Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-12 / 10. szám
DUNÁNTÚLI rnlcmaLCTÁBiaetmOtTETEícj A MAI SZAMBÁN: A francia sajtó a belpolitikai helyzetről. (2. a) — Szoboljev levele a Biztonsági Tanács elnökéhez. (2. o.) — Tito elnök beszéde a Pulában rendezett nagygyűlésen. (2. o.) — A szekér is bemegy. (2. o.) — Segítsenek pártszervezeteink a DISZ tagkönyvcsere előkészítésében! (3. o.) — „A szén minőségének javítása ma egyik legfontosabb feladatunk“. (3. o.) DP BARANYA MEGYEI BIZOTT/XC INAK XIII. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM ARA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1956 JANUÄR 12 Takarékosabb anyaggazdálkodást! A szocialista társadalmi rendszerben az életszínvonal emelésének eszköze az anyagi és pénzügyi eszközökkel való fokozott takarékosság. A takarékosság nem kampány- feladat — mint ahogy azt egyik-másik üzemben gondolják — s nemcsak a népgazdaság egyes területein fontos. A takarékosság ma már nem a tőkések hasznát növeli, nem a kizsákmányolás árán valósul meg. Éppen ellenkezőleg. A takarékosság ma hazánk minden lakójának érdekét szolgálja s így megvalósításában is a legérdekeltebbek a dolgozók. A felszabadulás óta eltelt 11 év alatt, de különösen pártunk 1955. évi márciusi határozata óta a takarékos gazdálkodás egyre inkább dolgozóink közös ügyévé válik, egyre többen ismerik fel, hogy a termelékenység növelése, a minőség javítása mellett takarékosan kell bánni az anyagi eszközökkel is. Különösen nagy jelentősége van a külföldről behozott, anyagok megbecsülésének, helyes felhasználásának, ezek hazai anyagokkal való helyettesítésének, mert nehezen szerezhetők be, s nagyon drágák is. Megyénk tóként importanyagokkal dolgozó üzemeiben, mint a bőrgyárban, dohánygyárban, kesztyűgyárban, számos helyes kezdeményezés született már eddig is. A dohánygyárban például kiadták a jelszót: „Ne lépj a dohányra.“ A bőrgyárban tízezreket takarítanak meg a különböző cserzőanyagok ésszerű újrafelhasználásával. Vannak eredmények a bányafa takarékosság terén is. mert a bányafa ugyancsak igen drágán és nehezen beszerezhető importcikk. István-aknán például a fenntartási csapatok értek el a legutóbb jó eredményt. — Disztl Mihály, Horváth Gergely és a többiek jutalmat is kaptak ezért. A posta műszaki dolgozói nemrég több, mint 18 ezer forintos megtakarítást értek el a régi kábelek újrafelhasználásával, de takarékos- kodnak a színesfémekkel és a faanyaggal is. A Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalatnál tervbe vették, hogy a jövőben az import faoszlopok helyett vasbetonoszlopokkal fogják építeni azokat a vezetékeket, amelyek az újabb létesítmények villamosenergia ellátását szolgálják. Bár a vasbetonoszlopokkal történő vezetéképítés sokkal munkaigényesebb, s nehezebb a szállítási és szerelési munka is, — használatuk mégis kifizetődő. A vas- betonoszlopnak sokkal nagyobb az élettartama, nagyobb a vezeték álékonysága és kevesebb a felújítási és karbantartási költség is. Ugyanez a helyzet a bányaüzemekben a betonidomkövek használatánál is. Hiba, hogy ezt a műszaki és gazdasági vezetők egy része még nem akarja megérteni, nem a gazdaságosabb, hanem a könnyebbik utat választja. Ebből következik, hogy a takarékosság terén elért kezdeti sikerek ellenére sem mondhatjuk azt, hogy most már megyénk minden üzemében megértették az anyaggal való messzemenő takarékosság fontosságát. Nagyon sok helyütt találkozunk még pazarlással. a helytelen anyaggazdálkodós ezernyi formájával; Amikor a pécsi bányászok többsége takarékosan bánika bányafával, igyekszik azt két- szer-háromszor felhasználni, a Béke-aknai állomáson már régóta vízben áll a még fel nem használt bányafa és deszka egy része. A drága import bányafa már korhadni kezd. Hasonló a helyzet Mázán, csak itt nem bányafát, hanem három vagon cementet tárolnak olyan helyen, ahol hamarosan használhatatlanná válik, nem beszélve azokról a gépekről, amelyek az aknaudvaron hevernek szanaszét. A gondatlansággal, nemtörődömséggel gyakran a tudatos kártevés is párosul, mint Kossuth-aknán. Itt Éger József a Stricz feltárócsapat tagja kétszer egymás után elvágta a telefonkábelt, hogy ezzel robbant, nem törődve azzal, hogy megszakítja az összeköttetést a külszínnel. A helytelen anyaggazdálkodásnak van egy másik, ugyancsak káros formája. Egyes üzemek a szükségletet néha kétszer, háromszor meghaladó anyagot — s gyakran nehezen beszerezhető importanyagot — tárolnak, lekötik a készleteket s ugyanakkor más üzemek anyaghiánnyal küzdenek. A Szigetvári Cipőgyárban a múlt hónapban például a megengedett norma felett majdnem három millió forint értékű anyag és áru feküdt. Ez a vállalat több, mint 160 ezer forint értékben olyan alapanyagot tárolt, amelyhez három hónapig hozzá sem nyugták s az értékesítéséről mégsem gondoskodtak. Ugyanez vonatkozik a segédanyagok, a tartalékalikaitrészek és a forgóeszközök értékesítésére is. Jellemző a vállalat helytelen anyaggazdálkodására, hogy például bordó borjúboxból október 1-én 35 ezer forint értékű amúgy is felesleges készletet tárolt s ez december 1-re 75 ezer forintra emelkedett. Az ágó krupponból október elsején 65 ezer forint értékű, november elsején már 136 ezer forint értékű, december elsején pedig 213 ezer forint értékű készlet halmozódott fel. Nem csoda, ha ezután a vállalat súlyce pénzügyi helyzetbe került. A Szigetvári Cipőgyár példája intő példa megyénk minden üzeme számára, mert ha nem is ilyen nagy mértékben, de másutt is rokonszenveznek az ilyen típusú anyaggyűjtögetéssel. Az 1956-os évi terv minden üzem számára a termelés, a termelékenység és a minőség javítása mellett a termelési s ezen belül az anyagköltségek csökkentését is megszabja. Az önköltségi tervek teljesítése azon is múlik, hogy üzemeinkben milyen gondo> fordítanak az anyagtakarékosságra, az importanyagok fel- használásának csökkentésére. Kutatni, keresni kell azokat a lehetőségeket, amelyek egy- egy üzemrészben, műhelyben, fejtésben vagy elő váj ásón lehetőséget adnak az anyagtakarékosságra. Az anvagltakarékosságnak nagyon nagy lehetőségei rejlenek a hulladékanyagok helyes felhasználásában, az anyagnormák helyes megállapításában, az anyagok elosztásában is. Éppen ezért üzemeinkben a szakszervezeti bizalmiak most az 1956-os évi munkaverseny, az éves vállalások szervezésénél a terv túlteljesítése mellett fokozottabb takarékosságra is hívják fel a figyelmet, hogy minél több dolgozó tűzze ki célul verBenyvállalásában: gazdaságosan, takarékosam fogok dolgozni; Épül a komlói kórház Komlón a Május 1 Kultúrotthon mögötti domboldalon serényen folyik a munka. A volt legényszállást alakítják, bővítik a kőművesek. Mintegy másfélmillió költséggel Komló első kórháza lesz ebből az épületből. A volt legényotthon irodájában helyezkedett el az építésvezetőség. Itt találjuk meg Store János építésvezetőt is. Előlkerülnék a tervek s a képzeletben már kibontakozik az új 140 ágyas kórház képe. A jelenlegi épületihez még egy 16x15 méteres szárnyat építenek. Az átalakítást, az új szárny építését jelenleg huszonnégyen végzik. A munka jól halad. A főépületen két hét múlva már megkezdhetik a villany- és vízvezetékszere- lést. Az új épületszámyon az alapozás folyik. Ezt a kórházat annak ellenére, hogy csak ideiglenes jellegű, mindennel a legmodernebbül szerelik fel. Központi fűtés és jelzőberendezés sem maradt ki a tervből. Sőt részben megvan már a kórház felszerelése is. Eddig 360 ezer forint érték-. ben áll rendelkezésre orvosi műszer és más berendezés, de Rendelet forgalmi korlátozások megszüntetéséről A kukorica, burgonya, napraforgó és bor forgalmi korlátozása egyes kivételektől eltekintve az egész országban megszűnik. A megyei begyűjtési hivatalok vezetői — a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökével egyetértésben — kivételesen továbbra is fenntarthatják a forgalmi korlátozást azokban a községekben, amelyek kukorica, burgonya, napraforgó és bor begyűjtési tervük teljesítésében jelentősen elmaradtak. Kukoricából, valamint őrleményéből és napraforgó- magból öt mázsát, burgonyából pedig tíz mázsát, illetve ennél nagyobb meny- nyiséget vasúton, hajón, tehergépkocsin és egyéb fuvareszközön továbbra is csak a szállítás helye szerint illetékes járási begyűjtési hivatal szállítási engedélyével szabad szállítani. a kórház teljes felszerelésére egymillió hétszázötvenezer forintot fordítanak. A tervek szerint ennek a kórháznak négy osztálya lesz, három az új épületben, negyedik a jelenlegi szülőotthon helyén. Az új épületben kap majd helyet a szülészet, a sebészet és a belgyógyászat. Az épület földszintjén laboratóriumot és röntgenszobát létesítenek. Az új kórházban lehetőség nyílik arra, hogy a komplikáltabb operációkat is elvégezzék Ennek érdekében kettŐ6 műtőt Az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának vezetősége nevében Rónai Sándor, a csoport elnöke és Non György, a csoport titkára nyilatkozatot juttatott el az Interparlamentáris Unió főtitkárához. A magyar interparlamentáris építenek, egyet a fertőző s egyet a fertőzés mentes betegeknek. A műtőbe a legkorszerűbb műtőasztal kerül, s így nem lesz majd airra szükség, hogy a súlyosabb betegeket Pécsre szállítsák. Az új kórház felépítése talán a gyermekek gyógyítása szempontjából a legjelentősebb. Komlón rengeteg a gyerek s ha a betegeket helybe:- tudják gyógyítani, — ez mindenképpen előnyös lesz a gyermek és a szülő szempontjábó’ is. csoport e nyilatkozatban üdvözli az ENSZ közgyűlésének határozatát, amelynek értelmében tizenhat országot, köztük a Magyar Népköz társaságot is felvették az Egyesült Nemzetek Szervezete tagjaidnak sorába. A szudáni miniszterelnök távirata Hegedűs András elvtárshoz Fogadja szívből jövő köszö- netemet Szudán függetlenségének elismeréséért és jókívánságaiért. Üdvözlöm a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok létesítését, amelyeknek színvonalát illetően megfelelő időben közösen megegyezhetünk. Szudán a Magyar Népköztársaságnak boldogságot cs virágzó jólétet kíván. IZMAIL ÉL AZHARI a Szudáni Köztársaság miniszterelnöke. Indiai képzőművészek érkeztek hazánkba A kultúrkapcsolatok intézete és a műcsarnok rendezésében január 14-én a Nemzeti Szalonban megnyíló indiai képzőművészeti kiállítás előkészítésére Budapestre érkezett B. C. Sainyal festő és szobrászművész, valamint H. A. Gade festőművész. Az indiai képzőművészek február végéig tanulmányozzák hazánk képzőművészeti életét. A technika világából Táskarádió A Budapesti Te- 'efongyárban elkészült a hordozható., táskarádió ‘ - prototípusa. A készülék súlya mindössze 2.5 kilogramm és nem nagyobb egy aktatáskánál. A beépített bot-antennát — a személygépkocsik antennájához hasonlóan — ötletes megoldással használatkor kihúzzák a készülékből. A táskarádió célszerű használatra különösen nyári kirándulásokon alkalmas. A repülés világrekordjai A repülés jelenlegi t világrekordjainak adatai nagyon sok | embernek érdeklődé- i, sét felkeltik. A legnagyobb sebességet , —óránként 8.250 kilométert — egy pilótanélküli kétlépcsős rakéta második fokozata érte el, 475 kilométeres magasságban. Pilóta-irányította rakétagéppel eddig elért legnagyobb sebesség 3.120 kilométer óránként. Természetesen a gép csak igen rövid ideig repült ezzel a sebességgel. Ez a gép különben 27.400 méteres legnagyobb magasságot ért el. A földről indult gépek (hivatalos) sebességi világrekordja 1,255 kilométer/óra és a magassági csúcs kereken 20 ezer méter. 