Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-07 / 6. szám

DUNÁNTÚLI VfLÁG PROLETÁRJA! ECYEfÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: Az Humanité a választások után kialakult belpolitikai helyzetről. (2. o.) — Hiú ábrán­dok. (2. o.) — Jegyzetek egy vezetőségválasztó taggyűlésről. (3. o.) — „Verseny“ műszak után. (3. o.) — „Egymillió fontos bankjegy“. (3. o.) — Egyiptomba kéne menni. (3. o.) — Főpróba után — premier előtt. (4. o.) — Szer­kesztői üzenetek. (4. o.) MDP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 6. SZÄM ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1956 JANUÄR 7 Á gépállomási mezőgazdászok feladata a termelőszövetkezetek tervkészítésében Az egész mezőgazdaság min­den ágazatát érintő, de külö­nösen a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének útját megjelölő június 8-i párthatá­rozat kimondja, hogy „a gép­állomások vezetőit és dolgozóit felelőssé kell tenni a termelő- szövetkezetek gazdálkodásá­ért“. Mert „a mezőgazdaság szocialista átszervezésének si­keres végrehajtása, a mezőgaz­dasági termelés hozamának előirányzott növelése jórészt a gépállomások munkájától függ“. A határozatnak ez a két megállapítása szabja meg dön­tően a gépállomások munká­ját a termelőszövetkezetekben. Ez a munka kettős: egyrészt kifogástalanul el kell végezni a tsz-eknél minden gépesít­hető munkát, — másrészt a gépállomás mezőgazdasági szakemberei, a termelőszövet­kezetekhez kihelyezett mező­gazdászok adjanak jó szakmai irányítást a nagyüzemi gazdál­kodás útjára lépett parasztság­nak. A jó termelőszövetkezeti mezőgazdász: szakmai kérdé­sekben irányító, kezdeménye­ző. segíteni mindig kész jó­barát és tárgyilagos — ha kell szigorú — ellenőrző és a szö­vetkezeti vagyon, a társadalmi tulajdon, megbízható őre. Sok­oldalú és nehéz, de szép és felemelő feladat ez. A nép ál­lama, bizalommal teszi le egy jól képzett szakember kezébe 20—50—100, esetleg még több parasztcsalád boldogulásának kulcsát. Hitvány ember az, és nem érdemli meg a „szakem­ber“ nevet, aki, ha ilyen fel­adatra vállalkozik, nem állít­ja tudása és képességei legja­vát a nagy cél. a parasztság felemelkedésének szolgálatá­ba. A termelőszövetkezetek egész évi munkáját, várható eredmé­nyeit, a szövetkezet egész gaz­dálkodását — végső fokon a szövetkezeti parasztság 1956. évi boldogulását, sőt további jövőjének kialakítását is a most folyó tervezési munka határozza meg. Fokozottan áll ez az új szövetkezetekre, ahol most első ízben készítenek üzemtervet. Mert nem könnyű feladat, még a legjobban gaz­dálkodó egyéni paraszt szá­mára sem, a kis egyéni gaz­daság helyett — máról-hol­napra — száz, sőt esetleg ezer holdakban „gondolkozni“. Ebben kell a gépállomási mezőgazdásznak elsősorban a tsz vezetőségének segítségére lennie, főleg most a tervezés­nél. A termelőszövetkezeti tag­ság és a tsz-vezetőség kisüze­mi gyakorlati tudását, tapasz­talatait egészítse ki a saját szakmai tudásával, nagyüzemi tapasztalataival! Legyen a szövetkezetének valóban szak­mai irányítója és jóbarátja, mint Sándor Kálmán a nagy- harsányi Ságvári tsz-ben, Pó­lya Ernő a versendi Egyetér­tésben és Aracs Jenő a szent- dénesi Szabad Élet-ben — hogy csak néhány nevet említ­sek a legjobbak közül. Szün­tessék meg a termelőszövetke­zeti mezőgazdászok azt a na­gyon helytelen szemléletet, hogy az ő feladatuk csupán a ta’a.imunka és a növényterme­lés. Lássák be elsősorban sa­ját maguk, azután pedig tuda­tosítsák a tsz tagságával, hogy az igazi jövedelmező gazdálko­dást a helyes arányú állatte­nyésztés jelenti. Ezeknek a szempontoknak kell érvényesülniök a most fo­lyó tervezési munkában. A tsz mezőgazdlsz a terv egészéért felelős, a növénytermelés és az állattenyésztés eredményei­ért éppúgy, mint a pénzmér­leg alakulásáért és végsőfokon az 1956. év végén kifizetésre kerülő munkaegység nagysá­gáért. Sok nehézséggel kell még egyes helyeken megküzdeni, A maradi, kisparaszti gondol­kozás rövidlátása helyenként még most is idegenkedik a gépi munkák egy részétől. „Elviszi a gépállomás a jöve­delmet!“ — mondják, ha a jobb gazdálkodás kevésbé is­mert, vagy bonyolultabb gépi munkáiról van szó. Túlságo­san ragaszkodnak az arányta­lanul nagyszámú lófogathoz és nem veszik figyelembe, hogy a túlzott fogattartás a nagyüzemi gazdálkodás legsú­lyosabb kiadási tétele! Semmi szükség nincs arra, hogy egy tsz-nél 15—20 holdra jusson egy kettes lófogat, a gépállo­más gépi segítsége mellett, — mint Vásárosbécen. Tárják fel a mezőgazdászok a helyes arányú állattenyész­tésben és gépesítésben rejlő nagy lehetőségeket! Bizonyít­sák be gyakorlati számítások­kal és helyi példákkal azt a nagy előnyt, azokat a döntő jövedelmi lehetőségeket, ami­ket a rotációs kapával való vetés-ápolás, a vegyszeres gyomirtás, a kukorica négyze­tes vetése, gépi kapálás, a traktoros kasza, a rendsodró­gép és a gépvontatásu rét- gyalu használata jelentenek. Legyen példa a kombájn-ara­tás iránti igény alakulása: 1955-ben még volt bizonyos idegenkedés a kombájnokkal szemben, de 1956-ra már most előre leszerződték a tsz-ek a maximális kombájn-kapacitást. — A helyes időben és jól vég­zett gépi munka a nagyüzemi gazdálkodás legjobb, legjöve­delmezőbb befektetése. — . A mostani tervezés során kel! gondoskodni a mezőgazdaság fejlesztése érdekében hozott határozatok egyes részleteinek végrehajtásáról is. De legyenek a mezőgazdá­szok a tervezésben óvatosak is. Józan szakmai tudással ellen­súlyozzák és tompítsák le az esetleg jelentkező túlzásokat. Ne engedjék a szövetkezete­ket erejüket meghaladó vállal­kozásokba beugrani, vagy lel­kiismeretlen egyének által be­ugratni. Legyen intő példa a görcsönyi Augusztus 20 tsz esete, ahol az ügynök által be­ígért „ingyenes“ talajjavítás végeredményben 100 000 forin­tos perhez vezetett és csak ne­hezen sikerült a szövetkezet igazát megvédeni. Különösebb üzemágak, és nagyobb vállal­kozásoknál (szőlőtelepítés, ker­tészet, üvegház, halastó, stb.) az összes természeti adottsá­gok és lehetőségek mellett a tsz munkaerő helyzetét is mér­legelni kell, nehogy kellő elő­zetes tájékozódás hiányában, a legszebb terv is kudarcot vagy veszteséget hozzon. A párthatározat világosan kimondja: „Növelni kell a gépállomások szerepét és fele­lősségét a termelőszövetkeze­tek termelési tervének sés költ­ségvetésének elkészítésében!“ — A gépállomások ezt a fel­adatot a termelőszövetkezetek­be kihelyezett mezőgazdászaik révén hajtják végre. — Vég­sőfokon tehát jórészt a terme­lőszövetkezeti mezőgazdászo­kon múlik a tervezési munka jósága, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett pa­rasztság boldogulása. Geréby György megyei főmezőgazdász 4 magyar párt- és kormányküldöttség meglátogatta két berlini nagyüzem dolgozóit Berlin (MTI) A Magyar Népköztársaság kormányának és a Magyar Dolgozók Párt­jának küldöttsége, amely részt vett á Wilhelm Pieck születés­napja alkalmából tartott ün­nepségeken, csütörtökön Ko­vács Istvánnak, az MDP poli­tikai bizottsága tagjának és Központi Vezetősége titkárá­nak vezetésével látogatást tett a néptulajdonban lévő berlin- köpenicki rádiókészülékgyár­ban. A magyar küldöttséget az üzem bejáratánál Henion vál­lalatvezető üdvözölte. A szabad német ifjúság tagjai virág­csokrot nyújtottak át a ma­gyar dolgozók küldötteinek. kratikus Köztársaság első öt­éves tervének időszakában. Kovács István és a küldöttség többi tagja ezután szívélyesen elbeszélgetett a dolgozókkal. A magyar kormány- és párt­küldöttség ugyancsak csütör­tökön ellátogatott a Sztálinról elnevezett reptowi villanyké­szülékgyárba és résztvett az üzem dolgozóinak gyűlésén. A magyar munkásság üdvözletét Nógrádi Sándor vezérezredes, a honvédelmi miniszter első helyettese tolmácsolta a német nagyüzem dolgozóinak. — A magyar dolgozók — mondotta — őszintén együtt­éreznek veletek. Nemcsak az­ért, mert üzemeikben ugyan­azokat a problémákat kell megoldaniok, mint nektek, ha­nem azért, mert közös a cé­lunk: győzelemre kell vinnünk a szocializmus ügyét, biztosí­tanunk kell népeink szabadsá­gát és függetlenségét. Az üzem dolgozói nagy lel­kesedéssel fogadták Nógrádi Sándor vezérezredes szavait és felkérték a magyar kül­dötteket, adják át üdvözletü­ket a magyar dolgozóknak és Rákosi Mátyás elvtársnak, az MDP Központi Vezetősége első titkárának. Kovács István, az üdvözlés­re válaszolva, rámutatott, a német és a magyar nép barát­ságának nagy jelentőségére és hangsúlyozta: Tervteljesítéssel kezdte az évet a szászvári bányaüzem „A magyar küldöttség fel­használja az alkalmat arra, hogy a Német Demokratikus Köztársaság üzemeinek meglá­togatása során értékes tapasz­talatokat gyűjtsön“. A magyar küldöttség tagjai felkeresték az üzem kultúr­termében rendezett kiállítást, amely áttekintést nyújt a kö- penicki rádiókészülék-gyár fejlődéséről a Német Demo­Az elmúlt évben Baranya megyében 4,884 taggal, 17,366 hold földdel gyarapodott a tsz-mozgalom. Az újonnan ala­kult tsz-ek között van az egerági Egyetértés Tsz is. — Egerágon elsőnek az asszo­nyok határozták el a tsz-ala- kítást, amit bizonyít, hogy a tsz-t alapító 17 tag közül 14 nő volt. Az egerági tsz-asszonyok szorgos munkájának csakha­mar híre kelt 6 ma már 69 tagja van a tsz-nek és föld­területük a kezdeti 80 holdról 470 holdra növekedett. A tsz vezetősége az évi ter­veket már elkészítette: 150 kh kukoricaföldjüknek több, mint felét négyzetesen vetik el. — Cukorrépából mind a hat hold­ra szerződést kötöttek. Latol­gatják már a várható eredmé­nyeket is. őszi búzából hol­danként 8.2 mázsás termést, kukoricából pedig májusi mor­Megjutalmazzák a legjobb állami gazdasá* gokat Az állami gazdaságok mi­nisztere a téli gépjavítási ver­senyben legjobb eredményt el­érő gazdaságokat — amelyek a gépeket határidő előtt, kivá­ló minőségben kijavítják, a felújításból nyert alkatrészek­ből megtakarítást érnek el és a téli műszaki oktatást meg­felelően végzik — jutalomban részesíti. Az országosan leg­jobb gazdaság 10 ezer. a má­sodik 8 ezer, a harmadik hét­ezer, a negyedik gazdaság hat- zer forint jutalomban része­sül. Az egyes termelési igaz­gatóságok legjobb gazdaságai öt—ötezer forint jutalmat kap­nak. Megjutalmazza a minisz­ter azokat a termelési igazga­tóságokat is, amelyeknek gaz­daságai a téli gépjavítást a legsikeresebben végzik. Az első öt termelési igazgatóság 3,000—-1,500 forint jufakumtym részesül, A Komlói Szénbányászati Tröszt szászvári üzeme az év első munknapjától kezdve tel­jesíti tervét és esedékes havi előirányzatában 100.7 százalé­kos eredményt ért el. Mindez nem a „véletlen“ müve. December végén pél­dául szénmonoxid keletkezése miatt két fejtés művelését kellett beszüntetni. A műsza­ki vezetők a munka átszerve­zésével oldották meg e prob­lémát úgy, hogy január első munkanapján a telepítésre váró fejtéseken kívül elegen­dő pótmunkahely is várta a dolgozókat, akiket már előző­leg tájékoztattak, hogy hol kezdik meg munkájukat. Rö­vid idő alatt megoldották az új iszapvezetékek kiépítését, a szükséges gépek beszerzésétés eredményeként január 6-tól már az új munkahelyek iszap- tömedékelését és ezzel »mun­ka biztonságát is biztosíthat­ják. Gondolt az üzemvezetőség a fizetett szabadság arányos ki­adására is és ennek nyomán elegendő munkaerővel rendel­kezik, továbbá a párt- és szak- szervezet mozgósítására seré­nyebb munkát végeznek a tár­sadalmi betegei lenő rok. Követésre méltó példa ez a Komlói Szénbányászati Tröszt többi, elmaradó üzeme előtt. a szalagot pedig ilyen gyorsan nem lehet járatni. Mi azért megoldottuk a problémát. — Láncmeghajtást csinálunk rá három áttétellel és így a for­dulatot a megfelelőre csök­kentjük. Miközben Gálos elvtárs be­szél, mutatja is, hova mi ke­rül, mi az egyik, mi a másik alkatrész jelentősége. Érdemes megnézni közelebbről ezt a szállítószalagot! A három mé­ter hosszú, úgy kb harminc milliméter vastag csövekből összehegesztett váz két végére két henger került. Az egyik a meghajtást, a másik a feszí­tést szolgálja. Állítólag lesz még egy harmadik is benne, szintén a feszítés miatt. A fú­rógép az oldalára kerül, a lánc áttételezés pedig a gumiszalag alá egy lemezburkolatba. Azt hiszem, a súlya és a könnyű kezelhetősége miatt hamar megszeretik majd a kamrafej­tésekben dolgozók, mert nem lesz szükség többet talicskára. — Ez egy ajtós facsille (bá­nyásznyelven: kutya) kicsinyí­tett mása — mutatja a követ­kező érdekességet Gálos elv­társ. — Glász József feltárási vájáré az eredeti ötlet. A lé­nyege az, hogy az eddigi „ku­tyáktól“ eltérően csak a csil­leszekrény billen előre, a futó­mű a síneken marad s a szek­rényre szerelt fékberendezés- "■ " ■ ........ ...................; ........................... I» .......... El készültek a tervek a tavaly alakult egerági Egyetértés tsz-ben Zsoltra átszámítva 13.9 mázsát várnak. A növények termesztése mel­lett fejlesztik állatállományu­kat. A napokban 105 juh ér­kezett a tsz-be, amelynek be­szerzéséhez jelentős állami tá­mogatást kaptak. Elhatározták, hogy rövidesen megkezdik a baromfi tenyésztést is. A tsz vezetősége és tagsága gondos tervkészítésével arra törekszik, hogy ez évben elért eredmé­nyeikkel még jobb hírnevet szerezzenek tsz-üknek. IflefymtásutnaU a<z Néhány hónappal ezelőtt újítási kísérleti műhely léte­sült a Komlói Szénbányászati Trösztben. Szükség volt erre nagyon, mert az elgondolástól a kivitelezésig sokszor nagyon hosszú az út és a legtöbb újí­tó nem is bírna megbirkózni ekkora feladattal. Győri Tibor vájárnak például egy kitűnő ötlete támadt: — Mi lenne, ha egy olyan gumiszalagot készítenének a kamrafejtések számára, amely csak 2.5—3 méter hosszú. Ezt nem villanymotorral, hanem sürített levegős fúrógéppel kellene meghajtani, mert sü- ritettlevegő van minden fej­tésben, de villamosenergia nincs. Az ötletét a maga módján le is rajzolta s mint újítást, el is fogadták. Ez tehát megvolt, de hogy valóban meglegyen a gép, az már az újítási kísér­leti műhely tagjaira várt. Nem sokáig. A kis, mindössze hat­fős kollektíva, megvalósította az ötletet, gépet szerkesztett. A félig kész kisméretű gumi­szalag első példánya már ott trónol a műhely közepén. — Kitűnő ötlet — dicséri a feltalálóját Gálos Lajos, — hogy gépüzemi kifejezéssel él­jek, — csak nehéz volt meg­valósítani. Az újító arra nem gondolt, hogy a Böhler fúró­gép kétezret fordul percenként A DISZ Központi Veze'öségéneí kibővített ii.ése A DISZ Központi Vezetősé­ge pénteken kibővített ülést tartott. Az ülés az egyetemek és a főiskolák DISZ szerveze­teinek munkáját és feladatait tárgyalta meg. Az ülésen meg­jelentek Szalai Béla, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, az MDP Politikai Bizottságának tagja, Egri Gyula, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének titkára, Erdey- Grúz Tibor oktatásügyi mi­niszter, Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, Andics Erzsé­bet, a Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetősége tudo­mányos és kulturális osztályá­nak vezetője, Köböl József, az. MDP Központi Vezetősége párt és tömegszervezetek osztásá­nak vezetője, a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Veze­tőségének tagjai. Szakaid József, a DISZ Köz­ponti Vezetőségének első tit­kára megnyitó beszédében üd­vözölte az ülés résztvevőit, majd a megjelenítek lelkes tap­sa közbep bejelentette, hogy a kibővített ülés forró üdvöz­letét küldi a Francia Kommu­nista Pártnak, nagyszerű vá­lasztási győzelme alkalmából Az intézőbizottság beszámo­lóját Gosztomyi János, a DISZ Központi Vezetőségének tit­kára tartotta. Nagyteljesítményű gépek érkeztek Komlóra A napokban értékes bá­nyagépek érkeztek a Komló- zobákon épülő, csaknem ezer méter mélységűre tervezett ikeraknához, a Német De­mokratikus Köztársaságból. Míg a négy darab 640 méter emelőmagasságú, magasnyo­mású centrifugálszivattyú az aknák mielőbbi elkészülését segíti a szükség esetén való gyors víztelenítéssel, addig a két darab, egyenként 25.000 köbméteres turbókompresz- szor a bánya sürített levegő ellátására lesz hivatott. Hitelek megakadályozza, hogy a futó­mű hátraszaladjon. Sok fejtörésbe került, míg végre csütörtökön reggelre el­döntötték, hogy a csilleszek- rény billentésére milyen szer­kezetet készítsenek. Hogy e szerkezet beválik-e, azt majd a kísérletek döntik el, de any- nyit már most is el lehet mon­dani, hogy a „kutyázó’* csillé­sek számára az új ajtóscsilla könnyebb, gyorsabb, biztonsá­gosabb munkát jelent majd. Tévedés lenne azt hinni, hogy a kísérleti műhelyben csak mások ötleteit valósítják meg. Születik ötlet, újítás itt is szinte minden nap. Hogy csak a legjelentősebbet említsük: forgó hegesztőasztalt készíte­nek. Gálos elvtárs ezt is tövi- ről-hegyire elmagyarázza s közben azt is elmondja, hogy milyen sok türelem, milyen nagy munkakedv kell ahhoz, hogy valaki a kísérleti mű­helyben dolgozzék. Náluk ebben sincs hiány. A már megvalósult újítások be­szélnek erről. És hogy a jövő­ben még jobb kedvvel, na­gyobb lelkesedéssel dolgozza­nak, azt segíti a tröszt csü­törtöki hstározata: tovább bő­vítik a kísérleti műhelyt, még hat fővel növelik az ott doU gozók számát,

Next

/
Thumbnails
Contents