Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-01 / 1. szám

6 N A PLŐ 193# JAW An Í ^ Tervek és vágyak az új év küszöbén Az awUiáhs Uwei A kémcsövek, lombikok, re- torták, vegyszerek birodalmá­ban érzi otthon magát Bo- ross László. Á Pécsi Orvos- tudományi Egyetem Kéma' Intézetében dolgozik már má­sodik éve és az újévben is ide­köti hivatása, sok szép terve. Hogy milyen terveket szó az újévre? Könnyen ad választ 0 kérdésre, hiszen az aspirán­sok (talán magyarra így lehet­ne fordítani a szót: tudósjelöl­tek) nem az év fordulójakor, hanem már jóval előbb, a nyáron készítik el terveiket. — Ebben az évben teszem le a még hiányzó kandidátusi vizsgáimat — kezdi a legfon­tosabbon. — Két vizsgán már túl vagyok, három előttem van ... Ugyancsak az új évben kell elkészítenem kandidátusi disszertációmat..: Ehhez ter­mészetesen tovább kell foly­tatnom tudományos kutatásai­mat, kísérleteimet. Ezekről a kísérletekről az­után már bőven, a kutató lel­kesedésével, a fiatalság opti­mizmusával beszél. Elmondja, hogy úgynevezett növényi Amikor megkérdezzük mit vár az újévtől, mik a tervei kissé pirulva, szégyenlősen fe­—,,Kislányt szeretnék. Fiam már van. I>e mindez majd el­dől januárban. Aztán három antibiotikumokkal, baktérium­pusztító anyagokkal dolgozik, ezek közül is egy dísznövény magjából kivont hatóanyag kikristályosításával, kémiai és baktériumölő hatásával foglal­kozik. Magát az anyagot Fe- renczi Lajos szegedi kutató fedezte fel, de kikristályosítá­sa már Boross Lászlónak sike­rült ; 5, szedetnék hónap otthon ,az új lakásban, amit az idén kaptunk. A szo­ba és konyhabútorunk már megvan. Most mór csak ilyen kisebb dolgokat kell beszerez­ni, mint szőnyegeket, házi könyvtárat.: t — Az idén Lillafüreden üdültünk — folytatja a tervez- getóst Habjanecz Jánosné, a Pécsi Sörgyár normása — 1956-ban a Balaton mellé sze­retnénk menni. Szép disznót vágtunk, jövőre sem akarunk kisebbet. A férjem régi álma — ő a Mávautnál gépkocsive­zető — egy motorkerékpár. Azt hiszem sikerül megvenni ezt is, amellett, hogy minden hónapban félrerakunk pár­száz forintot, később többet is családiház építésire. Ügy ter­vezzük, hogy három négy év múlva saját házunk lesz, per­sze ehhez az alapokat már most meg kell teremteni.: j Hogy miért olyan nagyje­ntőségű ez a kutatás? — Mert ezeket az új növé­nyi antibiotikumokat — mint 1 már ismerteket is — esetleg hasznosítani lehet a gyógyá­szatban — magyarázza. — Az ismert antibiotikumokkal szemben ugyanis a baktériu­mok ellenállóképességre tesz­nek szert, rezisztensekké vál­nak és az újakat, mint az or­vostudomány új fegyvereit, lehet használni ellenük. És sikerül-e ezt az új anya­got is felhasználni erre a cél­ra? — Egyik feladatom, hogy ezt kísérleti úton megtudjam. Ferenczi kollégám már kipró­bálta ennek az anyagnak né­hány baktériumfajtára gyako­rolt hatását. Én tovább kísér­letezem vele — erre való a következő év. A fiatal kutató szép tervek­kel, nagy tervekkel vág neki az újévnek.:; Azt hiszem, minden olvasónk nevében kí­vánhatunk neki terveit valóra váltó, boldog, sikerekben gaz­dag újesztendőt! Jfomc Uél községet uiltofnasítunk A Déldunántúli Áramszol­gáltató Vállalat az első öt­éves tervben Baranyában és Somogybán 57 községet 29 állami gazdaságot, 15 gép­állomást és 15 termelőszö­vetkezetet villamosított. Az 1955. évben munkánk ered­ményeként 14 községben gyulladt fel a villany. E munkálatok értéke pénzben 3,525.000 forint. Ugyancsak 1955-ben villa­mosítottunk Ve ét állami gaz­daságot és 12 termelőszövet­kezetet. Terveink szerint Baranyá­ban 1956-ban, azaz a máso­dik ötéves terv első évében villamosítunk hét községet, 14 termelőszövetkezetet és két állami gazdaságot. KÖVESDI JÓZSEF, igazgató. Tanácstagok fogadóórái L kerületi Január 2-án, hétfőn este 6 órától Drescher Jánosné és Varga Já­nosné a Vasas I. .kultúrházban, Czirkos Mihályné és Bárdosi La­jos a Vorosilov úti iskolában, 3- án, kedden este 6 órától Ta- másy István és Cservenka Emil a Vasas II. bányászotthonban, Markovits Károly és Palotai Győ- zőné a Szabolcs-telepi Puskin Kul- túrházban, Marton János és Gyú­lási József a Szabolcs-telepi párt­házban, Tamás József né és dr. Cselényi József az I. kerületi ta— nácsházban, Berki Fülöp és Ku- rucz Béla a Beloiannisz u. 61. alatti munkásszállóban, 4- én, szerdán este 6 órától Hé­bert János és Kemény János a Szabolcs-falusi kultúrházban, Tár­nái József né és Marton József a Borbála-telepi pártházban, Kiss Andrásné és Opova Ferencné az I. kerületi tanácsházban, 5- én, csütörtökön este 6 órától Vámos Mihály és Raműsl Ferenc­né az öregmeszesi szakszervezeti helyiségben, 6- án, pénteken este 6 órától Tóth Istvánná és Papp Istvánné az ujmeszesi pártházban, Moór József és Háromszék! Vilmosné az öregmeszesi szakszervezeti he­lyiségben, Scheffer Károly és Cséplő Gyula a borbálatelepi kul­túrházban, Somfai József és Vass Júlia a Remény utcai páirtházban, 7- én, szombaton este 6 órától i ifj. Bíró János és Szűcs József a I Szabolcs-falusi kultúrházban, n. kerület: Január 2-án, hétfőn este 6 órá­tól az Ágoston téri iskolában Dörgő Mihály és ifj. Pigecz Györgyné, a szakérettségis kollé­giumban Zsinkó József és dr. Kolta János, a Nagy Lajos gim­náziumban Debreczeni László és Magyar Ferenc, 3- án, kedden este 6 órától az Ágoston téri iskolában Köteles Fe­rencné és Vodl Mária, Klem Mihályné, Gyenes József és Jandó Jenő, Tóth József és Szoyka Pál, a Budai pártalapszervezet helyisé­gében Jankó Mária, a belvárosi fiúiskolában Haies Béláné és dr. Kertész Endre, a Janus Panno­nius gimnáziumban Bárdos Pálné és Antal György, a Ruházati Bolt Kossuth Lajos u. 43. alatti irodá­jában Sziebl Antal és Molnár Já­nosné, a Fürdő utcai iskolában Jéhn József, a Cementáruipari Vállalat Siklósi úti helyiségében Kovács János és Törjéki Istvánné, a Vegyianyag Nagykereskedelmi V. kultúrtermében (Bajcsy Zsi­linszky út) Tóth Gyuláné és Für- dős Ferenc, a Vízmű kultúrter­mében (Bajcsy Zs. út 25) Csery Istvánné és Kovács József, a má- lomi tanácsirodában Bornemissza József és Siós Béla, 4- én, szerdán este 6 órától az Ágoston téri iskolában dr. Sebők Lászlóné és Váczi Júlia, Galamb Józsefné és Krizmanics István, Grichisch Rudolfné és Rudolf Ló- ránd, a belvárosi fiúiskolában Csongor Ferenc és Hoffmann Pál, a Szabadság úti általános tekolá* ban Szabó Sándorné és Asztalos Ferenc, 5- én, csütörtökön este 6 órától a MÖHOSZ helyiségében (Megye u.) Gerencsér József és dr. Csorba Győző, József u. 15. alatt dr. Kiss E. Viktor és Babies András, a Villany telepen (Légszeszgyár u. 11.) délután 5 órakor Bíró László és dr. Lissák Kálmán, 6- án, pénteken este 6 órakor az Egyetem utegi iskolában Juhász Károly és Ódor Sándorné, Leő- wey gimnáziumban dr. Kodolányi János és Vaskúti József, az Ágos­ton téri. iskolában ifj. Kovács István és Pusztai József, Tatár Béla és Zahorcsek Alfonz, a Vá- rady Antal utcai Vasutas Kultúr- otthonban Pataki Miklós és Tas- nády Jenő, a lagyárpádi tanács­irodában Baronek Jánosné és Varga Vilmos, 8-án, vasárnap este 6 órakor a postavölgyi pártalapszervezet he­lyiségében Ihász Istvánné és Ba­logh Ferenc tanácstagok fogadó­órát tartanak. TANÁCSTAGI BESZÁMOLOK ül. kerület: Január 4-én, szerdán délután Ä órakor Alajos u. 2/2. alatt Bandies István és dr. Zádori Lászlóné, 6-án, pénteken délután fél 5 óra­kor a sörgyár kultúrtermében (Nyár utcai bejárat) Rapp Dezső és Szita Istvánné tanácstagi beszá-* mólót tartanak.. SZÜLETTEK: Palotai István, Szabó Lajos, Arnold Ferenc, Ko­vács László, Kovács Margit, Jur- dik Aladár, Lantos Lajos, Ho- micskó Zsuzsanna, Szabados Géza, Icindic Ferenc, Jávor Anna, Kad- licskó Gizella, Kovács Zoltán, At­kán. László, Tóth Erzsébet, Bán Melinda, Rostás Katalin, Asztalos Anna, Schmidt Mária, Horváth Zoitán, Morscher Nándor, Domon­kos Piroska, Kemmer Zsuzsanna, Cseh Mária, Nagy István, Lég- rády Valér, Bodó Ágnes, Berta József, Hamar László, Majorits Éva, Orosz Árpád, Orgyán László, Molnár István, Mészáros András, Csutorás Ágnes, Tóth József, So­mogyi Éva, Morvái Gyula, Boros Anna, Petőfi Erszébet, Müller Er­zsébet, Kiás Mária, Kiás Anna, Klamber Erzsébet, Szeles Aladár, Janicsik Árpád, Horváth Ferenc, Kovács Mária. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Var­ga Károly megyei instruktor és Antal Anna ostzályvezető helyet­tes, Sárosi László alkalmi munkás és Kakas Teréz segédmunkás, Ex- ner László villanyszerelő és Danyi Anna transzformátor szerelő, Amb­rus Sándor gépkocsirakodó és Bozi Mária, Komlódi Ferenc la­katos és Rufka Anna gyors- és gépíró, Bodó János vájár és Ká- szon Erzsébet, Balogh Sándor kis­ipari szövetkezeti asztalos és Nagy Jolán községi bölcsődeveze­tő, Franyó János kárpitos és Baka Edit, Szita János kocsikísérő és Vadász Klára eladó, Szárnyas Já­nos katona és Babay Rozália, Re- géczy Károly katona és Kiss Anna, Szabó László csillés és Bar­Anyakönyvi liírck ka Lujza takarítónő, Krausz Já­nos gépkocsivezető és Nagy Róza telefonkezelő, Reiterer Ferenc gépkocsirakodó és Drotár Mária segédmunkás, Dervarics Ottó gépkocsivezető és Papp Irán kocsikijelentő, Prisztupnik Miklós főkönyvelő és Rozgonyi Ilona pénzügyi csoportvezető, Kelenfi Ferenc földműves és Dobon Má­ria előkészítő, Deutsch Péter ta­nár és Gothar Klára kozmetikus, Lakatos István ügyészségi nyo­mozó és Egyed Lujza gyors- és gépíró, Tóth Pál diszpécser és Szabady Gizella, Kelenfi Elemér tanár és Szilágyi Margit tanár, Bugáa* Attila villanyszerelő és Nagy Klára gyors- és gépíró, Magos Miklós jégkárbecslő és Pálffy Etel értékkezelő, Herczeg Dezső műszaki számlázó és La­ban ez Irén asszisztens, Varga Imre élelmezési technikus és Schmalz! Anna ápolónő, Pápai József vasesztergályos és Sipos Klára, Bencze László katona és Berecz Anna poroelángyári segéd­munkás, Güth János tanító és Dongó Mária, Sasvári Dezső gép­kocsivezető és Rózsa Jolán női fodrász, Berkes Mihály gépkocsi- vezető és Csányi Mária műtősnő, Göbölös Ferenc üzemi hentes és Gyömbér Veronika raktári mun­kás, Schwab György katona és Orbán Katalin gépírónő, Bana Zoltán adminisztrátor és Tóth Anna távirász, Kemény Miklós vállalati raktárkezelő és Purics Adél gyors- és gépíró, Kovács József hivatalsegéd és Teklovlcs Anna betegápoló,* Búzási Imre fúrómunkás és Horváth Erzsébet, Potocsár János potroeTángyári ken rongos és Kovács Ilona gyári munkás, Póth László bányamun­kás és Kincsei Margit, Szatnik Jenő bányacsillés és Tóth Gizella gyári munkás, Balatonyi Gyula katona és Lehőcz Magdolna, Ben­cze József gyári munkás és Dudás Ilona, Piványi Miklós szakács és Bertus Etelka, Gombár János elektrotechnikus és Máj er Mária óvodai dajka. MEGHALTAK: Pucz József 78 éves, Kürtös Mihály 72 éves, Her- gerth Andrásné szül. Márkics Ma-» tild 68 éves, Marczi Vincéné szüL Markovics Anna 50 éves, Sipos Istvánné szül. Kakas Katalin 52 éves, Kovács Jánosné szül. Szentó Itma 53 éves, özv. Balatonyi Jó­zsefné szül. Krisztián Mária 74 éves, Jakabovics Lajosné szül. Ernszt Teréz 53 éves, Simon Fe­renc 79 éves, Hemi Ádám 20 éves, Neuberger Károlyné szül. Krommer Mária 52 éves, Zsebe- házi János 71 éves, Koprivány Ist­ván 78 éves, Nagy József 66 éves, Novinecz Jánosné szül. Kiéri Má­ria 49 éves. ÉRTESÍTJÜK kedves olvasóin­kat, hogy az 1956. évi naptárt, elő­fizetőink részére a mai számhoz mellékeljük! Uj tánciskola kezdődik a Dok­tor Sándor Kultúrotthonban fan. 3-án, kedden este 7 órakor. Be­iratkozás ugyanakkor. TÁNCISKOLA kezdődik január 3-án, kedden a „November V* Kultúrotthonban, 1955 jelentős eredményeket hozott a békeharcban. A nem­zetközi politikában érvényre jutott a tárgyalásak szelleme, a Szojvetuinió következetes bé­kepolitikája sóik tekintetben előbbre vitte a béke fenntartá­sának ügyét. Ismét erősödött a dolgozók millióinak békemoz­galma, tovább szilárdult a szo­cialista tábor országai és az imperialista elnyomás ellen küzdő ma még elnyomott né- pek_kapcsolata. Az év szinte mindeta hónapjában világjelen- tőségű ) események bizonyítják, hogy megnövekedtek és egyre növekszenek a világ haladó erői. Az év végéhez érve te­kintsük át röviden a legfonto­sabb eseményeket! Januárija* nagy nemzetközi visszhangot keltett a Szovjetunió nyilatko­zata, amely szerint hajlandó nemzetközi értekezleten ismer­tetni az első szovjet atam-vil- lanytelepet. Ez a nyilatkozass az atom-villany telep ismerteté­sére tett intézkedések bizonyít­ják, hogy a Szovjetunió kizá­rólag békés célokra kívánja fel­használni az» atomenergiát. A Szovjetunió ezzel meghiúsítja azokat az imperialista kísérle­teket, amelyek a titokzatosság homályába akarják rejteni az atomerő problémáit, s az atom­energia háborús felhasználását Bzorgp’rnnzzák. TsIauútba* a Szovjetunió vezető államfér- fiai amerikai újságírókkal foly­tatott beszélgetéseikben fejtet­ték ki a Szovjetunió békepo­litikájának lényegét, s az idő­szerű nemzetközi kérdésekkel — elsősorban a Kínai Népköz- társaság és Tajvan viszonyá­val — kapcsolatos álláspont­jukat. E beszélgetések során világosan kitűn* a béke erői­tek fölénye, az imperialist; i- wv-ús körökkel szemben. A februári események arra is rávilágítanak, hol keressük a béke ellenségeit. Angilia dolgo­zol felháborodva értesültek ez A BÉ angol kormány elhatározásáról, amely szerint Angliában is megkezdik a hidrogénbomba gyártását. Hiútxiusba* fasiszta elemek szégyenteljes kísérleteiről számol be a sajtó. Február 14-én a Román Népköztársaság berni követsé­ge ellen elkövetett merénylet után szinte sorozatosan követ­keznek a fasiszta provokációk. Olaszországban felfegyverke­zett banditák megtámadták az Olasz Kommunista Párt szék­házát, Nyugat-Németországban provokációs per indításával kí- kísérleteznek a Német Kom­munista Párt ellen. Nem sok­kal később arról olvashattunk, hogy — valószínűleg csangkaj- sekista — merénylők a ban- dungi értekezletre igyekvő kí­nai küldöttség repülőgépét rob­bantották fel. Ez a merénylet­sorozat megmutatja mennyi­re nem válogatósak némely imperialista körök, ha háborús terveiket látják veszélyben. Ezek a provokációs kísérle­tek azonban nem tartóztathat­ják fel a békeharcot. A Szov­jetunió márciusban több fon­tos javaslatot tett jegyzéked­ben: az osztrák államszerződés megkötésével, a fegyverzet csökkentésével kapcsolatban. A továbbiakban mindezek a szovjet kezdeményezések nem­zetközi tárgyalások alapjaivá lettek. * Áprilisba* összeült az ázsiai országok ér­tekezlete Uj-Delhiben. Az ér­tekezlet határozatokat fogadott el a tömegpusztító fegyverek betiltásáról és ellenőrzéséről, a külföldi támaszpontok eltávolí­tásáról, a Kínai Népköztársa­ság elismeréséről, s más fon­tos nemzetközi kérdésről és megfogalmazta a békés együtt­élés öt alapelvét a következők­ben; a) a területi integritás és KEH AR szuverénitás kölcsönös tiszte- letbentartása, b) meg nem tá­madás, c) más országok bel- ügyeibe való be nem avatko­zás, d) egyenlőség és kölcsönös előnyök, e) békés együttélés. Röviddel e határozat megszü­letése után Bandung ban össze­ült az ázsiai és afrikai orszá­gok tanácskozása. Ez a tanács­kozás új kapcsolatokat hozott létre az ázsiai és afrikai füg­gő országok között és ez orszá­gok népeinek érdekeit figye- lembevéve nagyjelentőségű ha­tározatokat hozott. „ .;. Az ázsiai és afrikai országok sor­sa és óhaja azonos.“ — álla­pította meg Csou En-laj elv­társ a záróülésen. Ez az érdek- azonosság elsősorban a gyar­matosítás ellenzésében, a világ- béke megóvásában, a politikai, gazdasági és kultúrális együtt­működés javításában jut kife­jezésre. Májusba* zajlott le az európai államok varsói értekezlete, amelynek az európai béke és biztonság biztosítása volt a célja. Az ér­tekezleten a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, a Magyar Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság és a* Albán Népköztársaság barátsá­gi, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződést kötött és határozatot hozott közös katonai parancsnokság létrehozásáról. A varsói szer­ződés tovább szilárdítja a bé­keszerető országok kapcsola­tait és növeli az egész béketá­bor erejét* Júniusba* a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya közös nyilatkozatot adott ki, amelyben állást fog­lalnak a normális kapcsolatok C EGY helyreállítása, a baráti együtt­működés fejlesztése érdekében. Ez a közös nyilatkozat újabb bizonyítéka a Szovjetunió bé­kés törekvéseinek egyúttal le­szereld azokat az imperialis­ta törekvéseket, amelyek Ju­goszláviát ki akarták szakítani a békéért küzdő európai or­szágok sorából. Júliusba* összeült a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi értekez­lete. A Szovjetunió, az Ame­rikai Egyesült Államok, An­glia és Franciaország kormány­fői megbeszéléseket folytattak a legfontosabb nemzetközi kér­désekről és valamennyi napi­rendi kérdésben megegyezéses döntést hoztak, majd kidolgoz­ták irányelveiket a külügymi­niszterek számára. Az irányel­vekben utasítják a külügymi­nisztereket az európai bizton­ság és Németország, a leszere­lés, a Kelet- és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztése kérdé­seinek tüzetes megvizsgálásá­ra a béke megszilárdítása ér­dekében. E megegyezésekkel a kormányfők genfi értekezlete bebizonyította, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket meg le­het oldani tárgyalások útján. Augusztusba* ülésezett a nemzetközi atom­energia-értekezlet. Az atomerő békés felhasználása ügyében tartott nemzetközi tudomá­nyos és műszaki értekezleten 73 ország több, mint 1400 tu­dósa, illetve mérnöke vett részt, több, mint ezer tudomá­nyos beszámolót és jelentést terjesztettek elő, s az értekez­let során széleskörű kapcsola­tok alakultak ki a különböző országok atomfizikusai között. Ennek a nagyszabású értekez­letnek legfőbb jelentősége, hogy az atomenergia nemzet közi méreteikben való békés ÉVE felhasználásának az útját egyengeti. E hónapban került nyilvá­nosságra a Szovjetunió kormá­nyának az a határozata, amely szerint 640.000 fővel csökkenti a fegyveres erők létszámát. Ez a lépés fényes bizonyítéka a Szovjetunió békés szándékai­nak. Ismeretes, hogy nem sokkal később a Magyar Népköztár­saság és több népi demkoratd- kus ország ds elhatározta a fegyveres erők csökkentését, megmutatva a béke fenntartá­sának egyedül helyes útját. SzepUmbecbe* tovább erősödött a tárgyalások szelleme. Genfben nagyköveti megbeszélés folyt a Kínai Nép- köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között. A megbeszélésen többek között megegyezés jött létre a két tárgyaló fél területén lévő pol­gári személyeknek saját or­szágukba való hazatérése ügyé­ben. Ugyancsak tárgyalások folytak Moszkvában a Szovjet­unió és Nyuga,t-Németország kormánya között. OUlábei jelentős eseménye volt a Saar vidéki népszavazás, amelynek során a Saar-vidék lakossága nagy többséggel elvetette az ú. n. „európai statútumot“, amely szerint a Saar-vidék „európai területté“ vált volna, külön „európai biztos“ igazga­tása alatt. Ez a választás ko­rántsem tekinthető pusztán belügynek, mert jelentős sze­repe van Franciaország és Nyugat-Németország viszonya alakulásában, s egyben kifejezi azt is, hogy az egyszerű dolgo­zók többsége nem ért egyet a Nyugat-E urópában folytatott imperialista politikával, a pá- -izsi egyezményekkel. Októberben kezdte meg ta­nácskozásait a genfi külügy­miniszteri értekezlet, amely­nek feladata lett volna a kor­mányfők által kidolgozott irányelvek valóraváltása. Ezt a feladatát azonban a három nyugati külügyiminiszternek az irányelvekkel ellentétes állás­pontja folytán nem oldotta meg teljesen és csupán -ész- eredmények születtek. hwembube* az egész világ közvéleménye India felé figyelt. Bulganyin és Hruscsov elvtársak indiai utazása a Szovjet-Indiai ba­rátság valóságos diadalmenete volt. Nagygyűléseken, baráti beszélgetéseken, fogadásokon és ünnepségeken számtalan formában fejeződött ki a két nagy nép egymás iránt érzett testvérisége. D. Nehru korábbi moszkvai látogatása és Bulga- nyin és Hruscsov elvtársak no­vemberi útja még közelebb hozta egymáshoz a Szovjetunió és India népét. India kormá­nya és népe (kifejezte azt a szándékét, hogy következete­sen síkraszáll a gyarmati rend­szer ellen és a béke ügye mel­lett, Dttfinbecbe* sorra jelentek meg a Szovjet­unió kormányának India, Bur­ma, majd Afganisztán kormá­nyával közös nyilatkozatai, amelyek mind ezen országok kapcsolatainak szilárdítását, a béke védelmét, a közös gazda­sági és kultúrális kapcsolatok szélesítését tűzik ki célul. Nemzetközi méretekben is nagy jelentőségű volt, hogy az ENSZ végre határozott a fel­vételét kérő 18 állaim ügyében és tizenhatot, közte hazánkat, felvett az ENSZ tagjai közéj Az ENSZ-ben helyetfoglaló or­szágok ezzel egyenjogúnak is­merték el hazánkat és lehető­vé tették számunkra, hogy az ENSZ fórumain is hallassuk szavunkat a béke érdekében*

Next

/
Thumbnails
Contents