12 kilós kajak Csehszlovákiában a cseske-bu- ~ dejovicei „Loga- re“ gyárban olyan együléses slalom-kajakot állítottak elő, amelynek súlya mindössze 19 kiló. A teljesen vízálló kajak stabil vázból áll, amelyet 18 vízhatlan papírréteggel vontak be. Egy most készülő másik ilyenfajta kajaknak mindössze 12 kiló súlya lesz. Űjtípusú ceruza A közismert golyós- /[I tollak mintájára kül• j# földön újtípusú ce, l| ruzát szerkesztettek. i A golyóstoll és az új fémceruza között az a különbség, "hogy az utóbbi tartályát nem festékkel, hanem folyékony grafittal töltik meg. A folyékony grafittal húzott vonalak radírozással éppen olyan könnyen.eltüntethetők, mint a rendes cerwaírás. Az új ceruza előnye az, hogy nagy faanyag megtakarítást tesz lehetővé és — minthogy hegyezésre nincsen szükség, — veszteségmentes grafitfelhasználást biztosít. Biztosítás vasbeton-elemekkel m A vágatokat, ereszkéket és más földalatti bánya- . tereket eddig fő- •»— ä leg fával és vassal biztosították. Most a Vorosilovgrád Sahtos- troj kombinát újonnan nyitott bányáiban a vágatokat előregyártott vasbeton szerkezetekkel biztosítják. Az előregyártott vasbetonból készült biztosítókereteket, ácsolatrakodógé- pek segítségével helyezik el. A bányászok megjegyzik, hogy az előregyártott vasbetonból készült dúcolások tartósabbak és szilárdabbak, mint a fa- ácsolaté. Az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának nyilatkozata Heten állnak az ajtó elótt. Három lány, négy fiú. A lányokon fehér blúz, sötétkék szoknya, a fiúk ünnepi sötét ruhában várakoznak. Várják az eredményhirdetést. — Izgulnak? — kérdi az arra siető hivatalsegéd. — Nem, mi már túlvagyunk rajta! — válaszolja az egyik, egy magas szemüveges fiú. Azután befelé fülel, lesi a csukott ajtó mögül kiszivárgó hangokat. A másik komikus mozdulatokkal szavalni kezd. Egy Petőfi paródiát skandál a hősi bukásról és ehhez hasonlókról. A többiek nevetnek. — Ezért rúgták ki a főiskolai felvételi .vizsgáról Murányit — mondja a szemüveges. — Hát hallottak már ilyesmit?! Bessenyei előtt Petőfi paródiát szavalni?! — Bessenyei? — kap a szón az egyik lány. — Látjátok az pécsi volt és most ódry Árpádhoz hasonlítják ... — Bizony sok tehetség szabadult innen, Pécsről! — állapítja meg a harmadik fiú és rögtön utána lepisszegi a hosszú szemüvegest: — Csend! Ne olyan hangosan! Még kiszólnak!..; Az egyetem kémiai intézetének alagsori folyosója hosszú, de esek az ünne» cA csend hetei pi hangulatú, ünnepélyesen öltözött fiatalok el nem mozdulnának az ajtó elől. A röpke-rövid tréfák, elsuttogott mondatok, halk viháncolások szüneteiben figyelnek. Mi van a többiekkel? Tudnak-e vagy sem? És mikor tudják meg az eredményt... — Ötössel kiegyezek! — pózol a hcf.z- szú. — Adnád te alább is! — így a másik. — Az Éva azt hiszem még kettessel is beérné! — súgja az egyik lány. — Nem tanult... Pedig feje van hozzá! — Azt elhiszem! — helyesli a másik lány. — A gimnáziumban a szünetekben tanúit csak, mégis kitűnőre ment... — Hja, a gimnáziumban az is elég volt, de itt... — mondja az első ét legyint. — Itt több kell! Most egy fiúról beszélnek, aki mindig előre tanult tiz lappal. — Azért tud az olyan jól mindent előre, — simfeli a szemüveges fiú. — Különben honnan vette volna, amit a tizes számjegyű logaritmusokról mondott? Odabenn hangosabbra kavarodik a beszéd. A kintiek elhallgatnak. Mint a mütő folyosóján aggódó hozzátartozó figyel minden neszre, úgy figyelnek ők is az elsőéves medikusok most kollokváló csoportjának benti „küzdelmeire”. — Csak átmenjen az Éva! — Ha tanult átmegy... Ha meg nem tanult.... — Magára vessen! így folyik a vizsga — kívülről nézve, hallgatva. Hajnal József, a DISZ-bizottság tagja már többet tud: — Jobbak az eredmények, mint tavaly! Nt — > ■ -v ( Ugyanezt mondja Cholnoky profesz- szor is, de ő még hozzáteszi: — Persze, még jobbak is lehetnének! A hallgatók tanulnak, de nem arányosam, osztják el idejűket a különböző vizsgatárgyak között... Hogy tanulnak, az is igaz. Tátray Lajos, a diákotthon igazgatója bizonyltja: — Nem arra kell biztatni a gyerekeket, hogy tanuljanak, hanem éppen ellenkezőleg. Egész éjjel azért kell mászkálnom, hogy oltsák már el végre a villanyt, hogy aludjanak is valamit. ... Odalenn, az alagsorban kipattan egy ajtó. Az ünneplőbe öltözött fiúk, lányok kipirosodott arccal újságolják egymásnak: Sikerült! GARAMI * »#■'3
