Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-20 / 17. szám

2 N A P L ó 195« JANTJÁR Mi A Francia Kommunista Pqrt Központi Bizottságának határozata Párizs (MTI): A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága szerdán délelőtt és délután ülésit tartott Párizsban a Szakszervezetek Házában. A Marcel ■»Cachin elnökletével lezajlott első ülésen Jacques Duclos terjesztett be referá­tumot a politikai helyzetről s a párt feladatairól a választá­sok után. Az ülésen hozott határozat kiemeli a batratolódás fontos­ságát. Nyomatékosan rámutat arra a változásra Irányuló el­lenállhatatlan. akaratra, amely Franciaország népét lelkesíti. A dolgozók, demokraták, ha­zafiak áldást foglaltak minden munkás és demokratikus erő egysége mellett, az új nép­front mellett. Az országban és a parlamentben a baloldaliak megállapodásán alapuló min­den kizárás nélküli baloldali '-íTiyt akarnak, hogy az teljesítse a munkásosztály, va­lamint minden dolgozó nép­réteg gazdasági követelé­seit, helyreállítsa a világi ok­tatás elvének épségét, véget vessen a fasizmus újabb mes­terkedéseinek, tárgyalások út­ján rendezze az algériai kér­dést, a leszerelés, a béke és a nemzeti függetlenség politiká­ját kövesse. Ilyen kormány létrehozásá­hoz és a megosztó mesterke­dések meghiúsításához első­sorban a tömegek tevékenysé­gének megerősítését keld elér­ni, hogy a szocialisták, a kom­munisták és más köztársasági­ak minél több közös kezde­ményezéshez folyamodjanak a baloldali kormány megalakítá­sa érdekében, s hogy minél nagyobb számban alakuljanak népfront-bizottságok. A mun­kásosztály egységakdójának megerősödése, amire a kom­munisták szüntelenül gondot fordítanak, döntő követelmé­nye a nemzeti és demokrati­kus erőket tömörítő új nép­frontéi', Vek a demokratiku- erők készek Franciaország és népe igazi eredményeinek megvédésére. Minden téren kifejtett komoly szervezőmun­kával az első eredményeket meg kell szilárdítani. A Központi Bizottság fel­hívja összes szervezeteit és pártharcosait, hogy növeljék a párttagság létszámát, erősít­sék helyzetüket az üzemek­ben és a pártot egyre jobban kapcsolják a nagy tömegek­hez, kivált a pártsajtó terjesz­tésével. E feltételeket teljesí­teni annyit jelent, mint újabb nagy sikereket biztosítani az új népfrontért, a szociális ha­ladásért, a nemzeti független­ségért, a békéért éss a szabad­ságért folytatott harcban. Argentina moszkvai nagykövete át­nyújtotta megbízólevelét Moszkva (TASZSZ): K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének el­nöke, január 18-án a Kreml­ben fogadta Emilio Donato Del. Carillt, az Argentínai Köz­társaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tét, aki átnyújtotta megbízó- levelét. A nagykövet kíséretében voltak az argentínai nagykö­vetség beosztottai, akiket a nagykövet bemutatott K. J. Vorosilovnak. A megbízólevél átnyújtása után K. J. Vorosilov megbe­szélést folytatott E. Donato Del Carril nagykövettel. A megbeszélésen résztvett még N. M. Pegov és A. A. Gro- miko. India elutasította a Goával kapcsolatos amerikai magyarázkodást Newyork (TASZSZ) Az Uni­ted Press jól tájékozott forrá­sokra hivatkozva jelenti Wa- shingtonból, hogy India, mint nem kielégítőt és kitérőt, el­utasította Dulles amerikai kül­ügyminiszternek azt a próbál­kozását, hogy megmagyarázza az Egyesült Államok állás­pontját a goai vitában. Az elutasítást Mehta, India washingtoni nagykövete Ja­nuár 17-én este adta át Allen k ti 1 ii gymíniszterhelyettesneik. E jegyzék rámutat, hogy Dulles decemberi nyilatkozata tulaj­donképpen a gyarmati rend­szer támogatása. Dulles sajtóértekezlete Washington (TASZSZ) Az amerikai külügyminisztérium­ban Dulles külügyminiszter kedden sajtóértekezletet tar­tott. A sajtóértekezleten majd­nem kizárólag a Life című fo­lyóiratnak adott interjújával foglalkozott, amely mint isme­retes, világszerte felháborodást keltett. A sajtóértekezlet elején Dul­les nyilatkozatot olvasott fel, amely bár tartalmaz bizonyos fenntartásokat és enyhébb megfogalmazásokat, lényegé­ben megismétli és teljeséggel támogatja az interjuhan kifej tett gondolatokat. Dulles nyilatkozatának to­vábbi részében igazolni és szé­píteni próbálta az interjúban felvázolt „erőpolitikát" az atomfenyegetőzések és a „sza­kadék szélén” való zsonglőr­köd és politikáját. A külügymi­niszter kijelentette, hogy ez a politika, amely saját beisme­rése szerint háromszor vitte az Egyesült Államokat ,a hábo­rú küszöbére”, a „legmegbíz­hatóbb út a háború elkerülé­sére”. Dulles beismerte, hogy az atomfenyegetőzések politi­kája (vagy ahogy most nevez­te, „álláspontunk jó előre való megmagyarázásának politiká­ja”) „kockázzattal jár”, majd közölte, hogy az Egyesült Ál­lamok továbbra is „az elret­tentés politikáját" fogja foly­tatni, amely szerinte „az igaz­ságos és tartós béke megőrzé­Segíf az ország Ismét egész sor felajánlás érkezett a gyárakból, az intéz­ményekből, a hivatalokból: ezekben az ország dolgozói a földrengés által sújtott lakos­ság megsegítését vállalják. Az Inotai Alumíniumkohó dolgozói segítségükre siettek a kártszenvedett társaiknak. Bo- docs Sándor és Sörlébe József megrongálódott dunamenti há­zát a vállalat építőanyagából hozzák rendbe, amelyhez a dolgozók munkájukat aján­lották fel. A nyíregyházi kiskereske­delmi vállalat kollektívája te­hetségéhez mérten péhzzel se­gíti a földrengés által sújtott lakosságot. A vállalatnál ed­dig háromezer forint gyűlt össze a földrengéskárosultak javára. A salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozói úgy ha­tároztak, hogy munkaidő után megtakarított anyagból száz zománcozott tűzhelyet készíte­nek a rászorulóknak. A fel­ajánlás teljesítéséből a gyár­nak csaknem valamennyi dol­gozója kiveszi részét* sére irányuló feladat egyik ol­dala”. Amikor megkérték Dullest, hogy részletesebben fejtse ki a „háború küszöbére” vonatko­zóan tett kijelentését, megis­mételte, hogy az Egyesült Ál­lamok álláspontja „szilárd” lesz még akikor is, ha ez há­borúhoz vezethet Amikor megkérték az ame­rikai külügyminisztert, hogy nyilatkozzék a nemzetközi atomerőügynökeég létrehozásá­nak kilátásairól, közölte, hogy nemrég (júliusban) a Szovjet­unió bejelentette, hogy kész bizonyos atomanyagokat e szer rendelkezésére bocsátani. Dul­les szerint ezt a kérdést nem­zetközi értekezleten fogják megvitatni. A varsói szerződés értelmében létesített politikai tanácskozó bizottság összehívásáról 1955 május 14-én Varsóban az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Ma­gyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége között meg­kötött barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződés értelmében lét­rehozták a politikai tanácsko­zó bizottságot. A fenti szerződés tagállamai megállapodtak, hogy a varsói szerződéssel kapcsolatos kérdé­sek és közös rendszabályok megvizsgálása céljából 1956 január 27-óre Prágába össze­hívják a politikai tanácskozó bizottság ülését Palmiro Togliatti nyilatkozata Róma (MTI): Palmiro To­gliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, az II Parla­mente című folyóirat munka­társának kérdéseire válaszol­va, foglalkozott a békeharc, valamint az olasz bel- és kül­politika néhány kérdésével. „Az a véleményem, — mon­dotta többi között, — hogy fo­kozottabb agitációt és harcot kell folytatni a nemzetközi feszültség enyhítésének ellen­ségei ellen, elsősorban az ame­rikai imperialisták ellen.” „Olyan olasz külpolitikára lenne szükség, — mondotta a továbbiak során, — amely az ország érdekeiből Indul ki és a nemzetközi küzdőtéren ön­álló helyet biztosítana Olasz­ország számára. Nekünk, akik Mussolininek az olasz biroda­lom megteremtésére irányuló őrült próbálkozásában nya­kunkat törtük, mi érdekünk van abban, hogy a nagy impe­rialista és gyarmati hatalmak uszályhordozói legyünk, hogy politikánkkal szentesítsük a Földközi-tenger átváltoztatá­sát amerikai-angol tóvá, hogy az Egyesült Államok szolgála­tában elzárkózzunk a tényle­ges és szoros kapcsolatok meg­teremtése elől azokkal a nagy népekkel, a kínaiakkal, az ara­bokkal és a többiekkel, me­lyek megszabadultak az impe­rialista járomtól. A nyugat­európai amerikai csoportban Olaszország csak elvesztheti szabadságának és tekintélyé­nek egy részét." A Kínai Népköztársaság külügy­minisztériumának nyilatkozata a kínai-amerikai megbeszélésekről Peking (Uj Kína): A Kínai Népköztársaság külügyminisz­tériumának szóvivője szerdán nyilatkozatot tett a nagykö­veti síkon Genfben folyó kí­nai-amerikai megbeszélések­ről, amelyben többek között ki­fejtette: A nagyköveti síkon folyó kínai-amerikai megbeszélések több, mint négy hónap óta tartanak, s eddig mindössze a polgári személyek mindkét részről történő szabadonbocsá- tásáról történt megegyezés 1955 szeptember 10-én. A két fél még nem kezdett megbe­szélést a kínai részről java­solt két kérdés lényegéről: az embargo beszüntetéséről és a tajvani térségben fennálló fe­szültség enyhítését és kiküszö­bölését célzó kínai-amerikai külügyminiszteri értekezlet előkészítéséről. Az amerikaiak felvetették az erőszak alkal­mazásáról való lemondás kér­dését, ugyanakkor a legutóbbi időben fokozták a katonai te­vékenységet a tajvani térség­ben, hogy ezzel növeljék a fe­szültséget. Kínai részről, hogy köze­lebb kerüljenek a megegyezés­hez, 1955 október 27-én elő­terjesztettek egy nyilatkozat­rikai Egyesült Államok áltálé« ban és a tajvani térségre kü« lönös tekintettel eltekint az erőszak alkalmazásától, kivéve „az egyéni és kollektív ön­védelem esetét.” Mint ahogyan azt a meg­beszélések során kínai rész­ről hangsúlyozták, az amerikai nyilatkozat-tervezet csak arra irányul, hogy összekeverje a Kína és az Egyesült Államok között a tajvani térségben fennálló nemzetközi ellentétet a kínai kormány és a Csang Kaj-sek-klikk közötti belső el­lentéttel. Azt akarja, hogy Kí­na fogadja el a területét ké­pező Tajvan amerikai meg­szállását és mondjon le Taj­van felszabadításának szuve­rén jogáról. Ez teljes mérték­ben elfogadhatatlan Kína szá­mára, mert Tajvan Kína te­rülete. Annak érdekében, hogy a megbeszélések előrehaladja­nak, kínai részről 1955 de­cember 1-én újabb nyilatko­zat-tervezetet nyújtottak be; Ebben a kínai fél újra kifej­tette, hogy tárgyalások útján kell rendezni a fennálló ellen­téteket. Az amerikai fél ezt a nyilatkozat-tervezetet nem fogadta el. 1956 január 12-én újabb tervezetet nyújtott be tervezetet az erőszak alkalma- az amerikai fél, amelyben zásáról való lemondásról, mint ahogyan ezt amerikai részről javasolták. Ez a nyilatkozat az ENSZ alapokmánya szellemé­fenntartja „az egyéni és kol­lektív önvédelem jogát.“ Te­hát továbbra is azt követelik, hogy a kínai fél elfogadja azt, ben készült. Ebben kínai rész- hogy az Egyesült Államoknak ről kifejtették, hogy a vitás kérdések megoldásában tar­tózkodni kell minden fenye­getéstől vagy erőszak alkalma­zásától. Ha mindkét részről meglen­ne a szükséges őszinteség, ak­kor az Egyesült Államok nem tenne ellenvetéseket az ENSZ alapokmányának szellemében készült nyilatkozat-tervezettel szemben. Az Egyesült Álla­mok viszont erőszak alkalma­zásához és fenyegetéshez fo­lyamodott. Nyilvánvaló, hogy a kínai és amerikai külügyminiszter ér­tekezletének kell rendeznie a tajvani térségben fennálló fe­szültség enyhítésének és kikü­szöbölésének kérdését. — Az amerikai fél nem fogadta el ezt a nyilatkozat-tervezetet s két hónappal később benyúj­tották saját tervezetüket, mely­ben kifejtették, hogy az Ame­önvédelmi joga van Tajvan térségében. Kínai részről ez elfogadhatatlan; Amerikai részről állandóan húzzák-halasztják a napirend második pontjának megvitatá­sát, ugyanakkor akadályozzák a napirend első pontjában lét­rejött megegyezés végrehajtá­sát is. A tajvani térségben fenn­álló feszültség ügye kulcskér­dést jelent Kína és az Egye­sült Államok között és kínai területnek az Egyesült Álla­mok részéről történt fegyve­res megszállása jelenti a fe­szültség forrását Kínai rész­ről változatlanul óhajtják, hogy a fennálló ellentétek ren­dezése nagyköveti síkon való tárgyalások útján történjék; Amerikai részről szándékosan akadályozzák a kínai-amerikai tárgyalásokat Túrista úton a Szovjetunióban (Koller Margit, a Siklósi Állami Gazdaság brigádagrpnómusának utinaplója) V) Sok szép és kellemes élményben volt részem Mosz­kvában, mégis — mint agro- nómust — a kolhozok élete érdekelt legjobban. Autóbu­szon kerestük fel az Ernst Thaimannról elnevezett kol­hozt. Harminc kilométerre a fővárostól — dunántúli táj­nak is beillő — lankás dom­bok között, a Moszkva folyó partján dolgozik közepes ered­ménnyel. Vezetőnk még az úton felhívta figyelmünket er­re: ne gondoljuk, hogy moat a legjobb, Lenin-renddel kitün­tetett kolhozba megyünk. A kolhoz állattenyésztője — egy harminc év körüli fiatal­asszony fogadott bennünket. Az 1925-ben alakított kolhoz, sokáig mint kis kolhoz műkö­dött, nem valami biztató ered­ménnyel. Ezért 1950-ben — a párt és a kormány határo­zata alapján — hozzácsatolva még két kisebb kolhozt — ki­bővítették körülbelül 4100 holdra. Moszkva zöldövezetébe tar­toznak, ezért főleg zöldségter­meléssel foglalkoznak s így biztosítják — a környező kol­hozokkal együtt — a főváros ellátását. Termesztenek még búzát, rozsot, burgonyát és kukoricát is. Ez a kolhoz négy főnövénye. A vetésforgót is ismertette az elvtársnő. Négy­szakaszos vetésforgó — bár a tolmács nehezen magyarázta a szakkifejezéseket — de a kol­hoz térképéről és 'a jelekről megismertük és eligazodtunk rajta. Főnövény váltakozik zöldségfélével, majd takar­mánynövénnyel. Például bur­gonya, kukorica irtán búzát vagy rozsot vetnek. Zöldség­félék után pedig takarmány- növényt , biborherét, lucernát, vagy répát. Zöldségféléikből káposztafé­léket és sárgarépát termeszte­nek 25 hektáron, hagymát 40 hektáron. A céklarépa itt még a tehenek takarmányozására is szolgál, ezért nagy terüle­tet, több mint 100 hektárt fog­lal el. — Négyévenként trágyázzuk a földet, szakaszosan kezelt trágyával, — mondotta Alek- szejev elvtársnő, majd a kísér­letekről beszélt. — Az most a célunk, hogy csökkentsük a kukorica tenyészidejét, hogy itt a hidegebb éghajlat alatt, rövidebb nyáron is tökéletesen beérjen. A kísérletek most folynak, így nem tudok még konkrét eredményekről beszá­molni. A munkabeosztás sem a ná­lunk szokásos. Minden vetés­forgónak van egy-egy bri­gádja. A zöldségtermelő bri­gád csak a zöldségfélékkel foglalkozik a vetéstől betaka­rításig. Ezenkívül a takanmá- nyos vetésforgón dolgozik az úgynevezett takarmányos bri­gád. A másik legfontosabb bri­gád az állattenyésztő brigád: szarvasmarha, sertés és ve­gyes állattenyésztő munkacsa­patokra oszlik. Idetartozik a baromfi- és a lótenyésztő rész­leg, mivel nem tesznek ki egy egész munkacsapatot. A kol­hoznak rendkívül gazdag állat­állománya van. 530 szarvas- marhájuk legel a kövér lege­lőn, ebből csak fejőstehén 280 darab. Megállt a ceruza a ke­zemben, amikor említette, hogy egy tehén évi tejhozama átlagban 4 100 liter. Bár csak már mi is ott tartanánk! A kolhozban a 6—7 ezer literes tehén sem ritkaság. Egyik szá­zas istállóban, fejés során na­pi 35 literes tehenet láttam. A teheneik a holmogori táj- fajtához tartozó, alacsanytestü, fekete-taika jószágok. Négy­szeri etetés mellett, négyszer fejik őket. Csak télen vannak istállóban, nyáron az úgyne­vezett nyári szálláson tartják őket, 3—4 kilométer távolság­ra a majortól. A takarmányozást pontosan feljegyeztem. A tehenek nyolc kiló lucernaszénát, 20 kiló siló takarmányt, 25 kiló céklarépát, 10 kiló fejeskáposztát és pót­abrakba darát kapnak hoza­muk szerint Természetesen nyáron ez a takarmányössze- tétel megváltozik. Az istállóról külön érde­mes írni: minden a dolgozók könnyebbségére szolgál. A ta­karmány osban a takarmányo- zó brigád egyik tagja megnyo­mott egy gombot és magától megindult a függővasút bille­nő-csilléje. Szemünkkel követ­tük az útját. Mikor a jászol­nál a soron'követkeiző tehén elé ért, egyik tehenész egyet­len ügyes kézmozdulattal ki­fordította a csille tartalmát Ugyanilyen függővasút viszi a trágyát a közeli tábla szélére is, ahol szakaszosan kezelve érlelik be. Mennyi könnyebb­ség ez a dolgozóknak! És ahogy a tagok elmesélték; egy év alatt kifizeti magát. Az ön- itatót már nem is említem, anélkül nem épül tehénistálló a Szovjetunióban. A tehenészetben tolmács út­ján megkérdeztem az egyik fejőnőt — itt csupa asszony dolgozott — mennyi állatot gondoz? — Huszonötöt — válaszolta. — Ezt maga feji és eteti? — Igen. Géppel fejek és könnyen etetek- Segít a íügigő- vasút és több idő marad az állatok tisztántartására. Alekszejev elvtársnő a ser­tésekről is sok érdekeset mon­dott. Négyszáz sertést tartanak a farmon. Bár hideg az idő, ami befolyásolja a hizlalást, mégis naponta 70 dekát vesz­nek fel az állatok. Amikor a lovakról beszélt, megemlítette, hogy százhúsz téke 50 rubel és ebből a kész­pénz 18 rubel lesz. Az évi munkaegység átlaga elérte a 300-at. Nem ritka az olyan kolhoz-tag sem, aki ezer mun­kaegységet szerzett az elmúlt esztendőben. Az 550 családból száznak már van televíziós rá­diója A kolhoz közös alapjá­nak az értéke hét millió rubel. Még ebben az évben építenek istállót, magtárat és bővítik az iskolát Mert saját iskolája, sőt középiskolája is van az Emst Thälmann kolhoznak; Ide járnak az Idősebbek is az esti tagozatra. Saját napköziotthonuk is van — nem is egy, hanem ket­tő — és tavasztól késő őszig működik. A gyerekek teljes ellátásáért napi egy rubelt fi­darab van, azonnal számolni zetnek a szülők. Ezért az óvó­kezdtem és mutattam Bottó elvtársnak. — Nézze csak, 2.2 hektárra juit egy számos állat. — Ez elég jó — bólintott Bottó elivtárs, — nálunk ilyen átlag is kevés helyen van, bár a kívánatos áíllatsűrűség ennél is nagyobb. Az Emst Thälmann kolhoz­ban az elmúlt évben az állat- tenyésztés hozta a legnagyobb jövedelmet. Kereken 3 millió rubel volt a bevételük az álla­tokból. Itt a válasz azoknak a termelőszövetkezeteknek, me­lyek idegenkednek az állatte­nyésztéstől, és csak felesleges rossznak, takanmánypocséko- lónak tartják. Három millió rubel nem kis összeg. Azokban a napokban foly­tak a zárszámadás előkészüle­ted. Úgy mondják, hogy a jö­vedelem 10 százalékából épít­keznek. Egy munkaegység ér­nők egész nap gondozzák gyer­mekeiket és állandó orvosi fel­ügyelet alatt nevelkednek. Idősebbekről jut eszembe, hogy az öreg családtagok tel­jes ellátást kapnak a tartalék alapbóL Magam is láttam egy kolhoz nyugdíjast Ugyanúgy megkapta a munkaruhát, vat­takabátot és egyéb járandósá­got, minit a többiek, Szándékosan utolsónak em­lítem a háztájit Ezt is érdemes azoknak megszívlelni, akik 3-4 hold háztáji mellett kardos­kodnak. Az Emst Thälmann kolhozban 3000 négyzetméter területet (alig több fél hold­nál) hagynak csupán háztáji­nak, természetesen minden család tarthat magának tehe­net, sertést és baromfit tet­szés szerint. Van is minden családnak hízója nem is egyi (Folytatjuk) k

Next

/
Thumbnails
Contents