Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-27 / 23. szám

2 N APL ó 1956 JANUÁR 27 ' II. M. Molotov, G. K. Zsukov és L Sz. Koop elvtárs látogatása Antonín Zapotockynál, a Csehszlovák Köztársaság elnökénél Megnyitották a VII. téli olimpiát A lángeszű orosz szatíraíró Szaltikov-Scsedrin születésének 130. évfordulójára ' Prága (TASZSZ) A. Zapo- tocky, a Csehszlovák Köztár­saság elnöke január 25-én fo­gadta V. M. Molotovot, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettesét, a Szovjetunió külügyminiszterét, G. K. Zsukovot, a Szovjetunió marsallját, a Szovjetunió hon­védelmi miniszterét és I. Sz. Konyevet, a Szovjetunió mar- sallját, a varsói szerződésben résztvevő államok egyesített fegyveres erőinek főparancs­nokát, akik a varsói barátsági, A varsói szerződésben részt­vevő országok politikai tanács­kozó bizottsága prágai Ülés­szakára január 26-án, 'csütör­tökön átutaztak Budapesten az Albán Népköztársaság megbí­zottai : Mehmet Sheku, a mi­nisztertanács elnöke és Beqir Balluku honvédelmi miniszter, e Bolgár Népköztársaság meg­Párizs (MTI) A francia nem­zetgyűlés szerdán megválasz­totta elnökségének tagjait. Első alelnökké Hoger Garaudy kommunista képviselőt válasz­tották meg. Megfigyelők rá­mutatnak ennek jelentőségére. Ez a tisztség azért fontos, mert Le Troquer elnök betegsége, vagy egyéb akadályoztatása esetén Hoger Garaudyra vár ennek az állöimjogi szempont­ból jelentős funkciónak a be­töltésé, A nemzetgyűlés megválasz­totta alelnökeit, titkárait és questorait is. A neltizetgyűléss ülésén Le Troquer elnök bejelentette, hogy több sürgősségi javasla­tot nyújtottak be, közöttük két kommunista s két szocialista javaslatot, amelyekben a világi oktatás elvének teljes helyre­állítását követelik. Az MKP részéről Lpcourt képviselő indítványozta, hogy a kérdés megvizsgálását ha­lásszák el, mert mindenekelőtt a nemzetgyűlés házszabályait kell megreformálni. Jacques Duclos rámutatott, hogy a házszabályok megre­formálásának ürügyével az MRP voltaképpen e sürgős törvényjavaslatokat ed akarja temetni. Végül a kommunisták, a szocialisták, a radikálisok és más különböző képviselők 321 együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés tag­államai politikai tanácskozó bizottságának ülésére érkeztek Prágába. A fogadáson jelen volt V. Siroky, a Csehszlovák Köztár­saság miniszterelnöke, A. No- vothy, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, V. David, a Csehszlovák Köztársaság kül ügyminisztere és I. T. Grisin, a Szovjetunió prágai nagy­követe. bízottal: Rajkó Damjanov, a Bolgár Népköztársaság minisz­tertanácsának elnökhelyettese és Petr Pancsevszki hadsereg­tábornok, honvédelmi minisz­ter, a Román Népköztársaság megbízottai: Chivu Stodca, a minisztertanács elnöke és Leontin Salajan vezérezredes, a fegyveres erők minisztere. szavazatával az MRP pártiak, a poujadeisták és a függet­lenek 263 szavazata ellenében elvetették az MRP javaslatát. A nemzetgyűlés pénteken tartja legközelebbi ülését. Guy MoIIet megbízási kapott az új francia kormány megalakítására Lapzártakor jelenti az AFP: René Coty, francia köztársa­sági elnök Gny Mollet-t, a szocialista párt főtitkárát bíz­ta meg a kormány megalakí­tásával. Guy Mollet a meg­bízatást elfogadta. U Nu nyilatkozata Delhi (TASZSZ): Rádió­jelentés szerint U Nu, burmai miniszterelnök figyelmeztette a Burmában tartózkodó kuo- mintangista-barát újságíró­kat, hogy amennyiben nem hagyják abba az áskálódást a kormány külföldi vendégei ellen, kiutasítják őket az or­szágból. U Nu-nak ez a nyi­latkozata azzal függ össze, hogy két kínai nyelven meg­jelenő burmai lap kirohanáso­kat intézett Szun Csin-lin asz- szony, a kínai országos népi gyűlés állandó bizottságának alelnöke ellen, burmai tartóz­kodása idején. Cortina d’Ampezzo. Csütör­tökön délben Cortina d’Am- pezzoban ünnepélyesen meg­kezdődött a VII. téli olimpia. Tizenkétezer néző gyűlt ösz- sze a napfényben szikrázó jég- stadionban. Tizenkét óra előtt néhány perccel érkezett az ün­nepség színhelyére Giovanni Gronchi olasz köztársasági el­nök, akit Avery Brundage, a nemzetközi olimpiai bizottság elnöke és az olimpiai játékok szervező bizottságának elnöke fogadott. A hetedik alpesi va­dászezred zenekara az olasz Himnuszt játszotta, felvonták a téli játékok küzdelmein rész­vevő országok zászlóit, majd megkezdődött a versenyzők felvonulása. A sort — minden ország csapata élőit zászlótartóval — az olimpiai játékok hagyomá­nyainak megfelelően, a görög küldöttség nyitotta meg. A Magyar Népköztársaságot képviselő Nagy testvérpár után fekete sínadrágban, világos­kék kabátban, barna prémsap­kával, nyakukon piros sállal, fegyelmezett menetben követ­kezett a téli olimpián először induló és legnagyobb verseny­zőgárdát felvonultató szovjet együttes. A nézők ütemes tapssal kísérték helyükre a szovjet sportolókat. A felvonu­lást a rendező Olaszország sportolói zárták be. Tájékoztató Iroda közli Nehru miniszterelnök üzenetét, ame­lyet az Indiai Köztársaság ki­kiáltásának évfordulója alkal­mából küldött. „A minden ofkzág iránt ta­núsított békeszerető és baráti magatartásunkkal bizonyos ter kintélyt vívtunk ki a széles nemzetközi porondon — hang­zik az üzenet. — India nevét összekötik a Pancsa-Sila öt elvévei, a nemzetközi maga­tartás és kölcsönös kapcsola­tok elveivel. Második #téves tervünk kü­szöbén állunk és reméljük, hogy ez a második ötéves terv hozzásegít bennünket, hogy nagjr lépést tegyünk élőre cé­lunk, a szocialista társadalom felépítése felé. Jelenleg az ál­lamok átszervezése Indiában kizökkentette az embereket egyensúlyukból és nyugalmuk­ból. Ez önmagában is beszél azokról a nehézségekről, ame­lyek ránk várnak és azokról a bajokról, amelyekkel szembe kell szánnunk. Ha saját orszá­A küldöttségek patkóalak­ban helyeztiedlek el a tükör­sima jégen, a zászlótartók fél­kört alkottak. Előttük a nem­zetközi olimpiai bizottság és a szervező bizottság tagjai sora­koztak fel eskütételre. Giovanni Gronchi olasz köz- társasági elnök lépett ezután az emelvényre, üdvözölte a részvevőket, majd a VII. téli olimpiai játékokat megnyitott- nak nyilvánította. Felhangzott az olimpiai Himnusz, a legmagasabb ár- bóerúdra méltóságteljesen fel­kúszott az ötkarikás olimpiai zászló. A nagyszerű olimpiai meg­nyitó ünnepség a versenyzők elvonulásával ért véget. * A NOB Cortinában ülésező kongresszusa úgy döntött, hogy 1957. évi ülését, a bolgöi meghívást elfogadva, Szófiá­ban rendezi meg. * A Nemzetközi Sportújságíró Szövetség, amely Cortinában ülésezik, felvette tagjai közé a Szovjet Sportújságírók Szö­vetségét. * A téli olimpiai játékok pén­teki műsora: Kétszemélyes bob I., II. fu­tam. 30 km-es férfi sífutás. Női óriás műlesiklás és jég­korong mérkőzések. gunkban a helyes úton hala­dunk, semmiféle külső ténye­zőtől nem kell félnünk. Áthat bennünket az a szándék, hogy szilárdan haladjunk ezen az úton, megálljunk a saját lá­bunkon és leküzdjünk minden olyan akadályt, ameltyel szem­ben talál ha tjük magunkat. Sok évvel ezelőtt fogadalmat tettünk, hogy kivívjuk a füg­getlenséget. Ezt a fogadalmat teljesítettük. Ezen a napon új fogadalmat kell tennünk: ki­vívjuk az egységet, egész In­dia egységét és egész népünk haladását a szocialista társai dalom felépítésének útján. Ez természetesen türelmet és együttműködést követel. Kétségbevonhatatlan célunk az új, égységes India megte­remtése, népünk életszínvona­lának felemelése, hogy mind­nyájunknak egyenlő lehetősé­ge legyen a haladás elérésére. Ezen a napon ismét Ígéretet kell tennünk, hogy minden erőnkkel harcolni fogunk e cél eléréséért.” Szaltikov Scsedin, a nagy ^ orosz író, Oroszország forradalmi demokratáinak nagyszerű csoportjához tarto­zik, akiknek dicsőséges tevé­kenységére büszke a szovjet fiép. Szaltikov Scsedrin, — Csernisevszkij, Dobroljubov és Nyekraszov harcostársa, aki velük azonos nézeteket val­lott, — mint a cári önkényura­lom és a nemesi és a burzsoá rendszer ádáz ellensége, mint a felszabadítás eszméinek hír­nöke és terjesztője vonult be a haladó orosz kultúra törté­netébe, harcra lelkesítette a néptömegeket a reakció sötét erői ellen. A lángeszű szatíraíró Iro­dalmi és társadalmi tevékeny­sége a múlt század 40-es évei­ben kezdődött. Már első el­beszélésében az „Ellentmondá- sok"-ban, amely 1847-ben je­lent meg, Szaltikov Scsedrin hadat üzent a jobbégyrend- szernek, amely nyomorúságra és éhhalálra kárhoztatta az orosz föld dolgozóinak mil­lióit. A „Zavaras dolog" című másik elbeszélésében az író hangoztatja, hogy az életet csak forradalmi úton lehet ésszerű alapokra helyezni, — megsemmisítve az ,.éhes far­kasokat“ — a nép elnyomóit. — s megdöntve a vagyonos osztályok hatalmát. A scsedrin! realista szatíra ereje a legnagyszerűbben olyan műveiben nyilvánul meg, mint a Pompadurok és Pampadurnék, Taskenti urasá- gok, Mai idill és Menők. A szatítikus prózának ezek a gyöngyszemei megsemmisítő csapást mértek az orosz ön­kényuralom népellenes rend­szerére. Az író kegyetlen gúnnyal ábrázolja az ostoba zsarnokokat, — kormányzó­kat és polgármestereket — megmutatja, hogy a tudatlan cári bürokraták önkénye — kikerülhetetlen következmé­nye a jobbágyrendszernek, amelyet a történelem pusz­tulásra ítélt. A scsedrlnl szatirikus ala­kok művészi erővel megraj­zolt arcképcsarnokából kiemel­kedik a „buzgó főnök“ alak­ja, aki elrendeli, hogy „Ame­rika újra becsukandó“, — bár ugyanakkor el kellett is­mernie: „De ez, úgylátszik, — nem tőlem függ“. Ennek az önhitt és korlátolt bürokratá­nak az alakját J. V. Sztálin felhasználta egyik beszédé­ben a német fasiszták őrült terveinek leleplezésében, akik abban a törekvésükben, hogy „a Szovjetunió újra becsukan­dó“, a scsedrini „buzgó fő­nökre“ emlékeztettek. Jellegzetes típus a polgár^ mester alakja az „Egy város történetéiből. Ez a polgár- mester, akinek nem volt agya, elhatározta, hogy fantasztikus gátakkal megállítja a folyó folyását. Ez az ostoba ötlet élénken emékeztet azoknak az imperialista poldttkusoilcnaik a tervéire, akik meg akarják ál­lítani a történelem menetét; Glupov. város polgármesteré­hez hasonlóan arra töreksze­nek, hogy megállítsák a sza- badségszerető népeknek a de­mokráciáért és a szocializmu­sért vívott föltartóztathatatlan mozgalmát, hogy megállítsák az életet. Szaltikov Scsedrin szatiri­kus arcképei közül különösen kitűnik a képmutató és áruló Juduska Galavljov típusa („A Galavljov család“). — A kapzsi és lelketlen kizsákmá­nyoló embertelenségét, oes- mány bűneit álszent, hazug szavakkal leplezi. Még akkor is, amikor tulajdon fiát a ha­lálba kergeti, ez a minden er­kölcsi gátlás hijjával lévő ember hazug és kenettel ies beszédet mond. Juduska Ga­lavljov visszataszító figurája kétségkívül a világ szatírairo­dalmának egyik legkifejezőbb alakja. A nagy Lenin nem egyszer felhasználta Juduska alakját, hogy megbélyegezze vele a munkásosztály árulóit. Icnin Juduskának nevezte a mensevlkeket, a renegát Kautskyt, a kétszínű Trockijt. Különös erővel fordítja az író szatírájának éles fegyve­rét a kizsákmányoló osztályok ideológiái kiszolgálói ellen. Le­nin így ír erről: „Scsedrin azonban csúfot űzött a liberáli­sokból és mindörökre megbé­lyegezte őket ezzel a funmulá- val: „alkalmazkodva az aljas­sághoz“. (Lenin: ,,Az irodalom­ról“ Szikra, 1951. 60. o.) Mind­azokat, akik igazolni igyekez­tek azt a rablást és az erősza­kot, amelyet a nép elnyomói vittek véghez, a nagy orosz szatirikus megvetően „a raga­dozó« magasztaló!“ és „Élős- diék" névvel illetett. Czaltikov Scsedrin arról az ^ időről álmodozott, ami­kor az író okos, megértő ba­rátra, olvasóra lel a nép kö­zött, Ez az álom megvalósult a szocializmus országában. A Szovjetunióban és a világ más országaiban az olvasók milliói váltak Szaltikov-Scsedrin igaz barátaivá, ismerik, szeretik *s megbecsülik nagyszerű művé­szi alkotásait. Szál t ikov-Sosed- rin szatírája mint félelmetes fegyver segít ma is a reakció és a népbutítás ellen vívott harcban, A SUMSZKIJ a filológiai tudományok kanditátusa; Az Indiai Köztársaság kikiáltásának hatodik évfordulója Nehru miniszterelnök üzenete Delhi (TASZSZ) Az Indiai Ifl&st é&iedi fel, Úti, (á Ziínyi Mikszáth felharsonázta már egyszer Zrínyit — kiáb­rándítani, megcsömöríteni a századeleji Magyarországból. Most ébredj fel, licj, jó Zrí­nyi Miklós, magyarok eleje, most gyere el velünk a te föl­dedre, törökvorö várad tőszom­szédságába — Szentlászlóra. Milyen más világot látsz most!... Egy kis faluba top­pansz, alhol néhány hete olyan forrongás-mozgolódás *á­madt, amilyet csak a földosztás idején láthattál volna. Házról- házra jártak az emberek, a komával susmutoltak vagy az öreg szülével ültek le beszél­getni s minden házban min­den szó az új hagy eseményre fordult: lesz-e tsz?..; belép­jünk-e? .. i Nagyobb kérdés ez most a falusi gazdák életében talán még a házasságnál is. S ahogy sose szült jó vért, ha a szülők intézték el a fiatalok dolgát, nálunk is a felsőbb szervek, a járás, a megye szervezte ter­melőszövetkezetek mindig gyengébbek lettek, mint ame­lyek a falu akaratából, a gaz­dák egyességéből születtek. £s Szentlászlón így történt! A járási pártbizottság és a ta­nács csak segítette a Bódisok és Feketék álmait... Segítette, mert elküldte a rózsafai tsz linókét, s Háttá József olyan izépen, igazan mondta et ne­kik a maguk dolgát, hogy nem fájt a gazdáknak már a lovak bevitele sem. Mert jó soruk lerz ott a közösben Is, vigyáz­nak rájuk, csak nem egy gaz­da őrködik, hanem húsz-hu­szonöt is... S hogy a levegő mégis for- rongásaal-izgatottsággal volt teli?... Hát ki tehet róla, ha a megyétől jön egy kiküldött s olyanokat fecseg, hogy a tez- tagoknak az év végéig, mint egyéni gazdáknak kell a be­szolgáltatásukat teljesíteniök. Meg beszéltek arról is, hogy államosítják a tsz-tagok há­zait ..; Miért államosíta­nák?!.!. Az az Övék, — ép- penúgy, mintha meggazdag­szanak s majd autót, vásárol­nak maguknak, az Is az övék lesz csak. Mikor valami új nagy dolog készül, két csoportra szakad­nak az emberek, az egyik tá­bor helyesli, s ellenzi a másik. Hát a falu vezetői, s (több gaz­da) a tsz mellé áll, s eloszlat­ták a vaklármát * tisztázták a ferde nézeteket. Nem kellett nékik segítség, tudták a ma­guk dolgát s bíztak a maguk erejében. Össze is gyűlt 19 család, amelyik végérvényesen határozott: ők az új életet vá­lasztják. Hiába volt együtt a 19 csa­lád, mégse járultak 'hozzá fent- ről az alakuló gyűlés összehí­vásához. Mert megmozdult ugyan a falu s Jobban is, mint sokan hitték, csak az volt a bökkenő, hogy külön csopor­tot akartak alaklTani a .felvi­dékiek, a németek meg a sze­gényebbek. S beszéltek is ogy­más között, hogy ez ezért nem kell, amaz meg amazért. Kedd estén, az alakuló gyűlésen aztán tiszta víz öm­lött a pohárba. Ott VHgyunk most. Teli van a tanács nagy előadóterme. Az egyik asszony még a hatesztendős kislányát Is elhozta magával, hadd lássa a gyerek is s mesélhessen majd ötven év múlva az unokáknak. Az első pádon ott ül Fiáth Adárn bácsi, egy félórája még habozott: belépjen-e. Gon­dolkodó, komoly képpel hall­gat. Az asszonyok a kályha mellé húzódtak. Fiatal me­nyecske Novákné. Kissé félre­fordítja fejét *s úgy figyeli, hogy a szigetvári járás leg­gyengébb tsz-ében is 250—300 forinttal magasabb volt a ha­vi jövedelem, mint az övék. Figyelik, nagyon figyelik most az emberek az előadót, hiszen a kezdődő ÚJ élet rendjéről beszél. Aztán. r, — Bejelentem, hogy Szent- lászló községben 25 család 37 taggal aláírta a belépési nyi­latkozatot — hangzik Orbán József, a járási tanács tsz- csoportja vezetőjének szava. Mennyi fontolgatás, meny­nyi beszélgetés előzte meg ezt a bejelentést! Mennyi átvir­rasztott éjszaka, hány inge­rültebb szó.., S most szépen megoldódott minden. Figyel­jünk csak, még nem egészen... — De nem ajánljuk mind a huszonötöt felvételre — foly­tatja Orbán József. És sorra elmondja, hogy Balogh Kúro- lyéknál csak a férfi akar be­lépni, a felesége otthon marad­na, s 9 két lány az állami gaz­daságban dolgozik. Ha az egyik bejön, kell itt is a dolgos kéz, felveszik őket. — Ha kiengedi a lányomat a gazdaság?! — Miért ne engedné! — De itt a feleségem, aláír ő. — Elfogadja a tagság? — kérdezi az elnök. — El, el — nyúlnak magas­ba a karok s megtörténik a tsz életében az első közös ha­tározat. S lám, milyen ez Ts. Nem akarnak ingóványra épí­teni, az új élet pilléreit erős alapokra húzzák. S aztán még pár nevet hal­lunk. Kerék Boldizsár, Lovász Imrémé, Müller Miklósmé, Szentesi József és Farka« Já­nos felvételi kérelmét elutasít­ják. Hogy miért? Megmondják azt is a szemükbe: — Roeszul dolgoztatok, gon­dozatlan u földetek, rontaná­tok a mi eredményeinket. Szóval nem jöhet akárki kö­zibük. Aki csak n földjét akar­ná becsempészni, vagy a ha­nyag munkából a közösben Hiiidás! megélni, annak nyiltan szemé­be vágják; nincs köztünk he­lyed. Bátortalan hang szólal meg a terem végéből: — A Farkas János lapját ké­rem. — Mit akarsz vele? — Alá akarom Íratni a fele­ségemmel is. De 'hiába hozza be az asz- szomyt, a tagságnak nem elég. Meg kell ígérnie, hogy a mun­káját is becsülettel látja el. Mert különben .; > — Ügy kizárjuk a csoport­ból, mint a pinty — kiáltja egy harcias menyecske, a Farkas Lajosné. Az állami gazdaságból kül­döttség is jön: — Vegyenek fel minket Is — kéri Kovács Vince. — Csak lakás kéne itt a faluban, jön­nénk mi szívesen. S amikor már minden ügyes­bajos dolgot megbeszéltek, el­intézték a vezetőség dolgát is, Bódia István lett a tez-elnök, az összegyűltek tapsa közt je­lenti be Orbán József: ■— Megalakultalak nyilvánít­juk a tsz-t! Éppen kilenc óra három percet mutat az óra. Törté­nelmi pillanat a falu életében. De két perc múlva már újabb esemény: a járási pártbizott­ság titkára arról tárgyal, hogy kik a tsz kommunistái. Kilenc óra tíz perckor pedig az újság­író leül az írógéphez s írja: „Földművelésügyi Miniszter Elvtársi Alulírottak kérjük, hogy Baranya megyében, a szigetvári járásban, Szent- láazló községben, Rákóczi név alatt önkéntes elhatározásunk­ból megalakított termelőszö­vetkezet működését a mező- gazdasági tsz mintaalapszabá- lya alapján engedélyezze. A tsz-be belépett családok szá­ma: 20. A tsz taglétszáma: 31. összes földterület: 136 hold, ebből szántóterület: 102 hold.“ Az elnök csak aláírja nevét s már az első lépésekről be­szélget a vezetőséggel, össze kell hozni a lovakat, meg kell erősíteni a tehénállományt s van egy másik tervük is: ker­tészetet létesítenek s borsót, uborkát, paradicsomot szállí­tanak a szigetvári konzerv­gyárnak. S vajon csak ez a húsz csa­lád? Itt úgy megindult a nép, hogyha ma húszán vannak, akkor egy hónap múltán már ötvencm is róják az új élet Igaz útját. Most ébredj fel, hej. 1ó Zrí­nyi Miklós! Csodára ébredsz, nagy dologra ébredsz s bol­dogságot, nagyszerű életet lát­hatsz. ÖNODY GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents