Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-29 / 25. szám

Szilárd munkafegyelem, jól szervezett munka a jó gazdálkodás alapj a! Ennyit és fél millió forint megtakarítás adott egy év alatt a tsz-eknek a gépi munka Kivált zárszámadások idején gyakran hallhattuk: — Ejnye! De rengeteg pénz­be kerül a gépállomás! — Egész esztendőn keresz­tül jóformán csak a traktoro­sok a dolgozhatunk — toldot­Az 1954/55-ős gazdasági év­ben, szövetkezeteink területén a gépállomások annyi szán­tást, vetést, tárcsázást, kulti- vátorozást, hengerelést és foga »olást végeztek, amely a köny- nyebb számolhatóság végett 260 000 hold közép mélyen történő felszántásával egyenlő. Fizettek érte a tsz-ek kb, húsz millió forintot. De próbálták volna traktorok helyett foga­tokkal elvégezni: amellett, hogy sosem végezhettek volna időben 416.000 munkaegységü­ket s ugyanannyi fogatnapju­kat emésztette volna fel. Szo­rozzuk meg a munkaegysége­ket a 32 és fél forintos megyei átlagértékkel, a fogatnap6zá- mot pedig csak egy kerek szá­zasra értékeljük, kiderül, hogy ez a gépállomásnak ki­fizetett húsz millióval szem­ben 35 millióba került volna Számoljuk ehhez hozzá azt a legkevesebb 1 százalékos ter­méstöbbletet, amely a mé­lyebb, gyorsabb gépimunka révén feltétlenül bekövetkezik — kiderül, hogy csupán a ta­lajmunkák gépi elvégzése 22 millió megtakarítást hozott a szövetkezeteknek. Vetés után a mi számítá­sunkban is a növényápolás kö­vetkezik: a Zetorok, Lanz- Bu”dogok összesen 14 és fél- eze hold szövetkezeti kukori- cá- máltak meg, 319.000 fo- rir Lóvontatta ekekapáva' 8701 munkaegységbe és 2900 pápábbak a pápánál. Könnyen lehették, mert a gépállomás év végén benyújtott számlájáról nem nehéz leolvasni a végösz- szeget, viszont arról már ke­vés helyen készítettek papírt, hogy a gépek mennyi pénzt, munkaerőt takarítanak meg a szövetkezetnek. fogatnapba került volna ugyanez a munka, vagyis a fenti egységárakat véve to­vábbra is alapul több, mint 572.000 forintba. Már ez is egymagában 253 ezer forint megtakarítás, amellett, hogy nem maradtak gazban a ku­koricások s így a gép művel­te részeken legalább öt má­zsa morzsolttal több termett, amely újra 4 millió 350 ezer forint értéket jelent. A gépi kapálás 1955. évi elterjedése egymaga 4 millió 600 ezer fo­rint többlet jövedelmet hozotl azokba a szövetkezetekbe,, amelyek — mint a mágocsi Rákosi — felismerték, hogy a gép a legjobb segítőtárs. Van egy területe a gépi munkának, ahol aránylag ke­vesebb az ellenvetés: egyre többen ismerik el, hogy az aratógép hasznos dolog. Hasz­nos-e?! A gépek aratta 22 000 holdon nemcsak 136 400 mun­kaegységet, hanem 4400 má­zsa búzát is megtakarítottak a baranyai termelőszövetkeze­tek, mert gépi munkánál leg­alább két százalékkal kisebb a szemveszteség. Summa-sum- márum: pénzben és®búzában az aratógépek s kombájnok több, mint három millióvá! gyarapították a közös va­gyont. A gépállomások sokrétű se­gítsége közül csak a szállítá­sokat vegyük figyelembe befe- 5ezésül. Trágyahordáskor, csép- ’éskor ha kétszerannyi von­tatójuk is lenne, az is kevés­nek bizonyulna. Idén annyi! fuvaroztak gépállomásaink a szövetkezeteknek, amely 100 ezer tonna hét-nyolc kilómé- terre történő fuvarozásával egyenértékű. Csak két millió 400 ezer forintot kellett fizet­niük érte, holott fogattal leg­alább hétmillió ötszázezerbe került volna. Az itt elért 5.1 millió forinttal együtt jön ki az egész esztendei 34 és fél millió forint megtakarítás, a hatezer fejőstehén ára. Sok pénz ez: úgyis mondhatjuk hogy az idei 32 és fél forintos részesedéshez a gépesítés mun- kaegységenkint 11 forinttal se­gített hozzá. Tanulsága ennev a számításnak, hogy nem a gépen kell takarékoskodni amely egyik legfontosabb se- segítség a munkásosztálytól. Minél jobban felhasználják a gépeket, annál jobban élvezhe­tik termelőszövetkezeteink a nagyüzemi gazdálkodás hasz­nát és élhetnek előnyeivel. Nemcsak pénzben nyújtottak ilyen nagy hasznot a gépállo­mások. Nagy munkaerő megtakarítást is jelent segítségük. Az 1954-55-ös gazdasági évben 2.248.4 ember egész évi gyalogmun­káját végezték el az évi 250 munkaegység átlagot számítva. ták mos azok, akik ebben is Baranya 15 gépállomása az elmúlt gazdasági évben hatezer fe­jőstehén árát, 34 és fél millió forintot takarított meg a terme­lőszövetkezeteknek. Kedvezmények az 1956. évi beadásban A községi tanácsok e napok­ban beszélik meg a termelők­kel az 1956. évi beadási köte­lezettségek felbontását. A minisztertanács utasítása «z alábbi fő változásokat hoz- Jh ez évben a begyűjtésben. Azok a termelőszövetkeze­tek és csoportok (I., II. típus), amelyek 1955-ben alakultak, 20 százalékos hús- és tejbeadá­si kedvezményben részesül­nek. feltéve, ha alapszabály­szerűen működnek és jegy­zőkönyvben vállalják a közös beadást. Ez a kedvezmény azo­kat a tsz-eket és tszcs-ket is mevHIeti, amelyeknek terüle­te 1955-ben 50 százalékkal gya­rapodott és az előbb említett feltételeknek megfelelnek. Azok az egyénileg dolgozó parasztok, akik vállalják, hogy összes húsbeadásukat sertés­hússal teljesítik, egy kiló hús helyett, csak fél kiló sertéshúst kbir’^cek beadni. szí mind a tsz-eknek, mind az ’gyérüleg dolgozó parasztok­nak, hogy takarmánygabona és kukorica beadásukat hízottser­téssel teljesítsék. Az átszámí­tási kulcs a tsz-eknél 10 búza­kilogramm egyenlő 1 sertés­húskilogrammal. Ha a termelőszövetkezetek­nek nincs napraforgó vetésük ás ilyen beadási kötelezettsé­giek van. — teljesíthetik ser­essel is, ha ebben a tervfel­bontáskor a tanácson megálla­podtak. A termelőknek a tojásbeadá­si kötelezettségük legalább 90 •'ázsiók át az év első felében kell teljesíteni. A kövér baromfit a negye­dik negyedévben (október, no- 'ember, december) kell bead­ni. Ez évben a tojásbeadást nemcsak darabra, de kilóra is megállapítják. Egy kiló tojás egyenlő 18 darabbal. utasítások állapítják meg, hogy a terület a termelt növények­től függően hányszorosa« men­tesül a beadás alól. — Rétkedvezmény illeti meg a tsz-eket, a ’ tszcs-ket és az egyénileg dolgozó parasztokat a szántóterület 10 százalékát meghaladó rét után. Például: Kiss Péter gazdának összes területe 5 kh hold, ebből rét 3 kh hold, ez esetben 1 hold rét után mentes a terménybeadás kötelezettség alól. — Kedvezmény jár az új­telepítésű vagy felújított sző­lőre, az előhasi üszőre, a IV. osztályú állami tartalékszőlő­re. a tehén meddősége, illetve betegsége esetén. E kedvezményekről és vál­tozásokról részletes felvilágo­sítást adnak a községi tanács­nál a begyűjtési előadók, a be­gyűjtési hivatalok. A rendelkezés lehetővé te­J« tudni 1^ TÖBB, 'JEkEME^ TÖBB JUTNAH Tanulságos számok egy falu egyéni gazdáinak Üres, télies a határ — a pel- lérdiek is fűtött szobában for­gatják a Kincses Kalendáriu­mot. Érdekesen szerkesztették, de az a legfontosabb benne, hogy a párt határozata értel­mében 1960-ra az egész or­szágban s így Pellérden is győz­nie kell a szövetkezésnek. Hogy milyen lesz akkor — azt nem jövendölhetjük meg, de hogy mennyivel jobban járt volna a 350 pellérdi egyé­nileg gazdálkodó parasztcsa­lád, ha már tavaly közösen gazdálkodott volna a határba : — azt könnyen bemutathatjuk őszi búzából ugyanis a ter­melőszövetkezet tíz kiló hí­ján 15 mázsát takarított be minden holdról, míg az egyé­niek átlaga csak a tíz mázsát érte el. Kétezebhuszonnégy mázsa, 607.200 forint értékű búzával termett volna több a pellérdi határban, ha már 1954 őszén közösen vetettek volna. Egy-egy családra ebből a ha­talmas összegből több, mint 1700 forint többlet jövedelem jutott volna, őszi árpából majdnem hét mázsával ma­radtak le holdankint az egyé­ni gazdák. Ha nyolcvanhét holdjuk is szövetkezeti, nagy­üzemű művelésben részesülne 591 mázsa ősziárpával tárol- !)• ■ ím-'k most többet padlá­saikon és az ebből előállított tejjel nemcsak az egész köz- .: -mi hektós tejbeadását ren­dezhetnék, hanem még 140 ezer forint értékű tejet is be­hozhatnának a pécsi piacra. De talán a kukoricánál leg­nagyobb a különbség. A terme­lőszövetkezetét tizenkilenc, az egyéniek termésátlagát 14 má­zsa májusi morzsoltra becsüli a járás mezőgazdasági osztály- vezetője. Háromszázötven ser­tést hizlalhattak volna fel csupán ebből a terméskülönb­ségből és háromszázötven hí­zottsertéstől esnek el minden esztendőben amíg egyénileg, kisparcellásan művelik föld­jeiket. Ügyis forgathatnánk, hogy mivel az egyéni gazda­családok száma ugyanennyi: minden egyéni gazdálkodásban eltöltött év csak a kukorica terméskülönbségében egy-egy hízottsertéstől fosztja meg őket. A számok és a kivezető út egyformán világos: a pellérdi egyéni gazdák és a haza kö­zös érdeke, hogy minél előbb az egész falu szövetkezeti mó­don gazdálkodjon. Tovább kell menni a megkezdett úton Nagy kárt okoz, ha nem tartják be az alapszabá'yt Ha csak azt vennénk szem­ügyre, hogy a kozármislcnyi Jobb Élet termelőszövetkezet­ben több, mint kétszer annyit ért zárszámadásikor egy-egy munkaegység, mint 1954-ben — azt hihetnénk: a legnagyobb rendben folynak a dolgok. Igaz, az új elnök személyében egy derék embert kaptak a szövetkezet élére, de akkor is korai lenne még ilyesmivel dicsekedni. A Jobb Életben csak akkor lesz tényleg jobb élet, ha leszűrik a két zár­számadás egyforma tanulságát. Miért <u olt csah kilenc és fél forint érték munkaegy- ségenkint 1954-ben? Kanizsai, az akkori brigád­vezető a fene rossz időt okol­ja, Péter József elvtárs, a volt elnök pedig a fiatal munka­erőt hiányolja. Mindkettejük véleményében sok az igazság, de a legteljesebb felvilágosí­tást Peitl Tibor agronómus ad­ja meg: — Mert a nincsböl nincs mit osztani. A cukorrépát egyelés után egyszer sem kapálták meg és gazban maradt a ku­korica is. Fél hold takarmány­répánk meg egyenesen kint rothadt, mert a tagság a leg­nagyobb dologidőben a nagy háztájiba járt, meg a föld­bérletek termését takarította be. Papír és ceruza kerül elő, kideríteni a túlméretezett ház­táji okozta károkat. A tizen­két holdas cukorrépa táblán 45 mázsa volt az átlagtermés az idei száz helyett. Kiesett 660 mázsa cukorrépa, amiért mintegy 20.000 forintot kaptak volna. Az ötven hold kukoricá­nál öt vagonnal, 100.000 forint értékűvel teremhetett volna több, ha rendszeresen meg­munkálják. Vegyük ehhez hoz­zá a betakarításnál felhasznált 6000 forint napszámbért és ki­derül — a nyíltan használt nagyobb háztáji és a titokban bérelt OFA-földefk 126.000 fo­rinttal rövidítették meg a szö­vetkezetnek becsületesen dol­gozó tagjait, akik csak a hö- zösből kívántak megélni. Ez a „megrövidítés" nem csak af­féle szóbeszéd: kereken 8 fo­rinttal jutott volna több min­den munkaegységre, ha ez a 126.000 forint a pénztárba ju­tott volna. Tanultah-e belőle a ko­zármislenyiek 1955-ben? Meg kell hagyni, tavasszal nagy buzgalommal nekiláttak szé­nájuk rendbehozásához és fel­mondották a földbérletek leg­nagyobb részét. Már ez az in­tézkedés egymaga annyi mun­kaerőt szabadított fel, hogy a néhány kilépés ellenére példá­san megkapált kukoricájuk és répájuk kétszer akkora ter­méssel fizetett, mint az emlé­kezetes 1954-es esztendőben. A tanácsházán, meg a szövet­kezeti boltban nemzetiszín ke­retes nyomtatott kimutatás hirdeti, hogy 21 forintos a ré­szesedés és nem egy tsz tag­nak 1200 forinton felüli a havi jövedelme. A kilépettek helyé­be ennek hatására újak áll­taik be, holott a rendteremtés­nek csak kezdetén vannak. Mert ugyan a tsz tagok ne­vére szóló földbérleteket föl­mondatták ugyan, de hány és hány holdat müveinek a só­gor, a koma, a vő meg az egész széles rokonság nevén? Emellett a háztáji szőlő úgy maradt, ahogy volt: „nem szá­mított be" idén sem a háztá­jiba. Eredmény? A kapálás ugyan, főleg a gépállomás uni- verzáljai segítségével rendben lefolyt, — de kvlkorica törés idején újra napszámosokra szorultak. Abban Kanizsai is, Péter is egyetértenek az új elnök el, | hogy növelni 1kéne a jövedel­met, főleg a készpénz részese­dést, helyeslik az új istállóépí- j fest meg a halastó létesítést — csak a szőlők rendezéséről nem akarnak hallani. Pedig .aki á-t mondott, annak bé-t is ell mondani; eléggé szétzilálta tsz-üket két éven át az alap­szabály-ellenes gazdáik: 'ás. Két egymásután következő esz­tendő zárszámadásának Ko- zármislenyben az az egy; ma tanulsága, hogy ha a kabátot egyszer rosszul gomboltál1 be, akkor újra végig kell gombol­ni: csak a földbérletek meg­szüntetésével és a háztej elő­írt nagyságra csökkenté el teremthetnek igazán jobb éle­tet a Jobb Életben. Qtl UteúUnhujek Megyénk termelőszövetkeze­tei az elmúlt egy év alatt sok • i létesítménnyel gazdagodtak. Ezek közül ismertetjük a leg­fontosabbakat. 1.269 szarvasmarhának, 185 lónak istállót, 214 állatot befo­gadni tudó sertcsfiaztatót, 195 állatnak megfelelő kocaszál­lást, 2.210 süldőnek szállást, 1.766 köbméter űrtartalmú si­lógödröt, 108 vagon terményt befogadni tudó raktárt és 95 vagon terménynek megfelelő górét, 26 k. hold föld termé­sét befogadó dohánypajtát. 2.020 négyzetméter területű üvegházat, ötvenhat k. holddal növel­ték a halastavak területét, 69 tsz-ben létesítettek darálót, egy és fél kilométer gazdasági vasútat építettek, 95.5 k. hold terület öntözésére alkalmas öntöző telepet és 15 km. hosz- szúságú villanyvezetéket készí­tettek. öt szeszfőzdét rendez­tek be, 400 méter hosszúságú vízvezetéket csináltak. TELEPÍTETTEK: 665 k. hold szőlőt és 310 k. hold gyümölcsöst. Sok hasznot honnak cz-k a szövetkezeteknek. Tudja Pál, mit kapál Mintegy 30 féle kedvezmény, engedmény van azok részére, ak'k beadási kötelezettségüket pontosan teljesítik. Ismertet­jük ezekből a legfontosabba­kat — A nagycsaládosoknak be­adás gyermekkedvezmény jár. Erre azok a termelők jogosul­tak akiknek 5 kh-nál kisebb földiük van. Ezek a gazdák,ha 14 éven aluli gyermekeik szá­ma három, vagy ennél több, akkor a harmadik és minden további (negyedik, ötödik) gyermek után fél kát. holdra Jutó termény- és húsbeadást törölni kell. E kedvezmény el­bírálásánál a haszonbérletbe vett földet nem kell beszámí­tani. Ez a kedvezmény megilleti az I. és II. típusú tszcs-tagokat is. — Szociális kedvezmény il­leti meg a 65. éves férfit és 60 éves nőt, azt, aki tényleges ka­tonai szolgálatot teljesít, felté­ve, ha nincs munkaképes csa­ládtagja. E kedvezményben részesülők 3 kh után semmiféle beadásra nem kötelezettek. — A termelési szerződésre termelt növények területe után (kivéve, ha köztes vetemény- ként termelte az illető), a gazdát te-ménv- es húshcadiV mentesség illeti, Miniszteri 1935. Pihenni Is kéne már, de bottal jár a kaszmir ... GttrhOlJ meg Pál másukért, az élet csak ennyit ért, 1945. Rozsdás eke, madzag-szerszám, csontos gebe cs tk mr, nem * kis fOlderske ... De sajátja.' vál boldog: vun szabadsága. Hol van Itt a kapanyél? ot Mégis úgy van: nem. henyél, Uflztts riildbn így kapál, s bogy mit — azt Is tudja Pál. 1951, Nincs knsznár és nem kell madza| lószerszámra, mert Pál gazdag. Nagy családban kis családja Szűkét semminek sem látja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents