Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-20 / 17. szám

DUNÁNTÚLI totem '/t/éSf'i'ir-IÉin731V ?J­NAPLÓ A MAI SZÁMBAN: A Francia Kommunista Párt Központi Bizott­ságának határozata. (2. o.) — A Kínai Nép- köztársaság külügyminisztériumának nyilat­kozata a kínai-amerikai megbeszélésekről. (2. o.) — A varsói szerződés értelmében létesített politikai tanácskozó bizottság összehívásáról. (2. o.) — Nézzék meg a ráktárban is! (4. o.) — A téli olimpia hírek (4. o.) P BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁG AN AK ■* L AP3 A XIII. ÉVFOLYAM, 17. SZÄM ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1956 JANUÄR 20 Szakszerű trágyakezelést A mezőgazdaság termelé­kenységét sem a növényterme­lésben, sem az állattenyésztés­ben nem emelhetjük a talaj tápanyagvisszapótlásának fo­lyamatos megszervezése nél­kül. A Központi Vezetőség és a Minisztertanács határozata ezért egyik fő feladatként je­löli meg az istállótrágya keze­lésének és felhasználásának megjavítását. Olyan alapvető módszer ez, amely nem igényel különösebb befektetéseket s mégis nélküle elképzelhetetlen a hozamok előirt, három szá­zalékos növelése. Megyénkben sok nyugtalanító jelenség mu­tatja, hogy szükséges erre fel­hívni az agronómusok, terme­lőszövetkezeti elnökök és egyénileg dolgozó parasztok fi­gyelmét. Amikor a kicsi állat­létszám úgyis csak öt-hat éven­ként teszi lehetővé a teljes istállótrágyázást, a kívánatos négy évenkénti helyett — kétszeresen káros, hogy a trá­gyakezelés és kihordás rend­szertelensége következtében a kijelölt területeknek még csak felét sem trágyáztuk meg az ősszel. Kétségtelen, hogy a legköz­vetlenebb és még ezekben a téli hetekben a legfontosabb feladat, hogy az összes bent- lévő istállótrágyát kihordják és még vetések előtt alászánt­sák, mert ezzel még az idei termés alakulását befolyásol­hatjuk. A termelőszövetkezeti elnökök és agronómusok már most, a tervkészítés során mér­legeljék és hasznosítsák a gép- áHornááök vontatói nyújtotta lehetőségeket, meg a legtöbb helyen most tétlenségre kény­szeredett saját fogaterőt. En­nek előrebocsátása után azon­ban kijelenthetjük, hogy a trágya kihordása és kezelése nem kampányfeladat, hanem egész éven keresztül tartó tervszerű munka. Több terme­lőszövetkezetben bevezették már, hogy a naponta felgyü­lemlő trágyát legtöbbször a takarmányos fogatokkal azon­nal kihordják a táblák szélé­re s ezzel elkerülik a nyárvégi, téli munkatorlódást. A tapasz­talat azonban az, hogy sokhe­lyütt a kocsisok ezt nem csi­nálják szívesen, mert a takar­mányok behordása amúgyis leköti erejüket s igénybe veszi idejüket. Helyesebb, ha — mint a bólyi Kossuth ezt meg is valósítja, — a nagyobb ál­latállománnyal rendelkező szövetkezetek száz számosál­latonként egy pár tinófogatot állítanak be erre a célra, vagy vesznek igázásba olyan tehén­fogatot, melynek alacsony tej­hozama miatt a könnyű igá- zás sem okoz tejcsökkenést. Februártól—novemberig ez a tinófogat szinte észrevétlenül, egyedül is elvégezné a mun­kát. Novembertől februárig pedig, amikor már a lófogatok is jobban ráérnek trágyát hor­dani — a tinókat felhizlalva értékesíthetnénk s vennénk helyettük februárban megint újakat. Érdemes a tervkészítés során ezen alaposan elgondol­kodni. A trágya azonnali kihordá­sának megszervezésénél talán még égetőbb helyes kezelésé­nek az egész megye területén történő megszervezése. Az is­tállók mellett felhalmozott, vagy a földeken kupacokba hordott trágya értékének a rossz kezelés miatt, Kreybig Lajos Kossuth-díjas akadémi­kusunk kísérletei szerint 30— 60 százaléka elvész. Száz szá­mosállat után egy év alatt annyi nitrogén megy veszen­dőbe, amelyet csak 93 mázsa pétisóval, vagyis 8928 forinttal pótolhatnánk. Ha ehhez csak azt adjuk hozzá, hogy így a hiányzó nitrogén miatt 60 má­zsával kevesebb gabonát ta­karíthatunk be: megdöbbentő eredményt kapunk. A rossz trágyakezelés miatt minden száz számosállat után 27 000 forint megy veszendőbe Bara­nyában, azaz munkaegységen­ként másfél-két forinttal oszt­hatnának többet szövetkeze­teink, ha itt gyökeres fordula­tot teremtenének. Szabad Föld Téli Estéken, Ezüstkalá­szos szaktanfolyamokon, az agropropaganda kiadványain keresztül már jóformán min­den szövetkezetben megismer­kedtek az istállótrágya szaka­szosan s szarvasokban történő kezelésével. Az a baj, hogy a tanfolyamok végeztével nincs egy külön, felelős személy, aki a trágyakazlakat a tanultak alapján valóban rendbentart- va — megvédené a fent ismer­tetett veszteségektől. A bara­nyai állami gazdaságokban már sokhelyütt bevezetett módszer, hogy erre a célra kü­lön fizetett' u.-fv trógyájneste reket állítanak be. Ennek ered­ménye már az elmúlt évben jelentkezett. Az állami gazda­ságok terméseredménye 30 százalékkal magasabb az egyé­niekénél, de lényegesen jobb a termelőszövetkezetek megyei átlagánál is. A székelyszabari Boldog Élet Termelőszövetke­zetben már beállítottak a trá­gya kezelésére egy külön dol­gozót, idős Pakusza Vilmos elvtársat. A trágyatelepek az­óta is jólkezeltek s a tVágya- mester szükségességét azóta már minden szövetkezeti tag elismerte Székelyszabaron. Az istállótrágya helyes ke­zelése és felhasználása nem­csak a termelőszövekezetekben vár megvalósításra; az egyéni­leg dolgozó parasztoknál sem­mivel sem jobb, sőt rosszabb a helyzet. Fordítson gondot minden tanács arra a községi agronómusokkal egyetemben, hogy a gazdaudvarok trágya­telepei ne szemétdombok le­gyenek, amelyek nemcsak a parasztudvar rendjét csúfítják el, hanem mérhetetlen károk származnak belőle a népgaz­daságnak is. A trágyakezelés és felhasználás terén uralkodó állapotok előnyös megváltoz­tatása nemcsak a termelőszö­vetkezetek jövedelmezőségét emeli, de előrébb viszi egyé­nileg dolgozó parasztjainkat is gazdálkodásukban és alapjá rakja le második ötéves ter­vünk mezőgazdasága termés­hozamainak kívánt fellendíté­séhez. Baracs József megyei főagronómus. Megnyílt a francia nemzetgyűlés első ülése Párizs (MTI): Az AFP je­lenti, hogy az újonnan meg­választott francia nemzetgyű­lés csütörtökön magyar idő szerint 15 órakor összeült. Az új nemzetgyűlés első ülése alkalmából nagy tömeg özönlött a Bourbon-palota környékére. Az ülést Marcel Cachin, a Francia Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, a nemzetgyűlés korelnöke nyi­totta meg. A megnyitó ülésen a nem- zetgyűlés ülésterme zsúfolásig megtelt. Zsúfolásig megteltek a sajtókarzatok is. Röviddel Marcel Cachin megnyitó beszéde után az ülést felfüggesztették. Megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártja politikai akadémiájának előadássorozata A Magyar Dolgozók Pántja politikai akadémiája keretében az MDP Központi Vezetősége és budapesti pártbizottsága elő­adásokat szervez politikai, gaz­dasági és kulturális életünk legfontosabb elvi kérdéseiről. Az előadássorozat megnyitásá­ra csütörtökön este került sav az Építőik Rózsa Ferenc Kul- túrházában. — Az előadás el­nökségében helyet foglalt Acs Lajos és Kovács István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Egri Gyula és Vég Bé­la, az MDP Központi Vezető­ségének titkárai, valamint Er- dey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Fogarasi Béla, a Magyar Tudományos Akadé­mia alelnöke, Horváth Márton, a Szabad Nép szerkesztőbizott­ságának vezetője, Kassai Gé­za, a Lenin Intézet igazgatója. Lukács György Kossuth-díjas "kadémikus. Az előadássorozatot, amely­nek első előadásán a politikai gazdasági és kulturális élet nagyszámú vezetője jelent meg. Horváth Márton nyitotta meg. Szólt a párt politikai akadémiájának nagyjelentősé­gű munkájáról az 1945-től 1949-ig terjedő években, ami­kor az akadémia előadásainak is számottevő része volt a marxizmus-leninizim/UR ideo- ’ógiájának győzelmében, a leg­különbözőbb polgári, kispolgá­ri áramtaÓTk'káfl szemben, majd így folytatta; — Bármily nagyjelentőségű is volt ez a győzelem, mégsem lehet végső győzelemnek te­kinteni. Amíg megtalálhatók hazánkban a polgári ideológia feléledésének osztályfeltételei, addig az ideológiai front kü­lönböző szakaszain újra és új­ra harcba kell száiítnunk a marxizmus-leninizmus győ­zelméért. Ideológiai fronton is az osztályharc élesedésére kell számítanunk. A politikai aka­démia új előadássorozatának a feladatai tehát nem kisebbek, mint annakidején, a felszaba­dulást követő években. Köte­lességünk tehát, hogy mind­azokat a jó tapasztalatokat fel­használjuk, amelyeket akkor szereztünk. A politikai akadé­mia előadásainak az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra és a nemzetközi helyzet alakulá­sának döntő kérdéseivel kell Külföldi hírek LONDON Richard Crossman, munkáu foötelkozniok/ Elemezni fog- páríi képviselő, aki nemrég ják e kérdéseket, vitába száll- ! tért vissza közép-keleti útjá­nak a kimondott, vagy ki sem í a Daily Mirror szerdai mondott helytelen nézetekkel. | számában clkket írf Angliakö. Fel akarjuk fegyverezni az elvtársakat olyan ismeretek­kel, amelyek segítségével kon­krétabban és meggyőzőbben tudnak küzdeni a párttól ide­gen ideológiai áramlatokkal szemben. Ezután Friss István, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségiének tagja tar­totta meg az akadémia első előadását „A személyes érde­keltség elviének alkalmazása a szocializmus építésében” cím­mel. Már 300 mázsa vetőmagkukoricát rendeltek a kátolyi tsz-től A kátolyi 55 mázsás holdan- kénti kukoricatermésnek ta­valy ősszel szétszaladt híre az országban. 55 mázsa!? Még szemtanuk között is akadt, aki hitte is, meg nem is. Az aranysárga kukorica gó- rékban, raktárakban szárad — híre pedig terjed. A December 21 Termelőszö­vetkezet irodájának falán e hírterjedés egyik mozaikja lát­ható. Három nagy cső kuko­rica lóg a falon: iregszemcseí, makói, kátolyi. Mintának küld­ték, — mintát kértek. Itt van a megyei párt-végrehajtó bi­zottság üdvözlő levele, a járá­si pártbizottság dísztávirata, levelek és egy kék papírra írt iskolás levél, amelyben az „Elnök Bácsinak minden jót kívánnak“ és kérik, hogy küld­jön egy-két csövet, mert az iskola kertjében akarnak ilyet Három hét alatt begyűjteni hét tervét! négy Szerdán a pécsi járási ta­nács nagytermében értekezlet­re jöttek össze a járás közsé­gi tanácselnökei, titkárai és a begyűjtési dolgozók. Az érte­kezlet célját az egyik felszóla­ló határozta meg a leghelye­sebben: három hét alatt be­gyűjteni négy hét tervét! A beszámolót G. Nagy Zsig- mond elvtárs, járási tanács­elnök mondotta el. Számokkal és tényekkel bizonyította azt a nagy igazságot: ahol a ve­zetők jól dolgoztak, ott a be­gyűjtésben sem volt lemara­dás. Már az 1956-os év első hét V- ről is említett eredményeket G. Nagy Zsi gmond elvtárs. A iárás sertésből 37.4, vágómar­hából 87.8, tojásból 7.9, ba­romfiból 53.2, tejből 34 száza­lékos teljesítést ért el Időará­nyos tervet tekintve, de a szá­mok nem fednek reális ered­ményt, mivel sok múlt évi hátralékot takarnak. Különö­sen a tojás begyűjtése aggasz­tó. Míg a szabadfelvásárlási tervet jóval túlteljesítették a járásban, addig a beadás nem érte el a tíz százalékot. A járási tanács a begyűjtés sikeresebb végrehajtása érde­kében versenyt indított a be­gyűjtési dolgozók között. A hozászólók csatlakoztak a versenyfelhíváshoz és ígérték, hogy minden erejükkel azon lesznek, hogy a községük első legyen a begyűjtésben. Elmon­dották azt is, ami eddig, vagy még most is akadályozza a be­gyűjtés zavartalan menetét. így Hegedűs Mihály, a Tej­ipari Vállalat dolgozója pa­naszkodott, hogy Hird község­ben a tejet egy kovácsműhely- ben veszik át. Ideje, hogy ren­des tejcsarnokról gondoskod­janak. Peternai Pál garéi ta­nácstitkár a Borforgalmi Vál­lalatot említette felszólalásá­ban. Volt olyan eset, hogy öt község termelői három napon át hozták-vitték a bort, mert a felvásárlók nem voltak haj­landók átvenni. A megbeszélés jó kezdetet teremtett a pécsi járás be­gyűjtési terveinek teljesítésé­hez. vetni és megírják ősszel az eredményt. Ez így megy nap, mint nap. Amióta az újságok megírták e nagyszerű eseményt, 103 leve­let kapott a termelőszövetke­zet vezetősége. Kutató, agronó- mus, iskolaigazgató, termelő­szövetkezeti elnök, iskolás­gyermek, egyénileg dolgozó paraszt, párttltkár és tanács­elnök ír minden jót kívánva a sikerhez és kér legalább egy-két csövet, egy-két kilót. Há van égy csendesebb hét­köznap vagy vasárnap, Kasza- povics elvtárs csomagol. Elké­szít egy-egy alkalommal 10 csomagot is, máskor pedig fogja az írógépet és válaszol a kérdésekre. A csomag tartal­mának hasznosításához, a kí­sérletekhez sok sikert kíván. Szívesen csomagol, szívesen válaszol — nagy öröm ez ne­ki, az egész termelőszövetke­zetnek. Hadd terjedjen a ká­tolyi, vagy Kaszapovics-féle kukorica (neve még nincs) az egész országban és sikerüljön úgy, hogy 55 mázsánál is töb­bet termeljenek egy holdon. Ez lenne csak az igazi öröm, az ország öröme és ezért ad­ják szívesen azt a 300 mázsa kukoricát, amit vetőmagnak már megrendeltek náluk. zép-keleti politikájáról. A jordániai és a ciprusi helyzetről szólva Crossman ezt írja: „Az a benyomásom, hogy csapataink jelenléte nem elhárítja, hanem inkább el­mélyíti a forrongásokat.“ NEWYORK Az Associated Press hírügy­nökség tudósitójának Rio de Janeirobál keltezett jelentése szerint valamennyi brazil lap feltűnő helyen közölte azokat a válaszokat, amelyeket N. A; Bulganyim, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke a Vi­sion című amerikai folyóirat szerkesztőjének kérdéseire adott. N. A. Bulganyin válaszainak nyilvánosságra hozatala után Brazíliában erősödött a harc azért, hogy az ország állítsa helyre kapcsolatait a Szoviet- unióval és a népi demokrati­kus országokkal. PÁRIZS Az új nemzetgyűlés össze­illésének közeledtével mind gyorsabb ütemben követik egymást a különböző politikai csoportok vezetőinek tanácsko­zásai. Sok megfigyelő úgy véli, hogy a köztársasági fi nők Guy Mollet-t fogja megbízni a kor­mány megalakításával Ezek szerint a hírek szerint Mendes- France miniszterelnökhelyettes lenne, ugyanakkor nemzetgaz­dasági minisztérium névvel új csúcsminisztériumot alakítaná­nak, amelynek 6 állana az élén. E minisztérium több tár­ca felett gyakorolna felügyele­tet, a többi között a mezőgaz­dasági minisztérium felett is. BEIRUT Irak belpolitikai helyzete to­vábbra is igen feszült. Az ira­ki vezető körök attól tartanak, hogy a nép felkel Nuri Szaid miniszterelnök rendszere ellen, aki bevonta Irakot a bagdadi katoni tömbbe. Bagdadban je­lentős rendőri erőket és válo­gatott katonai egységeket moz­gósítottak és állítottak készen­létbe. iqty dia az ifáiUátyi UÖH^tdáiéata Szinte másodper­cenként nyílik az aj­tó. Az óra fél kettőt mutat és a fiatalok úgy özönlenek a Zrí­nyi utcai ifjúsági könyvtárba, mint a mozielőadásokra. — Legtöbben a szomszé­dos Mátyás király utcai általános isko­lából jönnek, de el­jöttek a belvárosi, Petőfi utcai, sőt még az Ágoston téri isko­lából is. — Mindig ilyen nagy a forgalom? — kérdezem Fazekas Mártától, a fiatal könyvtárostól. — Csak azt látta volna, mi volt itt ked­den délután... 144 gyerek 293 kötetet kölcsönzött. Igaa, ez még nem is olyan sok. Voltak ennél már többen is. Az a célunk, hogy minél több olvasót szervez­zünk 6 a jelenlegi 1 739-ről az év végéig két és félezerre nö­veljük az olvasók szá­mát. Papp István a Pe­tőfi utcai iskolából meet kéri felvételét. A törzslap már a ke­zében és az ajtóból szó] vissza: — Még ma aláíra­tom édesanyámmal, aztán visszajövök né­hány jó könyvért... Nem is csodálko­zom, hogy ilyen von­zó a könyvtár. A kölcsönzőből nyílik az olvasóterem. Az asztalokon szép térí­tők, az asztal körül székek. Mind a két helyiséget fűtik. Rei­ter Tibi most helyez­kedik el az egyik szé­ken. öccse, Gábor meg odalép a telefon­hoz és édesanyjával beszél, Most hárman lép­nek be az ajtón. Két lány és egy pöttöm­nyi fiú. Többször is megfordulhatott már itt, mert feltalálja magát. Nővére, Gás­pár Erzsi, azon tana­kodik Szálát Mariká­val, melyik könyvet is válasszák. — Ezt a könyvet még nem olvastuk — mondja a kis Jancsi­ka, és máris ráta­pasztja kezét a „Jel- ky András kalandjai” című kötetre. Erzsi mást választ, a „Mi­si mókus kaland­jai”^. Otthon majd felolvassa öccsének. — Balogh Lajos ne­vét is érdemes lenne felírni — javasolja a könyvtáros. — A Má­tyás király utcai is­kolába jár, annyit kölcsönöz, hogy már ?n jzt OS kételkedem benne: elolvassa-e vagy csak belelapoz. A' fiú sértődött ar­cot vág, de azért vá­laszol; — Ugye, nem győzi felírni, amennyit el­viszek . Minek vin­ném, ha nem olvas­nám? — A sok olvasás aztán nem megy-e a tanulás rovására? — kérdezem. — Hát;az év ele­jén kaptam intőt oroszból. Na, de azóta már kijavítottam. őszintén szólva, meglepett ez a nagy könyvéhség. Megha- tódottam vettem bú­csút a könyvtárostól, a gyerekéktől és kis­sé irigykedve kíván­tam nekik még sok kellemes, boldog órát a könyvek mellett.^ —r. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents