Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-31 / 26. szám

195« JANUÁR SI NAPLÓ s A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal közleménye a Szovjetunió 1955. évi állami népgasdaságrfejlesztési terve teljesítésének eredményeiről Moszkva, január 29. — (TASZSZ) Moszkvában január 29-én közölték a Szovjetunió 1955. évi állami népgazdaságfejlesz­tési tervteljesítésének eredmé­nyeit. A minisztertanács mel­lett működő Központi Statisz­tikai Hivatal közleménye sze­rint a szovjet ipar az évi össztermelési tervet 103 száza­lékra teljesítette. Ezen belül: a Szovjetunió vaskohászati minisztériuma 103 a Szovjetunió színesfém- kohászati minisztériuma 101 a Szovjetunió ásványolaj­ipari minisztériuma 104 vegyipari minisztériuma 104 villamoserőművek minisztériuma 104 gépkocsi, traktor és mezőgazdasági gép­ipari minisztériuma 104 építőgépgyártási és út­építő gépgyártási minisztériuma 104 a Szovjetunió textilipari minisztériuma 104 elektrotechnikai ipari minisztériuma 105 nehézgépgyártási minisztériuma 105 szállítógépgyártási minisztériuma 103 könnyűipari minisztériuma 105 a közlekedésügyi minisztérium ipari vállalatai 107 százalékos tervteljesitést ér­tek el. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága ée a Szovjetunió Minisztertanácsa által hozott intézkedések meg­valósításának eredményeként a múlt évben az iparban és elsősorban a nehéziparban, va­lamint a közszükségleti cikke­ket gyártó iparágakban jelen­tős fellendülést értek el. A Szovjetunió egész iparának össztermelése 1955-ben 1954-hez viszonyítva 12 százalékkal emelkedett Sok fontos termék termelé­sének évi tervét túlteljesítet­ték. E termékek a következők: acél, hengerelt vasáru, vas- és mangánérc, kőolaj, villamos­energia, preziciós szerszámgé­pek, Kohászati berendezések, fővonali villamosmozdonyok, traktorok, burgonya- és répa­szedő kombájnok, teher- és sze­mélyszállító gépkocsik, ekszka- vátorok stb. Az alábbi közszükségleti cik­kekből termeltek az évi ter­ven felül: gyapot-, len- és gyapjúszövet, lábbeli, fényké­pezőgép, állati zsiradék, sajt, tej és egyéb tejtermékek, nö­vényolaj, hentesáruk, konzerv, édesipari készítmények és száraztészták, tea, bor, vala­mint más élelmiszerek és ipari áruk. Egyes minisztériumok azon­ban nem biztosították az ipar­cikkek termelésének az állami terv nomenklatúrájának meg­felelő teljesítését. A múlt évben jelentősen nö­vekedett a Szovjetunió ipari termelése. 1954-hez viszonyítva a leg­fontosabb ipari termékek ter­melése a következőképpen emelkedett (1955. évi termelés, az 1954. évi százalékában): nyersvas 111 acél 109 hengerelt áru 110 szén 113 kőolaj 119 benzin 118 petróleum 131 diesel-üzemanyagok 131 villamosenergía 113 műtrágyák 120 nagy viziturblnák 122 turbogenerátorok 123 hidrogenerátorok 110 nagy villamosgépck 116 fővonali villamos­mozdonyok 123 fővonali tehervagonok 144 tehergépkocsik 109 személygépkocsik 114 fémforgácsoló gépek 115 egyedi nagy- és nehéz­fémforgácsoló gépek 124 egyedi nehézprés­kovácsgépek 186 traktorok 121 gahonaszedö kombájnok 124 aratógépek 340 rénaszedő kombájnok 141 kukoricaszedő kombájnok 169 pamut- és lenszövetek 106 konfckclóáruk 111 lábbelik 107 rádióvevökészülékek 122 televíziós készülékek 194 varrógépek 126 órák 120 f én ykéoezőgépek 133 piapinók és zongorák 132 hűtőszekrények 161 mosógépek 160 hentesáruk 108 hús 103 cukor 1 :1 halak 109 állati zsiradék salt 122 tejtermékek 121 A Központi Statisztikai Hi­vatal köz'eményében megálla­pítja, hogy 1955-ben a nép­gazdaság minden ágában új technikát vezettek be: auto- matikát, telemechanikát, rá­diótechnikát, elektronikát és a technika más legújabb ered­ményeit. Gondot fordítottak az atomerő békés felhasználására is. A szovjet gépgyártás új típusú berendezéseket alkotott az ipar, az építkezés, a mező- gazdaság és a közlekedés ré­szére. Uj típusú számológépe­ket gyártottak. A népgazdaság minden ágá­ban továbbfejlesztették a ter­melés tökéletesítésére, a mun­ka termelékenységének emelé­sére, nyersanyag és üzem­anyag megtakarítására irá­nyuló feltalálói és ésszerűsítői tevékenységet. 1955-ben körül­belül egymillió találmányt, technikai tökéletesítést és ész- szerűsítést honosítottak meg. 1955-ben a szovjet mező- gazdaság növelte a gabona- neműek és más termékek ter­melését 1955-ben valamennyi növény vetésterülete, főként a szűz- és ugarföldek bevetése útján, 1954-hez viszonyítva, 19.7 millió hektárral, és az utóbbi két év alatt csaknem 29 millió hektárral növekedett. A kolhozok és szovhozok 1955-ben a szűz- és ugarfölde­ken több mint 20 millió hek­tárnyi területet vetettek be különböző mezőgazdasági nö­vényekkel, szemben az 1954- ben bevetett ötmillió hektár­ral. Az utóbbi két évben a kol­hozok és szovhozok a szűz- és ugarföldek körzeteiben 30 mil­lió és az egész ország területén 33 millió hektárnyi új földet szántottak fel. Az utóbbi két évben e körzetekben 425 új szovhoz alakult. A Kazahsztánban és számos más keleti körzetben lévő ked­vezőtlen időjárási viszonyok ellenére az ország gabonater­melése lényegesen magasabb volt. mint 1954-ben. Emelke­dett’ az állattenyésztési termé­kek, — tej, hús, gyapjú, tojás — termelése. A kolhozok és szovhozok, a kolhozisták, munkások és al­kalmazottak szarvasmarhaállo­mánya 1954 október elsejétől 1955 október elsejéig 2,1 mil­lióval növekedett és elérte a 67 milliót. — A sertésállo­mány 1 millióval emelkedett és elérte az 52,1 milliót, a juh­állomány 7,4 millióval emelke­dett és elérte a 124,9 milliót. Az országban megnövekedett a begyűjtött és felvásárolt me­zőgazdasági növények meny- nyisége. 1955-ben 147 millió nuddal több gabonát adtak be és adtak el az államnak, mint az előző évben. Jelentősen több "ukorrépát, lenrostot, lenma­got, napraforgót és zöldségfé­lét, valamint tejet, húst, tojást és gyapjút adtak be. Tovább erősödik a mezőgaz­daság anyagi-teclyiikal bázisa A szovjet mezőgazdaság 216 ezer traktort, 112 ezer teher­gépkocsit. 46 ezer gabonaszedő kombájnt és sok más gépet kapott a múlt évben. A Központi Statisztikai Hi­vatal közleménye a továbbiak­ban megállapítja a vasúti, vi­zi és gépkocsiközlekedés fej­lődését. A vasutak teherfor­galma 1954-hez viszonyítva 13 /.őz»lókkal emelkedett, A beruházási részben megál­lapítja, hogy az állami beru­házások volumene 1955-ben az 1954. évihez képest 106 száza­lék volt. A egész népgazdaság­ban az évi beruházási tervet 95 százalékra teljesítették. A múlt évben több, mint 800 nagy állami Ipari válla­latot helyeztek üzembe. A termelőerők a népgazdaság minden ágában növekedtek. Számos új, nagy erőmű épült fel és kezdte meg működé­sét; így többi között a kahovkai, gorkiji, narvai, knyazsegubszki vízierömü. Ipari áramot szol­gáltatott a kujbisevi vizierőmű első gépegysége. Üzembe he­lyezték a cserepoveci kohászati üzem első gépegységeit. A kamisini, herszoni, barnauli pamutipari kombinátok és a minszki fésilsfonó kombinát a múlt évben megkezdte a ter­melést. Olajkivonó üzemeket, cukorgyárakat, konzervgyára­kat és egyéb könnyű- és élel­miszeripari üzemeket helyez­tek üzembe. 1955-ben tovább fejlődött a J Szovjetunió bel- és külkeres­kedelme. Az állami és szövet­kezeti kereskedelem vonalán összehasonlítható árakban ki­fejezve, 5 százalékkal több árut adtak el a lakosságnak, mint 1954-ben. Emellett a fa­lusi kereskedelmet lebonyolító fogyasztási szövetkezetek kis­kereskedelmi forgalma 1954- hez viszonyítva 6 százalékkal emelkedett. Az országban több élelmi­szert és több iparcikket adtak el. A Szovjetunió külkereske­delme tovább bővitette gazda­sági kapcsolatait a külföld or­szágaival. Növekedett azoknak az országoknak a száma, ame­lyekkel a Szovjetunió külke­reskedelmi ügyleteket bonyolí­tott le. A Szovjetunió népgazdasá­gában foglalkoztatott mun­kások és alkalmazottak szá­ma 1955 végén 47 9 millió volt — 1 100 000-rel több, mint 1954 végén. Az iparban, építőiparban, mezőgazdaságban, közlekedés­ben és híradásban 700 000-rel növekedett a munkások, mér­nökök, technikusok és szak­emberek száma. 1955-ben. csakúgy, mint az előző években, nem-volt az or­szágban munkanélküliség. A múlt évben több, mint 650 ezer fiatal szakmunkás végez­te el a műszaki, ipari, vasúti és egyéb szakiskolákat. Észak- képzett fiatal munkásokat az Iparba, építőiparba, ködeke- désbe, és mezőgazdaságba Irá­nyították. 1955-ben 7 600 000 munkás és alkalmazott emelte szaktudását és vett részt okta­tásban. A munkások munkájának termelékenysége 1955-ben az iparban 8 százalékkal és az építőiparban 10 százalékkal növekedett. Tovább emelkedett a néip anyagi jóléte és kulturális színvonala. 1955-ben a Szovjet­unió nemzeti jövedelme 1954- hez viszonyítva 10 százalékkal emelkedett. A lakosság különböző jutta­tások, segélyek, nyugdíjak, díj­mentes orvosi segítség, stb. formájában 154 milliárd rubelt kapott, 5 százalékkal többet, mint 1954-ben. Előzetes adatok szerint a kolhozisták munka­egységeire összesen csaknem 370 millió púd gabonával ad­nak többet, mint az 1954-es termékekből. A kolhozisták és traktoristák a munkaegységek­re megközelítőleg 10 százalék­kal több pénzt kapnak, mint a múlt évben. A munkások, alkalmazottak és parasztok pénzbeli jövedel­me növekedésének eredménye­képpen a lakosság takarékbe­téteinek összege egy év alatt több, mint ötmilliárd rubellal emelkedett. 1955-ben a szocialista kultú­ra minden területén további sikereket értek el. A különbö­ző iskolákban, tanintézetekben és technikumokban csaknem millióan tanulnak. A főis- -oTákan (beleértve a levelező agozatokat) 1 865 COO hallgató anuit, azaz 135 ezerrel több, "•t 1954-ben. A techniku­mokban és más középfokú szakiskolákban több, mint 1 900 000-en — csaknem 100 ezerrel többen, mint 1954-ben — tanultak. A múlt évben körülbelül 640 ezer fiatal szakember — 70 ezerrel több, minit 1954-ben — 'épett be a felső- és középfokú ••zakieflcolákba. 1955-ben to­vább bővült a kórházak, a szü­lőotthonok, szanatóriumok és üdülőik, bölcsődék és más gyógyintézetek, valamint az egészségügyi profilaktikus in­tézmények hálózata. Az állami vállalatok, intéz- menyek, helyi szovjetek, vala­mint a városok és munkás­lakótelepek lakosai állami hi­tel segítségével és saját anyagi eszközeik}cél összesen 35 millió négyzetméter alapterületű la­kóházakat építettek, ezenkí­vül a múlt évben a falvakban több, mint 600 ezer lakóházat építettek a kolhozisták és a fa­lusi értelmiség részére. A Szovjetunió állami nép- gazdaságfejlesztési tervének teljesítésében 1955-ben elért eredmények « Szovjetunió egész népgazdaságának szaka­datlan fejlődéséről és az 1955. évi terv — az ötödik ötéves terv utolsó éve — feladatainak sikeres teljesítéséről tanúskod­nak. Dicséret illeti a tanács segítőit Sok szép eredményről számoltak be a III. kerületi tanács ülésén Jólsikerült tanácsülést tartott hétfőn délelőtt a harmadik területi tanács. Az ülésen megjelent Farkas László elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, a Baranya Megyei Pártvégrehajtó Bizottság első titkára is. Az ülésen lényegében két napirendi pontot: „Az 1955. évi községpolitikai terv végrehajtásáH-t és az egészségügyi és szociálpolitikai állandóbizottság elmúlt évi munkáját vitatták meg. taságj Vállalat reggel nyolc Bedé Pábié, a III. kerületi tanács v. b. elnöke hangsú­lyozta: a községpolitikai terv végrehajtásánál kisebb, na­gyobb zökkenők mutatkoztak, de ezeket még idejekorán ész­revették és ezért a terv végre­hajtása pozitívnak mondható. A nehézségeket részben a gyakorlatlanság, a tapasztalat hiánya okozta és nem utolsó sorban az olyan nehézségek, mint az, hogy bár január har­mincadikét írunk, a községpo- litlkai terv készítésére vonat­kozó rendelkezés még a mai napig sem jelent meg. A vég­rehajtó bizottságnak pedig az volt az elképzelése, hogy még 1955. negyedik negyedében el­készíti a beruházási tervet, megtárgyalja azt az építési vállalatokkal és még arra is megállapodást köt, hogy a vál­lalat az év melyik negyedé­ben vállalja a kivitelezést. E rendelkezésre azért is nagy szükség lett volna, egyrészt, hogy az elmúlt évihez hasonló esetek elő ne fordulhassanak, másrészt, hogy a vállalatok a maguk •- tervezésénél, anyag- igénylésénél, a várható mun­kákat figyelembe vehessék Sajnos e rendelkezés hiánya miatt 1956-ra olyanok a kilá­tásaink, hogy a tervezendő munkát a vállalatok csak mint terven felülit végezhetik el, Ez nyilvánvalóan a végrehajtás eltolódásához vezethet. Bedő elvtársnő ezután el­mondotta: a végrehajtó bizott­ság a nehézségek ellenére sem tétlenkedett. A végrehajtó bizottság negyedévenként be­számoltatta a tervelőadót a tervek végrehajtásáról. Az ál­landóbizottság érdeklődése is megnövekedett, de ez még mindig nem kielégítő. A társadalmi munka kérdé­sénél Bedő elvtársnő hang­súlyozta : ötvenháromezer fo­rint volt az előirányzat, ezzel szemben a tényleges teljesítés túlhaladja az ötvenhat ezret. A társadalmi munkában külö­nösen példát mutatott az Al­kotmány utcai ovóda nevelő­testülete és szülőt munkakö­zössége, amelynek tagjai fizi­kai munka és anyag biztosítá­sával 7 500 forint értékű társa­dalmi munkát végeztek el. Ez­zel jelentősen javították az ott folyó oktató-nevelő mun­kát. Szélig Rezsővé és Dol­mány Vincévé tanácstagok ter­ven felül, tisztán társadalmi munkával parkosították az Ifjúság-utcát, a Landler Jenó- és Alkotmány utcát. Szász Antalné és dr. Zádori Gyulámé tanácstagok kezdeményezésére megkezdték a Petőfi utca jár­daszegélyének parkosítását is. A mecsekaljai ovóda építkezé­sénél is közel hét ezer forint értékű társadalmi munkát vé­geztek: Panta József, Hómai Károly, Marton István, Tóth Mihály. Bruder János, Tittes Pál, Bácsi József, Sturm La­josáé, Szőke Józsefné és Kö­vesül Józscfné. Dicséret illeti itt Buday Lajosné igazgatót és Horváth József iparügyi cso­portvezetőt is eredményes szervező munkájukért. Befejezéshez közeledik a mecsekaljai kultúrotthon át­alakítása is. Az itt végzett társadalmi munka értékét meg állapítani még nem lehet, de meg kell emlékezni Devecseri János és Hein Jánosné szorgos társadalmi munkájáról. Ugyan csak Mecsekalján társadalmi munkával kopár területeket ültettek be akácfával Gyapay J enőné kerületi agronómus kezdeményezésére. A munká­ból nőm csak a kerület lakói, hanem különböző állami szer­vek, intézmények, vállalatok is kivették részüket. Az erdőgaz­daság négyezer akáccsemetét bocsátott rendelkezésre, termé­szetesen ingyen. Bedő elvtársnő a követke­zőkben részletesen ismertette az 1955-ben előirányzott és végrehajtott községpolitikai fel adatokat. A községpolitikai tervben 10 604 000 forint költ­séggel lakóházakat építettek, javították a vízellátást, a csa­tornázást, a gázellátást, utakat, járdákat, hidakat hoztak rend­be, parkosítottak, javították a közvilágítást, kibővítették a keltető állomást, állatorvosi lakást építettek, bővítették a kereskedelmi hálózatot, fel­újították a klinikai épületeket, a Steinmetz kapitány téren or­vosi rendelőt létesítettek. Ezután dr. Puskás Ödön elv­társ, az egészségügyi és szo­ciálpolitikai állandó bizottság elnöke emelkedett szólásra, aki elmondotta: igen szépen működik a körzetben a Vörös- kereszt aktíva-hálózat, ennek az ötven tagú aktívahálózatnak köszönhető, hotgy az állandó- bizottság megismerkedhetett az összes egészségügyi prob­lémával. A hozzászólók zöme azzal a kérdéssel foglalkozott: miért kell a József Attila utcából, a Rét utcából a betegeknek a Dohánygyárba járni? Vajon nem lehetne ezt máskép meg­csinálni? Ugyancsak többen kifogásolták, hogy a Köztisz­Az Országos Földművesszö­vetkezeti Tanács és a Szövet­kezetek Országos Szövetségé­nek igazgatósága a földműves­szövetkezeti mozgalom tizedik évfordulójának megünneplésé­re az Országház kongresszusi termébe hétfőn kétnapos ta­nácskozásra hívta össze az OFT tagjait, a megyei vá­lasztmányok és a MÉSZÖV el­nökeit, valamint a földműves- szövetkezeti mozgalom kiváló, régi harcosait A tanácskozáson a pánt és a kormány vezetői közül meg­jelent Apró Antal, Dobi Ist­ván, Erdei Ferenc, Rákosi Má­tyás. Ott volt Bognár József belkereskedelmi miniszter, Al­tomé re Iván élelmiszeripari miniszter, Szobek András be­gyűjtési miniszter, Dögéi Imre az Országos Földművesszövet­kezeti Tanács elnöke. Vas Zoltán, a SZÖVOSZ igazgató­ságának elnöke, Nyers Rerső és Mészáros Sándor, a SZÖ­óra felé söpörteti az utcákat, holott tudvalévő, hogy ekkor a legforgalmasabbak. Mindkét beszámolót vita kö­vette. Az aktivitást mi sem mutatja jobban, mint az, hogy összesen huszonötén szóltak hozzá a napirendi pontokhoz. Dolmány Vineóné például vál­lait». hogy társadalmi mun­kával parkosítják az Apponyi tér alsó részét, ahol jelenleg bozót és szemét van; Biczé József pedig arról számolt be, hogy hamarosan megoldódik a Bárány-tetőiek problémája is, mert a jó vízellátás érdekében már megkezdték a kutak fú­rását. Faubl Jóasefné az isten­kúti DISZ-fiatalok, MNDSZ- asszonyok nevében a tanács segítségét kérte, hogy egykul- túrhelyiséget rendezhessenek be. A végrehajtóbizottság ne­vében Bedő elvtársnő ígéretet tett, hogy száz széket adnak az istenkútiaknak. VOSZ igazgatóságának elnök­helyettesei, Nánási László, a SZÖVOSZ fel ügyetőbizotts ágá­nak elnöke. Résztvett a ta­nácskozáson Rónai Sándor, az .országgyűlés elnöke. Nagy Dá­niel, az Elnöki Tanács elnök- helyettese, Kiss Károly, az MDP Központi Ellenőrző Bi­zottságának elnöke, Kádas István, a DISZ Központi Ve­zetőségének titkára, Veres Péter, a Magyar írók Szövet­ségének elnöke. A tanácskozást Vas Zoltán, n SZÖVOSZ Igazgatóságának elnöke nyitotta meg. Ezután Dögéi Imre, az Or­szágos FÖJdművesszövetkezeti Tanács elnöke mondott beszá­molót. A tanácskozás résztvevői es­te a Magyar Néphadsereg Színházában díszelőadáson vettek részt. A ’ mácskozást kedden foly­tul ják. Ünnepi tanácskozás a parlamentben a földművesszövetkezeti mozgalom megindulásának 10. évfordulója alkalmából

Next

/
Thumbnails
Contents