Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-06 / 5. szám
2 N A P L ö MSB JANUÁR • 7 A francia sajtó a választások után bekövetkezett politikai helyzetről Párizs (MTI) A francia polgári lapok a legnagyobb bizonytalanságban latolgatják a választások után bekövetkezett politikai helyzetet. A Figaro kom mentár j ában megállapítja: a mai válságnak az az oka, hogy széthúzás volt. a kormánypártok között. Most, a választások után ennek meg kell szűnnie s életkérdés, hogy ez gyorsan megtörténjék. A szocialisták, ha lehetővé tennék és támogatnák igazi .köztársasági front’’-kormány megalakulását mindenféle kizárás nélkül (szerk. megj: ezzel természetesen a függetlenek és nem a kommunisták kizárásának mellőzésére céloz) döntő szerepet játszhatnának. A Combat leszögezi, hogy a választásokon szemben álló két tömböt, a polgári baloldalt és a polgári jobboldalt — amelyek azt hitték, hogy ők lesznek a választási verseny egyedüli komoly tényezői — most ugyanaz a veszély fenyegeti, miután el kell ismerniök, hogy vereséget szenvedtek. A lap szerint három feltevés lehetséges. Az első: népfront-kormány megalakulása; ez elvben lehetséges és megvalósítható is lenne, ha a szocialisták megfelelő programot dolgoznának ki. A második feltevés az, hogy a balközépből és « jobbközépből alakulna kormány s ez egyszerre küzdene a szélső jobboldal és a szélső baloldal ellen. Ez elvben lehetséges, de a mai helyzetben csak másod- rangú politikai személyiség vezethetné és ismét a francia politika megmerevedését eredményezné. A harmadik feltevés az, hogy a francia nemzet- gyűlés új választótörvényt fogadna el, tehát a személyre szóló kerületi választást, s a nemzetgyűlés feloszlatásával új választásokat rendelnének el. Az Expressben Francois Mauriac, az isimert katolikus regényíró, az Express belső munkatársa megállapítja: — A fasizmus elvesztette nálunk a becsületét. Ami a népfrontot illeti: a francia burzsoázia számára ennek még a neve is valósággal iidérc- nyomós. A Liberation megállapítja, hogy a francia szavazók többsége négy döntő kérdésben egyetért, ez kiderült a szavazatokból, e négy kérdés: 1. Az algériai megtorlások befejezése, tárgyalások a tényleges katonai szolgálatot teljesítő korosztály Algériába vezényelt tagjainak hazahívásáról és a katonai szolgálati idő csökkentéséről; 2. a világi oitotatás érdekében alakult akcióbizottság minimális programjának alkalmazása és a Elarainge-féle törvény eltörlése; 3. nemzetközi kérdésekben visszatérés a genfi szellemhez, fokozatos leszerelés, az atomfegyverek eltiltása ; 4. az életviszonyok kérdésében a bérek és a nyugdíjak felemelése, a bérzónák eltörlése, az épíkezések meggyorsítása és adóreform. Ezekben a kérdésekben a választók hatvan százaléka megegyezik s ez kitűnik a szavazatok számából. Elképzelhetetlen lenne tehát, hogy ez a program ne váljék hamarosan olyan baloldali kormány alapokmányává, amilyet az ország vár. Á Francia Szocialista Párt rendkivüli kongresszust hív össze Párizs (MTI) A Francia Szocialista Párt vezetősége szerdán este ülést tartott. Az ülésen elhatározták, hogy január közepére — előreláthatólag 14-ére — összehívják a párt rendkívüli kongresszusát. Guy Mollet, a párt főtitkára és Mendes-France csütörtökön kétórás tanácskozást folytatott a politikai helyzetről. A megbeszélések után Guy Mollet kijelentette, hogy az ő koalíciójuk, a köztársasági front akarja megalakítani az új francia kormányt „ücsef Wirth emléke élni fog a béke minden hívének szívében" Szovjet békeharcosok gyászjelentésének kivonata Moszkva (TASZSZ): Január 3-án Freiburgban (Német Szövetségi Köztársaság) meghalt a nemzetközi Sztálim-békedíjas dr. Josef Wirth, Németország egykori birodalmi kancellárja, a németek szövetségének elnöke, a Béke Világtanács tagja. 1922-ben, mint Németország birodalmi kancellárja aláírta a rapalloi szerződést, amely diplomáciai kapcsolatokat teremtett Németország és az OSZSZSZK között. — Josef Wirth úgy tekintette ezt a szerződést, mint a különböző politikai rendszerű országok közötti békeegyezmény példáját és a szoros gazdasági együttműködéshez vezető utat. Wirth, aki a hitleristák ha- talomrajutása után emigrálni volt kénytelen, több, mint 13 évet töltött távol Németországtól. 1948-ban tért vissza hazájába. 1953 májusában Düsseldorfban megalakították a németek szövetségét. A szövetség elnökévé Josef Wirthet választották meg. A németek szövetsége küzdött Nyugat-Németonszág felfegyverzésének politikája ellen, a Nyugat és Kelet németjeinek kölcsönös megértéséért. A szovjet emberek Németország és más országok békeharcosaival együtt mélységesen fájlalják dr. Josef Wirth elhunytál Josef Wirthnek, — aki életét a békéért és a népek közötti barátságért vívott harcnak szentelte, — emléke élni fog a béke minden hívének szívében. N. Tyihonov, D. Szkobelcin, I. Ehrenburg, A. Kornejcsuk, N. Nyeszmejanov, A. Szurkon, A. Fagyejev, N. Popova, Z. Lebegjem, M. Kotov, P. Gulja- jev, M. Nyesztyerov, 1. Glus- csenko, B. Blazsenov. Barmaiét Uutityuátnak Nem valami irigy lésreméltó a lakáj sorsa. Mint mondják, a régi időkben vagy pofon, vagy borravaló volt a lakáj fizetése. Ez attól függött, milyen hangulatban volt éppen az úr. Az alázatos szolga erre is. arra is, csak azt mondhatta: — „Köszönöm“. De lám, milyenek az idők: a délkoreai lakájok — követelőznek! Példátlan eset! Egyenesen arra vetemedtek, hogy például a napokban számlát nyújtottak be a Dél-Korfában elszállásolt 8. amerikai hadsereg parancsnokának. Mintha csak ezt mondanák a liszin maoisták ..szövetségeseiknek“: — Szórakoznak országunkban? — Égetik a mi villanyunkat? — Isszák a mi vizünket? — Mennyi ideje is szolgáljuk önöket? Négy és féléve? Ezért bizony, ha mindent összeszámolunk, ötszáz millió dollár jár. Engedelmet, szeretnénk látni a pénzünket... Ez olyan atyafiságos, hogy úgy mondjuk, szövetségi kérelem. Majd kedves mosollyal: — Megérthetik, nehezünkre esik számlát nyújtani be dicső szövetségeseinknek, — szószerint így is mondta Kari Hon Ki, a liszinmanis- ta klikk képviselője, — dehót, tudják, a pénzügyeink, a mi pénzügyeink ... Megint infláció van... Nemcsak az amerikai tábornokoknak nyújtottak be számlát. A görögöknek, a törököknek, és a többi szövetségeseknek is ... Érdekes egy história, Megmutatja, mennyire rosszul áll Dél- Korea szénája. Li Szín Man-nak az agyondicsőített amerikai segélyhez fűzött reményei egyáltalában nem váltak be. Az ország továbbra is óriási nehézségekkel küzd. És á nehézségeknek se vége, se hossza.— Miért? Azért, mert a kiutalt összeg túlnyomó részét katonai célokra költik. A liszinmanisták fűhöz-fához kao- kodnak, hogy felbillent pénzügyeiket valamiképpen k iegyensúlyozzák. Hol újabb adókat vezetnek be, hol meg másvalamit próbálnak kitalálni. Most azt találták ki, hogy az „ENSZ csapatok" parancsnokságától „szolgálataik“ díját kérik. Pedig régi aranyigazság, hogy a lakáj nem jut messzire a borravalóval, Edgar Faiure miniszterelnök felszólalt a külföldi újságírók szerdai bankettjén s azt az óhaját fejezte ki, hogy széleskörű egységei hozzanak létre a szocialistáktól a függetlenekigA beszélgetés folyamán a miniszterelnök elismerte, hogy a listekapcsolások eltorzították a pártok parlamenti képviseletét, és megállapította: a kommunistáit az előző nemzetgyűlésben netn voltaik úgy képviselve, ahogy kellett volna. N. A. Bulganyin üdvözlőtávirata dr. Konrad Adcnauerhez Moszkva (TASZSZ): Dr. Konrad Adenauer őexcellenciájának, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának, Bonn. Szövetségi Kancellár Ur, nyolcvanadik születésnapja alkalmából őszintén üdvözlöm és jóegészséget kívánok önnek. N. BULGANYIN, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke. Moszkva, 1966. január 4, A Bp. Kinizsi újabb győzelme Máltában A Bp. Kinizsi Máltában vendégszereplő labdarúgó csapata szerdán La Valettában játszotta harmadik mérkőzését. A magyar együttes jó játékkal 2:1 (2:0) arányban legyőzte a máltai bajnok SC Flórián csapatát. A magyar csapat legközelebbi és egyben utolsó mérkőzésére vasárnap La Valettában, Málta válogatottja ellen kerül sor. Megyénk dolgosói kössöntik a Francia Kommunista Párt választási győzelmét Ragyogó siker! Az új választással a Francia Kommunista Párt 151-re növelte mandátumainak számát. Mi tette ezt lehetővé? Elsősorban is a párt politikája, amely egyre nagyobb tömeget győzött meg és állított maga mögé. A francia dolgozók saját tapasztalataikon keresztül győződtek meg, hogy ez az egyetlen párt, amely következetesen harcol a dolgozók jogaiért, harcra mozgósít a kizsákmányolás, fegyverkezés, gyarmati politika ellen. A francia munkások most újra megmutatták a munkás- osztály hatalmát. Nem lehet kétséges, hogy a Francia Kommunista Párt ragyogó sikere új lendületet ad majd a demokratikus erők összekovácso- lódásához. Hatásának meg kell mutatkoznia a külpolitikában is. Franciaországban most a dolgozók minden eddiginél nyomatékosabban mondtak nemet a háborús tervekre. Mi, magyar dolgozók örömmel gondolunk a francia kommunisták harcára és nagyszerű győzelmére. Eredményeik bennünket is jobb, lelkesebb munkára buzdítanak. Bartalovits Anna az Állami Aruház dolgozója. Nagyszerű! — Nagyszerű győzelem! — röviden így jellemezte Debitz- ky István, a Pécsi Magasépítőipari Technikum igazgatója a francia választások eredményét. — Nagyszerű győzelem, amit vártunk és mégis váratlanul ért bennünket. Tudtuk, hogy a Kommunista Párt mellett áll a nép legjava, de olyan erővel akadályozták a hivatalos kormánykörök a nép akaratának érvényrejutását, hogy ez a hatalmas győzelem mégis meglepett. Hatalmas győzelem ez, mert a választási eredmény azt jelenti, hogy a „nyomás“ ellenére is a francia választók közel 30 százaléka a Kommunista Pártra, a haladásra szavazott. — Hogy mit várok a győze* lemtől? Azt, hogy a Francia Kommunista Párt helyet kap« jón a kormányban. Azt hogy az új megegyezésre szóló fel* hívást elfogadják a szociális* ták és a baloldali pártok és így abszolút többségre tegyenek szert a haladó erők. Azt, hogy a választás kihatással legyen necsak a kormányalakításra, a belpolitikára, hanem Franciaország nemzetközi magatartására is. És mi Debitzky István végső következtetése? — Igazuk volt a Francia Kommunista Párt vezetőinek; A francia nép más politikát akar és e politika biztos végrehajtójának a Kommunista Pártot tartja^ Távirat Párizsba... A Pécsi Kofcszművekbem szerdán déliben összejöttek a munkások a gyár hatalmas ebédlőjében és táviratot szö- vegeztek a francia kommunistáknak; „Francia Kommunista Párt, Párizs. Szeretettel üdvözöljük a választásokban elért sikerek alkalmával a világ békéjéért harcoló hős Francia Kommunista Pártot! A Pécsi Kokszművek dolgozói" A béke és haladás erőinek újabb győzelme együtt örülünk a politikai változást, szociális fejlődést aka. „4, ró francia néppel a nagy győ- ván-aknán tegnapelőtt leszál- zelemnek. gn azt kívánom, Mintegy 4—500 bányász hallgatta nagy figyelemmel Istlás előtt a röpgyűlés előadóját. Fónai János elvtárs a nyugati bányamező ü. b. elnöke ismertette a francia kommunista párt nagy győzelmét — Újabb győzelme ez >— mint mondotta, — a béke, a haladás erőinek. — Elismerő morajlás zúgott végig a nagycsarnokban annak hallatára is, hogy 151 képviselőt küld a parlamentbe a Francia Kommunista Párt. A röpgyűlés végén kis csoportokba verődtek a bányászok és egymásközt tárgyalták a nagyjelentőségű eseményt. Heller József szállítási felvigyázó így nyilatkozott a nagy eseményről: — 1947-ben nálunk járt Franciaországból egy szakszervezeti küldöttség. A küldöttség tagjai — munkások — már akkor arról beszéltek: eljön még a mi napunk is! És igazuk lett. Elérkezett egy igen fontos győzelmi állomás. Véleményem szerint nem lehet egykönnyen félrevezetni azt a francia népet, melynek olyan dicső forradalmi múltja van. Mi, magyar bányászok is hogy minél előbb eljöjjön az a nap, melyet az egykor nálunk járt francia elvtársak akartak. Felkerestük a gyár idős művezetőjét, Hámori András elvtársat, aki három évig dolgozott Párizsban vasmunkásként, hogy mondja el véleményét a franciaországi eseményekről; — Életem legszebb éveit töltöttem a franciák között —» emlékezik Hámori elvtárs, —• Sokat, nagyon sokat köszönhetek a párizsi munkásoknak, mert ők segítettek hozzá, idegen, nyelvismerettel nem rendelkező embert ahhoz, hogy szakmát tanulhassak, s meg* ismerhessem a munkásmozgalmat;;; — A francia emberek szabadságszeretők és nagy tapasztalatuk van a politikai harcokban. Bármilyen választások is lesznek még a jövőben — úgy gondolom. — a baloldali pártoknak, elsősorban a Kommunista Pártnak a helyzete erősödik. Nyugat-Urai erdeiben A képen: Rakodás a bizjari erdőipari gazdaságban. Műik Radzs Anand: Az oroszlán és a kecske Réges-régen, Észak-Hindusztán dzsun- geleiben legelészett egy kecskenyáj. Egyszer, amikor valamennyi kecske hazatért, egy közülük, a legöregebb, nagyon elfáradt és pihenni szeretett volna. Már • sötétedett. A kecske nem tudta az utat hazafelé, ezért elhatározta, hogy éjszakára elrejtőzik egy barlangban. Milyen nagy volt a csodálkozása, amikor a barlangba lépve egy oroszlánt pillantott meg! A kecske annyira megijedt, hogy egy pillanatra meghűlt ereiben a vér. Gyorsan összeszedte azonban magát és gondolkodott, hogy mitévő legyen. „Ha elszaladok, — így tanakodott magában, — az oroszlán azon nyomban felfal, de ha összeszedem a bátorságomat és latbavetem minden agyafúrtságomat és ravaszságomat, talán megmenekülök“. Ezért hát bátran odalépett az oroszlánhoz, mintha egy cseppet sem félne tőle. Az oroszlán ránézett, nézte, nézte, nem tudta, hogy mire vélje az egészen közönséges kecskének ezt a hihetetlen bátorságát. Hiszen a bátorság, — eddig úgy tudta — egyáltalán nem jellemző a kecskék törzsére, amelyből ezelőtt még csak közeledni sem mert senki hozzá — az állatok királyához. Ekkor az oroszlán azt gondolta, hogy nem egy egyszerű kecske áll előtte, hanem kétségkívül valami különös, eddig még soha nem látott állat. — Kit tiszteljek benned? — szólította meg udvariasan a kecskét. — Én a kecskék királya vagyok, — felelte amaz. — Fogadalmat tettem Siva istennek, hogy a tiszteletére száz tigrist, huszonöt elefántot és tíz oroszlánt falok föl. Az oroszlán nagyon megijedt, amikor ezt meghallotta. Elhitte, hogy a kecske csakugyan azért jött ide, hogy őt felfalja. Gyorsan kiosont a barlangból, mondván, hogy a folyóhoz megy mosakodni. A folyóparton találkozott a sakállal. A sakáŰ látta, hogy az állatok királyának ábrázata milyen rémült, megkérdezte, hogy mi történt vele. Az oroszlán sietve elmesélte, hogy valami különös állattal találkozott, amely nagyon hasonlít a kecskére, viszont egyáltalán nem olyan ijedős, mint a többi kecske. A sakál nagyon okos állat volt. Tüstént megértette, hogy az oroszlán bizony csak egy szánalmas, öreg kecskétől ijedt meg. — Alaposan becsapott téged. Hiszen az egy egészen közönséges kecske, épp olyan ijedős, mint a többi, — mondta meggyőzően a saíkál. — Csak bátornak tetette magát, hogy megmeneküljön tőled. Ne félj. Menjünk vissza együtt a barlangodba és faljuk fel a csalót, — javasolta. Az oroszlán hallgatott a jó tanácsra és a sakállal együtt visszatért a barlangba. Amikor a kecske újból meglátta az oroszlánt, kitalálta, hogy mindennek az alattomos sakál az oka, amely az oroszlán nyomában kullogott. Nem vesztette el a bátorságát. Méltóságteljesen eléjük ment és ezekkel a szavakkal fordult a sakálhoz: — így teljesíted a parancsaimat? A** parancsoltam, hogy tíz oroszlánt hozz, hogy egyszerre faljam fel valamennyit, te pedig csak egyet hoztál. Ezért meglakolsz! Az oroszlán, amint ezt meghallotta azt hitte, hogy a sakál elárulta ót é< dühös ordítással vetette rá magát. A kecske ezalatt kilopódzott a barlangból. így menekült meg az oroszlán karmaiból.
