Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-29 / 25. szám

195« JANUÁR 29 NAP Ló 9 EREDMÉNYES TÍZ ESZTENDŐ Negyvenezemél több tagja ünnepli ezekben a napokban a^öldművesszövet-, „ Jcezeti mozgalmat. Tizedik évfordulóján köszöntjük mi is megyénk'egyik leg­nagyobb XötrcugszsY vezetet, amely harcban, küzdelemben megerősödve a párt irányítása alatt kiszorította a falu gaz dasági életéből a futurásokat, bizomá­nyosokat, hangyásokat s amely elsőnek mutatta meg a falvak népének a szö­vetkezés nyújtotta előnyöket. Ezen az ünnepi seregszemlén újra harcba hívja földműves szövetkezeteinket éle tr ekeltő jük: a párt. Győzelmes harcra a falu tel­jes szocialista átalakításáért, a gondta lan paraszti élet megvalósításáért. Föld­művesszövetkezeti tagok, választott szervek, ügyvezetők! Személyes példátok­kal, segítő készségetekkel, szakcsoport ok létrehozásával könnyítsétek meg a szocialista átalakítás hatalmas, forrod almi munkáját. ..... ...................... 1 In nen indultunk p1 ehér a haja, gyöngyházfe­hér, de ravaszkás szeme- ne v-egy villanása még azt a év előtti Szabó Istvánt id. aki ötödmagával megcsi­nálta Baranya első földműves- szövetkezetét. Kétféle tekin­ti "Hilakndott akkor * még Békás-pusztán, a hogy-hogysem ittrekedt uradalmi főintézőé, meg az ocsúdó, eszmélkedő ese- lédembereké. És gajdolhatta Linzer úr, hogy „én nem aka­rom a nép sírját megásni“ — hogy mondani se lehet. Hein­rich Henrik befogta két nyitóit lórés kocsi elé a Mici lovat, Szauerbier Imre, a parádésko­csis lett a kalauz és gyí! Az egy lóerős mozdonnyal megin­dult az első földművesszövet­kezeti vállalkozás. A cséplő­gép, a bolt, a téglaégetés már mind később jött csak. Mit emeljünk ki tíz esztendő harcának, leleményességének szakadatlanul zajló áradatából, hogy ni: ezt csináltuk, erre va­Az első földművesszövetkezeti ügyvezető. Szabó István elvtárs most már a bólyi Kossuth Termeli.szil vetkezet munkáját irá­nyítja. Jól irányítja! még a parádés kocsisa is Sza­bó istván, Sasvári Adám, Sza­bó János, Böllér György meg Szaöó András mellé — a „Bó­lyi és Békáspusztai Fmsz“ első cégjegyzői mellé pártolt. — Cégjegyzők ... Uramisten! Semmink sem volt, de céget, azt legyeztünk, mert megkíván ta a kereskedelmi regula. Mi­hez is kezdjünk? Az uradalmi kisvasút jutott eszünkbe elő­sz. > A herceg építtette, hogy Békástól Bólyor keresztül lóré- val hordathassa a távolfekvő vasútállomásra cukorrépáját:. Mi lenne, ha mi — a földmű- vesszövetkezet — répa helyett embereket fuvaroznánk? Hisz annyi ember utazott akkor Pécsre élesztőért, gyufáért, on­nan meg sütet lisztért, zsírért, gyünk a legbüszkébbek? Az 500 pengőről tízmillió forinxra szökött áruforgalomnál, a tö­mérdek boltnál, eladóhelynél többet ér, hogy a bólyi föld­művesszövetkezet két fejjel megnövelte a falusi embere­ket. Tíz talpraesett, leleményes kádert adott a hazának tíz esz­tendő alatt egymaga. Tanács­elnököket, pártmunkásokat, kereskedelmi vezetőket és fő­leg; derék, biztoskezű termelő­szövetkezeti tagokat. Amikor már bejött a forint és pénz járt volna az ügyvezetői tiszt­ségért, Szabó Pista bácsi lekö­szönt és ugyanolyan fiatalosan hozzálátott termelőszövetke­zetet szervezni. A felügyelő-bi­zottság elnöke, Szabó Mátyás melléje állt agronómu&nak, Sasvári, — a másik alapító tag — gépállomásra ment brigád­vezetőnek, az öreg Szabó And­rás pedig mint a tanács mező­gazdasági állandó bizottságá­nak elnöke „nyomja a gom­bot“. Amikor most végigballa­gunk az ismerős bólyi ut­cán — a megye egyik legna­gyobb községét át meg átszövi a szövetkezés. Kétszáztizenct családjából már csak 24 gaz­dálkodik egyénileg — de ők kitérhetnek-e az összefogás korszelleme elől? Az élet min­den kis mozzanata újra és új­ra válaszút elé állítja vala- monnyiüket s ha pillanatnyi­lag ki is tértek előle — újra és újra kétfelé ágazik az út. így vagy úgy? A környék akácosait eddig is felhasznál­ták a méhészek, de műléphe*, kaptárhoz, szaktanácshoz sok­kal könnyebben hozzájuthat­nak, ha mint földművesszövet­kezeti szakcsoport együttesen tevékenykednek. Erre vagy arra? És Tárnoki Ernővel vagy negyven bólyi méhész már a szövetkezés felé fordujt. Idáig csak szakelőadások meg­tartásából állt a közös tevé­kenység, de ha a tanács nekik utalja ki a hercegi parkban ledöntött hársfát — indulhat a közös kaptárjavítás is. Hát persze hogy nekik adja Lov- rencsics elvtárs, csak előbb kibogozza okát-módját. S ha kiadja, ha a vincellérek látjáK. a méhészek már közösen csi­nálnak valamit — megalakul a szőlőtermelők szakcsoportja is. A Reményi Lajos, meg . Pállffy nem hiába koptat!, annyiszor az ügyvezetői iroda küszöbét... — Innen indultunk — állt meg a mostani ügyvezető egy ütött-kopott kis ház előtt, s amikor egyidőre visszautal­ták“ ellenállási érdemeiért“ a hercegnek, már egy nagyob­bá mentünk..: pz az élet sora: a szövet- kezes uralkodik már majd az egész Bóly s nemsoká­ra Baranya, meg az egész or­szág felett iíiwZtá dd§&zái**U BOZASI LAJOS vajszlói ügyvezető BENKÖ FERENC szigetvári FJK-elnök 35 s&alccs(fy<nt • A múlt év elején a megye fmsz-eiben mindössze 12 mé­hész-, két szőlőtermelő és egy zöldségtermelő szakcso­port működött. December végére az összes szakcsopor­tok száma elérte a negyven­hetet. £mték&zd-e mífy ? Hát erre emlékszel-e még? Hogy is volt csak? A Dunántúli Napló szer­kesztős égében péntek este a tízéves földművesszövetkeze­ti mozgalom régi harcosai, az első szervezők és ellen­őrök emlékeztek vissza a küzdelmes kezdetre. ... negyvenöt októberében vagy novemberében? Mind egy: öreg este lett, mire ki­érkeztünk a pusztára. Régi négyes kcmyhás cselédlaká sokban tizenöt-tizenhat föld- hözjuttatott család, aki nem tud mit kezdeni a rengeteg radcl.mí géppel. No, itt égii kettőre boldogulunk. — Az egyik üres házba hívtuk ősz sze a falugyűlést. Tömött pa dók között kezdtük el, honv i. dolgozó parasztság az egé r falusi kereskedelmet magé hoz ragadhatja a bolttól kezd­ve a terményfelvásárlásig, ha... — Megcsináljuk a föld- ■nűvesszövetkezetet! Ugye? \ kolhozt, igaz?! Na, mond- á csak tovább ... Magyarázhattuk, hogy a földművesszövetkezet még nem társasgazdálkodás, — a régi Hangya-ügynökök már alaposan befűtöttek nekünk. Volt kulák-bizományosaik a vastag hasznot húzó ter­ményfelvásárlást féltve azo­kat uszították ránk, akiket jobbról-balról becsaptak csépléskor. Még szerencse, hogy biciklivel voltunk, de így is sokáig hallhattuk ma­gunk mögött a dühös kiáltá­sokat. Később aztán mégis ott született meg a sásdi já­rás egyik legjobb földműves­szövetkezete. Hanem röviddel később más szelek kezdtek fújdo- oálni. A gomba nem nő gyor­sabban, mint akkor a föld- müvesszövetkezeti mozgalom. Jelentik ám Piskóról is, hogy minden huza-vona nélkül megalakult a gazdag ormány- rági község földművesszövet­kezete. Hogy-hogysem, de a régi boltos saját üzletét. is felajánlotta hozzá és vezeté­sével hovatovább az első dí­jat nyerték el az Ormány­sági Napok kiállításán. No, ez tehetséges ember, emel­jük ki gyorsan! Megyünk ki ó-fe. hát nem két raktárt ta­lálunk nála?! Az egyik üres, csak az egerek futkároznak benne, — ez volt a „földmű­vesszövetkezeté." A másik­ban meg azokat a zárolt ba­kancsokat, szöveteket talál­tuk meg dugiban, melyeket ugyan mi a földművesszövet­kezetnek szállítottunk, de ő saját hasznára hozta forgo* lomba. Ki is „emeltük‘ gyor­sa n a „tehetséges embert Bent, a megyénél ugyan­az folyt nagyban. A mostani Vízügyi Igazgatóság épületé­ben székelt a Jurcsek idők-1 hői ránkmaradt Magyar Szö­vetkezeti Központ igaz'"'*, ja: aróf Széchenyi Gábor 'zrcsi 'Öldhlr-fgJ-nx és Gothá T.njoS, a közel 400 holdas orosz- 'ói kozsmáros-kulák fia — Nekünk, a földművesszövet- kezeinek csak egy szobát od- fak a földszinten. Kivereked­jünk egy másikat az eme'?- ten is. A Gothdr előszobája ~lé tettem az íróasztalomat, rémüldözzenek a'vrak z hozzánk csoportosan érke- 'ff, igen-igen harcias föM- nűvesszövetkezeti tagoktól, őmikor megalakult a mi or­szágos szervünk, a két urat alárendeltségbe osztották hozzánk Hamarosan útile-út kötöttünk talpukra, mer' ki­derült; vazontéte'ben feke- téztek a búzával, zsírral, kor­ral, Széchenyi visszament barcsi szeszfőzdéjébe ioazaa- tónak és onnan is fciróe'-ífe — most alighanem v m-st megbízott valamelyik ben. A Gothár is felfal* bu­kott: legutóbb úgy hallnftam minisztériumi osztályvezető volt... (!) Az első boltalakítások ..; Kisharsánvbnn — ahol most ePy gyönyörű bolthálózat lé­tesült — Bíró Mariska egy konyhaasztal, meg néan-öt kosár mellett kezdte el "2 árusítást. De a szebénir "set m.ég érdekesebb. Semmi -n- duló pénzünk nem vo't de az élelmes boltvezető sen,f'tt mázán. Eladta a kerék"--'ét és sót vett rajta. A sót c ta — megint azt vett rnVa, mert az volt a leqkelcn'1 "''b portéka. A mágocsiak meg cukorral indultak, de őkn-m. *csak boltoskodtak: Npme-ő- pusztán 1947-ben megszervez­ték a Szántó Kovács Javas földhérJő csoportot. Ugyanez a 33 család 1949-ben az Hj Elet Termelőszövetkezetié a későbbi országoshírü mó^o- esi Rákosi Tsz-szé alakult át. ... Mostanában, amikor a rohamosan kiterjeszkedett kereskedelmi tevéken^'ég mellett kissé háttérbe szorult a földművesszövetkezetek tö­megszervezeti és mozgalmi munkája — jó feli-Jé'ni ezeket a harcokat. Hadd me­rítsenek erőt belőle a föld­művesszövetkezeti tíZ"ZV le fi falu szocialista átalakító* -afc még nagyobb harcához1 Itic& bett iái fnCtypbádfátjulc is Meg meglátszanak |a „^s_ gyér., a kis parcellák volt ha­tárai. de az egybeszántott búza tábla — ameddig csa.k a szem ellát — azt tanúsítja, hogy Somogyviszlón gyökeret vert a közös gazdálkodás. A falu­beli gazdák csak tamly szep­temberben adták erre írásos beleegyezésüket, de a szövet­kezés gondolata már régebben ott élt közöttük. A tavasszal történt. Földművesszövetkezeti embe­rek jöttek a faluba. Kidobol- tatták, hogy aki zöldséget akar termelni, jöjjön el este gyűlés­re El is mentek, igaz nem so­kan. Ott aztán szó szót köve­tet. és tizennégy gazda vállal­ta c, káposzta, petrezselyem és sárgarépa termelését. Ki egy holdra, ki kettőre iratkozott fel, ereje szerint. Azzal már mentek volna, de a földműves- szövetkezeti megbízottak ma­rasztalták őket. Válasszanak maguk közül vezetőséget, elno- kö\ aki átveszi a vetőmagot és elosztja igazságosan a lekö­tött terület arányában. Aztán arre, is szükséges a vezetőség.. hogy könnyebben menjen a munka, ha egyénileg végzik is így választották meg Fábián Józsefet. a zöldségtermelést Szakcsoport elnökének. Hogy miért éppen öt? Mert olyan ember, aki mélyére néz a dől- goknak, aki szereti az igazsá­got és nem utolsó sorban szor­galmas, dolgos gazda. Lassan kitavaszodott. A ve­tőmagot kiosztották, elvetet­ték. Májusi eső öntözgette 5 mire elérkezett a kiszedés, szállítás ideje, addigra már termelőszövetkezetet alakítot­tak Somogyviszlón. Olyan gyorsan ment mindez, hogy a járásnál még jóformán fel sem ocsúdtak az ámulattól és Somogyviszló termelőszö­vetkezeti község lett. A szak­csoport beolvadt, a tsz-be, mint kis patak a nagy folyóba. A tagjai — egy kivétellel szövet­kezeti tagok és az elnökük,— Fábián József — a nagy, 803 holdas gazdaságot irányítja. A , földművesszövetkezeti szakcsoport más vezetőket is nevelt az új tsz-nek. Ott van például Rémes János, akiről az egész falu tudja, hogy szép összeget kapott a 70 dekás pet­rezselymekért. Most a szövetke zet állattenyésztési brigádveze­tője és azt mondja: — Ha így, kicsiben jól ment, akkor megpróbáljuk nagyban is. S most nadvban\ foiyUlt­Jók azt, amit a földművesszö­vetkezet elkezdett. Kevesen gondolnak már a jól jövedel­mező szakcsoportra, csak nagy- néha emlegetik: szépen pénzel­tünk a zöldségből. Pedig érde­mes róla elbeszélgetni. Egy évben négyszer élüzem: Dunaszekcső és Vidéke Földművesszövetkezet Sok víz lefolyt azóta a Du­nán, hogy Puskás Sándor, a háborút követő hónapokban, amikor az emberek lábáról már leszakadt a cipő és ron­gyos bocskorokban jártak, nagy cipőkészletét megfelezte. De úgy ám, hogy a jobblába­sak maradtak Dunaszekcsőn, s a párjukat meg átküldte a szi­getre; hogy ne tudjanak az emberek cipőt vásárolni. Ru- bovics Jenőre is sokan emlé­keznek még a faluban, arra a pénzéhes ruhakereskedőre, aki textilanyagokkal való üzérke­dés miatt még börtönben is ült. S a huszonkét tagú díszes galéria felejthetetlen tagja volt Horváth János Is, a kocs- máros-futurás. Egy se volt sze­gény, egy se járt foltos ruhá­ban. Az ő kezükből vette ki a kereskedést a nép, a földmű­vesszövetkezet. — Jobb árut adtunk, és ná­lunk mindent lehetett kapni, konfekciót és mezőgazdasági kisgépeket is — emlékezik vissza Szödényi István ügyve­zető elnök. — Kezdetben csak 120 tagunk volt, most pedig 1715. Tíz év alatt majd tizenötszö­rösére duzzadt a taglétszám. S hogy miért? A régi „boltos urak“ helyébe maguk a gaz­dák léptek. A régi „boltos urak“ hasznát most a nép >g>Kvizűxm 'tUHBAMOA BABOM FI T*e/os ELTET 13 Bot-T SÜSntr“ »UBC.ONVA Mind a három községben van felvásárlóhely, a falvak népétől itt gyűjtik össze a sok felesleges búzát, burgonyát, gyümölcsöt, zöldséget. Köny- nyebb így, mert még piacra sem kell vinni s tisztességesen megfizetnek érte. Még egy területe van a fö’d- művesszövetkezetnek: a kii’ön- böző szakcsoportok. Huszonné­gyen vannak méhészek és Bánkúti Erzsébet vezetésével 188 családot gondoznak Cuk­rot, kaptárakat, viaszt kap'ak a földművesszövetkezettő’ s kapja, a földművesszövetkezet tagjai. Vagy tizenhárom üzlete van ma a „Dunaszekcső és Vidéke Földművesszövetkezetnek“. S öt kocsmája is — Bárban, Szekcsőn és a szigeten. Étkez­déjükben előfizetéses menüt kaphat bárki s aki süteményre éhes, az a cukrászdában válo­gathat krémesek és tortaszele­tek között. Szódát is gyárta­nak mind a három faluban s szeszfőzdéjük — valaha egy ezért a kipergetett 14 má sa S Ti­mézet neki szállították le. zenketten pedig selyemhernyó- tenyésztéssel foglalkoznak — a mohácsi selyemgyár számára. kuláktársaségé volt — olyan papramorgót főz, hogy abban aztán nincsen hiba. Egy dará­lójuk is megmaradt még, ket­tőt átadtak a tsz-eknek. Ennyi a vagyonuk egyrésze. Ezekből árad a sok iparcikk. S a falu termékei, a búza, burgonya.. . szintén az ő ke­zükön keresztül jut el a város­ba. — A múlt évben is 25 vagon burgonyát s mintegy 95 ezer baromfit szállítottunk csak.„j A harmadik szakcsoport most van alakulóban. A szőlőterme­lőket akarják egybefogni, hogy egymást segítve dolgozzanak. Ezek a szakcsoportok kisisko­lái a termelőszövetkezeti moz­galomnak. Sokrétű és gazdag a duna- ezet szekcsői földművesszöv •' ’ -e mtnkája. Sok szám és a-'at ellene ahhoz, hogy ntp ....’­is sük, mennyire becsű' n “-s lelkiismeretesen dolf1 ■ ’<■ '.’"'amennyi helyett beszé' a- Ián az, hogy az -egész múlt esztendőben élüzem volt a „Dunaszekcső és Vidéke Föld* művesszövetkezet“. Ónody

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents