegyi elvtánsuj brigádot alakított, s eredmé­nyeik egy-kettőre ismertté tet­ték őket. Februárban az első 8 napon 5 vagon szenet adtak tervükön felül. * A komlói Béta-akna a héten • tervét teljesítő aknák soraba lépett Nagymányokkal együtt. Kossuth-bánya, Máza és Szász­vár már az év első napjaitól kezdve becsületesen teljesítet­te tervét. * A komlói Anna-akna jelen­leg munkahelyhiánnyal küzd, a főként ezzel magyarázható le­maradása. Most azonban itt is hagy lendülettel indult meg új munkahelyek feltárása. Fenyvesi János elövájó brigád­ja például eddig 160 százalék­ba teljesítette előirányzatát, tálán teljesítésére van szük­ség. Mi, az Állami Áruház dol­gozói átérezzük e nagy feladat jelentőségét és igyekszünk a második ötéves terv előirány­zatait túlteljesíteni. Bartolovits Anna Dári János a Pécsi Állami Áruház dolgozói, én is ezt. Úgy igyekezünk fo­kozni a terméshozamot, hogy teljesítjük azokat a pontokat, amelyek a Szentdénes község­gel való versenyszerződésünk- ben állnak. E szerint március 25-re a kukorica és a burgo­nya kivételével minden tava­szi növényt elvetünk. Ahogy a talaj nedvességi állapota en­gedi, 8 napon belül végzünk az őszi mélyszántások tavaszi elmunkálásával is. Határidőre és rendben elvégezzük a gyom­irtást és gondoskodunk arról is, hogy az őszi vetéseket fej­trágyázzák. Balogh János v. b.-elnök, Nagypeterd. A népművelési osztály jelenti — A MUNKÁSOSZTÁLY KULTURÁLIS ÉLETE címmel továbbképzési napot és vitát rendezett a megyei és városi tanács népművelési osztálya február 3-án. — A SZIGETVÁRI JÁRÁS MEZŐGAZDASÁGÁT bemu­tató kiállítást február 3-án nyi­tották meg. A kiállítás ideje alatt filmvetítések is tanítják a látogatókat a korszerű gaz­dálkodásra. — DISZ KVLTURFELELÖ- SÖKET képző tanfolyam kez­dődött Komlón. A tanfolya­mon 30 hallgató vesz részt. — KÉSZÜLNEK A MA­GYAR-SZOVJET BARÁTSÁG HÓNAPJÁRA az egész me­gyében.. Vajszlón, Mágocson, Bólybain, FeLsőszentmártonban és a megye több községében vidám falusi hetet rendeznek ez alkalomból. A járási szék­helyeken szovjet mezőgazdasá­gi hetet tartanak. — AZ ŐSZI VETESEK ápo­lása címmel február 6-tól 15- ig kétszáz községben rendez előadást a mezőgazdasági igaz­gatóság és a népművelési osz­tály. Februárban már teljesítjük a tervet A legutóbbi értélcelés szerint a Pécsi Szénbányászati Tröszt nem teljesítette tervét. Ennek megszüntetésére számos lehető­ség nyílik s ezek közül egyik legfontosabb a munkaverseny. Három pécsbányai frontmester nyilatkozik most arról, hogyan kívánják kialakítani, szervezettebbé termi a munkaversenyt saját brigádjukban, Szalavics Lajos, András-akna — Hét főnyi brigádom a „nagy VI-os” fejtésben dolgo­zik. Januári tervünket 110,5 százalékra teljesítettük, feb­ruár havi tervünkkel pedig je­lenleg 115 százalékra állunk. Az András-aknán dolgozó öt DISZ-brigád közül januárban a másodikak lettünk. Nem rossz eredmény, de tervünk az, hogy ebben a hónapban elnyer­jük az elsőséget. Nagyon szép a fejtésünk, csali az a baj, hogy nem dol­gozhatunk úgy, ahogy szeret­nénk, mert fölöttünk még nem kész a „kis VI-os” fejtés. Alájuk meg nem mehetünk, mert félő, hogy ránkszakad­nak. Most teljesen a Wolf-Ko- réh-Ráth frontbrigádokon mú­lik, hogy a fölöttünk lévő fej­téssel előrehaladjanak, s így mi is — előreláthatólag már két héten belül — minden erő­vel folytathassuk a termelést. Sajnos, az utóbbi napokban más is hátráltatta munkánkat. Például ma csillehiány miatt éppen csak hogy elértük a száz százalékot. Az éjszakai műszakon palát szállítottak, de a palát alig tudták kiönteni a hányóra. Befagytak a csilleke­rekek. Csak dél felé kaptunk üres csilléket. Fischer Ferenc, Széchenyi-a'.ma — Én sajnos, nem számol­hatok be szép eredményekről, csak 99,1 százalék volt a ja­nuári teljesítményünk. De feb­ruár első napjától kezdve már jelentős a javulás. Havi ter­vünkkel jelenleg 115 százalék­ra állunk, pedig ma — éppen a hideg miatt — mi is csille­hiánnyal küzködtünk. Fejté­sünk felső része nagyon ala­csony, elmaradt a kijárat is. Most ezt szeretnénk rendbe­hozni, lehetőleg két-három nap alatt. Hogy a januári le- _p maradásunkat pótoljuk, elha- I fokozhatjuk az egy főre eső lel­tároztuk; az egy főre megáll®-1 jesítiményt, akkor pótfelaján- pított négy csille helyett 5 csil- | lást teszünk. lét szállítunk. Tizenöten va­gyunk a brigádban, tehát na­ponta 15 csillével többet adunk. Eddig ez minden nap sikerült. Én, mint a brigád ve­zetője, elhatároztam, hogy Baumhacker Ferenc és Kor­csok Mihály1 legjobb csilléseim­ből április 4-re vájárt nevelek. Brindzsa János, András-akna A napokban összehívom a brigádomat és megbeszéljük vállalásunkat. Januárban 102 százalékos teljesítményt értünk el, de ezzel mi sem eléged tünk. meg. E havi tervünkkel 110 százalékra állunk, pedig a csillehiány minket is érintett, a mai műszakban. András-ak­nán már több brigád tett fel­ajánlást, felszabadulásunk év­fordulójának tiszteletére. Csat­lakozunk mi is. Elgondolásom az, hogy a csille-normát emel jük. A jelenlegi normánk, eigy főre számítva 5,5 csille. Ezt szeretnénk 5,8-ra növelni. Ter­mészetesen a brigád beleegye­zésével. Ahogy ismerem brigá­dom tagjait — megegyezik majd a véleményünk. Sőt, ha úgy látjuk, hogy még jobban Segítséget a hosszuhetényi Hó borítja Hosszúhetény határát. A vidék megszokott télies képét azonuan megvál­toztatta a község közelében lévő új épületcsoport, és a magasbanyúló két aknato­rony. Az elmúlt év elején még dömperek, teherautók forgolódtak ezen a helyen. Ma már áll nemcsak a felvo­nulási épület, hanem a dol­gozók családjai részére épült lakóház is. Az elmúlt években a geoló­gusok hosszas kutatás után gazdag széntelepet találtak Hosszúhetény közelében. Ez­ért vált célszerűvé az aknák építése. 1954 tavaszán a Kom­lói Akmamélyítő Vállalat dol­gozói átvették a toron ^szere­lést és a gépszerelőét egy pesti vállalattól. Ezzel egyidő- ben kis kapacitású gépeket szereltek fcJ és megkezdték az aknamélyítést. Mire a nagy gépek szerelését befe­jezték és üzemeltetésüket megkezdték, — már vagy negyven métert mélyítettek. Ezzel több mint két hónapi előnyt szereztek. A készülő szállító- és lég­akna mélysége 600—600 mé­ter lesz. 1954 tavasza óta ez- é-v február elsejéig mindkét akna mélysége meghaladta a 240 métert. Különösen január hónapban ért el szép ered­ményt Jazbincsek János és Hír István brigádja: a szál­lító aknában a tervezett 21 helyett 24,6, a lég-aknában ugyancsak huszonegy méter helyett 24,8 métert mélyítet­tek. Az Aknamélyítő Vállalatot az utóbbi három esztendő alatt erősen gépesítették. La­páttal, csákánnyal már nem is dolgoznak. A B. Cs. I. szov­jet markológép a legnehezebb munka alól is felszabadítot­ta az aknamélyi-töket. 1953- ban két markológépet kap­tak. Ma már 14 van belőle. A gépesítés befolyásolta a vállalat termelékenységét is. Néhány számadat tanúskodik erről. 1953-ban a kihajtott vágatok hossza mintegy 5 000 méter volt s ebből 5t)0 méter a függőakrva mélyítésénél el­ért teljesítmény. 1955-ben a kihajtott vágatok hossza már 6799 méter, amelyből 1755 méter a mélyítésnél elért tel­jesítmény. A hosszuhetényi aknák épí­tése tehát szépen haladt egé­szen e hónap első napjáig. Azóta azonban akadályokat kérnek aknamélyítők gördít a munka elé a Pécsi Autóközlekedési Vállalat. A szénbányászati miniszté­rium — mint eddig ás minden hónap elején — három kis te- • her gépkocsit utalt ki az Ak­namélyítő Vállalatnak a pécsi AKÖV-ön keresztül. A ki­utalt tehergépkocsik azonban február elsején nem érkeztek meg. A komlói afenamélyítők telefonon érdeklődtek a ko­csik iránt. A válasz — az AKÖV részéről ez volt: „Le­rohadtak a kocsik!.. Szemléltetésképpen elmond­juk, hogy e kurta válasz, mi­lyen kárt okoz az akmam6- lyí tőiknek. Először: nem tudják a szer­számokat és alkatrészeket ki­szállítani a vállalat mintegy 12 munkahelyére, amelyek közül a legtávolabbi több mint 40 kilométerre esik a komlói központtól! Mi törté­nik? Üzemzavar — vagy a szükséges fűrószárak kiszállí­tása esetén — a vállalat kénytelen három és féltonnás teherkocsit kivonni az anyag szállításból. Ezért fordulha­tott elő, hogy a Béta-aknai rövidzárlat alkalmával tíz kilós kapcsolót három és fél­tonnás tehergépkocsi szállí­tott a színhelyre! Másodszor: a hosszűheté- nyi aknákhoz nagy teherko­csik szállítják az idomköve­ket és más építési anyagokat A szállítás persze akadozik, mert a kocsik más munkahe­lyekre hordják az alkatrésze­ket, vagy a szerelőket. Ez okozta azt, hogy február első napjától még a mai napig is anyaghiány miatt tervlema­radással küzíködnek a hosszú- hetényiek. Harmadszor: a három kis tehergépkocsi hiányában, az ebédet és a védőételt nem tudják eljuttatni a 12 munka­helyre. Érthető, hogy a dol­gozók zúgolódnak. Ha ez így megy még egy hónapig, a kár előzetes szá­mítások szerint meghaladja majd az ötvenezer forintot! Nem állítjuk, hogy ez AKÖV szándékosan gördít akadályokat a Komlói Akna­mélyítő Vállalat munkája elé, de a gépkocsik elosztásánál vegyenek figyelembe valami fontossági sorrendet és meg­győződhetnek arról, hogy a Komlói Aknamélyítő Válla­lat gépkocsi igénye — jogos és fontosl esi. cJhjmkot télen 3Chdőbszán . .. Én úgy csinálom, hogy Lukács Vendelnek jó tíz „Magyar Mezőgazdaság“ fo­Ahányszor csak Kisdob­szára vetődöm, Fekecs Ven­del mindig meglep valami új­sággal. De mit mond most, télen, amikor fehér a határ és csendes a falu. a május végén június elején _ Hajaj, tennivaló ilyenkor kiszedett korai burgonya he­is a kad faluhelyen — kezdi iyébe másodvetésű burgonyát Vendel, lassan megfontoltan, rakok s ezt ősszel szedem ki, _ Tudja, én azt szeretem, prizmába vagy pincébe rakom hog y ne csak én éljek jól, ha- homokréteg közé és kora ta- nem mások is, úgy értem, a vasszal márciusban árusítom, városiak. _ Fekecs Vendelnek régigya- és a maga'gazdája lett. Nem tudom, mire akar Ki- korlata már ez. S megéri a fá- — Nem mondom, nem lyukadni az öreg. radságot. Tavaly az egyik nem — Amennyire lehetséges, egészen 400 szögölös földből biztosítani akarjuk nekik a júniusban kiszedett 12.60 má­ka ekéből répakiemelő gépet fabrikált. Azt a kénporíúvót ott a falon, azt sem boltból vette, esztendővel ezelőtt más gond­jai voltak így télidőben, mint most. Árendásházban lakott és napszám után járt, a család betevő falatjáért... De erről már ‘nem szívesen beszél. Mint újgazda, földet kapott volt könnyű az első esztendőkben, de értelme már volt minden­nek. Negyvenhétben házat is lyóiratot, meg „Élet és Tudo- mány"-t mutat. — És hogy hasznosítja az ol­vasottakat? — Jöjjön, mutatok egyet- mást. Az előszobában cltromfács- kák zöldéinek. — Ezeket nevelem és kísér­letezem velük. Ez itt bújtás, emez szemzés, az pedig magról vetett citromfácska. S mostkí­korai, friss, vitamindús^zöW- zsa korai burgonyát (másodter- építtettem és lassacskán min- váncsi vagyok, hogyan hozzák dent beszereztem: ekét, boro- a termést, nát, kocsit és egyre több álla- Beszól a szobába, a nagy- tot neveltem. mama tányért hoz ki és meg­Van most is három fejőste- kie­tlené, két növendékmarhája. Mint a mazsola, olyan két lova, egy csikója. Disznót mondom. is vágott már, de utánpótlás- “ Nemcsak olyan, az is, ban sincs hiány, ott a három jpolint ra Dobor Nándor. ség és egyéb terméseket mi, mésűt ugyanennyit) 16 mázsát kisdobszaiak is. pedig egy másik 450 öles föld­Megáll, megkínál, ő is rá- ről. Mázsáját 400 forintért vet- gyújt egy Kossuth-ra. ték meg. Az utóbbi darabon — Tudja, burgonyatermelő betöltögetéskor a töltőgetőeke szakcsoportot alakítottunk. Ma barázdájába kukoricát • vetett jött az első láda szállítmány s termett rajta 26 zsákkal. Ez a vasúton az előcsíráztat ás tu elég volt beadásra. Kocsival már többen ki is mMeSudom ^osvVgTaggal tank Mwt iTn^gy szereődé^s mi7nka~^tthon'“'^1 "este toltam a nemes Csabagyöngyé- íviegiuaom, aogy aj mggeu KílrQ _ ._**„.*, __Wüniz^hon ^ íg y sok állatot is tud tar- süldő és hét malac. így akad gyorsítsam érését, ráol­alakult a szakcsoport január- Rióban és hat ban, de most már 54-en van- sonkasuldo az ólban. Napközben meg az erdőségnek re- Termett még 1,70 kilogram- fuvaroz. A napokban pedig ™os ntazsolaszolo fürtöm is. trágyát hord. Csak egy hold ,c'e mutatok en magának homokos földre nem vitte ki m „ • •1 Kimegyünk az előszobából, híztoií7* pl” tésbeadását, sőt a soványba- helett úgysem felszántani. De jnásik helyiségbe. Ez műtrLvát. tőlük vl- rom fi beadással sincsen már ez a föld is megkapja a magá- ® *‘ is j5?' bika áll De az nak. És okosan tették, akik sem mindennapi dolog, hogy C!ttlakÄat01C?bföldmüvet egéL'éri vágóSa- és' s'er- késő ősszel, mert már nem le- . ' ....... ják a a c. • , tésbeadását sőt B envánvha- hetett úgysem felszántani. De be egy másik helyiségbe. sősorban műtrágyát, tőlük ve- . , .... szí át legelőször is a termést , í j^yben gondja. Ugyanígy a , és ha újabb fajta burgonya tuzb.zWással meg a negyed- Lukacs Vendel, kerül forgalomba, megint csak évi adovpi. szakcsoportnak a tagok az elsők vetőburgonya —• Úgy, úgy, jól mondja — osztáskor. _ helyesel Vendel bácsi, — ha — Na de itt a termelésnél a így állna minden gazda, a kis­korai burgonyán van a hang- dobszai kisbíró szögre akaszt- súly — folytatja Vendel bá- hatná a dobot. illik: satupad, kalapácsok, me­netvágók, fúrógép, lábbal hajt­ható köszörűgép..: Dobor Nándor ezekhez is ért, ha valami elromlik, meg­javítja, de ha kell, kereket, is sajtárt, hordót is csinál. Amott foglalkozom ilyenkor —mond- háromsoros cukorrépa sarabo- ja Dobor Nándor és egy csomó ló eke, ö készítette. Egy öcs­ét, hisz burgonyát, termel rajt Lukács Vendel. Ö is tagja a Látja, ilyenekkel Mostanában Kolbai Károly­nál! egy újításán töri a fejét. Megpróbálja ő is a kukorica- termelésnél. De Dobor Nándor nemcsak olvassa, tanulmányoz­za és hasznosítja ezekből a fo­lyóiratokból az őt foglalkoz­tató dolgokat, hanem gazda­társainak is beszél minderről. Csinálják utána! Sőt előadá­sokat is tartott már a község­ben. És tőle lehet is gazdál­kodást tanulni, mert ahogy feljegyzéseiből mutatja, az utóbbi 20 évben a búzatermés átlaga holdanként- a tíz má­zsán felül van, de volt olyan év is, amikor csak kilók vá­lasztották el a 20 mázsától. s: Azzal búcsúzom tőle, hogy megismertem a kisdob- szai ezermestert, aki méghoz­zá nem is iparos, hanem pa­rasztember. Ilyen ezermeste­rekből minden faluban, ha te­rem egy. Csak az a kár, hogy az ő és a hozzá hasonló gaz­dák nagy és értékes tapaszta­lata még mindig kis parcellá­kon, csupán párszáz négyszög- öles szőlőkben gyümölcsözik. Mennyivel többre vihetnék kö­zös erővel, nagyüzemi gazdál­kodással? A hónapok, évek biztos»* megadják rá a választ. Weidinger Vilmos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents