Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-12 / 10. szám

DUNÁNTÚLI rnlcmaLCTÁBiaetmOtTETEícj A MAI SZAMBÁN: A francia sajtó a belpolitikai helyzetről. (2. a) — Szoboljev levele a Biztonsági Tanács elnö­kéhez. (2. o.) — Tito elnök beszéde a Pulában rendezett nagygyűlésen. (2. o.) — A szekér is bemegy. (2. o.) — Segítsenek pártszervezete­ink a DISZ tagkönyvcsere előkészítésében! (3. o.) — „A szén minőségének javítása ma egyik legfontosabb feladatunk“. (3. o.) DP BARANYA MEGYEI BIZOTT/XC INAK XIII. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM ARA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1956 JANUÄR 12 Takarékosabb anyaggazdálkodást! A szocialista társadalmi rendszerben az életszínvonal emelésének eszköze az anya­gi és pénzügyi eszközökkel va­ló fokozott takarékosság. A takarékosság nem kampány- feladat — mint ahogy azt egyik-másik üzemben gondol­ják — s nemcsak a népgazda­ság egyes területein fontos. A takarékosság ma már nem a tőkések hasznát növeli, nem a kizsákmányolás árán való­sul meg. Éppen ellenkezőleg. A takarékosság ma hazánk minden lakójának érdekét szol­gálja s így megvalósításában is a legérdekeltebbek a dolgo­zók. A felszabadulás óta eltelt 11 év alatt, de különösen pár­tunk 1955. évi márciusi hatá­rozata óta a takarékos gaz­dálkodás egyre inkább dolgo­zóink közös ügyévé válik, egy­re többen ismerik fel, hogy a termelékenység növelése, a minőség javítása mellett taka­rékosan kell bánni az anyagi eszközökkel is. Különösen nagy jelentősége van a kül­földről behozott, anyagok meg­becsülésének, helyes felhasz­nálásának, ezek hazai anya­gokkal való helyettesítésének, mert nehezen szerezhetők be, s nagyon drágák is. Megyénk tóként importanya­gokkal dolgozó üzemeiben, mint a bőrgyárban, dohány­gyárban, kesztyűgyárban, szá­mos helyes kezdeményezés született már eddig is. A do­hánygyárban például kiadták a jelszót: „Ne lépj a dohány­ra.“ A bőrgyárban tízezreket takarítanak meg a különböző cserzőanyagok ésszerű újrafel­használásával. Vannak ered­mények a bányafa takarékos­ság terén is. mert a bányafa ugyancsak igen drágán és ne­hezen beszerezhető import­cikk. István-aknán például a fenntartási csapatok értek el a legutóbb jó eredményt. — Disztl Mihály, Horváth Ger­gely és a többiek jutalmat is kaptak ezért. A posta műsza­ki dolgozói nemrég több, mint 18 ezer forintos megtakarítást értek el a régi kábelek újra­felhasználásával, de takarékos- kodnak a színesfémekkel és a faanyaggal is. A Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalatnál tervbe vették, hogy a jövőben az import faoszlopok helyett vasbetonoszlopokkal fogják építeni azokat a vezetékeket, amelyek az újabb létesítmé­nyek villamosenergia ellátását szolgálják. Bár a vasbetonosz­lopokkal történő vezetéképítés sokkal munkaigényesebb, s nehezebb a szállítási és sze­relési munka is, — használa­tuk mégis kifizetődő. A vas- betonoszlopnak sokkal na­gyobb az élettartama, nagyobb a vezeték álékonysága és ke­vesebb a felújítási és karban­tartási költség is. Ugyanez a helyzet a bányaüzemekben a betonidomkövek használatánál is. Hiba, hogy ezt a műszaki és gazdasági vezetők egy ré­sze még nem akarja megér­teni, nem a gazdaságosabb, hanem a könnyebbik utat vá­lasztja. Ebből következik, hogy a ta­karékosság terén elért kez­deti sikerek ellenére sem mondhatjuk azt, hogy most már megyénk minden üzemé­ben megértették az anyaggal való messzemenő takarékosság fontosságát. Nagyon sok he­lyütt találkozunk még pazar­lással. a helytelen anyaggaz­dálkodós ezernyi formájával; Amikor a pécsi bányászok többsége takarékosan bánika bányafával, igyekszik azt két- szer-háromszor felhasználni, a Béke-aknai állomáson már régóta vízben áll a még fel nem használt bányafa és desz­ka egy része. A drága import bányafa már korhadni kezd. Hasonló a helyzet Mázán, csak itt nem bányafát, hanem há­rom vagon cementet tárolnak olyan helyen, ahol hamarosan használhatatlanná válik, nem beszélve azokról a gépekről, amelyek az aknaudvaron he­vernek szanaszét. A gondat­lansággal, nemtörődömséggel gyakran a tudatos kártevés is párosul, mint Kossuth-aknán. Itt Éger József a Stricz feltá­rócsapat tagja kétszer egymás után elvágta a telefonkábelt, hogy ezzel robbant, nem tö­rődve azzal, hogy megszakítja az összeköttetést a külszínnel. A helytelen anyaggazdálko­dásnak van egy másik, ugyan­csak káros formája. Egyes üzemek a szükségletet néha kétszer, háromszor meghaladó anyagot — s gyakran nehezen beszerezhető importanyagot — tárolnak, lekötik a készleteket s ugyanakkor más üzemek anyaghiánnyal küzdenek. A Szigetvári Cipőgyárban a múlt hónapban például a meg­engedett norma felett majd­nem három millió forint ér­tékű anyag és áru feküdt. Ez a vállalat több, mint 160 ezer forint értékben olyan alap­anyagot tárolt, amelyhez há­rom hónapig hozzá sem nyug­ták s az értékesítéséről még­sem gondoskodtak. Ugyanez vonatkozik a segédanyagok, a tartalékalikaitrészek és a forgó­eszközök értékesítésére is. Jel­lemző a vállalat helytelen anyaggazdálkodására, hogy például bordó borjúboxból ok­tóber 1-én 35 ezer forint érté­kű amúgy is felesleges kész­letet tárolt s ez december 1-re 75 ezer forintra emelkedett. Az ágó krupponból október elsején 65 ezer forint értékű, november elsején már 136 ezer forint értékű, december else­jén pedig 213 ezer forint ér­tékű készlet halmozódott fel. Nem csoda, ha ezután a vál­lalat súlyce pénzügyi helyzet­be került. A Szigetvári Cipőgyár pél­dája intő példa megyénk min­den üzeme számára, mert ha nem is ilyen nagy mértékben, de másutt is rokonszenveznek az ilyen típusú anyaggyűjtöge­téssel. Az 1956-os évi terv min­den üzem számára a termelés, a termelékenység és a minő­ség javítása mellett a terme­lési s ezen belül az anyagkölt­ségek csökkentését is meg­szabja. Az önköltségi tervek teljesítése azon is múlik, hogy üzemeinkben milyen gondo> fordítanak az anyagtakarékos­ságra, az importanyagok fel- használásának csökkentésére. Kutatni, keresni kell azokat a lehetőségeket, amelyek egy- egy üzemrészben, műhelyben, fejtésben vagy elő váj ásón lehe­tőséget adnak az anyagtakaré­kosságra. Az anvagltakarékos­ságnak nagyon nagy lehetősé­gei rejlenek a hulladékanya­gok helyes felhasználásában, az anyagnormák helyes meg­állapításában, az anyagok el­osztásában is. Éppen ezért üzemeinkben a szakszervezeti bizalmiak most az 1956-os évi munkaverseny, az éves vállalások szervezésénél a terv túlteljesítése mellett fokozot­tabb takarékosságra is hívják fel a figyelmet, hogy minél több dolgozó tűzze ki célul verBenyvállalásában: gazdasá­gosan, takarékosam fogok dol­gozni; Épül a komlói kórház Komlón a Május 1 Kultúr­otthon mögötti domboldalon serényen folyik a munka. A volt legényszállást alakítják, bővítik a kőművesek. Mintegy másfélmillió költséggel Komló első kórháza lesz ebből az épületből. A volt legényotthon irodájá­ban helyezkedett el az építés­vezetőség. Itt találjuk meg Store János építésvezetőt is. Előlkerülnék a tervek s a kép­zeletben már kibontakozik az új 140 ágyas kórház képe. A jelenlegi épületihez még egy 16x15 méteres szárnyat építenek. Az átalakítást, az új szárny építését jelenleg huszonnégyen végzik. A mun­ka jól halad. A főépületen két hét múlva már megkezdhetik a villany- és vízvezetékszere- lést. Az új épületszámyon az alapozás folyik. Ezt a kórházat annak elle­nére, hogy csak ideiglenes jellegű, mindennel a legmo­dernebbül szerelik fel. Köz­ponti fűtés és jelzőberendezés sem maradt ki a tervből. Sőt részben megvan már a kórház felszerelése is. Eddig 360 ezer forint érték-. ben áll rendelkezésre orvosi műszer és más berendezés, de Rendelet forgalmi korlátozások megszüntetéséről A kukorica, burgonya, napraforgó és bor forgalmi korlátozása egyes kivételek­től eltekintve az egész or­szágban megszűnik. A megyei begyűjtési hi­vatalok vezetői — a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökével egyetértésben — kivételesen továbbra is fenn­tarthatják a forgalmi korlá­tozást azokban a községek­ben, amelyek kukorica, bur­gonya, napraforgó és bor begyűjtési tervük teljesíté­sében jelentősen elmarad­tak. Kukoricából, valamint őr­leményéből és napraforgó- magból öt mázsát, burgo­nyából pedig tíz mázsát, il­letve ennél nagyobb meny- nyiséget vasúton, hajón, te­hergépkocsin és egyéb fu­vareszközön továbbra is csak a szállítás helye sze­rint illetékes járási begyűj­tési hivatal szállítási enge­délyével szabad szállítani. a kórház teljes felszerelésére egymillió hétszázötvenezer fo­rintot fordítanak. A tervek szerint ennek a kórháznak négy osztálya lesz, három az új épületben, negyedik a je­lenlegi szülőotthon helyén. Az új épületben kap majd helyet a szülészet, a sebészet és a belgyógyászat. Az épület föld­szintjén laboratóriumot és röntgenszobát létesítenek. Az új kórházban lehetőség nyílik arra, hogy a komplikál­tabb operációkat is elvégezzék Ennek érdekében kettŐ6 műtőt Az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának vezetősé­ge nevében Rónai Sándor, a csoport elnöke és Non György, a csoport titkára nyilatkoza­tot juttatott el az Interparla­mentáris Unió főtitkárához. A magyar interparlamentáris építenek, egyet a fertőző s egyet a fertőzés mentes bete­geknek. A műtőbe a legkorsze­rűbb műtőasztal kerül, s így nem lesz majd airra szükség, hogy a súlyosabb betegeket Pécsre szállítsák. Az új kórház felépítése ta­lán a gyermekek gyógyítása szempontjából a legjelentő­sebb. Komlón rengeteg a gye­rek s ha a betegeket helybe:- tudják gyógyítani, — ez min­denképpen előnyös lesz a gyer­mek és a szülő szempontjábó’ is. csoport e nyilatkozatban üd­vözli az ENSZ közgyűlésének határozatát, amelynek értel­mében tizenhat országot, köz­tük a Magyar Népköz társasá­got is felvették az Egyesült Nemzetek Szervezete tagjai­dnak sorába. A szudáni miniszterelnök távirata Hegedűs András elvtárshoz Fogadja szívből jövő köszö- netemet Szudán függetlenségé­nek elismeréséért és jókíván­ságaiért. Üdvözlöm a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok lé­tesítését, amelyeknek színvo­nalát illetően megfelelő idő­ben közösen megegyezhetünk. Szudán a Magyar Népköztár­saságnak boldogságot cs vi­rágzó jólétet kíván. IZMAIL ÉL AZHARI a Szudáni Köztársaság miniszterelnöke. Indiai képzőművészek érkeztek hazánkba A kultúrkapcsolatok intéze­te és a műcsarnok rendezésé­ben január 14-én a Nemzeti Szalonban megnyíló indiai képzőművészeti kiállítás elő­készítésére Budapestre érke­zett B. C. Sainyal festő és szobrászművész, valamint H. A. Gade festőművész. Az indiai képzőművészek február végéig tanulmányozzák hazánk kép­zőművészeti életét. A technika világából Táskarádió A Budapesti Te- 'efongyárban el­készült a hordoz­ható., táskarádió ‘ - prototípusa. A ké­szülék súlya mindössze 2.5 kilogramm és nem nagyobb egy aktatáskánál. A beépített bot-antennát — a személygép­kocsik antennájához hasonló­an — ötletes megoldással használatkor kihúzzák a ké­szülékből. A táskarádió cél­szerű használatra különösen nyári kirándulásokon alkal­mas. A repülés világrekordjai A repülés jelenlegi t világrekordjainak adatai nagyon sok | embernek érdeklődé- i, sét felkeltik. A leg­nagyobb sebességet , —óránként 8.250 ki­lométert — egy pilótanélküli kétlépcsős rakéta második fo­kozata érte el, 475 kilométeres magasságban. Pilóta-irányította rakétagép­pel eddig elért legnagyobb se­besség 3.120 kilométer órán­ként. Természetesen a gép csak igen rövid ideig repült ezzel a sebességgel. Ez a gép különben 27.400 méteres leg­nagyobb magasságot ért el. A földről indult gépek (hi­vatalos) sebességi világrekord­ja 1,255 kilométer/óra és a magassági csúcs kereken 20 ezer méter. 12 kilós kajak Csehszlovákiá­ban a cseske-bu- ~ dejovicei „Loga- re“ gyárban olyan együléses slalom-kajakot állí­tottak elő, amelynek súlya mindössze 19 kiló. A teljesen vízálló kajak stabil vázból áll, amelyet 18 vízhatlan papírré­teggel vontak be. Egy most készülő másik ilyenfajta ka­jaknak mindössze 12 kiló sú­lya lesz. Űjtípusú ceruza A közismert golyós- /[I tollak mintájára kül­• j# földön újtípusú ce­, l| ruzát szerkesztettek. i A golyóstoll és az új fémceruza között az a különbség, "hogy az utóbbi tartályát nem festékkel, ha­nem folyékony grafittal töltik meg. A folyékony grafittal hú­zott vonalak radírozással ép­pen olyan könnyen.eltüntethe­tők, mint a rendes cerwaírás. Az új ceruza előnye az, hogy nagy faanyag megtakarítást tesz lehetővé és — minthogy hegyezésre nincsen szükség, — veszteségmentes grafitfelhasz­nálást biztosít. Biztosítás vasbeton-elemekkel m A vágatokat, ereszkéket és más földalatti bánya- . tereket eddig fő- •»— ä leg fával és vas­sal biztosították. Most a Vorosilovgrád Sahtos- troj kombinát újonnan nyitott bányáiban a vágatokat előre­gyártott vasbeton szerkezetek­kel biztosítják. Az előregyár­tott vasbetonból készült bizto­sítókereteket, ácsolatrakodógé- pek segítségével helyezik el. A bányászok megjegyzik, hogy az előregyártott vasbetonból készült dúcolások tartósabbak és szilárdabbak, mint a fa- ácsolaté. Az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának nyilatkozata Heten állnak az ajtó elótt. Három lány, négy fiú. A lányokon fehér blúz, sötétkék szoknya, a fiúk ünnepi sötét ruhában várakoznak. Várják az ered­ményhirdetést. — Izgulnak? — kérdi az arra siető hivatalsegéd. — Nem, mi már túlvagyunk rajta! — válaszolja az egyik, egy magas szem­üveges fiú. Azután befelé fülel, lesi a csukott ajtó mögül kiszivárgó hangokat. A másik komikus mozdulatokkal sza­valni kezd. Egy Petőfi paródiát skandál a hősi bukásról és ehhez hasonlókról. A többiek nevetnek. — Ezért rúgták ki a főiskolai felvé­teli .vizsgáról Murányit — mondja a szemüveges. — Hát hallottak már ilyes­mit?! Bessenyei előtt Petőfi paródiát szavalni?! — Bessenyei? — kap a szón az egyik lány. — Látjátok az pécsi volt és most ódry Árpádhoz hasonlítják ... — Bizony sok tehetség szabadult in­nen, Pécsről! — állapítja meg a har­madik fiú és rögtön utána lepisszegi a hosszú szemüvegest: — Csend! Ne olyan hangosan! Még kiszólnak!..; Az egyetem kémiai intézetének alag­sori folyosója hosszú, de esek az ünne­» cA csend hetei pi hangulatú, ünnepélyesen öltözött fia­talok el nem mozdulnának az ajtó elől. A röpke-rövid tréfák, elsuttogott mon­datok, halk viháncolások szüneteiben figyelnek. Mi van a többiekkel? Tud­nak-e vagy sem? És mikor tudják meg az eredményt... — Ötössel kiegyezek! — pózol a hcf.z- szú. — Adnád te alább is! — így a másik. — Az Éva azt hiszem még kettessel is beérné! — súgja az egyik lány. — Nem tanult... Pedig feje van hozzá! — Azt elhiszem! — helyesli a másik lány. — A gimnáziumban a szünetek­ben tanúit csak, mégis kitűnőre ment... — Hja, a gimnáziumban az is elég volt, de itt... — mondja az első ét le­gyint. — Itt több kell! Most egy fiúról beszélnek, aki mindig előre tanult tiz lappal. — Azért tud az olyan jól mindent előre, — simfeli a szemüveges fiú. — Különben honnan vette volna, amit a tizes számjegyű logaritmusokról mon­dott? Odabenn hangosabbra kavarodik a beszéd. A kintiek elhallgatnak. Mint a mütő folyosóján aggódó hozzátartozó figyel minden neszre, úgy figyelnek ők is az elsőéves medikusok most kollok­váló csoportjának benti „küzdelmeire”. — Csak átmenjen az Éva! — Ha tanult átmegy... Ha meg nem tanult.... — Magára vessen! így folyik a vizsga — kívülről nézve, hallgatva. Hajnal József, a DISZ-bizottság tagja már többet tud: — Jobbak az eredmények, mint ta­valy! Nt — > ■ -v ( Ugyanezt mondja Cholnoky profesz- szor is, de ő még hozzáteszi: — Persze, még jobbak is lehetnének! A hallgatók tanulnak, de nem arányo­sam, osztják el idejűket a különböző vizsgatárgyak között... Hogy tanulnak, az is igaz. Tátray Lajos, a diákotthon igazgatója bizo­nyltja: — Nem arra kell biztatni a gyereke­ket, hogy tanuljanak, hanem éppen el­lenkezőleg. Egész éjjel azért kell mász­kálnom, hogy oltsák már el végre a villanyt, hogy aludjanak is valamit. ... Odalenn, az alagsorban kipattan egy ajtó. Az ünneplőbe öltözött fiúk, lányok kipirosodott arccal újságolják egymás­nak: Sikerült! GARAMI * »#■'3

Next

/
Thumbnails
Contents