Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-31 / 26. szám
NAPLö 1956 JANUAR ti A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kössön barátsági és együttműködési szerződést N, A. Bulganyin üzenete Dwight Eisenhowerhez Moszkva, ián. 2S. (TASZSZ) Zarubin, a Szovjetunió washingtoni rendkívüli és meghatalmazott nagykövete felkereste Dwight D. Elsenhowert, az Egyesük Államok elnökét és átnyújtotta neki N. A. Bulga- nginruik, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének üzenetét, Az üzenet a kővetkezőképpen hangzik: DWIGHT EISENHOWER őexcellenciájának, aa Amerikai Egyesült Államok elnökének Washington. Igen tisztelt Elnök Ur! Mély meggyőződésem, hogy ön osztozik az országaink kapcsolatainak jelenlegi állapota miatt érzett aggodalmamban, s ezért közölni szeretném önnel a kapcsolatok megjavításához vezető lehetséges utakról alkotott elképzeléseimet. ön természetesen egyetért velem abban, hogy a jelenleg kialakult nemzetközi helyzet azt követeli, valamennyi él< Iámtól, és elsősorban a világbéke és a népek biztonsága biztosításáért különös felelősséget viselő nagyhatalmaktól, hogy olyan intézkedéseket tegyenek, melyek előmozdíthatják a nemzetközi feszültség további enyhülését, valamint az államok közti bizalom és együttműködés elmélyülését. Ez összhangban állana a népek hő törekvéseivel, hogy békében és nyugalomban éljenek, anyagi erőforrásaikat és energiájukat a teremtő, építőmunkának, a kulturális fellendülésnek és felvirágzásnak szenteljék. Genfben, a négyhatalmi kor mányfől értekezleten mindannyian kijelentettük, hogy békés egymásmellen élés és a hatékony együttműködés elveinek megfelelően készen állunk arra, hogy elérjük a nemzetközi feszültség enyhítését és az államok közti kapcsolatok megjavítását. Kétségtelen, hogy a nemzet közi feszültség további enyhf tése szempontjából különös je lentőségüek a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai. Ezzel kapcsolatban felmerül annak szükségessége, hogy lépések történjenek a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Egyesült Álla rook kapcsolatainak lényeges megjavítására. A szovjet— amerikai kapcsolatok ilyen megjavítása komoly mértékben hozzájárulna ahhoz, hogy egészségessé váljék az egész nemzetközi helyzet, hozzájárulna a világbéke fenntartásához és megszilárdításához. Országaink kapcsolatainak története meggyőzően bizonyítja, hogy a kölcsönös megértést célzó törekvésen, a szuveré- nitás kölcsönös tiszteletén, majd a továbbiakban az agresszív erők elleni közös harcon alapuló baráti együttműködésük megfelel mindkét nép legfőbb érdekeinek. Nem lehet véletlennek tekinteni, hogy államaink népei az ifjú szovjet köztársaság elleni külföldi intervenció időszakát kivéve, sohasem harcoltak egymás ellen, nem volt és ma sincs köztük semmiféle kibékíthetetlen nézeteltérés, nincsenek olyan határok, vagy területek, amelyek vita vagy konfliktus tárgyául szolgálhatnának. A szovjet nép ezért a teljes megértés érzésével fogadta önnek a genfi négyhatalmi kormányfői értekezleten elhangzott ama kijelentését, amelyben rámutatott: „Az amerikai nép a szovjet nép barátja szeretne lenni. Az amerikai és a szovjet nép között nincsenek viták, nincsenek konfliktusok, nincs kereskedelmi ellentét Történelmileg népeink mindig békében éltek.“ Maga az élet bizonyította be, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok együttműködésének alapjai nem véletlen és múló motívumok voltak, hanem gyökeres és tartós érdekek. Ez szembetűnően kifejezésre jutott mindenekelőtt abban, hogy országaink mindkét világháborúban szövetségesek voltak. ön, mint a Hltler-ellenes koalíció egyik kiviló katonai vezetője, különösen jól tudja, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok harci együttműködésének a második világháború éveiben döntő fontos' ságú szerepe volt a közös ellenség — a fasiszta agresszorok — szétverésében. A két ország legjobbjainak vérével megpecsételt harci szövetség, amelyben Nagy-Britannia, Francia- ország, Kína, Lengyelország, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Norvégia és a szabadságszerető népek koalíciójának többi országai is résztvettek, becsű lettel kiállta a próbát, az agresszió erői által Nyugaton és Keleten népeinkre kényszerí- tett háború minden megpróbáltatását. Sajnálatos, hogy a háború befejezését követő Időben Szovjetunió és az Egyesült Államok baráti viszonya és együttműködése megszakadt. A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonyának megromlása — bármilyen okok ts idézték ezt elő — ellentétben áll mind a szovjet nép, mind az amerikai nép érdekei vei, hátrányosan hat ki az egész nemzetközi helyzetre. Úgy vélem, hogy önnek, csakúgy, mint nekem az a meggyőződése, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió társadalmi rendszerének különbsége nem akadályozhatja meg országaink politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak fenntartását, ami érdeke népeinknek. A második világháborút megelőző években a szovjet—amerikai kapcsolatok különösen gazdasági téren jelentős mértékben fejlődtek. A háború alatt országaink kapcsolatai újabb fejlődésnek indultak. Ez a fejlődés országaink népeinek széleskörű támogatásával találkozott és fokozta népeink kölcsönös ro- konszenvét. Ez eíősegitette a háború befejezésének meggyorsítását és a népek áldozatainak csökkentését. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy hidegháború“ időszakában a Szovjetunió és az Egyesült Államok között komoly nézeteltérések támadtak a leszerelést, az európai biztonság biztosítását, a német kérdést, valamint egyes távolkeleti kérdéseket illetően. És az említett problémák fontossága érthető. Mint a Genfben tartott legutóbbi négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet megmutatta, ha közeledett Is egymáshoz a felek álláspontja, az egyes tárgyalt kérdésekben lényeges eltérések merültek fel és további erőfeszítésekre és időre van szükség, hogy az említett problémák megoldásában megfelelő megegyezésre jussunk. A szovjet-amerikai viszonyban jelenleg fennálló helyzet fenntartása azonban nem segítheti elő a megoldatlan nemzetközi problémák rendezését. Viszont a szovjet—amerikai viszony megjavulása — ami megfelelne az országaink közti baráti kapcsolatok fejlesztésére irányuló törekvéseknek — olyan új nemzetközi légkört teremtene, amely kedvezően hatna a vitás kérdéseknek tárgyalások útján, kölcsönösen elfogadható alapon történő megoldására. Feltétlenül látni kell, hogy a nemzetközi feszültség további enyhítése és az államok közti bizalom megszilárdítása, ezen belül a szovjet—amerikai viszony megjavítása feladatának gyakorlati megoldása meg felel mind a szovjet nép, mind pedig az amerikai nép érdekeinek, de valamennyi más nép érdekeinek is. Azt hiszem, Elnök úr, ön egyetért azzal, hogy a nemzetközi feszültség a mai körülmények között a béke megbontásának lehetőségét rejti magában, ennek a népekre nézve minden veszedelmes következményével. Emellett mindenki előtt ismeretes, hogy a hadviselés legújabb eszközei, Így az atomés a hidrogénfegyver, a korszerű lökhajtásos és rakétatechnika különböző eszközei, valamint a tömegpusztító fegyverek egyéb fajtái, minden ország népeit egyaránt veszélyes helyzetbe hozzák a nemzetközi béke felborulása esetén, azzal fenyegeti őket, hogy területük és elsősorban a magas fejlettségű országok sűrűn lakott vidékei az atomháború pusztító hatása alá kerülnek. Ma minden államnak jobban mint valaha, az a kötelessége, hogy szivén viselje a béke fenntartását és megszilárdítását, a nemzetközi viszályoknak kizárólag békés eszközökkel, az Egyesült Nemzetek Szervezete célkitűzéseivel és alapelveivel összhangban való megoldását. Nem lehet kétséges, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok népeinek egyaránt érdeke a fegyverkezési verseny megszüntetése, hiszen ez a verseny arra készteti őket, hogy erejüket és eszközeiket improduktív célokra fecséreljék. A jelenleg folyó fegyverkezési verseny nemcsak a katonai kiadások súlyos terhét rakja a népek vállaira és ezzel akadályozza a népek anyagi Jólétének növekedését, de nagymértékben fokozza az új háború veszélyét is. A szovjet-amerikai viszony megjavulása megkönnyítené a fegyverkezési hajsza megszün tetését és elősegítené az államok gazdasági erőforrásainak békés célokat szolgáló teljesebb felhasználását. Ebben az esetben azok az anyagi eszközök, amelyek most nem termelékeny katonai kiadásokra jutnak, felhasználhatók lennének a népek anyagi jólétének fokozására: az adók csökkentésére, a reálmunkabér emelésére, lakás- és középítkezés re, arra, hogy a béke és a nemzetközi együttműködés megszilárdítása érdekében segítsé get nyújtsanak az elmaradott országoknak. Mindez elősegítené a belső olac felvevőképességének jelentékeny növelését, továbbá a nemzetközi kereskedelem ki- terjesztését. Emellett biztosítva lenne a termelés megfelelő ki törlesztése és a lakosság fog lalkoztatottsága a békegazda ság fellendítése alapján. El kell ismerni, hogy az utóbbi időben olyan események történtek, amelyek kedvező hatásának feltétlenül meg kellett mutatkoznia az egész nemzetközi helyzeten. Az elmúlt év olyan esztendő volt, amelyben a világ egyetlen táján sem volt háború. A legutóbbi időszakban rendeztek néhány olyan bonyolult nemzetközi problémát, amelyek a második világháború befejezé se után megoldatlanul maradtak. Az elmúlt háború óta első fzben találkoztak Genfben a négy hatalom kormányfői és a találkozó során elért eredményeket a világ népei őszintén és lelkesen köszöntötték, mint olyanokat, amelyek megfelelnek vágyaiknak és reményeiknek. Az utóbbi időben észrevehetően megjavultak a Kelet és a Nyugat országainak, köztük a Szovjetuniónak és az Amerikai Egyesült Államoknak a kapcsolatai, bár e kapcsolatokat, még korántsem lehet szé- leskörűeknek és elégségeseknek nevezni. Ami a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat illeti, ezek a szélesedő kapcsolatok megmutatták, menynyire erős országaink népeinek törekvése e kapcsolatok és a baráti együttműködés fejlesztésére. Mindezekben a fontos nemzetközi eseményekben, amelyek során a Szovjetunió a béke megszilárdítása és a népek közötti barátság érdekében szállt sikra, a létrejött eredményeket jelentős mértékben országaink együttműködése biztosította. őszinte meggyőződésem, hogy a szovjet-amerikai kapcsolatok megjavítása megérett és szükséges. Véleményem szerint ezt a célt szolgálhatná, ha országaink barátsági és együttműködési szerződést kötnének egymással. Ez a szerződés kimondhat ná, hogy a felek az őszinte együttműködés és a kölcsönös megértés szellemében fejlesz tik és erősítik a Szovjetunió és az Egyesült Államok népeinek baráti kapcsolatait, az egyen jogúság, az állami szuverént tás kölcsönös tiszteletbentar- tása és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján, és kizárólag békés eszközök kel, az ENSZ alapokmányában foglalt rendelkezéseknek megfelelően oldják meg ösz- szes nemzetközi vitáikat. A szerződés kimondhatná a felek megegyezését arra vonatkozólag, hogy elősegítik a Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági, kulturális és tudományos együttműködésének fejlődését és erősödését, a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság elve alapján. Én és kollégáim úgy véljük, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok e szerződésének megkötése fontos hozzájárulás lenne a szovjetamerikai viszony fejlesztéséhez és egyúttal nagy nemzetközi jelentőségű akció is lenne. Mélységesen hiszem, hogy ön kedvezően fogadja a Szovjetunió és az Egyesült Államok barátsági és együttműködési szerződésének megkötésére tett javaslatot, amely a béke megszilárdítása érdekeinek megfelelően a szovjet-amerikai viszony megjavítására és a nemzetközi feszültség további enyhítésére irányul és az kedvező visszhangra talál a szov- iet népben és az amerikai népben, valamint más országok népeiben. Az általam javasolt szerződést a melléken tervezet szelemében képzelem el. Remélem, hogy hamarosan kapok öntől elgondolásokat az általam érintett kérdésre nézve. Őszinte tisztelettel: N, BULGANYIN Terveret A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok barátsági és együttműködési szerződése A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége és az Amerikai Egyesült Államok elnöke a nemzetközi feszültség további enyhítésére és az államok közötti bizalom megteremtésére irányuló törekvéstől áthatva és az egyetemes béke és biztonság fenntartása érdekében eljárva, attól az óhajtói áthatva, hogy erősödjék a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok népeinek barátsága, abban a meggyőződésben, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok barátságának és együttműködésé nek megszilárdítása tíz egyenjogúság, az állami szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján megfelel mindkét ország életbevágó érdekelnek, leszögezve, hogy hisznek az ENSZ alapokmányában kifejezésre jutó célkitűzésekben és alapél vekben és arra törekszenek, hogy egy üttműköd jenek és békében éljenek minden néppel és minden kormánynyal, elhatározták, hogy megkötik a jelen barátsági és együttműködési szerződést és meg- hatalmazottaikkcnt megnevezték: a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége részéről: ......................................... az Amerikai Egyesült Államok elnöke részéről:................ ak ik a kellő formában és teljes rendben talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg: 1. CIKKELY: A szerződő felek az őszinte együttműködés és a kölcsönös megértés szellemében fejlesztik és szilárdítják a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok népeinek baráti vb» szonyát, az egyenjogúság, as állami szuverénitás és a belügyekbe való be nem avatkozás kölcsönös tiszteletben tartása alapján. Z. CIKKELY A szerződő felek megállapodtak, hogy az ENSZ alapokmány rendelkezéseinek megfelelően minden nemzetközi vitájukat csakis békés eszközökkel oldják meg. 3. CIKKELY: A szerződő felek elősegítik* hogy a két állam gazdasági, kulturális és tudományos együttműködése a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság elvének alapján fejlődjék és szilárduljon. A jelen cikkely továbbfejlesztéseként a szerződő felek megfelelő megállapodásokat köthetnek. 4. CIKKELY: A jelen szerződés ratifikálásra szorul és a ratifikációs okmányok kicserélésének napján lép életbe. A kicserélésre minél rövidebb időn belül, ...........-ben kerül" sor. A szerződés érvénybeléptctől számított húsz évig hatályos. Az említett időtartam eltelte után a szerződő felek bármelyikének joga lesz azt felmondani. A felmondás a bejelentés nap iátél számított egy év múlva lép érvénybe. A fentiek bizonyságául a meghatalmazottak aláírták a jelen szerződést és ellátták pecsétjükkel. Megszerkesztve ... .-ben, 1956.................... két példányban, mindegyik orosz és angol nyelven. Mindkét szöveg egyaránt érvényes. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének megbízásából. Az Amerikai Egyesült Államok elnökének megbízásából. Dobi István üdvözlő távirata Juscelino Kubitscheknek, Brazilia új elnökének JUSCELINO KUBITSCHEK őexcellenciájának, a Brazillal Egyesült Államok elnökének, Rio de Janeiro A Brazillal Egyesült Államok elnöki tisztébe történő beiktatása alkalmával a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében szívélyes üdvözletemet küldöm Nagyméltésá- godnak és kívánom, hogy elnöksége alatt emelkedjék a brazil nép Jóléte és fejlődjék Brazilia gazdasága. 1956. január 30. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A be'ga követ a külügyminiszternél Frédéric Colion rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Belga királyság magyarországi követe megbízólevelének a közeljövőben történő átadásával kapcsolatban hétfőn, január 30-án látogatást tett Boldoczki János külügyminiszternél. Szocialista községhez méltóan AM gyalog ereszkedik le a hegyről Nagypall felől Faze- kasbodára, a község nevét jelző régi vastábla mellett fából- faragott újat is láthat: „Faze- kasboda szocialista község’’. Szóval csupa tsz-tag lakik a faluban. Mindig fellobban az emberben valami erős várakozó érzés, ha ilyesmiről hall. Azok a gazdák, akik az új élet útját járják, a hegyeket is ki tudják mozdítani a helyükből. Csak akarniok kell!... S vajon akarják-e? Az ország új életének alakításában a második ötéves terv a hajtógépezet. De ezt a gépezetet olajozni is kell, nem működik az magától, pénz kell a gyárak építéséhez, az iskolák korszerűsítéséhez ... pénz... sok-sok millió... S az állam évről-évre kéri a dolgozókat: segítsenek hozzá ők is. És segítenek-e vajon Faze- kasboda szocialista község lakói? Egyszer már segítettek, amikor szeptemberben 8.550 forintot jegyeztek le. Azért csak ennyit, mert kicsi a falu, alig több, mint ötszáz lakossal, s az emberek egyrésze bányába, mások meg az állami gazdaságba járnak dolgozni. (Azok természetesen ott tettek eleget kötelességüknek). De ez is szép pénz! Érzik maguk is. Jól jött a részesedés a járdaépítéshez. Mert most épül négy utcában, mintegy 800 méter hosszúságban is „flaszter”, ahogy ők mondják. Talán ez is az egyik oka annak, hogy január 26-án levél ment a járási pártbizottságra: a falu lakói becsülettel teljesítették ígért kötelezettségüket. A Komlói Szénbányászati Tröszt nagym.ínyokl bányaüzemének dolgozói három nappal a határidő előtt teljesítették havi tervüket. Megfogadták, hogy terven felül 150 tonna szenet termelnek január 3I-lg. A terv határidő előtti teljesítését jelentették Béta-aknáról Is. Béta-akna hány ástál hétfőn délelőtt teljesítették januári előirányzatukat s ők 2100 tonna terven felüli szénnel akarják zárni a hónapot. De miért csak január 26-án? Elsejére kellett volna már befizetni a pénzt. — Házat építünk, oda kell most minden fillér — mondotta Tamás József. — Ugy-e államkölcsönből?... — Hát persze hogy abból... — Az állam tud kölcsönözni, ti meg nem! Erre nem lehetett mással válaszolni, csak a jegyzett ösz- szeg kifizetésével. De volt más érv is. — A tsz tagjai közül többen húzódzkodtak, hogy csak a zárszámadások meg a kész- pénzfizetés után tudnak — magyarázza a tanácselnök. — És a népnevelők? S a pártszervezet? — A népnevelők együtt dolgoznak ezekkel az emberekkel s munka közben mindig figyelmeztették őket. S gyűlt, gyűlt a pénz. A falu egyetlen egyéni gazdája, Gyenis János is lerótta a maga jegyzését. Január elsején már csak négyen-öten tartoztak. És 25-én az utolsó, Slmo- nyl Sándor Is lefizette a maga obulusait. S akkor a tanácselnök leült az írógép mellé s lassan pö- työgtetve indította útjára a Jelentést: a falu szocialista községhez méltóan teljesítette a VI. Békekölcsön befizetését,
