Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-10 / 35. szám

1956 FEBRUAR 10 NAPLÓ 3 ÜZEMEINK ÉLETÉBŐL Ismét a vízről Dolgozóink az országgyűlésről: Provokáló léggömbök helyett béketetteket Három-négy héttel ezelőtt láttam néhány léggömböt a város felett. Nagy feltűnést keltett, sokáig figyeltük ezeket, De nem szállt le Pécs felett egy sem, Nagykozár felé sodorta őket a szél. Arra gondoltam, hogy biztos ezek is ellenséges tartalmú röpcédulálcat szállítanak és hogy ez felháborító. De mennyivel felháborítóbb az, hogy a népi demokratikus országok és a mi hazánk légiterébe is most már olyan léggömb bőket küldenek nyugatról, amelyek akadályozzák a légiközle­kedést, és emberéletben is kárt okoznak. Nem beszélve arról, hogy a gömbökre szerelt fényképezőgépek és rádió adó-vevő készülékek segítségével felderítést is végeznek! Az ilyen politikát elítéljük. Az Egyesült Államok vezetői- tői nem felderítő és robbanó léggömböket várunk, hanem tet­teket a béke igazi védelmében. Elmondta: AMBRUSICS JÁNOS a Sopiana Gépgyár dolgozója. ...éppen az ellenkező hatást érik el... Mostanában a pécs—mohá­csi 40 kilométeres vízvezeték építése áll az érdeklődés hom­lokterében. Pedig, amíg ez el nem készül — másfél, két év múlva, — addig is biztosítani kell a növekvő vízszükségletet. A Pécsi Víz- és Csatorna- művek még tavaly egy új víz­nyerő terület feltárását kezd­ték meg Málom, Keszü, Pel- lérd területén, öt kút elké­szült, idén két újabb kutat fúrnak. Ezek körülbelül 3000 köbméterrel növelik majd a város vízkészletét. Egyik leg­nagyobb munka ezenkívül a város déli szegélyén áthúzódó 4 kilométeres gerincvezeték, amely a Szigeti úti átemelő te­lepről indul, a Zsolmay gyár­Húsz, új, három és fél ton­nás Csepel gépkocsiból álló autókaraván érkezik a Pécsi Épületanyagfuvarozó Válla­lathoz, hogy segítse a megnö­vekedett feladatok elvégzését. A pécsi és pécskörnyéki épít­kezések miatt az ÉPFU-nak Pécsre kellett összpontosítania az egész Déldunántúlon foglal­koztatott gépkocsi parkját. — Azonban még így is kevésnek bizonyultak a kocsik, mert az erőmű építkezéséhez és a nagy­arányú bányászlakás építke­zéshez sok építőanyagot kell szállítani. A közeli napokban érkező húsz tehergépkocsival Azt is írhattuk volna, hogy heverő százezrek nyomában, hiszen még napjainkban is gyakran előfordul, hogy a rak­tárakban felhasználatlanul kallódnak nagy értékű áru­készletek. A Magyar Nemzeti Banks, számú pécsi területi irodája azonban rajta tartja „röntgen­szemét“ a heverő készleteken, amelyből idén szerencsére ke­vesebb van, mint tavaly. A múlt évben például több, mint 20 millió forint értékű elfekvő készletet tártak fel és ennek jelentős részét el is juttatták azokhoz a vállalatokhoz, üze­mekhez, ahol arra szükség volt. A Komlói Szénbányászati Trösztnél sikerült elérni azt is, hogy a többmilliós értékű raktáron heverő vasműszaki és ruházati cikkeken túladjanak. A legutóbbi „felderítés“ so­rán három és fél milliós kész­letre bukkantak. Ezek közül talán a legjelentősebb a Pécsi Szénbányászati Tröszt készle­te, ahol segédanyagokból to­vábbi komoly tételek várnak értékesítésre. A Pécsi Cement- áruipari Vállalatnál negyed- millió forint értékben fekszik el az építkezéseknél kitűnően haszonsítható műkő és más se­gédanyag. A vállalat ennek értékesítésével eddig keveset foelátkozott. Pedig saját ér­deke, mert a heverő raktár- készlet, gazdálkodását is ked­vezőtlenül befolyásolja. — A Pécsi Kokszműveknél 300 000 forint értékű szerelőanyag vár értékesítésre, A fölösleges készlettel ren­delkező vállalatoknak szoro­sabb kapcsolatot kell tartamok a Műszaki Bizományi Vállalat pécsi kirendeltségével, amely az értékesítésben segítségükre lehet. Hogy ez az egészséges nál kapcsolódik a tavaly ki­épített Vorosilov úti gerinchez és leágazik az új erőműhöz is. Egy régi panaszt kívánnak megszüntetni azzal, hogy a Székely Bertalan úti és a Bá­rány tetői lakosoknak több, mint másfél kilométeres veze­téket építenek a mecseki víz­tárolótól. A megyei tanács megbízása alapján a Vízművek Gyűdön, Siklóson és Villányban kis vízművek építését kezdi meg. Bános község szintén kis víz­müvet és 2 kilométeres elosz­tóhálózatot kap. Harkányban a Sütőipari Vállalatnak egy fúrt-kutat és átemelő beren­dezést építenek. már zavartalanul, kellő idő­ben és kellő mennyiségben bo­nyolítják le a szállítást, sőt még gazdaságosabban is tud­nak fuvarozni. A gépkocsik maximális kihasználása érde­kében a teherautókat nem az építőipari vállalatok utasítá­sa szerint foglalkoztatják, hanem közvetlenül az ÉPFU irányítja a szállítást. Mivel a vállalatnak saját rakodói van­nak a gépkocsikon, nagyobb lehetőség nyílik a keresztfuva­rozások megszüntetésére, a fu­varok kapcsolására és a vissz- fuvarok megszervezésére is. csere ismét megélénküljön, a bank területi irodája a közel­jövőben készletrendezési kiál­lítást szervez. gy ember — mondjuk — elgurit egy követ, tíz már tízszerannyit képes, s ha még többen vannak, a hegye­ket is elmozdítják a helyükből. Amíg Véménden magukban gazdálkodtak az emberek, gya­rapodtak évről-évre valame­lyest: vettek egy lovat, vagy megígazíttatták a megrokkant ház ósdi tetőzetét; amikor 49- ben csoportba álltak, már több sikerült: százférőhelyes tehén­istálló, most meg majd a he­gyeket is kimozdítják régi nyugvásukból, hogy összevon­ták a két csoportot s együtt gazdálkodnak. Van vagy ötésfélezer lakosa a községnek, székelyek, néme­tek meg akik innét-onnét ve­rődtek össze az országból. — Ezernyi szokásnak, elgondolás­nak kellett itt összesimulnia, összemorzsolódnia és százféle embernek kellett összeszoknia. S most úgylátszik, sikerült... Az elmúlt napokban telefon- jelentés érkezett a szerkesztő­ségbe: kedden délelőtt tíz óra­kor egyesült az Uj Alkotmány és a Keleti Fény — Uj Élet néven... A nevük is szimbolizálja, hogy új életet akarnak terem­teni, egészen újat, mintha most kezdenék elölről. — S akarta vajon mindenki az egyesülést? Rámnéz az elnök s mondaná is, nem is:. — Az emberek gyakran még a maguk javát sem akarják, Pécsbánya az élen Amikor legutóbb Pécsbá- nyán jártunk, megcsillant a napfény a Széchenyi-akna ha­vas tornyán. Mintha egy kicsit jelképes lenne ez a februárele- ji napsütés, mintha Börzsei elvtársat igazolná, aki azt mondta: derül már az ég a pé­csiek felett. A pécsbányaiak- nak valóban megvan minden okuk a bizakodásra, mert feb­ruárban eddig minden nap leszállították a tervben előírt mennyiségű szenet az újhegyi mosóba. — Januárban is teljesítettük tervünket — magyarázza Bör­zsei elvtárs, — de ez az egész a hónap utolsó napjáig bi­zonytalan volt, mert év elején, közvetlenül újév után három fejtésünk kiesett a termelés­ből. Ezek közül kettőt még januárban rendbehoztunk, a harmadik pedig e hét végén megint adja a régi termelését. Pécsbányán elsősorban a fej­tések produktív műszakszámá­nak meghatározásával növelik a fejteljesítményt, hiszen a termelés a frontokon foglal­koztatott produktív műszakok­tól függ. Ezekben jövesztik a szenet, és minél több a szá­muk, annál jobb a teljesít­mény és a csapat keresete is nagyobb. Pécsbányán 21 front van. Ezekből 12 fronton javí­tották a létszámot, és így a ja­nuári 660-as produktív mű­szakszám helyett februárban eddig 700-as műszakszámmal dolgoznak, vagyis a húsz mun­kapaddal növelt frontokról 320—350 csille szénnel több jön ki naponként. azazhogy csak a saját javukat akarják. A bentlévők rábólogatnak. Furcsa. mindenki érti, amit mond, csak én nem. — Hát hogyan? ... — Több ember többed bir el, ugye? Ez lenne az ő javuk. — így van... — De az is az 5 javuk ám, hogy két-három holdnyi ház­táji földjük volt otthon a Ke­leti Fény vezetőinek,.. S Szélig Ferenc, Csömör Gáspár, az elnök először kapá- lództak is kézzel-lábbal az egyesülés ellen, mert Benkő Boldizsár ezt úgyse tűrné to­vább: — Nem megyünk, jól meg­vagyunk így magunkban is! A tanácselnök is nekik segí­tett. Ha nem is nyíltan, fenn­hangon ... Dehát sok volt az ő háztájija is, mert vagy öt hold haszonbért összeszedett 1950 óta, hogy az Uj Alkot­mány tagjaként megválasztot­ták a falu élére. Fel is állt az egyesülő köz­gyűlésen Taliga Lajos bácsi: — Elvtársak, rablógazdálko­dás, ami itt megy, mindenki az otthonit babusgatja s a leg­utolsónál is utolsóbb a közös.. Hát hogyne, ha még a tanács­elnök is így tesz. Taliga Lajos bácsi a Keleti A szabadszentkirályi MDP- szervezet tagjai több segítsé­get nyújtanak ezentúl a DISZ, az MNDSZ, az MSZT és a MÖHOSZ ■ munkájához. A tö­megszervezetek vezetőit meg­hívják a vezetőségi ülésekre és rendszeresen beszámoltatják őket munkájukról. A vezetőségválasztó taggyű­lésen elhatározták azt is, hogy ebben az évben húsz egyéni­leg dolgozó parasztot nyernek meg a nagyüzemi gazdálkodás számára. * A kisvas zári termelőszövet­kezet, — amelynek hét kom­munista tagja is volt — annak­idején felbomlott. Most azon­ban a falusi pórtvezetőségvá- lasztó taggyűlésen elhatározták hegy 1956-ban újra megszer­vezik a tsz-t. * A terehegyi kommunisták el fogadták azt a határozati ja­vaslatot, amely kötelességévé teszi minden párttagnak, aki a termelőszövetkezetben dolgozik hogy a háztáji gazdaság után, évi beadási kötelezettségét áp­rilis 4-ig teljesítse. A határo­zati javaslat azzal is foglalko­zik, hogy a terméshozam eme­lése érdekében •pártmegbizatási adnak minden kommunistának és a megbízatás teljesítését pontosan ellenőrzik. * A pártszervezet megerősíté­sét tűzték ki többek között fel­adatul a nagydobszaii kommu­nisták. Ennek érdekében ez- évben tíz tagjelöltet vesznek' fel, főleg az ifjúság és az egyé­nileg dolgozók soraiból. * A pécsváradi járás falusi alapszervezetéiben a vezetőség­választási beszámolók nem foglalkoztak megfelelően a termelőszövetkezeti mozgalom­mal. Úgy gondolták, hogy ez a tsz-pártszervezetek feladata. A hibára felfigyelt a járási párt­végrehajtó bizottság és most már egyre több falusi alap­szervezet pontos feladatokat jelöl meg a tsz fejlesztés elő­segítésére. Mecseknádasdcm például elhatározták, hogy tíz­tagú népnevelő-gárdát szervez­nek. A népnevelő-gárda tagjai­nak az lesz a feladata, hogy tervszerűen foglalkozzanak a- termelőszövetkezet fejlesztésé­vel. Fénynek volt a tagja. Már ré­gen látta és érezte is a maga bőrén, meg a csappanó kere­setén, hogy sehogy sincs ez jól. Kérte is a nyáron Benkő Boldizsárt: — Hadd menjek át hozzátok, elnök elvtárs. * Mások is voltak, akik örül­tek az egyesülésnek, örültek, mert ha senki nem is mondta nekik, de ismerték azt a régi mondást: egységben az erő. A királyok jelszava az: oszd meg és uralkodjál! Mi azt mondjuk — egyéni gazdáknak és kis tsz-eknek: egyesüljetek és kö­zös erővel: székely, német — kisgazda, agrárproletár és kö­zépparaszt — munkálkodjatok a haza és a magatok jobb so­rán. zóval zúgott a falu, mint a méhkas. Egyik is mon­dott valamit, másik is. És va­laki meg éppen azt találta ki, hogy az Uj Élet tagjai kulák- csoportnák mondják a Keleti Fény gazdáit, mert hogy fő­ként középparaszti tagjai van­nak. Ennél nagyobb sértés pe­dig nincs ma falun. — Nem vagyunk mi kulákok — ágaskodott magasra Dobos Fálné. — Hát ki mondta? — Ti, ti..-. — De névszerinti Elhallgatott az asszony, nem Tomanek Nándor, a Pé­csi Nemzeti Színház művésze ezeket mondja: — Rettenetesen^ felháborí­tott az amerikai jegyzék és méginkább az amerikai pro­pagandaballonokkal elkövetett provokáció. — Én a karácsonyi üzenet­ben, a jegyzékben, a ballonok­ban beavatkozást látok. — Ezekkel az eszközökkel azon­ban éppen az ellenkező hatást erő tudott mit mondani és nem tudott kit mondani. A pletyka lopakodva, óvatosan, szájról- szájra terjed, miközben egyik is rosszul ér.ti s magyarázza, s a másik meg hozzátesz va­lamit és azt meg aztán sose tudni, hogy ki volt az indítója. — Mondd a szemébe!.,. Dobosné újra csak nem tu­dott szólni. Körülnézett. Nyílt, becsületes tekintetek néztek vissza rá. Egy se sütötte le a szemét, egy se volt zavarban. Megnyugodott. — Biztos csak pletyka volt. — És az is csak pletyka, hogy azért hüzódzkodtok, mert hogy azt mondjátok, sok az adósságunk? — ugrott fel Márton Pálné az Uj Életből. — Hát bizony van nektek... — De milyen adósság az?! Százférőhelyes tehénistállót, sertésfiaztatót, hídmérleget, bognár- és kovácsműhelyt, nagy baromfitelepet és vízve­zetéket építettünk rajta. Egyszuszra sorolta fel az egészet. Dobosné csak hallga­tott. Látta is már őket, mqg hallotta is eleget, de most így együtt... — Tehénistállót i*.n víz­vezetéket is?..-. — Azt bizony. S idén kifi­zettünk saját erőnkből 370 000 forintot az adósságbóll — Szép pénz..j érik el küldőik. Amennyire — mint említettem, — felhábo­rodtam az amerikai jegyzéken és a ballonok miatt, annyira megfogott és elégtétellel töl­tött el Horváth Márton elv­társ parlamenti felszólalása, aki ezekről a provokációkról az én véleményemet és gon­dolom minden hazaszerető, be­csületes ember véleményét is elmondta. — Mégse osztottunk keve­sebbet, mint ti... s most majd együtt élvezzük a hasznát! Egy szikra ellenkezés sem támadt az újéletesekben. Nem acsarkodóit senki, hogy mi job­ban állunk, többen vagyunk, erősebbek vagyunk, hit ne hozzuk be ezeket. Az elnök ki­gondolta, a tagság megfontolta s úgy döntött: helyes a terv. A falu gazdái is helyeselték. Többen mondták is Benkő- nek: — No, most kevesebb lesz a kiadásotok is. Nem kell két könyvelő, meg kettős admi­nisztráció. S mondtak mást is. Tóth Jó­zsef a lánya lakodalmán két pohár közt fordult a régi cim­borákhoz: — Megbántam, hogy eljöt­tem közületek. Olyan furcsa és nehéz így egyedül. — A megbánás nem elég. Jóska bátyám — válaszolták neki és válaszoljuk most mi is. Lám, itt az új csoport, a meg­erősödött, a nagy, és várja vissza magát — szívesen, ha­rag nélkül. izony várja a csoport Tóth Jóska bácsit, meg vár minden becsületes dolgo­zót. Szükség van a sok dolgos kézre, hiszen komoly belter­jes gazdálkodást akarnak foly­tatni s ha 114 tag a hegyeket tudja kimozdítani a helyéből, a falu közel ezer gazdájának a pokol se állna ellent. V" ■ ÓNODY GYÖRGY A szénbányászati trösztök jelentik: Megyénk szénbányászata elmaradással kezdte a feb­ruárt is. A bányaüzemek többsége nem teljesiti a ter­vét s ezzel veszélyeztetik — különösen most, amikor az időjárás rendkívül hideg, — nt ország megfelelő szénellá­tását. Semmivel sem indo­kolható az. hogy a Pécsi Szénbányászati Trösztnek 93,2, a Komiéi Szénbányá­szati Trösztnek 91.9 százalék a havi átlaga. A bányaüze­mek közül csak Kossuth-bá- nya. Máza és Szászvár tel­jesíti 100 százalék felett a tervét. Súlyos az elmaradás Anna-aknán, IU-as aknán, Petőfi- és István-aknán. A baranyai bányászoktól is azt várja az ország, hogy mi­előbb letörlesszék az eddigi adósságukat. Új gépkocsikat kap az ÉPFU Heverő készletek nyomában,,. Sátorhely nem marad e! a gépjavításban — Kik végezték a legjobb munkát Nincs megállás az állami gazdaságok műhelyeiben. Jó időben a földeken dolgozó gépek gyors és halaszt­hatatlan javítását végzik, rossz idő­ben pedig — a nagy generáljaví- tásra besorakozott traktorok, ekék alapos átvizsgálá­sa, és főjavítása tart. Sátorhelyen ki­csit későn kezd­hettek hozzá átéli gépjavításhoz, mert sokáig elhú­zódott az őszi be­takarítás, decem­berben a műhely voltak és még csó­nakból is szedték a kukoricát, aztán a műhely se ké­szült el s most olyan összeszorul- tan dolgoznak, hogy még megfor­dulni is alig lehet a műhelyben. Mégsincs na­gyobb lemaradá­suk. Bár január­ból maradt 4 trak­tor folyó, egy Ze- tor, 3 kultivátors 5 vetőgép javítá­sa, de már előre végeztek 10 boro­nával, egy traktor fő- és 2 másik fo­lyójavításával s kész egy univerzál traktor meg két eddig? — Elismerés il­leti Örkény Jó­zsef, Lendvai Jó­zsef, Zöldfalvi An­tal és Baranyai István szerelőket. A teljesítményük sose kevesebb 130 százaléknál — mondja Véri Má­tyás műhelyveze­tő. Tegyük hozzá: el­ismerés illeti Vé­ri Mátyást is, meg természetesen Bock Imrét, a sá­torhelyi állami gazdaság gépcso­dolgozói is kint traktoreke is. port-vezetőjét. den: jó barátok között élni! az ...a párt és a kormány törekvéseit támogatnunk kell örömmel üdvöz­löm az országgyű­lés ülésszakát. He­gedűs András elv­társ beszámolójá­ból is nagy öröm­mel és megnyug­vással értesültem arról, hogy az el­múlt év a magyar népi demokrácia megszilárdításá­nak, a munkás— paraszt szövetség megerősödésének, a nemzetközi hely­zet feszültsége enyhülésének esz­tendeje volt. Sokunk számára ez nagyon meg­nyugtató, mert tudjuk, minél több néppel élünk ba­rátságban, annál nagyobb a lehető­ség a béke fenn­tartására. Meg­nyugtató, hogy hosszú évek múl­tán rendeztük vi­szonyunkat a Ju­goszláv Szövetségi Népköztársasággal is olyannyira, hogy a normális sze­mélyforgalom is megindult hazánk és Jugoszlávia kö­zött. Nagyon örü­lünk annak is, hogy a népi de­mokratikus orszá­gokba és a Szov­jetunióba is ellá­togathatunk, meg­ismerkedhetünk a szomszédos né­pekkel és orszá­gaik szépségeivel. Azt hiszem, sokan élünk majd ezzel a nagyszerű lehe­tőséggel. A felszabadulás óta élteit tíz esz­tendőben sokszor meggyőződtem már arról, hogy pártunk helyes po* litikát folytat, s most ismét ezt kell mondanom. Pár­tunk bel- és kül­politikája helyes, ezen az úton kell haladnunk tovább­ra is, s nekünk a párt és a kormány törekvéseit támo­gatnunk kell. Elmondta: Vereckel Bajos trösztigazgató. Jó barátok között élni Kende Sándomé, az Állami Antiquárium vezetőjét, He­gedűs András elvtárs beszédének az a része érdekelte különö­sen, amelyben hazánk és a környező államok viszonyát ele­mezte. — Örülök, hogy hazánkat már minden oldalról jószom­szédok veszik körül és ez azért jó, mert bennem állandóan élt valami nyugtalanság, amíg feszült viszonyban voltunk déli szomszédunkkal, Jugoszláviával. — Remélem, hogy az országgyűlésen elhangzott megálla­pítás — amely a tényeket rögzítettéi— lehetővé teszi, hogy még további könnyítések nyomán még többen jussunk ki a szomszédos népi demokráciákba, vagy a Szovjetunióba. Rövi­i

Next

/
Thumbnails
Contents